Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-13 / 3. szám

4

20. §.

1. A prágai városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 16 tagja van. A prágai körzeti nemzeti bizottságok tanácsának összesen 8 tagja van.

2. A kerületi nemzeti bizottság tanácsának összesen 12 tagja van.

3. A járási nemzet; bizottság tanácsának összesen 10 tagja van.

4. A 11*0.000 lakoson felöli városokban a Városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 14 tagja van. Az 50.000—100.000 lakosú városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 12 tagja van. A kisebb lakosszámú városokban a városi nemzeti bizottság tanácsának összesen 8 tagja van.

5 A 'helyi nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson, felüli községekben (körzetekben) és a körzeti nemzeti bizottság tanácsa a 2000 lakoson felüli városkörzetekben összésen 6 taggal rendelkezik. Kevesebb lakosú községekben (körzetekben) és városkörzetekben a helyi (körzeti) nemzeti bizottságnak összesen 4 tagja van.

6. Tényleges szükség szerint a felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának beleegyezésével növelhető vagy csökkenthető a tanács tagjainak száma. A prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsa tagjai számának növeléséhez vagy csökkentéséhez a kormány beleegyezése szükséges. A kormány jóváhagyásával tényleges szükség szerint növelhetik vagy csökkenthetik a nemzeti bizottság elnöke helyetteseinek számát.

21. §.

A tanács egyrészt nemzeti bizottságának, másrészt a felsöbbfo- kú nemzeti bizottság tanácsának és a kormánynak van alárendelve. A felsőbb szerveknek joguk van felülvizsgálni az alárendelt tanácsok határozatait és intézkedésit, amelyeket megváltoztathatnak vagy érvényteleníthetnek.

01 IFJÚSÁG

Törvényjavaslat a nemzeti bízol tságokról

22. §.

1. A tanács mindig testületileg dönt, szükség szerint tart gyűléseket, azonban 14 naponként legalább egyszer. A taglétszám legalább felének jelenlétében kötelező határozatokat hozhat és a határozatokat a jelenlevők szavazatának abszolút többségével hozza.

2. A tanács folyó ügyei*, a nemzeti bizottság elnöke helyetteseivel és a tikárral együtt intézi.

23. §.

1. A tanács tagjainak funkciója tiszteletbeli. A kerületi, járási és városj nemzeti bizottságok elnökeinek, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek és helyetteseinek is a kormány által megszabott alapelvek értelmében joguk van a keresetükben őket ért veszteség pótlására, ha funkciójuk betöltése akadályozza őket rendes foglalkozásukban.

2. A titkárt az állami alkalmazottakra vonatkozó alapelvek szerint fizetik.

Előadói és közigazgatási osztályok

24. §.

1. A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságok, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok szakképzett alkalmazottakból külön végrehajtó szervekként előadói és közigazgatási osztályokat létesítenek.

2. A nemzeti bizottság az előadó és közigazgatási osztályok vezetőit A tanácsnak a felsőbbfokú illetékes előadód vagy közigazgatási osztály vezetőinek jóváhagyásával beadott tanácsára nevezi ki és fosztja meg tisztségüktől, amennyiben a kerületi nemzeti bizottságok és a prágai városi nemzeti bizottság előadói és közigazgatási osztályairól van szó, az illetékes központi hivatal beleegyezésével nevezi ki és

fosztja meg vezetőiket tisztségüktől. Az előadói és közigazgatási osztályok vezetőinek helyére szakképzett dolgozókat tesznek.

3. Azonban a nemzeti bizottságokban, amelyeknek nincsenek alkalmazottaik, az előadói és közigazgatási osztályok munkáját tanácsaik tagjai, a nemzeti bizottságok tagjai és a polgárok soraiból jelentkező önkéntes munkatársak végzik.

25. §

1. Az előadói és közigazgatási osztályok élén vezetők állnak, azok irányítják munkájukat és akiknek joguk van dönteni és intézkedéseket tenni, ^ftiködésükért személyesen felelősek egyrészt a tanácsnak, másrészt a felsőbbfokú nemzeti bizottság ugyanazon előadói vagy közigazgatási osztálya vezetőjének és az illetékes központi hivatalnak, amelynek szintén alá vannak rendelve.

2. Az előadói és közigazgatási osztályok fölé rendelt szerveknek joguk van felülvizsgálni a határozatokat és intézkedéseket, a helytelen határozatokat és intézkedéseket érvényteleníteni vagy megváltoztatni.

26. &

A központi hivatalok a kormány beleegyezésével a nemzeti bizottsá- ságok mellett a nemzeti bizottságoknak alárendet közigazgatási osztályokat létesíthetnek és a nemzeti bizottság tanácsának tudomásával kinevezhetik vagy megfoszthatják tisztségüktől ezeknek vezetőit.

9, rész

A munkafolyamat alapszabályai

27. §

A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik működésűkben úgy járnak el, hogy munkaeljárásuk összhangban álljon a dolgozó nép szükségleteivel és érdekeivel, a törvényekkel és a többi előírásokkal és erősítse a polgároknak a népi demokratikus államapparátusba vetett bizalmát. Ezért a következő alapszabályokat tartják szem előtt:

a) a felsőbbfokú nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik nem helyettesítik az alsóbbfokú nemzeti bizottságot vagy annak végrehajtó szervét ott, ahol az ügyet célszerűen és gazdaságosan elintézheti az alsóbbfokú nemzeti bizottság vagy annak végrehajtó szerve;

b) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik terv szerint dolgoznak, amelynek teljesítését rendszeresen ellenőrzik;

c) a nemzeti bizottságok .és végrehajtó szerveik lelkiismeretesen és felelősségteljesen foglalkoznak minden egyes polgár ügyével is és szigorúan üldözik ezen ügyek elintézésében a bürokratikus, közömbös és fölényes magatartást;

d) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik ügyelnek arra, hogy a polgárság tevékenyen részt vegyen az öt érintő intézkedések kiadásában, hogy ezeket az intézkedéseket rendesen megindokolják és hogy a polgárságot mindenekelőtt meggyőzzék ezen intézkedések helyességéről és ezzel kötelességeinek öntudatos és önkéntes teljesítésére neveljék a köz érdekében;

e) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik gondoskodjanak arról, hogy az intézkedések helyesen megállapított tényállásból induljanak ki;

f) a polgároknak alkalmat kell adni arra, hogy hatékonyan érvényesíthessék álláspontjukat és meg- védhessék jogos érdekeiket;

g) a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik minden ügy elintézésére olyan munkaeljárást választanak, hogy tevékenységük célját minél gyorsabban, egyszerűbben és gazdaságosabban, a polgárok fölösleges megterhelése nélkül eiérjék.

10. rész.

Átmeneti

és zárórendelkezések

28. §

1. E törvény végrehajtásához szükséges előírásokat a kormány rendeíetekben adja ki, amelyekben a részletek meghatározását az illetékes központi hivatal hirdetményére bíz. hatja.

(2) Az első bekezdésben meghatározott módon határozzák meg főleg a nemzeti bizottság tagjai igényeinek terjedelmét és munkaadóik kő- teiességeinek terjedelmét, ahogyan ez a 15. §-ból kitűnik és meghatároz, zák az alapelveket az előadói és köz. igazgatási osztályok létesítésére, meg. szervezésére és munkájára.

3. Ilymódon szintén előírásokat adnak ki a közigazgatá>si ügyekben való eljárásról és ezek folyamatának és eredményeinek biztosításáról, valamint a határozatoknak bírósá.gi végrehajtás útján való végrehajtásé, ról, emellett az ügy különös jellegével indokolt esetekben kivételeket tehetnek és eltérhetnek a szabálytól4. Amennyiben nem adnak ki e törvényben feltételezett előírásokat, az eddigi előírások alapján járnak el.

5. A kormány, esetleg az általa megbízott szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a nemzeti bi. zott súgok és végrehajtó szerveik új megszervezésére való zavartalan át- térésre.

29. §

Érvénytelenítik azokat az előírásokat, amelyek megszabják a nemzeti bizottságok megszervezését és tár. gyalását, a nemzeti bizottságok és szervezeteik tagjainak viszonyát.

30. §

1. Ez a törvény kihirdetése napján lép érvénybe. E törvény végrehajtására ennek hatálybalépése előtt tett intézkedéseket a törvény értelme, ben foganatosított intézkedéseknek kell tekinteni.

2. Ezt a törvényt a miniszterelnök hajtja végre.

Indokolás a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslathoz

A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat kifejti a nemzeti bizottságoknak a kormány által való irányításáról szóló alkotmány, törvény és egyben a nemzeti bizottságokról szóló megtárgyalt alkot- mánytörvény elveit. Ezek a törvények új korszakot jelentenek a nemzeti bizottságok fejlődésében. Most arról van szó, hogy ez az új fejlődési időszak minden irányban sikeres legyen, hogy biztosítsa a nép képviselőinek szoros és tevékeny részvételét a szocializmus építése kérdéseinek megoldásában és hogy biztosítsa a kormány és az

államgépezet szilárd kapcsolatát a legszélesebb néptömegekkel és a gazdasági, valamint kulturális felépítés feladatainak teljesítését. Ezért a nemzeti bizottságokról szóló új törvények teljesen kihangsúlyozzák a nemzeti bizottságoknak, mint a dolgozó nép államhatalma helyi szerveinek, mint a dolgozó nép legszélesebb és legtömegszertibb szervezetének jellegét, amely a leg- fontosabb összekötőkapocs, mely által és amelynek segítségével a párt és a kormány megvalósítja a fő politikai irányvonalat.

A nemzeti bizottságok feladatai

Minden törekvésünk célja a szó- i cializmus felépítése és az ember jó- I létéről és javáról való szüntelen gondoskodás. A nemzetgazdaság továbbfejlesztésére Irányuló párt- és kormányirányelvek, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodás további lényeges megjavítását szolgáló in- tézkedések egyre nagyobb feladatokat rónak a nemzeti bizottságokra. Ezek a feladatok, amelyek a népi demokratikus állam funkciójából kő. vetkeznek, kiterjednek az állami, gazdasági, szociális és kulturális élet valamennyi ágazatára. A nem- zetgazdaságban a nemzeti bizottsá. gok konkrét feladatainak alapja és kiinduló pontja elsősorban a kerületek gazdasági fejlesztésének terve, amelyben a nemzeti bizottságok a mezőgazdaság, a helyi ipar, a kommunális gazdálkodás, a kultúra és a kulturális berendezések felépítése, az egészségügy és az egészségügyi intézmények kiépítése stb. fejlesztését tervezik.

A nemzeti bizottságok tevékeny, sége a mezőgazdaság szakaszán, a mezőgazdasági termelés színvonalának egész nemzetgazdaságunk színvonalára való felemelésére irányul. A mezőgazdasági termelés fo- kozása alapvető feltétele az élelmi szerellátásban levő nehézségek tartós kiküszöbölésének és előfeltétele az összes dolgozók, valamint a parasztok életszínvonala állandó emelkedésének. A nemzeti bizottságok feladata segíteni a mezőgazdasági termelés fejlesztését és felvirágoztatását, főleg azáltal, hogy a meggyőzés útján megmutatják a pa.

; rasztoknak, hogy nem maradhatnak i az elmaradott egyéni kistermelésnél,

; és hogy a mezőgazdasági termelés j emeléséhez vezető egyedüli út a j szövetkezeti nagytermelés. A nemzeti bizottságok elsőrendű feladata marad a szocializmus építésének ezen a szakaszán falvainkon az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezési megszilárdítása, további t EFSz-ek alapítása, a kis- és közép.

| parasztok teljes önkéntessége eivé- I nek betartásával. Hogy a nemzeti ; bizottságok egészséges előfeltételeket teremtsenek a szövetkezetek gi. keres fejlesztésére, gondoskodnia kell a meglévő EFSz-ek példás gazdálkodásáról és a példásan gazdálkodó EFSz-ek alapján az összes kis- és középparasztok előtt rá kell mutatniuk a közös szövetkezeti munka előnyeire. Hogy a nemzeti bizottságok a szövetkezeti gondolatnak megnyerjék a kis- és középparasztokat, meg kell szilárdítaniuk a szövetkezetek kapcsolatát azokkal a parasz. tokkal, akik még a szövetkezeten

kívül állanak és baráti, elvtársi kapcsolatokat kell közöttük teremteni s így meg kell könnyíteni számukra a szövetkezetbe való belépést.

A mezőgazdasági termelés emeléséhez nemcsak az egységes földmü- vesszövetkezeteknek, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is hozzá kell járulniuk. A nemzeti bizottságok tehát a mezőgazdasági termelés fokozását azáltal is segítik, hogy rendszeresen gondoskod. nak és támogatják a kis. és középparasztokat, Feladatuk lesz, hogy e parasztoknak tanácsokat adjanak és segítsék őket a hektárhozamok emelésében és a termelékenység fokozásában az állattenyésztési termelés terén. Ezért a nemzeti bizottságok őrködni fognak afelett is, hogy az állami traktorállomások a mezőgazdasági munkák folyamán necsak az egységes földmüvesszö- vetkezeteknek nyújtsanak segítséget, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is. A nemzeti bizottságok feladata lesz az is, hogy segítsék az egységes földműves- szövetkezeteket a mezőgazdasági munkatervek összeállításában és teljesítésében. A falusi nemzeti bizottságoknak e terveket ismertetniük kell az összes polgárokkal. Csak így sikerül nekik a lakosságot mozgósítani a mezőgazdasági munkák rendes és időbeli elvégzésére és így biztosítani, hogy az egy. séges földmüvesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok munkaeredményei biztosítsák dolgozóink jobb élelmiszerellátását.

A nemzeti bizottságoknak a lakosság jólétéről és maximális szükségleteinek biztosításáról való gondoskodásának fontos részét képezik a kereskedelem és a lakosság élelmiszerellátása terén reá háruló felada tok. A nemzeti bizottságok nagy f'e.

' lelösséggel tartoznak a dolgozók | élelmiszerekkel és ipari cikkekkel j való folyamatos ellátásának biztosításáért. Ezért pontosan és a való Ságnak megfelelően ismerniök kell

. az ellátási helyzetet, áttekintést kell i szerezniük az árujuttatásokról, a fogyasztók követeléseiről, figyelemmel kell’klsé-miök az állami és szövetkezeti kereskedelem munkáját, azt, hogyan fejlődik a piac és hogyan folyik az árucsere a város és a falu között, betartják-e az árakat, a kereskedésben és a közös étkezdékben a kiszolgálás tisztességes és becsületes-e, az üzletekben elég olyan áru van-e, amely iránt nagy kereslet mutatkozik stb. A nemzeti bizottságok nemcsak a dolgozók el- ! látásában lévő hiányosságok kikü- i szöböléséhez és a kereskedelmi, valamint a szövetkezeti gépezet mun. kájának megjavitásához járulhatnak hozzá, hanem ahhoz is, hogy termeljenek olyan árut, amely iránt kereslet mutatkozik megfelelő választékban és minőségben, hogy az áruk minősége javuljon és a választék bővüljön. Ezeket a feladatokat a nemzeti bizottságok teljesíthetik, ha a fogyasztókból hathatós polgári ellenőrzést alakítanak, hogy a megállapított hiányosságokat azonnal kiküszöbölhessék. így járulnak a legjobban hozzá a dolgozók ellátásának tartós megjavításához minden járásban és minden községben. E feladatok teljesítésének fő előfeltétele nem a nemzeti bizottságok dolgozóinak nagy számában rejlik, hanem a fogyasztók tömegeivel való szoros kapcsolatban, igényeik ismeretében és a dolgozók szükségleteihez való élénk, lelkiismeretes viszonyban.

A nemzeti bizottságok sokkal nagyobb figyelmet kötelesek szentelni a helyi ipar és a kommunális gazdálkodás szakaszának, amelyet számos funkcionárius gyakran lebecsül. Elfelejtik, hogy éppen ez a termelési szakasz szolgálja a dolgozó ember mindennapi és legnélkülözhetetlenebb életszükségleteinek kielégítését. A nemzeti bizottságoknak tudatosítaniuk kell, hogy a különböző helyi vállalatok munkájának rendszeres megjavítása, a város és falusi lakosságnak nyújtott mindenféle szükséges napi szolgálatok biztosítása, mindennapi kötelességükhöz tartozik a lakosság jólétéről való gondoskodás keretében. A nemzeti bizottságok feladata lesz továbbá, hogy a helyi ipari és kommunális vállalatok megjavítsák a lakosságnak nyújtott szolgálatok minőségét és hogy e vállalatok munkájáért és feladataiért járó díjazás összhangban álljon a pártnak és kormány, nak az emberről való gondoskodásra irányított politikájával.

A nemzeti bizottságoknak törekedniük kell a terv egyenletes teljesítésére a helyiipar és kommunális gazdálkodás szakaszán és biztosítanák kell a helyi nyersanyagforrások és nagyipari üzemek hulladékainak apró, fogyasztási árucikkek termelésére való felhasználását a helyiipari vállalatokban. Szükséges lesz hogy a nemzeti bizottságok minden téren hozzájáruljanak a helyi gazdálkodás vállalatainak és a kommunális vállalatok munkájának megjavításához, amelyek működéséért közvetlenül felelősek.

A lakásépítésben a nemzeti bizottságoknak biztosítaniok kell, hogy ezen a téren is az utolsó betűig teljesítsék a pártnak és kormánynak a dolgozók számár® való lakásépítésről szóló határozatát. Főleg azt fogják ellenőrizni, hogyan teljesítik a' lakásépítés feladatait és idejében jelezni fogják a zavarokat és hiányosságokat, törődni fognak azzal, hogy a lakásépítésnek megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésére és gondoskodnak arról, hogy a lakásépítés tervezett fejlesztésével összhangban városaink és új telepeink harmoniku# egészként fejlődjenek és így városaink szocialista átépítésének alapjaivá váljanak. A nemzeti bizottságok minden segítséget megadnak a dolgozóknak a családi házak önsegéllyel való építésénél, főleg új lakásegységek építésére, megtelelő telkek kikeresésével és biztosításával.

Az ember jólétéről való gondos- j kodás keretében fontos feladatok