Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-13 / 3. szám

1954. január 13

01 IÍISS&&

Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról

és a körzeti nemzeti bizottságokba legalább 9 és legfeljebb 50 tag választható.

6. A nemzeti bizottságok tagjai számának meghatározására vonat, kozó alapelveket a nemzeti bizott. Ságokba való választásokról szóló törvény határozza meg.

2. rész.

Területi közigazgatási egységek

1. A Csehszlovák Köztársaság területe kerületekre, a kerületek járásokra és a járások községekre oszlanak. A területi körzetek eddigi rendezésén ez a törvény nem változtat.

2. Kerület létesítése vagy megszüntetése, vagy területének lényeges megváltoztatása, vagy a kerületi nemzeti bizottság székhelyének

""megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más módosításokat a kerületek területén a kormány esz közölhet. Kormányrendelettel járásokat lehet alakítani vagy megszüntetni, vagy megváltoztatni területüket és a járási nemzeti bizottságok székhelyeit. Más változtatásokat a járás területén a kerületi nemzeti bizotságok hajtanak végre. A kerületi nemzeti bizottságok községeket alakíthatnak és szüntethetnek meg és megváltoztathatják határaikat.

3. A járások területének megváltoztatásáról szóló pontok ugyanúgy vonatkoznak azokra a városok ra is, amelyekben városi nemzeti bizottság működik.

3. rész.

Prága főváros

5. §.

1. A prágai városi nemzeti bizottság a kerületi nemzeti bizottság szintjén áll. A prágai városkörzetekben a járási nemzeti bizottság színvonalán álló Körzeti nemzeti bizottságok működnek.

2. Prága főváros területe önálló területi - egység.

3. Prága főváros területének lényeges megváltoztatása csak törvény útján lehetséges. Más változtatásokat Prága főváros területén csak a kormány eszközölhet.

4. Kormányrendelettel lehet létesíteni, megszüntetni és változtatnia prágai városkörzeteket; más módosításokat ebben a városi nemzeti bizottság eszközöl.

4. rész.

Kapcsolat a néppel

6. §.

1. Minden egyes polgárnak joga van indítványaival és panaszaival a nemzeti bizottsághoz vagy tagjához, vagy a nemzeti bizottság tanácsá hoz fordulni és attól bizonyos határidőn belül értesítést kell kapnia ügyének elintézéséről.

2. A nemzeti bizottságok körzetük dolgozóival a legszorosabb kapcsolatban működnek. A nemzeti bizottságok és tagjaik a jelentősebb kérdések megoldásánál és feladataik végzésénél közvetlenül a polgárok hoz fordulnak, nyilvános gyűléseket hívnak össze, megrendezik a példás dolgozók összejöveteleit. A nemzeti bizottságok tanulnak a dolgozók tapasztalataiból, felhasznál, ják és fejlesztik kezdeményezésüket és egyre nagyobb számban be vonják őket a nemzeti bizottságok munkájába.

3. A polgárok elvitathatatlan joga ellenőrizni a nemzeti bizottságok tevékenységét és bírálni munkájú kát. A nemzeti bizottságok kötele, sek gondosan figyelembe venni ezt a bírálatot és felhasználni teve kenységük megjavítására.

4. A nemzeti bizottságok kötele sek számot adni a választóknak te vékenységükről és rendszeres jelen, téseket tenni működésűkről.

5. rész.

A nemzeti bizottságok feladatai és működése

7. §.

1. A nemzeti bizottságok alapvető feladata a kormány alapvető irányelvei értelmében a városokban és falvakon építeni és megszilárdítani a szocialista rendet, mindenképpen gondoskodni az ember jólétéről. A nemzeti bizottságok mindenekelőtt arról gondoskodnak, hogy a dolgozók mindennapi életszükségleteit «a legjobbban és legteljesebben kielégítsék, a nép életfeltételeinek állandó javításával, főleg a lakásviszonyok és az egészségügyi intézmények, valamint az ifjúság iskolai nevelése feltételeinek megjavításával és a dolgozó népet szolgáló összes intézmények tökéletesítésével gondoskodnak a nép kulturális színvonalának emeléséről.

(2) E feladat biztosítása a nemzeti bizottságok kötelességévé teszi, hogy a dolgozók tömegeire támaszkodva hatáskörükben megszervezzék és irá nyítsák a gazdasági, kulturális és társadalmi építést, főleg szeivezzék és irányítsák, tervezzék és ellenőrizzék a helyi jelentőségű gazdasá gokat, gondoskodjanak a helyi tér melég állandó javításáról és a köz szoláltatások biztosításáról, hogy egyre elégedettebb legyen a lakos ság,

gondoskodjanak a maguk szaka szán az összeg tartalékok kihaszná. lásáról, főként a felhasználatlan tér melési lehetőségek és nyersanyagtól’ rások felhasználásáról és biztosítsák

a helyi lakosság teljes foglalkozta tottságát,

gondoskodjanak a lakosságot szolgáié közintézmények tervszerű karbantartásáról és építéséről, a lakóházak karbantartásáról és épitésé röl, az egészségügyi intézmények szolgálatainak megjavításáról, legyenek jó gazdák, kezdeménye zöen biztosítsák helyi forrásokból a feladataik teljesítéséhez szükséges [ anyagi eszközöket, állítsák össze a i költségvetést és őrködjenek gazda sági teljesítése fölött, gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztéséről és nö veléséröl, egyúttal gazdaságilag és szervezetűeg szilárdítsák meg az egyes fölűmüvesszövetkezeteket, se gitaék őket és nyújtsanak segítséget a kis. és középparasztnak, gondoskodjanak a lakosság ellátá sáról mindenfajta élelmiszerre) és ipán cikkel, a kereskedelmi hálózat, megjavításáról, a mezőgazdasági termékek begyűjtési feladatainak tel jesítéséről a kerületben, gondoskodjanak területük gazdasági és kulturális felvirágzásáról as fellendüléséről,

biztosítsanak kedvező feltételeket, a népgazdaság állami tervének teljesí tésére, neveljék a polgárokat új munkaviszonyokra és támogassák a szocialista munkaverseny kifejlödé sét,

működjenek együtt a központi és egyéb hivatalokkal és szervekkel, vállalatokkal, üzemekkel és szerve zetekkei és segítsék őket feladataik teljesítésében,

vegyék ki részüket a békés alkotó munka védelméből a külső és belső ellenséggel szemben, tartsák be lelkiismeretesen a törvényeket és neveljék a polgárokat a törvényes rend tiszteletének szellemében,

védjék a szocialista tulajdont és késztessék a polgárokat a nemzeti tulajdon kímélésére és a vele való lelkiismeretes bánásmódra.

(3) A nemzeti bizottságok üléseiken megtárgyalják az összes komoly helyi és országos jelentőségű kerdé seket, főként a kormányha.tározato kát, tanácsuk, albizottságaik és tag jaik jelentései alapján értékelik az elért eredményeket, irányítják és el lenörzik végrehajtó szerveik, tagjaik, albizottságaik és az alsóbbfokú nem zeti bizottságok működését.

(4) A nemzeti bizottságok figyelemmel kísérik az állami igazgatás és más szervek tevékenységét területű kön, értékelik, teljesítik e és hogyan feladataikat és megkönnyítik fel adataik teljesítését.

8. i

(1) A nemzeti bizottságok rendszeresen tartanak üléseket és pedig a következőképpen:

a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok évente legalább négyszer,

a járási és városi nemzeti bizottságok, valamint a prágai körzeti nemzeti bizottságok évente legalább hatszor,

a körzeti és helyi nemzeti bizottságok havonta legalább egyszer.

(2) A nemzeti bizottság tagjai leg alább egy negyedrészének vagy egyes állandó albizottságaiknak vagy a felsőbb nemzeti bizottságnak, vagy tanácsának óbajára és amennyiben a prágai városi nemzeti bizottságról és a kerületi nemzeti bizottságokról van szó, a kormány ókajára össze kell hívni a nemzeti bizottság rendkívüli ülését.

(3) A nemzeti bizottság ülését a tanács határozata alapján az elnök hívja össze. A tanács előkészíti a nemzeti bizottság tárgyalását. A nemzeti bizottságok ülései elvileg nyilvánosak.

(4) A nemzeti bizottság köteiező érvényű határozatot hozhat, ha tagjainak többsége jelen van; a határozat érvényességéhez a jelenlevő tagok szavazatainak egyszerű többsége szükséges.

9- §

(1) A nemzeti bizottság ülésének hatáskörébe tartozik;

a) megválasztani és visszahívni a nemzeti bizottság végrehajtó szer veit, főként az elnököt és tanácsot és kijelölni az előadó osztályok és közigazgatási osztályok vezetőit,

b) megválasztani és visszahívni az állandó albizottságok tagjait, felül vizsgálni működésüket és a nemzeti bizottság tagjainak működését,

c) jóváhagyni a nemzeti bizottság költségvetését és könyvviteli kimu tatásait,

d) megtárgyalni azokat a további intézkedéseket, amelyekről külön elő írások szerint vagy a felsőbb szervek határozatai alapján a nemzeti bizottságnak határozatot keli hoz nia,

e) általánosan kötelező rendelete. két kiadni és jóváhagyni a nemzeti bizottság tanácsa által sürgős és ha laszthatatlan esetekben kiadott rendeleteket.

10. §

Az alsóbbfokú nemzeti bizottságot a feisőbbfokú nemzeti bizottság, a prágai városi nemzeti bizottságot és a kerületi nemzeti bizottságokat koz. vétlenül a kormány irányítja. A nem zeti bizottságok tevékenységükért felelnek az őket irányító szerveknek és e szervek, valamint a felső szervek határozatai számukra kötelezők. Ezeknek a szerveknek joguk van az általuk irányított nemzeti bizottsá gok határozatait és intézkedéseit is felülvizsgálni, módosíthatják őket, vagy érvényteleníthetik. A felsőbbfokú nemzeti bizottság tanácsának joga van megszüntetni az alsóbbfokú nemzeti bizottság határozatának ér. vényét.

11. §

(1) A ne-mzeti bizottságok, ameny. nyiben ez feladataik teljesítéséhez szükséges, általánosan kőtelező ren deleteket adhatnak ki. A nemzeti bizottságok általánosan kötelező rendeletéinek nem szabad ellentétben állniok a törvényekkel és a felsőbb- fokú nemzeti bizottságok vagy a kormány által kiadott előírásokkal vagy a törvénynek vagy a kormány határozatának végrehajtására a minisztériumok, vagy más központi hivatalok által kiadott előírásokkal.

(2) A nemzeti bizottság áltaiáno san kötelező rendeletéit az elnök és a titkár írja aiá. E rendeletek csak akkor hirdethetök ki, ha a felsőbb, fokú nemzeti bizottság vagy tanácsa jóváhagyja őket; ha pedig a prágai városi nemzeti bizottság és a kerületi nemzeti bizottságok rendeletéiről van szó, ezeket a kormány hagyja ióvá.

(3) Az általánosan kötelező rendeletek a kihirdetésüktől számított 15. napon belül lépnek hatályba, azokat a rendeleteket kivéve, amelyeknek hatálybalépését későbbi időpontra határozták meg és hatálybalépésüktől számi tott két évig vannak érvényben, ha csak nincs bennük rövidebb érvényes, ségi idő megszabva.

(4) Szükséges és halaszthatatlan esetekben a felsőbb szerv beleegyezésével a második bekezdés alapján a nemzeti bizottság tanácsa is kiadhat általánosan kötelező rendeleteket.

Ha a nemzeti bizottság legközelebbi ülésén nem hagyja jóvá ezt a rendeletet, érvényét veszti.

5. Azokhoz a rendeletekhez, amelyeknek kiadására külön törvény vagy kormányrendelet hatalmazta fel a nemzeti bizottságot, (az alkotmány 3. cikkelyének 90. §-a) nem kell a második bekezdés szerinti jóváhagyás és hatálybalépnek kihirdetésük napjával.

A nemzeti bizottság állandó bizottságai

12. §

1. Minden egyes nemzeti bizottság első ülésén állandó albizottságokat választ, megválasztja elnökeit és titkárait. Az állandó albizottságokba rendszerint a nemzeti bizottság tagjait választják.

2 Az állandó albizottságok a nemzeti bizottság munkaszervei. Tagjaiknak a lakosság körében végzett munkáját arra használják fel, hogy a mindennapi tapasztalatok alapján felülvizsgálják a nemzeti bizottságnak és végrehajtó szerveinek működését és kidolgozzák azo- ! kát a kérdéseket, amelyeket a nemzeti bizottság ülésén meg keli tár- | gyalni. Az állandó albizottságok saját kezdeményező javaslatot tesznek a nemzeti bizottságnak, kifejezik véleményüket azokról a javas- I latokról, amelyeket a tanács és más I szervek a nemzeti bizottságnak elö- | terjesztenek és teljesítik a nemzet^ bizottság által rájuk ruházott további feladatokat.

3. Az albizottság munkája elvégzésére munkatársak testületét alakítja meg, amely az albizottság működési szakaszán tevékenykedő jól bevált dolgozókból és szakemberekből áll.

4. Az állandó albizottságok rendszerint a nemzeti bizottság egész választási időszakán át működnek.

5. Az állandó albizottságoknak nincs döntési joguk.

7. rész

A nemzeti bizottságok tagjainak jogai és kötelességei

13 §

1. A nemzeti bizottság tagja körzete választóinak képviselője a nemzeti bizottságban.

2. Köteles ezért állandó kapcsolatban állni választóival, figyelmesen meghallgatni kívánságaikat és panaszaikat, a körükben végzett munkában szerzett tapasztalatait és ismereteit érvényesíteni a nemzeti bizottságban és albizottságaiban. Arra kell irányítani választóit, hogy a népi demokratikus állam' öntudatos polgárai legyenek és ezért példát kell nekik mutatnia állampolgári életében és munkahelyén.

3. A nemzeti bizottság tagja megismerteti választóival a kormányhatározatokat, a nemzeti bizottság feladatait és azokat a határozatokat, amelyeket a nemzeti bizottság e feladatok teljesítésére hozott. Megnyeri a polgárokat a leghatékonyabb együttműködésre a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében.

4. Minden polgár és a dolgozók minden egyes szervezete támogatja a nemzeti bizottság tagját működésében és segíti őt feladatainak teljesítésében. A nemzeti bizottság tagjai munkájukkal, személyes példával és főleg gondoskodással a dolgozók életszükségleteiről erősítik választóik bizalmát, rendszeres beszélgetéseket rendeznek a választókkal, amelyekben számot adnak működésükről és lehetővé teszik, hogy választóik kifejezzék véleményüket munkájukról és az egész nemzeti bizottság munkájáról.

14. §

' A nemzeti bizottság tagjainak, mint a dolgozó nép választott képviselőinek, joguk van a tanács tagjaihoz, az előadói és közigazgatási osztályok vezetőihez működésükkel

összefüggő kérdéseket intézni. Ezek 14 napon belül kötelesek választ adni a kérdésekre.

15. |

1. A nemzeti bizottság tagja köteles részt venni a nemzeti bizottság ülésén és teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a nemzeti bizottságtól kapott, főleg lelki- ismeretesen betölteni a tanácsban és az állandó albizottságokban funkcióit, amelyekkel a nemzeti bizottság őt megbízta.

2. A nemzeti bizottság tagjának tisztsége tiszteletbeli. A nemzeti bizottság tagjait azonban biztosítják arról, hogy funkciójukat anélkül láthassák el, hogy ez munkaikeresetük rovására menne és a tisztségük betöltésével járó bárminemű tényleges költségüket fedezik

3. A nemzeti bizottság tagsági kötelességek teljesítése nem vezethet a munkaviszonyból eredő jogok és igények megrövidítéséhez.

8. résai

Végrehajtó szervek A nemzeti bizottság tanácsa

16. §

1. A nemzeti bizottság tagjainak köréből tanácsot választ, amely a nemzeti bizottság elnökéből, helyetteseiből, a titkárból és a többi tagokból áll.

2. A nemzeti bizottság tanácsát és ennek egyes tagjait bármikor visszahívhatja tisztségükből.

17. §

1. A tanács biztosítja és szervezi a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését, végrehajtja határozatait, irányítja és ellenőrzi az előadói és közigazgatási osztályok munkáját, ellenőrzi az alsóbbfokú nemzeti bizottságok munkáját és segíti őket.

2. A tanács dönt és általános intézkedéseket fogamat ősit. Egyes eise. tökben intézkedik a törvények és más jogi előírások alapján nemzeti bizottságának, a felsőbb- fokú nemzeti bizottságnak és tanácsainak és a kormánynak irányelvei értelmében is.

3. A tanács főleg azzal szervezi a dolgozók részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, hogy elősegíti a polgárok aktiv részvételét a nemzeti bizottság feladatainak teljesítésében, a bizalmiak testületében és biztosítja ennek a testületnek működését,

18. §.

A kerületi, járás) és város) nemzeti bizottságok és a prágai körzeti nemzeti bizottságok tanácsaik objektív szerveiként tervbizottságokat létesítenek.

19. §.

1. A nemzeti bizottság elnöke vezeti a nemzeti bizottság ülését, képviseli a nemzeti bizottságot, amennyiben a tanács határozata szerint a tanácsnak nem más tagját bízták meg a nemzeti bizottság képviseletével, a titkárral együtt aláírja a nemzeti bizottság rendeletéit és más határozatait, valamint harmadik személlyel szemben való kötelezettségeiről szóló okmányokat. Biztosítja a tanács rendes működését, nevezetesen összehívja és vezeti gyűléseit és biztosítja határozataik teljesítését, hacsak nem bíztak meg ezzel más szervet.

2. A nemzeti bizottság elnökének helyettesei helyettesítik az elnököt és segítik tisztsége betöltésében. A prágai városi nemzeti bizottság elnökének és a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek három helyettesük van. A járási és a többi városi nemzeti bizottságok elnökeinek és a prágai körzeti nemzeti bizottságok elnökeinek két helyettesük van. A 2000 lakoson felüli községek (körzetek) helyi nemzeti bizottságai elnökeinek és a 2000 lakoson felüli városkörzetek körzeti nemzeti bizottságai elnökeinek egy helyettesük van A többi községekben és körzetekben nincs helyettesük a nemzeti bizottságok elnökeinek és szükség szerint a tanácsnak erre kijelölt tagja helyettesíti őket.

«