Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-06 / 18. szám

1354 március fi.01 IFJÚS&G

Módszertani utasítások a propagandisták részére

(Foflvtatás a 8. oldalról)

történjek, mindenekelőtt meg akarja világítani a szocialista iparosítás jelentőségét a sikeres szocialista építőmunka szempontjából és ezáltal népünk életszínvonala emelkedésének szemszögéből is. továbbá meg akarja ismertetni a hallgatókat tervgazdálkodásunk konkrét eredményeivel.

A propugand’sta előadásának terve:

X. Ipari termelés a kapitalista köztársaságban.

2 Harc a szocialista ipar megteremtéséért 1945-től 1948-ig.

3. A szocialista iparosítás és jelentősége a csehszlovák gazdasági é- let ‘tervszerű fejlesztése szemntjáhól.

4. Az ötéves terv következménye: a nép életszínvonalának emelkedése

Az előadás első részében a propagandista megismerteti hallgatót a kapitalista köztársaság ipari termelésével. Avégett, hogy az ipari fejlődésünkről tartott előadás során a kapitalista és szocialista termelés közötti különbség szembetűnő legyen, a propagandista mindenekelőtt kifejti, miért nem kezdte meg a burzsoázia a nehézipar kiépítését, hanem ellenkezőleg: előbb a könnyűipart teremtette meg, A burzsoáziának az volt « célja, hogy mennél hamarabb nagy nyereségekre tegyen szert, amelyeket viszont főleg a könnyűipar biztosított. Az előadást a háborút megelőző idők egyoldalú ipari fejlesztésére vonatkozó adatokkal egészítjük ki (Zápotockv elvtárs beszámolója Tsehsz'ovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán: 1—2. szakasz). A továbbiakban a propagandista röviden reá mutat a kapitalista termelési mód követi -zményeire. A kapitalisták nem használták fel a saját nyersanyagforrásokat, ami méginkább az idegen kapitalista államokhoz kapcsolt bennünket: mutassunk reá Csehszlovákia bizonyos körzeteinek elmaradottságára, a technika fejlődésével és a termelés bizonyos új találmányainak érvényesítésével szemben tapasztalt érdektelenségre, a szüntelenül fenyegető válságokra, továbbá hangsúlyozzuk, hogy a burzsoázia csak a nyereséget haj- hászta’ és közben nem vette figyelembe a dolgozó nép sorsát, sőt ellenkezőleg: a néobő! mennél többet akart kiszipolyozni. A raktárakban rengeteg volt ez áru. de a nép a közszükségleti cikkeket sem tudta megvásárolni.

Előadásának élénkítése végett a propagandista szemléltető eszközöket lre- het igénybe, például Csehszlovákia térképén mutassa meg ez ipari termelés központjait a kapitalizmus idején és az adatokat hasonlítsa össze az ipar fejlődésének mai ütemével.

Ezenkívül különböző grafikonokat használhat fel, amelyek az első köztársaság idejének munkanélküliségét ábrázolják, továbbá vegye igénybe a kétxszoloálat fényképeit (a marxi-lenini elméleti tanácsadókban szerezhetők bej.

Annak ábrázolására, hogy a kapitalisták miképpen zsákmányolták ki a munkásságot, a szépirodalom művei is segítséget nyújtanak. Példaképpen említsük meg Svatopluk „A cipőgyáros" című munkájának 39—42. 45—■tö. és

75—79. oldalait (a csehnyelvű kiadásban), továbbá .lilemickv „Töretlen föld” című regéhyét.

A gyárakban bizonyára találunk konkrét példákat arra, hogy miként festett a kap telista termelés az első köztársaság korszakában és az emberek milyen körülmények között kényszerültek dolgozni.A második részt az előadás alkalmával nem kell részleteire bontani, mivel mái maga a szöveg is megfelelőképpen lefesti az 1945-től 1948-ig terjpdő időszakot ipari termelésünk szempontjából. A propagandists ezzel kapcsolatban főleg az államosítás kérdését húzza alá. amikor tényleg az forgott kockán, vájjon ki lesz nálunk uralmon, a nép-e. vagypedig a burzsoá társadalom. A propagandista ezután magyarázza meg. hogy a február óta eltelt idő. vagyis a háború által tönkretett gazdasági élet újjáépítésének kétéves terve azt az előkészítő időszakot jelentette, amikor felsorakoztunk a szocialista iparosítás végrehajtására.

Az előadás súlypontja a harmadik részre jut, amikor a propagandista a szocialista iparosításról számol be.

Mindenekelőtt kifejti a szociálist« iparosítás értelmét, megmagyarázza a szocialista iparosítás lényegét és felsorolja a megoldott feladatokat. Megindokolja, hogy első helyen miért a nehézipart építjük, reémutat ennek jelentőségére valamennyi termelési ágazat, .különösen pedig ez élelmiszeripari termelés fejlődése szemszögéből.

Ez a ké-dés megköveteli az alaposabb elemzést. Az iparosítás fontosságát abból a szempontból magyarázzuk meg. hogy ezáltal milyen lehetőségekhez jut a könnvű és Helmiszerioar jelenlegi gyorsabb fejlesztése. Bebizonyítjuk. hogy az árak lényeges csökkentése annak következtében vált lehetővé. mert teljesítettük a gazdasági élet újjászervezés nek és kiépítésének feladatait, tehát most már sokkal in- kábh a közszükségleti cikkek termelésére foidíthatjuk figyelmünket.

A propagandistának előadása alkalmával vissza kell utasítania azt a tévhitet, amely szerint a nehézipar építésének eddigi elsőbbsége fölösleges volt és már kezdetben az élelmiszeripar, valamint könnyüpar felé kellett volna fordulnunk. Hangsúlyoznia kell, hogy szociális te iparosítás nélkül sohasem érhettük volna e! az árak csökkentését és nem szabadulhattunk volna meg gazdasági életünk nehézségeitől. Tehát a szocialista iparosítás, a nehézipar elsőbbségének biztosítása továbbra is szocialista építőmunkánk és a nép jóléte fokozásának alapvonala marad.

Az iparosítás nélkülözhetetlenségének fejtegetése során reámutatunk arra, hogy az iparosítás sikeres végrehajtásának az eredményes széntermelés az előfeltétele. A széntermelési terv teljesítése gazdasági életünk élvonalába került, mivel a szénhiány kérdése mindennapos nehézségeinkkel függ össze, például szénhiány esetén kevés a villanyáram, közlekedési nehézségek merülnek fel, a polgárság,« érintő különböző szolgáltatásokban hibák jelentkeznek stb. Miután a jelenlegi időkben a széntermelés annyira fontos, a propagandistának a mega előadását ezekre az időszerű kérdésekre kell irányítania. Magyarázza meg, mi minden függ a széntermeléstől fe a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség práoai központi bizottságának határozata alapján világítson reá, hogy az ifjúság a maga segítségéve! a jelenlegi időkben miként segítheti e’ő a szén- termelés feiiődését („Práce mledych" című lap 1954. évi 3. száma).

De a propagandista a szocializmus ökonőnrai kérdéseiből is meríthet, így Záttotocky elvtárs beszámolójának II — V. fejezetéből, amely 1953, szeptemberében Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának ülésén hangzott el, továbbá a kormánvnvi'atkozat- ból szerezhet adatokat, amelyet 5'rokv elvtárs 1953. széDtember 15-én hozott nyilvánossáora. Hasznos szolgálatot tehet ez 1954. január 11—14. napjain kiadott párt- és kormányhatározat első fejezete is. amelv a széntermelés fokozásával foglalkozik. A propaqan- d'sta továbbá hangsúlyozza, milyen módon hajtjuk végre a szocialista iparosítást, vagyis törődünk azzal, hogy az ipari termelés egyenletesen oszoljék meg az egész köztársaság terii'e- tén. Itt magyarázzuk meg Szlovákia iparosításának kérdését >s. Az ipari termelés egyenletes meooszlásá- nak jelentőségével kapcsolathen a következő szempontokra hívjuk fel a figyelmet :

a) kihasználjuk a nyersanyagforrásokat és egyéb erőforrásokat;

b) iobban eloszthatjuk a munkaerőket (főleg Sz'ovákia területért), ak’k megelőzőleg az ipari termelésben nem jutottak alkalmazáshoz;

c) takarékoskodunk azokkal az eszközökkel, amelveket azelőtt fölöslegesen a behozott nversanva- gnkra és árucikkekre kellett fordítanunk;

d) biztosítjuk az ország védelmi készségét (példaként említsük meg a Nagy Honvédő Háborút, a zavartalan termelési lehetőségeket háború esetén is, mivel a nyarak egyenletesen oszlottak meg a Szovjetunió egész területén).

Hallgatóinkét olymódon ismertetjük meg legjobban az ipari termelés megoszlásának kérdésével, he megmutatjuk annak az atlasznak e térképeit, ahol megtaláljuk a szocalista építő- munka központjait (ez atlasz a „Slo- venská kniha” nemzeti vállalat könyvesboltjaiban szerezhető be).

A szocializmus építése jelentős áldozatok és eszközöket követel meg népünktől. Lenin elvtárs arra tanít, hogy minden fejlettebb társadalmi rend csak a nagyobb termelékenység segítségével győzhet a fejlet'enebb fölött és éppen a munka iránt tanúsított új viszonyban, a dolgozó tömegek feltörő kezdeményezésében láthatjuk a »erme- lékenység fokozásának és az egész társadalom megváltozásának 'egfőbb lendítőerejét (Lenin müveinek 11 része A nagy kezdeményezés: a csehnvelvú kiadás 473. oldalán), itt mutatunk reá hallgatóink előtt, hogy ezért nem teremthetjük meg a szocialista tá~sadal- mi rendet azonnal és áldozatok nélkül tehát a at az átmeneti időszakot nem

kerülhetjük el, amikor fokozatosan

kialakulnak a gazdálkodás szocialista formái és ezért nem bővelkedhetünk egszec-' mindenben. A propagandista felsorakoztathatja azokat * konkrét példákat, amelyek termelésünk emelkedő színvonalát és fejlődését bizonyítják. továbbá megemlítheti, hogy mindez mennyiben befolyásolja a dolgozók életszínvonalának emelkedését.

Ugyanakkor viszont hangsúlyozni kell, hogy büszkék lehetünk mindarra, amit eddig felépítettünk, mivel a szocialista építőmunkát saját erőforrások segítségével folytatjuk és semily n vonatkozásban sem függünk a kapitalista államoktól. Ezért jelent számunkra elsőrendű fontosságot, hogy népgazdaságunk valamennyi szakaszán e lehető legjobban takarékoskodjunk. Itt a propagandista hívja fel a figyelrrtet, hogy milyen következmények hárulnak népgazdaságunkra, ha nem takarékoskodunk az anyaggal és selejtes termékeket állítunk elő.

A továbbiakban a propagandista tömören magyarázza meg első ötéves tervünk jelentőségét, mutasson reá népgazdaságunk tervszerű fejlesztésének szükségességére, valamint világítsa meg, hogy miért fontos a tervgazdálkodás és milyen előnyöket hozott az ötéves terv. Fontos, hogy a propagandista tanulmányozza át Zápotocky elvtárs újév' nyilatkozatát (megjelent a Rudé právo 1954. január 3-i számában), továbbá Dolansky elvtáirs beszámolóját, amely 1951. februáréban Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának ülésén hangzott el és merítsen adatokat az 1953. szeptember 13-én elhangzott. Siroky elvtárs által elmondott kormánynyilatkozat első fejezeté) ol.

Ezután röviden vázoljuk fel, hogyan teljesültek az ötéves terv feladatai és az ötéves terv feladatainak teljesítése konkrét alakban milyen hatást gyakorolt ez ipari vagy mezőgazdasági termelés gvaraoodására abban a gyárban, esetleg faluban, ahol a propagandát? dolgozik. Az ötéves tervet dolgozó népünk fáradhatatlan és hősi munkáiénak segítségével teljesítettük. Mmden termelési ágazatban, az iparban és mezőgazdasápban egvartint. egész sor kiváló d Igozőval rendelkezünk, akik között jelentős számban fiatal . dolgozókat is találunk. A propagandista előadásában a szocialista munkának ezekre a hőseire olvmódon mutathat reá, hogy bennük az ifjúság példaképet lásson és kövesse őket.

Magyarázat közben megmutathatjuk a térképen a szoc alista építőmunkának azokat a közDontjait. amelyek építése éppen az ötéves terv idején indult meg. Szépirodalmi szemelvényt is felolvashatunk, például Marek „Virrad már” című művének valamelyik elbeszélését ismertethetjük.

Az “lőadás utolsó részét maradéktalanul a szocialista iparosítás kérdésének szenteljük, mivel itt mutathatunk reá hallgatóink előtt a szocialista építőm unka konkrét eredményeire abban a formában, ahogyan ezek az eredmények a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésében mutatkoznak m“c

A propagandista hasonlítsa össze az első köztársaság lakosságának életszínvonalát .. életszínvonal jelenlegi emelkedésével. Mutasson reá az ifjúság helyzetére a kapitalizmus idején, említse meg a szünte'enül fenyegető munkanélküliséget és nyomort, amely főleg a f etelság osztályrésze volt. Itt használhatja fel az ifjúság régebbi és jelenlegi életére vonatkozó tényeket, -a- lemint adatokat (kiadta a Csehszlovákéi Ifjúsági Szövetség központi bizottsága). Felolvashatja a „Magas politika" című elbeszélést is, amelyet A=ke- názy hasoncímü könvvében talál meg Az egész helyzetet legjobban környezetéből vett példákkal világíthatja meg. Hozzon fel oéldákat a kap ta1 ista állam ideiéből. Az életszínvonal je'en- tegi emelkedésének fejtegetésénél a propagandista a szocializmus alapvető ökonómiai törvényéből induljon ki. Azt a tényt, hogy valóban a szocializmus ökonómiai alaptörvényéhez tartjuk magunkat, a propagandista h'teles számadatokkal bizonyítja, ame'yek például az egiszségüpvi intézmények fejlődésére, bölcsődék, játszóterek és üdülőközpontok építésére, továbbá a korlátlan tanulást lehetőségekre, lakások 'é- tesífésére és az árak mérséklésére vonatkoznak. Ezt a kérdést úgy viláqiLsa meg, hogy a hallgatók 's tudatosítsák a szocialista államrend elsőbbségét a kapitalista államrenddel szemben és értékeljék mindazokat e vívmányokat, amelveket gyakran kézenfekvőnek találnak.

Mutasson reá továbbá, hogy nálunk a tervgazdálkodás jóvoltából sohasem lehet többé gazdasági válság. Néhol bizony ágazatokban előfordulhatnak ugyan hiányosságok de ezek a hiányosságok olyanok, amelyek csupán ideiglenes jellegűek. A propagandista

különösen azt hangsúlyozza, milyen nagy a jelentősége az ifjúság szempontjából, hogy nálunk nem lehet műn kenélkül’6ég.

Avégett, hogy a propogandista saját fejtegetéseit mennél közelebb hozza hallgatóihoz, a kör tagjainak környezetéből és munkahelyéről sorakoztasson fel példákat, majd a hallgatók életéből merített adatokkal bizonyítsa az életszínvonal rohamos emelkedésé'

A lecke befejezéseként hangsúlyozza, hogy az életszínvonal emelkedése nem attól függ, vájjon a kormány ez árak csökkentése mellett vagy ellen iönt-e, mivel 9 magasabb életszínvonal valamennyiünk munkájának függvénye, mert ez biztosítja a jóminőségű árucikkek elegendő mennyiségét. Végezetül emelje ki a párt szerepét, amely minden győzelem kezdeményezője és mutasson reá, hogy a párt számára törvényt jelent az életszínvonal fokozódására és az árak mérséklésére irányuló igyekezet, tehát semmiesetre sem választásokat megelőző taktikai húzás, amint ezt gyakran halljuk a burzsoázia oldaláról. A lecke befejezése előtt a propagandista hívja fel a hallgatók figyelmét az idevonatkozó irodalom tanulmányozására, ajánlja figyelembe a 13. lecke anyagát és sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyek a legközelebbi összejövetel alkalmával megvitatásra kerülnek:

1. Kinek a szolgálatában állt az ipari termelés a kapitalista köztársaság idején ?

2. M ben különbözik a szocialista iparosítás a kapitalista országok ipari fejlődésétől és mi a szocialista ipargsítás jelentősége a szocialista építőmunka szemszögéből 7

3. A *propagand:sta néhány hallgatójára azt a feladatot bízhatja, hogy a legközelebbi leckéig grafikonokat rajzoljon, például hogyan festett az ipari termelés az első köztársaság alatt, mi az ipari termelés helyzete most, milyen a kapitalista államok ipari termelése összehasonlításban a második v'lágháborút megelőző helyzettel stb., továbbá miként tükröződik vissza a termelés üteme a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésében vagy süllyedésében.

4. Hogyan harcolunk a dolgozók életszínvonalának javításáért, miképpen nyilvánul meg az ötéves terv teljesítése népünk életszínvonalának emelkedésében?

Vita közben helyezzünk súlyt arra. hogy a vitában mennél több hallgató résztvegyen. Tehát minden propagandista készítse elő a vita tervét, amely e lecke anyagából vett legfontosabb kérdésekre irányul, de ezenkívül az élénkebb vita kiszélesítésének elősegítése végett részletkérdéseket is vessen fel.

I

Vitassuk meg 3 szén kérdését: miben lik a szén jelentősége gazdasági életünk szempontjából és hogyan segíthetjük elő legjobban a széntermelés fokozását. Beszéljük meg a szocialista műnk a versen vek kérdését és a X. kongresszus tiszteletére felajánlott vállalásokat, hogy emeljük a fiatal dolqozók tevékenységét munkahelyükön.

Az egész vitának fel kell tárnia a hall'«tök előtt saját életük távlatait, éspedig annak szemléltetése végett.

I hogy az ipari termelés gyarapodásával | párhuzamosan eqyre nagyobb jólétbe kerülnek.

14. lecke

Falvaink útja a szocializmus felé

Ez' a lecke re? akar mutatni a közös szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyeire az 'aprózott mezőgazdasági viste-- melésse' szemben éspedig annak megvilágítása végett, hogy he csökkenteni akarjuk az árakat, főleg a közszükségleti cikkek árát és fokozni aka-juk az életszínvonalat, ez esetben okvetlenül ki kell építenünk és meg kell szilárdítanunk ez EFSz-eket. vagyis a szocialista gazdaságokat, amelyekben a gépesítés és a munka tudományos módszerei révén mezőgazdasági terményekből sokkal magasabb hozamokat érhetünk el. valamint sokkal magasabbra emelhetjük állataink hasznát.

A propagandista előadásának terve:

1 A parasztság élete régen és most

2 Az FFSz-ek a falvak gazdag élete felé vezető utat jelentik.

3 A kólák a falvak szocialista épí- tömiinkáiának ellensége.

4. A gépállomások és állami gazdasagok az újjáépítés szocialista újának eszközei.

Bevezetőben a propagandista mutasson reá a szocialista falvak jelentőségére mai korszakunkban, amikor a fejlődő ipar megköveteli 8 nyersanyagokat. a munkásoknak pedig elegendő élelmiszert kell biztosítanunk. Másrészt viszont azt akarjuk, hogy a falvak élete ez alapoktól kezdve megváltozzék és ennek következtében a parasztság ne küszködjék, hanem egyre örvendetesebb eletet éljen.

Előadásának első részeljen a propagandista rajzolja meg a parasztság és parasziif.júság életét az első köztársaság alatt, összehasonlításban a falvak mai életével. A szöveg meglehetős részlet sséggel világit reá a parasztság elviselhetetlen nyomorára a kapitalista köztársaság idején. Ezúttal főleg azt váz tljuk fel a hallgatóság előtt, hoqy a falusi gazdagok milyen fondorlatosán tudták kizsákmányolni a dolgozó parasztságot. A parasztságot fokozatosan függőségi helyzetbe hozták, mégpedig fo-> ‘ok és gépek kikölcsönzésével, az „Egy falu, egy család” jelszó hangoztatásával pedig arra törekedtek, hogy a szegényperasztok és a gyárak prole- társága között ellentéteket szítsanak.

A parasztság nyomorúságos helyzetének legmeggyőzőbb bizonyítékait magukban a falvakban találjuk meg, ahol az emberek még nagyon jól emlékeznek, hogy milyen nyomorban éltek a kapitalista köztársaság idején. A propagandista szépirodalmi szemelvényeket olvashat fel, felhasználhatja például Jilemnicky „Töretlen föld” című regényét,vagypedig a kör tagjai együttesen tekinthetik meg az ajánlott anyag szerint feldolgozott hasoncimű filmet.

Az első köztársaság idején a falvak ifjúsága se juttathatta érvényre rátermettségét, nem elégíthette ki tudásvágyát és semmibe sem volt beleszólása. Ezzel szemben jelenleg a nemzeti bizottságokban és EFSz-ekben sok f .tál dolgozót találunk, akik többi polgártársukkal együtt közösen irányítják községük sorsát.

Ezután a propagandista mutasson reá. hogy a népi demokratikus köztársaság mi mindéit adott és ad parasztságunknak. Először a földreform révén a földéhséget elégítette ki. A parasztság ez államtól pénzügyi segítséget is kapott. A falusi házakat jelenleg nem terheli adósság, a falvakat nem járja végrehajtó, nincsenek düledező viskók és nincsenek községi szegények. Hangsúlyozzuk 3 hallgatók előtt, hogy mindezt a párt harcának és a Szovjetunió teftvé segítségének köszönhetjük. Soroljunk fel példákat, hogyan fokozódott a parasztság életszínvonala, ahogyan ezt magunk is jól tudjuk (kultúráiét, üdültetések, mezőgazdasági iskolák, egészségügyi szolgálat stb.). A továbbiakban 1 °meljük, hogy a falvakon a választásoknak' mi a jelentősége. 1 ten a leggazdagabb paraszt volt a bíró, ma viszont a legszorgalmasabb gazdái..(dókat, közöttük a fiatal dolgozókat választják a nemzeti bizottságokba, mint a község képviselőit; a dolgozó parasztság a községekben a maga u és nem fijgg többé a kulá- kokt.ól. Az előadás második részében reámutetunk a falvak szocialista építőmunkájának fontosságára és előfeltételeire.

Megmagyarázzuk, hogy a mezőgazdasági termelés fokozásának, tehát a nép ellátása biztosításának is egyetlen útja a szövetkezeti napytermelés, e- me!y 3 közellátási nehézségek állandó jelleoü kiküszöbölésének feltétele és mind a dolgozók, mind a parasztság szünte'ei, emelkedő életszínvonalának alapja.

A szocialista építőmunka további jelentőségét abban kell látnunk, hogy a szar'«lusta gazdasági életet nem építhetjük fel két különböző alapra, vagyis a szocialista nagyiparra és az egyénileg szétforgácsolt mezőgazdaságra Ebben a részben reámutatunk arra is, hogy a falvak szociálist* újjáéoítése- nek 1 vszecüséoe a jelenlegi korszakban a szocializmus ökonómiai alaDtör- vénvébő! következik (az elaprózott mezőgazdasági üzemek képtelenek a dolgozó tömegek és a szocialista ipar eqyre fokozódó igényeinek kielégítésére).

(Folytatás a I. oMalan.)