Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-04-03 / 26. szám

miFJOsftG

1954. április 3.

Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért

(Folytatás a 3. oldalról)

Tudjuk, hogy a tőkés termelési vi_ szörnyök közepette egyál talán elkép- zejheteflen, hogy a lakosság fokozó dó keresletének Idején csökkenjenek az árak, meri a kapitalizmusban a maximális profit kisajtolásának tör vénye érvényesül és a kapitalisták az árak emelésére használják fe] a fokozott keresletet. Az árak csők kentésére irányuló politikánkat ezért a kapitalisták és bérenceik nem tud ják és nem is fogják tudni megérteni, A kapitalizmusban egyszerűen lehetetlen, hogy a növekvő kereslet mellett csökkenjenek az árak és nő vekedjen a bérek és fizetések reál értéke, A szocialista országépítés fel tételei között a kiskereskedelmi árak csökkentése a termelési sikerek egye nes következménye. Az új árosök kentés egész népgazdaságunk továb bi szrílárdulását bizonyltja. Visszatiik rözi a szocializmus építésében elért összeg sikereinket. Pártunknak a dolgozók életszínvonalának emelésé re trányuló politikája kétségtelenül nagy sikereket ért el. Ezek a sike rek nem egy év munkájának ered ményei, hanem munkásosztályunk nak és népünknek a kétéves és főleg az ötéves tervben kifejtett nagy munkatörekvése és áldozatkész mun kája alapozta meg. E #ikerek alap ját iparunk nagyméretű fejlődése rakta le, melynek térfogata az öt éves tervben több mint kétszeresen növekedett. Ezeket az eredményeket mezőgazdaságunk szocialista szék torának fokozatos szilárdulása tá mogatja.

E sikerekben a városok és falvak dolgozói szoros együttmü körtéiének a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetsége megszilárdulásának bizonyitékát látjuk.

Sikereink a pénzreform eredményein alapulnak, amely szilárd pénznemet adott gazdaságunknak. Ez a jegyrendszer megszült tét évével

együtt a dolgozók jóléte gyorsabb fokozódásának alapjává vált.

Ezekben az eredményekben meg nyilvánul testvéri együttműködésünk jótékony hatása a Szovjetunióval, a Szovjetunió támogatása és önzetlen segítsége szocialista országéul lésünk valamennyi szakaszán valamint a demokratikus tábor or-zágaival foly tatott politikai és gazdasági együtt működésűnk.

Az árcsökkentés politikájának megvalósításával gyakorlatilag bizonyságot szerzünk a szocializmus gazdasági törvényeiről, a szocialista rendszer nagy előnyeiről szóló mar* lenini tanítás helyességéről. A Szov jetunió ezirányban mindig példán a és mintaképünk volt. Emlékezzünk vissza, hogy kevéssel a hi*lerl Németország ellen vívott Nagy Honvédő Háború befejezése után a Szovjetunió Kommunista Pártja már 1946 februárjában politikájának alapvető irányául jelentette be a dől. gozók életszínvonalának emelését, az árucikkek árának fokozatos csökkentésével. A Szovjetunióban ettől az időtől 1953-ig hatszor csökkentették az árakat és a rubel vásárlóereje több mint a kétszeresére növekedett.

Jelentős tény, hogy múlt év szép tembere óta már másodízben lényegesem csökkentjük az árucikkek kiskereskedelmi árait és ilymódon növeljük a dolgozók reálbérét és a korona vásárlóerejét. Ennek ellenére nem szabad eltitkolnunk, hogy még nagyon elégtelenül tudjuk felhasz nálni a szocialista rendszer előnyeit, hogy nagyon elégtelenül tudjuk mozgósítani a gazdaság fejlesztésére azokat a nagy tartalékokat, amelyeket a termelési eszközök szocialista tulajdona nyújt nekünk. Ezért a nagyszabású árcsökkentésre tett javaslat nem tehet bennünket elégedettekké és nem Is szabad, hogy önelégültséggel töltsön el berkünket, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Ellenkezőleg, teljes nyíltsággal ki kell jelentenünk, hogy nagyon komoly hiányosságok merülnek fel a párt és a kormány határozataiból eredő feladatok teljesítésében és hogy a legerőteljesebben és hatékonyan küzdenünk kell e hiányosságok ellen. A termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és mindenütt másutt a munka tér- mélákén vségének növelésével, az önköltségek csökkentésével és a pénz ügyi fegyelemmel rendesen biztosítani kell az árcsökkentést a maga indítványozott terjedelmében. Egyúttal meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy tovább folytathassuk az életszínvonal emelésére irányuló politikánkat. Meggyőződésünk, hogy az egész párt megérti, mi a fontos és tudni fogja mozgósítani a dolgozóik képességeit és alkotóerejét gazdasági é= kulturális or- szágépitésiink sürgős feladatainak teljesítésére.

A legkomolyabb hiányosságok a mezőgazdasági termelés szakaszán mutatkoznak Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben fejlődésében nagyon lemaradt az ipar hatalmas fejlődése mögött. hanem különösen azért, mert a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés alacsony színvonala azzal jár. hogy a kész ételek, haltermékek íkonzervekl kivételével nem tudtuk javasolni a mészárszéki hús és hústermékek árának csökkentését.

Tegyük fel a kérdést, teremtődnek-e feltételek a mezőgazdasági termelés növelésére és milyenek azok. A KB elnöksége azon a nézeten van, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában, különösen népünk életszínvonala állandó növeke désének biztosítósával kapcsolatban, a mezőgazdasági termelés gazdaságunk egyik k ul i'S tont orró gi'i kérdése A KB elnöksége azon a nézeter | van, hogy még a Központi Bizottság j decemberi ülése után sem teremtették meg a mezőgazdasági termelés alapvető fordulatónak előfeltételeit A mezőgazdasági termelés állapota ) továbbra sem nem kielégítő En nek oka abban keresendő, nogy nem állott be lényeges változás a földművelésügyi minisztérium sok vezető munkatársának a mezőgazdasági termelés alapvető feladatai -a) szemben tanúsított magatartá ; ián.

A mezőgazdasági termelés támo- | gatására tett nagyszabású párt- és j kormányintézkedéseknek hatékony í eszközzé kellett volna válniok a föld- ! mtívelésügyi rtiinisztérium és a nem í zeti bizottságok Kezében a mezögaz j dasági termelés állandó növelésének i biztosítására. A mezőgazdasági dől ! gozókat azonban nem irányították i igyöntetüen és harcos elszántsággá: ,

termelési feladatok megoldására, a hektárhozamok növelésére és a narhaállomány hasznosságának fokozására, ami az állami gazdaságok, az egységes földművesszövetkezetek ■s az egész mezőgazdaság jövedelmezősége fokozásának legfőbb eszköze.

A legutóbbi időben különféle össze- j függésben sokszor hangsúlyozták a j mezőgazdasági termelés növelésének J szükségét. Főleg a Központi Bízott- . ság múlt év decemberi ülése foglal- i kozott ezzel a kérdéssel. Ennek el- I lenére nem tudtunk megszabadulni! a mezőgazdasági termelés sürgős feladatainak megoldásában mutatkozó felületességtől és formaiasságtől, nem tudtuk levetni a mezőgazdaságunk fejlesztésének ilyen égetően sürgős kérdésével szemben tanúsított, lényegében opportunista és passzív magatartást. Lényegében ezért tettek keveset a gép- és trak- toráilomások munkájának lényeges megjavítására és ellátására állandó szakmunkásokkal, az állami gazdaságok munkájának lényeges megjavítására, a szükséges mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek leszállítására, a takarmányfélék biztosítására is a marhaállomány jó áttelelteté- sére, egyúttal hasznosságának és tejhozamának növelésére sem tettünk hatékony intézkedéseket Megfontolandó körülmény, hogy a földművelésügyi minisztérium a mai napig sem terjesztette elő a mezőgazdaság gépesítésének hosszú időre vonatkozó tervét, nem állította össze a gépipari minisztérium konkrét követelményeit, hogy idejében és rendesen előkészíthesse a kellő gépfajták termelését. A földművelésügyi minisztérium nem gondoskodott ki- slégitöen arról, hogy a vegyiipart a műtrágyatermelés összes lehetőségeinek felhasználására utasítsa, Meg Kell mondanunk, hogy az Állami rervhívótal az 1954 évi tervben különösen a gépesítés terén nem biztosította a mezőgazdasági termelés

I számos komoly kérdésének megoldó

I sát. ,

I A mezőgazdasági termelés legfon tosabb idényének közepéin vagyunk amely eldönti az idei termést. A: 1953-as év száraz őszi hónapjai é az idei nagyon kedvezőtlen tél kü Ionosén felelősségteljes feladatoka rónak a földművelésügyi miniszté rium és az összes fokú nemzeti bi vettságok munkájára, hogy biztosit sák a tervezett minimális hozamoka és a marhaállomány tervezett hasz nosságát.

Eddig azonban az a helyzet hogy az 1953—54. évre oetervezet vetési területből eddig több min százezer hektár föld megművelésé nem biztosították. Az a helyzet hogy kevés figyelmet fordítanak i kemény tél okozta károk követkéz ményeinek kiküszöbölésére Az í helyzet, hogy nem fordítanak elét figyelmet az állattenyésztés megja vitására és növelésére.

Az állattenyésztés számos siir gös kérdése közül a Központ) Bi. zottság figyelmét a szocialista szék tor sertéshústermelésének kérdésérí akarjuk felhívni, amely nagyban be. folyásolja a dolgozók húsellátásánál biztosítását és megjavítását.

Hasonlóképpen komoly arányossá §ok mutatkoznak az egységes föld müvesszövetkezetek állattenyésztésé ben is. Itt sem történt lényeges ja vulás, noha nagyszámban vannak olyan EFSz ek. amelyek helycser megértették feladatuk fontosságát és jelentősen emelték a sértésié nyésztés színvonalát. A meze gazdasági dolgozók takarmány hiányra hivatkoznak. ismert tén;Y azonban, hogy a |édús és tártál nas&bb takarmány félék termése .953 ban jobb volt mint 1959 ben. Figyeljünk fel tehát arra hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal, a földművelésügyi minisztérium utasításai szerint minden kilogramm élősúly után 5.8 kg zabegysége! kell lehasználni. A valóságban azonban minden kilogramm élöstí 'yú sertéshús kitermelésére 6.67 kg •sabegységet, tehát 15 százalékkal többet használnak fel. A 'avulás jé 'ei mégsem mutatkoznak. Amim tatjuk, a dolog nemcsak a takar ^lányhiányon, hanem a takarmány nyal való rendes és célszerű gazdái kodáson, a takarmányfélék jól meg gondolt és felelősségteljes szétosz tásán. helyes összetételű takar mányféléknek a hizlaldákba való rendszeres szállításának bxztosítá sán múlik A mai helyzetben érthe. tetlen, hogy sem a haladó takar, mányozásri technika nem érvénye, sülhet, sem a szocialista munkaver se-ny fejlesztése nem tudja kellőkép, oen támogatni etetőink törekvését a nagyobbfokú hasznosság elérésére. Nem kielégítő és nem konkrét az a törekvés, hogy az egységes föld müvesszövetkezetek saját lakai mányalapot biztosítsanak. Ezért van ma jelentős hiány a hústermelésben Ügy vélem, hogy a Központi Bízott Ságnak joga van elvárni az állami gazdaságok és a földművelésügyi igazgatás dolgozóitól, hogy nyom. ban gyökeres javulást érjenek el ezen a fontos szakaszon.

A mezőgazdasági termelés komoly hiányossága a fajállatok tenyésztése és nevelése. A földmüve lésügyi minisztérium nem fordít kellő figyelmet erre a szakaszra és nem oldja meg következetesen az egyes területek jóminőségű szarvasmarha és sertésszükségletét. Államunk ban jó szarvasmarha, sertés bárány és oaromfifajtákat tenyész tünk. Fontos e fajállatok és föld műveseink állattenyésztési tapasz falatéinak felhasználása a fajtenyésztési munka helyes irányítására, további gyarapítására és el tér jesztésére egész állattenyésztésünkben.

É jó termelési feltételek és a terük tapasztalatai ellenére, ma olyan helyzetben vagyunk, hogy nem bírjuk jóminöségű szemestakarmányokkal, főleg fű vés takann-inyokkal és egyéb takarmányt élékkel fedezni

mezőgazdaságunk keresletét. A föld. mii vei ás ügyi minisztérium nagyobb figyelmet szenteljen ennek a szakasznak, hogy a mezőgazdaság igényeit necsak fedezni tudjuk, hanem a kellő tartalékokat is biztosit, hassuk.

A tavaszi munkákat illetőim azt

hiszem, hogy a párt Központi Bizottságának komolyan fel kell hiv. nia a földművelésügyi minisztérium és minden mezőgazdasági dolgozd figyelmét arra, hogy teljes poJi- tikai felelősség hárul rájuk:

1. az egész tervezett mezőgazdasági terület rendes megműveléséért;

2. a tavaszi mezőgazdasági raun, kák jó és agrotechnikai határidő ben való elvégzéséért.

A mezőgazdaság általános helyzetére való tekintettel a Központi Bizottság elnöksége arra a következtetésre jutott, hogy két három évre szóló rövidlejáratú tervet kell kidolgoznia, amely a mezőgazdasági termelés állandó és tartós növelé- sének biztosítására irányuló intéz, kedések összességét tartalmazná. Azon a nézeten vagyunk,, nogy ezek nek az intézkedéseknek főleg az alábbi kérdések megoldására kell vonatkozniok:

★

1. A szótő és más mezőgazdasági földek rendes megművelésének és , kihasználásának biztosítása. A fölt: alapvető fontosságú termelő" eszköz, csehszlovák viszonylatban annáí fontosabb, mert korlátozott terjedelemben áll rendelkezésre. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezt az alapvető kérdést meg lehet oldani, sőt véglegesen megoldani, mivel éppen most térünk át az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Ennek ellenére nincs pontos áttekintésünk I erről az alapvető termelő eszközről. | A föld nyilvántartása, főleg a fö]d | használat változásainak nyilvántar- : tása. eddig megbízhatatlan és az ; igazi állapotot a fennálló adatok ajapján csak nagyon nehezen és ! nagy fáradsággal lehet megállapítani. Még kevésbbé van rendesen megszervezve a földek kihasználásáról lés megműveléséről való gondosko- I dás. A falvakon a szövetkezeti moz- | galommal, a mezsgyék feiszántásá- I val és tagosításával kapcsolatos | nagy változások, a kulákok szabo- j tázs kísérletei következtében tőként | a miatt, hogy megkísérelték a föl- I dek eltitkolását, a vetési terv be . nem tartását, ami jelentős változá- i sokat okoz a 'oldhasználatban. Az : elégtelen gondoskodás erről a kér- 1 -lésről azt. a következményt vonja j maga után hogy a szántó- és me- j zögazdasági földek fejlődéséről szó- | ló statisztikai adatok szerint ossz- ! területük komolyan csökken, hogy a szántóföldek hektárjainak ezreit ma nem művelik meg. E földek kihasználásában *s rendes megművelésében. jogosan látok fontos kész ! tartalékot a gabona és takarmány- I termelés jelentős fokozására.

Valamikor a kapitalizmus alatt a ; falut a földéhség" jellemezte, a i földért magas bért fizettek, minden í darabka földért kemény harcot vív- i tak Ez a kisparasztok nyomorának és vigasztalan szociális helyzetének- egyenes következménye volt. Ez azonban gyökeresen megváltozott A falvakon nincs többé nyomor ég mindenütt elég a munkalehetőség Ezért már nem fordítanak olyan gondot minden egyes földdarab megművelésére. És a mi mezőgazdasági igazgatásunk túlságosan könnyelműen megengedi, hogy a megművelésre alkalmas földeket parlagon hagyják. Ezért ei kell várnunk, hogy a mezőgazdasági igazgatás ennek az állapotnak erélyesen véget vet és konkrét intézkedések javaslatát dolgozza ki minden parlagon heverő és kihasználatlan föld rendes megművelésének és kihasználásának biztosítására. Elvárjuk, hogy gyökeresen megváltozik a nemzeti bizottságok állásfoglalása is és hathatósan gondoskodnak földkészletük jő karbantartásáról és gyarapításáról.

2. A fokozott gépesítés és felépítés biztosítósa. A múlt év okt. óta fokozódtak a mezőgazdaság számára Juttatott traktorszállitmányok. E szállítmányok hatásosságát azonban jelentősen gyengítette az. hogy nem termeltek és nem szállítottak sok pótalkatrészt, egyrészt a földművelésügyi minisztérium: másrészt a gépipari minisztérium hibájából. Nem szállítottak kultivációs gépeket és vontató szerszámokat sem és így mindaddig nem érünk e| lényegesebb haladást a fáradságos munkák gépesítésében a Kapasnövényeknéj és a műszaki növények ápolásánál.

Ezeket a szállításokat nem biztosították még az 1954-es évre sem és a tavaszi munkákhoz a mezőgazdaság nem kap meg számos olyan gépet, amelyet a terv szerint meg- kellett volna kapnia. Nem kétséges, hogy gépiparunk a mezőgazdaságnak minden fajtájú magasminőségü gépeket képes szállítani. Továbbra is komoly hiányosságok állanak fenn a gépek kihasználásában, karbantartásában. a pótalkatrészek termelésében és juttatásuk megszervezésében. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a hiányosságok a gépesítés feladatainak teljesítésében kedvezőtlenül visszatükröződnek a mezőgazdasági termelésben és ezért annál nagyobb figyelmet kel] szentelni a mezei munkáknak a rendelkezésre álló eszközökkel való jómi- nöságü elvégzésére.

Elvárjuk, hogy a mezőgazda, ság gépesítésére irányuló törekvésben legrövidebb időn belül lényeges javulás áll be azzal, hogy a földművelésügyi minisztérium és az állami tervhivatal kidolgozzák néhány évre előre a gépesítés tervét és így biztosítják a termelés rendes előkészítését a gépipari üzemekben, amelyek idejében fogják szállítani a szükséges gépfajtákat és berendezéseket. Ugyancsak gondosan ki kell dolgozni a pótalkatrészek termelésének tervét. tekintetbe véve a meglévő géptípusokat és azok I életképességét, valamint gondoskod- j ni keli a pótalkatrészek réti des el- ! osztásáról és felelősségteljesen kell gazdálkodni velük. A földművelésügyi minisztérium által kidolgozandó intézkedésekben gondolni kell a gép- és traktorállomások rendes kiépítésére, jóminöségű és szakképzett káderekkel való ellátására, úgy hogy munkájuk színvonala a legrövidebb időn belül lényegesen emelkedjék.

Ugyancsak szükséges lesz, hogy a vegyiipar a mezőgazdaság pontosan körülírt követelményei szerint a műtrágyák termelésének fokozására és azok idején való és jőminö- ségű szállítására törekedjék a mező- | gazdaság szükségletei szerint. A I földművelésügyi minisztériumnak gondolnia kell arra is, hogy mennél alaposabban és szigorúan tudományos alapon biztosítsa a műtrágyák alkalmazását a föld összetétele szerint, továbbá gondoljon az istállótrágya és a trágyalé lehető legjobb kihasználására és lényegesen fokozza a mész, a tőzeg és az ipari hulladék felhasználását. Olyan intézkedéseket kell kidolgozni amelyek az i istállöterületek és egyéb gazdasági j épületek felépítésében levő komoly I hiányosságok kiküszöbölésére irá- i nyúlnak és biztosítani kell azoknak |a nagy beruházási eszközöknek ren- j des és célszerű kihasználását, ame- I ivekben a mezőgazdaság részesül.

3.Elegendő számú dolgozó biz. j (esitása a mezőgazdasági termelés : számára. A mezőgazdasági igazga- l cásnak mindeddig nincs pontosan kidolgozott terve sem a hiányzó mezőgazdasági munkaerők megszervezésére, sem pedig agronömusok, zoo- technikusok, gépesítők, javítók, valamint egyéb közép- és magasabb szakkáderek szerzésére és helyes elosztására. Ezért a fejlődés mindeddig meglehetősen magára utalt.

Az oktatásra és tanfolyamokra fordított óriási összegeket nem használják ki rendesen és nem gondoskodnak szervezetten, rendszeresen a mezőgazdasági termelés egyes összetevőinek biztosításáról és a nemzeti bizottságoknak szakképzett káderekkel való ellátásáról. Az utóbbi hónapokban ugyan az iskolák és tanfolyamok száma tovább emelkedett, de nem biztosították e tanfolyamok megfelelő színvonalát. Mindaz, ami szorosan összefügg a káderekről való gondokodással, kezdve az új káderek kiválasztásától és nevelésétől egészen helyes elosztásukig, a fontosság és sürgősség alapján és egészen a káderek szakképzet! sédének fokozásáig, a mező- gazdasági szakaszon még mindig nagyon alacsony színvonalon áll. Nagy hiányosságok mutatkoznak a határvidék betelepítésének megszervezésében.

Elvártul* ezért, hogy a földművelésügyi minisztérium felelösségtel(Folytatás az 5. oldalon)