Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-13 / 3. szám
1551. lanuár 13. 0! IFJÚSÁG Indokolás a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslathoz hárulnak a nemzeti bizottságokra egységesített egészségügyünknek szovjet példa alapján való építésében, amely egészségügy főleg a betegségek megelőzésére irányul és kitűnik abban, hogy az egészségügyi gondoskodás minden ember számára hozzáférhető és a dolgozók széleskörű tevékeny részvételére támaszkodik. Arról van szó, hogy ez ' a gondoskodás, amelyre a népi de mokratikus állam évente óriási pénzösszegedet fordít, valóban jól szolgálja az egész lakosságot. A nemzeti bizottságoktól fog tehát függni, hogy rendesen megszervezzék az egészségügyi szolgálatot és ne tűrjék e szolgáit megzavarását azáltal, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a betegekre és hogy különféle hiányosságok keletkeznek a munka megszervezésében az egészségügyi intézményekben. A nemzeti bizottságoknak a jövőben jobban kell ellenő’ izniök az .egészségügyi intézmények munkáját és dolgozóit, rendszeresen foglalkozniok kell az egészségügyi kérdésekkel és körze. tűk lakosságának egészségügyi ál. lapotával. Emellett nem szabad megfeledkezniök arról a szorgos gondoskodásról, amelyben népi demokratikus államunk nemzetünk jövőjét, gyermekeinket részesíti. Ezért figyelmet kell szentelniük a bölcsődéknek és óvodáknak, gondoskodnunk kell rendes működésükről és igy hozzájárulniok az új nemzedék sikeres fejlődéséhez. Ezért figyelmet fognak szentelni a testnevelés és sport. fejlesztésének is, amely elválaszthatatlan része a szocialista nevelésnek és szem előtt tartják fontosságát, a testi, honvédelmi és munkakészségi képesség szempontjából. A nemzeti bizottságoknak állandóan gondoskodniok kell az iskola- ügy fejlesztéséről körzetükben. A gyermekek és az ifjúság nevelése az iskolákban jelentős része az új szocialista ember nevelésének. A nemzeti bizottságok ugyanis felelősek a nevelésért és ezért gondos figyelemmel keli kísérniük azt nemcsak közvetlenül, hanem a szülői szervezetek útján is. Főként ezen a szakaszon kell gondosan figyelembe venniök a polgárok panaszait és következetesen kiküszöbölni az apró hiányosságokat is, amelyek néhol a gyermek- és ifjúsági nevelésben előfordulnak. Ezek a hiányosságok az iskola segédeszközökkel való felszerelésében, a tantermek ég iskolaépületek, valamint környezetük állapotában, vagype | dig közvetlenül a nevelőmunkában ' és az érdeklődési köröknek nyújtott hiányok segítségében mutatkozhatnak. Azonban nemcsak a gyermek- és ifjúsági nevelés terén fennálló feladatokról van szó A nemzeti bizottságoknak gondoskodniok kell a közművelődési munka | teljes kifejlesztéséről is a városokban és falvakon. Emellett ebben a munkában nem szabad öncélú- ságot látniok, hanem szándékosan a gazdasági felépítés kérdéseivel és általában a szocializmus feladataival való szoros összefüggésben kell azt irányítaniok. A nemzeti bizottságok hozzá fognak járulni a nemzetgazdaság arányos fejlődésének biztosításához és hathatósabban fogják biztosítani a nehézipar követelményeit is A nemzetgazdaság ezen ágazatának segít- | ségef nyújtanak majd azáltal, hogy ! gondoskodnak a dolgozóknak az üzemekbe va’ó szállításáról és mun- ! kaerők szervezéséről az ipar szá- I mára. Az üzemekkel együtt figyel- Imet kell szenteln’ök a munkaerő- hullámzás elleni harcnak is, meg kel] vizsgálniok ennek okait és tö • rekedniük kell kiküszöbölésükre. A dolgozókról való gondoskodás keretében gondoskodniok kell a helyi lakosság teljes foglalkoztatottságáról és így mindenkinek biztosítani a munkához való jogot. A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik új szervezésének alapelvei Ezeket a nagy és nemes feladatokat csak olyan államszervek teljesíthetik, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állanak a néppel és amelyek által a- nép megvalósítja a Május 9-i Alkotmányban kitü zött elvet, amely szerint a nép minden hatalom egyetlen forrása az államban. Ezt a hatalmát képviseleti testületek útján gyakorolja, amelyeket a nép választ, ellenőriz, és amelyek a népnek felelősek. A nemzeti bizottságok mint a dolgozó nép közvetlen képviselőiből álló testületek a népi demokratikus állam szilárd támaszát alkotják. A végrehajtó szervekkel együtt, amelyeket megalakítanak, biztosítékai annak, hogy a népi demokráciában a nép a törvényeket nemcsak hozza, hanem képviselői útján maga hajtja végre. Az egyik fő alapelv, amelyen a nemzeti bizottságok felépülnek, a demokratikus centralizmus. A nemzeti bizottságok demokratikus volta megnyilvánul a nemzeti bizottságok tagjainak választhatóságában és felmenthetöségében, továbbá abban, hogy a nemzeti bizottságok tagjai kötelesek rendszeresen számot adni a választóknak működésűkről és az egész nemzeti bizottság működéséről, s azonkívül abban is, hogy a nemzeti bizottságok és tagjaik felett a dolgozók ebből kifolyólag állandó ellenőrzést gyakorolhatnak és abban is, hogy a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei alá vannak rendelve és felelősek a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek. A nemzeti bizottságok centralizmusa megnyilvánul abban, hogy az alsóbbfokú szervek a magasabOfo- kúak alá vannak rendelve és azoknak felelősek, valamint abban, hogy a magasabb szervek határozatai feltétlenül kötelezők az alsóbbtokú szervekre, emellett az alsóbbfokú szerveknek a legszélesebbköru kezdeményezést hagyják meg a végrehajtás formájában és módszerében. Ugyancsak a centralizmus következménye az, hogy valamennyi nemzeti bizottságot egy helyről, a kórós gazdasági vállalatok vezetésébe. Hogy a nemzeti bizottságok valóban az államhatalom igazi szerveivé váljanak, szükséges, hogy a.' lehető legszélesebbkörü intézkedési jogkörük legyen, vagyis hogy joguk legyen kiadni általánosan kötelező előírásokat, olyan eseteken kívül is, amelyekben erre egyes törvények vagy kormányrendeletek felhatalmazták őket. Természetes, hogy a nemzeti bizottságok rendeletéinek sem szabad ellentétben állniok az érvényes törvényekkel, rendeletek kel és kormányhatározatokkal. Mi vei fontos hatáskörről van szó, eze két a rendeleteket csak akkor hir dethetik ki, ha a magasabbfokú nemzeti bizottság vagy annak ta.ná csa ezeket jóváhagyta. A kerületi nemzeti bizottságok és a prágai városi nemzeti bizottság rendeletéit a kormány hagyja jóvá. A nemzeti bizottság legfontosabb végrehajtó szerve a nemzeti biI zottság tanácsa, amelyet a nemzeti j bizottság az összes tagok sorából , választ. A tanács kollektív szerv- ] ként mindig testületileg dönt és ' fö feladata a kormány irányelvei I és a köztársaság törvényei szerint j biztosítani és megszervezni a nem- j zeti bizottság feladatainak teljesi- I tését és végrehajtani annak ha- I tározatait. Az új rendezés biztosítja, hogy a nemzeti bízott, ság tanácsa feladatait mindig kollektiv szervként teljesítse. Hogy biztosítva legyen a döntések kollektív volta, megszűnik az előadói | rendszer, vagyis az eddigi rend- ' szer, amely szerint az egyes előadói osztályok élén a tanács tagjai állottak. Ezek a megválasztott (előadók az alájuk rendelt előadói 1 osztályok vezetésével rendszerint I maguk döntöttek, úgyhogy a kollektív döntés gyakran teljesen el- ; maradt mány által irányítják. így biztosítva van a párt és kormányhatározatokból folyó országos feladatok egységes megoldása. Az a tény, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja, a nemzeti bizottságok tekintélyének emelését is jelenti. A nemzeti bizottságok új megszervezése arra hivatott, hogy valóban az államhatalom szerveivé, vagyis olyan szervekké alakítsa őket, amelyek területi körzetük népének képviselői, tolmácsai lesznek, vagyis amelyek helyi kormányok lesznek a kerületekben, járásokban, városokban és községekben. Az ál- 1 lamhatalom hordozójának funkciő- I ját a nemzeti bizottságok eddig kizárólag plenáris üléseiken látták el, ahol a kormány politikájának szel- i lemében meg kellett határozniok működésűk irányát és végrehajtó szerveik működésének irányát. Míg eddig nemzeti bizottságként nemcsak a plénum lépett fel, hanem an- 1 nak végrehajtó szervei, vagyis tanácsa és előadó hivatala is, addig i a jövőben a nemzeti bizottság meg. jelölése közvetlenül a választók által megválasztott hatalmi szervezetet illeti meg. A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes fontos helyi és országos kérdéseket, főleg a kormányhatározatokat, megválasztják és felmentik a nemzeti bizottság végrehajtó szerveit, főleg elnöki tanácsát és. kinevezik az ügyosztályok és az intézőségek vezetőit, | megválasztják és felmentik az állandó bizottságok tagjait, értékelik | az elért eredményeket, irányítják és ellenőrzik tagjaik, bizottságaik, a végrehajtó szervek és az alsóbbfokú nemzeti bizottságok működését. A nemzeti bizottságoknak mint az államhatalom egyedüli helyi szerveinek figyelemmel keli kísérniük az államigazgatás,/valamennyi szervének és a területükön lévő minden más szervnek működését is ki kell értékelniük feladataik teljesítését és segíteniük kell ókét ebben. Azonban nem helyettesíthetik ezeket a szerveket, sem pedig nem avatkozhatnak be közvetlenül e i szervek vezetésébe, főleg az ipari A nemzeti bizottságok munkamódszereinek megszervezése Azokat a nagy feladatokat, amelyek a nemzeti bizottságokra a szocializmus építése következtében hárulnak, nem lehetne teljesíteni a dolgozó tömegük legszélesebbkörii részvétele nélkül. Eltérően a bur. zsoá államszervezettől, a népi demokratikus államszervezet épp úgy, mint a szovjet, nem szigetelődik el a milliós néptömegektöl, hanem egyesül velük azokban a szervezetekben és bizottságokban, amelyek a nemzeti bizottságok mellett működnek és ezért az államhatalom szerveinek támaszai. A nemzeti bizottságoknál! és végrehajtó szerveiknek gondoskoüniok kell arról, hogy a feladatok teljesítésébe bekapcsolják a dolgozók legszéleseob tömegeit. Például szolgálhatnak számukra ebben a szovjetek, ame iyek a munkatársak széleskörű ak tiváját alakították I ki azon poiga- rok soraiból, akik bekapcsolódtak a szovjetik tevékenységébe, az állandó bizottságok' a városnegyed és utcai bizottságok, a lakástulaj dón karbantartási bizottságai, stb. útján. A nemzeti bizottságok működésének fő szervezési formájává a rendszeres üléseknek keli válniok. A nemzeti bizottság üléseinek rendszeressége biztosítja a munka ellenőrzését és alapos elemzését, főleg a nemzeti bizottság végrehajtó szerveiben. A nemzeti bizottság ülése egyben iskolává válik, amelyben a nemzeti bizottság tagja tapasztalatokat szerez az állam igazgatásában. Az ülés jó megszervezése lehetővé teszi, hogy minden téren kihasználják á tagok tapasztalatait és meghatározzák a nemzeti bizottság, bizottságai és végrehajtó szervei működésének helyes irányát. Hogy az ülés mindezeket a feladatokat teljesíthesse, a nemzeti bizottság egyes tagjainak a legszorosabb kapcsolatban kell állniok körzetük választóival. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bizottság tagja figyelemmel kíséri naponta választási körzetének életét és eseményeit és gondosan figyel választóinak panaszaira. Az így szerzett ismereteit átviszi a nemzeti bizottság, a tanács vagy az állandó bizottságok munkájába és ezzel biztosítja, hogy a nemzeti bizottság vagy annak végrehajtó szervei gondoskodjanak az összes előforduló hiányosságok ibelyrehozásá- ról. Ezáltal támogatja a választók kezdeményezését is, akiket arra nevelnek, hogy tevékenyen részt vegyenek a közügyek intézésében. A nemzeti bizottságok tagjainak szoros kapcsolata választóikkal lehetővé teszi, hogy átvigyék rájuk a nemzeti bizottságok határozatait és az abból eredő feladatokat. A nemzeti bizottságok tagjaj így hozzájárulnak majd a választóknak a népi demokratikus állam öntudatos és becsületes polgáraivá való neveléséhez. Emellett munkájukkal, személyes életükkel és az állami fegyelem betartásával és a szocialista törvényesség megőrzésével jó példát keli niutatniok választóiknak és ily módon is hozzá kell jái- rulniok további nevelésükhöz. A nemzeti bizottságok tagjai és választóik közötti jó viszony szempontjából nagy jelentősége lesz annak is, hogy a nemzeti bizottságok tagjai kötelesek rendszeresen számot adni választóiknak tevékenységükről. Ezen a módon megteremtik az előfeltételeket a bírálat és az ónbirálat kifejlesztésére a nemzeti bizottságokban és így elősegítik a nemzeti bizottságok munkájának állandó javítását_ A nemzeti bizottságoknak a dolgozó« tömegeivel való kapcsolatai az állandó bizottságok segítségével is megvalósulnak. Az állandó bizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei, amelyeknek ellenőrző feladataik vannak, elsősorban a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek működését ellenőrzik, jelentéseket és javaslatokat nyújtanak be róla a nemzeti bizottságnak. Az állandó bizottságok rendszerint a nemzeti bizottságok tagjaiból állanak. Ezért a bizottságok további tagjai más polgárok is lehetnek, főleg a szakértők soraiból és a bizottságok körül a polgárok soraiból kikerült munkatársak szétég koreaiakul ki, amely egyben arra is szolgál, hogy a dolgozók széles tömegeit bekapcsolják a nemzeti bizottságok munkájába. .A néppel való kapcsolatot a nemzeti bizottságoknak azáltal is meg kell valósítaniok, hogy a polgárokkal beszélgetéseket rendeznek, mégpedig vagy a lakosság óhaja szerint, vagy pedig saját kezdeményezésükből. Ezeken a beszélgetéseken meg keli tárgyalni az állam, a kerület, a járás vagy község ösz- szes gazdasági, kulturális és szociális építési kérdéseit és ezekről a polgároknak megfelelő magyarázatot keli adni és meghallgatni óhajaikat, indítványaikat és javaslataikat. A néppel való kapcsolatnak nagyon fontos formája a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy a nemzeti bizottságban érvényesítsék befolyásukat a szocializmus építésében való részvételükkel összefüggő kérdések megóvására és amelyek mozgósítják a nőket a legfontosabb építőfeladatokra. A nemzet, bizottságoknak és végrehajtó szervernek legfontosabb kapcsolta a dolgozókkal, mindennapi munkájuk. Ennek fontossága abból folyik, hogy a nemzeti bizottságok szerveihez naponta számos polgái fordul különféle kérdésekben, ezek a szervek ily módon az -smsretek egész sorát szerzik körzetük dolgozó népének mindennap, szükségleteiről. Ezt a mindennapi kapcso'atot azonban fel kell használniuk a lakosság körében végzett tömegpolitikai munkára. Nemcsak a dolgozók szükségleteit kell figye'mesen és készségesen kielégíteniük, hanem helyesen és megfelelően meg kell magyarázniuk a fontos párt- és kormányhatározatokat .s. Ha a nemzeti bizottságok és azok végrehajtó szervei elsajátítják a\ szocialista munkamódszereket, mente- sü'nek a bürokratizmus minden maradványától, nem fognak a zö'dasz- tal mellől dönteni, anélkül, hogy Ismernék a valódi életet. A tömegekkel való szoros kapcsolatuk arra vezeti őket, hogy ne legyenek közömbö. sek a do'gozók szükségletei iránt. Nem fogják formálisán és felületesen megoldani az egyes kérdéseket. A nemzeti bizottságok munkájában fontos alapelv a magasabbfokú nemzeti bizottságok kapcsolta az a'sóbb- fokú nemzeti bizottságokkal. A kerületi nemzeti bizottságok irányító tevékenységét a járási nemzeti bizottságokhoz való viszonyukban meg kell javítani és a munkát úgy kell megszervezni, hogy az operatív tevékenység súlypontja a járási nemzeti bizottságokon legyen. Ez a nemzeti bizottságok működésének további decentra'izá'ását fogja jelenteni és köze'ebb hozza őket a néphez: Ugyancsak meg kell javítani a járási nemzeti bizottságok irányító működését a helyi nemzeti bizottságokhoz való v^zonyában, amelyekre a járási bizottságoknak munkájukban támaszkodniuk kell. A nemzeti bizottságoknak és szerveiknek minden tevékenységükben a szocialista törvényességhez kell igazodniuk. Teljesen megengedhetetlen, hogy bármelyik nemzeti b.zottság megsértse a törvényeket és más jogi előírásokat E kötelesség keretében minden nemzeti bizottságnak őrködnie kell afelett, hogy ezeket a törvényeket és egyéb jogi elírásokat betarsák és népi demokratikus szegemben valósítsák meg. Ezért őrködniük kall és biztosítan.ok kell polgáraik összes demokratikus jogait. A szocialista törvényesség betartásáért folytatott harcban a nemzeti bizottságok az egyes po'gárokat ennek betartására fogják nevelni es ezáltal megszilárdítják az állami fegyelmet. A nemzet, bizottságok fontos munkamódszerévé kell válnia munkájuk tervszerűségének. A fe’adatok tervei kell, hogy minden nemzeti bizottságban nagy mozgósító eiővé váljanak és jelentős eszközzé szervezési tevékenységükben, va'amint alapjául szolgáljanak irányító és ellenőrző tevékenységüknek. A magasabbfokú nemzeti bizottságok tpun- katerveinek tartalmaznak kell azokat a fő .ntézkedéseket, amelyeket a magasabbfokú nemzeti bizottság megvalósít, hogy biztosítsa az alsóbbfokú nemzeti bizottságokban a pártós kormányfeladatok teljesítését. Tartalmazniuk keH * továbbá a kormány- határozatoknak és intézkedéseknek a nemzeti bizottság körzeti viszonyaira való konkretizálását. Az ilyen munkaterv alapul fog szolgálni a nemzeti bizottságok működésének ellenőrzésére és kötelező irányelvvé vál.k az összes alsóbbfokú nemzeti bizottságok számára. A nemzet, bizottságok nagy feladataikat a szocializmus építésében csak akkor te'jesithetik, ha munkájukat áthatja a tudat, hogy az ösz- szes fontos párt és kormányhatározatok megvalósításának megszervezése annyit jelent, hogy azok értelmét és jelentőségét át kell vinni a ; legszélesebb rétegek tudatába és 'hogy e rétegeket mozgósítani is kell I sikeres megva'ósitásukra. /
