Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-09 / 2. szám
m Ol IFIÖSÄG 1954 január 9 Hogyan lett Csehszlovákia népi demokralikns állam, miért tartozik szorosan a béketáborhoz és a szocializmus építőihez megvitatni. Az előadás szövege csak alapul szolgálhat az önálló tanulmányozásra. Természetes, hogy a propagandista csakis a leglényegesebb kérdésekre szorítkozhat. Mielőtt a propagandista megvilágítaná az első kérdést, bevezetésképpen magyarázza meg, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak milyen kihatása volt a cseh és szlovák nép felszabadító harcára. Ez a forradalom mozgásbe hozta népünk széles rétegeit, megsiettette az Osztrák-Magyar Monarchia szétdarabolását és kiharcolta az önálló csehszlovák államot. Leplezzük le a burzsoázia hazugságait, akik azt híresz- telik, hogy Wilson és Masaryk alapították az új államot. Ezzel az állítással szemben ez a valóság, hogy a cseh és szlovák nép felszabadulásánál 1918-ban a győzedelmes Nagy Októberi Szo- calista Forradalom játszotta e legnagyobb szerepet. Ezt az állítást úgy bizonyítjuk be, hogy doku- mentáris felvételeket mutatunk be és töredékeket olvasunk fel Antonín Zápotocky „Vörös fény Kladnó felett” című művéből. Mégpedig „Az október 14-e Kladnóban” című fejezetet („Nagy forradalom — 1918 október 14-én” a 49—64. oldalon), vagypedig olvassunk fel V. Kána: „Háborútól űzve” című könyvének „1918 október 28-a egy proletár fiú szemszögéből nézve” című fejezetet. A magyarázat első részében az a feladatunk, hogy e hallgatóknak megmagyarázz^ a köztársaság politikai jellegéért vívott harcot és hogy leleplezzük a szociáldemokrata párt áruló szerepét és Masaryk szerepét is, mint azt a „Bizonyítékok T. G. Masaryk népellenes és nemzetiségellenes politikájáról” című könyvből felolvashatjuk. Másrészt viszont megmagyarázzuk a szociáldemokrata párton belül keletkezett baloldali szárnyat és az 1920-as év eseményeit, melyek forradalmi tettekhez vezettek. A csehszlovák burzsoázia. melyet a nyugati nagyhatalmak irányítottak, látta, hogy a munkásság forradalmi előretörését csakis erőszakkal tudja elnyomni. Az 1920-as év eseményei e munkásosztályt arra a meggyőződésre vezették, hogy bolsevista, erős pártot képezzenek. Továbbá megmagyarázzuk a CsKP keletkezésének jelentőségét, amely a decemberi harcok tapasztalataiból indul ki, amelyből a burzsoázia került ki győztesen. A decemberi eseményeket jobban megértjük, ha felolvassuk Olbracht: „Anna" című könyvének egy részét (a Fucsík- jelvényszerző verseny számára megjelent kiadás 174—198. oldalon) vagypedig felolvasunk Antonín Zápotocky „Vörös fény Kladnó felett” című könyvéből a CsKP megalapításáról szóló fejezetet, amely Így kezdődik: „A kongresszusi napok küszöbünk előtt állanak”. Ezeket a töredékeket se lehet teljesen felolvasni, a propagandista csak egyes részletekre szorítkozhat. A beszélgetésnél felhasználhatja őket, vagypedig egy külön összejövetelen megbeszélheti őket. „A békéért, a hazáért, a szocializmusért" nevű albumból mutassuk meg a hallgatóknak a 14. számú képet, amelyen Bohumír StneraJ, Antonín Zápotocky és Josef Haken elvtársak fényképeit látjuk és a „Rovnosf" rimű folyóirat fotókópiáját, valamint felvételeket az 1920-as decemberi sztrájkról és további felvételeket a tüntetésekről Nagyon helyes volna, ha ebből az alkalomból a hallgatók meglátogatnák az „Anna proletárka” című filmet, vagy színdarabot. A második kérdés magyarázatánál méltatjuk a CsKP V kongresz- szusának jelentősödét és rámutatunk a párt bol- sevizálására az 1921 és 1929-es években. A problémákkal nem foglalkozhatunk behatóbban. mert hiszen nem'párttagokkal állunk szemben. hanem az ifjúsággal és ezért csak a főproblémákat ismertessük. Magyarázzuk meg azt is, hogy a burzsoázia harcban a munkásmozgalom ellen gyakran olyan módszerekhez is folyamodik, hogy a forradalmi pártba a saját ügynökeit küldi ki. Ez történt az 1925—29-es években is. a párt vezetőségébe ellenséges elemek hatoltak be. A párt egészsége., magve Gottwald elvtárs vezetése mellett harcolt az árulókkal szembe. A harc 1929-hen a CsKP V kongresszusán csúcsosodott ki, amikor a párt a saját soraiban leszámolt az ellenségeivel és a pártot gottweldi vezetőség vette át. A CsKP V kongresszusának óriási a jelentősége. A párt megszilárdult és még szívósabban és következetesebben harcolt a gyűlölt kapitalizmus ellen, a munkások és a középpanisztok követel mén veinek eléréséért. A párt még jobban megközelíti példaképét, a Szovjet Kommunista Pártot és mindinkább elnyeri a dolgozók bizalmát. A propagandistának azt ajánljuk, hogy ehhez a magyarázathoz alaposan tanulmányozza át Kle- ment Gottwal ■ műveinek l. kötetét (a 188—229. oldalon). Az előadás tananyaga sok adatot közöl a munkásság helyzetéről a gazdasági válsáq idejéből a munkanélküliség, éhség és nyomor korszakából, amikor 3 tüntető munkások közé lőttek. A propagandista minden oldalról világítsa meg. hogy a gazdasági válság a nemzet nem minden tagjára nézve jelentett nyomort Míg a munkanélküliek a szabad ég alatt aludtok és tízezren éheztek, másrészt viszont g kapitalisták a munkanélkül szerzett nyereségből a legnagyobb fényűzésben éltek. Külföldre, a francia Riviérára és a Svájcba utaztak, mulatságokat rendeztek és dőzsöljek. Fantasztikus jövedelmeik voltak. Például a 2iv- nobank nyolc igazgatója 4,500.000 korona fizetést kapott évente. Dr. Preis, a Zivnobank vezérigazgatójának 1936-ban egy év alatt körülbelül 5 millió korona jövedelme volt. A CsKP vezetése alatt a. munkásság sztrájba fogott, hogy igazságos követeléseit elérje és emberi módon élhessen. A sztrájkok és tüntetéseknél a száz meg száz sebesült és halott munkás vádolta a masaryki demokráciát és humanizmust, vádolták az egész kapitalista rendszert. A propagandista a lecke ezen részét további konkrét adatokkal bővítheti ki, melyeket a helyi üzemeken nyer és az idősebb elvtársak elbeszélése alapján felolvashat vagy beszélhet a gazdasági válság idejéről, arról, hogyan éltek akkoriban az üzemben és az ő falujukban. Arról is beszéljen, hogy hogyan élt akkoriban az ifjúság. Nagyon helyes, hogyha a gazdasági válság idejéből képes újságokat és folyóiratokat mutat a hallgatóknak. Idejében érdeklődjék meg, hogy hol lehet ilyen régi folyóiratokat beszerezni, melyik tanácsadóban, vagy esetleg melyik idősebb elvtársaktól. Az előadásnál jól felhasználhatjuk a már ajánlott albumban a 17 képet, amelyen sok doku- mentáris felvétel látható. Sok szépirodalmi szemelvénnyel tehetjük változatossá a beszélgetést, így például felolvashatunk Fucsík: „Reportázs a burzsoá köztársaságról”. Karel Novy’ „A kereszt- útón’, vagypedig G. Vcelicka: „Kávéház a főutcán” című könyvéből. A legegyszerűbb azonban, ha a propagandista felhasználja a már említett „És ez az a gyönyörű föld" című gyűjteményt. Nagyon helyes, ha a hallgatók megtekintik a „Sziréna”. „A megacélozottak" című filmeket, a „Mosteri sztrájk” és a „Duchcovi alagút” című színműveket. Az utolsó kérdésnél hangsúlyozzuk ki, hogy a burzsoázia fokozottabb mértékben támadja a kommunista pártot, amely leleplezi és kipellengérezi a kormány fasiszta irányzatát. A burzsoázia attól tartott, hogy az agyonnyomorltott és fellázadt nép már nem tűri sokáig a burzsoázia uralmát. Ezért a burzsoázia fasiszta diktatúrához folyamodott, hogy á nép ellenállását kényszer által letörje. München betetézte a cseh és szlovák burzsoázia árulását, amely a saját érdekében elárulta a köztársaságot és eladta Hitlernek. A propagandista hangsúlyozza ki, hogy a Kommunista Párt volt az egyetlen, amely következetesen a fasizmus és München ellen harcolt. Alaposan magyarázzuk meg 3 párt VII kongresszusának jelentőségét, amely a köztársaságot az egyre jobban fenyegető veszélyre figyelmeztette. A párt felhívást intézett a néphez, hogy tömörüljön egységbe, mert csakis így védelmezhetik meg a köztársaságot. Gottwald elvtárs akkoriban a következőket mondotta: „Azt akarjuk, hogy a szocialista pártok velünk pgviitt harci egységet alkossanak, hogy meg- védhpssük a békét és Csehszlovákia ne essen Hitler áldozatául A legszorosabb együttműködést kívánjuk Csehszlovákia és 3 Szovjetunió között. Következetesen támogatjuk a Szovjetunió belpolitikáját. Azon vagyunk, hogy letörjünk min- Jpn olyan1 irányzatot, amely azt szeretné, hogy Prága a fasiszta Berlin fiókja legyen. Természetesen ellenezzük, hogv elitéiienek olyanokat, •akiknek az a jelszavuk, hogy „Éljen a Szovjetunió’ és ezzel ellentétben felszabadítsanak cseh fasisztákat, akik Hitler ügynökeivel tárgyalnak és Göbbelshez járnak látogatóba.” A párt a köztársaság megvédelmezéséért folytatott harca által megnyerte a nép többségének bizalmát. A nemzeti harc élére a kommunista párt vezetése mellett a munkásosztály állt. A CsKP maga köré tömörítetté a becsületes cseh és szlovák hazafiakat — a husziták, a falusi felkelők és az 1848-as év forradalmárainak utódait. A nép a munkásosztályban nem csalatkozott A Szovjetunió oldalán győzedelmes harcot folytatott hazánk a fasiszta megszállóktól való felszabadításáért. Itt azt ajánljuk, hogy nézzük meg az album 18 oldalát és olvassuk fel Mária Pujman: „Játék a tűzzel” című regényéből a 45—52. oldalon a „Berlinben” című fejezetet. A magyarázatot tarkítsuk idősebb elvtársak elbeszélései vei visz- szaemlékezésekkel az akkori időkre Főleg arról beszéljünk, hogy milyen volt az élet a határmentén és a hadseregnél. A bevezető lecke után a propagandista kijelöli hogy a hallgatók tanulmányozzák át az előadás szövegét a 104—122 oldalig. A hallgatók figyelmébe ajánlja Gottwald elvtárs parlamenti felszólalását 1929 bő' (lásd Gottvald művei I. kötete a 311—323 oldalon'' Egyúttal közli, hogy a következő összejövetelnél milyen kérdésekkel fognak foglalkozni. A kérdések a következők: 1. 1918—20-ban miért nem alakult a köztársaság szociálist' köztársasággá 2. Hogyan élt a fiatalság a gazdasági válság idején. 1 3. A CsKP hogyan harcolt a gazdasági válság idején a dolgozó nép érdekéért. 4. Hogy került sor Münchenre és hogyan harcolt a párt a fasizmus és a háború veszélye ellen. A propagandista a következő összejövetelnél ezekkel a kémesekkel foglalkozik majd, de egyúttal részletkérdésekre is felkészül, hogy e vita folyamatos legyen. Melegen ajánljuk, idézzék fel a helyi eseményeket is, hogy a hallgatók tiszta képet nyerjenek a múltról. Az a fontos, hogy a hallgatók beszéljenek és ne csak a propagandista. A 9. leckénél ügyesen felhasználhatjuk Fran- tisek Nefásek: „Klement Gottwald ifjúsága” című könyvét, „Levelek Gottwald elvtársról”, valamint Klement Gottwald műveit I—VIIl-ig. 10. lecke: NÉPÜNK HARCA RENDSZERÜNK MEGTEREMTÉSÉÉRT ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT A lecké célja, hogy a kör- tagjai tiszta képet nyerjenek a rendszerünk megteremtéséért és megszilárdításáért vívott hősi harcról. A propagandista feladata, a hallgatókkal megérteni, hogy hazánk a kommunista párt vezetése mellett hogyan alakult át a béketábor országává és hogyan lett az építő szocializmus hazája. A propagandista előadásának a következő a terve: 1. A CsKP harca a népi demokrácia megteremtéséért. 2. A CsKP harcban a népi áemokrácie megszilárdításáért. 3. A dolgozó nép februári győzelméről. 4. A szocializmus építése hazánkban. A magyarázat terve tökéletesen egyezik az előadás anyagával. A propagandista természetesen nem foglalkozhal behatóan minden kérdéssel, mert hiszen a IV—VI. tárgynál még fog ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A magyarázat első részében rámutatunk arra, hogy 1939 március 15. óta, azaz Csehszlovákia megszállása óta hősi harcot vívtak a megszállókkal. Ebhen a harcban a CsKP vezetése mellett széles rétegek vettek részt, ezek azonban kénytelenek voltak illegalitásba átmenni, mivel 1938 decemberében 3 oártot betiltották. A párt rögtön március 15. után felhívást adott ki, melyben többek között a következőket mondja: „Ma a cseh és szlovák nép világosan érzi, hogy csak egy út létezik, amely a nép megvéde'mezé- séhez vezet: az ellenállás, védelem és a harc útja”. A propagandista magyarázza meg a hallgatóknak, hogy 0 cseh néppel a megszállás nehéz ‘dó- szakában szándékoztak felszámolni. A megszállás a megszállók elleni harcok dicső korszaka volt. A harc elén a párt állt. Ezer és ezer kommunista és pártonkívüli áldozta fel életét harcban e haza szabadságáért. Gottwald elvtárs Moszkvában megjelöli a nemzeti felszabadító harc győzedelmes útját és rögtön kezdettől kihangsúlyozza, hogy a párt egy új köztársaságért harcol, amelyben végképpen meg kell törni a bankok, a kartellek, e monopóliumok és a nagybirtokok uralmát. A köztársaság valóban népi köztársaság legyen.” A párt képviselte a nemzeti felszabadítás idején a legnagyobb erőt és a felszabadított köztársaságban is a népi demokratikus köztársaság felépítésénél a párt jelentette a leghatalmasabb pilléreket e szocializmus építésénél. Ennél a magyarázatnál olvassunk fel szemelvényeket Mária Pujman’ „Az élet a halál ellen” című könyvéből. (Például a Lidicéről szóló fejezetet, melyet megtalálunk a 163—171- odalon) Ezenkívül mutassunk a hallgatóknak dokumentáris felvételeket a fasiszták elleni harcokról, különösen a Szlovák Nemzeti Felkelés idejéből, a prágai barikádharcokról és a szovjet hadsereg által való felszabadításról Mutassuk meg az album 18. és 19. számú kénéit. A filmek közül a következőket ajánljuk: A „Néma barikád", „A felszabadított Csehszlovákjában”. „Telgárti hősök", „Holnap vége a harcnak". „Farkasverem”, „Letört szárnyak” A propagandista tanulmányozza Klement Gottwald „Tíz év” című művét. A második részben csak két kérdésre kell szorítkozni mégpedig hogyan harcolt a nárt a népi demokrácia megszilárdításáért és a burzsoázia hogvan szahntálta ez építő prngrammot és még szemtelenebből lépett fel a népi demokratikus rendszer ellen. A kommunista párt harcolt a kacsai kormány- programm megvalósításáért, a nép hatalmának megerősítéséért és kiszélesítéséért. A kommunista párt egyre inkább megnyerte a nép bizalmát és megerősítette a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség egységét. A burzsoáz í szabotálta a kassai kormányprog- rammot és a kétéves qazdasági tervet. 1916-bsn a választások előtt a reakció még fokozta támadásait. A reakció jelszava’ Minél rosszabb a nép helyzete annál jobb nekünk Ezek után a propagandista a helvi viszonyok figyelembevételével magyarázza meg, hogy a reakció mennyire igyekezett szétverni a fiatalság egységét. A 3. kérdésnél a propagandista hangsúlyozza ki, hogy a reakció egyre szemtelenebbül lépett fe! és ez már az ellenforradalmi puccs előszelét jelentette. A párt éberségre hívott fel és előre figyelmeztetett a veszélyre. A propagandista világítsa meg a februári eseményeket, mégpedig ugyanúgy, mint ahogy az az előadás szövegében van, a 128—130. oldalon. A harmadik kérdés befejező részében a propagandista megmagyarázza, hogy a dicső februári győzelem után milyen eredményeket értünk el. (Államosítás, alkotmány, új nemzetgyűlés stb). Nagyon helyes, ha felolvasunk Gottwald elv- társ beszédeiből, esetleg hallgassuk meg gra- mafonlemezekről. így könnyebben megértjük, hogy 1948 februárjában tulajdonképpen miről is volt szó. Megmutathatjuk még az album 20-ik képét. A magyarázat utolsó részében ismertessük meg a hallgatókkl a CsKP IX. kongresszusa által kitűzött elveket, mert az iparosítás és kollektivizálás kérdéseit a további leckék folyamán vesszük át. A propagandista hangsúlyozza ki, hogy a párt érdeme, hogy megszilárdult a népi demokratikus rendszer és hazánk szorosan a béketáborhoz tartozik. A gyűlés végén a propagandista a hallgatók figyelmébe ajánlja a 10. lecke szövegét a 122— 135. oldalig és közli, hogy a következő beszélgetésnél milyen kérdésekkel fognak foglalkozni. A kérdéseket a következő sorrendben vegyük át. X*. Miért győzött Csehszlovákiában a népi demokratikus rendszer. 2. A februári győzelem jelentősége és kihatása a dolgozó népre. 3. A CsKP kongresszusa milyen feladatolct tűzött ki. A beszélgetést a következő gyűlésen 14 nap múlva folytatjuk. • Még néhány megjegyzés a propagandista számára. Ezek a módszertani tanácsok tulajdonképpen segédanyagot tartalmaznak az egyes leckék előkészítéséhez. A lecke szövegét nem szabad a hallgatóknak egész egyszerűen csak felolvasni, mini ahogy azt sok esetben az előbbi leckéknél megtették. A tanácsok a propagandista részére szólnak és nem a hallgatóknak. A propagandista maga egyedül ítélje meg a helyzetet és a saját tapasztalatai alapján használja fel a módszertani tanácsokat. A módszertani tanácsok minden kérdés feldolgozásánál oda irányulnak, hogy szemléltető segédmódszereket használjuk, olvassunk fel irodalmi szemelvényeket és látogassunk mozi, vagy sztnelőadásokat. Ez még nem jelenti azt, hogy a propagandista mindent használjon fel, amit ajánlottunk. Minderre nincs is idő. Fontos azonban, hogy a propagandista maga sok szépirodalmat olvasson 5s rábírja e hallgatókat, hogy sokat olvassanak, ez a kör munkáját is nagyban elősegíti. * Kérjük, írjátok meg, hogy ezek a módszertani tanácsok jó szolgálatot tesznek-e. írjatok a következő címre: SÜV CSM Bratislava, Prazská 9. A propagandistáknak e következő irodalmat ajánljuk: • Klement Gottwald az ifjúsághoz. Klement Gottwald müvei, I. kötet. M. Gosiorovsk^’ Adalékok a szlovák munkás- mozgalom történetéhez. F. Necásek- Klement Gottwald ifjúsága. Szépirodalom: A. Jirásek: Mindenki ellen. A. Zápotocky- Üj harcosok sorakozója. A. Zápotocky- Vörös fény Kladnó felett. I. Olbracht: Anna. M. Majerová: Sziréna. M Pujmanová: Emberek a válaszúton. M Pujmanová: Játék a tűzzel. J. Fucík: üzenet az élőknek. Jilemnicky’ Töretlen föld. Jilemnicky' Cukor. Hecko: Falu a hegyek közt. A következő filmeket ajánljuk: Sötétség, Ján Rohác ? Dubé, 1848-as forradalmi év. Matus a cipész. lestráb és Hrdlicka. Üj harcosok sorakozója, Anne, A néma barikád, Megacélozottak. Az Uj Ifjúság melléklete
