Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-03-03 / 17. szám

1W<4. metritis 3. miFIÜSÄG 4 Köh’ilkúton megindult a kultúráiét Lapunk egyik előző számában töb­bek között a köbölkúti fiatalok életé­vel is foglalkoztunk. A cikk bizonyos fokig az ottani ifjúság kultúréletét és tevékenységét, valamint a környező falvak fiataljaihoz való viszonyukat é- rintette. A cikk a továbbiéban a kö­bölkút! fiatalok egykori helytelen szó­rakozási módjára is utalt. A cikk megjelenése nagy port vert fel úgy a köbölkúti, mint a környező falvak fiataljai között. Természetes, hogy a szomszéd falvak fiataljai a leg­nagyobb megelégedésüket fejezték ki a cikk iránt, már csak azért is, mert a köbölkúti fiatalok talán többnek né­zik magukat, mint másokat. Amint már említettük, a cikk megjelenése Köböl- kúton is nagy hatást váltott ki, de meg kell jegyeznünk, hogy éppen az ellenkezőjét érte el a kicsit kárörven­dő szomszéd falusiaknál. Ha jobban megnézzük a dolgot, a „jó szomszédok” sem tettek semmit annak érdekében, hogy valami módon segítséget nyújtsanak a köbölkút'ak- nak abban, hogy a helytelen nézeteiket újabb, egészségesebb nézetekkel cse­réljék fel. A helyzet viszont azt mutatja, hogy Köbölkúton is vannak olyan fiatalok, sőt többen is, akik igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a fa­lu fiataljait a helyes úton vezessék, hogy fellendüljön a szervezeti és a kul­turális élet és kiérdemeljék a környe­ző szomszéd falvak fiataljainak bizal­Eg;v kis verseidről Kedvesen emlékszem vissza arra a percre, amikor megismerkedtünk. Még most is élnek emlékezetemben édesen csengi! szavai, mintha csak látnám szépen mosolygó szemét, fehéren csillanó fogacskáit, szőke­ségét. A neve Lázár Anna, de otthon a szülei, testvérei és iskolapajtásai csak Ancinak szólítják. Egyszerű vékony, sudártermetű, nem egész tizennégy éves lány. A rozsnyói nyolcéves iskola példás tanulója. De nem erről akarunk most írni, hanem a verselgetésről. M^K Anci megpróbálkozott a versírással Az egész ott kezdődik. hogy An­ci szereti a könyvet. És ez ter­mészetes is. Verseket is olvasott. Petőfit és Aranyt. A versek anv- nyira megtetszettek neki. hogv egvszer maga is megpróbálkozott írni. Először nem sikerű11, össze­tépte. másodszor is, harmadszor is, tizedszer is. később aztán értelme­sebb. formásabb sorok is születtek Most, amint nézegetjük leg­utóbbi verseit, meg kell monda­nunk, hogy ezek a sorok már job­bak az elsőknél. Találunk hibákat, is. főleg a nyelvszegénysége és a tartalom ruhébaöltöztetése körül. Reméljük, hogy Lázár Anna, ‘-.a továbbra is példás tanuló marad és még többet fog olvasni, jó verseket is ir maid Ajánl luk neki rJ vassa mát. Köbölkúti látogatásunk során több fiatallal elbeszélgettünk. A község ta­nítóival, akik többnyire szintén fiata­lok, hosszas eszmecserét folytattunk. A vita, mely helyenként nagyon is ko­moly volt, felszínre hozta ’ a falu fia­taljainak a múltból hozott hiányossá­gait, de egyúttal rámutatott azokra a sikeres kísérletekre is, amelyek ked­vező eredményekkel becsegtetnek. An­nak ellenére, hogy a köbölkút! hagyo­mányos leánybálok a múltban általá­ban nem a leghelyesebb keretek között zajlottak le, hogy a bál főcélja nem mindig a helyes szórakozást szolgálta, az idei' leánybál nagyon jól sikerült. Mindenki jól érezte magát, a leányok is kitáncolhatták magukat és a bált sem zavarta senki. így van ez jól. A „jó szomszéduk” semmilyen kifogást sem emelhettek ellenük, már csak azért sem, mert ők is vendégek voltak és minden bizonnyal jól is szórakoztak. Nemrég fogtak hozzá a „Liliomfi” be­tanulásához is, amely rövidesen elő­adásra kerül. Nem akarnak a többiek­től elmaradni, nem akarnak csak a környékbeli kultúregyesületek látoga­tásaira támaszkodni. A színdarab be­tanulása után visszonozzák majd az édd'gi vendégszerepléseket. Reméljük, hogy a köbölkúti fiatalok egy pillanatra sem állnak meg ezen a nehezen megkezdett úton. Ami pedig a szomszéd Pacalokhoz való viszonyu­kat illeti, még nagvon sok tennivaló­juk van, különösen a helybeli traktor­állomás fiataljai között, akik több#yire mind a szomszéd falvakból valók. Itt mutathatják meg legjobban, hogy e- gvütt akarnak dolgozni minden fiatal­lal, különösen a sport és kulturális élet terén. Nem lenne helyes, ha megfeled­keznénk a helyi CsISz-szervezet mun­kájáról. Az évzáró közgyűlést még tren­dig nem tartották meg és az előké­születek is igen gyengék. Egy pilla­natra sem szabad megfeledkezniük ar­ról, hogy csakis a jól megszervezett évzáró közgyűlés teremtheti meg az előfeltételeit annak, hogy fiataljaik élete színesebbé, érdekesebbé és öröm­telivé váljon. Szorgalmasan tanulnak A rozsnyói kisálloméstól jobbra eáóorülő fen«kon azonnal feltűnnek a szép, modem épületek. Az emeletes lakóházak kö­zött ott díszeleg a szépen berendezett, egészséges bányásztanuló otthon is. A sűrűn elhelyezett ablakok vakító fénnyel tükrözik vissza a napsugarat. Végre megváltozott az időjárás. A napnak már érezni melegét. A szél sem olyan irgalmatlan. Kitárulnak a tamilóotthon ablakai. A fiatal bányászok kihasználják a szép időt. Az ablakokban tangóharmonikáznak, fütyülnek, énekelnek. Szabad idejüket tetszés szerinti szórakozással tölthetik. Szor­galmas munka után megérdemlik a kellemes pihenést. Egyesek a sportot kedvelik, mások viszont a zenét, vagy az énekkart. Vannak olyanok is, akik a könyvtárhelyiségben érzik magukat a legjobban. A tágas, kivilágított teremben, barátságos légkör­ben egymás mellett foglalnak helyet a magyarok és a* lová- kok. Mihál ik elvtárs a könyvtáros hol ennek, hol annak^lfiagya- ráz. A magyaroknak is megvan minden tanulási lehetőségük. A könyvespolcon 1.200 különböző magyar könyé áll rendelkezé­sükre. A fiatalok gyakran keresik fel ezt a szépen berendezett termet. Földes, Pusztai, Vermes és Kohut elvtársak szhte min- dunrvanu; tt'rioatói a könvvtárhelyiséanek Földes 17 éves barn* fiú. Szorgalmas munkájáért a banyában is kedvelik. A tanuló­otthonban is felkeltette a tanítók figyelmét. Szabad idejében a legszívesebben olvas, mégpedig előre kidolgozott olvasási terv szerint. A szépirodalmi könyvek kötik le a legjobban. Pusztai elvtárs alacsonytermetű szőke fiú a legszívesebben szakköny­vekkel foglalkozik. Kohut elvtárs a verseket szereti legjobban. Ő mega is megpróbálkozott már verseléssel, egész; jó eredmény­nyel járt, (baloldalon képünkön láthetj uk). A közelmúltban két osztály versenyt indított a legjobb ver­selő címéért. Kohót elvtársat magával ragadta a verseny láza. Ő nyerte meg az első díjat. Később már a tanulóotthon többi osztálya is versenyre hívta. Kohót elvtárs mindvégig kitartott. Az első dijat nem engedte ki a kezéből. A versenyt tovább foly­tatja. Legközelebb a kassai fiatalokkal méri össze tudását. Tanulnak, vígadnak a bányász fiatalok. Ugyan mit szólna ehhez az élethez egy régi harcos bányász, akit a rendőr gumibot, a koncén tárciós tábor már húsz-harminc éve sírba tett. Talán sirvafakadna? ... Nem... Örülne. Örülne annak, hogy sokéves küzdelme és szenvedése meghozta utódainak a boldog jövőt. , BAN ZOLTÁN Két levél az éberhárti fiatalokról Az éberhárti ifjúsági szervezet tagjai kultúrális téren jó munkát 1 végeznek. Az utóbbi időben is egy népi táncot tanultak be, amit kul- túrestjükön sikerrel adtak alő. A kultúrális munka megkezdése itt is nagy nehézségekbe ütközött. A CsISz-vezetőségének tagjai csak nagy nehézséggel tudták meggyőz­ni a többi fiatalokat a kultúrális munka fontosságáról. De meg­győzték őket, még Nagy Arankát is, aki csak könyörgés után volt hajlandó bekapcsolódni a munká­ba. Ma már az egyik legaktívabb tag. Szervezetünk új emberekkel is erősödött. Az egyik ilyen ügyes fia­tal CsISz-*ag Mokusz Ilonka. Jó példával jár elő Bartos elvtársnő is. Bekapcsolódott a tánckör mun­kájába. De ne feledkezzünk meg Szlovák Mátyás elvtársról sem, aki a színjátszócsoportban nagyon fon­tos munkát végez. Dicséretet ér­demel meg Szalinszky János és Kiszter Lajos is. SZLOVÁK JÁNOS Éber hárt. Karoljuk fel a magyar if úmunkások üjjyét a hratislavai Béke-üzemben Erre büszkék lehetnek ... a magyar és orosz irodalom nagy iáit; Csokonait. Petőfit. Vörösmar- tvt. Aranyt. Vajdát, Juhász Gyu­lát, József Attilát, Mikszáthot. Mó riczot. Puskint. Lermontovot Maja­kovszkijt, Gorkijt, és másokat. És még valamit akarunk mon­dani. Szeretnénk, ha Lázár Anna továbbra is megmaradna az isko­lában olvan egyszerű, szorgalmas. Szerény kislánynak, mint eddig volt Itt közöljük egyik legutóbbi ver­sét: népünk célja Nagy a mi nevünk célja. — van nálunk munka elég — Évítünk iskolát, utat s gyárat, hogy bőségben ellen a nép. Barázdátlan földeken zúg a traktor. Ültettük a nagy idők fáját. Előrehalad minden ember, és boldogan végzi munkáját. Keskeny köves úton iialadí az autó­busz. Itt-ott pocsolyát lehetett látni. Amikor az autóbusz egy pocsolyán ro­hant keresztül, a sáros, piszkos víz még az ablakra is felszökött. Mire Éberhártra értünk, az autóbusz színe teljesen megváltozott. Sötétzöld szí­nét szürkére festette a piszkos víz. A2 ablakra is vékonv sárréteg rakódott le, úgyhogv alig láttunk valamit a tálból. Éberhárt kis falucska. Körülbelül ezerötszáz lakosa van. A falu határá­ban folyik a Kis-Duna. A múltban többször kiöntött, sokszor okozott a falu népének aggodalmat és gondot Hány szegénv parasztnak ragadta el kunyhóját Különösen az 1935-ös kró­nika sok nvomorúságról beszélhetne A faluban a műveltség általában igen alacsony fokon áll. pedig bizony sok tehetséges ember van a faluban. A meztigazdaság terén komolv eredmé­nyeket tudnának elérni. És vájjon miért nem érvényesetek a tehetse­gek? Egész egyszerűen azért, mert szegénv parasztbéresek fiai voltaK. Nem tudták gyermekeiket iskoláz tatni és valamilyen szakmában kiké- peztetni. tgv vesztek el a tehetségek A kastélyban élő Apponvi Albertok- nak nem volt szükségük a parasztfiúk tehetségére. Ma Éberhárton is megváltozott » helvzet Megalakították a szövetkeze­tét, áttértek a nagyüzemi termelésre Rájöttek, hogv ígv sokkal többet tud nak termelni. Az ifjúságnak minden lehetőséi!- megvan, hogy tanuljon. A faluban var. nyolcéves iskola is. A faluból többen a pedagógiai iskolát látogatják, néhá- nyan a munkaerőtartalékok iskolái­ban tanúinak. Tanúihatnak, nem úgy nfiint szüleik azelőtt. Ez a valóság. A falu ifjúsága szép eredményeket ér el. Különösen a kultúrmunkában Példát mutatnak a szomszédos falvak fiataljainak is. Színdarabokat adnak elő a szomszéd falvakban. A sikert fő­leg Dicskó József igazgató, Horváth Pál tanító elvtársaknak köszönhetjüK akik a színdarab betanításánál segí­tettek. A szereplők minden szabad ideiüket a színdarab betanulásának szentelik, nehogy az előadással kudar­cot valljanak. Nagy Aranka, Machái Boris, Koller Ferenc -és Szilinszkv elvtárs is kitünően szerepelt. Örülnek, ha a falu lakosságát szórakoztatni tudják. A fiatalok nyáron az EFSz földjein szorgalmasan segédkeznek. Részt vet­tek az aratásnál és a cséplésnél is. Nem hanyagolják el a szervezeti kérdéseket sem. Megvitatták Vecker elvtárs. a CsISz KP XI. plenáris gyű­lésén elhangzott beszédét. Azóta már 15 új tagot vettek fel a CsISz-be Pár hete. hogv Vinkler Margit. Pöllér Mária. Füle Imre, és mások kezükbe kapták a kéktábláju. Könyvecskét — Csak pár hete annak hogv tagjai a ÖsISz-szervezetnek. annak a szerve­zetnek. amelv a somoriai járásban az első helvre került Ez pedig nem kis dolog. Erre büszkék lehetnek az éber- harti fiatalok SALMA IMRE Hollóssy Magda Éppen a legalkalmasabb időben — műszakváltáskor — érkeztünk a bra- tislavai Béke-üzembe. Az üzem főbejá­rata előtt munkájukba siető dolgozók­kal é6 munkájukból hazafelé tartókkal találkozunk. Alig lépjük át az ajtó kü­szöbét, Budaj Gyula elvtárssal, az üze­mi Cs!Sz-.szervezet propaganda-leü­lősével találkoztunk. Tőle érdeklődtünk a helyi CsISz-szervezet munkája fe­lől. Megtudjuk, hogy az üzemben körül­belül hatvan magyar ifjúmunkás dol­gozik. A szervezeti munkából azonban alig veszi ki egy-kettő a részét. — Nehéz velük boldogulni — mond­ja Budaj elvtárs — s mint, aki nem segíthet v dolgon, széttárja mindkét kezét. — Például a közelmúltban ma­gyar színjátszó kört akartunk szervez­ni. — Azt hiszed sikerült... ? Eleinte úgy látszott, lesz belőle va­lami, mert akinek csak elmondtuk, mindenki örült és lelkesedett. Amikor azon-b .. összehívtuk a magyar irjusa- got, hogv megszervezzük a színjátszó kört, alig jöttek el egynéihányan. Hát így állunk ... — Az a baj, hogy a magyar ifjú­munkások között kevés a CsISz-tag. Sokan nem tudnak még kellőképen szlovákul s ezért nem járnak a gyű­lésekre azok sem, akik tagjai a szö­vetségnek. Sajnos, Budaj elvtárs az üzemben egyetlenegy olyan elvtársat sem ismer, aki olvassa az Oj ifjúságot. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a ma­gyar ifjúmunkások a Smenát vagy más szlovák lapot olvasnak. Igen csekély kivétellel ezt azért nem olvassák, mert nem értik a szlovák nyelvet, vagypedig azért, mert nem érdekli őket az újság- olvasás. Ebből is láthatjuk, Ihogy az üzemiben még hiányos a felvilágosító és a nevelőmunka. Egy elvtársnő például, amikor a ve­zetőség méltónak találta arra, hogy felvegyék a Cs!Sz-be, és megkérdezte tőle, akar a belépni a CsISz-be, így vá­laszolt, illetve ezt kérdezte: — Melyikbe ? A magyarba vagy a szlovákba ? Ez az eset is bizonyítja, hogy a fia­talság nincs tisztában a CsISz szerve­zeti szabályaival, nem ismeri feladatát, jelentőségét é6 munkáját. Sajnos, a vezetőség nagyon keveset tett eddig a magyar ifjúság aktivi­zálása érdekében. Az üzemben kevés kezdeményező magyar ifjúmunkást ta­lálunk. Budaj elvtárs és más elvtár­sak is arra törekednek, hogy a magyar ifjúmunkásokat is megnyerjék a CsISz számára. Eddig azonban nem fordítot­tak munkájukra olyan gondot, mint amilyen kívánatos lett volna. Szükséges tehát, hogy a vezetőség és az Ifjúsági Szövetség tagjai is he­lyes felvilágosító munkát végezzenek és a szervezeten kívülálló ifjúmunká­sok zömét megnyerjék a CsISz számá­ra. Ezáltal biztosítják a magyar ifjú­munkások politikai és szakmai tovább­képzését. He ezt megteszik, egész biz­tos, hogy majd azok az elvtársak is szorgalmasan eljárnak majd a gyűlé­sekre, akik eddig távolmaradtak. Ha az ifjúság nagy részét megnyerik a CsISz számára, egész biztos létre tud­ják hozni majd a színjátszó kört is. Reméljük, hogy a közeljövőben si­kerülni fog a magyar ifjúmunkások zö­mét bekapcsolni a CsISz munkájába. A hiányosságok ellenére sok dicsér­ni valóval is találkozunk a Béke-üzem­ben. Szép például az ’fiúság jó mun­kakedve. egészséges munkaviszonya, munkafegyelme. Erről tanúskodik Hol- lóssy Magda példája is, akinek az évi átlagteljesítménye 121 százalék. Hollóssy Magda szereti a közösséget. Megígérte, hogy segítségére lesz a ve­zetőségnek a magyajr ifjúság aktivizá­lásában. Reméljük, hogy segítőtársai akadnak is, és előbb-utóbb mozgósítják a Béke­üzemben dolgozó magyar ifjúmunkáso­kat, akik egész biztosan örömmel ve­szik majd ki részüket a szervezeti é- letből. BARTHA TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents