Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-27 / 24. szám

Csehszlovákia népe arra vágyik, hogy nyugodtan építhesse új életét hazájában, békében élhessen és jó kapcsolatai legyenek más országok nemzeteivel. Ezért minden olyan törekvést, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és a nemzetek kö­zötti megértést és baráti együttműködést gátló akadályok ki­küszöbölésére irányul, örömmel üdvözöl. (A Csehszlovák Köztársaság kormányá­nak nyilatkozata az európai kollektív biztonság kérdéseivel kapcsolatban.) Bratis'ava 1954. március 27. Are 50 fillér III. évfolyam, 24. szám. A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozata az európai kollektív biztonság kérdéseivel kapcsolatban VÍG FIATALOK A Világifjúsági Héten ünnepi felvonuláson vesznek részt a fiatalok. A Világifjúsági Hét, a barátság hete A Csehszlovák Köztársaság: kor­mánya állandó figyelmet szentel a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi fej­lődésének, amely a világbéke Szov­jetunió vezette eró'inek ama nagy törekvése jegyében folyik, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és tárgyalás útján oldják meg az összes vitás kérdéseket. Csehszlovákia népe arra vágyik, hogy nyugodtan építhesse új életét hazájában, békében élhessen és jó kapcsolatai legyenek más országok nemzeteivel. Ezért minden olyan tö­rekvést, amely a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és a nemzetek kö­zötti megértést és baráti együttmű­ködést gátló akadályok kiküszöbölé­sére irányul, örömmel üdvözöl. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a nemrégen megtartott berli­ni értekezletet kedvező alkalomnak tartotta arra, hogy megoldják a leg­égetőbb nemzetközi problémákat, ami további jelentős lépést jelentett volna a nemzetközi kapcsolatokban levő .feszültség megoldására. A ber­lini értekezlet hozzájárult az egyes nagyhatalmak álláspontjának tisz­tázásához. és igazolta, hogy a tár­gyalás hasznos és folytatása ezért a béke és a nemzetek közötti együtt­működés javát szolgálná. A berlini értekezleten nem történt megegyezés az európai biztonság kérdéseiről, a német és osztrák kér­désről, noha a szovjet küldöttség javaslatai biztos alapot adtak a megegyezésre. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya és Csehszlovákia népe hálá­san fogadták a szovjet kormánynak az európai biztonsági rendszer meg­teremtésére tett konkrét javaslatait, melyeknek elfogadása az új világhá­ború veszélyének elhárítását jelente­né és az európai államok közötti új, egészséges kapcsolatokra és Euró­pa ügyeinek békés rendezésére ve­zetnek. A szovjet küldöttség előter­jesztette az európai biztonság bizto­sításának tervét és a kollektív biz­tonságról szóló összeurópai szerző­dés tervezetét, melyek történelmi jelentőségű és hatású okmányok. Megvalósításuk új korszakot jelen­tene Európa fejlődésében. Alapjuk teljes mértékben megfelel Csehszlo­vákia nemzetei és a többi békében és biztonságban élni kívánó európai nemzetek kívánságainak és érdekei­nek. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a történelmi tapasztalatokból kiindulva, teljesen osztozik a Szov­jetunió ama álláspontjában, hogy az európai béke és biztonság biztosítá­sának feladatai elsősorban azzal a feladattal függnek elválaszthatatla­nul össze, hogy megakadályozzuk a német militarizmus megújhodását, Németország szomszédai és más európai nemzetek nemzeti és állami létének örökös halálos veszedelmét. Németország egységének békés és demokratikus alapokon való vissza­állítása Csehszlovákia biztonságának és függetlenségének biztosítása szempontjából is határtalan jelen­tőséggel bír. Az egységes, demokja- tikus és békeszerető Németország megteremtése kiküszöbölné az agresszió veszedelmét és lehetővé tenné a Csehszlovák Köztársaság és » Német Demokratikus Köztársaság között már most sikeresen kibonta­kozó békés kapcsolatok kiterjeszté­sét r-gész Németországra. A militaristák és revansiszták urálin Németország elkerülhetetle­nül az új háború veszélyének tűz­fészke lenne. A nyugati nagyhatal­mak ama törekvése, hogy Nyugat- Németországot bevonják az „európai védelmi közösségbe“, amelyben az újjáélesztett német militarizmus ve­zető szerepet játszana, csak fokozza ezt a veszélyt. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya határozottan elutasítja az egyes államoknak más államok ellen irányuló katonai csoportosulásainak kialakulására vezető koncepciókat. Ezért eleve nyomatékosan visszauta­sítja az „európai védelmi közösség­nek“, mint az agresszív Atlanti Tömb alkatrészének, megteremtésé­re irányuló kísérleteket. Ezzel szem­ben örömmel fogadja és támogatni fogja a javaslatokat olyan kollektív- biztonsági rendszer megteremtésére, amelyben társadalmi berendezésére való tekintet nélkül minden európai állam részt vehetne. Európa nemze­teinek, társadalmi rendszerük kü lönbségére való tekintet nélkül, leg­főbb érdekük az európai béke meg­őrzése és megszilárdítása. Európa minden nemzetének a német nem­zettel együtt érdeke az agresszív német militarizmus felújításának megakadályozása. Nem lehet te­hát kétség afelől, hogy teljesen reá­lis alapon áll az európai nemzetek törekvése saját biztonságuk bizto- 1 sítására és az európai béke megszi­lárdítására. Az európai biztonság biztosításának terve és a kollektív biztonságról szóló összeurópai «-zer- ; ződés tervezete, amelyet a szovjet küldöttség terjesztett elő a berlini értekezleten, reális és konkrét ala­pot adnak ezen életfontosságú kér­déseknek az összes európai országok érdekeivel teljes összhangban álló megoldására. Ezzel biztosítanák a tartós békét és Európa biztonságát. A szovjet javaslatokban követett bé­kés célok Csehszlovákia népe számá­ra világosak és közel állók. A Cseh­szlovák Köztársaság kormánya az egész nép véleményével teljes össz­hangban kijelenti, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság kész részt venni a kollektív biztonságról szóló össz­európai szerződésben és támogatni fogja egy ilyen szerződés megköté­sére irányuló törekvéseket. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának a német kérdés békés megoldására irányuló nagy és nemes törekvését, ami kon­struktív javaslatainak egész sorá­ban kifejeződött. Ezek a javaslatok az adott tényekből indulnak ki és tekintetbe veszik a német nemzet, valamint az összes többi európai nemzetek jogait és érdekeit. Cseh­szlovákia népe nemzeti szabadságá­nak és állami függetlenségének, or­szága békés fejlődésének és felvirág­zásának legbiztosabb zálogát látja I megvalósításukban. Ezért egy szív- vel-Iélekkel kiáll mellettük és támo­gatja mindazt, ami hozzájárul ah­hoz, hogy a német nép demokratikus és békeszerető alapokon megújítsa nemzeti és állami egységét. Csehszlovákia népe ezzel szemben visszautasítja azokat a kísérleteket, amelyek arra irányulnak, hogy to­vábbra is megőrizzék Németország jelenlegi kettészakítottságát és nyu­gati részét bevonják az európai bé­két és biztonságot fenyegető katonai csoportosulásba. Csehszlovákia né­pének figyelmét nem kerülheti el a nyugati nagyhatalmak elutasító ma­gatartása a német kérdés kielégítő kai szemben, továbbá az a tény, hogy szorgalmazzák a bonni és pári­zsi háborús szerződések ratifikálá­sát, élesztik és szítják a támadó né­met militarizmust, revansizmust és revizionizmust. Ezt az a tény is iga­zolja. hogy néhány nappal a berlini értekezlet után. amelyre az egész világ békeszereto emberei azzal a reménységgel tekintettek, hogy hoz­zájárul a nemzetközi feszültség fel­oldásához és rendes mederbe tereli a nemzetközi kapcsolatokat, a bon­ni parlament többsége jóváhagyta azt az alkotmánymódosítást, mely Nyugat-Németország-bon lehetővé teszi a hadkötelezettség bevezetését. Ez a megújult, náci tábornokok ve­zetése alatt álló. Wehrmacht meg­teremtésének útját egyengeti. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ugyanolyan nagy érdeklődés­sel követi az osztrák kérdés fejlődé­sét. Az osztrák államszerződés meg­kötéséről való tárgyalásokban foly­tatott huza-vonák, az úgynevezett „rövidített szerződéssel“ űzött mes­terkedések és a nyugati nagyhatal­mak külügyminisztereinek magatar­tása a berlini értekezleten azt bizo­nyítják, hogy a nyugati nagyhatal­mak a német kérdéshez hasonlóan az osztrák kérdésben sem tanúsíta­nak jóakaratot, és nem törekszenek e kérdés gyors és kielégítő megol­dására. A Csehszlovák Köztársaság­nak — Ausztria közvetlen szomszéd­jának nagy érdeke az államszerződés megkötése Ausztriával, ami kétség­telenül hozzájárulna a kölcsönös kapcsolatok rendezéséhez. A Cseh­szlovák Köztársaság kormányának nem kerülheti el figyelmét az a tény, hogy az agresszív militarizmus megújítására irányuló törekvéssel kapcsolatban Nyugat-Németország- ban ismét az Anschlusst szorgalma­zó irányzatok ütik fel fejüket. Ezek az irányzatok újabb veszélyt jelen­tenek Csehszlovákia népére, amely nem feledkezik meg arról, hogy az Anschlusst 1938-ban nemsokára München és hazájának megszállása követte. Csehszlovákia a saját, va­lamint az európai és a világlúske érdekében egyfelől egységes, béke­szerető Németországot, másfelől de­mokratikus és független Ausztriát óhajt szomszédjául. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya, Csehszlovákia népe béketö­rekvéseinek szellemében továbbra is következetes békepolitikát fog foly- j tatni. Az állami szuverenitás és | egyenjogúság kölcsönös tiszteletben- i tartásának alapján törekedni fog a más államokkal való kapcsolatainak fejlesztésére, az anyagi és kulturális javak nemzetközi cseréjének bőví­tésére. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, valamint más nemzetközi szervezetekben és intézményekben minden alkalommal, híven Csehszlo­vákia népe békeszerető és demokra­tikus hagyományaihoz, továbbra is védelmezni fogja a nemzetek békés együttélésének és együttműködésé­nek alapelvét. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya kijelenti, hogy ebben a szel­lemben következetesen támogatni fog minden olyan igyekezetei, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul. Ebben a szellemben öröm­mel üdvözli és támogatja a szovjet kormánynak a hatékony kollektív biztonsági rendszer megteremtésére tett javaslatát, amely Csehszlovákia népének életérdekeit és a világbéke A fiatalok ebben az évben ünnepük tizenkettedszer a Világifjúsági Hetet, e,z ifjúság egységének és barát­ságának hetét, mindazoknak ünnepét, akik boldooebb jövőt akarnak. 1942- ben alakult e Világifjúsági Tanács, ti­mely akcióra hívta fel a fiatalokat. Ezt a felhívást különböző nemzetiségű fiatalok írták alá. 'kikor még a fasiz­mus elleni harc sötét éveiben dolgoz­ták ki a béke idején végzendő munka tervét. A fiatalok biztosak voltak ab­ban, hogy közös erőfeszítéssel kivívják a békét. A.zt tervezték, hogy a győze­lem után megtartják e Világifjúsági Hetet. Most átadjuk a szót a Világifjúsági Hét titkárának, aki az 1945-ben Lon­donban megtartott nagy Világifjúsági Konferencia és a DIVSz létrehozása al­kalmával a következőket mondta: „Ez hét lehetővé teszi, hogy a kü­lönböző országokhoz és szervezetekhez tartozó fiatalok egyesíthetik sajátos és egységes törekvéseikét, szélesíthe­tik a nemzetközi barátság kapcsolatait. A március 21-től 28-ig erjedő első ta­vaszi hetet jelöltül' ki erre a célra — úgy gondoljuk, ez a hét felel meg a legjobban az i-fjúsá sajátos jellegé­nek. Az első Világifjúsági Hetet 1943-ban, azaz a tenács megalapítása után három hónapnál rendeztük meg. Noha az elő­készítésre csak rövid időnk maradt, gyűléseket tartottunk, üzeneteket küldtünk, rádióelőadásokat szerveztünk. 1944-ben, a második Világifjúság'' Hét alkalmával több időnk volt az e- semény előkészítéséhez és sokkal na­gyobb visszhango. is keltettünk. Idán, 1954-ben az első tavaszi hét alkalmá­val a Világifjúsápi Hét számos helyen má: az ifjúság- nemzetközi hagyomá­nyává vált és sok országban országos méretű ünnepeket szerveztek. Különö­sen a kontinens országainak fiataljai vettek részt ezeken az ünepeken; sok helyen most nyilt ele zör lehetőségük arra, hogy szabadon szervezkedjenek". A titkár beszámolóját folytatva leír­ja, milyen munkát fejtettek ki a fiata­lok Franciaországiéi Bulgáriában, Ro­mániában, az Egyesült Államokban, Angliába'.,, a Szovjetunióban, Üj-Zé- landban, Ausztráliában, Svájcban, Ka­nadában és más .országokban. Egyes országokban a fiatalok resztvettek a háború okozta pu ztítások eltüntetésé­ben, beteg és otthon nélkül maradt tár­saik megsegítésében. Mindnyájad kifejezésre jut­tatták, hogy az egység és a barátság kapcsolatai kötik össze a fiatalokat abban a harcban, amelyet a fasizmus ellen folytatnak, amellyel boldogabb jö­vőjüket alapozzák meg. "Több mint nyolc év telt el a be- -*■ számoló elhangzása óta, a Világ- ifjúsági Hetet most már sokkal széle­sebb körben ünneplik. Amikor bekö­szönt a tavasz és felfokozza azt az optimizmust és reményt, amely soha­sem hiányzik az ifjú szivekből, a fia­talok világszerte tevékenységük közép­pontjába állítják ezt a hetet. A Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ségnek köszönhetjük, hogy a Világifjú­sági Hét a nemzetközi ifjúsági mozga­lom egyik hagyományává vált, mind­azoknak z fiataloknak ünnepévé, akik a jobb jövőért, a békéért és a demok­ráciáért harcolnak. Múlt év március 21-től 28-ig a kü­lönböző országokból érkezett fiatalok Bécsben gyűltek össze, hogy megtart­sák az Ifjúság Jogait Védő Nemzetközi Konferenciát. A DIVSz minden erejével támogatta a konferenciát, mióta a hol­land cukorfinomitó ifjúmunkások, hires amszterdami felhívásukban felvetették ezt a gondolatot. E konferencia az if­júság valóságos parlamentjének bizo­nyult. Az ott elhangzott viták megmu­tatták az egysén útját, amelyen ha­ladva az ifjúság elérheti a jobb életet. Ebben az évben, 1954-ben, még na­gyobb eredményeket értünk el ezen a téren. Napról napra növekszik a nem­zetközi békemozgalom. Egyre több a mozgalomtól eddig íávolálló ifjú és fia­tal lány csatlakozik azokhoz, akik az emberiség boldogságáért, a haladásért, és a civilizációért harcolnak, szembe- szállnak a háború és a fasizmus erői­vel. A tárgyalásokért folyó harc egyre nagyobb sikereket arat szerte az egész világon a háború és a halál erői felett. Bármilyen erőfeszítéseket fejtenek is ki azok, akik gyűl< k a béke és ba­rátság megszilárdításáért küzdő moz­galmat, egyre több békés és baráti kapcsolat épül ki a világ népei között. Ebben a fiatalok nagy szerepet ját­szanak. Ezért ünnepeljük úgy a Világ­ifjúsági Hetet, mint a barátság négy ünnepét. Ezt fejezi ki az ifjú nemzedék új jelszava: „Egymás megismerésével a barátsáaért”. Ll asználjuk fel a Világifjúsági Hetet 1 'ra, hogy még erőteljesebben nyilvánítsuk ki mint valaha: az ifjúság békét és boldogságot akar. Ez a célja minden ifjúsági szervezetnek, legyen az helyi, országos, vagy nemzetközi, ez “célja minden fiatalnak. A Világifjúsági Hetet különböző mó­don ünnepeljük. Számos országban ha­talmas tüntetéseket s-elveznek az if­júság jogainak v ’mében. a háborús előkészületek politikája ellen: a nem­zeti függetlenség, e békés nemzetközi kereskedelem, a külön öző országok közti kulturális és sportoséra érdeké­ben. Más országokban a fiatalok hang­versenyeket és kultúrprograrnmokat szerveznek, ismét másutt olyan talál­kozókat készítenek elő, ahol különböző országokbe, érkező csapatok mérkőz­nek majd egymással, hogy kivívják a fiatal nézők tetszését. Kiállításokat rendeznek, amelyek bemutatják az e- gész világ ifjúságának életét. , A Világifjúsági Hét ebben az évben is újra tanúságot tesz az ifjúság ere­jéről. Megmutatja, hogy a fiatalok szembeszállnak azokakl, akik kénysze­rítenek őket a zsoldoshadseregbe. Megmutatja, hogy az egész világ ifjú­sága, a békeszerető fiatalok készenálJ- nak, hogy meg is védjék a békét, biz­tosítsák szebb és ragyogó életüket. megoldására tett szovjet javaslatok- ! megszilárdításának célját szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents