Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-20 / 22. szám

■£■■■'

2

öi ifjúsíg

1954. március 20.

A választásokkal még jobban megszilárdítjuk a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét

Sa ma, ha nem döntötte volna meg a kapitalista rendet és ha nem vette volna saját kezébe sorsának intézését.

A marxizmus-leninizmug tanítását és a Szovjetunió országépitésének gazdag tapasztalatait követve fejlesztjük szocialista iparunkat, évről évre gyarapítjuk ipari termelésünket és ezzel jólétünk alapjait. Magunk előtt látjuk a termelőerők további szüntelen fejlődésének távlatát, amelyet nem fenyegetnek többé válságok, nem fenyeget a munkanélküliség. Sikerrel fogtunk hozzá a csehszlovák ipar szerkezetének átépítéséhez, ami a kapitalizmus viszonyai között teljesen megvalósíthatatlan lett volna. Az átépítés legfőbb tényezői a kulcsiparágak és a gépipar fejlesztése, miközben a könnyűipar ágazatait a hazai piac szükségleteihez alkalmazzuk így biztosítottuk iparunk további fejlődését és ezzel egészséges alapokra helyeztük népgazdaságunk további gyarapodását.

Szocialista iparunk azonban abban a tekintetben is igen lényegesen különbözik a kapitalista ipartól, hogy nem egy maroknyi kapitalista ' meggazdagodását szolgálja, hanem kizárólag a dolgozók igényeit elégíti ki. Ezt megcáfolhatat- lanul bizonyltja az a tény, hogy a termelés gyarapodásával egyidejűleg állandóan emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala is.

Népgazdaságunk fejlődését a beruházási építkezések óriási fellendülése is jellemzi. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a kapitalista Csehszlovákiában a beruházási építkezések minimális terjedelműek voltak Ez a népgazdaság csődjének csalhatatlan jele volt. Amikor megindultunk a szocialista országépítés útján, ezzel alapjában megváltozott a helyzet e téren is. A felszabadulás óta számos új, nagy üzemet építettünk fél nagy kohókat és Martin-kemencéket, gőz- és vízierömüveket. Ugyanakkor az iparban közlekedésben és mezögaz daságban eszközölt nagy beruházd sok mellett nagyarányúan fejlesztjük a kulturális és szociális intézményeket is Nagy sikerrel hajtjuk végre Szlovákia iparosítását. Szlo vákiában az ipari termelés az 1937.

évi termelés négy és félszeresére emelkedett és az ötéves terv folyamán több, mint száz üzemet és vízierőmütelepet építettünk. Ezt a hatalmas arányú építőmunkát minden megnyomorító kölcsön nélkül hajtottuk végre, csakis a dolgozó nép munkájának eredményei alapján.

A munka termelékenységének fokozása fontos előfeltétele volt annak, hogy ötéves tervünk során lényegesen növeljük ipari termelésűn két. A mi’“ ka termelékenység 60 százalékos emelkedését biztosították azok a sikerek, amelyeket számos üzemünk elért a korszerű technika bevezetésével, a nehéz tesfimunkák gépesítésével, az új munkamódsze. rek terjesztésével, a munkaszervezés megjavításával és főleg munkásaink, művezetőink, műszaki dolgozóink és mérnökeink szakképzettségének fokozásával és alkotó kezdeményezésének érvényesítésével Népgazdaságunk további szüntelen fejlődése és a szocializmus teljes győzelmének biztosítása hazánkban azonban megköveteli, hogy döntő mértékben továbbfejlesszük a munka termelékenységét

Jelentős változások következtek be a mezőgazdaságban is, noha mezőgazdaságunk komolyan elmaradt népgazdaságunk általános fejlődése mögött. A kapitalizmustól eltérően népi demokratikus álla műnk nagy figyelmet fordít a mezőgazdaság gépesítésére. A mezőgazdaság az ötéves terv folyamán több mint 14 360 traktort, több mint 1175 kombájnt és számos más gépet kapott, amelyek egyaránt segítik elő a szocialista nagytermelést, valamint a magángazdálkodó kis- és középparasztok munkáját. Lényegesen emelkedett a me. zögazdaságnak szállított vetőmag és műtrágya mennyisége is. Jelen tős eredményeket értünk el a szocialista falu építésében a szövetkezeti mozgalom alapján. A III. és

IV. típusú egységes földmüvésszö- vetkezetek, valamint az állami gazdaságok 1953 végén a mezőgazda- sági termőterület 44 százalékát művelték meg. 6679 III. és IV. típusú egységes földmüvesszövetkezetben több mint 260.000 parasztgazdaság tömörült.

hogy védelmezzük és megvédjük hazánk szabadságát és függetlenségét (Taps.) és ebben az erőfeszítésünkben nem lankadhatunk addig, míg az imperialisták támadó tömböket és támaszpontokat építenek, míg bele nem egyeznek a tömeg- irtő fegyverek megsemmisítésébe, a fegyverkezés és a nagyhatalmak fegyveres erőinek csökkentésébe, a nemzetközi politika vitás kérdéseinek tárgyalások és megértés útján való megoldásába.

Államunk fontos feladatának tartjuk a szocialista törvényesség megszilárdítását. Egész közéletünk olyan törvényekre támaszkodik, amelyeket a nép a maga képviselői

áltai hoz. Erőfeszítésünk arra irányul, hogy minden polgár, bármilyen funkciót tölt is be, a városok és falvak dolgozói egyaránt, önként, belső meggyőződésből tiszteljék a törvényeket és lelkiismeretesen teljesítsék az állam iránti kő. telességeiket. Másrészt az állam szerveitől megkívánjuk, hogy teljesen biztosítsák az alkotmányban lerögzített polgári jogokat, mert a hivatalos hatalommal való i bármilyen visszaélést szigorúan büntetni fogjuk. így kiépítjük a szocialista államot, amelyet polgá- rai egysége, önkéntes fegyelme és testvéri együttműködése tesz erőssé.

Mit adott a népi demokratikus köztársaság a dolgozóknak

A párt és a kormány politikájának célia a néni demokratikus állam megszilárdítása és a köztársaság védelmi képességének fokozása

A népgazdaság fejlesztésében elért sikereinket csak annak köszönhetjük, hogy a dolgozó nép Cseh.

Szlovákia Kommunista Pártja vezetésével új államformát valósított meg és a Csehszlovák Köztársaságot népi demokratikus köztársaságként állította helyre. Ezért pártunk és kormányunk lankadatlan figyelmet fordít a népi demokratikus állam megszilárdítására.

Államunk erejének alapja elsősorban a munkásosztályt a dolgozó parasz’saggal és a dolgozó értelmiséggel egybekapcsoló szövetség szilárdsága. De óriási jelentősége van az államapparátus minőségének munkájának, a néppel fenntartott kapcsolatának is. Naponta harcolni kellett és harcolni kell az állami közigazgatás bürokratikus for. mái és módszerei ellen, amelyek a burzsoá köztársaság örökségeként új népi demokratikus rendszerünkben is megtalálhatók. Eltérően a bürokratikus. a néptől idegen és n éntől elidegenített apparátustól, amejvet a burzsoázia épített ki és am elvre a burzsoáziának volt szüksége. teljesen új államapparátust kell ott kiépíteni, hűséges és teljesen megbízható, a népet szolgáló apparátust, amely egész munkájában a nép érdekelt és javát tartja szem előtt, amely olcsó és teljesítöképes apparatus és operatívan képes irá- nvítani a termelést, a kereskedelmet a közlekedést és a kultúrát.

Nem kevés erőfeszítést fejtettünk és fejtünk ki, hogy ezt az apparátust. ezt az új apparátust, amilyet a burzsoá köztársaság nem is mert és nem ismerhetett, kiépítsük.

Ebben a .törekvésünkben előre haladtunk. Azonban még nagy munka vár ránk. Főleg az államigazgatás politikai és szakszínvonalának valamennyi szakaszon való emeléséről van szó. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségű a nemrégen megszavazott nemzeti bizottságokról szóló törvény. A jövő választásoktól elvárjuk, hogy az államhatalom helyi szerveinek az új törvény alapján való felállításával jelentős módon hozzájáruljon ah hoz, hogy a kormány és az államigazgatás szorosabb kapcsolatban álljon a néppel, hathatósabban és jobban teljesítse a gazdasági és kulturális felépítés feladatait.

A népi demokratikus állam megszilárdítása érdekében nem kevés gondot fordítottunk hadseregünknek, mint államunk önállósága és függetlensége, polgáraink békés munkája megbízható őrzőjének kiépítésére. A nemzetgazdaság hatalmas fejlődése következtében hadseregünk mindazzal fel van szerelve, amire szüksége van

A hadsereget felszabadítónk, a dicső Szovjet Hadsereg nagy példájára építjük. Hadseregünk a nép hadserege, amelyet a szocialista hazafiság magasfokú öntudata hat át. Ezért a nép szereti hadseregét, és katonáinkat, valamint tisztjeinket szeretettel és gondoskodással veszi körül. Köteleségünknek tartjuk, hogy továbbra is minden erő feszítést megtegyünk a hadsereg j harckőpességének fokozására, mert következetes békepolitikánk azon a ' törhetetlen elszántságon alapul, |

Ezek fő eredményei pártunk és a Nemzeti Arcvona] kormánya politikájának. amely minden dolgozó, nak óriási vívmányokat biztosított. Ezen eredmények alapján válaszolni lehet arra a kérdésre mit adott a népi demokratikus köztársaság a dolgozóknak

Emlékezzünk, mit nyert a mun kásosztálv azzal, hogy megdöntőt te a tőkés rendszert és felállította a népi demokratikus rendszert. A munkások legnagyobb átka a múltban — a munkanélküliség — már régen feledésbe ment. A fiatalabb nemzedék nem is tudja elképzelni mit jelentett az iskola bevégzése után hiába keresni munkát először a saját szakmában és ha ez nem sikerült, bármilyen munkát keresni. hogy otthon ne legyen éhség hogy a családnak a legszükségesebbet biztosítsák. Népi demokratikus alkotmányunk miiíden polgár számára biztosítja a munkához való jogot és ezt a jogot biztosítja a nemzetgazdaság fejlődése. Az iskolák, tanfolyamok, üzemi munkaiskolák széleskörű hálózata minden munkásnak lehetőséget ad szakképzettség szerzésére szakképzettségé nek fokozására és ezáltal életszín vonalának emelésére is. Lényegesen kibővültek a munkások szociális biztosítását szolgáló intézkedések. Állandóan javul az egészségügyi gondoskodás A munkásoknak igényük van fizetett szabadságra és pihenésüket köztársaságunk legjobb üdülőközpontjai és fürdői szolgálják. Különösen nagy gondot fordítunk a bányászok, építkezési munkások, mezőgazdasági munkások és más, a tőkés viszonyokban legrosz. szabbiij fizetett munkás kategóriák szociális viszonyainak megjavitásá- , ra.

A munkások átlagos bérei a munkatermelékenység növekedésével arányosan emelkednek. Azonban, ha hozzászámítjuk a gyermekek ingyenes tanítását az iskolákban, az állami támogatással való üzemi étkeztetést és a különféle egyéb előnyöket, világos, hogy a szocializmus építése már most a munkás- osztály anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését hozta, Különös gondosságban van része az ifjúságnak. Erről legszem- léltetőbben tanúskodik az ál lám: munkaerőtartalékok tanulóköz pontjai, amelyekben munkásutln- pótlásunk nagyon kedvező anyagi feltételek mellett államköltségen elsajátítja a szükséges szakismereteket. Minden előfeltételt megteremtettünk a nőknek a munkába való bekapcsolására és a nők munkáját a férfiak munkájának színvonalára állítottuk. Ez a rövid felsorolás távolról sem öleli fel teljesen a munkásosztály valamennyi vívmányát. Munkásainkat ezért ma »nemcsak büszke öntudat tölti el azért, hogy nem dolgoznak a kapitalistákra, és azok gazdagítására, hanem saját maguk számára dolgoznak, gyermekeik jólétéért és boldogságáért Egész munkásosztályunk és az egész dolgozó nép érzi annak a történelmi ténynek jótékony ered. menyeit, hogy az üzemek és gyá rak n írt csenek a tökjéé' t.ulajdo nában, hanem össznépi tulajdonná

váltak, az egész dolgozó népet szol

gálják.

Népi demokratikus rendszerűn nagy előnyöket nyújt dolgozó pa rasztja.inknak. A végső követke? ményekig megvalósult az az élt hogy a föld azoké, akik rajta dől goznak. A nagybirtokos földeke maradék nélkül felosztották a kis és középparasztok között, ezz« egyidejűleg a paraszttömegeket fel szabadították a banktőke elnyomá sa és kizsákmányolása aló!. Lénye gesen csökkentek az adók. A szó cialista ipar fejlesztésével gyakor latilag korlátlan piacot teremtet tek a mezőgazdasági termékek eladására.

A tőkés kormánynak a burzsoi

Csehszlovákiá ban nem volt fontos hogyan élnek a parasztok, fejleszthe. tik-e gazdaságukat vagy sem £ parasztok mindjobban eladósodtak a bankok és uzsorások karmaibf kerültek Hogy kifizethessék a ka mátokat, adósságaikat, az adókat és teljesíthessék egyébb kötelessé geiket is, gyakran saját fogyasztá suk kárára el kellett adniuk termé. keiket. A gazdasági válság éveiben a végrehajtók mindennapi vendé, gek voltak a falvakon és a paraszt gazdaságok tömegesen csődbe kerültek. Különösen nehéz volt a helyzete a parasztságnak Szlovákiában A tönkrement parasztok hiába ke. restek munkát az iparban. A kis- és középparasztok nem bírták a versengést a földbirtokosokkal és a kulákokkal. A modem termelőesz közök, mezőgazdasági gépek, műtrágya, jóminöségü vetőmagvak stb. egyáltalán nem vagy csupán elenyészően kis mértékben voltak számukra hozzáférhetők A parasztgazdálkodást mérhetetlen fáradsá. gos munka jellemezte A nagytermelés túlsúlya a kapitalizmus feltételei között a kis- ég középparasztok kárára nyilvánult meg, tömeges pusztulásukra, és eladósodásukra vezetett. Ilyen volt a tőkés konkurrencia könyörtelen törvénye.

Népi demokratikus kormányunk eltérően a burzsoá rendszertől, elsőrendű feladatának tartja. minden téren támogatni a kis- és középparasztot, mezőgazdasági termelésének fejlesztését. A mezőgazdasági termelés fokozását nemcsak a kis- és középparasztok érdekében, hanem a városok dolgozó népének érdekében is támogatjuk. Míg a kapitalizmus alatt a mezőgazdasági termelés a nagy munkanélküliség és a munkások éhbérei mellett kielégítő volt, sőt gyakran a parasztok termékeit nem is tudták eladni, ma a dolgozóik ellátására egyre több élelmiszerre van szükség. Másrészt a szocialista ipar fejlődése lehetővé teszi a falvak minden fajtájú iparcikkekkel való ellátását és így a dolgozó parasztság életszínvonala szüntelen emelésének biztosítását. Ezért a mezőgazdasági termelés lényeges és állandó emelése a parasztoknak és munkások nak egyaránt közós érdeke. Egyben a parasztoknak nyíltan megmondottuk. hogy a mezőgazdaság1 termelés igazi és lényeges emelésé- j hez és ezáltal maguk a parasztok | életszínvonalának em^lé^éhez vezető j üt a mezőgazdasági termelés sző- >

vetkezeti termeléssé tételének útja. Megmondottuk, hogy csak a nagy gazdaságokon lehet teljesen kihasz nálni a gépeket, teljes hatással ér. vényesítenj az agrotechnikai intéz kedéseket a magas hektárhozamoi biztosítására a legközelebbi jövő ben.

Egyáltalán nem kételkedünk ab ban, hogy végül valamennyi kis és középparaszt meggyőződik arról hogy a szövetkezet előnyösebb szá mukra, hogy a szövetkezetben vég zett közös gazdálkodás a gépesité és a villanyosítás széleskörű hasz nálatávai, az agrotechnika és zootechnika vívmányainak rendsze rés érvényesítésével megkönnyíti a paraszt munkáját, és jólétének az alapja. Az állam továbbra is teljes mértékben támogatja a szövet kezetek fejlődését, segíti a szövet kezetek gazdasági és pénzügyi meg sziláróulását, úgy hogy vagyono sakká váljanak és tagjaik számára biztosítsák a jólét állandó emelke dését.

Államunk jelentős eszközöké’ szentelt és szentel a mezőgazdasá. gi termelés fejlődésének blztosítá Sára. Valamennyi járásban gép- é traktorállomás épült, amely a me zei munkák legkülönfélébb fajtáit végzi. Lényegesen emelkedtek a műtrágya, és jöminőségü vetőmag juttatások Jelentősen kibővül tek a kutató intézetek, hogy hozzásegítsék a szövetkezeti tagokat, valamint áz egyénileg gazdálkodó parasztokat is magasabb hektárhozamok és az állatok magasabb- fokú hasznosságának eléréséhez. Kiépítettük a különféle fokozatú mezőgazdasági iskolák széles hálózatát, számos szövetkezeti munkaiskola tanfolyamot szervezünk, úgyhogy minden egyes parasztnak lehetősége nyílik ismereteinek gazdagítására és azoknak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére való fel. használására.

Azonban a szövetkezeti tagok jóléte szempontjából az a döntő kérdés, hogyan gazdálkodik szövetkezetük Ahol a szövetkezetek kihasználják azokat a nagy lehetőségeket és azt a nagy segítséget, amit az állam nekik nyújt, ahol elsajátítják a talajmüvelésnek, valamint az állatok ápolásának és etetésének haladó módszereit, ahol a hektárhozamoknak, az álla tok hasznosságának emelésére törekednek, ahoj nem engedik szét lopkodni a takarmányt és egyéb szövetkezeti tulajdont — és ilyen szövetkezetünk már százszámra van — ott a munkaegységekért magas jutalmazást fizetnek, ott a szövetkezeti tagok életszínvonala állandóan emelkedik. Érthető, hogy azokban a szövetkezetekben, aihol rosszul gazdálkodnak, a szövetkezet] tagok keresete is kevés, mert a szövetkezetben sem repül jó és lelkiismeretes munka nélkül senkinek sem sült galamb a szájába.

Azonban tudatában vagyunk annak, hogy számos paraszt számára a szövetkezetbe való belépés elhatározása nem volt könnyű és nem könnyű ma sem és az újon. nan alapított szövetkezetek kezdeti nehézségei vagy rossz galdálkodá- suk gyorsan megingathatja e lépésük helyességéről való meggyőződésüket. Hisz a szövetkezetbe való belépés annyit jelent, hogy véget vetnek régi életmódjuknak és új módon kezdenek élni és dolgozni. Ezért elítéltük néhány helyi szerv eljárását, amelyek türelmetlenségből a türelmes meggyőzés módszere helyett, a tények és tapasztalatok alapján való meggyőzés helyett megkísérelték, hogy adminisztratív vagy gazdasági nyomással vigyék be a parasztokat a szövetkezetekbe, jóllehet teljesen világos, hogy csupán a tagok önkéntes szövetkezésén alapuló szövetkezetek fejlődhetnek sikeresen.

Hogy még jobban támogassuk a parasztoknak a termelés fokozására irányuló törekvését, a beadási kö telezettségeket jelentősen csökkentettük és a szerződésen felülj beadásokért magasabb begyűjtési árakat állapítottunk meg. A tovább’