Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-03 / 26. szám

miFJOsftG 1954. április 3. Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért (Folytatás a 3. oldalról) Tudjuk, hogy a tőkés termelési vi_ szörnyök közepette egyál talán elkép- zejheteflen, hogy a lakosság fokozó dó keresletének Idején csökkenjenek az árak, meri a kapitalizmusban a maximális profit kisajtolásának tör vénye érvényesül és a kapitalisták az árak emelésére használják fe] a fokozott keresletet. Az árak csők kentésére irányuló politikánkat ezért a kapitalisták és bérenceik nem tud ják és nem is fogják tudni megérte­ni, A kapitalizmusban egyszerűen lehetetlen, hogy a növekvő kereslet mellett csökkenjenek az árak és nő vekedjen a bérek és fizetések reál értéke, A szocialista országépítés fel tételei között a kiskereskedelmi árak csökkentése a termelési sikerek egye nes következménye. Az új árosök kentés egész népgazdaságunk továb bi szrílárdulását bizonyltja. Visszatiik rözi a szocializmus építésében elért összeg sikereinket. Pártunknak a dolgozók életszínvonalának emelésé re trányuló politikája kétségtelenül nagy sikereket ért el. Ezek a sike rek nem egy év munkájának ered ményei, hanem munkásosztályunk nak és népünknek a kétéves és főleg az ötéves tervben kifejtett nagy munkatörekvése és áldozatkész mun kája alapozta meg. E #ikerek alap ját iparunk nagyméretű fejlődése rakta le, melynek térfogata az öt éves tervben több mint kétszeresen növekedett. Ezeket az eredményeket mezőgazdaságunk szocialista szék torának fokozatos szilárdulása tá mogatja. E sikerekben a városok és falvak dolgozói szoros együttmü körtéiének a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetsége megszilárdulá­sának bizonyitékát látjuk. Sikereink a pénzreform eredmé­nyein alapulnak, amely szilárd pénz­nemet adott gazdaságunknak. Ez a jegyrendszer megszült tét évével együtt a dolgozók jóléte gyorsabb fokozódásának alapjává vált. Ezekben az eredményekben meg nyilvánul testvéri együttműködésünk jótékony hatása a Szovjetunióval, a Szovjetunió támogatása és önzetlen segítsége szocialista országéul lésünk valamennyi szakaszán valamint a demokratikus tábor or-zágaival foly tatott politikai és gazdasági együtt működésűnk. Az árcsökkentés politikájának megvalósításával gyakorlatilag bi­zonyságot szerzünk a szocializmus gazdasági törvényeiről, a szocialista rendszer nagy előnyeiről szóló mar* lenini tanítás helyességéről. A Szov jetunió ezirányban mindig példán a és mintaképünk volt. Emlékezzünk vissza, hogy kevéssel a hi*lerl Né­metország ellen vívott Nagy Honvé­dő Háború befejezése után a Szov­jetunió Kommunista Pártja már 1946 februárjában politikájának alapvető irányául jelentette be a dől. gozók életszínvonalának emelését, az árucikkek árának fokozatos csök­kentésével. A Szovjetunióban ettől az időtől 1953-ig hatszor csökken­tették az árakat és a rubel vásár­lóereje több mint a kétszeresére nö­vekedett. Jelentős tény, hogy múlt év szép tembere óta már másodízben lénye­gesem csökkentjük az árucikkek kis­kereskedelmi árait és ilymódon nö­veljük a dolgozók reálbérét és a ko­rona vásárlóerejét. Ennek ellenére nem szabad eltitkolnunk, hogy még nagyon elégtelenül tudjuk felhasz nálni a szocialista rendszer előnyeit, hogy nagyon elégtelenül tudjuk moz­gósítani a gazdaság fejlesztésére azokat a nagy tartalékokat, ame­lyeket a termelési eszközök szocia­lista tulajdona nyújt nekünk. Ezért a nagyszabású árcsökkentésre tett javaslat nem tehet bennünket elége­dettekké és nem Is szabad, hogy önelégültséggel töltsön el berkünket, mintha minden a legnagyobb rend­ben volna. Ellenkezőleg, teljes nyílt­sággal ki kell jelentenünk, hogy na­gyon komoly hiányosságok merül­nek fel a párt és a kormány határo­zataiból eredő feladatok teljesítésé­ben és hogy a legerőteljesebben és hatékonyan küzdenünk kell e hiá­nyosságok ellen. A termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és mindenütt másutt a munka tér- mélákén vségének növelésével, az ön­költségek csökkentésével és a pénz ügyi fegyelemmel rendesen biztosí­tani kell az árcsökkentést a maga indítványozott terjedelmében. Egy­úttal meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy tovább folytat­hassuk az életszínvonal emelésére irányuló politikánkat. Meggyőződé­sünk, hogy az egész párt megérti, mi a fontos és tudni fogja mozgósí­tani a dolgozóik képességeit és alko­tóerejét gazdasági é= kulturális or- szágépitésiink sürgős feladatainak teljesítésére. A legkomolyabb hiányosságok a mezőgazdasági termelés szakaszán mutatkoznak Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben fejlődésében nagyon lema­radt az ipar hatalmas fejlődése mö­gött. hanem különösen azért, mert a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés alacsony színvo­nala azzal jár. hogy a kész ételek, haltermékek íkonzervekl kivételével nem tudtuk javasolni a mészárszéki hús és hústermékek árának csök­kentését. Tegyük fel a kérdést, teremtőd­nek-e feltételek a mezőgazdasági termelés növelésére és milyenek azok. A KB elnöksége azon a néze­ten van, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában, különösen né­pünk életszínvonala állandó növeke désének biztosítósával kapcsolatban, a mezőgazdasági termelés gazdasá­gunk egyik k ul i'S tont orró gi'i kérdése A KB elnöksége azon a nézeter | van, hogy még a Központi Bizottság j decemberi ülése után sem teremtet­ték meg a mezőgazdasági termelés alapvető fordulatónak előfeltételeit A mezőgazdasági termelés állapota ) továbbra sem nem kielégítő En nek oka abban keresendő, nogy nem állott be lényeges változás a földművelésügyi minisztérium sok vezető munkatársának a mezőgaz­dasági termelés alapvető feladatai -a) szemben tanúsított magatartá ; ián. A mezőgazdasági termelés támo- | gatására tett nagyszabású párt- és j kormányintézkedéseknek hatékony í eszközzé kellett volna válniok a föld- ! mtívelésügyi rtiinisztérium és a nem í zeti bizottságok Kezében a mezögaz j dasági termelés állandó növelésének i biztosítására. A mezőgazdasági dől ! gozókat azonban nem irányították i igyöntetüen és harcos elszántsággá: , termelési feladatok megoldására, a hektárhozamok növelésére és a narhaállomány hasznosságának fo­kozására, ami az állami gazdaságok, az egységes földművesszövetkezetek ■s az egész mezőgazdaság jövedel­mezősége fokozásának legfőbb esz­köze. A legutóbbi időben különféle össze- j függésben sokszor hangsúlyozták a j mezőgazdasági termelés növelésének J szükségét. Főleg a Központi Bízott- . ság múlt év decemberi ülése foglal- i kozott ezzel a kérdéssel. Ennek el- I lenére nem tudtunk megszabadulni! a mezőgazdasági termelés sürgős fel­adatainak megoldásában mutatkozó felületességtől és formaiasságtől, nem tudtuk levetni a mezőgazdasá­gunk fejlesztésének ilyen égetően sürgős kérdésével szemben tanúsí­tott, lényegében opportunista és passzív magatartást. Lényegében ezért tettek keveset a gép- és trak- toráilomások munkájának lényeges megjavítására és ellátására állandó szakmunkásokkal, az állami gazda­ságok munkájának lényeges megja­vítására, a szükséges mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek leszállításá­ra, a takarmányfélék biztosítására is a marhaállomány jó áttelelteté- sére, egyúttal hasznosságának és tejhozamának növelésére sem tet­tünk hatékony intézkedéseket Meg­fontolandó körülmény, hogy a föld­művelésügyi minisztérium a mai na­pig sem terjesztette elő a mezőgaz­daság gépesítésének hosszú időre vo­natkozó tervét, nem állította össze a gépipari minisztérium konkrét kö­vetelményeit, hogy idejében és ren­desen előkészíthesse a kellő gépfaj­ták termelését. A földművelésügyi minisztérium nem gondoskodott ki- slégitöen arról, hogy a vegyiipart a műtrágyatermelés összes lehetősé­geinek felhasználására utasítsa, Meg Kell mondanunk, hogy az Állami rervhívótal az 1954 évi tervben kü­lönösen a gépesítés terén nem biz­tosította a mezőgazdasági termelés I számos komoly kérdésének megoldó I sát. , I A mezőgazdasági termelés legfon tosabb idényének közepéin vagyunk amely eldönti az idei termést. A: 1953-as év száraz őszi hónapjai é az idei nagyon kedvezőtlen tél kü Ionosén felelősségteljes feladatoka rónak a földművelésügyi miniszté rium és az összes fokú nemzeti bi vettságok munkájára, hogy biztosit sák a tervezett minimális hozamoka és a marhaállomány tervezett hasz nosságát. Eddig azonban az a helyzet hogy az 1953—54. évre oetervezet vetési területből eddig több min százezer hektár föld megművelésé nem biztosították. Az a helyzet hogy kevés figyelmet fordítanak i kemény tél okozta károk követkéz ményeinek kiküszöbölésére Az í helyzet, hogy nem fordítanak elét figyelmet az állattenyésztés megja vitására és növelésére. Az állattenyésztés számos siir gös kérdése közül a Központ) Bi. zottság figyelmét a szocialista szék tor sertéshústermelésének kérdésérí akarjuk felhívni, amely nagyban be. folyásolja a dolgozók húsellátásánál biztosítását és megjavítását. Hasonlóképpen komoly arányossá §ok mutatkoznak az egységes föld müvesszövetkezetek állattenyésztésé ben is. Itt sem történt lényeges ja vulás, noha nagyszámban vannak olyan EFSz ek. amelyek helycser megértették feladatuk fontosságát és jelentősen emelték a sértésié nyésztés színvonalát. A meze gazdasági dolgozók takarmány hiányra hivatkoznak. ismert tén;Y azonban, hogy a |édús és tártál nas&bb takarmány félék termése .953 ban jobb volt mint 1959 ben. Figyeljünk fel tehát arra hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal, a földművelésügyi minisztérium uta­sításai szerint minden kilogramm élősúly után 5.8 kg zabegysége! kell lehasználni. A valóságban azonban minden kilogramm élöstí 'yú sertéshús kitermelésére 6.67 kg •sabegységet, tehát 15 százalékkal többet használnak fel. A 'avulás jé 'ei mégsem mutatkoznak. Amim tatjuk, a dolog nemcsak a takar ^lányhiányon, hanem a takarmány nyal való rendes és célszerű gazdái kodáson, a takarmányfélék jól meg gondolt és felelősségteljes szétosz tásán. helyes összetételű takar mányféléknek a hizlaldákba való rendszeres szállításának bxztosítá sán múlik A mai helyzetben érthe. tetlen, hogy sem a haladó takar, mányozásri technika nem érvénye, sülhet, sem a szocialista munkaver se-ny fejlesztése nem tudja kellőkép, oen támogatni etetőink törekvését a nagyobbfokú hasznosság elérésére. Nem kielégítő és nem konkrét az a törekvés, hogy az egységes föld müvesszövetkezetek saját lakai mányalapot biztosítsanak. Ezért van ma jelentős hiány a hústermelésben Ügy vélem, hogy a Központi Bízott Ságnak joga van elvárni az állami gazdaságok és a földművelésügyi igazgatás dolgozóitól, hogy nyom. ban gyökeres javulást érjenek el ezen a fontos szakaszon. A mezőgazdasági termelés ko­moly hiányossága a fajállatok te­nyésztése és nevelése. A földmüve lésügyi minisztérium nem fordít kel­lő figyelmet erre a szakaszra és nem oldja meg következetesen az egyes területek jóminőségű szarvasmarha és sertésszükségletét. Államunk ban jó szarvasmarha, sertés bárány és oaromfifajtákat tenyész tünk. Fontos e fajállatok és föld műveseink állattenyésztési tapasz falatéinak felhasználása a fajte­nyésztési munka helyes irányításá­ra, további gyarapítására és el tér jesztésére egész állattenyésztésünk­ben. É jó termelési feltételek és a ter­ük tapasztalatai ellenére, ma olyan helyzetben vagyunk, hogy nem bírjuk jóminöségű szemestakarmá­nyokkal, főleg fű vés takann-inyokkal és egyéb takarmányt élékkel fedezni mezőgazdaságunk keresletét. A föld. mii vei ás ügyi minisztérium na­gyobb figyelmet szenteljen ennek a szakasznak, hogy a mezőgazdaság igényeit necsak fedezni tudjuk, ha­nem a kellő tartalékokat is biztosit, hassuk. A tavaszi munkákat illetőim azt hiszem, hogy a párt Központi Bi­zottságának komolyan fel kell hiv. nia a földművelésügyi minisztérium és minden mezőgazdasági dolgozd figyelmét arra, hogy teljes poJi- tikai felelősség hárul rájuk: 1. az egész tervezett mezőgazda­sági terület rendes megművelésé­ért; 2. a tavaszi mezőgazdasági raun, kák jó és agrotechnikai határidő ben való elvégzéséért. A mezőgazdaság általános helyze­tére való tekintettel a Központi Bi­zottság elnöksége arra a következ­tetésre jutott, hogy két három évre szóló rövidlejáratú tervet kell ki­dolgoznia, amely a mezőgazdasági termelés állandó és tartós növelé- sének biztosítására irányuló intéz, kedések összességét tartalmazná. Azon a nézeten vagyunk,, nogy ezek nek az intézkedéseknek főleg az alábbi kérdések megoldására kell vonatkozniok: ★ 1. A szótő és más mezőgazdasági földek rendes megművelésének és , kihasználásának biztosítása. A fölt: alapvető fontosságú termelő" eszköz, csehszlovák viszonylatban annáí fon­tosabb, mert korlátozott terjedelem­ben áll rendelkezésre. Azon a né­zeten vagyunk, hogy ezt az alapvető kérdést meg lehet oldani, sőt vég­legesen megoldani, mivel éppen most térünk át az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Ennek ellenére nincs pontos áttekintésünk I erről az alapvető termelő eszközről. | A föld nyilvántartása, főleg a fö]d | használat változásainak nyilvántar- : tása. eddig megbízhatatlan és az ; igazi állapotot a fennálló adatok ajapján csak nagyon nehezen és ! nagy fáradsággal lehet megállapíta­ni. Még kevésbbé van rendesen meg­szervezve a földek kihasználásáról lés megműveléséről való gondosko- I dás. A falvakon a szövetkezeti moz- | galommal, a mezsgyék feiszántásá- I val és tagosításával kapcsolatos | nagy változások, a kulákok szabo- j tázs kísérletei következtében tőként | a miatt, hogy megkísérelték a föl- I dek eltitkolását, a vetési terv be . nem tartását, ami jelentős változá- i sokat okoz a 'oldhasználatban. Az : elégtelen gondoskodás erről a kér- 1 -lésről azt. a következményt vonja j maga után hogy a szántó- és me- j zögazdasági földek fejlődéséről szó- | ló statisztikai adatok szerint ossz- ! területük komolyan csökken, hogy a szántóföldek hektárjainak ezreit ma nem művelik meg. E földek ki­használásában *s rendes megműve­lésében. jogosan látok fontos kész ! tartalékot a gabona és takarmány- I termelés jelentős fokozására. Valamikor a kapitalizmus alatt a ; falut a földéhség" jellemezte, a i földért magas bért fizettek, minden í darabka földért kemény harcot vív- i tak Ez a kisparasztok nyomorának és vigasztalan szociális helyzetének- egyenes következménye volt. Ez azonban gyökeresen megváltozott A falvakon nincs többé nyomor ég mindenütt elég a munkalehetőség Ezért már nem fordítanak olyan gondot minden egyes földdarab meg­művelésére. És a mi mezőgazdasági igazgatásunk túlságosan könnyel­műen megengedi, hogy a megműve­lésre alkalmas földeket parlagon hagyják. Ezért ei kell várnunk, hogy a mezőgazdasági igazgatás ennek az állapotnak erélyesen véget vet és konkrét intézkedések javasla­tát dolgozza ki minden parlagon he­verő és kihasználatlan föld rendes megművelésének és kihasználásának biztosítására. Elvárjuk, hogy gyöke­resen megváltozik a nemzeti bizott­ságok állásfoglalása is és hatható­san gondoskodnak földkészletük jő karbantartásáról és gyarapításá­ról. 2. A fokozott gépesítés és felépí­tés biztosítósa. A múlt év okt. óta fokozódtak a mezőgazdaság számára Juttatott traktorszállitmányok. E szállítmányok hatásosságát azon­ban jelentősen gyengítette az. hogy nem termeltek és nem szállítottak sok pótalkatrészt, egyrészt a föld­művelésügyi minisztérium: másrészt a gépipari minisztérium hibájából. Nem szállítottak kultivációs gépe­ket és vontató szerszámokat sem és így mindaddig nem érünk e| lénye­gesebb haladást a fáradságos munkák gépesítésében a Kapasnövényeknéj és a műszaki növények ápolásánál. Ezeket a szállításokat nem biztosí­tották még az 1954-es évre sem és a tavaszi munkákhoz a mezőgaz­daság nem kap meg számos olyan gépet, amelyet a terv szerint meg- kellett volna kapnia. Nem kétséges, hogy gépiparunk a mezőgazdaság­nak minden fajtájú magasminőségü gépeket képes szállítani. Továbbra is komoly hiányosságok állanak fenn a gépek kihasználásában, kar­bantartásában. a pótalkatrészek ter­melésében és juttatásuk megszerve­zésében. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a hiányosságok a gépe­sítés feladatainak teljesítésében kedvezőtlenül visszatükröződnek a mezőgazdasági termelésben és ezért annál nagyobb figyelmet kel] szen­telni a mezei munkáknak a rendel­kezésre álló eszközökkel való jómi- nöságü elvégzésére. Elvárjuk, hogy a mezőgazda, ság gépesítésére irányuló törek­vésben legrövidebb időn belül lé­nyeges javulás áll be azzal, hogy a földművelésügyi minisztérium és az állami tervhivatal kidolgozzák né­hány évre előre a gépesítés tervét és így biztosítják a termelés rendes előkészítését a gépipari üzemekben, amelyek idejében fogják szállítani a szükséges gépfajtákat és beren­dezéseket. Ugyancsak gondosan ki kell dolgozni a pótalkatrészek ter­melésének tervét. tekintetbe véve a meglévő géptípusokat és azok I életképességét, valamint gondoskod- j ni keli a pótalkatrészek réti des el- ! osztásáról és felelősségteljesen kell gazdálkodni velük. A földművelés­ügyi minisztérium által kidolgozan­dó intézkedésekben gondolni kell a gép- és traktorállomások rendes ki­építésére, jóminöségű és szakképzett káderekkel való ellátására, úgy hogy munkájuk színvonala a legrö­videbb időn belül lényegesen emel­kedjék. Ugyancsak szükséges lesz, hogy a vegyiipar a mezőgazdaság ponto­san körülírt követelményei szerint a műtrágyák termelésének fokozá­sára és azok idején való és jőminö- ségű szállítására törekedjék a mező- | gazdaság szükségletei szerint. A I földművelésügyi minisztériumnak gondolnia kell arra is, hogy mennél alaposabban és szigorúan tudomá­nyos alapon biztosítsa a műtrágyák alkalmazását a föld összetétele sze­rint, továbbá gondoljon az istálló­trágya és a trágyalé lehető legjobb kihasználására és lényegesen fokoz­za a mész, a tőzeg és az ipari hul­ladék felhasználását. Olyan intéz­kedéseket kell kidolgozni amelyek az i istállöterületek és egyéb gazdasági j épületek felépítésében levő komoly I hiányosságok kiküszöbölésére irá- i nyúlnak és biztosítani kell azoknak |a nagy beruházási eszközöknek ren- j des és célszerű kihasználását, ame- I ivekben a mezőgazdaság részesül. 3.Elegendő számú dolgozó biz. j (esitása a mezőgazdasági termelés : számára. A mezőgazdasági igazga- l cásnak mindeddig nincs pontosan kidolgozott terve sem a hiányzó me­zőgazdasági munkaerők megszerve­zésére, sem pedig agronömusok, zoo- technikusok, gépesítők, javítók, va­lamint egyéb közép- és magasabb szakkáderek szerzésére és helyes el­osztására. Ezért a fejlődés minded­dig meglehetősen magára utalt. Az oktatásra és tanfolyamokra fordított óriási összegeket nem használják ki rendesen és nem gon­doskodnak szervezetten, rendszere­sen a mezőgazdasági termelés egyes összetevőinek biztosításáról és a nemzeti bizottságoknak szakképzett káderekkel való ellátásáról. Az utób­bi hónapokban ugyan az iskolák és tanfolyamok száma tovább emelke­dett, de nem biztosították e tanfo­lyamok megfelelő színvonalát. Mind­az, ami szorosan összefügg a ká­derekről való gondokodással, kezd­ve az új káderek kiválasztásától és nevelésétől egészen helyes elosztá­sukig, a fontosság és sürgősség alapján és egészen a káderek szak­képzet! sédének fokozásáig, a mező- gazdasági szakaszon még mindig nagyon alacsony színvonalon áll. Nagy hiányosságok mutatkoznak a határvidék betelepítésének megszer­vezésében. Elvártul* ezért, hogy a földmű­velésügyi minisztérium felelösségtel­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents