Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-20 / 22. szám
1 054 m sírni is ?0 Ül IFJÚSÁG 3 Választásokkal még jobban megszilárdítjuk a munkások, dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét Pártunk és kormányunk folytatni fogja a kormánynyilatkozatban kitűzött politikáját A kormány politikájának középpont jában az emberről való gondoskodás áll A szocialista országépítés eredményei azt bizonyítják, hogy nálunk sikeresen érvényesül a szocializmusnak a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésére vonatkozó alaptörvénye. Azért van ez így, mert Góttwald elvtárs irányelvéhez igazodtunk, amely szerint politikánk alapelve az emberről, az ember javáról és jólétéről való gondoskodás. A sikeresen megvalósított pénzreform után. a szocialista ipar hatalmas fejlődésére támaszkodva, .kitűzhettük a dolgozók anyagi és kulturális színvonala gyorsabb emelésének feladatát, főleg az egyéni fogyasztás fokozását tekintve. A párt és kormány intézkedéseivel a múlt évi szeptember 15-i kormánynyilatkozat óta a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség évi átlagban 8 milliárd 600 millió koronát nyertek. A kormány elrendelte, hogy az ipari ágazatok megfelelő mennviségü és választékú jóminőségü termékeket gyártsanak, amelyekre a dolgozóknak szükségük van. Az állami és szövetkezeti kereskedelem elé azt a feladatot tűzte, hogy a dolgozókat jobban lássák el élelmiszerekkel és ipari cikkekkel. A dolgozók szükségletei maximális kielégítésének nolitikája természetesen nem ielenti és nem is Jelentheti azt, hogy azonnal ki tudjuk elégíteni a dolgozók összes igényét. A dől gozók szükségletei és igényei áilan- ; dóan növekszenek. Ez a szocialista országépítés törvényszerűsége. Eb- , ben tükröződik vissza a dolgozók j anyagi és kulturális színvonalának I állandó emelkedése. De a termelés i nem minden esetben tud lépést tar- j tani ezekkel a növekvő szükségle- ; tekkel és főleg a mezőgazdasági j termelés az, amely jelenleg nem tud lépést tartani a lakosság növekvő | szükségleteinek kielégítésében. A j húsfogyasztás az ötéves terv idején 1 51 százalékkal, a zsírfogyasztás pe- 1 dig 115 százalékkal emelkedett és a lakosság időnként mégis érzi a j húshiányt. Azt hozzák fel, hogy a 1 háború előtt nem volt húshiány. Igaz, nem volt. Hogyan is lehetett j volna, amikor sok olyan munkáscsalád volt, amelyek legfeljebb he- j tenként egyszer ettek húst, de volt i sok olyan család, főleg a munkanélküliek között, ahol heteken át nem láttak húst. Volt sok olyan kispa- i raszt, akik fiem engedhették meg maguknak 4s családjuknak a húsfo- fogyasztást és termékeiket piacra vitték. Ez volt az oka a kapitalizmus idején mutatkozó úgynevezett húsfölös’egnek. Számunkra nem érvényesek a kapitalizmus mértékei ' Az életszínvonal emelkedésében nagy része van a nagyobb húsfo j gyasztásnak. Ki kell elégíteni a dől-1 g gozók szükségleteit. Ez elsösorba -z állattenyésztésünk jelentős fejles: 1- tésének kérdése. Mostanáig nag; L- mennyiségű húst hozunk be külfök- rő] és ezenkívül más fajta élelmiszi k reket is, mint például sajtot, hala baromfit stb. r, Ezért minden igyekezetünkki 3i azon kell lennünk, hogy kielégítsd i- dolgozóink szükségleteit és rémé; e jük, hogy mezőgazdasági dolgozóin L- ebben nagy segítségünkre lesznek. ,r De végeredményben nem volna he n lyes, ha azt állítanánk, hogy az élei ,- mezésiinkben előforduló összes hiá- nyosságok ilyen jellegűek. Számo s olyan hiányosságunk van még, ame- Iya*knél a dolgozók joggal követeli! . a gyors orvoslást. Sok rosszminösé gü termékünk van még, a közforga ,, lomban még sok olyan apró, de fon . tos közszükségleti cikk, mint mező j gazdasági szerszám, építőanyag éi . más hiányzik. Ennek gazdasági éi t állami szerveink jobb és rugalma I sabb munkája mellett már nem kei . lene előfordulnia. Semmi szín alatt sem akarunl . I megelégedni azzal az állapottal sem j ! hogy számos . községi üzem szolgá- : lata még nagyon alacsony fokor . áll, hogy a községi üzemek által . j végzett javítások nagyon drágák , j elég* gyakran hibásak és nagyon j sokáig tartanak. Az a véleményünk, hogy a választók jelöltjeiktől bízto- . i sítékot kémek arra vonatkozólag, hogy ebben az iránvban gyorsan orvosolják a hiányosságokat. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlítenünk a lakásépítést. Elvitathatatlan, hqgv dolgozóinkra a lakáshiány az életszínvonal szemszögébő’ nézve a legkomolvabb hiányosságok egyikeként nehezedik. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a következőket: a lakásviszonyok a kapitalizmus idején nagyon nyomorúságosak voltak. Az 1930 évi hivatalos statisztika alapján a munkások 91.1 százaléka egy vagy két helyiségből álló lakosban lakott, beleszámítva a konyhát is. Csehország, ban a munkáslakásoknak csupán 4 százalékában volt fürdőszoba. A pincelakások száma, amelyek nedvesek voltak és amelyekben rossz volt a világítás állandóan emelkedett, mi- a'att a burzsoázia fényűző nagy lakásokat és villákat épített, A házbér magas volt és a munkásnak, sőt gyakran a hivatalnoknak rendes lakásra sem telt. A városokban sok j volt az üres lakás, de a dolgozók nagy része szükségharakokban lakott és nem egy esetben előfordult az is. hogy egyáltalán nem volt hol lakniok. Említsük még meg. hogy Csehországban a kerületek székhelyein csak a lakásoknak 2.3 százaléka vólt ellátva központi fűtéssel. Ilyen lakásviszonvokat örököltünk a kapitalizmustól. Továbbá meg kell említenünk, hogy népi demokratikus köztársaságunkban a dolgozók igényt tartanak arra, hogy megfele- j lő lakásuk legyen a szükséges lakó-1 helyiségekkel, fürdőszobával és más; mellékhelyiségekkel. Az ilyen lakás- j építéshez először meg kellett te-; remteni az előfeltételeket az ipar- ; ban azzal, hogy jelentősen fokoztuk az építő, szerelő és egyéb anyagok gyártását. Ezért érthető, hogy la-1 kásépítésünk főleg a szocialista or- i szágépítés első éveiben nem tudott | lépést tartani az ebben az irányban mutatkozó gyorsan növekvő szükségletekkel és igényekkel. Ezt a hiányosságot tartotta szem előtt kor- í mányunk, amikor mint a legfontosabb feladatok egyikét célul tűzte ki a lakásépítés jelentős kiszélesíté- , sét. Tavaly csupán az állami lakás- ! építés keretében 30.000 lakás készült el, ebben az évben pedig az építőipari szervezetek azt a feladatot kapták, hogy legalább 40.000 lakás építését fejezzék be. Ezenkívül a dolgozók nagy számának lehetősége nyílik arra, hogy az állam és a vállalatok hathatós segítségével saját családiházat építsen. Egyidejűleg az iparban és az. építőiparban megteremtik az előfeltételeket a lakásépi- j tés állandó kiszélesítésére, hogy így | megszüntethessül a lakáshiányt. Ezenkívül a nemzeti bi?,ot.tságok elé azt a feladatot tűzték ki, hogy iob- ban gondoskodianak a lakóházak karbantartásáról, hogy minden téren ’ Még számos sürgető feladat ál ’ előttünk, amelyeket meg kell olda- I nunk, hogy biztosítsuk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának ’ további emelkedését. Elsösorbar 1 folytatni fogjuk az árleszállításnak, 1 a bérek és a fizetések reálértéke emelésének politikáját. A lakás, iskola, kórházak és más szociális és j kulturális berendezések építésének nagy programmja áll előttünk. A termelésben megteremtjük a jó- : lét. további emelésének feltételeit. ! Fokozni a termelést, fokozni a mun- • katermelékenységet. csökkenteni az 1 önkö’tgéget. — ezek Politikánk to- j vábbi sikeres megvalósításának fö előfeltételei. ! Továbbra is elsőrendű figyelmet 1 érdemel a knlcsinarágnk. a szénbányászat. az ércfeités és az energetikai ipar fejlesztése. Csehszlovákia Kommunista Pártiénak Központi Bi- j zottsága legutóbbi ülésén kifejtette 1 a szénipar feilesztésének nagyarányú | prosrammiát. A tüzelőanyag, energetikai. kohászati ipar feílesztésére fordított gondoskodással megvetjük jövőnk szilárd alapjait. Az összes dolgozók közös igyekezetével fokoznunk kell a. munkatermelékenység, emelésére fordított törekvéseinket. Szocialista iparunkban nagy lehetőségek nyílnak az új, fejlettebb technika alkalmazására, a termelési folyamatok automatizálására és gépesítésére, a műszaki folyamatok megjavítására és tökéletesítésére. Nagy lehetőségeink vannak arra. hogy az élenjáró üzemek vívmányait és tapasztalatait átvi- gyük a lemaradt üzemekbe és arra, hogy a szocialista munkaverseny ki- szélesítésével érdekeltekké tegyük az összes dolgozókat az ipar alapvető feladatainak teljesítésében. El kell ismernünk, hogy ezeket a lehetőségeket még . nem használjuk ki megfelelő módon. Komoly akadályt jelent az, hogy a nemzetgazdaság számos ágazatában még mindig előfordul a vezetés felületes és bürokratikus módszere. Továbbra is a legnagyobb figyelmet érdemli a mezőgazdasági termelés fejlődésének kérdése. Azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdasági termelésben már ma az egységes földmüvesszövetkezetek jelentős része elért, a legjobb állami gazdaságok és a gép- és traktorállomások eredményei, valamint a legjobb egyénileg gazdálkodók, parasztok eredményei, mezőgazdáink képességei, ismeretei és munkakedve azt bizonyítják, mily nagy lehetőség nyílik hazánkban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, mégpedig a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt. Az a rendkívül fontos feladat áll előttünk, hogy kiküszöböljük a mezőgazdaság lemaradását nemzetgazdaságunk általános fejlődése mögött, mozgósítanunk kell mindenkit és meg kell művelnünk minden hektár parlagon heverő földet, biztosítanunk kell a mezőgazdaság további eredményes fej lodését a nagyteljesitőképességü gé oekkel és elegendő mennyiségű műtrágyával. Elsősorban arra kell tőre- i kedniink, hogy fejlesszük az állatte nyésztést. Az egységes földműves szövetkezetekben és állami gazdasá gokban az állattenyésztés terén még komoly hiányok vannak. Néhán; I egységes földmüvesszövetkezet nen I gondoskodott elég takarmányról és I ezért a sertések súlvgyarapodásábar i és a tejhozamban gyenge eredmé- I nyékét mutat fel. Eöldmüvesszövet- I kezeteink és állami gazdaságaink dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy döntő fordulatot ériének el az állatállomány gondozásában és takarmányozásában. ! A tavaszi munkák előtt állunk. A tavaszi munkák jó előkészítése és I azoknak agrotechnikai határidőre való elvégzése nagy hatással lesz a jövő évi termésre. Helyes lesz, ha a falvakon a választások előkészítése a tavaszi munkák példás és idejében való elvégzése jegyében történik. | A hiányosságok leküzdéséért folytatott kitartó harcban biztosítjuk további előrehaladásunkat. Nincs okunk arra, hogy takargassuk eze két a hiányosságokat. A mi erőnk ! abban van, hogy nyíltan beszéljünk róluk, hogy rámutatunk a hiányos- , Ságokra és hogy harcolunk kiküszc j bölésükárt. Történelmi jelentőségé eredményeket értünk el és azzal a szilárd biztonsággal haladunk előre hogy a városok és falvak dolgozói nak aktív támogatása mellett a további feladatokat is sikeresen megoldjuk. Drága barátaim, elvtársak! Szilárd egységbe tömörülve indulunk a választásokba. Gazdasági és kulturális építőmunkánk sikerein felbuzdulva, hazánk további hatalmas felvirágzásának távlatával indulunk a választásokba. Azzal a tudattal indulunk a választásokba, hogy a béke és a szocializmus ügye, amelyért harcolunk és dolgozunk, legyőzhetetlen és diadalt arat. (Hosszantartó taps.) A választásokba a dolgozó nép legszélesebb tömegeivel szilárd kapcsolatban indulunk azzal a tudattal, hogy további munkánkban a jövőben is még nagyobb mértékben támaszkodhatunk a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség aktiv támogatására. Ezért joggal elvárhatjuk, hogy a Nemzeti Arcvonal összes tényezői aktívan és kezdeményezően vesznek részt a választási kampányban, hogy megmagyarázzák a városok és falvak dolgozó népének népi demokratikus államunk nagy vívmányait, hogy helyesen és a valóságnak megfelelően megmagyarázzák nekik pártunk és kormányunk politikáját, hogy minden eszközzel szilárdítani fogják a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét. Mindent a nemzeti bizottságokba való választások teljes sikeréért! (Nagy, viharos hosszantartó taps.) Mindent a szocializmus győzelmé ért hazánkban! (Viharos taps. Az összegyűltek felállnak és lelkesen tapsolva éltetik Zápotock? és Siroky elvtársakat.) törődjenek az összes dolgozók lakásfeltételeinek megjavításával. További érezhető hiányosság, hogy a háztartásokat nem látjuk el kellően villanyárammal. Bár a villanyáram termelése hazánk felszabadítása óta gyorsabb ütemben fejlődött, mint bármikor azelőtt, mégis feszült a helyzet és villanymüveink nem képesek nemzetgazdaságunk folyamatos ellátásával egyidejűleg kielégíteni 4 magánfogyasztást. Gyakran előfordul, hogy kikapcsolják az áramot. A villanyárammal való jobb ellátás érdekében kiterjedt intézkedéseket tettünk, biztosítottuk, hogy az üzemi villany-telepek na- gyobbmennyiségü áramot szolgáltassanak az általános áramhálózatba, megszigorítottuk az üzemekben az áramfogyasztás ellenőrzését és kértük a fogyasztás egyenletesebb szétosztását, hogy enyhítsük a feszültmos gőz- és vízierőmütelepet építünk | és arra kell törekednünk, hogy az összes dolgozók aktív segítségével minél hamarább kiküszöböljük a i villanyárammal való ellátás terén mutatkozó hiányosságokat. Népi demokratikus államunk nagy ! gondot fordít az asszonyokra és a I gyermekekre, a családi kötelékek I megszilárdítására. E gondoskodás ; eredményeit bizonyítja a gyermek- otthonok és bölcsődék nagy száma. 1 főleg pedig a csecsemőhalandóság lényeges csökkenése. Népi demokra tikus államrendünk adórendszerével és az Intézkedések egész sorával, mint az ifjú házasoknak nyújtott kölcsönnel, az anyaság1 szabadsággal, a gyermekpótlékokka stb., megteremtette a esaládalapí- tás, valamint a boldog és nvugaime családi élet legkedvezőbb anyagi elé intézkedések egész sorát valósítottuk meg, hogy fokozzuk a szövetkezetek és a parasztok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A város és a falu közötti áruforgalom meggyorsítása és emelése érdekében fejlesztjük a szövetkezeti kereskedelmet, támogatjuk a mezőgazdasági feleslegek eladását a rendes mezőgazdasági piacokon Parasztjaink rendelkezésére állanak köztársaságunk összes szociális és kulturális intézményei. Gyerme. keik a közép és főiskolákon az állam költségén tanulnak. Lehető - ségük vaD a szociális biztosítás előnyeinek élvezésére, a parasztok és a parasztasszonyok ezrei üdülő- központokban töltik szabadságukat vagy fürdőkben részesülnek gyógykezelésben. Szilárd szövetségben a munkásosztállyal, a kis- és középparasztok a mezőgazdasági termelés fejlesztésére törekednek és igy hozzájárulnak hazánk gazdasági és kultúráiig felvirágoztatásához. A népi demokratikus rendszer felállításával lényegesen megváltozott a dolgozó értelmiség he’yzete. A kapitalista korszakban elviselhe- tetlenü] ránehezedett az értelmiségre a munkanélküliség. A mérnökök egyesülete, a SIA 1936 ban 8000 tagot számlált. A válság éveiben e j tagok közül 2500 munka nélkül volt Nagy volt a munkanélküliség | minden foglalkozásban. Az újságok í számos cikket közöltek a munka, nélküli értelmiség megrázó nyomoráról. Javulásról azonban nem gon dosködtak. Ellenkezőleg, a burzsoázia az értelmiség munkanélküliségét a fizetések leszállítására használta ki. Számos fiatal hivatalnok és ab - szolvens 'fizetés nélkül dolgozott, mint úgynevezett gyakornok, mások havj 200—300 korona fizetést kaptak. A mérnökök, orvosok, művészek ezrei közjótékonyságra voltak utalva. Számos szakképzett szak ember jelentkezett a hírhedt prágai Z.enkl-féle munkanélküli csapa, tokba. A burzsoa politikusok azt állitot;ák, hogy az értelmiségben feleslegünk van Vicanek néppa.rti képviselő például 1931. november 28-án a parlamentben beszédet mondott. amelyben kijelentette: »Főiskolát végzett értelmiségben lassan feleslegünk lesz. Arról a né hány száz teljesen képzett tanárjelöltről . beszélek, akik legalább is részben nyomorúságosán tartják el magukat azzal, hogy segédtanítók, ként működnek a polgári iskolák ban. Ez bizonyára eléggé drasztikus tanulság arra. mily messzire 1 termelése és mily messzire jut mé{ a jövőben. Ugyanez a helyzet a: orvosutánpótlásban. Az orvosután pótlás is ody nagyszámú, hogy va. lóban nem tudom, hogyan lehet biz tosítani a jövőben a fiatal orvosol egzisztenciáját.« Ezt jelentette ki Viőánek akkor amikor az emberek ezrei, tízezre orvosi segítség nélkül voltak, ami kor az ifjúságnak csak kis töredék« látogatta a középiskolát. Igen, a ha n.vatló burzsoá társadalomnak mái ! nem volt szüksége értelmiségre nerr tudta mit kezdjen vele. Népi demokratikus köztársaságunknak is megvannak az értelmiséggel kapcsolatos problémái. Az értelmiség hiánya — ez szocialista országépítésünk legnagyobb problémáinak egy ke. Szűk ségünk vart mérnökökre, orvosokra, I tanárokra, tanítókra és bár jelentősen növeltük a különböző fokozatú iskolák számát, a végzett növendékek ez idő szerint mégsem tudják fedezni a szükségletet. A burzsoáziának nem volt szüksége értelmiségre és ezért nem tartotta szükségesnek támogatni a tanulást. 1937-ben az állam semilven pénzösszeget nem fizetett ki ösztöndíjakra. Az alapítványokból összesen csak 8 millió koronát fordítottak a diákok támogatására. Ilyen körülmények között a munkások, a kis- és középparasztok gyermekeinek csak jelentéktelen százaléka tanulhatott. Ebben az évben néni de- mokrapkus kőztá.rsa. áaunk az á"qrn tanulmányi ösztöndíjakra Hó milb'ó koronát fizet ki. további 24 mil’ió koronát pedig az interné tusok fenntartásával kapcsolatos költségekre fordít. Ösztöndíjat 23 000 diák kan Hatalmas gondot ferdítünk az ^ szneiqiista értelmiség nevelésére, amelyre szocialista org^áeéníté«iink minden egyes szakaszán fontos és megtisztelő küldetés vár Különösen ielentős. valósággal úttörő küldetésük van nálunk a technikai és tudományos értelmiségnek. a művészeknek és íróknak. Hazánkban teljes mértékben érvényesülhet a régi burzsoá iskolából kikerült értelmiség is. melyet népi demokratikus államunk kiszabadított abból a megalázó helyzetből, amelybe a burzsoá társadalom kapitalista élösdiieinek szolgálata juttatta és lehetőséget nyújt számára, hogy alkotó, szabad munkát végezzen az egész társadalom érdekében. i Ezért érthető, hogy a dolgozó értelmiség szilárdan a munkásosztályhoz csatlakozott, hűségesen és oda- adóan szolgálja a népet és szakismereteit és tapasztalatait a szocializmus építésének szolgálatába állítja.
