Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-13 / 20. szám
ALÓJZ JIRÁSEK Ha'álának 24. évfordulójára Huszonnégy évvel ezelőtt, 1930. március 12-én halt meg a cseh irodalom egyik legnagyobb írója, Alojz Jirásek. Már életében elérte azt, amire minden író annyira áhítozik. Elérte azt, hogy művei eljutottak a nép széles rétegeihez. A cseh irodalomban nincs még egy olyan író, akinek műveit annyira ismerte volna az olvasóközönség, mint az övét. Nincs Csehországban olyan család, ahol nem találnánk meg Jirásek valamelyik regényét. Regényeinek szereplői valósággal élnek. Ügy vannak megrajzolva, hogy azok állandóan új erőt öntenek az olvasóba. Regényei a- zért olyan népszerűek, mert alulról fölfelé érték el a sikert. Jirásekkel nem történt meg az, ami általában az írókkal, hogy műveiket először csak egy pár ember, ez értelmiség érti meg és csak ezután terjed el nevük a tömegek közt. őnála megfordítva volt. Jirá- seket először a n p széles tömegei értették meg s csak ezután kezdte értékelni a felső tízezer. Ebben rejlik népszerűségének titka. Ez a szerény ember a XIX. század hatvanas-hetvenes éveiben lépett az irodalomba. Akkor akkori irodalmát az éles individualizálódás jellemezte. Az írók művei csakis egyéni hősökről szóltak, egyéni érzéseket fejeztek ki, egyéni szerelemről írtak. Mondani sem kell, hogy az ilyen irodalom távol állt a nép széles rétegeitől. Ebbe • az individualista (egyéni) irodalomba lépett be műveivel Jirásek. Az ő regényeiben ném az fcgyén a fő hős, hanem a nép. Regényeiben megjelenik a jogaiért harcoló nép és azonnal kiérezzük, hogy milyen a viszonya a néppel szemben, mennyire szereti az egyszerű cseh embert. Alojz Jirásek 1851-ben született a Náchod melletti Hronovban. Apja egyszerű pék volt, anyja szegény takács- családból szárma ott. Középiskoláit Hradec Královéban végezte. Innen Prágába ment. Egyetemi évei alatt élet- reszóló barátságot kötött Mikulás Ales festőművésszel s megfogadják egymásnak, hogy műveikben az igazi népet fogják ábrázolni. Ezzel az elhatározással indul életútjára Jirásek, s ez az eszme vezeti egy életen át. Jirásek érdeklődése az egyszerű emberre irányult a legjobban. Hiszen e- zektől ez egyszerű emberektől rengeteget tanulhatott. Akkor jut eszébe szülővárosa Hronov, mely tele volt olyan emberekkel, akiket ó annyira keresett. Ezek az emberek kemények, vadak voltak, akárcsak maga a természet. Nem jártak szalonokba, nem ismerték ez etikette szabályait. Éppen ez csábította a fiatal írót. Műveiben fáradhatatlanul ezeket az egyszerű embereket rajzolja. így születtek meg első elbeszélései Povídky z hor (Elbeszélések a hegyekből). Ezek az elbeszélések világosan rajzolják meg az egyszerű népet és főleg annak nyomorát. Mennyi finomsággal, megértéssel írja le egyszerű életüket Jirásek. De egyben megírja azt is, ki az okozója ennek a nyomornak. így írja meg első regényét: Skaláci-t. Ebben a regényében a felkelőket és az urak elleni hősi ellenállásukat mutatja be. Ezzel a regényével fejeződik be Jirásek működésének első időszaka. Második időszaka Litomyslhez kapcsolódik. Főiskolai tanulmányainak befejezése után mint fiatal tanár itt kapott állást. Litomyslben ismerkedett meg először a város életével. Ebben a városban akkoriban élénk irodalmi é- letet éltek s ebbe maga is belekapcsolódott. Ez az új élet magával ragadja a fiatal, huszonhárom éves írót s ez élesen visszatükröződik műveiben. Ebből az időből valók a Malomesteké historic (Kisvárosi történetek) című elbeszélései. Ezek közül a legjobb a Fi- lozofs’- historie (Diáktörténet) című elbeszélése. Jirásek legjobb fegyvere a történelem. Jól tudja, hogy a történelem ismerete erőt ad a harchoz s ezért a múlt megismerését teszi életprogremm- jává. Belemerül a történelmi kutatásokba ér tanulmányokba s egész sor olyan elbeszélést ír, amelyeknek tárgyát a múltból veszi. írói nagysága abban rejlik, hogy ha látszólag a múltról beszél, annak fájdalmát ma is érezzük. Kisebb regényei és elbeszélései tetőpontjukat a V cizích sluzbách (Idegen szolgáltban) és a Psohlavci (Ku- tyafejűek) című regényeiben érik el. A XIX. század kilencvenes éveiben a fiatal burzsoázia elfordul a múlttól, mert az kezd számára kellemetlen lenni. Jirásek azért fordul a múlthoz, hogy a nép öntudatossága ellen indított harcot visszaverhesse. Történelmi kutatásainak eredményét három trilógiában fekteti le: Mezi proudy (Áramlatok közt), Prgti vsem (Mindenki ellen), Bratrství (Testvériség). „Áramlatok közt” című regényének tárgyát a huszita mozgalom első éveiből veszi. Jirásek a huszita mozgalmat, már mint tömegmozgalmat rajzolja meg. Regényében megmutatta, milyen hatalmassá válhat egy mozgalom, ha benne a nép akarata jut kifejezésre. Rámutatott arra, hogy a tömeg hogyan neveli a vezéreket. Különös finomsággal írja le Húsz és Zsizska ifjúságát és fejlődését. Második trilógia „Mindenki ellen”, a huszita mozgalom dicsőséges korát festi meg. Maga a cím megértése elegendő althoz, hogy meg tudjuk, ki ellen harcol Zsizska. Mindenki ellen. A pápa, a császár és a hazai reakció ellen harcolnak a husziták. Azok ellen, akiknek nincs becsületérzésük, akiknek istenük a pénz. Bizony, m'nden- ki ellen kellett a huszitáknak hárcol- niok. De annál erősebbek voltak az ] „isteni igazság harcosai". Harmadik trilógiája, a Batrství (Testvériség). A regény Magyarországon játszód;k le és hőseinek legnagyobb része magyar. Giskra, huszita csapatainak felvidéki harcairól van benne szó, Jirásek 1891-ben adja ki élete legnagyobb müvének F. L. Vek című re- génysorozetának első kötetét. A regény öt kötetből áll, s bemutatja benne a felvilágosodás korát. Ezután írja meg a Terrrno (Sötétség) című regényét. Előbbi műveiben megmutatta a huszitizmus kezdetét, annak dicső korát, bukását. Ebben a regényben pedig azt írja meg, milyen is volt az élet a XVIII. században. Rámutat a legborzasztóbbra, arra, hogyan j vesztik el nemzeti öntudatukat maguk a csehek. A regény legsötétebb alak-- jeit nem a jezsuiták képezik, hanem a hazai burzsoázia, amely megfeledkezett nemzeti öntudatáról. Jiráseknek magyar vonatkozású regénye „Husári” (Huszárok), azokról a magyar huszárokról szól, akik 1849-ben elhatározták, hogy haza mennek Kossuth zászlaja alá harcolni a szabadságért. Veszélyes útjukon a csehek támogatják őket. (Kár, hogy ~z a regény még nem jelent meg magyar fordításban). Jirásek regényeiben bemutatta a cseh nép történetét. Müveinek az adja meg értékét, hogy egy nagy művész alkotta, a népnek íródtak, annak a népnek, amelynek történetéről szólnak. R. B. Í Utat tört népünk kezdeményező erejének A nagy emberek, a kiváló egyéniségek tovább, messzebb látnak az egyszerű halandóknál. Képesek fellebbenteni a jövőt takaró fátylat, messze, eltlre látják az utat amerre törekszünk és mindenkinél mélyebben látják a jelent. Meglátják csírájában az egészséges születő újat, annak utat törnek, telkarolják, hogy győzelmét meggyorsítsák. A nagy emberek szál- láscsinálói az újnak, a nép, a nemzet számára hasznosak, jónak, igazságosnak. Ezrek vágyát, sejtését érzik magukban, bennük testesül meg, ők adnak kifejezést az egész ország, az emberiség törekvéseinek. Ilyen volt Klement Gottwald i'. Benne feszültek hazánk népeinek törekvései, mindig megérezte mi fáj az egyszerű dolgozóknak, megszemélyesítette azt a hatalmas erőt, amely a dolgozó tömegekben lakozik, utat tört és helyes irányba terelte, vezette ezt az erőt. A nemzet nagyja (1, aki egyaránt új utakat mutatott az egyszeril dolgozóknak tudósoknak, művészeknek, az ifjúságnak, szabaddá tett országunknak. Ezer és ezer szállal kapcsolta össze életét a dolgozókkal, Me kértek tanácsot, ő adott bátorítást az új utat keresőknek. „Drága elvtársak, — írta 1948-ban a libcsicei üzem fiataljainak — nagy érdeklődéssel és örömmel olvastam leveleteket, amelyben kötelezettséget vállaltatok arra, hogy üzemetekben a fiatalemberek körében megszüntetitek a rendetlen munkába járást, a hanyagságot, a köny- nyelmüsködést a nemzeti vagyonnal és hasonló jelenségekkel. <)- szintén üdvözlöm elhatározástokat, mert kezdeményezd tettet látok benne . . .” Azóta ez a törekvés a dolgozó tömegek szélesen hömpölygő mozgalmává vált. Ö volt az, aki azonnal meglátta ebből a kezdeménye- zésbdl, hogy a dolgozók gazdájuknak kezdik érezni az országot és ez az érzés soha nem látott energiákat szabadít majd fel az ország javára. Ezért karolta fel ezt a mozgalmat, ezért sietett tanácsaival azonnal a kezdeményezők segítségére. A kapitalizmus idején a munka- fegyelmet főleg a nyomortól, az éhségtől való rettegés tartotta fenn. A dolgozók állandóan attól féltek, hogy ha rossz munkát végeznek, ha nem teljesítik a gazda által támasztott követelményeket, kidobják a gyárból, munka és kenyér nélkül maradnak. Ez a félelem ösztönözte állandóan jó munkára, ez kényszerítette a dolgozók tömegeit a fegyelmezett munkavégzésre. Nyűgnek érezték a munkát, a- mely rabszolgát csinált belőlük, rt- mely a gép puszta kellékévé, alkatrészévé tette őket. Merőben megi’áltozott a helyzet a kapitalizmus megdöntésével. Felszabadult a munkásosztály ereje. A vállalatok a dolgozók tulajdonába kerültek. A dolgozók maguK lettek gazdákká, csak maguknak dolgoznak s ezért közvetlenül érdekeltek abban, hogy a lehető legjobban dolgozzanak, rendet és jegyeimet teremtsenek a saját munkaterületükön. A régi, kényszerfegyelmet, amely minduntalan fe- gyelmezettlenségre ösztönzött, hl kellett számolni és helyébe tenni a dolgozók kezdeményezésén alapuló, ezt a kezdeményezést előremozdító, öntudatos fegyelmet. Ezt az egészséges törekvést láf- ta meg és karolta fel Klement* Gottwald a libcsicei fiatalok kezdeményezésében. „Libcsiée és My- java ifjúmunkásai fején találták a szöget: a rendetlen munkába jár ás, a munkahely gyakori változtatása, hanyagság a munka végzésében a kapitalista múlt rossz hagyatéka s ma különösen ezek akadályozzák, hogy utunkon előrehaladjunk. . . . arra van szükség, hogy a libcsicei mozgalmat jobban el kell mélyíteni. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a munka fogyatékosságai ellen kell küzdeni, hanem új munkamódszereket, eredményesebb és takarékosabb módszereket kell keresni. Ezért indítunk harcot a munka termelékenységének fokozásáért s ez a mi fő feladatunk az ötéves terv küszöbén. Arról van szó, hogy a termelékenységet ne túlórázással és nagyobb fáradság árán emeljük, hanem jobb munka- módszerekkel, a munka tökéletesebb megszervezésével, anyagmegtakarítással, a selejt csökkentésével és hasonlókkal. Vitathatatlan, hogy itt a lehetőségek széles tere tárul fel éppen az ifjúság előtt, lendülete, ötletessége és találékonysága számára, egyszóval arra, amit népiesen fortélynak neveznek. A szovjet munkások tapasztalatai azt mutatják, hogy ezen a téren mindenki, szó szerint mindenki feltaláló, aki munkáját es üzemét szereti és nem gépiesen, hanem ésszel dolgozik." — írfa pár hónappal később Klement Gott- ivald a munkásifjúság értekezletéhez. Klement Gottivald egész életében az élen haladt. Törte az utat a népi, az ifjúság kezdeményező erejének, vezette azt a pártot, u- melyben népeink évszázados törekvései testesültek meg. Neve egybeforrt a párttal. Ha róla beszélünk, a pártot látjuk, azt az erőt, amely soha nem látott távlatokat nyitott meg népeink előtt. SZŐKE JÓZSEF _______J Megjelent a „Klement Goltwald 1896—19T3“ című mű Klement Gottwald, munkásosztályun k és népünk felejthetetlen vezére, Csehszlovákba Kommunista Pártja építője, a Szovjetunióval való törhetetlen barátság megvalósítója és országunk történelmi győzelmei megszervezője halálának első évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi intézete k'adja a „Klement Gottwals’ 1896—1953” című képes monográfiát. A gazdag kiállítású könyv 300 oldalon mélynyomású képeket tartalmaz és gazdag fényképanyagot és életrazji adatokat. A megjelent mű Václav Kopecky, közművelődésögyi miniszternek, miniszterelnökhelyettesnek „Klement Gottwald életéből és tevékenységéből” című életrajz tanulmányával kezdődik. Ez a monográf:a nagy segítséget jelent népünk, főleg pedig ifjúságunk széles rétegeinek Klement Gottwald életének és művének tanulmányozásában, amely kiapadhatatlan forrás Csehszlovákia Kommunista Pártja történetének megismerésében. A 12 fejezetből álló mű végigvezeti az olvasót Klement Gottwald tanoncévein és gyermekkorán. A könyv jelentős része Csehszlovákiának a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának időszakára vontkozik és f'gyelemmel kíséri Klement Gott- waldnak, mint a népi demokratikus állam alapítójának, a Gottwald írásainak alapján megsmerteti az olvsót Klement | Gottwald életének és müveinek legjelentősebb szakaszaival. A hadsereg CsISz-tagjai kiértékelik munkájukat A napokban tartják évzáró taggyűlésüket a hadsereg CsISz-tagjai. A CsISz alakulatok csoportjainak gyűlésein mérlegelik a szervezet munkáját, mely segítséget nyújtott a parancsnokok feladatainak teljesítésében és a kulturális munka megszervezésében. Voplakal tiszt egységében az évzáró taggyűlésen a TsISz-tagok kiértékelték a kultúr-politikai munka eredményeit. Az egység kultúregyüttese jól dolgozik és szórakoztatja az alakulat minden tagját szabad óráiban. Az együttes győztesként került ki a kultúrasoportak versenyéből. Műsorukat új népi és szovjet dalokkal egészítik ki. \ CsISz-tagok jól dolgoznak az agitációs-propagációs körben, amely előadássorozatot szervez a jelenlegi nemzetközi oolitikai helyzetről. , A CsISz-tagok nem feledkeztek meg a harci felkészült- ( ség növelésének eszközéről, — a „példás katona”-jelvény j eléréséért indított versenyről sem. A CsISz alekuleti csoportok kezdeményezésére az egységben néhány megbeszélést tartottak a „példás ketona”-mozgalom jelentőségéről. A CsISz-tagok és a „példás katona”-jelvény viselők átadták tapasztalataikat az újoncoknak. A CsISz-tagok jó agitációs munkája meghozta az eredményt. Az egység tagjainak 80 százaléka kötelezte magát, hogy a Csehszlovák Hadsereg Napján megszerzi a „pálcás katona”-jel- vényt. Dolgozóink jobb öltözködéséért 1. Színes-fehér kockás ujjatlan nyári ruha. A nyakkivágást és a gombolást fehér pikéből készült pántrész díszíti. A szoknya bő. 2. Nyári ballonseiyem kosztüm. A szoknya sima, szűk. A kabát hamisan gombolódk Nyáron nagyon szép és célszerű viselet. 3. Ujjatlan ruha, kissé leeresztett vállrésszel, újszerű kis fehér gallérral. A zsebeket és a vállrész szélét is keskeny fehér pánt díszíti. A szoknya szűk. Készíthetjük sötétkék anyagból, de szép más színből is.
