Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-09 / 2. szám

1954. január 9. A propagandisták munkájáról 7 ★ Eudovít Miglas a Garam- menti cukorgyár difuzőrje most van másodszor gyógy­fürdői kezelésen. „Előszór 1942-ben voltam Budapesten, de azt össze sem lehet ha­sonlítani a mai kezeléssel. Amíg kezelésen vol­tam, féltem, h gy közben el- bocsájtanak a munkából. Az orvosok nem törődtek ve­lünk, étel kevés volt és bánásmódról semmi iót nem tr '.dhatok. Gyorsan meg akarok gyógyulni, hogy ismét dolgoz) ássák és ezzel köszönjem meg pártunknak és kormányunknak, hogy ennyire gondoskodik ró­lunk.” A gyógyítási folyamat meghatározásának alapját az alapos orvosi vizsgálat ké­pezi. MVDR. Z(lenek Sándor úgynevezett töréssel állapítja meg a betegség helyét. ★ Példás CsíSz-szer vezet Az ifjúság nevelésénél óriási szere­pe van a CsISz-nek. Szocialista haza­szeretetre . és proletár nemzetköziségre neveli a fiatal nemzedéket. A nevelés egyik legfontosabb eszköze a politikai iskolázás. Ezért az aiapszervezetek te­gyenek meg mindent a politikai isko­lázás sikeréért. A CslSz oktatási évének sikere fő­képpen a propagandistától’ függ. He a propagandista jól végzi munkáját és a- laposan felkészül az előadásokra, akkor a fiatalok nem maradnak el a politikai iskolázásról. Ezért a propagandistának alaposan fel kell készülnie az előadások­ra. Ez azt jelenti, hogy alaposan tanul­mányozza át a leckét, amelyet elő fog adni. Ha nem tanulmányozza át alapo­san a tananyagot, akkor természetesen nem tud tanítani sem. Senki sem tud­ja azt tanítani, amit maga sem tud. A Práca Mladych minden tárgyra vonat­kozólag hoz módszertani tanácsokat az Űj Ifjúság pedig magyar nyelven hoz utasításokat. Ezekben az utasításokban közük a könyvek jegyzékét is, amelye­ket a propagandista az előadásához felhasználhat. Ezeket a könyveket a községi, szövetkezeti vagy az iskolai könyvtárakból kikölcsönözheti. A propagandista úgy készüljön az előadáshoz, hogy tanulmánya közben jegyzeteket készítsen Nagyon helyte­len, ha a leckét vagy a könyveket csak egyszerűen felolvassuk az ifjúságnak A propagandistának a saját tudását is bele kell vinni az előadásba. Ha a lec­két csak elolvassák, akkor az nagyon unalmassá válhat, mert a fiatalok csak valami száraz felolvasást ■ hallgatnak. Hogy előadásunk közben ne tévedjünk, feltétlen tartsuk magunkat az alaposan előkészített jegyzeteinkhez, nagyon he­lyes, ha e propagandista szemléltető­eszközöket vesz igénybe, mert ezáltal színessé teszi az előadást. Ez azt je­lenti, hogy gyakorlati példát hozzon fel az egyes üzemek, EFSz-ek, vagy állami birtokok életéből. Az ifjúság érdeklődik a politikai is­kolázás iránt. Megfigyelhetjük, hogy a fiatalság lelkesedni és tanulni akar. Természetes,. hogy a propagandistának egyre fokozni kell a fiatalok érdeklő­dését. Gérecz elvtárs, a bejei QsISz-szerve­Az iskolában sokat tanulunk. Most vígan megy a tanulás, mert nincs sem­mire gondunk, csak a tanulásra. Alig várjuk a tanítás kezdetét és ez előadá­sokat. Minden reggel sietünk az isko­lába, mert jól érezzük ott magunkat. A tanítók megismertettek bennünket azzal is, hogy a múltban milyen volt az élet. Mi csodálkozva hallgatjuk, amit a tanító elvtársak a múltról beszél­nek. Alig akarjuk elhinni, hoov réaen a gyermekeknek sok esetben már 12— 13 éves korukban dolgozni kellett. Ezek a fiatal munkások nem tanulhattak egész nap a hátuk mögött káromkodott a munkavezető, vagy a munkaadó. Na­gyon rossz lehetett akkor az élet. Szo­morúak, bánatosak lehettek akkoriban a gyermekek. Ma vidám az Ifjúság. A munkások azért dolgoznak, hogy a gyermekeiknek jobb életet biztosítsa­zet propagandistája igazán érdekessé teszi előadását, ezt onnan is látitatjuk, hogy a 25 jelentkező helyett, mindig 35—36 fiatal jelenik meg az iskolázá­son. Gérecz elvtárs a leckéket és az előadásokat két részre osztja. Sok az anyag, sokkal jobb is, he két részre osztjuk. A tanítás így aztán igazán ala­píts, mert a propagandistának alkalma van ugyanazt a kérdést többször is megvitatni. Ebből látjuk, hogy a pro­pagandista addig beszéljen egy kérdés­ről, amíg tökéletesen nem győződik meg arról, hogy a hallgatók teljesen tisztában vannak az átvett kérdés je­lentőségével. Bajó elvtárs, Rimaszécsen, Kozsár elvtárs, Henván szintén alaposan fel­készülnek a politikai iskolázás vezeté­sére. Itt is mindig több fiatal jelenik meg az Iskolázáson, mint amennyien beiratkoztak. A járási szervek nagyobb gondot for­dítsanak a politikai iskolázásra. A já­rási instruktorok, vagypedig a járási bizottság tagjai sűrűbben látogassák a politikai köröket. Csak így nyernek tiszta képet a politikai iskolázás le­folyásáról és ha a politikai körök mun­kájában előfordul valami hiba, akkor segítségükre tudnak sietni. A propagandisták részéről alapvető nagy hiba. hogy elhanyagolják a szemw náriumok látogatását, amelyen a poli­tikai körök vezetéséről tanulhatnának A tornaijai járásban is csak hatan-he- ten jelennek meg a propagandisták szemináriumán Legutóbb a szenei já­rásban is csak két propagandista jelent meg a szemináriumon. Sok helyen a CslSz járási bizottsága rosszul szerve­zi meg a szemináriumokat. Vannak a- zonban olyan esetek is. hogy a pro­pagandista azt képzeli magáról, hogy már eleget tud és nem tartja fontos­nak. hogy a szemináriumon megjelen­jen Tehát minden propagandista legyen tudatában annak, hogy a rábízott ta­gokért és az iskola sikeres befejezé­séért ő felelős. Tőle függ a politikai is­kolázás sikere. Ezért a propagandisták mélyítsék ki tudásukat, hogy jobban taníthassák az ifjúságot. FÜLÖP PÉTER A CslSz Központi Bizottságának dolgozója. nák. El sem tudjuk képzelni, hogy mennyi költségbe kerül egy tanuló is­koláztatása. Mindezt a dolgozóknak kö­szönhetjük. A tanulási lehetőségeket számunkra a munkásosztály teremtet­te meg. Ma jó meleg iskolában tanul­hatunk. Mi ezt úgy háláljuk meg, hogy még szorgalmasabbak leszünk és még jobban fogunk tanulni. Mi, a gútai II. számú nyolcosztályos középiskola Vili. osztályú tanulói az első félév sikeres befejezése érdekében kötelezettséget vállaltunk. Mozgalmun­kat „Harc ez ötös ellen, mindenki ki­tünően feleljen” jelszó alatt indítottuk meg. Mozgalmunk sikere érdekében mindent megteszünk és bízunk benne, hogy a félévet sikeresen zárjuk le. Molnár Erzsébet II. sz. nyolcosztályos középiskola Gúta. Újjászületik o Zetor — Kész? — kérdezte Horváth elv­társ s mégegyszer végignézett a tisz­tára mosott gépen — akkor gyerünk beljebb vele — a négy fiatal nekife­küdt s már tolták is. A szenei traklor- áltumás javítómiihelyébe begördült a tizenhatodik gép, egy „beteg Zetor". A lemosás után a gép szétszedése következett. Az alkatrészek innen két nagy kádba vándorolnak, ahol alaposan kifőzik őket. hogy tökéletesen meg te­hessen állapítani hasznalhatoságűkat. A kifőzött alkatrészek, innen átkerül­nek a nagy műhelybe, a legfontosabb helyre. Horváth elvtárs, az ellenőrző mechanikus forgatja, vizsgálja az al­katrészeket. Éles szemmel rögtön ész­reveszi a kopást, a hibát. Keze a tes­tékes ecset után nyúl s az alkatrésze­ken egymás után csillannak meg a kü lönböző színes vonalak és lelek melye­ket a dolgozók már jól ismernek. A zöld vonal azt jelenti: jó, használható A sárga vonallal jelölt alkatrészek javítás alá kerülnek. A pirossal meg jelölteket ki kell dobni, helyükbe új alkatrész kell A tágas műhely közepén zöld drót­sövénnyel bekerített szobanagyságú helyen egy-egy esztergapad mellett két-három ember dolgo 'k. Az úgyne­vezett csomók". Az egyes csomókat számokkal jelölik s minden gépnek egy és ugyanazon részét javítják. Itt az ötös szám alatt Bordács és Kovács elvtárs a sebesség szekrényt szere’ik fel Szomszédjukban Hobot és Síkul a elvtárs a differenciát rakják össze Mellettük Hetényi elvtárs a fékeket javítja. A nyolcas szám alatt a jav tás igen fontos művelete játszódik le. Mi- chal:k és Mákos elvtársak itt szemelik a főtengelyre a csapágyakat. Mellettük Kval elvtárs a dugattyúkat és gyűrű­ket szereli. A tizes szám alatt végre összeszerelik az egész motort. Tovább figyeljük a javítás menetét, már látjuk hogy kezd kialakulni valami traktor- fé'e. A tizenegyes szám alatt már hát­só kerekeket kap, maid Lassú elv­társ a nafta pumpát szereli rá. A kö vetkezd szám alatt a hengerfejet sze­relik össze. A tizenhármas szám alatt az első tengelyt, és a két kereket is hozzászerelik. Tovább megyünk itt a nafta, -levegő, és olaj-fii tereket sze­relik a traktorra. A tizenötös szám a- latt a sárkányokat s egyéb apróságot erősítik fel a traktoristák. Már azt hisszük, hogy kész az egész trakor. De még egyszer megáll a tizenhatos szám előtt. Itt Porubsky elvtárs a világító berendezést szereli rá. Mikor mindez készen van. kezdődik a próbagyujtás és a motor cllenőizése. Még egy-két csavart meghúznak, majd a traktor át­gurul a szomszédos kis műhelybe a „szépítő”-be. Itt alaposan átfestik, újat varázsolnak a régi Zetorból. Gaz­dája alig ismer rá — persze kicsit megváltozott, — jegyzi meg egy magas fiatalember. Mindent alaposan megnéz a qyertyákat, a féket, majd a hűtőt szemléli. Megkösszörüli torkát s fejé­vel bólint, átveszi a gépet. Ráül, a motor felbúg, keze i-eményen a kor­mánykerékre ragad s a Zetor kigördül a műhely kapuján . . . A javítók pár pillanatig még mere­ven néznek o nyitott kapura, majd új­ra lehajolnak, s folyik tovább a mun ka. Akarattal, jó kedvvel do’goznak határidő előtt szeretnék befejezni a javítást. Sajnos sz< mnrúan emlegetik azon alkatrészek neveit, melyekre min­dig várni kell. Egyet’en kívánságuk pontosan, időben szeretnék kézhezkav- ni az alkatrészeket . . s azt, hogy a Zetorok míe'őbb újjászülessenek, már ők maguk elintézik. (cs) ■ér A iutalom nem marad el Bacska község a felszabadulás ó*a nagy fejlődésen ment keresztül. Meg­valósult a község lakóinak régi vágva, az ö községükbe is bevezették a vil­lanyt. A szövetkezet megalakulása és fejlődése által teljesen megváltozott a falu képe. A fejlődést főleg a szö­vetkezet jó munkája mozdította elő Az a körülmény, hő'*” kormányunk a legjobb dolgozókat m gékülön jutalom­ban is részesíti, a bácskai szövetkezet tagjaira is nagv hatást gvakorolt. A legjohb dolgozók Béres Péter, .láger Bertalan, Kotkó László a Magas-Tá*rá- ba mentek üdülni és kipihenni egész­évi fáradalmaikat. Hazatérésük után Kalapos elvtárs a következőket mondotta: „Soha még olyan jól nem éreztem magam, mint most a Magas-Tátráhan, magam Is é- reztem, hogy pártunk és kormányunk értékelni tudja azt, amit a múltban figyelmen kívül hagytak, a dolgozó em­bert. Ez bennünket, szövetkezeti dol­gozókat még jobb munkára buzdít” Soha sem fogom elfelejteni a Magau- Tátrában töltött kellemes napokat, s ezen napok emlékei állandóan bátorí­tás foönak az utamban kerülő akadá­lyok leküzdésére és még jobb munká­ra serkentenek ” Kalapos József — Lelesz — Üí IFJÚSÁG — Az ipolypásztói CsISz-szervezet azon az úton halad, amelyet e CslSz KB. XI, ülése ifjúságunk elé kitűzött.' A szer­vezet élete az elmúlt két hőnap alatt teljesen megváltozott. A katonai szol­gálatból hazatért Farkas Lajos elvtárs, aktív segítőtársaival, Sipos Andrással és Kassai Eszterrel megértették a ha­tározat jelentőségét, kezükbe vették az ifjúság vezetését és igyekeztek meg­változtatni az ifjúság életét. A pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság megértette, mennvíre fontos az ifjúság nevelése s mindenben tá­mogatta a CsISz-szervezet vezetőinek kezdeményezését. Két helyiséget is biz­tosított az ifjúság számára. A fiata­lok bebizonyították, hogy megérdemlik a segítséget. összeállították heti tervüket és azt megvalósították. Kedden és pénteken a politikai iskolázást tartják, melyet Far­kas elvtárs, a szervezet elnöke vezet. Szerdán az orosz nyelvtanfolyamot lá­togatják a fiatalok. Csütörtökön az ol­vasókör jön össze. A könyvtár köny­vei sorra járják a fiatalokat, készülnek Vágsellyén, a CslSz járási bizottsá­gának titkárságán az elvtársak törik a fejüket. Nagyon komoly ügyről van szó Nem kis tét forog kockán. Az évzáró közgyűlések előkészületeiről tanácskoz­nak. A járás területén van több olyan alapszervezet, amelynek elég rosszul áll a szénája. A politikai iskolázás kö­rül is nagy hiányosságok mutatkoz­nak. De akad még más hiba, a hibák­ból pedig természetesen nem lehet megélni. Viszont, ha az évzáró közgyű­lések jól sikerülnek, ez azt jelentené, hogy az alapszervezeteknél megindul a munka. A jól sikerült évzáró közgyű­lés az alapszervezet újjászületését je­lenti. Elsősorban is fel kell kelteni az if­júságban az érdeklődést az évzáró köz­gyűlések iránt és meg kell értetni, hogy a közgyűlésnek milyen óriási je­len töséoe van. Jó szolgálatot tesz az is, ha az évzárógyűlésen rövid kultúr­műsorral lépünk fel. Ezen a téren na­gyon tokét segíthetnek a pionírok. A kultúrfeilépéseknél a CslSz járási bi­zottsága is a pionírokat veszi igénybe A járásban az alapszervezetek vezető­ségei arról sem feledkeznek meg, hogy jóelőre pontosan kidolgozzák az évzáró közgűlések programmját. A járási bi­zottság tagjai segítik ez alapszerveze­teket ebben a munkájában. A sókszelö- cei alapszervezetben is alaposan ké­szülnek az évzáró közgyűlésre. Az év­záró közgyűlést a hónap végére ter­vezik. A legutóbbi decemberi tagsági gyűlésen már vitatkoztak a megszerve­zéséről. Arra is nagy súlyt helyeznek, hogy az évzáró közgyűlésen a többi tömegszervezet, valamint a helyi párt- szervezet és a községi nemzeti bizott­ság képviselője is jelen legyen. Az évzáró közgyűléseket három ve­zetőség gyűlés elő? meg. Ezeken a gyűléseken megvitatják a vezetőségi tagok beszámolóit, melyekben az év I folyamán kifejtett e tevékenységükről a Fucsík-jelvény megszerzésére. Szom­baton vagy vasárnap rendszerint mű­soros estét rendeznek a kultúrotthon- ban. Van rádiójuk, gramafonjuk, har­monikájuk. Ezeket a hangszereket és a társasjátékokat is a szervezet vette. A műsoros esték bevételéből bőven jut mindenre. A szervezetnek jelenleg még 400 korona készpénze is van. Az ipolypásztói szervezet munkája bebizonyította a régi igazságot: hogy minden a vezetőktől függ. Farkas elv­társ beváltotta ígéretét, amit megvá­lasztása alkalmából mondott: „Ügy fo­gunk dolgozni, hogy a járás többi szer­vezetei példát vehessenek rólunk”. Si- poss elvtárs és Kassai elvtársnő minden munkájában segítségére voltak. Az 6 segítségük által sikerült megnyerni az ifjúságot, aktívan belekapcsolódtak a munkába úgy, hogy ma már a járás egyik legjobb szervezete az ipolypász­tói CsISz-szervezet. NAGY KAROLY CslSz járási bizottságának dol­gozója. Zselíz. adnak számot. Továbbá kidolgozzák a közgyűlés teljes programmját. A rosszul működő alapszervezetelcnél az évzáró közgyűlések megszervezésé­nél a járási bizottság tagjai vagy a já­rási instruktorok nyújtanak majd se­gítséget. A tagok is készülnek a közgyűlés fontos napjára. Ahol a szervezet egész éven át jól működött, a vezetőségi ta­gok nyugodtan nézhetnek a tagság sze­mébe. Ott nem kell félni attól, hogy a tagok a fejükre olvasnak a hanyag, vagy a rossz munkájuk miatt. Ahol jól működött a szervezet és e vezetők jól dolgoztak a vezetőségi tagok örömmel tartják majd a beszámolóikat az egész évi teljesítményükről. Ott lesz mit ki­értékelni. Ellenben egész más a hely­zet ott, ahol hibák merültek fel. Kü­lönösen, ha a vezetőség okozta e hibá­kat. Ilyen helyen a tagok majd alapo­san megmossák a vezetők fejét. A ve­zetőséget megkritizálják és rámutatnak a hibáikra. A tagok viszont felelősség­re vonják majd őket és előfordulhat az is, hogy a vezetőket leváltják. Ha valakit a hanyag munka miatt levál­tanak, abban a fiatalok sem bíznak meg, hacsak alapjában véve nem vál­toztatnak a magatartásukon. Tehát az évzáró gyűlések leglényegesebb részét a kritika képezi. A vágseliyei járásban, a járási bizottság tagjai előkészítik az aiapszervezetek tagságát arra, hogy kri­tizálják a vezetőségeket é6 bátran hoz­zák felszínre a hibákat. A jelek sze­rint több helyen leváltják e vezetősé­get. Az évzáró közgyűlések alkalmával a CslSz Központi Bizottsága irányelveket hozott köztudomásra.. Ha az alapszer­vezetek betartják ezeket az irányelve­ket, akkor sikeres jő munkát végeznek és megerősítik az alapszervezeteket Bátran mondhatjuk, hogy a jól sike­rült évzáró közgyűlés biztosítja a kö­vetkező év sikeres jó munkáját. B. I A pótori szénbányában nem feledkeznek meg a szakkáderek neveléséről sem. A jövendő bányászokról Molnár József kiváló bányász gondoskodik, akit a „kiváló munkáért” érdemrenddel tüntették ki. Három napon keresztül elméleti tanításban részesítik a fiatal bányászokat, három napon keresztül pedig már a bányában gyakorlati tanításban, ihol Molnár bányász átadja gazdag tapasz­talatait. Molnár bányász a második év folyam növendékeinek Pásztor László­nak, Kökény Józsefnek, Oszó Andrásnak és Strhu elvtársnak magyarázza, hogy hogyan kell bánni a villanyfúróval. Készülünk a félévi vizsgákra A vágseliyei járásban készülnek az évzáró közgyűlésekre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents