Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-19 / 53. szám

Ol iFiOs&e Zdenka Bilková; I.ány a Szovjetunióból MHPUJP/IEA-PEACE AMP FRIENPSHIP -BEKE ES BARATSAG-MIERA PRIATEĽSTVO 64 A KomszomoJ — jelvény A szovjet fiatalokkal történt találkozásunkkor aszta'unknál egy jól rnegteimett, mosolygós ar­cú fiatalember ült Kabátján a háborúban szer­zett öt kitüntetés szalagját és a Sztálin dijat viseli Kngem alaposan megnézett töltögetett a poharakba, a legszebb körtéket válogaíta ki. Aztán rápillantott CslSz-jel vényemre és így szólt . „Cseréiiünk”. Kicseréltük jelvényeinket, feltűztük egymás kabátjára, ittunk barátsá­gunkra s megöleltük egymá.st. Jetim Sztarodubcevnek hívták. Dalolás és vigadozás közben egy fiatal moszkvai diák- t.nytól fellelkesü'ten felállt, felemelte poharát S csehül Így szólt: ,.Éljen a Csehszlovák Köztársasági" Jetim ugyanis tud csehül. A csehekkel kétszer talál­kozott Elös/öi a Nagy Honvédő Háború idején. A fasiszta megszállás éveiben a dubnói járás­ban. Cseszki Szlraklovon élt. Itt laktak a Szovjetunióban élő csehek. Amikor a Szovjet Hadsereg .szétzúzta Ukrajnában a német had­sereget. Jefim aknavetős lett. Katonaéletéről keveset beszél. ■Egész Berlm'g jutottam s' a háború befeje zése Ceská Lipán ért. Ekkor találkoztam ma sod.szor a csehekkel. A mellén lévő öt kitüntetés Jefim Sztarodub- cev helyett is beszél, azon harcosok egyike he­lyett, akik megmentették életünket, hogy most a világ Ifjúságával Bukarestben örülhessünk barátságunknak. Jefim tovább be.szél. Az újttpasú szénkom­bájnnal végzett munkájáról, a fejtési öl. A kombájnnal \égzett kiváló munkájáért elsőfokú Sztálin-di,ijal tüntették ki. Ezenkívül a Kom- szomol ukrajnai központi bizottságába való be- vá'asztását is lavasolták. A vegén, amikor elbúcsúztunk, megölelt ben­nünket és így szólt: Adjátok át üdvözletemet Csehszlovákia hős bányászainak! A Knmszomol-jelvényt. — amit tőle kaptam — megőrzőm. Emlékeztetni fog mosolygós ar­cára férfas ölelésére, a Nagy Honvédő Hábo­rú, a szocialista munka hősének s a kommu­nizmus hős építőjének becsületes harcosára. J. S. Kupka. A „R^ménysé^ színjálszócsoport E.spoire — reménység — ezt a szép és sokat­mondó nevet viseli a Francia Köztársasági Ifjú­sági Szövetség (UJRF^ színját-szóköre. Tagjait — hatvan munkás és alkalmazott fiatalt — az a vágy fűti. hogy a reakció minden mesterke­dése ellenére, reményt öntsenek a hitetlenke- riőkbe. harcra mozgósítsák a fiatalokat a bé­kéért. a demokratikus Franciaorsz.ág megterem­téséért. Mai. aktuális témájú darabokat a közönség­nek! A haladó írók hangját, akik a hivatalos színházakban nem kanhatnak szót jutta.ssuk el mi a tömegekhez' — adták ki a jelszót. S az Espoire-kör azzal dicsekedhet, hogy e munka során több Írót avatott színpadi szerzővé Hpnri Basis, az ismert költő például azé!ott sohasem írt színdarabot. Az Es|ioire fiataljai el panaszol­ták neki. hogy nem tudnak mit előadni hiszen a burzsoáziát kiszn'uáló íróktól igazán nem vár­ható az ő célkitűzéseiknek megfelelő, haladó mondanivalójú darab Henri Basis nem sokat kéregette magát, rövid idő alatt megírta eisö színművét az Esjkiíre-körnek s ..a varázslatos galamb" több mint ötvenszer került a közön­ség elé. Hogyan született Jean Pierre Chabrol „Les Amerloques" című műve? Chabroinak cikke jelent meg az l'Humanitéban az amerikai meg­szállás alatt lévő francia varasok helyzetéről A cikket széle.skľtí vita követte. Az Espoire- köi ta.g.jai felfigyeltek rá, felkeresték Chabro't és megkéiték. dolgozza fel ugyanezt a témát színpadra is Az író szívesen tett eleget kí­vánságuknak s néhány hét múlva ké.sz da­rabbal lepte meg őket. A darab arról szólt, hogyan akadályozza meg egy vidék népének ö.sszefogása. hogy az amerikaiak egy francia parasztc.saládot elűzzenek tanyájáról. Az Espoi­re-kör tagjai megvitatták a darabot, jónak ta­lálták. megkezdődtek a próbák. Az első előadást Montreuilben, a városháza egyik termében kellett volna megtartaniok. .'■> rendőrség azonban betiltotta a darabot és a kö­zönségét nem engedte be a hirdetett helyre. Az Espoire-osok talán belenyugodtak ebbe? Szó sincs róla! A kö/ön.ség körében szájról-szájra járt a jelszó- .találkozunk a .szakszervezet há- ■ zában" — s némi kis késéssel de óriási siker­rel mégisc.sak megtartották a bemutatót Erre a .sakkhúzásra a hatóságok újabl. lépéssel felel­tek. Elfogták az egész színjátszócsoportot. Ami­kor később szabadnnengedték őket, bizonyára úgy gondolták: ettől már c.sak igazán „megoko- sudtak" ezek a forrófejű fiatalok. Tévedtek, s a jiárharc végülis a munkásszinjátszók fölényes győzelmével végz.öriött. Nem sikerült megaka­dályozni. hogy titokban, sorozatosan előadják a darabot a külvárosi munkásnegyedekben, fal­vakban. Igaz, sokszor kellett előadás után a hátsó kijáraton, a pincéken keresztül szökniök a rendörkopók elől s állandóan a letartóztalá-s veszélye lebegett fejük felett. De úgy gondol­ták minden kockázatot megér, hogy százaknak és ezreknek tudják megmagyarázni: az igaz ügyért harcoló emberek összefogá.sa legyőzhe­tetlen erőt jelent. Játszották a betiltott darabot teremben csűrben, vagy szabad ég alatt, ahol és ahogy éppen lehetett... Tele vannak tervekkel: legközelebb a nagy francia forradalomról szóló darabot akarnak bemutatni. Távolabbi, egyelőre lehetetlennek látszó, de nagyon dédelgetett tervük, kis film­stúdiót létrehozni, hogy a filmeken keresztül még több emberhez juttassák el az igazság szavát. Kis, fekete francia lány, Huguette Neiman, az Espoire-kör titkára mondta el történetüket a magyar-francia találkozón. Amikor csodála­tunkat fejeztük ki bátorságuk, nagyszerű mun­kájuk iránt, szerényen azzal hárította el a di­cséretet: most a VIT-en láttuk csak igazán, mennyi még a tennivalónk. Még nem minden francia tudja az igazságot a Szovjetunió, a népi demokráciák életéről, még nem mindenki látja világosan a háborús uszítok mesterkedéseit. Itt. Bukarestben nagyon sok erőt, bátorítást kap­tunk s hazatérve kettőzött lendülettel folytatjuK a szó igazi értelmében vett népnevelő munkát, a béke megvédéséért, a demokratikus béke­kormány megteremtéséért Franciaországban. Felkai Éva. A barátság karneválja Bukarestben A többszázholdas bukaresti Sztálin-park ha­tárait nem igen lehet szemmel átfogni. De az augusztusi éjszakában a román fővárosnak szin­te minden részéről ki lehetett venni ennek az óriási gyönyörű ligetnek körvonalait: amerre a villanylámpák gyöngysora és a tarka lam­pionok füzére húzódik, .ahonnét messze hang­zik a muzsika és kacagás — az a Sztálin park. a IV, Világifjúsági Találkozó .legderüsebb nép­ünnepélyének, a barátság karneváljának .szín­tere. A Sztálin-park bejáratánál, az út két ol­dalán álló emelvények tetejéről 16 román ifjú, havasi kürtök búgó hangjával köszönti a kar­neválra sietőket. A kaputól nem messze ma­gyarok ropják a táncot és vidáman éneklik- „Hegyek között, völgyek között, zakatol a vo­nat... .” Fél kilenc órakor felharsannak a kür­tök és harsonák, megszólal a rezesbanda. Kar- nevái-herceg jön fényes kíséretével. E'ől teve­háton és lovon egy-egy hírnök jelzi közeled tét. Karnevál-herceg előtt ajirtidok, udvarhöl­gyek szórják a konfettit. A jelmezes felvonu­lók hol méltóságteljesen lejtenek, hol kémiku­sán hancúroznak. Karnevál-herceg vörös sza­káiét simogatja, ezüst buzogányával üdvözli ifjú hódolóit, akik vála.szul úgy megdobálják kon­fettivel, hogy haja .szakála ‘e'e le.sz vete. E.ste kilenckor már javában állt a mulatság A park sétányain fesiői vtseletfí román csopor­tok járták a táncot: a színházak és a bukaresti opera fiatal művészei kájiráztató jelmezekbt'n. álarcosán jáitak a bejárat körül, virágözönne' árasztva el az érkező tömeget. Kü'önösnél kü- lönö.sebb álarcokban és fejdiszekben táncolnak a részvevők A mulatságos álarcok mögül ka cagva konfettis hajjal és lobogó VlT-sálakkal a nyakukban, tréfálkoznak, ismerkednek, barát koznak A parkban 20—30 szinjiad is van. száz nem zet népművészeinek műsors/ámaiban gyönvör- ködnek a részvevők A csodálatos .szovjet tán­cosok. a kájnázatos ügye.sségű kínai akrobaták a Szíriái fiatalok, szép büszketartású táncosnői­nek korsó-tánca, a magyar balett számai nagy sikert aratnak. Az ország valamennyi tartomá­nyát képviselő román tánersoportok óriási tajis- vihart aratnak, A moldvai és erdélyi táncosok felelevenítik szülőföldjük farsangi játékait. Az avasi, az Erdélyszerte közkedvelt álarcos tán­cot járják. A Herestrau-tó két partján folyik a játék, a város felőli bejáratánál több a színpad és a lombos sétány, a tavon túl több a szórakozási lehetőség, a körhinta, a „repülőgép”, az óná.s- kerék. A Lipinka-hintán két oldalt egymássá! szemben ül egy szőke dán fiú és egy fekete román lány. szállnak a magasba, körülöttük francia és lengyel fiatalok bíztatják őket: „ma- ga.sabbra". S a dán fiú hirtelen felkacag. — Mit nevettél — kérdik tőle később barátai. E.szembc jutottak a „jóindulatú” figyelmeztetések és fenyegetések, amelyekkel otthon óvtak a ,,vé­szedéimek”-től, amelyek a VIT-en várnak rám. Hát ez a nagy veszély: vidám játék, szemtöl- szembe egy román kacagó kislánnyal. — Ha ti­zen mennek karonfogva, tiz oiszág népének vlselete van rajtuk tíz or.szág népének nyelve csendül az ajkukról és mind a tizen ugyanazt mondják: Pace! Mir. Frieden, Pax! Piun-Hua. Pokoj! Vreden! Paz! Sz.alom! A szorgos tolmáesok mo.st pihennek. Nélkü­lük is megérti egymá.st ezen az estén a száz országból Jött fiatalok serege.. A megafonnn felhangzik a Fesztivál legközkedveltebb táne- száma ,,Párnáeská"-nak vidám daMama Egy burnaszos arab fiú. kezében tarka VIT sálat loi-)ogtatva, s a román muzsika ritmusára a saját nemzeti táncának léjié.seit cifrázva, meg­kezdi a csók-kérő párna táncot Az éjszakában, a bukaresti éghajlat alatt szokatlan hűvös szellő suhan, leszállt és leti.sztult a por s a rnás nya­rakon kicsi, szürke, bukaresti ég. most még az. éji sötét ellenére is fénylő sötétkék. Megszólalnak a megafónok- ..Figyelem' F,gy óra harminc perc' A barátság karneválja végét­ért”. Es felcsendül a dal. ami tíz napja szinte szakadatlanul zeng Bukarestben: ..Egy a jel- szónk. a béke'” S a tízezer és tízezer ifjú egy­szerre megkomolyodik. Aki még vise'te. most leveszi álareát, — a szabad, födetlen arccal, tiszta ünnepélyes mosollyal énekli végig a da't, az ifjúság, a jövő himnuszát. Fohotoa Imre, (A Szabad Nép-böl). A Világifjúság / Találkozó 13. napja ' A IV. Viláffifjmági Találkozó pénteki napját a kWönhöző nemzetbeli művé-^zek találkozása töltötte ki. Pár nappal ezelőtt kiVönbözö nemzetiségű barátok, tö’dműve.sek és kiilönhözö szakmunká­sok gpUtlek össze, hogy tapasztalataikat kicse­réljék. munkájukat megbeszéljék, egymást kö zelebbról Megismerjék és igy szoros barátságot kössenek. Megbeszélést tartottak a világ ifjú zenészei, írói. festői, .szobrászai, film- és tánc­művészei is. Az est folyamán Bukarest három színházában a Találkozó művészeti versenyének győztesei léptek fel. Az Augusztus 23. nevű színházban pedig népr'iseleti bemutató folyt le. Kora délutántól késő estig nem szűnt meg az egyes küldöttségek kultúr bemutatója. Szüntelenül folytak a filmelöadások és hnng- i'ersenyek. Huszonnyolc nemzeti és öt nemzet­közi bemutatót rendeztek, azonkívül két hang­versenyt és ünnepi estélyt. A Int fiatalok találkozása a gyarmati országok ifjúságával A hukare.sti Filimon Syrb iskolában Anglia fiataljai a brit gyarmatok ifjúságával jöttek össze. A Találkozón egymás mellett ültek Nagý- Británnia küldöttei, Maláj. Aranypart, Nigéria. Ceylon, .Szudán, és Nyugat-India fiai és lányai. A találkozón csupán Kenya fiatalsága nem ve­hetett részt, mivel nem kapott vízumot a buka­resti útra. — Hazánk ifjúsága — mondja S. Vincze, az angol küldöttség vezetője — bnráí- ságot kíván kötni Afrika, Maláj és a többi gyar­sák hazájuk gazdagságát saját életszínvonaluk mat ifjúságával, úgy. hogy ők is felha.sználhns- emelésére és tevékenyen résztvehessenek orszá­guk ügyeinek intézésében. A mexikói nép élete láncban kifejezve Rossio Sagaon mexikói táncosnő halk hangon i mesélt a Haka vidék nagykiterjedésű legelői­nek életéről. Maga is gyakran meglátogatta ala­csony kunyhóit, amelyek keskeny ablakait az emberi tenyér is elfedi. Gyakran töltött éjsza­kákat a juhaklok pásztortüzei mellett, Hos.sio Sagaon gyakran hallgatta a hegyilakók szám­űzetésének történetét, legelőkre kísérte őket, a tisztá.son együtt őrizte velük a bárányokat, és az ünnepi pihenő időben nézte a táncaikat, amelyek egyrészt gyorsak, másrészt pedig nyu­godtak és finomak, mintha meghatározhatatlan szomorúságra ha.sonlitanának. Rossio Sagaon Olga Kordonnal, Antonió Dela- korezzal, Gilerno AliagorrOl és más me.víkóí diákokkal együtt jól ismerik a pásztorok éle­tét és a pásztorélet motívumait a maguk teljes valóságában, és mélységében bevitték a balett- mllvé.szetbe, ennek mintegy új lelket adva. — így a mexikói balett számottevő része — ame­lyet a diákok mutattak be — művészileg gaz­dagabba vált, mert a valóságos életet fejezte ki. Az újjászületett balett a mexikói ifjúság között közkedveltté vált. Rossio Sagaon táncosnő pár pillanatra elhall­gatott és megigazította szétzüált haját. A bu- kare.sti Nemzeti Színház nagytermében végéhez közeledett a mexikói balett fellépése, amikor a „Fuersas nouvas’’ című balettet jelentették be. Ro.ssi Sagaon azt mondja, éppen ez a balett fejezi ki azt, amit a szünet alatt magyarázott a pásztorok életéről. A terem elsötétedett. A lámpák fénye meg­világította a színpadot. A mexikói fiatalság négy képviselője viharos tapsban részesült. Ez a ba­lett valóban gazdag me.vikói népi motívumok­kal van tele. A balett első részét üde és bájos táncmozdulatok alkotják. A me.vikói fiatalok életének örömteli pillanatait fejezik ki. Az örö­mük azonban nem tap soká. Hazájuk lölölt sötét felhők húzódnak. A fiúk búcsúznak a lá­nyoktól és elindulnak szabadságukat védeni. A balett ezen része szomorúságot fejez ki, azon­ban már a jövőbe vetett reménységet is kife­jezésre juttatja. A balett utolsó részében visz- szatérnek a fiúk. Újból béke van. Most a tánc élénkebb és üdébb. Ebből a balettből és főleg a Kristály és Szapata című balettből a néző- közönség a mexikói nép nagy békevágyát is­merte meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents