Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-31 / 25. szám

ŰI IFJÚSÁG

1954. március 31.

Testnevelésünk továbbfejlesztéséért ,

, Frantisek Janda vezérezredes,

az Állami Testnevelési és Sportbizottság elnökének beszédéből

Antonín Zápotocky elvtárs, köztársasági elnök beszéde

(folytatás az 1. oldalról.)

okozta akadályok leküzdésében az a nagy lelkesedés, amellyel 1921- ben az első munkás.spartakiáda előkészítése történt. Akkor a niun- kástömegek lelkesedése és szilárd akarata valóban csodákat művelt és — ahogy mondják — hegyeket mozgatott meg. Minden pénzbeli támogatás nélkül, sőt az akkori burzsoá kormány üldözésének és zaklatásainak kitéve, a munkások "ömege erkölcsi erejével, áldozatkészségével, önzetlen munkájával és hangyaszorgalmával a semmiből megteremtette a maninai stadiónt betöltötte ezt a stadiónt nemcsak tőbbezer fiatal buzgó versenyzővel, hanem százezrekre menő lelkes nézővel is, akik hazánk minden részéből saját költségükön, büszkén eljöttek, hogy harciasán tüntessenek a régi

Dr. Július Viktorynak, a Szlovákiai Testnevelési ég Sportbizottság elnökének az ÁTSB kibővített elnökségi ülését megnyitó beszéde után Frantisek randa tábornok, az ÁTSB elnöke tartotta beszámo lóját, amelyben többek között ezt mondta:

»Testnevelésünk és sportunk történetének új korszaka a pá-tnak és kormánynak 1952. november 10- én és december 2-án a testnevelés ég sport fejlesztése érdekében kibocsátott határozatával kezdődik Ez sikeresen kapcsolódik testnevelésünk gazdag nemzeti hagyományaihoz, amelyeket főképp a következők jellemeznek:

1. széles néptömegeink szeretete a talaj- és szertornázás iránt,

2. sokezer önkéntes dolgozó önzetlen, áldozatkész és önként vállalt munkája, a testnevelés szervezése és gyakorlása terén,

3. a sportmozgalom tömegszerü- ségének fejlődése és annak kiváló sikerei.

Hogyha nemzetünk e kincseit összekapcsoljuk a dicső szovjet testnevelés tapasztalataival, láthatjuk a további fellendülés távlatának biztos körvonalait amelynek céljaira örömmel felhasználhatjuk népünk minden alkotóerejét.

Ezért napjainkban legfontosabb feladatunk, hogy népünk alkotóerejét úgy mozgósítsuk, hogy a testnevelés és sport behatoljon mindennapi életébe, kedvezően befő lyásolja munkáját, feledtesse apró gondjait, örömet és felüdülést nyújtson végzett munkája után és hogy fokozza honvédelmi képességét.

jovicében és Jihlavában azt látjuk, hogy az elvtársak a nemzeti bizottságokban nem becsülték eléggé ,a testnevelést Sokkal kevésbbé foglalkoznak a testnevelés és sport kérdéseivel a járási nemzeti bizottságok tanácsai, amelyek nem gondoskodtak arról, hogy a helyi nemzeti bizottságok elintézzék a testnevelési és sportkérdéseket, és hogy erre a célra a helyi nemzeti bizottságnál testnevelési és sportalbizottságot állítsanak fel.'

E helyzetből kitűnik, hogy a testnevelés és sport állami irányításának terén további feladatunk az lesz, hogy még aktívabbá tegyük a testnevelési és sportbizott' Ságokat — különösen a járásokban

— a rendszeres és tervszerű munkára, hogy kiépítsük a szervezetet, hogy kiegészítsük a sportszakosztályokat és az önálló bizottságokat, hogy a Nemzeti Arcvonal valamennyi alakulatában érdeklődést keltsünk .,az önkéntes munkatársak széles aktívájának megnyerésére valamennyi • fokozat bizottságaiban, és hogy a testnevelésről és spo^- ról való gondoskodást felülről egészen a helyi nemzeti bizottságokig kiterjesszük. A bizottságoknak ebben a munkában szem előtt kell tartaniok, hogy ők irányító szervek és hogy ezért őket terheli a felelősség a testnevelésnek és sportnak működési területükön való fejlesztéséért.

Valamennyi helyi lehetőség kihasználása testnevelési létesítmények építésére

rend ellen és az új élet és a test. nevelés kiépítése és fejlődése mellett.

Ma köztársaságunkban a testneve lés és sportmozgalom nincs kitéve üldözésnek. ellenséges, indulatnak vagy a kormány részéről emelt mes terséges akadályoknak. Ellenkező leg, biztosítva van számára minden tekintetben a jóindulat, az erkölcsi és anyagi támogatás. Megvan a lehe tősége, hogy nagy mintaképünknek, a szovjet testnevelésnek tapasztala tatra támaszkodjék. Éppen ezért nagyobb felelősséget vesz magára a testnevelési mozgalom vezetősége és minden alakulata a nép és a haza előtt. Önöktől függ.hogy megmutassák, fel tudják használn azokat a kedvező lehetőségeket amelyeket népj köztársaságunk a testnevelés fejlesztésére nyújt, úgy hogy az első országos Spartakiáda valóban test nevelésünk és sportunk eredményei nek, érettségének, egységének és tő megszerűségének legfőbb szemléje legyen, és bizonyságot tegyen majd arról is, hogy igazán helyes és érté kés tartalmat ad a testnevelés és sport terén is annak a régi Sokol jelszónak, hogy: ,,Előre, előre, egy lépést sem vissza!”

A Spartakiáda előkészítése legyen ezenkívül a nemzet' bizottságokba való választás előtti kampány egyik része is. Egységes testnevelésünk rész vevőinek ebben a kampányban is tel jesitemök keli feladatukat Aktivan kell feilépniök, meg kell győzniök az embereket arról, hogy a testnevelés és sport gyakorlása mily fontos és nagyjelentőségű népünk testi rátér i mettségének, edzettségének és erköl esi érettségének szempontjából. Meg kell mutatniok, hogy népi demokra tikus köztársaságunk ma hogyan gondoskodik a testnevelés és sport fejlesztéséről Egységes testneveié sünk és sportunk részvevőinek -is he lyet kell kapniok az államhatalom helyi szervezeteiben — a nemzeti bi zotrságokban — hogy ott dolgozhas sanak az egységes testnevelés fejlő dése, egységének és tömegszerűségé nek megszilárdítása, továbbfejlesz tése érdekében.

Testnevelési és sportdolgozóink, valamennyi aktív testgyakorló és sportoló és mindazok, akik az I. or szagos Spartakiá’dát előkészítik, tö rekedjenek erre és igyekezzenek szi lárd akarattal megnyerni egész né Pünk elismerését.

Készítsétek elő az I. országos Spartakiádát úgy, hogy ott az összes szerepléseket érdem szerint a mi munkás üdvözletünkkel és hálánkkal utalmazh ássuk.

„Tisztelet a munkának!”

A párt- és kormányhatározat teljesítése

A párt és kormány határozata az Állami Testnevelési és Sportbizottság elé a következő feladatokat állította1. be kel] vezetni a testnevelés és sport egységes állami intézését és ellenőrzését az ÁTSB és a nem zeti bizottságok útján.

2. meg kell teremtenie a testne velés és sport új szerkezetét és szilárd rendszerét, ki kell terjesz tenie a tömegaiapot és annak révén valamennyi sportágban javítani a bajnokságok színvonalát.

3. egész évi tervszerű munka alapján szocialista testnevelési tar talmat és rendszert kell bevezetni az MHK-,jelvény megszerzéséért folytatott versenyekbe, fokozni kell a testnevelés és sport népszerűsítését. politikai tömegmunkát kell végezni ,a sportolók között harcolni kel! a sport terén még mutat kozó burzsoá csökevények ellen és nevelni kel) a sportrendezéseket látogató közönséget.

4. gondoskodnia kell öntudatos és szakképzett káderek neveléséről' meg kell szerveznie a testnevelés és sport orvosi ellenőrzési munká. | ját, meg kell szerveznie a testne velés és sport terén a tudományéi és kutatómunkát,

5. ki kell építeni a testnevelés

és sport továbbfejlődésének feltételeit.

A sport terén az egységes állami intézést és ellenőrzést a iatá- rozat értelmében az Állami Bizottság végzi. Ez munkájának kezdetén rányító feladatainak biztosítása vé gett államj vonalon dolgozott és még nem szentelte a szükséges gon doskodást az egyes önkéntes sport szervezeteknek Ez különösen a fej lesztési terv teljesítése terén tűnt ki, ahol nem értük ei a kitűzött eredményt.

Az ÁTSB szervezetében még ma is hiány van szakképzett dolgozók és önkéntes funkcionáriusokban, kü Ionosén az egyes szakosztályokon Ezt a hiányt fokozatosan kiküszö böljiik. A Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság sem intézi mun káját mindig teljesen az Állami Bizottság egységes vonalán, az el nöksóg' határozatait sokszor nem dolgozza ki eléggé részletesen Habár a Szlovákiai Testnevelés; és Sportbizottság a fő súlyt a személyes kiképzésre helyezi, mégis a jó munkatársakban való hiány kedvezőtlen befolyást gyakorol a kerületi szervek irányítására. Ezért nem tudták kellő mértékben érvényes! •■enj a határozatokat az egyesüle tekbe.n és az ellenőrzés sem volt elég szigorú a testnevelési alakulatokkal szemben.

Janda tábornok ezután a testnevelés terén az egyes minisztériumoknál, így az iskolaügyi, mun. kaügyi, a nemzetvédelmi és belügyi minisztériumnál és a Szokoi Önkéntes Sportszervezetében elért eredményekről és hiányosságokról beszélt.

»Egyes helyeken — mondotta Janda tábornok — meg kell szüntetni a különféle vagy esetleg ugyanazon ÖSSz.ek kebelében levő egyesületek harcát egymással szem ben, mint például a Bánik Vitko vice és Bánik Ostrava, vagy a Spartak Slovacké Strojirny, Uhersky Brod és Spartak ZPS Uhersky Brod közt, valamint a chomutovi Bánik kél egyesülete közt folyó harcot. Törekednünk kell arra, hogy minél több sportoló legyen a tornacsarnokokban és játszótereken és edzőket kell kiképezni és nem kell erőt pazarolni gyakran személyes jellegű kicsinyes dolgokra. Ezekkel szem ben örvendetes tényként kell megállapítani a TJ Jiskra és Tátrán kitűnő együttműködését HarrachoV- ban.

Az egyesületeknek lehetővé kell tenni, hogy zavartalanul gyakorolhassák a testnevelést és sportot test- nevelési intézményeikben, különösen tornatermeikben.

A testnevelési létesítmények kiépítésénél hatalmas segítséget jelent a T-akció, amelynek keretében ki kell építeni a testnevelési létesítményeket, különösen a játszótereket, atlétikai pályákat, úszodákat a tagok önkéntes munkájával. Ebben az akcióban azonban sokhelyütt állandó egészségtelen nagyzolás mutatkozik. A funkcionáriusok ugyanis azt képzelik, hogy minden nagyobb városban téli stadionnak kellene lennie, az jár eszükben, hogy a pályák minél nagyobbak legyenek, még akkor is, hogy ha a városban nincs annyi lakó, hogy megtölthetnék a nézőteret. A funkcionáriusok arra törekednek. hogy minél pompásabb lelátókat építsenek, ellenben megfeledkeznek arról, hogy jó atlétikai pályát létesítsenek.

Számos vizsgálatnál megállapítottuk, hogy e téren az előbbi években hiányos volt a tervezés, aminek az volt a következménye, hogy egyes helyeken fölöslegesen gazdag berendezés van, viszont máshol megakadt a nagy méretekben megkezdett építkezés, megint máshol lelkes önkéntes munka helyett kényelmesen arra várakoznak, mikor lesz pénzük, hogy az építést fizethessék. Ezeken a helyeken vizsgálatot kell tartani és csak azoknak az építkezéseknek szabad támogatást nyújtani, ahol ez pénzügyi szempontból célszerű és ahol az egyesület ténylegesen működik.

A szervezetnek a kerületekben és járásokban való kiépítésénél hiány mutatkozott szakképzett munkatár. sakban. Ez különösen a járási test- nevelési és sportbizottságok munkájában nyilvánult meg. Különösen kedvezőtlen ez a munka azokban a járásokban, ahol legnagyobb a hiány a szakosztályokban és bizottságokban dolgozó önkéntes funkció náfiusokban. Csakis ott, ahol a munka tényleg az önkéntes munkatársakra támaszkodott, igy pél dául a pardubicei járásban és más hol is, észrevehetően jobb az ered mény. A járásj testnevelési és sport bizottságoknál — különösen Szlo. vákiában _ számos elnöknek még máig sincs meg a szakképzettsége.

A sportosztályok létesítése aránylag jól haladt a kerületekben már kevésbbé jó] a járásokban Nehe. zebb volt az önálló bizottságok ki. egészítésének feladata. Ez ugyan általában meg volt állapítva, azonban az év folyamán a bizottságok feladataik elintézésére egyáltalán nem jöttek össze. Legtevékenyebbek voltak az oktatőmódszer és az Ifjúsági testnevelési bizottságok tagjai. Ezzel szemben a propaganda és agitációs bizottságok sem a ke fületekben, sem a járásokban nem teljesítették feladataikat, ami meg is látszik az egészben ki nem elégítő nevelő-propaganda munkán Az önkéntes kiképzők testületéi csekély számú munka iá vsaikkal rit kán működnek és így feladataikat

helyettük az elnökség tagjai vagy a szervezet dolgozói kénytelenek elvégezni. Ez természetesen komoly hiba

A járási bizottságok távolról sem fogták fel helyesen feladatukat. A járási testnevelési és sportbizottságok elnökei gyakran nem vették figyelembe a föléjük rendelt ÖSSz alakulatokat és az egyesületekben közvetlenül igyekeztek dolgozni. Jól tudjuk, hogy ez eleinte azért tör. tént. mert az ÖSSz szervei még nem voltak felállítva, később pedig azért, mert a felállított szervek ha nyagu! teljesítették kötelességüket Azonban ez sohasem a járási test nevelési sportbizottság fö feladata A legtöbb járási testnevelési és sportbizottság még ma sincs tuda tában annak, hogy a tervteljesítés, nek a járásokban és az egyes egyesületekben való ellenőrzése mellett az ö feladatuk az is, hogy útmu tatást adjanak a testnevelés és sport irányítására és ellenőrzésére az állami szervezel alsó szerveinek — a hely, nemzeti bizottságoknak Különösen a falus: testnevelésnek és sportnak jelenteof sokat a helyi nemzeti bizottságról kapott segít, ség. Ki kell azonban emelni, hogy mégis számos kerületi nemzeti bizottság időközben kezdett gondot fordítani a testnevelés és sport kérdéseire. A testnevelés é- sport terén végzett ió munkára példát találunk Prága városában (Jsti n

L.-ben istra.váhan vagy rtottwn dovban, mig ellenben Ceské Bude.

Testnevelésünk és sportunk tömegalapjának kiépítése kitűnik a testnevelés-fejlesztési tervnek múlt évi teljesítéséből. Lássuk ezért, hogy ezt a tervet mennyiben teljesítették. Az Állami /Testnevelési és Sportbizottság felállításakor nálunk összesen 7.S59 egyesület volt 736.129 taggal; a 15 éven aluli iskolai tanulókat is beleszámítva. Az 1953. évi egész évre szóló feladatot, vagyis 1.600 új egyesület alapítását, beleszámítva ebbe az iskolai önkéntes testnevelést 179.9 százalékra teljesítették, amennyiben 2.879 egyesület létesült.

Azt a feladatot, hogy 219.420 új tagot szerezzünk, 86.7 százalékra teljesítettük azzal, hogy az önkéntes testnevelés céljaira 190.283 tagot szereztünk, ebből a cseh országrészekre 138,962 új tag. vagyis 82.9 százalék, Szlovákiára 51.321 új tag. vagyis 99 százalék esik. Valamennyi testnevelési szakaszon csupán a Szó kol ÖSSz teljesítette a tervet, még pedig 112.8 százalékra, míg a többi szakaszon legfeljebb 87.2 százalékot ért el.

Azt a feladatot, hogy 180.270 BPPOV és MHK I jelvénybirtokost szerezzünk csak 78.2 százalékra teljesítettük. amennyiben csak 140.968 új jelvénybirtokost szereztünk. A TI fokú MHK-jelvénynél a kitűzött feladat 5141 jelvénybirtokos szerzése volt. Ezt a feladatot csak 93.1 százalékra teljesítettük 4790 jelvénybirtokos szerzésével. A szlovákiai tervet teljesen teljesítették.

Sikeresebb volt a fejlesztési terv 'eljesítése az ifjúsági teljesítményi ’sztálvoknál. ahol 9994 ielvénybir "kossá 109." százalékosan teljesítették a tervet. Kevésbbé sikeres

a III. teljesítményi osztály teljesítése, ahol a kitűzött 17.590 helyett

csupán 12.284 teljesítményi osztály birtokost, vagyis 70.1 százalékot szereztek.

Nagy hiba az, hogy az oktató sportmunka tervezése nem hatolt be mindenütt a sportmozgalomba, aminek oka az, volt, hogy részben nem Ismerték a tervei és az Állami Bizottság valamennyi utasítását, másrészt azonban oka volt az is, hogy sokszor nem vették eléggé fi- gyelembe és nem ellenőrizték alaposan sem az egyes alakulatoknál, sem magánál az ÁTSB-nál.

A kiadott utasítások és segédeszközök gyakran nem is jutottak el az egyesületekbe úgy, hogy tényleg nem ismerhették meg azokat az összes munkatársak.

Nagyon komoly hibák merültek lei különösen az egyesületek aktív testgyakorló tevékenységében. Az újonnan alapított egyesületek száma és a tagok létszáma emelkedett, azonban az MHK-jelvénybirtokosok és teljesítményi osztályok szerzésének irányszámát nem teljesítik ki- elégitöen. Minthogy pedig a teljesítményi osztályok megszerzése a sportbajnokságok emelkedésének első feltételei, azért ez a hiba akadályozza a fő feladat teljesítését is. Ezen a téren az ÖSSz-ek alaposan adósak maradtak.

A falvakban folyó testnevelés és sport szakaszán a fejlődési terv valamennyi irányszámának egyenletesebb teljesítését látjuk. Különösen a tagtoborzásnál és az MHK-jelvény- birtokosoknál jobb ez, mint a szak szervezeti ÖSSz-ek szakaszán.

Önkéntes munkatársak széleskörű aktívájáról kell tíondoskodni

A testnevelési fejlesztési terv teljesítése