Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-04-03 / 26. szám
1954. április 3. IMG Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalnak emeléséért (Folytatás a 4. oldalról) jesen intézkedéseket dolgozzon ki. a káderekről való gondoskodás lényeges megjavítására, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok és gazdasági igazgatóságoknak egészen a járásoktól a minisztériumokig szakképzett káderekkel való biztosítására és hogy jól megfontolt tervet terjeszt elő munkaerők szerzésére minden szántóföld rendes megművelése végett. 4. Komoly hiányosságok a mezőgazdaság! termelés szervezésében és irányításában. Kiderült, hogy a mezőgazdaságii termelés terve összeállításának eddigi módszere túlságosan központosított, nem fordítanak kelló figyelmet az egyes kerületek és járások lehetőségeire, sajátosságaira, gátolják a helyi szervek kezdeményezését a termelés fokozásában Ezt az állapotot a terv túlságosan nagyszámú mutatója és a bonyolult áttekinthetetlen kimutatások is okozzák. Ezért le kell vonni a következményeket a mezőgazdasági termelés tervezésében és irányításában lévő eddigi hiányosságokból és javaslatot kell benyújtani megjavításukra. Ahhoz, hogy gyökeres fordulatot érjünk ej a mezőgazdasági termelés fejlődésében elsősorban szükséges, hogy maguk a mezőgazdasági dolgozók, főként a szövetkezeti tagok és a szövetkezetek funkcionáriusai, az állami gazdaságok, valamint a gép. és traktorállomások a nemzeti bizottságok dolgozói, és elsősorban a földművelésügyi minisztérium dolgozó* megértsék, hogy a párt becsületbeli harci feladatuk ká Teszi hogy minden téren gon doskodjanak a mezőgazdasági tér. melés. fejlesztéséről, minden talpa latmyi föld megműveléséről és kihasználásáról, kitartóan és szívósan törekedjenek a hektárhozamok és az állatok hasznosságának fo. kozására minden egyes faluban minden állami gazdaságban. Szükséges továbbá, hogy az ipari, építkezési, közlekedési, kereskedelmi, helyi gazdálkodási dolgozók — mindazok, akik a mezőgazdaság érdekében álló feladatokat teljesítenek, e feladatok teljesítését szintén feltétlenül biztosítsák. Végül szűk séges, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése az egész párt, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Arc- vonal összes erőinek szívügyévé váljék és hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről való gondoskodást szorosan egybekapcsolják a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségének állandó megszilárdítására irányuló törek véssél. Nem kételkedünk abbán hogy a pártnak és kormánynak a dolgo zók életszínvonala emeléséről való gondoskodására a szövetkezeti tagok. a kis. és középparasztok és az össze® mezőgazdasági dolgozók fokozott erőfeszítéssel felelnek a tavaszi munkák példás és idejében való elvégzésére, az állattenyész tési termelés feladatainak teljest tésére és túlteljesítésére, a tehenek tejhozamában és az állatok hasz nosságában magas mutatószámok elérésére. A javasolt árlesztállítás biztosi, tásának feladatával nagyon szóró San összefügg, hogy elkerijihefet lenül szükséges lényegesen megja vítanj a begyűjtési minisztérium az egész begyűjtési apparátus mun. káját és lényegesen megjavítani a nemzeti bizottságoknak ezen a té ren végzett munkáját. A begyűjtési tervet az idén nagyon is elégtele nül teljesítik. A húsbegyüjtést ja nuárban és februárban 86 5 száza. lékra teljesítették, ebből a sertés- húsbegyüjtést 79.3 száza'ókra. A begyültési feladatokat különösen Szlovákia nem teljesíti kielégítően mégpedig elsősorban súlyos szerve zésj hibák miatt. Ennek az állapotnak fő okát a begyűjtési mi nisztérium elégtelen munkájában ken látnunk A begyűjtési gépezet és általában a begyűjtés hiányos ságaival már többször foglalkoz tunk. A hiba azonban ott van hogy nem látható semilyen iavú lás. Ennek az az oka. hogy a begyűjtési minisztérium nem vonta le a megfelelő tanulságot a múlt hl. bálból és fogyatékosságaiból és számos helyen a begyűjtési apparátus, nak nincs vüágos és pontos elkép. zelése arról, hogy az új körülmények között a Párt és a kormány irányelvei alapján hogyan kell dolgoznia. A begyűjtési gépezet dolgozói gyakran passzivitásba estek ás a begyűjtést nem szervezték meg rendesen. Nem gondoskodtak arról, hogy a parasztokat jól megismertessék a begyűjtési normákkal, a különféle előnyökké] és köny nyitésekkei és erről szóló új rendelkezésekkel. Nem biztosították a rendszeres együttműködést a kerüle ti, járási és helyi nemzeti bizott. Ságokkal és ezért gyakran nem ismerik jól a termelés helyzetét az egyes faluk és szövetkezetek szerint Az adminisztratív gépezet túlburjánzása a végrehajtó dolgozók kárára szintén komolyan akadályozza a begyűjtési gépezet munkájának megjavulását. A begyűjtési terv rendszeres teljesítésének élőiéi tétele, hogy minden figyelmet és minden erőt közveti enü] a falvakon végzett munkára összpontosítsanak, jól ismerjék körzetük helyzetét és szorosan együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal és a parasztok, kai A begyűjtési dolgozóknak biztosi tani ok kell, hogy az egész eljá rás igazságos lesz. pontosan betartják az állami fegyelmet és a begyűjtés operativ irányát. úgy. hogy a begyűjtési feladatokat egyenletesen teljesítsék necsak hó napok szerint, hanem rövidebb he. ti és napi időközök szerint Js. Szükséges, hogy a begyfiitésl mi- i nisztérium ezekből az elvekből kiindulva a pártszervek elé terjessze a legrövidebb időn belüj a nemzeti bizottságokkal való legszorosabb együttműködés biztosítására irányuló konkrét javaslatok tervezetét ég javasolja az alkalmas dolgozók áthelyezését az adminisztratív gé pezetbő] az operatív begyűjtési gé- pezetbe és ezzel biztosítsa a mező- gazdasági termékek begyűjtése és j felvásárlása tervének teljesítését. | A pártszervek és szervezetek fel- i adata lesz gondoskodni arról, hogy | minden járásban és minden faluban i feltétlenül teljesítsék azokat a begyűjtési feladatokat amelyek a dolgozók élelmiszertermékekkel való ellátásának alapját, képezik A pártszerveknek és szervezeteknek kell biztosítaniok, hogy a begyűjtési gépezet emellett mindig úgy járjon el, hogy a munkásosztály fis a kis- és középparasztok szövetsé ge szüntelen megszilárdítása politi- kájának hatásos eszköze legyen. A párt és a kormány további kedvező előfeltételeket teremtenek az 'állattenyésztési termelés megja. vitására és az állami beadások tel jesítésére azzal, hogy április 1-től a vágóborjú begyűjtési árait 80— I 120 fillérrel emeli kilogrammon ként és a vágószarvasmarha árai' kilogrammonként 20—80 fillérr» emeli. Ezzel az egységes földműves szövetkezetek és a parasztok bévé i telei évi átlagban 106 millió koro- ! nával növekednek. I Engedjék meg elvtársnők és elv társak, hogy most a gazdaságosság | néhány kérdésére fordítsam figyel, műket. Az árucikkek kiskereske delmi árainak kétszeri csökkentésével a csehszlovák korona vásárló ereje a pénzreform óta egészben véve ‘/« dal emelkedett; dolgozóin! most ugyanannyi pénzért egyhatod. daj több árut vásárolhatnak, nun- a múlt év júniusában. Az emelkedő bankbetétek arról ta núskodnak hogy a lakosság telje.« bizalommá viseltetik az új csehszlo- 1 ák korona iránt Az árleszállítások *■« a dolgozok anyagi- és kulturá is •izinvona'a tovább' emelésének forrásai nemzetgazdaságunkban nemcsak az ipari és mezőgazdasági terrr.e es szüntelen fejlesztése következtébe!, hanem a gazdaságosság rendszerének következetes érvényesítésével is ke étkeznek Ezen a téren hangsúlvozn ke hogy a gazria.-á'.’M.s'áL’ rends/- ■ °n»-- -’i vénve-’léséi en nag\ hiánvatnk va, - nak és hogy a gazda-á”' sság rend szerének lényeges meg'«' fása nél kűlftzhptetlen előfeltétel nemcsak a é'etszinvonal eme ésére irány ló pn litlka további folvtatá-ának bánét' a javasolt árleszál'fások pénzeszkö zökkei var '-eride-s bio .'fásának is A mai nem kielégítő állapotot jelentős mértékben az okozza, hogy az egyes gazdasági szakaszok munkájában. valamint az Állami -és a Beruházási Bank. munkájában is helytelen. formális és felületes módszereket érvényesítenek, amelyek alig segítik elő a nemzetgazdaságunkban levő nagy tartalékok feltárását. Minden ökonómia, tanítja Marx Károly, végeredményben is az idő ökonómiája. A termelési és pénzügyi mutatóknak ezt a szoros összefüggését szem előtt kel] tartani. Ezért a termelés gazdaságossá tételét főleg a termelésben végzett élő és bolt munka megtakarítására kelj irányítani, tehát a munkatermelékenység emelésére es az anyagmegtakaritásra. Az egyes minisztériumok csupán azt követik figyelemmel hogyan teljesítik felada j taikat az egész ágazatok de nem biztosítják, hogy mindenegyes üzem es minden egyet munkaheK lelje- 1 sitse feladatait és hogy azokat minden egyes terméknél és minden egyes költségvetési összegnél teljesítsek és ezért nem tárják fel az önköltségik csökkentésének tarta'ékait Nem aka. dáiyozzák meg a nem termetem költségek va'amint a különféle segéd üzemrészlegek és hasonlók költségei nek mértéken felüli megnövekedéséi sem, úgyhogy ezzel a munkások és technikusok erole.s/itéseivel elért jó eredményeket számos üzemünkbe' gyakran jelentős mértékben lerontja/ Eddig elégtelenül segít bennünket korona ellenőrzése is mert pénzb' eredményeket nem vizsgálják eiéggi szoros összefüggésben a termelési viszonyokkal. A legfőbb és döntő kérdés az önköltségek csökkentése Az önköltségek állandó csökkentése a szocialista ipa- törvényszerűsége. A mi önkölt >i ici sokként.« .«i tervünk nen menti k távolról sem az összes lehetőségeket us a miniszténúrnők többségében mégsem teljesítik kielégítően A tüzelő anyag es energetikai minisztériumban valamin! a kohászati és ércbányászat minisztériumban az önköltségek az 1953-as év negyedik negyedében n>«*s magasabbak is voltak mint az I9'>v év negyedik -.egvedében és magasa túlha'adták a tervezett színvonala Nagyon nép kielégítően teljesítet a:r önköltségek csökkentésinek tenc az erdészeti es faipari rrinisztériui' is Az önköltségek egyik fő összege az tr.yagfogvasztás Számos “setben m-g megengedik az anvagnormak büntetlen túllépéséi nen; beszélve attól, hog\ ezek a normák nem ritkán még Iá gyak vagy egyáltalán nincsenek meg állapítva. Különösen megfontoland az. hogy meg számos eset van a nen; gazdaságos gazdá'kodásra , tüzel anyag és a villanyenergiafogyasi tásában Vannak • van üzeme nk ah nem is ellenőrzik rendesen az enei giafogyasztást az egyes munkafnlva Imatokná1 és ezért nem is folytatnak konkrét 'harcot a megtakarításért Vannak o1 van üzemek aho vannak invagnormák de ezeket sak statisz tt'kaila^ figyelik ámde ezek nen szolgálnak a munkaszervezés a'apiáu’ Ennek következményeképpen nemese«' í termelés drágul meg hanem nver« anyaghiány is beáll. Az anyagin gvasztást fokozzák a nagy anyae veszteségek a feloldngozásná és a hulladék elégtelen kihasználása is. Népgazdaságunknak továbbá igen nagy nehézségekéi okoz, hogy a női mán felüli készletek felszámolásában nem jutunk előre Az a komoly ve. szély, amelyről ezzel kapcsolatban beszéltünk, tehát továbbra is fenn áll. Nem akadályozzák meg új. nőj mán felüli készletek létrejöttét sem Ezért újból figyelmeztetnünk kei minden gazdaság szervet hogy » normán felük készletek felszámolási és az új készletek létrejöttének meg akadályozása elsőrangú kötelessé gük és az 1953. év december í ’ kormányhatározatban kitűzött fel adatokat feltétlenül teljesíteni kell. Az önköltségek alakulására kedve zőtlen hatással van a sélejt okozta veszteségek nagymérvű emelkedése A veszteségek mílnyom ■ része a gép iparra és a kohászatra esik A selej okozta veszteségek ilyen teljesei megengedhetetlen mérvű emelkedés csak azért következhetett be mei ebben a2 irányban semm féle mtét recéseket sem foganatosítottak nem érvény-«lük követ kezet eser kormány által jóváhagyón elveket ■’plejtgyártók személyes felelősség, ről. Az önköltségek emelkedéséi nem ritkán az okozza, hogy túllépik a bér keretet, egyenesen megsértve a vág zett munka mennyisége és minősége szerinti bérezés elvét. Vannak olyan iparágaink, amelyekben nem tartják be azt az elvet, hogy a munka tér meiékenységének az átlagbéreknél gyorsabban kell emelkednie. Mint ismeretes, a kapitalisták a gyártási költségek csökkentését elsősorban bérieszállítások révén érik el. A szó oiallsta iparban az önköltségek csők kentését azáltal biztosítjuk, hogy he lyes arányba hozzuk a munkaterme lékenység és a bér emelkedését Ezért nálurlr. noha rendszeresen le szállítjuk az árakat, ez év januárban a munkások átlagbére 12% kai volt magasabb 1953 januárjához és 20% kai magasabb 1952, januárjához ké pest. Nem engedhetjük meg tehát hogy túllépjék a tervbe vett bérala pokat, ami az egyes üzemekben méj. ma is előfordul. A béralapok túlié pése közvetlenül megkárosítja a mun kásosztály érdekeit és komolyan ve szélyezteti az árleszállítások poiiriká ját. Erre a veszélyre különösen azén kell felhívnunk a figyelmet, mert ja nuárban az Ipari minisztériumok 1 letékességébem 0.8% kal lépték tú] viszonylagosan a béralapokat, ez a túllépés a gépgyártásban 3.3% os, a kohászatban 2 százalékos. Remélnünk ken, hogy sem a termelési ágak ügyeli irányító minisztériumok sem pedig a pénzügyminisztérium a jő vőben nem tűrnek meg efféle leien ségeket. Komoly hiány az is hogy nem éi vényesítjük helyesen a prémiumoké A prémiumok fontos eszközt jelen' nek annak érdekében, bogy joh gazdasági műszaki és pénzügyi mu I tatószámokat érjünk el. fokozzuk a I termelési és a munka termelékenybe ! gét. Minisztériumaink kezében azon i ban sajnos a prémiumok sok esetben nem váltak ilyen eszközzé és ezért | igen gyakran csak a bérköltségeket I növelik. Ez azért van Így mer- a pre miumrendszerek bevezetésének hat hatóságát nem követik rendsz«';esen, nem mutatnak rá az esetleges hibák ra, vagy a prém'umokkai való vissza .«lésekre, és nem vetik össze az elén ■redményeket a fájuk fordított költ légekkel. Legyen az a -zabály. hog: a prémiumok minden esetben kéz zelfogható és ellenőr zhetö termelés vagy pénzügyi eredményekre veze; senek A többi önköltségi tétel soráb csak röviden foglalkozom még a rezsiköltségekkel Nem egyszer elő fordui hogy a hér és anyagköltse geker, álért megm kari ásókat azálta teszik semmivé hogy magasan túl lépik a nehezebben ellenőrizhető re is!költségeket. A rezsiköltségek fon fos elemzésével a legtöbb esetbei ; megállapíthatjuk, hogy Jelentős le j hetőségeink vannak megtakarítások 1 ra. Kedvezőtlenül alakulnak a segéd üzemek költsége, és egyéb nem tér melés-: kiadások. Sok eseioen évről évre emelkednek és elnyelik az elért akkumuláció jeletös részét Minden szakaszon gondosan figyelni kell a i termelést és a nemtermelés költse ; gek kölcsönös arányát, biztosit»’ kell a nem termelést szolgáló kiadá sok arányosságát ’melyeket az pari termelés hozamából kell fedezni Az önköltségekre lelen'ós hatás sal van a beruházások 'överlelme 1 zösége A közelmúltig a gazdasági | szervek igen kevés figyelmet for | dítottak arra, hogy az általuk ia I vasolt és végrehajtott beruházó sok valóban jövedelmezöek legye nek. A beruházási feladatok tóvá hagyásánál és a beruházások el enőrzéséné1 azonban meg ma sen árnak el “éggé felelősségiéi lesen Elöfi i dúl. ’.ogy az úi oeruhazásoi nem teszik o'csóbbá a gyártás hanem ellenkezőleg megdrágítja! Végre el kell * érnünk azt. hog\ mind*» beruházás esetében gondo san felülvizsgálják a |övede mező «ég kiszámítását és hogy így az új beruházások üzem behelyezést szabá yszeriien biztosítsa az ön költségek további csökkentését A vállalatok és iparágai- gazdi ’ági eredménye azálta s lelentt sek. mert minder szempon'ból visz «Z» ikrrtzAdik bennük evá'Mia' mur. kája. megrnntatiák a )ó és ros.« lelenségek együttes eredőiét a gaz taságossáp fokosévá ra irányuló tö fekvéseké’ tehá* azokra a szaka szókra kell Összpontosítanunk, amelyek lemaradnak és rontják az egész eredményt Ezt a törekvést rendkívül elősegíti a vállalatokon belüli gazdaságos számvetés rendszerének (hozraszcsot) bevezetése és az a körülmény, hogy minden dolgozót érdekeltté teszünk a vál- 'alat pénzügyi eredményeiben. Az ügy ártalmára van, hogy a vállalaton belüli gazdaságos számvetés rendszerét, amely a szocialista munkaszervezés leghaladóbb mód szere, mindez ideig nem terjesztet tűk el eléggé El kell érnünk, hogy fejlett üzemeink példát mutassanak a vállalaton belüli gazdaságos számvetés rendszerének o övezeté sében és ezzel biztosítanunk kell. | hogy minden munkahelyen minden j munkafolyamatnál harcoljanak az anyag megtakarításáért, a gépek óbb kihasználásáért, • munka •TmeléKenységének fokozásáért, és "iogy az eiért eredményeket rend- 'Zeresen ellenőrizhessék ia. Végül meg kel) jegyezni, hogy a gazdaságosság fokozására irá nyúló törekvésünk csak aJtkoi jár sikerrel, ha megszilárdul a pénzügyi fegyelem. Egyelőre nem egy olyan vállalat akad, amely nem utalja át az állampénztárnak a tervbevett nyereségtételeket, az elő. irt forgalmi adót és nem teljesít! kötelezettségeit más vállalatokkal szemben. Az a vállalat, amely megsérti a pénzügyi fegyelmet, súlyosan vét az állam érdekei ellen. Az árleszállítások politikája, amelyet következetesen végrehaj. ‘unk. növeli a gazdaságosság rend. zerének jelentőségét. Ezért elvártaié. hogy az iparcikkek as élelmi- zerek árainak harmadik leszáll), ása az állami és gazdasági szer ; vek minden dolgozója száméra hatható« ösztönzést jelent majd arra. hogy fokozott gonddal igyekezzenek csökkenteni az önköltségeket, tel’psíteni és túlteljesíteni a tervbe vett feladatokat, minden munkahe- yen alkalmazni a szigorú gazda, sá.gosság rendszerét. Az így nyert [ tartalékok kiadós források tesznek a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelésére. A gazdaságosság szigorú rend- serének bevezetését és a pénzügyi ‘gyelem megszilárdítását gazda ági életünk minden szakaszán nem üztosíthatja csupán gazdasági zerveink céltudatos törekvése A razdasági szervek nem biztosit- látják ezt a hosszú időre szóló eiadatot, ha a párt. és szakszer vezetek nem fordítanak rá foko zott figyelme1 és nem harcolnak napról napra a tékozlás és a te gyelmezetlenség ellen. Ezért a For -adaüm Szakszervezeti Mozgalom >ak az a feladata, hogy minden napi figyelmet fordítson e felada I ok teijps'tésére, amelyek gazda j ságunk további egészséges fejlődé ’ének alapvető feltételei. | Az ár’eszállitás következtében lé. I nyegesen nö az árukeres el és a I kiskereskedelmi hálózatnak 5- 6 milliárd értékű élelmiszerrel és iparcikkei többe’ -zá ültünk. Az ár- 'eszállítás fokozz» tovább a fo- -vasztók igényeit az árok minő ’égé csomagolása es az új árufaj- ák 'ránt. Ezzel kapcsolatbaji is. j nét foglalkoznunk kell a közszük- I ségletí cikkek gyártásával és a ke 'eskede em munkáiéval, mivel nem =?1 égríthét ki bennünket a közszük sée'eti cikkek terme ése fpllődésé nek a minőség megjavítására az új árufajták piacra juttatásának és az áru esomagolásánag eddigi fejlődési irama A Központi 8'zottság tavaly ja nuárban és «zeptpmberoen meg tartott ülésem elvi ránvvonalakat "űzött ki az e szakaszokon vég. rendő munkához Azóta már elér tünk bizonyos eredményeket Sok üzemünk inbh minőségű árut szállít Piacra gazdagabb választékban Vannak azonban olyan üzemek, sőt egész iparágak. ahol továbbra Is meg oeri, engedhető módon fenézö ei '»ezolik a közszükséglet’ cikkek terme'*sét. Az ipari termelés fejlődése min den tehetőséget megad arra nngo e lev mirtékben kielégítsük a ia knaság szükségleteit mindenfajta parcikkpk szempnr i iából Ennek •llenére továbbra is áruhiányt ta- oaszta hatunk nevezetesen a villa mostecbnik«' “f fémár”! «akaszán, (Folytatás a 6. oldalon.)
