Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-13 / 3. szám

0) IFJtMG 1954. íanM^r 11 Az alkotinánvlörvénv indokolása után, amikor azt mondotta: »A nemzeti bizottságok gondolata nagy, demokratikus gondolat. A demo­kratikusan választott és megfelelő joghatalommal felruházott nemzeti bizottságok nemcsak nemzeti egy­ségünk és nemzeti akaratunk kép­viselői lehetnek, hanem olyan szer­vek is, amelyek által a városok és falvak legszélesebb néprétegei részt vehetnek a közügyek igaz­gatásában és ezáltal érvényesíthe­tik akaratukat. Ha a dologra gya­korlati szempontból nézünk, felis­merjük, hogy az adott körülmé­nyek között egyedül a nemzeti bi zottságok képesek leküzdeni az ösz- szes nehézségeket, amelyek az álla­mi és közélet felépítésével járnak a felszabadított területeken és ké­sőbb az egész köztársaságban.« Ezt a Klement Gottwald elvtárs által kitűzött irányvonalat beiktatták a nemzeti bizottságokról szóló 1944. december 4 i alkotmánylevélbe is. Ez a határozat a nép ügyének nagy győzelmét jelentette, mert Így min­den hatalom a nép kezébe került. A határozat a burzsoázia uralmá­nak végét jelentette, amely az ad­digi bürokratikus gépezetre támasz kodott, a járási főnökökre és a burzsoa gépezet más tipikus kép­viselőire. Köztársaságunk a győzelmes Szovjet Hadsereg által való fel­szabadítása után a Kommunista Pártnak a nemzeti bizottságokról szóló tervezetét azonnal életbe lép­tették. Az állam egész területén nemzeti bizottságokat építettek ki. Kiépítésük elvei, amelyeket a kas sai kormányprogrammba iktattak, a nemzetj bizottságoknak, mint a legszélesebb joghatalommal rendel­kező népi szerveknek alapjait al­kották, amelyek által meg lehe­tett valósítani az egész közélet széleskörű demokratizálását és biz­tosítani a népnek forradalmi jogait és szabadságát és következetesen lehetett harcolni az összes fasiszta maradványok kiirtása ellen. A nemzeti bizottságok, mint a forradalmi harc szervei, az állam- hatalom és az államigazgatás szer­veivé -váltak. Ezáltal megvetették népi demokratikus rendszerünk alappillérei egyikének alapjait is. A burzsoa reakció éppen a nem­zeti bizottságokban látta ellenfor­radalmi céljának, elvesztett hatal­mi pozíciói megszerzésének és a kapitalizmus helyreállításának út­jában levő egyik legfőbb akadályt. Ezért minden alkalmat és minden lehetőséget felhasznált a dolgozó nép e forradalmi vívmányai elleni harcra. Aláásta a nemzeti bizott ságok tekintélyét, igyekezett meg­nyirbálni joghatalrnukat és foko­zatosan felszámolni a nemzeti bi­zottságokat úgy, amint az 1918- ban sikerült neki A reakciőnak azonban minden igyekezete ellenére sohasem sike­rült a nemzeti bizottságokból reak­ciós céljai elérésére eszközt terem­tenie. A nemzeti bizottságok ellen­kezőleg, lényeges mértékben hozzá­járultak ahhoz, hogy a burzsoáziá­nak a politikai és gazdasági vi­szonyok felforgatására irányuló törekvései meghiúsultak és jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy 1948, februárjában az államgépezet haté^san hozzásegítette a munkás- osztályt és az egész dolgozó népet a reakció feletti győzelemhez. A februári győzelem, amely meggyor­sította a szocializmushoz vezető utat, megteremtette a nemzeti bi­zottságok további fejlesztésének elő­feltételeit is, hogy következeteseb­ben teljesíthessék gazdasági-szerve­zői és kulturális-nevelői funkcióju­kat a szocializmus felépítésében Ehhez megbízható alapot szolgál­tatott a Május 9-i Alkotmány. Nemzet; bizottságaink feladatát és helyzetét közéletünkben a X. alap cikkely rögzítette le, ügy, ahogy a nemzeti bizottságok az államha-. talom hordozói és végrehajtó; a községekben, járásokban és kerü­letekben, a nép jogainak és szabad­ságának őrei. Az alkotmány továb­bá megerősítette azt az elvet, hogy a nemzeti bizottságok képviséleti testületéi, amelyek által a szuve­rén nép gyakorolja a/z áilamha talmat, a nép által választott, el­lenőrzött és a néppel szemben fe- lelös testületek. A Május 9-i Al­kotmány ilymódon biztosította, hogy az az elv, amely szerint min­den hatalom a népből származik, ne maradjon üres frázis. A nép választott képviselői által a tör­vényeket nemcsak hozza, hanem ezeket a törvényeket választott kép­viselői által végre is hajtja. A nemzeti bizottságok már fenn­állásuk kezdete óta nagy és súlyos feladatokat teljesítettek. Ezt hang­súlyozta Klement Gottwald köztár­sasági elnök a kerületi nemzeti bi­zottságok első elnökei előtt: »Kez­detét veszi egész nemzetgazdasá­gunk átépítésének terve, amely megveti a szocializmus alapjait or­szágunkban. És ez a tény megad­ja feladatainkat. Önök és Önökkel együtt a nemzeti bizottságok ösz- szes dolgozói vannak hivatva, hogy mindennapi munkájukban megvaló­sítsák törekvésünk fö irányvona­lát.« >■ A nemzeti bizottságok jelentős mértékben hozzájárultak a közélet­nek az ellenséges elemektől való megtisztításához és segítették a szocialista felépítés nyit), és rejtett kártevői elleni harcban. Segítették államgépezetünk népivé tételében és a bürokratizmustól . való men­tesítésében, hozzájárultak falvaínk szocialista átépítéséhez. jelentős segítséget nyújtottak iparunk épí­tésében, az egységes egészségügy kiépítésében és a nemzeti vagyon védelmében. Nem csekély .munkát végeztek a nemzeti bizottságok a dolgozó nép kultúr- és életszín­vonalának fokozása terén is, ha­zánk védelmi megerősítése érdeké­ben és a világbéke megszilárdítá­sáért folytatott harcban. A nemze ti bizottságok a valóságba,n a dol­gozók soraiból, kikerült funkcioná­riusok ezrei számára iskolává vál­tak, ahol új államunk igazgatását tanulták és tanulják_ Minden siker ellenére azonban a nemzeti bizottságok munkája ko­moly hiányosságokat is mutat, ame­lyek fékezik a növekvő feladatok teljesítését a szoc'al'zmushoz ve­zető utunkon. Az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat, amely új. jelentős szakaszt jelent a népi de mokratikus Csehszlovákia fejlődésé­ben és szocialista építésében, hang. súlyozza, hogy az új feladatok a nemzeti bizottságok munkájánál: lényeges megjavítását követelik meg. A nemzeti bizottságok — mondja a kormánynyilatkozat, —- eddig nem kielégítően teljesítik né­pi demokratikus rendszerünkben viselt nagyon fontos funkciójukat, főleg azáltal, hogy államigazg-atá sunk szerveit elégtelenül kapcsol ják össze a dolgozó nép legszíne­sebb tömegeivel. A széles tőmé geknek az államigazgatás feladata* megoldására való elégtelen bekap csolása csökkenti kezdeményezésü­ket és aktivitásukat. Ehhez hoz­zájárul a nemzeti bizottságok né­hány funkcionáriusának helytelen munkamódszere is, akik b meggyő­zés módszerét gyakran a rendele tek módszerével helyettesítik. Ezek a hiányosságok néha a szocialista törvényesség megsértését is okoz­zák mind a polgárok, mind pedig a nemzet; bizottságok részéről. A nemzeti bizottságok munkája megjavításának egyik előfeltétele volt, hogy általános irányításukat a kormány vette át. Ez az 1953. szeptember 16-i Sb. 1953/81. szá­mú alkotmánytőrvénnyel történt, a nemzeti bizottságoknak a kor­mány által való irányításáról. A nemzeti bizottságok munkája meg­javításának további elkerülhetetlen előfeltétele az, hogy a nemzeti bi­zottságok szervezetükkel és mun­kamódszerükkel még jobban meg­közelítsék nagy példaképünket — a Szovjetunió dolgozói képviselőinek szovjetjeit. A nemzeti bizottságok és végre­hajtó szervek új kiépítésénél első­sorban a nemzeti bizottságok fel­adatait kell tekintetbe venni. Ezek a feladatok a szocialista állam alap­vető funkcióiból erednek és közelebb ről köztársaságunk politikai, gaz­dasági, szociális és kulturális fejlő désének állapota határozza meg. A nemzeti bizottságok alapvető fel­adata, hogy minden erejükből elő. segítsék a szocializmus felépítését és a vüágbéke fenntartását. Ezért a nemzeti bizottságok minden téren gondoskodni fognak az ember javá­ről, arról, hogy valamennyi polgá­runk élete állandóan gazdagabb és boldogabb legyen. Fokozott mérték­ben fognak gondoskodni területük gazdasági és kulturális felvirágzásá­ról és kedvező feltételeket fognak biztosítani a nemzetgazdaság fejlő­désére. A nemzeti bizottságok gon­doskodni fognak a polgárok kultúr- színvonalának emeléséről is, a szo­cialista társadalom öntudatos tag­jaivá fogják őket nevelni és segítik őket a tudatukban lévő kapitalista csökevények leküzdésében. Fokozni fogják a tömegek szocialista öntu­datát, a munka és a. munkaeredmé­nyek tiszteletére fogják őket taní­tani és a dolgozó népet a nemzeti vagyonnal való takarékos és gazda­ságos bánásmódra vezetik. A nem­zeti bizottságok tagjainak funk­ciójuk becsületes és felelősségteljes teljesítésével, a törvények követ­kezetes betartásával, munkalelke­sedésükkel, a polgárok iránti példás viselkedésükkel, személyes életük­kel polgártársaik példaképeivé kell válniuk. A nemzeti bizottságok azonban kiveszik részüket az épitö munka eredményeinek a külső és belső ellenséggel szemben való meg. védésében is, éberen fognak őrködni hazánk békés építése felett. Hogy a nemzeti bizottságok eze. két a nagy feladatokat sikeresen teljesíthessék, valamennyi tagjukat a polgárok szigorú ellenőrzése alá kell helyezni. Ez az ellenőrzés sike­resen fogja biztosítani a nemzeti bizottságok tagjainak megválasztá­sát. A választások nagy iskolává válnak mind a nemzeti bizottságok tagjai, mint pedig a választók szé­les tömegei számára. Megtanítják a polgárokat arra, hogy gondosan ki. válogassák és válasszák meg azo­kat az embereket, akik egész éle­tükkel kezeskednek azért, hogy nem okoznak csalódást a be éjük helye ze tt bizalomért. A választók egy Ben megtanulják a nemzeti bizottságok ban iévö képviselőik tevékenységé, nek ellenőrzését és feladataik telje­sítésében segíteni fogják Őket. Az új törvényes rendezés, amely a nemzeti bizottságok eddigi mun katapasztalatalnak- elemzéséből szár­mazik, új határkövet jelent nemcsak a jremzeti bizottságok fe építésében, hanem államunknak további demo- kratizálásájioz való egész fejlődésé­ben is. A nemzeti bizottságok lej ó- désiik új szakasza előtt állanak. Most arról van szó, hogy elérjük azt, hogy ez az új fejlődési szakasz minden irányban sikeres legyen, hogy biztosítsa a nép képviselőinek szoros és aktív részvételét a szo­cializmus építése kérdéseinek meg oldásában, a kormány és az állam- gépezet szilárd kapcsolatát a leg­szélesebb néptömegekkei és gazda­sági, valamint kulturális felépítése feladatainak teljesítésében. Az előterjesztett alkotmánytör­vény röviden kifejezi azokat a fö el­veket., amelyek a nemzeti bizottsá­gok kiépítésének alapját fogják ké­pezni. 1. A nemzeti bizottságokat a nép választja három évi időszakra és a nép állandó ellenőrzése alatt álla­nak. Az alkotmánytörvény terveze­te csak e választások elveit tartal­mazza, amelyeket a nemzeti bizott­ságokba való választásokról szóló törvény fejt majd ki. 2. A javasolt tervezet a nemzeti bizottságokat végeredményben mint az államhatalom helyi szerveit építi ki. E hatalmi funkció teljes érvé­nyesítése megköveteli, hogy a de­mokratikus centralizmus elve alap­ján az alacsonyabbfokú nemzeti bizottságot magasabbfokű némze. ti bizottság irányítsa és hogy a leg-. felső fokon a kormány irányítsa a nemzeti bizottságokat. 3. A nemzeti bizottságok a dol­gozók legszélesebb és legdemokrati­kusabb szervezete. A nemzeti bi­zottságok a dolgozó tömegek egyik fö szervezőjévé válnak és ezzel ősz szefügg *a választók felelőssége is. Ez határozza meg munkájuk mód­szereit is, főleg tömegszervezési és politikai tevékenységüket. A nem- zeti bizottságok a dolgozó tömegek aktív részvételével és ellenőrzése alatt dolgoznak. A nemzeti bizottsá­gok felépítésének elve az, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit állandó, sokoldalú és öntudatos részvételre kapcsolják be az állam demokratikus igazgatásába. Ebből azután elkerülhetetlenül következik a nemzeti bizottságok szoros kap. csolata a többi szervekkel és szer. vezetekkei. A nemzeti bizottságok munkájának állandó ellenőrzése a dolgozók által az egyik leghatható- sabb eszköz an a, hogy megjavuljon a nemzeti bizottságok munkája, tö­kéletesedjenek munkamódszerei és kiküszöböljék a munkájukban lévő hiányosságokat. így nyilvánul meg és érvényesül ál amgépezetünk mély­reható demokratizálása, amely a széles tömegek részvételén mint a szocialista államigazgatás egyik fö e vén alapul. 4. A nemzeti bizottságok és vég rehajtó szerveik számára érvényes a kettős alárendeltség elve. Ez az éli? a nemzeti bizottságoknál kife­jezésre jut* abban, hogy a nemzeti bizottság tagja felelős választóinak és hogy a nemzeti bizottság maga­sabb nemzeti bizottságnak és a kormánynak van alárendelve. A nemzeti bizottság tanácsa egyrészt saját nemzeti bizottságának, más­részt a magasabbfokű nemzeti bi zottság tanácsának és a legmaga sabb tokon a Kormánynak van alá­rendelve. A kettős alárendeltség elve érvényes a nemzeti bizottság egyéb vég. ehajtó szerveire is. Ez líányban nein gyöngül, hanem ellenkezőleg, fokozódik az egyes miniszterek fe'e. lössége azért, hogy a nemzeti bi­zottságok végrehajtó szervei, ame­lyek kötelesek szem előtt tartani az illetékes miniszterek utasításait és irányelveit, teljesítsék az illető ügy­körbe tartozó feladatokat és maguk a miniszterek az alkotmány értel­mében szintén felelősek az ügyosz­tályok ezen feledatainak rendes tel­jesítéséért teljes terjedelemben. 5. A nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom szerveinek, joguk van feladataik teljesítésére és körzetük számára általánosan kőte­lező előírásokat kiadni. Ez a joguk kifejezetten le van rögzítve a ja­vasolt alkotmánytörvényben, mert kibővíti és általánosítja a Május 9-i Alkotmánynak 90. paragrafusa 3. szakaszában foglalt intézkedést a nemzeti bizottságok azon jogáról, hogy általánosan kötelező jogi elő­írásokat adjanak ki az egyes tör­vények vagy kormányrendeletek végrehajtására, meghatalmazásuk szerint. 6. Eddig a nemzeti bizottságok az államhatalom és az államigaz­gatás közös szervei voltak. A nem­zeti bizottság fogalma alatt nem­csak a plénumot, hanem végrehaj­tó szerveit is értették. A javasolt tervezet most a szovjetek példájára megkülönbözteti az államhatalom helyi szerveit — nemzeti bizottság (vagyis az eddigi plénum) és az ál­lamigazgatás szerveit, amelyek kö­zé elsősorban a nemzeti bizottság . tanácsa tartozik. Ez a megkülön- j böztetés összefügg a nemzeti bizott­ságok hatalmi funkciójának követ­kezetes értelmezésével és csupán az államgépezet funkcióinak célszerű felosztásáról van szó egyes szervei között. Emellett újból megerősíti, hogy államunkban egységes állam, hatalom van, amely a népé. | 7. A tervezet szerint az államha­talom helyi szervei a kerületi, já­rási, városi, körzeti és helyi nemze­ti bizottságok. Elesnek tehát az egységes nemzeti bizottságok, ame­lyek már nem váltak be, mert fel. I adatokat végeztek mind a város körzetében, mind az egész járás kör­zetében is és gyakran e feladatok egyikének teljesítése miatt elha- : nyagolták a másik feladat teljesí­tését. Ezzel szemben a tervezet be. vezeti a városi nemzeti bizottságo. kát a városok számára és a körzeti nemzeti bizottságokat a városi kör­zetek számára. A városi nemzeti bi-, zottságok létesítése mellett szól az a tény, hogy a városoknak gyakran más feladataik és személyes szükség­leteik vannak, amelyek eltérnek az olyan községek szükségleteitől, ame­lyeknek nincs városi jellegük. A körzeti nemzeti bizottságokról szó­ló megállapítás megfelel a nagy vá- rosok specifikus szükségleteinek. I A nemzeti bizottságok és azok ! végrehajtó szervei minden tevékeny­ségükben a kormány irányelvei és a köztái saság érvényes 'törvényei ■ szerint igazodnak; ők maguk is ör­ködnek afelett, hogy más szervek és az egyes polgárok is betartsák a törvényeket, rendeleteket és kor­mányhatározatokat. Itt tehát meg. | ta álható a szocialista törvényesség és államfegyelem elvének kifejezett megnyilvánulása. . Az új rendezés kitűzött elvei meg­követelik, hogy formai tekintetben az új rendezés alkotmánytörvény által valósuljon meg. Az alkotmány­törvény formája megfelel e rende­zés jelentőségének és a nemzeti bi­zottságok fokozott tekintélyének, amely a tervezetben le van rögzít­ve. A tervezetben megállapított alap­elveket részletesen kifejtik a nem­zeti bizottságokról szóló törvény, a nemzeti bizottságokba való válasz­tásokról szóló törvény és a hozzájuk kiadott végrehajtási előírások. Ami a tervezett intézkedés pénz­ügyi részét illeti, nyers becslés sze­rint feltételezhető, hogy az új ren­dezés nem követeli meg az eddigi évi költségek fokozását. Törvényjavaslat a nemzeti bizottságokról A Csehszlovák Köztársaság Nem. zelgyülése a kővetkező törvényt hozta: 1. rész. Az államhatalom helyi szervei í. § 1. A kerületekben, járásokban és községekben az államhatalom helyi szervei a nemzeti bizottságok. 2. A nemzeti bizottságok a dol- i gozó nép szervei. Szervezik a dolgo- ! zók alkotó erőit úgy, hogy közös munkájukkal minden állampolgá. Áunk életét gazdagabbá és boldogab. bá tegyék. Körzetük valamennyi polgárát megnyerik, meggyőzik, mozgásit iák es szervez-k *. . ,.e «v részvételre az állam gazdasági és kulturális építésében, a köztársaság fejlesztésében és felvirágoztatásában, a dolgozók szocialista jólétének biz. tosításában és közös törekvésükben a nemzetek közötti béke megőrzésé­re. 2. § 1. A kerületekben az államhata­lom helyi szervei a kerületi nemzeti bizottságok, a járásokban a járási nemzeti bizottságok, a községekben a városi, körzeti és helyi nemzeti bizottságok. 2. A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottság szintjén állnak. A kormány meghatározza, meiy községekben fognak városi nemzeti bizottságok működni eme’- lett azt is meghatározhatja, hogy a városi nemzeti bizottság néhány környékbeli községben közvetlenül irányítsa a helyi nemzeti bizottsá- gok működését. 3. Azokban a nagyközségekben, ahol városi nemzeti bizottság mükö dik, a kerületi nemzeti bizottság Városkörzeteket alakíthat, amelyek ben körzeti nemzeti bizottságok mü. ködnek. " 4. A kerületi nemzeti bizottsáj határozatával több község számár; egyetlen helyi nemzeti bizottság i létesíthető, 3- § 1. A nemzeti bizottságokat a né; választja. A nép legjobb képviselői küldi a nemzeti bizottságokba, akii méltók arra, hogy a nép képviselő legyenek és akikben megvan a ke zesség arra, hogy a nép bizalmává nem élnek vissza. 2. A kerületi nemzeti bizottságok ba és a prágai városi nemzeti bi zottságba legalább 50 és legfeljeb 150 tag választható. 3. A járási nemzeti bizottságok ba legalább 35 és legfeljebb 60 táj választható. 4. A városi nemzeti bizottságokb, és a prágai körzeti nemzeti bizott Ságokba legalább 35 és legfeljeb! 150 tag választható. 5. A helyi nemzeti bizottságokb;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents