Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-27 / 16. szám

W&. Mruff 2s?. 'v 9---------------------------01 IFIÜSäG tTefocuáz eseményteljes nap volt. Ezen a napon kezdődött meg az a harc, amely eldöntötte, hogy a szocia­lizmus útján haladunk-e majd előre, vagypedig a burzsoa demokrácia útján visszafelé. Ezen a napon a nemzeti szocialista-, a néppárt és a de­mokrata párt reakciós miniszterei Benes köztársasági el­nöknek beadták lemondásukat. Lemondásukkal kormány­válságot akartak előidézni, és a kommunisták kizavarásávai magukhoz akarták ragadni a hatalmat. Element Gottwald miniszterelnök azonnal tájékoztatta a köztársasági elnököt a kormányban és a Nemzeti Front­ban beállt helyzetről. Kérte, hogy Benes fogadja el a reakciós miniszterek lemondását és a kormányt új mnisz- terekkel töltse be. Kihangsúlyozta, hogy a kormány betöl­tésére vonatkozó részletes javaslatát másnap (tehát feb­ruár 21-én) benyújtja. Este a CsKP KB ülést tartott és felhívással fordult a dolgozókhoz. A felhívás többek között ezeket mondja: „A párt elnöksége mérlegelte a politikai válság jelen­legi helyzetét — és teljesen egyetért a kormány kommu­nista tagjainak eljárásával. — Úgy döntött, hogy haladék­talanul mozgósítsák a dolgozó tömegeket Element Gott­wald kormányának megsegítésére, amely megalkuvás nél­kül a helyén marad, kész megvédeni népi demokráciánk ügyét és ennek érdekében minden intézkedést megtesz, hogy köztársaságunkban a békét és rendet biztosítja A párt elnöksége ebben a nehéz pillanatban felhívja valamennyi dolgozót — munkást, parasztot, iparost, ér­telmiségit, minden becsületes osehet és szlovákot, hogy tömörüljön a Nemzeti Frontba, amely biztos támaszt nyújtana Element Gottwald kormányának és biztosítaná a nemzeti forradalom vívmányainak megvédését a köztár­saság minden érdekének megvédései és frztosítaná a to­vábbi fejlődést, valam nt a Szovjetunióval és a többi szláv nemzettel való testvéri együttműködést.” Rögtön a kormányválság után az üzemi dolgozók így válaszoltak: „Forradalmi kormányra van szükségünk. Nem engedhetjük meg, hogy azok az emberek, akik ebben a nehéz időben képesek voltak elhagyni hivatalukat, valaha is visszakerüljenek a kormányba.” Benes, köztársasági elnök ezen a napon nem fogadta az ü- zemek és gyárak munkásküldöttségét, melyek a kor­mányválsággal kapcsolatban tolmácsolni akarták nézetü­ket. Ezért kénytelenek voltak írásba foglalni mondanivaló­jukat, amelyet Smutny titkárnak adtak át. A különböző szava-k és különböző vélemények azonos tartalmúak vol­tak: „Köztársasági elnök úr. ez ön népe azt akarja, hogy az áruló miniszterek a kormányba sohasem térhessenek vissza.” Az Óvárosi-téren Element Gottwald szombaton délelőtt az összegyülekezett többezer munkás előtt mondott be­szédet: „Javasoljuk, hogy a lemondott miniszterek he­lyett a kormányt olyan új emberekkel töltsék be, akik hűek maradtak e Nemzeti Front eszméihez és alapelvihez, amely az' idegen betolakodók elleni győzedelmes harcban és • a győzedelmes forradalomban jött létre. Hisszük, hogy van elég ilyen becsületes cseh és szlovák férfi és nő mind* politikai pártban és minden szervezetben. Hisz a lemon­dott miniszterek nem teljesítették a Nemzeti Front prog- rammját és önkényes eljárásukkal kormányválságot idéz­tek elő. A vezetőpártok háta mögött cselekedtek és ma­guk között szűk körben foganatosítottak döntéseket a saját tagságuk megkérdezése nélkül. Annál inkább szük­séges, hogy a különböző pártok becsületes tagjai most segítsenek a kormány betöméséért folytatott harcban, hogy a Nemzeti Front kormányát olyan emberekkel töltsék be akik méltók a nép bizalmára. Ezen a napon a köztársasági elnök számtalan rezolú- ciót kapott, amelyben a dolgozók azt követelték, hogy Element Gottwald kormányába ne térhessenek vissza a reakciós miniszterek. Ugyanezt a követelést tolmácsolta a köztársasági elnöknek egy ötventagú prágai üzemi dol­gozókból álló küldöttség A küldöttség egyik tagja, Bed- rich Kozelka elvtárs ezeket mondotta: Elnök űr, én csak egy egyszerű munkás vagyok, de annyit tudok, hogy ha a nép többsége valamit óhajt, akkor önnek is, mint köz- társasági elnöknek alá kell magát rendelnie a nép akara­tának. Dr Benes ezután a kijelentés után nem tudta türtőz­tetni magát és élesen így válaszolt: Olyan messzire még nem jutottunk, hogy az utca döntsön arról, hogy én mint köztársasági elnök elfogadjam-e a miniszterek lemondását Benes azonban ezt a mondatát búesűzáskor sietett visz- szavonnr „Én nem mondhatom, hogy ez vagy az nem lép­het be a kormányba, vagy pedig hogy ennek vagy annak be kell lépnie a kormányba, itt lesz a kormány elnöke és ö javaslatot tesz a kormány betöltésére. A Forradalmi Szak- szervezet kongresz- szust tartott. A kongresszus elítélte a szabotáló minisztereket, akik kilép­tek a kormányból, majd a kormányválság megoldásához, az alkotmányhoz és az államosításról szóló törvényjavas­lathoz szólt hozzá, melyre az üzemekben és a gyárakban vártaik, A kongresszus további feladata az volt, hogy tel­jesítse a dolgozó parasztság kéréseit, hogy megvitassa á nemzeti biztosítással kapcsolatos kérdéseket és arról dönt­sön, hogy célszerű lenne-e engedni, hogy szemünk láttára űj kizsákmányolok nőjjenek a nyakunkra. A kongresszu­son megjelentekhez Antonín Zápotocky, a Forradalmi Szakszervezet elnöke mondott beszédet: „A mi kongresz- szusunknek nincs más feladata, mint az, hogy mérlegelje a mai politikai és gazdasági helyzetet és döntést hozzon arról, hogy milyen úton és milyen taktikával oldjuk meg a válságot... Biztosítanunk kell és biztosítani fogjuk a népi demokratikus rendszer fejlődését, hogy felépíthessük a szocializmust." Utána Element Gottwald kormányelnök mondott beszé­det. Beszédének első részében kiértékelte a kormányvál­ságot, majd az áruló miniszterek lemondását és szándékait magyarázta meg. „Ez a lépésük odairányul, hogy megfordítsák az eddigi fejlődést, hogy csapást mérjenek a népi demokratikus rend­szerre, hogy visszaállítsák a kapitalista rendszert és a münchenelőtti viszonyokat, igen, ezt akarják a mai fel­forgatok : megismételni az 1920-as évet... De a reakció elszámítotte magát. Ha ez 1920-as évet a- karta megismételni, akkor elfelejtette, hogy Gottwald nem Tusár. Azt is elfelejtette, hogy népünk, rrindenekelött a munkásosztály, túlnehéz próbákon és tapasztalatokon ment keresztül ahhoz, hogy megengedje a történelem megismétlését. Ezen a napon a Nemzeti Színházban tartotta kongresz- szusát a Csehszlovák-Szovjet Barátok Szövetsége is, mely hatalmas tüntetés volt a legnagyobb barátunk, felsza­badítónk és védelmezőnk, a Szovjetunió mellett. A kon­gresszus kifejezte népünknek a Szovjetunió iránti ragasz­kodását, szeretetét és hűségét. Már akkor nyilván­való volt, hogy a nép nem tekinti az áruló minisztereket minisztereinek, amikor Benes még azon töprengett, hogy elfogadje-e lemondásukat. A nép haragja úgy özönlött az árulókra, mint a lavina. Ők aziai- ban továbbra sem akarták megérteni a nép akaratát. Bi­zonyára álmukban sem gondoltak arra, hogy elhagyják mmisztériumaik kellemes melegét és a klubhelyiségek puha karosszékeit. A minisztériumokban, hivatalokban és üzemekben te­hát tisztogatás folyik. 1948. februárja befejezte azt, amit 1945 májusa megkezdett. Az egész köztársaságban akcióbizottságok keletkeznek. A vitkovicei vasművek akciób zottsága felhívással fordul a vasművek dolgozóhoz, hogy most még jobban teljesít­sék feladatukat és munka közben szinte katonai fegyel­met tartsanak. A nemzeti szocia­lista Krajina mind­járt reggel Benes - hez ment a Várba. Újból kérte a köztársasági elnököt, hogy ne fogadja el a m niszterek lemondását. Nemsokkal később szlovák demokraták keresik fel a köztársasági el­nököt. Ők is látják, hogy m lyen nagy gyűlöletet váltott ki a népben a reakciós miniszterek árulása. A bratislavai központi titkárságra szinte óránként érkeznek a hírek egész Szlovákiából. A demokrata párt szervezeteinek je­lentős része szombattól kezdve belépett Szlovákia Kom­munista Pártjába, a szervezetek másik része pedig szét­esett. — Ezen a napon ülést tart a szociáldemokrata párt veze­tősége. A jobb- és balszárny közötti harc még tovább fo­lyik. Ezen a napon sem tudtak döntést hozni arról, hogy a párt melyik oldalra álljon. Néhány perccel éjfél előtt a köztársasági elnök elküldi válaszát a CsKP KB szombaton kelt levelére. A válaszból kiérződik, hogy Benes jól tudja, milyen különbség -en a nép akarata és az ő javaslatai között. A levélből továbbá kiviláglik az is, hogy miként kívánták volna megoldani a kormányválságot a kommunistaellenes pártokhoz tartozó barátai, akikkel hosszú tárgyalásokat folytatott. A CsKP KB elnök­sége megfogalmaz­za válaszát a köz- társasáyi elnök levelére és elküldi a Várba. A levél Így hangzik: , „A CsKP KB elnöksége tudomásul vette az Ön e hó 24- én keltezett lehelét és újból megállapítja, hogy nem bocsát­kozhat tárgyalásba a nemzeti szocialista, a népi- és szlo­vák demokrata párt jelenlegi vezetőségével, ezért, mert ez ellentétben állna a nép érdekeivel és a köztársaság további nyugodt fejlődésének érdekével." Délben bejelentette a rádió, hogy a köztársaság elnöke elfogadta mind a 12 min szter lemondását. Element Gott wald a köztársaság elnökéhez indul. Dr. Benes már dön­tött. Nehéz döntés volt ez számára, mert bará'ai és a nép érdekei között kellett választania. A nép érdekei mel lett döntött. Nem dönthetett másként, mert a nép más­féle döntést nem ismert volna el. Ezért félöt körül kény­telen aláírni az új miniszterek kinevezési dekrétumá t. A nép a Vencel-téren már két órája várja Gottwald elv- társat. aki a Várban a köztársasági elnöknél van. Végre megjelenik a tribünön és beszélni kezd: „Elvtársak. elvtársnők, drága barátok1 Éppen most jöt­tem vissza « köztársasági elnök úrtól. Jelenthetem nektek hogy a köztársasági elnök úr minden javaslatomat — úgy ahogy beadtam — elfogadta. Elvtársak és elvtársnők, úgy az elbocsátási dekrétumokat, mint a kinevezési dekrétu­mokat is az elnök úr aláírta és nemsokára ellen jegyezni fogom őket. Elvtársak és elvtársnők, most, amikor a nép akarata ilyen diadalt aratott, újból egyesülnünk kell hatalmas munkatörekvésünkben, hogy legyőzhessük az összes ne­hézségeket. melyek előttünk állnak, hogy a reakciósoktól megtisztított köztársaságunkból boldog otthont építhes­sünk ki az egész dolgozó nép számára. 1948. FEBRUÁR 20. FEBRUÁR 21. SZOMBAT. FEBRUÁR 22. VASÁRNAP. FEBRUÁR 23. HÉTFŐ FEBRUÁR 24. KEDD. FEBRUÁR 25. SZERDA cd Szovjet hadsereg — a hehe hadserege A marxizmus-lenimizmus azt tanrija — és a történelem csak megerősíti — hogy minden hadsereg ez állam poli­tikájának eszköze. A Szovjetunió ál­lampolitikája mindig békepolitika volt és ma is az, a többi országok iránti barátságos kapcsolatok politikája. Ezért a Szovjet Hadseregnek nincs és nem is léhet más feladata, mint a szovjet nép békés építőmunkájának védelme- zése. a Szovjet Hadsereg harminc éves fennállása óta kétszer verte vissza az imperialista hódítók hatalmas koalíciói­nak támadását és megvédte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vív­mányait. A második világháború ide-' jén önzetlen segítséget nyújtott az európai és ázsiai nemzeteknek függet­lenségi harcukban, a német és japán imperialisták igábahajtó törekvései el­len, továbbá segítette őket az európai és ázsiai béke helyreállításáért folyta­tott harcukban. Már a*, a körülmény, hogy a Szovjet Hadser g a békét védi lényegesen megkülönbözteti a kapitalista országok hadseregeitől. De ennek az újtípusú hadseregnek még más sajátosságai is vannak. A Szovjet Hadsereg a kapita­lista rabszolgaság alól felszabadult munkások és parasztok hadserege, e szovjet államban élő sok baráti nem­zet hadserege, az internacionalizmus és a világ összes dolgózói szol daritá- sának szellemében nevelt hadsereg. A Szovjet Hadsereg valóban népi hadse­reg, amely jsnagáévá teszi az egész vi­lág dolgozóinak érdekeit. . A Szovjetunióban a nép és a hadse­reg egységes egészet, egy családot al­kot. A kapitalista világban sehol sem tanúsítanak olyan szeretetteljes gon­doskodást a hadsereggel szemben, mint a szovjet földön. Ebben rejlik a Szov­jet Hadsereg legyőzhetetlensége. A szovjet államnak nincsenek hódító céljai. Minden törekvése oda irányul, hogy a szoviet emberek békében dol­gozhassanak, hogy életük napról-napra szebb és gazdagabb legyen. A Szovjet Hadsereg fennállásának rövid, de ese- ménydús története alatt, csak igazsá­gos, fe'szabedító háborúkat viselt. A kommunista társadalmat építő szocia­lista haza védelmének gondolata mély erkölcsi szellemmel ruházza fel a Szovjet Hadsereget s hőstettek végre­hajtására ösztönzi. A szovjet állam és hadserege szá­mára a legnagyobb megpróbáltatást a hitleri megszállók ellen viselt Nagy Honvédő Háború jelentette. A szovjet állemmk és hadseregének hatalmas erőt k llett visszavernie. De a fasiszta háborús gépezetnek ez a csapása, egy­ben megsemmisülésének elejét jelen­tette. A Szovjet Hadsereg kemény vé­delmi ütközetekben kimerítette a hit­leri hadsereget, majd széleskörű táma­dásba ment át, amely Berlinben ért véget. A Szovjet Hadsereg porrá zúzta a hitiéi ista háborús gépezetet. Az. hogy a szovjet fegyveres hata­lom a Nagy Honvédő Háborúban ilyen győzelmet vívott ki, csakis a szocia­lista rendszernek köszönhető; ebben a rendszerben olyan hadsereg létesült, amelyet az egész néo támogatott. A Szovjet Hadsereg azért aratott olyan világras .óló történelmi győzelmet, mert akkor is, mint most is, a kommunista párt vezette. A párt a szovjet nép minden igyekezetét az ellenség szét­zúzására összpontosította. Megmagya­rázta a népnek, azoknak akik a had­sereg soraiban harcoltak és akik a hátországban dolgoztak, a fasiszta ag- resszorokkal folytatott harc nemes célját, gyűlöletre nevelte a szovjet népet az ellenséggel szembe és szere- tetre szocelista hazája iránt. A Nagy Honvédő Háború bebizonyí­totta a szovjet haditudomány fölényét a burzsoa tudomány fölött. V A Szovjet Hadseregnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott győzelme, sok európai ország dolgozó tömegeinek se­gített abban, hogv kezébe vegye saját sorsát. Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Magyarország, Al­bánia a szocialista építés széles útjára léptek. A Szovjetunió szövetségi kötelezett­ségeihez híven, s a világháború minél előbbi befejezésének érdekében, Ázsiád­ban az imperialista Japán ellen fordí­totta fegyvereit s ezzel befejezte a második világháborút. Az ázsiai nem­zetek felszabadultak a japán uralom alól. Megalakult a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság. Japán leveré­se meggyorsította a kínai forradalom nagy győzelmét, amely a Kínai Nép- köztársaság megalakulásával végződött. Mélyen aláásták az ázsiai imperialista uralom gyökereit. A szovjet nép nem felejt' el, hogy a német-fasiszta és japán hódítók fö­lötti győzelemhez hozzájárultak a szomszédos baráti országok is. A len­gyel hadsereg és a csehszlovák had­test, amelyeket a háborúban a szovjet földön alapítottak meg, a Szovjet Had­sereg oldalán harcoltak a közös ellen­ség ellen és kiváló katonai tudást és derekasságot tanúsítottak. Közép- és Délkelet-Európa nemzetei testvérként fogadták felszabadítóikat — a szovjet katonákat. Ez a testvéri­ség, melyet az ellenség elleni harcok­ban közösen kiontott vérrel pecsétel- tak meg, örökké tartani fog. A Szovjet Hadsereg győzelme követ­keztében Kelet-Németországbam örökre megse: misük a fasiszta rendszer és a militarizmus. Megalakult a Német De­mokratikus Köztársaság, melynek ié- tesülése megfelel a német nép alap­érdekeinek és határkövet képez Euró­pa történelmében, valamint a Szovjet­unió és Németország közös kapcsola­tok történelmében. A Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése után a szovjet nép ismét a békés építő munka útjára lépett. A kommunista párt vezetése alatt idő előtt teljesítette a nemzetgazdaság kiszélesítésére irányuló negyedik öt­éves tervet és nagy sikereket ért el ez ötödik ötéves terv teljesítésében. A Szovjetunió nem gondol háborúra, hanem békés építő munkára és nem­zetközi kereskedelmi együttműködésre törekszik. A szovjet nép és hadserege azonban nem hunyhatnak szemet afölött, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok békés építő munkájának sike­rei ez imperialista országok uralkodó köreinek vad dühét váltják ki. Az im­perialista tábor uralkodó körei, külö­nösen a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok ellen irányuló harma­dik világháború előkészítésén dolgá­nak. A négy nagyhatalom külügyminisz­tereinek berlini konferenciáján a szov­jet küldöttség számos javaslatot nyúj­tott be. Többek között javaslatot tett az „Európai védelmi közösségi szerző­dés" megkötésére is. Az európai or­szágok nemzetei világosan látták, hogy míg a három nyugati küldöttség tár­gyalása lényegében terveik minél előb­bi megvalósítására, az úgynevezett „európai hadsereg" megalakítására irá­nyul, a Szovjetunió valóban békesze­rető javaslatokat terjeszt elő, melyek­nek célja az európai biztonság biztosí­tása. A nemzetközi helyzet a Szovjetunió­tól megköveteli, hogy állandóan résen legyen. Ezért a kommunista párt és a szovjet kormány szüntelenül gondos­kodik az ország védelmiképességének fokozásáról. A Szovjet Hadsereg ébe­ren őrzi a szovjet emberek békés mun­káját. Európa nemzetei testvérként fogadták felszabadítóikat — a szovjet katonákat.

Next

/
Thumbnails
Contents