Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-27 / 24. szám

2

0! IFJÚSÁG

1954. március 27.

A tanítók becsületbeli feladata — felnevelni a boldog és büszke emberek új nemzedékét

A tanítók és iskoiaügyi dolgozók Vili. országos konferenciája

Kedden, március 23-án kezdték meg a pragaí Szláv-házban a tanítók és :s- kolaügvi dolgozók kétnapos konferen ciáját. A konferenciára egész köztársaságunkból több mint 700 küldött érkezett hogv értékeljék ifjúságunk nevelése terén végzett munkájukat hogv kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat és hogy megbeszéljék jövőben feladóikat.

Az iskűaügyi dolgozók országos konferenciáin Ladislav Stoll iskola- ügvi miniszteren k;vül részt vettek Einest Sókora iskoiaügyi megbízott Zdenék Nejídlv akadémikus, a Cseh szlovák Tudományos Akadémia elna ke, Václav Kopeckv kö/mtívelödés- ügvi miniszter. J. über, földművelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese, V. Nősek munkaügyi miniszter, F. Janda vezérezredes, a testnevelés és sport állami bizottságának elnöke. az iskolaügyi és közművelődésügyi miniszter helyettesei, Csehszlo. vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárságának képviselői.

N. I. Szemjonov, a szovjet nagykövet ség első titkára, valamint politikai és kulturális életünk és tudományos intézményeink további képviselői.

Az összes tanítók és iskolaügyi dolgozók feladatairól L. Stoll iskolaügyi miniszter tartott fő beszámolót. — A Csehszlovák Tudományos Akadémia nevében Zdenék Nejedlv üdvözölte a konferenciát, és felhívta tanítóink figyelmét nagy példaképünkre — a szovjet tanítókra, valamint J. A. Ko- menskynek, a nemzetek tanítójánaK. a nagy pedagógusnak örökére. A Szlovák Tudományos Akadémia nevében dr. O. Pavlik elnök üdvözölte a konferenciát. J. Uher földművelésügyi miniszter. a miniszterelnök helyettese Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormánynak nevében üdvözölte a konferen ciát.

Utána élénk vita következett, amelynek keretében a tanítók és az iskolaügyi dolgozók a munkájukban elért edcigi sikerektől és azokról a hiányos Ságokról beszéltek, amelyek még állandóan előfordulnak.

I adislav S"toll elvtárs iskoiaügyi miniszter beszéde

Ladislav Stoll eivtars tanár, iskula- ügvt miniszter beszédének bevezető resztben értékelte az egv evvel ezelőtt elfogadott ú.t iskoiaügyi törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztala tokát. Kiemelte. hogy az iskolaügy reform — ahugvan erről a kormánv múlt évi szeptember 15-i nyilatkoza tában is szó van. egész iskolaügyi rend szerünk alapvető átépítését jelenti a szocialista társadalom szükségletei alapján és konkret kifejezője annaz. az igyekezetünknek, hogy egesz ifjú Ságunknak teljes középiskolai műveltséget akarunk adni. Ennek a feladatnak teljesítése nagv erőfeszítést követel a beruházási építések terén, a tan tók számának növelésében stb Igaz hogv az új táisada'mi rend n-. ni tudja néhány év alatt rendbe hozni azt, amit a kapitalista társadalom hosszú évtizedeken sőt évszázadokon át elhanyagolt. Kormányunk teilen mértékben tudatában van e feladat megoldása halaszthatatlansagának es ezért tovább emeli az úi iskolák építésére és a régi iskolák generáljavitá sára szánt költségvetési összeget. \z idei költségvetésben az 1953 évhez viszonyítva a beruházási költségvetési kvóta 60 százalékkal emelkedik Ami a kilátások tervét illeti, számolhatunk azzal, hogy ez a tétel évrő'- évre jelentősen emelkedni fog.

Beszédének további részében Stoll elvtárs kiemelte, hogv a probléma ,é- nyege. ami népi iskolaügvünk és demokratikus kultúránk virágzását illeti. legfőbbképpen nem a szervezési formákban és iskoláink anyagi és technikai felszerelésében rejlik, hanem abban. hogv hogyan győzzük le a műit

szel.Umi örökségét, hogyan valósítjuk meg a műveltségi és kulturális értékek átértékelését hogyan gyorsítjuk meg az eszmei úiiászületést, hogyan építjük ki új. valóban modern iskolaügyünket, melyet az igazi szocialista nevelés és tanítás eszméi töltenek el Ezt a rendkívül bonyolult feladatot pártunk és kormányunk segítségével elsősorban tanítóink tízezrei oldhatják meg, akik nemzeti kultúránk demokratikus hagyományaira a szovjet tanítók százezreiének életadó tapasztalataira. a szocialista, a marxizmus és leninizmus tanításával áthatott peda gócai tudományra támaszkodnak.

Utána Stop elvtárs rámutatott arra, hogy milyen örökséget vettünk át is- kolaügyünkben eszmei tartalom szempontjától. Számos példával mutatott rá arra. hogy a csehszlovák burzsná rendszer hogyan igyekezett egész tanítóságunkat, amelynek kezében van egesz nemzedékek lelke, készakarva a kapitalista nyugat hanyatló dekadens világa felé iránvitani.

Egészen érthető. — folytatta Stoll elvtárs — hogy a burzsoázia igyekezett elleplezni iskoiaügyi nevelésének osztáiypolitikai iellegét Nem ismerhette be nyíltan, hogv iskoláját egész ideológiai tartalmával olvan társadalmi rend szolgálataiba állította, amely a gazdag emberek kis rétegének érdé keit és szükségleteit szolgálta, akik a nehéz munkát végző dolgozók milliói nak rovására élnek hatalmas jövedelmükből, anélkül hogv dolgoznának.

Ezzel szemben mi kommunisták egyáltalán nem lelünk nyíltan bevallani, hogy a mi iskolánk politikai iskola, hogy az ifjúságot a munkásosztály eszméinek szellemében, a tudományos eszmék szellemében neveljük, amely eszmék az egész dolgozó nép érdekeit tolmácsolják a legkövetkezetesebb de- mokratizmus és humanizmus szellemében. Ezért egész neveiőmunkánk alapelve összes iskoláinkban, kezdve a gyermekotthonoktól egész!n a főiskolák legfelsőbb évfolyamáig a dolgozo ember iránti, a munkás, a földműves munkája iránti, a tudományos és kulturális dolgozók alkotó tevékenysége és a dolgozó nép iránti tiszteletre nevelés. Természetes, hogv ilyen név1 lésbül elkerülehetótlenül folyik a bur- zsoá ingvenélők. az úgynevezett gaz- dagok elegáns világa iránti megvetés, mert ezek oly jogok és privilégiumok birtokában voltak, amelyeknek félté tele milliók jogtalansága és nyomora Ebből logikusan következik, hogy iskolánk célja lényegében a legnemesebb igyekezet a legkövetkezetesebb demokratizmusra és humanizmusra való nevelés.

Ha egyes tanítóink még kérdezik, hogy mi az alapja a kommunista nevelésnek. ébredjenek tudatára annak, hogy éppen ebben van a lényege.

Az olyan emberből nem lehet új szocialista ember, akiből hiányzik a dolgozó nép iránti tisztelet, akiben még megmaradt az úri privilégiumok emberének leikéből egy darab, akit még nem hat át csontja velejéig a dolgozó nép milliói iránti büszke demokratizmus és szeretetteljes oda adás.

A népből származnak kultúránk és műveltségünk legnagyobb értékei. De a népben van a gyökere nemzeti kultúránk nagy egyéniségei müveinek is. Mi lett volna Celakovszkyból, Stúv. ból. Nemcovából, Chalupkából, Botto- ból. Nerudából. Smetanából. AlesbOl, Manesből, -Bohunból. vagv Hviezdo slavból, mi lett volna belőlük, ha nem éreztek volna mély belső kapcsolatot a néppel ha nem belőlük merítették vo'na alkotó erejüket?

Tehát ha még egyes tanítóink kérdezik, hogvan neveljük politikailag legifjabb nemzedékeinket demokratikus szellemben, éppen ebben az állásfoglalásban találják meg a legjobb feleletet, egész kultúránkban, a kö’- tök és írók verseiben, a zenészek is képzőművészek műveiben, akik nemes nevelői igyekezetükben legjobb támaszuk.

Kommunista nevelésünk legsajáto sabb alapja a lényeges demokratizmus és a szülőföld iránti hazafias érzés, mivel csak saját népünk és saját országunk iránti ilyen érzésből nőhet ki organikusan az összes többi nemzetek dolgozó népe iránti tisztelet, a proletárnemzetköziség nemes érzése, amelv szocialista korunk legfenköltebb eszméje.

Ha így értelmezzük nevelő mun kánkat. akkor lehetetlen hogv ne lás suk meg azt. hogv nemes céljainkat nem érhetjük el küzdelem harc né'- kül. Ennek a küzdelemnek fö aktív központi személye, maga a tanító. A tanító, ahogyan Gottwald eivtárs jellemezte „az úi iskoláért folytatott

Küzdelemben döntö tényező, mivel az ö kezében van ifjúságunk lelke es fejlődése."

Gottwald elvtársnak e szavaiból világosan következik az a kötelesség, meg kell tennünk mindent, hogy a tanító tekintélyét oly magasra emel lük, amely megfelel történelmi fele lősségének. Ezért szükséges, (logy a legnagyobb komolysággal fogadjuk az olyan dokumentumokat, mint Novotny eivtárs beszámolója, melvet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága dec|mberi ülésén mondott. Novotnv elvtárs bírálta az egyes dolgozókat a pártban és államigazgatásban azért, hogy nem értékelik az iskola nagv jelentőségét, úgy, mint n szocialista nevelés és az ifjúság tanításának legfontosabb N eszközét. - Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni ennek a helytelen értékelésnek , -ts meg kell teremteni a komolyság és a tisztelet légkörét a tanítóval és munkájával szemben

Stoll elvtárs elítélte az olyan eseteket. amikor a tanító munkáját nem oedagógiai tevékenysége, eredményei alapián ítélték meg, hanem elsősorban például a nyersanyaggvűjtés. a ledolgozott brigádórák és hasonlók alapján. Hangsúlyozta, hogy a tanító legfontosabb feladata az, hogy szaktárgyát tökéletesen ismerje és mindig gondosan eldkészüljön az órára. A diákoknak tudniok kell, hogy tanítójuk többet tud. mint amennyi a tankönyvben van, hogy szaktárgyát szereti, életét szentelte neki és ezért az ifjúságban is szeretetet akar ébreszteni tantárgya iránt.

Beszédének további részében Stoll elvtárs bírálólag foglalkozott.az iskolai tankönyvek kérdésével és pedagógiai tudománynuk prob'émáival. Kiemelte a tanítók állandó önművelésének szükségességét és felhívta a figyelmet az egves tantárgyakra, mint például az anyanyelv, orosz nyelv, matematika tanítása, amelyekre fokozott figyelmet kel' fordítani.

Sioll elvtárs beszédének további részétien a tanítók közéleti és népművelési munkájának szükségességéről bes?:élt. Ennek a munkának főleg a falvakon van nagy jelentősége, mivel a fuhi mTist éli nagy újjászületésének időszakát, a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelésre való áttérés időszakát.

Süoll elvtárs beszédének jelentős részében foglalkozott a tanítóknak a szülőkkel való együttműködésével, va- lam.nt a CsISz- és a Pionír-szervezettel. A továbbiakban fontos pedagógiai kérdésekkel foglalkozott, a fegyelem, a politechnikai nevelés, a testnevelés .és más kérdésekkel.

Beszédének befejező részében rámutatott arra, hogv a szocializmus építésében mily jelentős részük van az iskolaügy dolgozóinak. Az ő feladó tűk, hogy védjék a dolgozó nép szabadságát, az emberi társadalom ösz- szes alkotó erőinek szabadságát, mely nek kivívását a Szovjetunió gvözelmé. nek köszönhetjük, hogy népi demok ratikus rendszerünk értelmét ne csak mint tanítók magyarázzák, hanem mim polgárok, mint öntudatos népművelési politikai dolgozók.

A Világifiúsági Hét tiszteletére

Az állami munkaerótartalékok ga- l lántai VI. számú szaktanintézetének tanulói a Világifjúsági Hetet szak- és politiki.i ismereteik elmélyítésére használják fel. A CsISz szaktanintézeti szervezete különféle tárgykörből munkaidő után előadásokat rendez. A tanulók a tanulókörökben Csehszlovákia Kommunista Pártja V kongresszusának és a nemzeti bizottságokba való választásoknak jelentőségéről vitatkoznak. A szaktanintézet CsISz-tagjai ezekben a napokban értékelik a tanulók előmenetelét. Azok fölött a tanulók fölött, akik a tanulásban és a munkában lemaradtak a legjobb tanulók vállalnak védnökséget A tanintézetben 790 tanuló készül iövendö foglalkozására és ebben az évben 210-en fejezik be tanulmányaikat. Ezért Ján Vfutenyáiiszkynal a anintózet CsISz-1 szervezete titkárának szavai szerint — 1 a Világifjúsági Hetet arra használják fel, hogy e legjobb tanulóktól tanuljanak a többiek <- és hogy az összes utolsó évesek jó eredménnyel tegyék le a záróvizsgákat.

Számos CsISz-tag értékes építő kötelezett séo'állalásokst tett a Világifjúsági Hét tiszteletére. így például

az állam' munkaerőtartalékok nováki szakt-nlni zetének tanulói kötelezték magukat, hogy egész héten élmunkás módra dolgoznál, és hogy terven felül

1.000 tonna szenet fejtenek.

A bratislavai Stavomontáz: nemzeti vállalat mellett működő üzemi szakiskola itoemi CslSz-szervezetének tagja vállalták, hogy a Világifjúsági Hét tiszteletért 1 000 briaádórát do'ooznak le Bratislava épülő félben lévő építkezésein, 1.200 brigádórát pedig a Szent melletti kosztolnai EFSz-ben a tavaszi munkát köretében Vasárnap márciu:

21-cr 15' tamilé már 650 órát ledolgozol'

A CsISz ipolvsági járási konferenciájáról

Az Ipolysági járásban megtartották a CsISz Vl-ik járási konferenciáját. A nagys rűen megszervezett konferencia azt tükrözte vissza, hogy e járásban még nagyon, de nagyon sok a tennivaló. Az e lapszer vezetek kiküldöttel azonban ennek ellenére is eredményekről tudtak beszámolni. Mit láthatunk ebből? Azt, hogy ez itteni fiatalság arra törekszik, hogy változtasson a jelenleg fennálló helyzeten. Azonban kevés segítséget kapott ehhez e munkához az illetékes felsőbb szervektől.

Például a járási titkár beszámolójában említi, hogy járási bizottság tagjai az utóbbi időben .aár egyáltalában nem fejtettek ki semmiféle munkát. Akadt ugyan olyan elvtárs is, aki szívesen segített — és ma is segít — az alapszervezeteknek azonban ilyen elvtárs csak egy-kettő van e járási bizottságban. Egy fecske pedig nem csinál nyarat még az ipolysági járásban sem. A járási bizottság tagjai részéről ez a felelőtlen munka bizony nagy mulasztásokat okozott. Megmutatkozik ez az új tagok CsISz-be való felvételénél is. Az elmúlt évben alig 300 új tagot vettek fel a CsISz-be. Ez a szám elképesztően kevés. Ez a szám a hanyag munka leggyászosabb bizonyítéka. Ez is egyik alapvető oka annak, hogv az ala-'szervezetek eléggé zilált állapotban vannak. Oj tagok nélkül nincs tevékenysíp, legalább is olyan mértékben, mint lenni kellene.

Ugyanakkor az ipolvsági magyarnyelvű középiskolában 40 fiatal várja, hogy vegyék fel őket a CsISz-be. Szegény fiatalok! Régen '«rják azt a napot, amikor a CsISz-be kerülnek, de a járási bizottság mindmáig elhanyagolja a felvételüket.

A kulturális élet is csorbát szenved a járásban. Nem működnek a kultúr- csoportok kevesen fizetnek elő az IK júsági sajtóra. Ez a hiányosság már több a soknál Az ipolysági állami gazdaság üzemi szervezetének kiküldötte számolt csak be hatékony kultúrmun- káról. De egyúttal megkritizálta a járási funkcionáriusokat, hogy nem látogatják a szervezetei. A felsőszatmári kiküldött szintén ezt vágta a járási bizottság és a járási titkárok szemébe. Ebből azt látjuk, hogyha az alapszer- vezéteket többször látogatnák, jobban irányítanák fejlettebb lenne az alapszervezetek kultúrténykedése.

Mégis tekintetbe kell azt venni, hogy a járási titkárság fizetett alkalmazottai Inem tudnak olyan munkát végezni, ’mint kellene ekkor, ha a CsISz járási bizottsága kikapcsolódik a munkából. A járási bizottságnak kell irányítani a járási titkárokat is, mert ilyen formában tudnak csak hatással lenni az alapszervezetekre Itt meg kell azt is említeni, hogy az elmúlt év folyamán a fizetett alkalmazottak közül hetet bocsátottak el funkcióikból, köztük három vezető titkárt. Ez azt jelenti, hogy állandóan új funkcionáriusok vannak i járási titkárságon. A járási titkárság új alkalmazottainak pedig azonnal nincs áttekintésük a járás helyzetéről ás az alapszervezetek munkájáról. Idő kell arra, hogy valaki a szervezési munkában gyakorlati eredményeket tudjon elérni. Az ipolysági járási titkárság funkcionáriusainak erre azonban nem volt idejük. Tehát a CsISz besztercebányai kerületi bizottsága fordítson ezentúl több gondol az ipolysági. járásra, segítse elő az ott lévő elvtársak munkáját, kritizálja és ellenőrizze őket, egyszóval folytassanak rendes kádemevelést. Helytelen mód- ,szer az. ha a káderek munkáját nem ellenőrizzük és ha hibát csinálnak, azonnal túladunk rajtuk.

Sem a kiküldöttek felszólalásaiból, sem a járási titkár beszámolójából nem lehet következtetni arra, hogy miképpen készül az ifjúság a álasztásra és pártunk X. kongresszusára. Konkrét ténykedést ezen a téren nem említettek meg. Ugyanígy nem beszéltek a Világifjúsági hétről sem, pedig a járásban készültek a Világifjúsági bét ünnepségeire. Űgylátszik. hogy némely esetben elfelejtik az eredményeket napfényre hozni

A politikai iskolázás sokkal jobb is lehetne, bár a beszámoló szerint nagyon sok fiatal vesz részt a pártiskolázáson, azonkívül a politikai körök is jól működnek. Csak az a baj. hogy kevés politikai kör alakult a járásban és így sok elapszervezetnél nem folyik a politikai iskolázás. Ez a fiatalság eszmei nevelésének megy a rovására.

Szép munkát fejt ki az ipolyviski alapszervezet. Az évzáró taggyűlés óta a szervezet munkája fellendült és működése folytán a községben működő többi tömegszervezetek között első helyet foglal el.

Az Ipolysági járásban a legtöbben magyarok laknak. A múltban sok harcot vittek végbe a kizsákmányoló rendszer ellen. A konferencián is sok volt a magyar küldött. Mégis ez ipolyviski és a magy - középiskola kiküldötteit kivéve magyarul egy kiküldött sem beszélt. Űgylátszik az ipolysági járásban a magyarok szégyelnek magyarul beszélni. A magyar nyelv a világ egyik legszebb nyelve és a magyar dolgozók, a magyar parasztok nagyon sokat küzdöttek a haladás érdekében. Hát akkor ez ipolysági járásban miért szégyelnek magyarul beszélni? Talán azért, mer így akarják lebecsülni a magyar haladó hagyományokat? Ez helytelen dolog. Az itteni magyarok ajkán meghal a magyar szó. Szégyel- hetik magukat ezért! Aki a magyarságát szégyeli, az hazánknak sem lehet jó hazafia. Az egész biztos nem veszi ki kellőképpen részét hazánk építésénél. Azért a most megválasztott járási bizottság ne feledkezzen meg a magyar fiatalság nemzeti öntudatra való neveléséről sein. Ezen a téren az új járási bizottság hozza mén be az eddigi hibákat is. Ez az eredmények születéséhez vezet.

Reméljük, hogy az új járási bizottság jól fog dolgozni. Hiszen elvégre ideje lenne már ez ipolysági járásban egy kis rendet teremteni.

BAGOTA ISTVÁN

JNagymegveren is megtartották a CsISz járási konferenciáját

A nagymeyyeri járásban megtartották a CsISz Vl-ik járási konferenciáját. A konferencián beszámoltak a járásiján lévő alapszervezete1 munkájáról. Erre az alkalomra már régóta készülődött az egész járás fiatalsága. A konferencia megszervezésében azonban mégis van kifogásolni való. A megszervezést azonban ellensúlyozták a felszólalások, amelyek igen értékesek voltak, mert a felszólalók készültek rá.

Elsőnek a CsISz járási bizottságának elnöke Ferenci elvtárs beszélt, aki egyúttal megnyitotta a konferenciát. ■ A beszédében rámutatott a konferencia fontosságára, z ifjúság figyelmét pedig felhívta a május 16-i választásra és hangsúlyozta, hogy minden fie- talnak ki kell venni a részét a választás előkészítésében. Gerhát eivtárs a járási bizottság titkára az alapszervezetek működéséről és a járási bizottság munkájáról számolt be. A beszámolójában nemcsak ez eredményekre, han^m a hiányosságokra is rámutatott.

A beszámolójában megemlítette azt is, hogy a fiataloknak nagy részük van a gabona és más mezőgazdasági termékek beadásának sikerében. A fiatalok elősegítették a szövetkezetek fejlődését is. Ezen a téren legnagyobb ered- mériyeket értek el Ekecsen, Nyáras- i dón, Nemesolc6án, ahol az ifjúságnak köszönhető az, hogy az itt működő | szövetkezetek terven felül Í6 edtek bP j mezőgazdasági termékeket. Lakszakál- ■eson, Csicsón. BalonyRan. Ekecsen a frtalok több mint 4.400 órát dolgozlak le a szövetkezetben. A füssi CsISz- izervezet fiataljai 12.000 munkaórát lolgoztak le a helyi EFSz-ben. Legjobb 'umkás volt a füssi fiatalok közül Jeráövszky József. Azonkívül a Járásod! még két -fiatéit tüntettek ki jó munkájáért. Vajlik Vencelt, Lakszakál- Lsró! és Zsemle Máriát Balonyból. Ebből azt látjuk, hogy a fiatalság megértette a CsISz KB határozatát és tevékenyen vette lei részét az EFSz-ek megerősítéséből.

Az elmúlt évben a politikai iskolázás hiányosan folyt. A nemesócsai gépállomáson Szakon, Apácaszakállason és a járási nemzeti bizottság mellett működő CsISz csoportnál feloszlottak a politikai körök és végeszekadt a politikai iskolázásnak. Tudtuk, hogy ez nagy hiányosság. A fiatalok sokkal nagyobb munkát fejtenek ki, ha politikailag öntudatosak. Az ilyen fiatalokkal öröm együtt dolgozni Az idei oktatási évben ezért mindent megtettünk a politikai iskolázás érdekében. Most már észlelhető is bizonyos javulás.

A felszólalók foglalkoztak a járási bizottság munkájával is. Továbbá hiányolták a járási instruktori kar munkáját.

Az alistai kiküldött arról beszélt, hogy helytelenül fogták fel a CsISz és a Csemadok hivatását. Ez kisebb-ná- gyobb hibákat okozott. Ezeket a hibákat leküzdötték és most már jól dolgozik mind a két szervezet. Faraga elvtársnő önkritikailag elismerte, hogy még idáig nem tudta megszervezni Apácaszakállason a politikai kört.

Faraga elvtárs a járási pártbizottság részéről szólalt fel. Rámutatott, hogy a múlt évi konferencia óta sokat fejlődtek a CsISz-szervezetek. Kérte a fiatalokat, hogy a szövetkezetekben ezután még tevékenyebben dolgozzanak. Kritizálta a járási bizottság munkáját, azért, mert nem szervezték meg jól az instruktori kart.

Ezenkívül még sok kiküldött szólalt fel. Helyesen mutattak rá a legsürgősebben orvoslandó hibákra.

A konferencia kiértékelésénél megláttuk azt, hogy egy év alatt sokat fejlődtünk Természetesen nem állunk meg pih nn . tovább megyünk előre.

PAKSY LÁSZLÓ Ekecs