Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-13 / 20. szám

1954 március 13. 3 Dl IFIOS&G Felkészülve várják a tavaszt Március első napjaiban, amikor a nők az egész világon legnagyobb ün népükét tartiák. mi is élvezzük a fel­melegedett, kellemes koratavaszi na­pokat. A kertek, a rétek, a bokrok es az Őszi vetés lassan kizöldül. Nagyon helves és természetes hogv a nők ün népét — a béke reményét együtt üd­vözöltük a tavasszal, amelv az új ter­mést és az új életet jelenti. A mezíigazdasági és erdei dolgozók számára a tavasz komoly feladatokat hoz magával. A kvetoslavovi mez«’! gazdasági iskola növendékei komolv feladataik tudatában üdvözlik a kora­tavaszi napsugarakat. A falu neve igen találó Hiszen itt a jól felszerelt mezőgaz ági szaktanuló otthonban nevelik a iövő zöldség, gyümölcs és virágkertésznőit. Oj életet építünk és mindenrOI gondoskodni akarunk. Oj é'etünket sok szép illatos virággal akartuk ékesíteni. A lányok itt ala posan elsajátítják a virágkertészetet. Még ősszel, amikor a virágok teljesen kiszáradtak, az elvtársnfik már akkor gondoltak a tavaszra és a tavaszi munkákra — Elsősorban elméletileg a'aposan felkészültek. Ezt elsősorban az is bizonvitia, hogv az iskolai fél évkor senki se bukott meg. — 38 le­ány sajátítja itt el a mai legmoder­nebb, leghaladóbb kertészet alapjait Az iskolai munkán kívül a Micsurin körben tevékenvkednek. Horvát elv­társ. az’lsko'a gazdasági felelőse öröm­mel magyarázza, hogv az internátus konvháiát sok olvan zöldségfélével lát­ják el, amelyet a Micsurin-kertben termeltek ki. Az iskolai CsISz-szerve zet érdeme, hogy a tanulók o'van pél­dásan teljesítik tantervűket. A CslSz gondoskodik arról is. hogy a leányok kellemes kulturált környezetben él­jenek. Erről tanúskodnak a Fucsík- jelvényszerző versenyre való előké­születek és a sport, valamint a tánc­kor , tevékenysége. A brigádmunkában szerzett pénzéit a CslSz-tagok harmo­nikát és más hangszereket akarnak beszerezni. Brigádmunkával ezidén is segíteni akarják a helybeli szövetke­zetét. Erre vonatkozólag a CsKP X kongresszusára kötél ezettségvá I lalást tettek. Mind a négv tanuló-termeKi- csoport kötelezettséget vállalt Példa ul az I csoport vállalta hogv 200 órát fog ledolgozni a szövetkezetben, a sa­ját tanuiónormáikat 20 százalékkal túl­lépik és az előmenetelt 2.6-ról 2-re javítják ki. Mindnváian örömmel ké­szülődnek a tavaszi munkálatokra. — Március 3-án mentek ki először a kertbe, a szél még hidegen fújt, éj­jel még fagyott is. de a melegágyak ban a leányok megvédik veteménvei- ket. Első nap uborkát ü'tettek azután következnek a többi növénvek A növendékek büszkén mutogatják a mirsurini rekordnagvságú terméke­ket. Például egv olvan uburkát. ame y alig fér be egv ötliteres üvegbe. Duric elvtárs, az iskola vezetőie végigkísér a telepen A leányok vígan csevegnek, dalolnak, nézegetik a fá kát. Mindnváian arra gondolunk hogy mit is érezhet a mezőgazdasági dolgozó a gazdasági év eleién A leá nyok innen a szövetkezeti és az ál­lami gazdaságok földiéire kerülnek — Szeretettel készülnek hivatásukra, hi­szen a friss levegőn dolgozni és a vi rágzó fákat, gyümölcsöző fákká ne vélni valóban a legszebb feladatokhoz tartozik. Mezőgazdasági dolgozónak lenni annyi, mint az élen dolgozni a nép jólétéért ★ Micsurin, a nagy természet át alakító képét mindnyájan jól ismerjük Az itt közölt képnek az az érdekessége, hogy tulajdonképpen mozaik, de nem üveg­ből állították össze, hanem fehér és kék mákszemekből, babból, szójababból és hagymából. A képen Galla Rudolfot, a rakevici mezőgazdaság’ iskola IV osztályának tanulóját látjuk, aki a Micsurin képet összeállította. ★ A listái ifjúsága megmozdult! Este hat óra télé tár az idd. Az is­kola folyosóját zsibongással tölti meg a falu ifjúsága. Kis idő múlva kezde­tét veszi az ülés. A fiatalsáy sz-'p számmal jelent meg, bár legtöbben csak kíváncsiságból lőttek. Az összegyűlt ifjúságot Benkuvszky tanító elvtárs üdvözölte és ismertette a gyűlés programmiát. Utána a CslSz tárást bizottságának kiküldötte, Ger­hardt elvtars megtartotta beszédet Ismertette a CslSz feladatát, cel­láit, mely magába foglalja és egyesíti Csehszlovákia dolgozó ifjúságát a gaz­dasági életünk minden szakaszán. — Hangsúlyozta, hogy a CsISz-nek min­den fiatal 14—26 éves korig tagja le­het, nemzetiségükre és vallási meg­győződésükre való tekintet nélkül, is­mertette a CslSz szervezeti felépítését és feladatait a kultúra és a testneve­lés terjesztése, valamint az ifjúság ideológiai nevelése terén. Majd rátért és elemezte a helyi viszonyokat. A faluban az a helytelen nézet alakult ki. hogv a CsISz-be csak a szlovákok léphetnek be, és minden magyar fia­tal lépjen be a Csemadokba. Rávilá­gított arra, hogy milyen helytelen ál­láspont volt ez a magyar fiatalság ré­széről. Felkérte az ifjúságot, hogy ala­kítsák meg a helyi szervezetet. A vita során Mozgay Teréz elvtárs- nö szólalt fel és kérte, hogy a jelen- lévök'-el ismertessék meg a CslSz alapszabályzatát. Gerhardt elvtárs az­után ismertette az alapszabályzatot, igyekezett meggyőzni a fiatalokat ar­ról, hogy mennyire fontos megalakí­tani a CsISz-szervezetet. Kovács Benő kifogásolta, hogy nincs hely. Gerhardt elvtárs válaszában helyesen mutatott rá arra. hogy először a szervezetet kell megalakítani és ha a helyi nemzeti bizottság látja, hogy az ifjúság dol­gozni akar, akkor támogatni fogják ifjúságot és megfelelő helyiséget biz­tos tanok. A fiatalokat gondolkodóba ejtette az a tény. hogy a falu elma­radt e téren a többi falu között. De még mindig habozlak. Erre Bugát elv- társ hangsúlyozta, hogy mit köszön­hetünk népi demokráciánknak és kér­te a fiatalokat, hogy ne filjenek tét énül, hanem éljenek azon jogaikkal, melyeket pártunk és kormányuk biz­tosít számukra. E beszéd után a iég meqtört. Az ifjúság megmozdult, meg alakhották a helyi szervezetet. A ic­ier'evők megválasztották a vezetőéi get. Megkezdődött a tagtoborzás. A iaUdok megelégedetten azzal a tudód­tál hagyták el a helyiséget, hogy az egész falu ifjúságát megszerzik a szer­vezet számára. Boldogan halljuk a hírt, hogy vé p dlistálon is megtört a jég A fa'u fiatalsága megtette az első' lépéseket azon az úton. amely az ifjúság szebb boldogabb jövője felé vezet. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. bl. ÚJ KAHOVKÁBAN Egy magas, hosszú, vasúti hídon állunk, Andrej Szuhodolov szerelővel együtt. A híd egy Hatalmas építkezé­sén vezet keresztül; nemsokára a be­tonnal telerakott vonatok rajta szá­guldanak végig az építkezés egyes szakaszaira. Innen nyugodtan áttekinthetjük az épitkezest és az egész környékét. A Dnyeper bal partján szinte a földből bujt ki Ű.i Kahovka. gyönyörű lakó hazaival, új parkjaival és sétányaivá: segédüzemekkel, vasúti vontatóival ,-s kikötőjével. A Dnyeper völgyében óriási emelődaruk, világító tornyok emelkednek s minden oldalra szét­futnak a villany- és telefondrótok ve­zetékei. • Figyelemreméltó, hogy a munka­helyeken aranvlag kevés embert la­tunk. Ennek oka abban rejlik, hogy az összes mukafeladatokat gépek he­lyettesítik. Csupán a gépek szüntelen muralát es a vas csengését haliam. ügy tűnik, mintha ma lett volna, amikor az első kotroberendezésekkei és kevert betonnal megrakott teher­autók erkeztek a völgybe. Ha visz- szagondolunk erre az egykor elha gyatott folyópartra, ahol most ily nagyméretű építkezés folyik, ahoi szinte erezni a sokezer építkezési mun­kacsoport lázas ütemét, önkénytele­nül is az jut eszünkbe, hogy mi az az erő, ami ígv meg tudta változtatni ezeket a helyeket? A feleletet maga az építkezés adja meg. Ezt az erőt a kommunista párt vezette és a szovjet tudomány és technika minden vív­mányával felfegyverzett szovjet em berek képezik. Társunk, Andrej Szuhodolov, a Záporozse melletti V. I. Lenin, dnye- peri vízierőmű építkezésén kezdte meg pályafutását. 1927-ben építette itt a vízierőművet, s ugyanezt építette újjá a romokból, a Nagy HonvédO Há­ború után. Amikor már a dnyeperi erőmű ismét villanyárammal látta o a szovjet földet, Szuhodolov csatlako­zott a Volga-Don-csatorna építői so­rához. Ezen az építkezésen végzett ál­dozatkész munkáiéért Lenin-érdem- renddel tüntették ki. Ez a tapasztalt szerelő Űj Kahovkában már haiwd- szor szabályozza a hatalmas Iwe pert. — A Dnyeperen és Donon végzett építkezések nagv életiskolát jelentet tek számomra — mondja Andiéi Szu­hodolov. — De még sehol sem talál­koztam olyan nagyszabású technikai vívmányokkal, mint itt, Üj Kahov­kában. Csoportom tagjai számára a kahovkai építkezés valóságos egyet“ met jelent. A kahovkai építkezésen több 'olyan tapasztalt dolgozóval ta lá'kozunk. mint Szuhodolov. Ilyent« Ivan Kuszlja, Vaszilij Bibik, Alek szander Lebegyev, akik szintén részt vettek a dnveperi vizierőmtí újjáépí­tésén és a Volga-Don-csatorna épit- kezésein. Peter Sinavszky villanysze­relőt a dnveperi vizierőmű újjáépíté­sénél - alkalmazott újításokért Sztábn- díjjal tüntették ki. Kitűnő dolgozó még Ivan Maszterov buldozervezető aki két év alatt öt évi normáját tel jesítette. A kahovkai vizierőmű építésénél egy fiatal hidromechanizátor-munki- csoport alakult. A csoport tagjai kü lönösen a földi munkálatoknál végzett áldozatkész munkájukkal és a haladó módszerek bevezetésével- tüntették Ki magukat. A szovjet ipar a kahovkai erőmű építőit a legújabb típusú kotrógépek­kel látta el. amelyek teljesítményük­kel magasan túlszárnvaliák azokat az agregátokat, amelvek a Volga-Don- csatorna építésén dolgoztak. Űj Ka­hovka hidromechanizátorai — a- y ellenéi«, hogy nem rendelkeznek • dolgozóval — kellőképen kihaszna L.s az új technikai berendezéseket. A kői rógépkezelők egy külön tanfolyamot végeztek el, de a munka technológiá­ját már csak gyakorlatban, az építke­zés folyamán tökéletesítették és ta­nú mányozták tovább. A bonyolult feladatot gyorsan és sikeresen oldot ták meg. 1952—53-ban. a 12 millió köbmé­ter földön végzett munkából, 8 miihó köbméter a hidromechanizátorokra e- sik. A kotrógépek segítségével, órán­kénti 300—1000 köbméter teljesít­ménnyel idő előtt kimélyítették az alapkatlanokat, ahol most többek kö zött a vizierőmű épülete épül. A fő építési szakaszt rhagas töltéssel vá­lasztották el a folyó vizétől. A kahovkai hidromechanizátorok el­sőnek határozták el. hogv megrövidí­tik a vizimű befejezésének határide­jét. Ez a hazafias mozgalom nagy j visszhangra talált az össszes* * építési : munkacsoportoknál. Jelenleg széleskö- [ ru szocialista munkaverseny folyik a- zért, hogy a kahovkai vizierőmű túr- J binái egv évvel előbb lépjenek mü- ! ködésbe. mint ahogyan azt eredetileg tervezték. j A dolgozók munkasikerei bizonyít­ják, hogv ez a kötelezettségvállalás megvalósítható. — A szovjet nép a kahovkai épít­kezést joggal nevezi a béke7 építkezé­sének — mondja Vaszilij Sulga. a be­tonozócsoport vezetőie. — A kahovkai vizimű villanyenergiája szeretett ha­zánk gazdaságának kiszélesítését szol­gálja majd. Tudjuk hogv minél szi­lárdabb és gazdagabb lesz a Szovjet­unió. annál jobban van biztosítva a béke. És a béke megőrzésének érde­kében a dnyeperi építők nem kímé­lik erejüket. Segítenek bányászainknak A bratislavai nagyállomás föcsarno- kában mind g nyüzsög az élet. Utasok jönnek és mennek. Ha tegnapelőtt délutál, jöttetek volna oda, akaor azonnal feltűnt volna nektek az a sok felhalmozott koifer. Az I-es számú pénztár előtt is nagyobb csoport verő­dött össze. Idősebb és Tatalabb fiúk. Körülöttük asszonyok, anyák álltak, akik kikisérték fiaikat, vagy férjüket. Egyszer csak egy idősebb férfi hang- jura lettünk figyelmesek, aki 19 éves fiát mutatta be a többieknek. „Ez itt az én fiam, most megy Osztravába”. A többiek is mind egyéves brigádmun­kára jelentkeztek. Egyesek most je­lentkeztek először, néhányan már iól ismerik Osztravát. A tapasztaltabbak közé tartozik Farkas Béla. Már har­madszor megy brigádmunkára és így igyeksz’k megfelelni azok kérdésére, akik még nem ismerik a bányászmun­kát. Szalacsy Károly 22 éves fiú alistáli. Mostanáig építkezésen dolgozott. Most a bányamunkával akar megpróbálkoz­ni. Nős és ha lakást kap, akkor a fele­sége is utána jönne. Domonkos Jenő is alistáli, csak januárban tért vissza a vitkovicei építkezésről. Jól érezte ott magát és ezért visszamegy, de most a bányába. Segíteni akar a bá­nyászoknak, hogy több szén jusson az Domonkos Jenő 20 éves CsISz-tag újból visszatér Osztiavaba. üzemekbe. A járási nemzeti bizottsá­gon megmagyarázták, hogy nemzet- gazdasagunk szempontjából milyen fon­tos a szén. Öntudatos CsISz-tag és ezért gazdaságunk legfontosabb rész­legére megy dolgozni. P. B. A komáromi hajógyár dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére Mi a IV. szektor 2.441. részlegének dolgozói a CsKP X. kongresszusának tiszteletére kötelezzük magunkat, hogy részlegünk évi tervét 1954 november 7-ig teljesítjük. * Mi, Liko és Iván elvtársak munka- csoportjának tagjai felajánljuk, hogy a 15. személyhajón az alagcsövezést négy nappal a kifőzött határidő előtt befejezzük, így lehetővé tesszük a to­vábbi munkálatok akadálytalan mene­tét. A munkacsoport tagjai sikeresen teljesítették felajánlásukat és a mun­* kát négy napos megrövidítéssel, feb­ruár 16-án befejezték. « Kokas .elvtárs csoportvezető vezeté-f se alatt vállaljuk, hogy a 27—29 von-* tatokra a 11. és a 12. szekciók alka­tait, to-’ábbá az 5.—7. szekciók alka­tait a 27.—29. vonatatókra terven felül fogjuk elkészíteni. Kötelezzük magun­kat, hogy ezeket a munkákat selejt- mentesen fogjuk elvégezni. .Felajánlásaikat sikeresen teljesítet­ték és így nagyban hozzájárultak az első szektor tervteljesítéséhez. * Fiatalok, kövessétek példáját! Az elmúlt hónapban a kiértékelés és értékes tapasztalatainak átadásával eredjnenye szerint a konstrukció leg- segítette őket felajánlásaik teljesítésé- jobb dolgozója Halasta Vladimír, CslSz- ben. A X. pártkongresszus tiszteletére tag volt. Januári tervét 1350/0-ra tel- kötelezettségvállalást tett, hogy felada- jesítette, ezenkívül nagy figyelemmel j tait 3—4 nappal a kitűzött határidő kisérte munkatársai munkáját, Gazdag | előtt teljesíti. Kötelezettségvállalás CsISz-szervezeteink évzáró közgyű- i léseiken munkájuk megjavításáról be- 1 szeltek. Feladatokat tűztek ki maguk , elé, hogy azt teljesítsék. A bozitai traktorállomás fiataljai értékes köte­lezettséget vállaltaik május elsejére és pártunk X. kongresszusára. Kötelezték megukút, hogy tíz szervezetlen ifjút toboroznak a szervezetbe, a tavaszi j munkákat pedig 100 százalékon felül I teljesítik. Tagsági gyűléseiket kultúr­műsorral teszik vidámabbá. A fiata­loknak a sajtóra is kiterjedt a figyel­mük. Május elsejéig 15 új előfizetőt szereznek. Hasznos munkát végeznek a gépállomás udvarának rendbeszedésé­vel és az ócskavas összegyűjtésével is. Ennek az elvégzésére 100 brigádórát dolgoznak le. Gépesítéssel a magasabb termelésért A gépesítés a leghatásosabban fon ózza a munkatermelékenységet és el­távolítja a nehéz munkát. Ezért a Nováki Szénbányák bányászai és techniku­sai naqy j gyeimet szentelnek a gépe sítés bevezetésének és kiszélesítésének. A nováki bányászok hálásan gondolna k vissza arra, amikor náluk forgalom­ba hozták az első gépesített szerelvényt. Bizony, közülük is sokan Kétel­kedtek benne, hogy vájjon a gép a bányában megállja-e a helyét. Meggyő­ződtek arról, hogy minden fáradság n élkül, sokkal többet lehet termelni, csupáii egy gombot kell megnyomni, vagy egv kereket megfordítani és a gép mári> dolgozik. Kovács József, a nováki 513-as sz ámú Béke-tárna dolgozója, gondolko­dik a munkáján. Tudja, hogy minél n agyobb mennyiségben gépesítik a bá­nyát, innál magasabb lesz a munkatér mel’kenvség és ezzel együtt a kere­set is. Képünkön (első térdelő, balról) Alojz Hirtllel, a Nováki Szénbányák főmechanikusával a legújabb tapasztalatairól beszélget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents