Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-27 / 16. szám
0) IFJÚSÁG Készülnek a jövő hivatásukra Bolgár egyetemisták kimeiyitiK elmeleti tudásukat, hogy a gyakorlatban jól megállják helyüket. ^ Szovjetunióban járt irancia ifjúsági küldöttség hazatérése után Párizsban sajtóértekezletet tartott. Az ifjúsági küldöttség tagjai közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy bámulattal töltötték el őket a Szovjetunió ipari, szociális és kulturális téren elért eredményei. ★ ♦ A mongol nép február 22- én emlékezett meg Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a mongol népi demokratikus állam megalapítója, a mongol nép vezére halálának 31. évfordulója alkalmából. A mongol gyárakben, üzemekben, hivatalokban, tanintézetekben, ez állattenyésztők lakótelepein előadásokat tartottak Szuhe-Bator életéről és forradalmi munkásságáról. ★ ♦ Dr. Arnd nyugat-német szociáldemokrata parlamenti képviselő kijelentette: A Szociá'de- mokrata párt kész közreműködni az alkotmány olyan értelmű kiegészítésében, amely lehetővé teszi a véderő törvények létrehozását (érted: a német millta- rizmus feltámasztását — A szerk.) közli az MTI. ♦ Mohamed Ali, Pakisztán mmiszterelnöke Karacsiben közölte, hogy kormánya hivatalosan katonai segélyt kér az Egyesült Államok tói. ★ ♦ Február 22-én Moszkvában a Szakszervezetek Házának Október-termében estet tartottak Kanada és a Szovjetunió népei közötti barátság tiszteletére. Az estet a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a VOKSZ rendezte. ★ ♦ Husszein Makki, aki Iránban Moszadik miniszter elnöksége idején az állami olejbizott- ság elnöke volt, közölte, hogy visszatér a politikai életbe és „harcot indít minden megegyezés ellen, ami az olaj kérdésben a jelenlegi kormány és Nagy- británnia között jönne létre” — közli a Reuter. + ♦ Széleskörű tiltakozó mozgalom kezdődött Kelet-Pakisz- tánban az amerikai-pakisztáni agresszív egyezmény ellen. Dákká városában tömegülést tartottak, melyen ötvenezer ember vett részt — jelenti a TASZSZ. 0 t ♦ Lipcsében 150 ezer munkás, alkalmazott, értelmiségi, kisiparos és diák tüntetett Németország békés és demokratikus újra egyesítésért és ez igazságos békeszerződésért. Potsdamban. Rostockban, Güstrowban szintén nagyszabású tüntetések zajlottak le — jelenti az MTI. Ünnepi ülés Moszkvában a Szovjet H Htlweretí és a Hnditenaerészeti Flotta fennállásának 36. évfordulói« alkalmából Február 22-én a Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta fennállásának 36. évfordulója alkalmából a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma a párt, a szovjet és társadalmi szervezetek képviselőivel karöltve Ünnepi ülést tartott. A Szovjet Hadsereg Központi Színházának nagy termében. A megjelentek v'haros ünneplése közepette foglaltak helyet az elnökségben K. J. Vorosilov, N. A. Bulganyin, N. M. Svernyik, valamint a Szovjet Hadsereg marsalljai, s a szovjet társadalmi élet képviselői. Az ünnepi ülést rövid beszéddel N. A. Bulganyin, a Szovjetunió honvédelmi minisztere nyitotta meg. Majd a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa és több milliós tagsága nevében N. N. Svernyik a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának elnöke, a szovjet tudósok nevében Nyeszmejanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, a szovjet ifjúság nevében A. N. Seljepin, a Lenmi Komszomol központi bizottságának első titkára, a kol- ] hoz parasztság nevében P. A. Azsirkov, a Moszkva környéki ! Borjec kolhoz elnöke üdvözölte a megjelenteket és a Szovjet Hadsereg hős katonáit. Befejezésül N. A. Bulganyin, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a szívből jövő háláját fejezte ki a felszólalóknak azokért a meleg és baráti üdvözletekért, amelyeket a dicső Szovjet Hadsereghez intéztek. Az ünnepi ülés részvevői tiszteletére a szovjet művészek • hangversenyt adtak. Megemlékezések a Szoviet Hadsereg megalakulásának 3 6. évfordulója alkalmából A Szovjet Hadsereg fennállásinak 36. évfordulója alkalma - ból Németország Szocialista Egvségpártjának Központi Bizottsága táviratban üdvözöl te a Németországban állomásozó szovjet csapatok főparancsnokát. A távirat a többi között a következőket hangsúlyozza: „A német nép mély hálával» .'is“l I tetik a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg iránt, amely hősies és áldozatos harcokban felszabadította Németországot a fasizmus rémuralma alól és megteremtette a békeszeretö, demokratikus német állam meg- alaku'ásának előfeltételeit.” Kedden, a Szovjet Hadsereg megalakulásának 36. évfordulóján az egész német főváros lakosságának képivselői ünnepélyesen megkoszorúzták az el esett szovjet hősök berlin-trep- towi emlékművét. A párizsi dolgozók ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta megszületésének 36. évfordulójáról. A gyűlésen, amelyet a Francia-Szovjet Társaság országos bizottsága rendezett. Petit tábornok, a Köztársasági Tanács tagja mondott beszédet A gyűlés hangversennyel ért ■ véget, amelyen francia művészek, valamint Emil Gile!s, szovjet zongoraművész lépett fel. Fogadás a Szovjetunió budapesti nagykövetségén a Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta 36. fennállásának évfordulóján M. F. Tvihoncv altábornagy, a Szovjetunió Hose, e Szovjetunió magyarországi nagykövetségének katonai, attaséja, a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta fennállásának 36. évfordulója alkalmából kedden este fogadást adott a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. A fogadáson megjelent Rákos- Mátyás, a Magyar Doigozók Pártja központi vezetőségének első titkára, Nagy Imre a minisztertanács elnöke, Dobi István, ez Elnöki Tanács elnöke Gerő Ernő. a m'nisztertaoácí első elnökhelyettese belügyminiszter, Hegedűs András, a mi- msztanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter. Farkas Mihály és Hidas István az MDP politikai Bizottságának tagj jai, Bata István altábornagy, j honvédelmi miniszter, az MDP ! politikai bizottságénak póttagja Vég Béla, az MDP központi .vezetőségének titkára, Boldockt János külügyminiszter, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának több más tagja, a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet számos képviselője. Megjelentek a fogadáson a magyar-szovjet barátság alkalmából Magyarországon tartózkodó szovjet kulturális és művészeti küldöttség tagjai. Részvettek a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és katonai attaséi. Íirf44tit A HETEN A három nyugati külügyminiszter beszámolt a berlini értekezletről Eden, Nagy Britannia külügyminisztere. a minis/c-'rtjnáe- ülésén részletesen beszámolt á négvhatalom külügyminiszter?: nek berlini értekezletéről. Az alsóház szerdai és csütörtök] ülésén vitatta meg a oerlim értekezlet eredményeit. Dulles, az Egyesült Államok külügyminiszteré a kongívsz szus vezetői e.Ott beszámolt tartott a berlini értekezletről Az amerikai kü'ügyminisztei ismételten kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság meghíva sa a genfi értekezletre nem jelenti a kommunista Kína e1- ismerését.” Az AFP hírügynökség egvébb kommentárjában megjegyzi „magánbeszélgetésekben egves amerikai dipl i- maták készségesen elismerik, hogy nehéz lesz elkerülni a pekingi kormány de fafto elismerését, ha azt akarják, hogv a genfi tárgyalások eredni, nve • sek legyenek.” A Laniel-kormány miniszter - mácsot tartott, amelyen L>i- dault külügyminiszter beszámol a berlini tanácskozásokról. A minisztertanács lefolyásúról kiadott hivatalos közlemény igen szűkszavú és csak annak megállapítására szorítkozik, hosv Bidault kifejtette a berlini értekezlet lefolyásáról levonható köv tkeztetéseket és fog'alko- zott a Genfben ez év április 26-án tartandó újabb nemzetközi értekezlet jelentőségével." A hivatalos jelentésből még az is kiderül, hngv a minisztertanács köszönetét mondott Bi- ' daultnak „fáradozásáért.” Az o'asz «zenátus bizalmi vitája Az olasz szenátusban kedden folytatódott a biza’mi vita az új kormány programmja felett. A keddi ülésen felszólalt Pietro Sechia, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese, az uj fasiszta Franza és a monarchis- ta Condorelli. Mind a három szónok bejelentette, hogy csoportja a kormány ellen fog szavazni. Svájci lapok az „európai védelmi közössé}»“ ratifikál: sának kilátásairól Egyes svájci lapok a francia- országi belpolitikai helyzettel kapcsolatban felvetik a kérdést, hogy a berlini értekezlet után — úgy. a*gyan azt bizonyos nyugati körök bizonygatják * megiavultak-e az „európai védelmi közösség'-rő] szóló szer zödés ratifikálásának kilátásai A berni Bund ezzel kapcso atban a következőket írja: „A berlini értekezlet előtt még azok a franciák is, akik helyes lik. hogy Németorezág részt- vegyen Nyugat védelmi rendszerében — úgv vélték, hogy meg kell várni a berlini értekezlet eredményeit a ratifikációs vita előtt. Ezek a körök azt hitték hogv a négyhatalmi megbeszélések kudarca növeli majd az eurdpai védelmi közös ség híveinek seregét és végül is számítani lehet a szerződés ratifikálására Svájci lap szerint „Németországot és Ausztriát illetően a berlini értekezlet kudarcba ful- 'adt, de az európai védelmi kö zösség híveinek száma nem gya rapodott Ma már . a német védelmi hnzzáiárulás leghevesebb hívei sem mondják, hogy a lehető leggyorsabban ratifikálni kell a közösség létrehozását.” A Neue Züricher Zeitung kiemeli, hogv genfi értekezlet összehívása „ha a ielek nem csalnak, arra vezet, hogy a francia nemzetgyűlés ismét elhalasztja az állásfoglalást az európai védelmi közösség kérdésében. A még mindig igen bi- zonyta!an politikai naptár beosztásából arra lehet következtetni hogv a döntö parlamenti vitára aligha kerül sor május vége előtt, elsősorban azért, mert a tekintetek feszülten Genf felé irányulnak ... Az európai védelmi közösség hívei ezért aggódnak”. A lap azt írja. hogy Párizsban nincsenek meggyőződve arról, hogy „Laniel ragaszkodik januárban bejelentette szándékához és a berlini értekezlet után azonnal megindítja a ratifikálási vitát. Az elhalasztás esétvt nvújt számára ahhoz, hogv életben tartsa kormányát, amelvet — mihelyst színvaúásra kényszerül a külpolitikában — ellentétek fenyegetnek. A világbéke harcosai A Nemzetközi bztálin-békedífial kitüntetett lJablu Neruda Pablo Neruda sorsát három város jelöli meg: Temuco, ahol született. Madrid, ahol a halál kellős közevén az igaz életre rátalált, és Sztálingrád, melynek legszebb verseit szentelte. 1942-ben Pablo Neruda Chilié mexikói körete volt. Egy reggel a főváros lakossága arra ébredt. hoQy a falakon meglehetősen különleges falragaszok virítanak. Neruda mitsem törődve a diplomáciai protokollal, kiragasztotta Sztálingrádot ünneplő költeményét Neruda jó tudta, hogy Sztálingrád és c távoli Oroszországban folyó háború sorsától függ Európa. Amerika és az egész emberi civilizáció jövője. Nem érte be azzal, hogy csak költeményeket ír, hanem politikai cikkekkel foglalkozott, gyakran mint szónok is fellépett, azt akarta, hogy szavát meghallják Amerika népei. Leleplezte az ellenség cselszövéseit, követelte, hogy a Szovjetuniónak adlak meg ez ígért segítséget és felszólította az értelmiségieket, hogy ne szigetöl ödjenek el a néptől. A költő visszatért Chiliébe Aktívan részt- vett a kommunista párt munkájában: gyű'ése- ken beszélt, cikkeket és verseket írt. Végigjárta az országot, és hosszasan elbeszélgetett parasztokkal, bányászokkal és tengerészekkel. Mint a munkások keprielŐle. a szenátusba került. Közeledett a köztársasági elnökválasztás A kommunisták Gonzales Vidella jelölését támogatták, aki logadkozott, hogy megvédi a demokráciát tiszteletben tartia a munkások jogait és meqvalóstia a > öld rét ormot Pablo Nz- ruda folytatta munkáiét Beiárta az ország legtávolabb esd zugait tanulmányozta a bányászok életét és részivelt az úl törvények kidolgozásában Mozgalmas képviselő élete háttérbe szorította költészetét. A Kommunista Párt vezetősége azonban felismerte hogy a nép szempont jóból, milyen lelhet sül keletien kincset jelent Neruda kötészete ezért 1947-ben elhatározta, hogy egy évre felmenti a mindennapi politika tevékenysége alól. Közben Gonzales Vidella, államcsínyhez folyamodott, ami nagyon is hasonlított a franciaországi és olaszországi eseményekhez. A chiliéi szenátorok nem egykönnyen fogják elfelejteni az 1948 január 8-as dátumot. Ezen a napon összegyűltek, hogy ismét engedelmességet fogadjanak a diktátornak. Ekkor Pablo Neruda lépett az emelvényre. Természetesen a szenátorok tudták, hogy Neruda költő s mint ilyen, bizonyos értelemben különleges ember: azt is megértették valószínűleg, hoqy egy kommunistától nem lehet szalóncsevegése- ket várni. Azonban, ami következett, mégis megdöbbentette őket. A hazaárulással vádolt köitő. ahelyett, hogv védekezett volna, maga hazaárulással vádolta az államfőt. Gonzales Vidella köztársasági elnököl és ezt a vádat kíméletlen élességgel és részletességgel emelte ki. De Neruda nem elégedett meg azzal, hogy a köztársasági elnököt vádolta: a szenátusban dicsőíteni merte a Kommunista Pártot: „Köszöntök minden chiliéi kommunistát, az üldözött és meggyötört nőket és térliakat, köszöntőm őket es azt mondom nekik Pártunk halhatatlan. A nép szenvedéséből született és ezek a támadások csak megedzik és megnövelik ere lét" . . . Pablo Neruda figyel meztette az amerikai- Sírat- ha kirobbant iák a háborút, a világ össze: népet ellenük fordulnak Az Egyesült Állam k utcák fiát Johnt — a me.rkói. vagy chiliéi Juan testvért ugyanarra figyelmezteti. „Ha . .” Ha. a támadók hordája megindulna az egész világ harcba szállna velük. Franciaország venyigéi ecetet fognak adni Ha az amerikai katona behatol Spanyolország olajfa ligeteik: akkor soha többé nem tér vissza Oklahumábn Az egész told fellázad a támadó ellen. A peruiak nem lesznek ágyút ölt elekek. Az olasz partizánok nem Ingnak Orosz' rszáa ellen vonulni A bolgár parasztok teljesíteni lógják kö leiességüket. Neruda kénytelen az amerikai köztársaságok rendőrei elől bujdosni. Minél nagyobb a dicsősége, annál makacsabbul hajszolják öt üldözői. Pablo Neruda teleimet nem ismer• e szembenéz az üldöző rendőrkopóknak. Eközben egy pillanatra sem veszti el hitét az ügy igazságában és szüntelenül írja csodálatosnál csodálatosabb költeményeit. 1948 nyarán, a wroclavi kongresszuson Pablo Picasso Neruda régi barátja, vádbeszédet tartott azok ellen, akik a nagy költőt üldözni merik A kongresszuson résztvevők egy emberként állottak fel és hosszan éltetik Pablo Üerudát. Párizsban, a béke híveinek világkongresz- szusa már vége felé közeledett. 1949 április 25-en a kongresszus utolsó napján hirtelen nagy izgalom fogta el a teremben lévőket. Neruda lépett az emelvényre. Sikerült kijátszani az amerikai rendőrség éberségét. Úgy lépett az emelvényre, mint a harcvonalba induló katona tudta, hogy megkezdődött a nagy küzdelem a békéért, az emberi méltóságért a költészetért. Egyik újabb költeményét olvasta lel és a skót bányászik, a koreai tanítónő. Joliot- Curie, a lengyel vasutas és Meresziev, a híres szovjet pi'óta, ezek a különböző országból lőtt., különböző sorsú emberek — lelkesedéssel hallgatták az idegen szívükhöz, mégis olyan közelálló szavakat. És akkor egy francia munkás. aki már nem tudta elfojtani érzelmeit elkiál- tota- ..Pablo Neruda! igen. ez valóban Pablo Neruda!” . Azokat a megtiszteltetéseket, amelyben Pablo Nerudát, a chiliéi költőt és nagy béke- harcost a haladószellemű világ részesítette, nemrégen betetőzte a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésit Nemzetközi Sztá- lin-bekedíj. KLEIN LÁSZLÓ.
