Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-03-06 / 18. szám
0) IFJflSÄG márrmc 6. Módszertani utasítások a propagandisták részére lí. lecke A népi demokratikus állam: a munkások és parasztok állama Ez a lecke meg akarja ismertetni a hallgatóságot a népi demokratikus állam lei»., egével Összefüggő alapismeretekkel, mégpedig olymódon, hogy megértsék, mit jelent a népuralom, milyen vívmányokat biztosit az állam a nép számára, milyen jogokat és kötelességeket foglal magában az alkotmány, különösen most, a választásokat megelőző időszakban fontos, hogy a fiatalság megismerje a nemzeti bizottságok. az államhatalom szerveinek lényegét és megértse az alkotmány alapvető cikkelyének jelentőségét, amely leszögezi: ,,Az államban a hatalom e- gyedüli forrása a nép”. Fontos, hogy ez ifjúság tudja, milyen igyekezetét ■kellett kifejtenie a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkás- osztálynak annak a saját államnak ez elérése végett, amelyben a nép maga alkotja a törvényeket és maga hajtja végre; az ifjúságnak meg kell látnia azt a különbséget, amely burzsoá demokratikus állam és a népi demokratikus állam között fennáll. A propagandista előadásának terve: 1. Harc a munkások és parasztok államának kialakításáért, illetve megszilárdításáért. 2. Az államban a hatalom egyedüli forrása a nép. 3. Az államhatalom és közigazgatás szervei. 4. Államunk polgárainak jogai és kötelességei. Noha a propagandista előadásának első része fontos is, ezt a kérdést mégsem kell alaposabb részletességgel elemezni, mivel a februári eseményekkel már oktatásunk 8. leckéjében foglalkoztunk. Ennek ellenére azonban a népi demokratikus állam keletkezésének feltételeiről mégis beszélnünk kell. hogy a fiatal hallgatóság előtt világos legyen: a Szovjetunió létezése nélkül és a párt fáradhatatlan harca nélkül nem alkothattuk volna meg népi de- ! mokratikus államunkat, Hangsúlyozni j kell, hogy februárban a reakció azért ! szenvedett vereséget, mivel a dolgozók többsége Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját követte. Mindenekelőtt mutassunk reá a februári eseményeket követő vívmányokra, az alkotmány kihirdetésére, a további államosításokra stb„ hogy a fiatal hallgatók lássák: ilyen társadalmi rend. amellyel jelenleg rendelkezünk, nem alakul ki megától, hanem a párt, munkásosztály. dolgozó nép áldozatos és fáradságot nem ismerő munkájának e- redménye. Az 1945—48 esztendők eseményeinek kiegészítése végett szépirodalmi könyvek olvasását ajánljuk a hallgatóságnak, például hívjuk fel íf* figyelmet Bemásek „Szabad az út” és Bezács „Felsorakozás” című művére (vagypedip közösen tekintsük meg a hasonclmű filmeket)^ A propagandista tanulmányozza át Gottwald elvtárs 19^6—48. évi művei I. részének 114—125. oldalait és íl. rész 90—121. oldalait (a csehnyelvü kiadásban.) A lecke további részeinek súlypontját az jelenti, ■ amikor a propaqand'Ste megmagyarázza a népi demokratikus államrend alapvető kérdéseit és a különbség érzékeltetése végett azt ösz- szehasonlítja a kapitalista áilamrend- del. A magyarázat második részében a propagandista bevezetőben kifejti, hogy miben —»jj-ik e. népi demokratikus állam lényege és mit jelent tulajdonképpen a népuralom. Az alkotmány alapvető cikkelye leszögezi, hogy az államban a nép a hatalom egyedüli forrása. Ezzel mesterkedett az első köztársaság idején a burzsoázia is, amikor társadalmi rendjének ..demokráciáját" igyekezett bizonyítani A fiatalabb emberek jóformán már nem is emlékeznek erre, mivel nem élték át ez első köztársaság korszakát és éppen ezért helyes lenne, ha bevezetőben összehasonlítanék az első köztársaság polgárainak életét a jelenlegi népi demokratikus állam dolgozóinak életével Mindenekelőtt arra kell reámutatni hogv a burzsoázia, noha az alkotmányban minden hatalmat a nép számár* biztosított, ezt a gyakorlatban semmi- kéDpen sem juttatta érvényre és kizárólag a népi tömegek félrevezetésére lecsillapításéra törekedett. Ennek megvilágításakor emeljük ki a Május 9- Al'kotmány jelentőségét, amely semi- lyen légvárakat nem ígér, viszont biztosítja a nálunk valóban fennálló jogokat és társadalmi rendet. Ezt a tényt a propagandista az előkészítés alatt álló választások példáján bizonyltja, amelyek a legjobb megnyilatkozásai annak, hogy az állam hatalom eg--“dűlt forrása a nép. Ezzé kapcsolatban a propagandista külön is hangsúlyozza, hogy nálunk eddig még sohasem volt olyar demokretikus társadalmi rend, amelyben a nép maga uralkodott. A dolgozók szabadon dönthetnek, hogy kit választanak meg saját képviselőjüknek, megkülönböztetésül az első köztársaság viszonyaitól, amikor a járási főnököket, egyszerűen kinevezték. A nép képviselőit most a legeszményibb demokrácia alapelvei szerint választjuk meg; a népnek jogá- ben áll, hogy a javasolt jelöltet nyilvános összejöveteleken bírálja. A szabad választások jelentőségének még határozottabb hangsúlyozása végett a propagandista működési területének életéből hoz fel tényeket. Az emberek még emlékeznek a régi "irányított választásokra, amikor például a községet az agrárpártiak tartották kezükben, a járási főnök uralkodása pedig véget vetett a demokrá -iának Hangsúlyozni keil, hogy a kapitalizmus idején a választások nem biztosították a poloár jogok érvényesülését. - Ezzel szemben a választások ma államunk e- rejének megnyilatkozásai és mindenkinek lehetőséget nyújtanak, hogy véleményt mondjon e nemzeti bizottságok ragjainak munkájáról. Általuk megszilárdul a Nemzeti Arcvonalban a dolgozók szövetsége és erősödik népi demokratikus államrendünk. Amikor a propagandista ez első köztársaság viszonyait taglalja, nem szabad csupán a száraz tények megállapítására szorítkoznia, hanem mindenekelőtt a konkrét ftéldák felsorakoztatásának módszerével bizonyítsa be a burzsoá államrend korhadtságát. A példákat Fucsík újsácikkeibő! meríthetjük, amelyek a burzsoá köztársaság viszonyaival foglalkoznak. Az első köztársaság életével és a burzsoá államszervezet népi „vívmányaival” kapcsolatos legmeggvőzőbb tény'két pronao-indista saját környezetében, a gyárban, ahol a kör munkáját irányítja, vagypedig a falvakon találja meg. Felhasználhatja azokat a ténye-1 két és számadatokat is, amelyek az első köztársaság ifjúságának életére vonatkoznak és amelyeket a Csehszlová- : k'ai Ifjúsági Szövetség központi bízott- j tága a választásokat megelőző mozga- j !om kapcsán adott ki. Minden elméleti I tanácsadóban most qvűjtik a helyszín tényekre vonatkozó anyagot, fontos, hogy a propagandisták a marxi-lenini elméleti tanácsadóhoz forduljanak és az ott talált tényekből merítsenek a- nyagot a kör munkájához. A népi demokrácia’ a proletárdiktatúra szerepéi tölti be. Ez azt jelenti, hogv nálunk is léteznek szervek, amelyeknek az elnyomás a feladata. Itt viszont meg kell magvarázni, hogy ezúttal a kizsákmányoló kisebbség, a i volt gyárosok, falusi gazdagok elnyo- • mása a céh akik államrendünket qvű- i lölik és mindenütt, ahol csak tehetik, j az alattomos kártevés és felforgatás a I céljuk. Tehát a körök munkájában fog- ; leikoznunk kell ezekkel az emberek- 1 kel, hozzunk fel konkrét eseteket a gyárak, falvak életéből és a bírósági, tárgyalások anyaoábóh hogy a fiatal dolgozók felismerhessék az osztálvel- lenséget At kell érezniök, hogy a2 ilyen emberek leleplezése mindenkinek kötelessége és érdemet jelent. Az előadás harmadik részének a !eg- nagvohb figyelmet kell szentelnünk. különösen most, a választásokat megelőző időszakban, amikor ifiúsáounkát meg akarjuk ismertetni a nemzeti bizottságoknak azzal a munkáiával és feladatával, amelyet a nemzeti bizottságokra vonatkozó új törvényjavaslat tűz ki részükre. Ebben a részben mutathat reá a propagandista a legjobban, hogv mi a különbség a burzsoá demokrácia és a népi demokrácia között. Emelje ki a propagandista a nemzeti bizottságok hagyományait és mutasson reá, hogy a nép a Szovjetunió példája nyomán már 1918-hen a nemzeti bizottságokban látta hatalma legfontosabb szerveinek egyikét, de a burzsoázia a nemzeti bizottságokat feloszlatta. A megszállás idején a népakarat szerveinek tekintett nemzeti bizottságok gondolata ismét életre kelt: a i nemzeti bizottságok segítségévei szabadult fel a nép e h'tlerista megszállók rabszolgaságából. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy a májusi forradalom után megalakult nemzeti bizottságok a uárt tántoríthatatlan herránatk eredményeként jöttek létre, éspedig azoknak a reakciós törekvéseknek az ellensúlyozására. amelyek ismét vissza akarták állítani a kapitalista uralmat A nemzeti bizottságokról intézkedc új törvények leszögezik azt az alapel- ! vet, amelyen a nemzeti bizottságok felépülnek. A propagandista a lecke anyagát mindenekelőtt arra használja fel | hogy megmagyarázza hallgatóinak i I nemzet, bizottságok megválasztásánál kérdését, mivel sok fiatal dolgozónk most vesz részt először a választásokban, tehát tudnia kell, milyen jogok illetik meg a választókat és milyen kötelességek hárulnak a nemzeti bizottságok tagjaira. Magyarázatában emelje ki választási rendszerünket, amely biztosítja, hogy a nép saját maga jelöli és választja meg a nemzeti bizottságokba küldött képviselőket. A megválasztott képviselők a népnek felelősséggel tartoznak és a választók által megbízatásuktól megfoszthatok. Ez biztosítja a dolgozók legszélesebb részvételét ez állam igazgatásában. ami a burzsoá államokban ppvsze-üen nem létezik. Hangsúlyozzuk, hogy választási rendszerünk alapelveit az alkotmány biztosítja. A Május 9-i Alkotmány mindenki' számára lehetővé teszi, hogy a választásokban általánosan, titkosan, közvetlenül és egyenlő joggal szavazzon. Előadása során a propagandista külön is hangsúlyozza az aktív és pesz- szív választójog jelentőségét a fiatal dolgozók szempontjából, ugyanis nálunk minden 18. életévet betöltött polgár szavazhat, éspedig tekintet nélkül nemzetiségére, nemére, társadalmi származására, vagyoni helyzetére, fe- lekezetére, helybenlakásának időtartamára és foglalkozására. A népi demokratikus államban tartott választások demokratikus jellegének még szembetűnőbb érzékeltetése végett választási rendszerünket élesen szembr állítjuk a kap:talista országok választási rendjével. Ehelyütt a propagandista egész sor példát sorakoztathat fel a kapitalista államok életéből, ahol a dolgozók és különösen az ifiúság választójogát korlátok közé szorítják Például megmagyarázza, hogy az Amerika- Egyesült Miautokban miképpen korlátozzák a álesztójogot. Az Amerikai Egyesült Államok 1942 évi választó’ névjegyzékébe felvett 10 százaléknyi néger közül csupán 1 százalék szavazhatott lók államban, például Svájcban és Belgiumban, a nők választójoggal egyál- j ’alán nem rendelkeznek, ami által a 1 választók felét teljesen megf tsztjá.k j úttól a jogától, hogy az állam sorsa •'ölött döntsön. Megmagyarázzuk továbbá a hallgatóknak, hogy a kapitalista államok miképpen szegik meg az egyenlőségen a- lapuló, választójogot Példát hozhat fel Angliából .ahol a választásoknál a többségi rendszert vezették be (a szava- ' zatok többségét megszerzett párt az í összes mandátumokat megkapja), vagy- ’ oedig megemlítheti Franciaországot J ahol Franciaország Kommun sta Párt- i iának biztos gvözelmét a burzsoázia ulymódoi akadályozta meg. hogy a re- | akciós pártok közös tömböt alakítót- , fak és így szerezték meg a szavaza- , tok több mint 50 százalékos többségét , azáltal pedig a mandátymokat is. , Megmagyarázzuk azt is, hogy mi a 1 közvetlen választójog lénvege, amelynek értelmében az államhatalom hár- miiyenfokú szervének képviselőit a választók nálunk közvetlenül választ- 1 ják t leg. Hasonlóképpen megszegik a kapitalista államokban a titkos választójogot is (például a szavazólapok meg- számozásával). Ezeu.ívü! a propagandista azt Í6 kifejti, hogyan történik nálunk a jelölés és ennek megvilágítására i helyi viszonyokból vett konkrét tényeket hoz ‘el. A nép kormányzási jogának leg- zélesebb érvényesítését a nemzeti bi- s'ttságok mellett működő állandó bizottságok is bizonyítják, amelyeket a szovjet tapasztalatok alapján rendszeresítünk és azok megalakítását a nemzeti bizottságokról intézkedő törvény- javaélatok is magukban foglalják. Amikor a propagandista kifejtette a i nemzeti bizottságok szerepét, áttér a? \ \ államhatalom legmagasabb szervernek i ismertetésére. Mindenekelőtt megma ; gyarázza, hogy a nemzeti bizottságul : milyen kapcsolatban állnak a>z állam | hatalom legfelsőbb szerveivel, máj, I tömören összefoglalja a legmagasabb j szervek küldetését és munkáját. Első- j sorban azzal törődjünk, hogy a hell- la'óság megértse milyen hatalmas szakadék tátong e kapitalista állem- latalom végrehajtó szerve’ és a mi j államunk jelenlegi legmagasabb szer- ] vei között. A szlovák népi szervek kérdésének 'ejtegetésénél a propagandista röviden ! smerteti nemzetiségi politikánkat. A j űfltal dolgozóknak világosan iátniok kell, hogy mit tekintünk nemzeti e- ’ lyenjoqúságnek és nemzetiségi políti <ánk qvskorlatilap miként' tükröződi' ossza a csehek, szlovákok, valamin' uz or.s/áO'tnkher élő többi nemzetisét’ viszonyában Hangsúlyozzuk hogy s nemzetek tényleges egyenjogúságának i t alapja a gazdasági egyenjogúság, majd I felhívjuk a hallgatók figyelmét Szlovákia gazdasági gyarapodásának és kultúríelemelkedésének tényeire, éspedig összehasonlításban az első köztársaság viszonyai/el. amikor Szlovákiát szándékosan az elmaradottság állapotában hagyták. Miután fontos és ugyanakkor nehéz tárgykörrel van dolgunk, a propagandista a nemzeti bizottságokról intézkedő törvényeket ne fejtegesse szárazon hanem előadását ez első köztársaság idejéből vett konkrét példákkal élénkítse és mutasson reá a jábáei főnökök uralmára, a bíró urak ténykedésére és az egész ú. n. önkormányzatra, mégpedig összehasonlításban e jelenleg népi igazgatással. A nemzeti bizottságokról tartott előadása során szólhai a község helyi nemzeti bizottságért!' vagy a kör működési helyének központi bizottságáról, reámutathat a nemzet: bizottság tagjainak jő vagy rossz munkamód "zereire, különösen pedig ügy irányítsa a kör tagjait, hogv megértsék. milyen fontos és felelős a nemzeti bizottságok munkája, végül pedig’ milyen nagv a jelentősége a fiatal dolgozók szempontjából, ha szabadon választhatnak és ezáltal maguk is részt- vehetnek ez állam igazgatásában. Az* előadás negyedik részében a propagandista a csehszlovák állampolgárok jogairól és Kötelességeiről em'é- kez’k meg. A fiatalabb “mbe-ek qvak- i.ji nem értékelik a népi demokretikus állam vívmánveit és a nekik nyújtott jogokat egészen kézenfekvőnek tartják Sok függ tehát a propagandistától, hogv m'ként tudja szemlélteim a burzsoá állam és a flépi demoknptikus állam közötti különbségeket. Különösen a munka tógának kérdését kell megmagyarázni; ezt a jogot a burzsoá allem nem tudta biztosítani. A műnké tope b:ztó*ítje 7 emberek anyagi létét, tehát valamennyi többi ioo alánját kénezi. A nolgáriopok és köt.elessé- qek megvilágításának az a lepiohh módja, ha konkrét né'dákat hozunk fel az tizem vagv falu életéből, oéldául megemlítjük, hoov mennvi volt a monka- nélkü'iek száma és műven színvonalat ért el ezeknek ez embereknek az élete jelenleg, hánv ember tanulhatott megelőzőleg és bánván tanulnak ma. A propagandista a továbbiakban reá- j mutatha a szabadságokra és üdülésekre. az egészségügyi intézmények fejlődésére stb. Magyarázza meg azt is. hoqy ez első köztársaság idején a oárt miké open 'ránvította a munkásosztályt a politikai és gazdasági jogokért i- vott harcban K’őaflAsát a kapitalista zítheti ki, ahol a doiqozó nép jófor mán semmiféle ingót nem kap és nem ismeri a szabadságot. Az alkotmány a jogok biztosításán kívül ötelességeket is hárít a polgárokra. Tehát a oropagand «tárak hangsúlyoznia keil, hogy a nép kötelességei nincsenek ellentétben a jogokkal, sőt ellenkezőleg: megfelelnek a dolgozó nép érdekeinek. Más volt a heivzet a burzsoá köztársaságban, ahol a kötelességek csak a dolgozó tömegekre hárultak. míg a jogokat kizárólag a gazdagok sajátították ki. A propagandista indokolj? meg a polgári kötelességek teljesítésének fontosságát és mutasson reá azokra a következményekre, amelyek elkerülhetetlenek lennének, ha a polgárok ezeket az alapvető kötelességeiket nem teljesítenék. Előadása alkalmával a Május 9-i Alkotmányból induljon ki. Fejtegetésének befejező részében muta»sson reá: az államban a nép hatalma azon alapszik és az alkotmány által biztosított minden jog tényleges érvényesítésének lehetősége abban rejlik, hogy országunk minden gazdagságának a nép az egyedüli tulajdonosa. A propagandista előadását azoknak a lehetőségeknek a hangsűlvozásávai I zárja 'e. amelyeket a népi demokrati- i kus állam tár fel az ifjúság előtt ké- ! nességeinek kifejtése végett, mert az fjúság.iak értékelnie keil, hogv népi lem okra tiikus államban él. amelyben linden történésnek Csehszlovákia kommunista Pártja az ösztönzője. A »ropagandista ezáítaii nyújthat alapot I unnak a kezdeményezésnek, hogy hall ! látói a párt X. kongresszusa tiszte- 'etére munka felajánl ásókat tegyenek A lecke egész anyagának taglalásé nál vigyázzunk, nehogy csak a múltról beszéljünk, hanem helyezzük előtérbe jelenlegi feladatainkat is. Az előadás legjobb módiéként mutassunk reá a bttrzsoá le«-Oá-saságban ítélt multunk- ■e, ame vet a fiatalok közül sokan nem ismernek, említsük meg jelenlegi hely- retünket. tárjuk fe! átmeneti hiányos- ' »ágainkat As rajzoljuk meg ifjúságunk »lőtt további életünk örvendetes táv- atait. Közvetlen környezetünkből, járásunkból, üzemünkből vagy közsé- úirnkbő! vett konkrét példákkal szem- ’éltetjük, hogy mi volt u helyzet teg- í nap, milyen a helyzet ma és mit ígér I a holnap. A propagandistának úgy kell irányítania a hallgatókat, hogy azok nép- demokratikus társadalmi rendünk népszei úsítői legyenek. A propagandista egész előadásának nyomán « hallgatóságnak meg kell értenie, hogy a népi demokratikus állam az ö saját otthona, ahol boldogulásunk tőlünk függ Ezáltal a propagandista teljesíti legfőbb küldetését, vagyis hallgatóiban fel kell keltenie az örvendetes választás előtti hangulatot, hogy az ifjúság értékelni tudja jelenlegi boldog életét amelyet társadalmi rendünk biztosít számára, s így naga is kialakítsa a választások előestéjének derűs kísérő- körülményeit. Végezetül a propagandista felszólít ja a hallgatóit, hogy tanulmányozzál át a 12. lecke an agát és közölje, milyen kérdé»sekre irányul majd a legközelebbi összejövetel vitája. Ajánljuk hogy a vita a következő kérdésekké foglalkozzék: 1. Mi a népi demokratikus állatig lényege és milyen alapvető különbségeket találunk a népi demokratikus állam, valamint a burzsoá demokratikus állam között ’ 2. Melyek az államhatalom szervei mi a nemzeti bizottságokról intézkedő új törvények jelentősége? 3. Mi a különbség a népi demokratikus állam és a kapitalista állam választási rendszere között? 4. Milyen kúpokat és kötelességeket foglal magában a Május 9-i Alkotmány ? A vitát a propagandista úgy irányítsa, hogy a lecke anyagának legfontosabb problémái felszínre kerüljenek Amikor kérdést tesz fel, vegye tekintetbe a hallgatóság színvonalát. A kérdéseket érthetően, szükség esetén részleteire bontva vesse fe!, hogy a vita élénkké váljon. Törődjék azzal, hogy a kör munkájában részvevő elvtársak mennél több hozzáfűzést tegyenek. Ha az átfogóbb kérdésre a hallgatók nem tudnak válaszolni, a propagandista a kérdés részletezésével seqítsen, hogy a hallgató egyedül találja meg a helyes választ. Tehát a propagandista az első megválaszolatlan kérdésnél ne kezdjen azonnal részletes magyarázatba. Az első probléma megvitatásaikor a propagandista megállhat annál a kérdésnél. mit jelent az a megállapítás hogy az államhatalom egyedüli forrása a nép és ez a hatalom hogyan nyilvánul meg konkrét alakban. Megkérdezheti továbbá, hogy kit illetett a hatalom a kapitalista köztársaságban milyen módon kormányoztak a kapitalisták. Kérdést intézhet az államszervezetre. vonatkozólag, ki a nép hatalmának védelmezője és hogyan védték hatalmukat a kapitalisták. Hasonlóképpen vitassuk meg az államhatalom szerveinek kérdését, amikor a propagandistának ügyelnie kell. hogy az elvtársak világosan lássák az előbbi önkormányzat és a 'olenlegi nemzeti bizottságok közötti különbséget, ugyanakkor a nemzeti bizottságokat tényleg a nép hatalmát képviselő szerveknek Tekintsék. A propagandists győződjék meg, vájjon e hallgatók helyesen értelmezik-e a nemzeti bizottságokról intézkedő törvényeket, a nemzeti bizottságok kapcsolatait az alacsonyabb és magasabb szervekkel, a legfelsőbb szervek szerepét és helyesen felismerték-e a jelenlegi választások jelentőségét. A polgárok jogait és kötelességeit a legaprólékosabban meg kell vitatni. A propagandista előadása alkalmává megbízhatja a kör valamelyik tagját, hooy a következő összejövetel vitájához anyagot gyűjtsön, például a legközelebbi kömvez-r történetéből, más hallgató viszont * az üzem valamelyik öregebb munkásával beszélgethet az első köztársaság időszakának életéről és ezt mondja majd el a kör tagjainak stb. tivmódon minden hallgatóra konkrét feladatot oszthatunk ki. E- gvébként „A kormány tagja” című film közös megtekintését ajánljuk. A vita legfőbb célja, hogy a kör tagjai tisztában legyenek mai államunk előnyeivel a burzsoá demokratikus köztársasággal szemben és értékeljék mindazokat a vívmányokat, amelyeket a Május 9-i Alkotmány biztosít, továbbá a választásokat megelőző időszakban maguk is a Nemzet* Arcvonal jelölőlistájának népszerűsítőivé váljanak. 13. lecke A szocialista építőipar kiépítése Csehszlovákiában Ennek a leckének az a célja, hogv a hallgatóknak megadja azokat az «lap- ismereteket, melyek a népi demokratikus Csehszlovákia iparának kiépítésére vonatkoznak. Meg akarja mutatni i hallgatóknak, miért fontos, hogy gazdasági életünk kiépítése és újjáépítése a szocialista iparosítás alapját1 (Folytatás a 7. oldalon ’•
