Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-31 / 25. szám

A tömegszerűség és az egység necsak jelszó legyen, ha­nem testnevelési és sportmunkánk, valamint szervezési műkö­désünk mindennapi gyakorlata. (Antonín Zápotocky) Bratislava, 1954. március 31. Ara 30 fillér III. évfolyam, 25. szám A népsport és testnevelés további fejlődésének feltételei a tömegszerúség és az egység Az állami testnevelési és sportbizottság elnökségének bővített ülése „Új élet születik nálunk, szo­cialista termelésünk fejlődik, felszabadított munkánk napról napra új termékeket ad és ezért boldogan énekelhetünk, táncol­hatunk és élhetünk.” Antonín Zápotockíj­A múltban, hosszú éveken ke­resztül, az uralkodó osztályok nem­törődömségének, feledésének és mellőzésének homálya fedte népi kultúránk dúsgazdag értékeit. — Azokat a gyönyörű dalokat, tánco­kat, népszokásokat és közmondáso­kat, amelyek népünk munkájáról, harcáról, forradalmi múltjáról, bánatáról és öröméről szóltak, azokat a kincseket, amelyek a nemzet legszebb gazdagságát je­lentik, a büszkeséget és a hazafi­asság eredetét, ? burzsoá „civili­záció és kultúra védői" — azok, akik különösen a választások ide­jén oly hangosan kérkedtek a nép iránti szeretetükkel — mindezeket hagyták beporosodni. A por azonban nem tette tönkre azt, amire ráülepedett. „A gyé­mánt a sárban serr vész el" — írta Sládkovic, a nagy költő. A népi művészet gyémántja sem veszett el a burzsoá uralkodó rendszerek sa­rában. Friss szél keletkezett, ami el­fújta a port. Hazánk felszabadulá­sával, népünk is felszabadult ki- zsákmányolóik elnyomása alól, sza­bad életet kezdett. És ott, ahol szabadon él a nép, ott szabadon és boldogan énekelnek és táncolnak is. A felszabadulás után főleg a fia­talság alapított zene,- tánc- és énekköröket. Ezek nemzeteink da­laival, valamint azokkal a dalok­kal, amelyeket a szovjet katonák hoztak hozzánk tankjaikon, ének­től hangos harmonikáikon, segítet­tek behegeszteni a háború okozta sebeket. Azonban ezeket a köröket csupán egyes egyedülálló lelkese- dők alapították s a körök minden szervezés, világos művészeti és eszmei cél nélkül dolgoztak, köz­ponti irányítás és biztosított se­gítség nélkül. Csupán az 1948-as Győzelmes Február után hangzottak fel egész köztársaságunkban az új dalok. — Hagyományos népi művészetünk eddig sosem látott fejlődésnek in­dult. Az 1951-as év végéig Szlovákiá­ban több mint 4860 népi művészeti kör és együttes alakult, melyek­ben körülbelül 108 ezer műkedvelő működött. Különösen figyelemre­méltó eredményeket értek el a színjátszó együttesek műkedvelői. Klasszikus darabjaink egész sorát adták e'ő dicséretreméltó előadás­ban, n- .it például J. Chalupka, Jó­zef Gregor Tajovsky, Alojz Jirá- sek műveit, továbbá az orosz klasz- szikusok, Csehov, Gogoly darab­jait. Nagy sikert arattak a jelen­legi hazai és szovjet írók műveinek előadásával is. Ezek közé tartozik Pal'o Gaj ’os „Malmok" és Králik „Polana alatti bükkfák” (Buky pod- polianske) című darabjainak elő­adása. L. Mnacko, államdíjas; „Hi­dak kelet felé" című művének elő­adásával a losonci Bazaltbányák üzem1 klubjának „Timrava" mü- kedvel í csoportja megérdemelt si­kert aratott a prágai országos Népi Alkotóverseny ünnepélyén. Népi demokratikus rendszerünk teljes mértékben biztosítja a ma­gyar és ukrán nemzetiségű dolgo­zók kulturális fejlődését A komá­romi helyi Csemadok csoport szín­játszó együttese Gergely Sándor Vitézek és hősök című színművé­vel a Kassán megrendezett szlová­kiai népművészeti alkotóversenyen az első díjat nyerte el és a Prágá­ban megrendezett országos verse­nyen is nagy elismerést nyert. Az ukrán dolgozók műkedvelő színhá­zát a homonnai orosz gimnázium színjátszó csoportja képviselte nagy sikerrel. A legfigyelemreméltóbb sikere-' két érik el népi táncegyütteseink. Az ötéves terv kezdetén alig volt Szlovákiában ilyen együttes. Ezek­nek az együtteseknek a megalaku­lására nagy hatással voltak a Szov­jetunió együtteseinek látogatásai. Ilyenek voltak a Pjatnyickij, Mojsz- jejev és Alekszandrov együttesek, amelyek megmutatták, hogyan keli tovább fejleszteni a hagyományos népi táncokat. így fejlődött ki például a legjobb ifjúsági együt­tes, a Lucnica. Ez az együttes, együttműködve a zeneszerzőkkel, olyan műveket alkotott, amelyek igazán gazdagítják népművésze­tünket. Az ötéves terv folyamán több ilyen együttes alakult, melyek magas színvonalukat annak köszön- uetik, hogy a népi hagyományok­hoz fordultak. Ilyen együttesek például a trencséni Trencan tánc- együttes, a králováhorai ifjúsági együttes, a vysnyraslavicai egy­séges földművesszövetkezet Cer- gov együttese és a vychodnai Kriván együttes. A népi táncalkotás az öt­éves tervben nagy fejlődésnek in­dult. Haladó hagyományokra épült és új népi táncművészetet alkot, mely a jelent tükrözi. A népművészeti együttesekben a fiatalok, lányok és fiuk, Szövetsé­günk tagjai képviselik az alapvető erőt. Az együttesek magvát a fia­talság képezi. Nagy és felelősség- teljes feladatok előtt állunk. De örömteljes feladat bekapcsolódni a választási és a kongresszusi kam­pányba. Ne legyen egy olyan együt ­tes sem, amely teljes erejével be ne kapcsolódna ezekbe a jelentő­ségteljes eseményekbe. A Lucnica együttes felhívással fordult a választások és a párt X. kongresszusa előtt az ifjúsági nép- művészeti alkotó együttesekhez; hogy aktivizálják tevékenységüket, amelyek rövidesen egész biztosan válaszolni fognak felhívására Akkor majd az együttesek megér­tik Zápotocky elvtárs szavait, hogy „az ifjúsági népművészeti alkotás nem öncélú.' A népművészeti al­kotás célja betölten' az ifjúság napi rendszeres munkáját az ipari és a mezőgazdasági termelésben, a hivatalokban, tanulásban és a köz- igazgatásban A népművészeti al­kotásnak a »ihenés pillanatait örömteli szórakozással kell betöl­tenie. Nemzeteink számára ebben a je­lentős és fontos időszakban az örömnek, kacagásnak és a biztos derűlátásnak még jobban meg kell nyilvánulnia. Az ifjúsági vasútvo­nal, az ifjúsági gát és a szocializ­mus építkezéseinek szelleme ural­kodjon fiataljaink között. Zengjen szülőföldünk, virágozzanak a mun- kahely'k és a színházak, a nép­kultúra szép hajtásaival, zengjen a haza iránti szeretet, odaadás, erő és a fiatalság dala. Mindezekből a tisztelet sugározzon népünk múlt­jára és felelősség a jövője iránr A „Szülőföld" című filmünk remek és felejthetetlen ielenetei váljanak költői valósággá, úqy, ahogy életünk I megérdemli. A Spartak Praha KOH-I-NOOR vrsovicei testnevelési csarnokában nyitották meg március 27-én az álla­mi testnevelési és sportbizottság el­nökségének kétnapos ülését, mélyen részt vettek a köztársaság egyes kerü­leteinek és központi szakosztályainak vezető dolgozói is. A csehszlovák és a szovjet himnu­szok elhangzása után az ülést dr. Jú­lius Viktory, a Szlovákiai Testnevelé­si és Sportbizottság elnöke nyitotta meg, majd Frant. Janda vezérezredes, az ATSB elnöke tartott beszámolót. Az ATSB elnökének beszámolója után vita kezdődött, melynek során délelőtt felszólaltak az Önkéntes Sportszervezeték, a testnevelés és sport többi ágazatainak élenjáró dol­gozói. A délutáni tárgyalás megkezdésekor a testnevelés és sport dolgozói lelke­Tisztelt testnevelési és sportdol- zók, elvtársnök és elv társak! Nagy örömmel fogadtam a mai konferenciára szóló meghívást. A testnevelés és sport számomra nem idegen. Tanoncéveimben a mélnicei Sokolban végeztem testgyakorlást és tevékenyen részt vettem több Sokolnapon; az első világháború előtt a kladnói Spartak elnöke és a Cseh Labdarúgó Szövetség vá­lasztmányi tagja voltam. Egész po­litikai pályám alatt érdeklődtem a testnevelés és sport iránt. A testnevelést és sportot fontos tömegmozgalomnak tartom. A test- nevelési sportszervezetek a politikai életben is fontos szerepet játsza­nak. A testnevelés és sport hatal­mas haladó erő lehet, azonban re­akciós célokra is fői lehet használ­ni. A forradalmi munkáspártnak amely a jobb és igazságos rend­szerért folyó harc élén akar állni, a tömegekre kell támaszkodnia. Ez ért kel] gondot fordítania a tömeg­szervezetekre Hogyha azt akarjuk, hogy a tömegszervezetek, vagyis a szakszervezetek, a szövetkezetek sport és egyéb szervezetek a for- adalmi munkáspárt támogatói >- "yenek az úi rendszerért folvó harcban, úgy azoknak egységesek­nek keli lenniök. A tömegszerveze­tek felaprózása lehetővé teszi, hogy őket a burzsoá reakció érde­kében használják fel. Ezen szerve­zeteknek az egysége biztosíték ar­ra, hogy tényleg tömegszerüek és haladók legyenek. Éppen ezért az összes burzsoá pártok, a reformista és megalkuvó munkáspártok programmjában ben­ne volt a tömegszervezetek felapró­zása. Egyedül a mi kommunista pártunk, harcolt következetesen a tömegszervezetek felaprózása ellen, azok egységéért. A testnevelés és sport terén is céljául tűzte ki a káros politikai és versenybeli fel. aprózódás megszüntetését és az egységes testnevelés és sportszer, vezet kiépítését. Nem tagadjuk, hogy ezt a célt még tagjaink soraiban sem sike­rült gyakorlatilag mindig és min­den esetben teljesen megvalósíta­nunk Nálunk is voltak elhajlók, akik szektárius és megalkuvó haj­lamaik áldozatai lettek. Ezek gyak­ran nem tartották be, sőt megszeg­ték az egységért folyó harc he­lyes elveit. Sok esetben sikerült is helytelen taktikájukat érvényre juttatni a párt elv; álláspontjával szemben. Néha úgy látszik, mintha "forradalmibb dolog« volna felap rózni és szétverni, mint egységesíte. ni. A tömegszervezetek szétaprózása sen üdvözölték körükben pártunk képviselőit. A felszólalók túlnyomó része a oita során rámutatott a városokban, a fal­vakon és egész köztársaságunkban a tömegtestnevelés általános fejlődésére. De rámutattak az egyes hiányoságokra is, amelyek a testnevelési munka egész szervezetének átépítésében és szervezésében előfordulnak és rámu­tatták ezek kiküszöbölésének módjára is. 16 óra után az állami testnevelés és sportbizottság elnökségének bővített ülésére megérkezett Antonín Zápotoc­ky elvtárs köztársasági elnök. A vrso­vicei KOH-I-NOOR nemzeti vállalat üzemi klubjának épülete előtt a köz- társasági elnököt dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter, a miniszterelnök első helyet­tese, Václav Kopecky közművelődés- ügyi miniszter, miniszterelnökhelyet­kényelmesebb is, mint a türelmes és kitartó egységesítő munka és az egyes tömegszervezetek kereté, ben a helytelen törekvések ellen folytatott harc. Azonban nem akarom önöket un­tatni azzal, hogy részletezzem har­cainkat, melyeket a tömegszerve­zetek egységesítésének vonalán, a testnevelési és sportmozgalom egy­ségesítésének megvalósításáért foly. tat tunk. Ma már megvan nálunk ez az egység. Kiharcoltuk azt a februá­ri győzelemmel. A bukott reakció­soknak, Zenklnek, Srámeknek, Lett- richnek, stb puccskísérletét lever­tük és ezzel meghiúsítottuk csel- szövényeiket is, amelyekkel akadá­lyozták a testnevelés és sport egysé­gesítését. A kommunista párt, amely a megújhodott Nemzeti Arcvonal vezető pártja, hü maradt elveihez. Ezért a februári győzelem után a testnevelés és sport terén is meg­szüntettük a felaprózódást. Ezzel megnyílt a széles út köztársasá­gunkban a testnevelés és sport sok­oldalú fejlődése előtt. A testnevelés és sportmozgalom Február után széles alapokra he­lyeződött. Azonban nem szabad azt hinnünk, hogy ezzel már gyöke­restül kiirtottuk egyeseknek önző érdekeit, vagy bizonyos versenyző csoportok érdekeit, melyek szektá­rius irányokat követtek. Ezeket különböző helyeken megtaláljuk, ahol arra törekszenek, hogy fönn­tartsák és testnevelésünkbe, spor­tunkba behurcolják a régi csökevé- nyeket és egészségtelen viszonyo­kat A szektárius hajlamoktól egyes esetekben olyan régi kommunista elvtársaink sem tudtak szaba­dulni, akik egységes testnevelésünk­ben vezető helyeket töltenek be. Ezért ezen beteges tünetek ellen, akárhol és akármikor mutatkoznak is, népi testnevelésünk és sportunk sikeres fejlődése érdekében tovább is harcolnunk kell. A tömegszerúség és az egység ne csak jelszó legyen, hanem testne­velési és sportmunkánk, valamint szervezési működésűnk mindennapi gyakorlata. A tömegszerúség és egység a né­pi testnevelés és sport jellemző alapvonásai. A tömegszerúség biz­tosítja a fejlődést és az állandóan fokozódó teljesítményeket. Csak a tömegből nőhetnek ki kimagasló egyének és csúcstartók. Hogyha elhagynánk a tömegalapot és csak egyes versenyzők nevelésével törőd­nénk, akkor végül is a hivatásos sporthoz és primadonnák nevelésé hez jutnánk. Az elsőbbséget nem lehet megvásárolni, magától nem tes, Karol Bacüek, Szlovákia Kommu­nista Pártja központi bizottságának el­ső titkára, Frant. Janda vezérezredes, az állami testnevelési és sportbizott­ság elnöke és a polgárság, valamint az ifjúság csoportjai várták. A ,,Libusa“ harsonahangjainak elhangzása után a köztársasági elnököt frantisek Fala, az állami testnevelési és sportbizott­ság elnökségének tagja köszöntötte. Utána Frant. Janda vezérezredes, az állami testnevelési és sportbizottság elnöke Antonin Zápotocky köztársa­sági elnöknek és a többi kitüntetet­teknek átadta a tiszteletbeli MHK-jel- vényt. Az ülés részvevői táviratban üdvözölték a CsKP Központi Bizott­ságát és Viliam Siroky miniszterelnö­köt. Az ülés befejező részében Antonín Zápotocky köztársasági elnök emel­kedett szólásra. jön, hanem ki kell harcolni. A legkitűnőbb technika és akroba­tika sem pótolhatja azt a szilárd akaratot és lelkesedést, hogy a győzelmet kiharcoljuk Ügy gondo­lom, hogy ezen a téren már elég sok tapasztalatunk van. A szilárd akarat és lelkesedés a tömegből nő ki és nem üvegháziban nevelődik. Állandóan követendő példaképünk minden esetben a szocialista Szov­jetunió sportolói legyenek. Testnevelésünk és sportunk tö. megszerüségének továbbfejlődésére és egységének megszilárdítására kedvező alkalom lesz az 1955. évi I. országos Spartakiáda. Ez hazánk a dicső Szovjet Hadsereg által va­ló felszabadításának 10. évfordulója alkalmával tartandó ünnepségek egyik része lesz. Csak ez a győze­lem tette lehetővé nemzeteinknek a szégyenletes német megszállás után a halottaiból való dicső fel­támadást. Azonban nem mulaszthatom el ez alkalommal aggodalmamat kifejezni, hogy a Spartakiádára va. lő előkészülettel kissé már megkés­tek. Ügy gondolom, hogy itt is szerepet játszott még számos ki nem irtott helytelen és szektárius nézet. , A Spartakiáda előkészítésére moz­gósítani kell a sportolók tömegét. Az előkészítésnek kapcsolatban kell lennie a tömegszerúség, a népiesség és egység minden, bár régi, de jó és bevált nemzeti hagyományával. Azonban nem szabad mellőznünk, sőt ellenkezőleg, át kell vennünk mindent, ami eddigi sokolnapjain- kon, spartakiádánkon és olimpiai játékainkon jó és tömegszerű je­lenség volt. Mindent, ami azokon bevált, összhangba kell hozni és föl kell használni. Az első országos Spartakiádát vezesse az a gondolat, hogy min­den tekintetben felülmúljuk és túl­haladjuk azt, amit eddig az előző sokolnapokon, olimpiai játékokon és Spartakiádiokon láttunk. Ehhez minden feltétel és lehetőség meg­van. A Spartakiádára való előké­szület mozgósítsa egész testneve­lési és sportközöpségünket. Öntsön életet és élénkséget tornacsarno­kainkba, játszótereinkbe, üzemi klubjainkba, Sokol-egyesületeinkbe, munkaerőtartalék.iskoláinkba, fegy­veres alakulatainkba és tanintéze­teinkbe. Az alapos előkészületekhez a tö­meges nyilvános fellépések terén mintaképül szolgálhat az az alapos és szakszerű előkészítés, amely min. dig megelőzte a sokolnapokat. Min taképül szolgáljon a késedelc­Folytatás a 2-ik oldalon. Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági einök beszéde Dallal, tánccal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents