Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-19 / 53. szám

lyiS, a’iqu5?!fus If.

ŰI IFIOS&G

Jó munka után megérdemelt pihenés

A veröfényes napsugarak vidáman fürödnek a terjedelmes Jevani-tó víz-' tükrében. A tópartot köröskörül sűrű erdők szegélyezik, a déli oldalon a láthatárt peďg a szakszervezetek ..Moszkva" nevű pazar üdülője hatá- rnlja. Ide látogattunk el.

Á Prágától alig 30 kilométerre fekvő Jevani, valaha a prágai iparmágnások és nagykereskedők kedvenc nyaralóhelye volt. A tó partján emelt pazar szállókat ők igazán nem a dolgozók megérdemelt "üdülésére szánták . . . Ma már azonban ez is. mint hazánkban minden, a dolgozók érdekét, igényeit szolgálja.

X ..Moszkva" üdülőben a nyári idény során egyszerre '*0 dolgozó üdül. Az üdülőcsoportok kéthetenként váltják egymást. Hogy hazánk dolgozóinak m.i- néi több alkalma legyen kölcsönösen megismerkedni, a szakszervezet 14 naponként 50 utalványt szlovákiai. 70 üdülési utalványt az osztrava kerületi és 30-at a gottwaldovi kerület dolgozóinak juttat. Az üdülési költség minimális. Kiváló dolgozóknál ezt a költséget is a szakszervezet viseli. Az üdülé.st még örömtelibbé teszi a gyönyörű környezet, a napi 5-szöri -bőséges . és Ízletes ellátás és végül az a .sokoldalú gondoskodás, amelyben az üdülő felelős vezetői vendégeiket ré- szesitik. Erről a nyári üdültetési akció hatodik csoportjának részvevői köszönőlevelekben így írnak:

Már Prágában az állomáson példásan gondoskodtak rólunk. Két autóbusz szállított bennünket Jevaniba, ahol kellemesen meglepett a gyönyörű környék, az üdülő barátságos gondozói, a nagy ti.sztaság és kedvesség mindenki részéről Üdülésünk ideje alatt úgy az ^lszál]á.solás. mint a ki.szolgá- lás, de különö.sen ellátás szempontjából példá.san gondoskodtak rólunk.

Kultúrtéren is gazdag programmunk

volt. Résztvettünk egy prágai kiránduláson, megtekintettük a főváros történelmi nevezete-sségeit, este pedig színházban voltunk. Bennünket pedig neves írók és művészek látogattak meg üdülőhelyünkön. Különösen nagy hatást váltott ki Amorta elvtárs előadása. a Csehszlovák Köztár.saság igazi keletkezéséről. Filméiőadásokat is rendeztek számunkra, valamint egy nagyszerű tábortüzet, ahol nemzeti és haladószellemű dalokat énekeltünk. Nagy érdeklődésnek örvendett az üdülő könyvtára is, valamint a folyóiratok gazdag vála.sztéka. A táncot kedvelők számára három táncestét rendezett az üdülő vezetősége. Nem szabad azonban megfeledkezni a legvidámabb és legsikerültebb estéről — a társasjátékok estjéről .sem.

A testnevelési referens a napi tornafélórákon kivül hat röplabda mérkőzést is rendezett, amelyek nagy ér- dekh'xlésnek örvendtek. Ezenkívül céllövő és úszóversenyeken vettünk részt, A hálás üdülők levele még részletesen foglalkozik mindazzal a sok szénséggel és kellemességgel. — amely mint ho.ssz-antartó emlék — vésődik be emlékezetükbe.

S valóban, elég egy pillantást vetni arra a sok mosolygó örömteli fiatal és idős nő és férfi arcra, hogy még erőteljesebben érezzük azt a nagy változást. ami a munká.sosztály életében hazánkban végbement.

Josef Manžel, fiatal bányász, a szocialista verseny résztvevője . így foglalja szavakba érzését:

— Keményen .és becsülettel dolgoztam ezidén is. De volt is értelme, mert kormányunk munkámat megbecsüli és megérdemelt pihenésben részesít Josef Manze! bányá.sznak igaza van Hazánkban a jó munkáért megérdemelt pihenés jár.

Sas Ferenc.

Készüljünk az oktatási évre

A CsISz járási bizottságai, a járási pártbizottságok irányításával készülődnek az oktatási évre. Az elmúlt oktatási évben nagy hiányosságok voltak. Az idén, tanulva a tapasztalatokból. ezen a téren máris javult a munka. Ez már az oktatási év előkészületeinél is meglátszik.

A CslSz járási titkárai és a járási bizottságok tagjai, valamint az alapszervezetek vezetőségei belátják azt, hogy ha a politikai iskolázás jól sike- rul, akkor az alapszervezetekben más téren is“'megjavul a munka. ,A politikai iskolázás sikertelensége az alapszervezetnél már előre is rossz munkát. vagy tétlenséget jelent. Mentői nagyobb a fiatalok politikai, eszmei fejlettsége, annál jobban végzik a szervezési és termelőmunkát. Tardos- kedden nem jól folyt le a politikai iskolázás. Ennek hiánya most már a szervezet egyéb működésén is meglátszik. Semmi említésre való ténykedést nem végeztek. Tornócon. ahol jól végezték az iskolázást, jó a szervezeti élet is és az ifjak nagy segítséget nyújtanak az EFSz-nek és az állami gazdaságnak.

Ilyen esetek arra serkentették a járási biznrttságokat, hogy minden lehetőt megtegyenek az oktatási év sikeréért Az érsekújvári járásban már kiválasztottak ötven propagandistát, akik az alapszervezeteknél az iskolázást vezetik és készülnek káderezésükre. A propagandisták iskoláztatását szintén biztosították. Az Ipolysági járásban

már ugyanc-sak biztosították a propagandisták iskoláztatását, csak a kiválogatásnál merülnek még fel hiányok A járásban az új oktatási évre sok alapszervezet még nem biztosította a propagandistát. A párkányi járásban már minden alapszervezetben kiválasztották a propagandistát. Itt meg viszont az a hiba, hogy a kiválasztás csak felületesen történt, nem győzték meg őket kellően munkájuk fontosságáról. Ha a propagandi.sták kiválasztásánál nem a meggyőzés érvényesül, hanem erre a fontos pozícióra jelölik anélkül, hogy tudnának róla, akkor a propagandista nem végzi jól a munkáját. Ezért egy propagandistát se jelöljünk úgy ki. hogy ne tudjon pontosan arról, hogy mivel bízzuk meg. mire választották Ha a kiválasztásnál ilyen hiányosságok merülnek fel. akkor hiba történik. így történt, hogy Ölveczky Tibor, az érsekújvári gépállomáson az iskolázást nem vezette, dacára annak, hogy erre kijelölték és így felbomlottak a tanulókörök. — Ugyanez történt Jászfalun is, ahol Bajsz István hanyagolta el az iskolázás vezetését. A felsőszemerédi gépállomáson sem jobb a helyzet, a politikai iskolázás itt sem sikerült.

Minden CsISz-tag most a politikai iskolázás sikeréért szálljon síkra és az ifjú.ságközti agitáción kívül fontos, hogy odaadó, erre rátermett, politikailag képzett propagandistát válasszanak a politikai iskolázás vezetésére.

B. I.

Tanuló ifjaink az új iskola év előtt

A hegyekkel övezett völgyben fekszik a podbrezovai vasgyár, nehéziparunk szíve. A gyár régi épülete mellett ma már új családi házak állanak, s állandóan építik az újabbakat. Ebben a modern negyedben van a tanulóotthon is.

A tanulóotthon azonban kihalt, csendes. A szobák javarészt üresek, a folyosókon is alig látni valakit. A fiatal tanulók egyik része nyaralóhelyeken tölti szabadságát, má.sok pedig ottlíon vannak, szüleiknél. A tanulóotthonban csak azok maradtak, akiket a vizsgák után a gyárba osztottak be munkára. Ezek most már mint kitanult vasmunkások dolgoznak.

A nehéz munka után éppen szobájukban pinennek a fiatal segédek. Beszélgetnek. tervezgetnek, olvasnak. Hogy is ne, hiszen a jövő héten lesz az első fizetés Számolgatják is a fiúk, ki mennyit kap majd. Ha ki is kerültek már a tanuliptthon hatásköréből, a rendet azért most is szigorúan betartják Megszokták már. Ebben a szobában Lajda tfäclav a szobaparancsnok ö nem avatkozik bele a többiek vitájába Most éppen olvas. Lojda Václav a- gyárban jelenleg mint olvasztósegéd dolgozik A tanulóotthonban állandóan az elsők között volt, úgv a munkában, mint a szervezeti életben Jó munkájáért meg is kapta a kitünteté.sét Jelenleg műszak után , van és könyvet olvas. Már jóelőre kiszámította, hogy majd mennyit keres, s a keresetében nem lesz hiány, hi- ,szen derekasan dolgozik. Jól teljesíti a munkatervét. Az idősebb vasöntök elégedtek a munkájával.

— Én majd egy Jávát szeretnék venni — mondja nagy büszkén Lojda Václav. Tudom, hogy ahhoz most sok pénzre lesz szükségem, de majd csak összehozom.

Lojda elvtárs leghőbb vágya: jó vasöntö akar lenni, hogy Osztraván dolgozhas.son.

A beszélgetésnek, tervezgetésnek a vacsorát jelző csengő vet véget. Sietnek a fiúk mosakodni, vac.sorázni. Vacsora után kimenőjük van. Amíg a vacsora tart, az egyik nevelő elvtárssal végigjárjuk a tanulóotthont. Itt most nagy a felfordulás. Festenek, átalakítják az egyes szobákat. Mindent rendbeszednek, hogy szeptemberben, amikor majd az új tanulók jönnek igazi otthonra találjanak. Jövőre új alapokon kezdjük a nevelé.st, mondja a nevelő elvtárs Már most új könyveket szereztünk, hogy a fiatal fiúk minél többet olvas.sanak. Csak az a baj. mondja a nevelő elvtárs. hogy kicsi már ez az épület, pedig csak nemrégiben épült. De hát majd építünk hozzá Csak jőjienek fiataljaink Várjuk őket. hi.szen szükségünk van jó mun- ká.snkra. hát még ’é kohászokra.

( úfíekO.ohags a k mnd mndnm

A hallgiatók felvélete a CsISz szlovákiai központi politikai iskolájára

A CslSz szlovákiai központi jxjlitikai iskoláján 1953. október 5-'töl kezdödö- leg egyéves és féléves általános politikai tanfolyamok lesznek.

A hallgatók jelentkezése augusztus

l.ö-én kezdődik és szeptember 10-én ér véget. A tanfolyamra jelentkezőknek 20 évtől idősebbeknek kell lenniök, (CsISz-tagoknál katonaidő letölté.se). kell. hogy két év óta CsISz-tagok legyenek. továbbá, hogy tapa.sztalatok- kal rendelkezzenek a CslSz munkája terén, a kerületi és a járási vezetőségeken, vagy az alapszervezetekben. A CslSz .szlovákiai központi Iskolájára jelentkező hallgatókat a CslSz járási és kerületi vezetőségei ajánlata alapján hagyják jóvá. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a CslSz kerületi vezetőségein.

A jelentkezők írárbeli kérvényüket elküldik a CslSz kerületi vezetőségére vagy közvetlenül a Szlovákiai Központi Bizottságnak,

.Az i.skolába mindazok a CslSz'-tagok jelentkezhetnek, akik a feltételeknek megfelelnek és az iskola sikeres elvégzése után a C.sehszlovákiai Tfjú.sági Szövetség aparátu.sában fognak dolgozni.

A CslSz SzKR titkársága.

Bányászsarjadék

A tudományos szocializmus megalapítója, nagy tanítómesterünk, Mar.x Károly írta le egykor ezeket az örökérvényű szavakat: „Az emberi gondolatok mindenkor annak befolyása alatt állanak, aminek segítségével fedezik az emberek életszükségleteiket.” Valóban, az új szocialista társadalomban végzett munka rányomja bélyegét az egész emberre, gondolatvilágára, jellemére.

Jozef Menzel, fiatal bányász a sziklában vág utat a szénhez. Jelleme is sziklaszilárd. Jozef Menzel régi bányász-család gyermeke. Már dédapja is a föld mélyén kereste kenyerét. A bányászcsákány apáról fiúra szállt. Jozef nagyapjának és apjának sorsa sem volt különb dédapjáénál. Verej- tékes munka, bérharc, sztrájk ... A fekete gyémánt, a szén, az érdes munkáskezek robotjának gyümölcse a szénbárók feneketlen pénzeszsákjába vándorolt. Jozef apja már nem nézte tétlenül a kínos életet. Nem nézte ölbe tett kézzel, mint sorvadnak el a nehéz munka és éhbérek követkézlében a bányászok ezrei és családjai. Felvette a harcot, ö is ott volt a többi tüntetők között.

Jozef Menzel, az öreg Menzelek sarjadéka, tizenhatéves korában került le a tárnák mélyére, de már

azzal a biztos tudattal, hogy az 6 élete merőben eltérő lesz bányászósei sorsától. Valóban így is történt. 1946- ban bányásziskolába került. Az iskola elvégzése után sem szakad el a tárnáktól. Visszatér és a bánya egyik legjobb munkásává válik.

A szén azonban nehezen adja oda magát. Harcolni kell érte. A föld kincsét gyakran vastag sziklaréteg őrzi. Jozef Menzel erre a nehéz munkára képezte ki magát. Ma ő áll kilenctagú brigádjának élén.

— A nyár elején négytanú brigádommal felajánlottuk, hogy egy hónap alatt átvágunk egy húsz méter hosz- szú, öt méter széles és öt méter magas járatot, és ezt ki is betonozzuk. A felajánlás teljesítésében segített az az újítójavaslat, hogy a nehéz fúrógépet ne vállunkon tartsuk, hanem egy külön erre készített deszkaállványon helyezzük el.

Jozef Menzel bányászt a szocialista munkaverseny részvevőjét, munkájáért a szakszervezet üdülésre jelölte ki, hogy a jövőben új erővel, még nagyobb lendülettel foghasson hozzá a rendes munkához.

Dobsinai mulasztás

Lehetetlenség vagy tehetetlenség?

A dobsinai városi könyvtárban e körül a két szó körül folyik a vita. Kuchen elvtársnő a váro.si könyvtár vezetője ugyanis a mellett kardoskodik, hogy Dobsinán a könyvterjesztés a leglehetetlenebb munkák egyike. No. mi azért mé„sem hiszünk Kuchen elv- társnő szavainak.

Dobsina valamivel több mint négyezer lakosú városka. A lakosság három nemzeti.ségre oszlik, .szlovákra, németre és magyarra. Az egész városban az iskolai könyvtárakon kívül a városi könyvtár az egyetlen olyan heb', ahonnan könyveket lehet kikölcsönözni Már jó pár éve működik a könyvtár, de sajnos nem nagy eredménnyel .A négyezer lakosú városban kétezer könyvvel rendelkező könyvtárnak csak száz aktív olva.sója van. Ez év ánrílis 1,5-től (amióta Kuchen elvtársnő a könyvtárosi 650 könvvet kö'csönöztek ki. Azt hiszem említenünk sem kell. hogv ez kevés.

Még egy .szomorú tapasztalatunk is van. A száz aktív olvasó között. — elvtársak. akik hiszitek akár nem. de így van. — mindössze hat munkás található .A többi olvasó a nemzeti iskola közétdskola és a gimnázium tanulói közül van, illetve az értelmiségiekből. Nem az a hiba, hogy tanuló ifjúságunk és az értelmiséghez tartozó

dolgozók olvasnak, — ez örvendetes dolog, — de szomorú, nagyon szomorú, az a tény, hogy dolgozóink dolgozó if- jaságunk Dob.sinán nem olvas.

Nézzük meg közelebbről a hibák okát. Először is Kuchen elvtársnő sza vaiból kiindulva helytelen a könyvterjesztés módszere. Kuchen elvtársnő a könyvtári munkát abban látja, hogy minden péntek délután (—ha ugyan minden pénteken’ - -1 elmegy a könyvtárba és ha valaki 'ön, annak kiadja a kért könyvet. És ez minden. Kuchen elvtársnő nem tartja eléggé szívügyének a könvvterjesztés problémáját. — Pedig sok lehetőség lenne rá.’Ott van például a városi hangszóró Szükséges lenne felhívni az emberek figyelmét, a könyvtárra, sokan talán még azt sem tudják, hogy a váro.sban könyvtár is létezik. Az új könyvek ismertetéséről nem is beszélnek Például azt javasolnánk az elvtársaknak hogy szerkesz- .szenek faliújságot, amelv csak könyv és nevelési problémákkal foglalkozna és a főtéren, szembetűnő helyen helyezzék el. Fel kell venni a helyi CslSz szervezettel is a kapcsolatot. A helyi CslSz-,szervezet v,“zetői is komoly mulasztást követtek, el. annál inkább hogy az ifiú.ságnak külöp nincsen könyvtára. A többi tömeg.szervezetek is bizonyára segítenének a könyvterjesztésben. Fel kell venni a bányaüzemek és az építkezések munkásaival is a kapcsolatot.

Nem a legutolsó problémákhpz tartozik az sem, hogy a könyvtárat úgy kell berendezni, hogy ott jól érezzék magukat az emberek. Tűrhetetlen állapot. hogy az olvasótermekben szanaszét legyenek dobálva az almacsutkák, a cigarettavégék és hogy a széjjelszórt asztalokat feketére pis/kolt papír borít.'^ A könyvtárnak azt a részét, amelyet valamelyik tömegszervezet bútorraktárnak használ fel, ki kell üríteni.

Kuchen elvtársnő nehézségeket is említ. A városi könyvtár csak szlovák nyelvű könyveket tartalmaz és ezért nem elégíti ki a városban lakó más nemzetiségű polgárokat, Kuchen elvtársnő félig-meddig el is utasítja azt az ajánlatot hogy a német és magyarnyelvű könyvek megrendelésének ügyében a helyi nemzeti bizottsághoz kellene fordulni.

Mi biztosak vagyunk abban, ho^ a helyi Nemzeti Bizottságon az elvtársak ilyen szempontból is megértik a kérdés fontosságát és rövid időn belül ezt a mindnyájunkat érintő „dobsinai mulasztást” kiküszöbölik.

—ki—

Foglalkozzunk a katonának bevonuló fiatalokkal

A nánai állami gazdas4gban elfelejtették már az aratást, rég végeztek vele. a cséplést is bevégzik a napokban. A cséplésnél azért még nagyon serény munka folyik, ennek végeztével maid a CsIS-szervezet nagyobb lendülettel foF a munkához, mint eddig, Már most is különösen sokat foglalkoznak azokkal a fiatalokkal, akik ős.szel bevonulnak katonának. A tagok és a szervezet vezetősége azt akarják, hogy az újoncok a hadseregben ne hozzanak szégyent a tagság fejére.

A hadseregben az ország minden ré.széből varnak CsISz-tagok. Nagy szégyen lenne, hogy éppen a nánai állami gazdaság fiatal dolgozói közül kerülnének ki a legrosszabb katonák. Hogy ez ne történhe.ssen meg, már idehaza tanítják a bevonulókat. Sokat

foglalkoznak velük, nemcsak a szervezet vezetősége, hanem minden tag átadja nekik tapasztalatait. A Hadsereggel Együttműködő Szervezet is jól működik, A fiatalok nemcsak, hogy pontosan részt vettek a kiképzéseken, hanem arra törekedtek, hogy sokat tanuljanak, alaposan elsajátítsák azt a tudományt, amelyre tanították őket.

A bevonul óknak ez is nagy segítségükre van. A szervezet keretén belül pedig rend.szerés politikai kiképzésen esnek át. Előadásokat tartanak számukra és fontos elméleti kérdéseket közösen vitatnak meg. Már eddig is több előadást és vitát rendeztek. Talapka elvtárs vállalta a felelősséget, hogy ezek az előadások rendszeresek és tartalmasak legyenek. Eddig a testnevelés és sport jelentőségéről, a néphadsereg és a kapitalista hadsereg

közti különbségről és sok má.sról tartottak előadást, amelynek majd a hadseregben hasznát veszik.

Az előadások mellett a sportra is nagy súlyt fektetnek. A sportpályát alapo.san kihasználják, sokszor hangos a sportolók zsivajától. Tornásznak, hogy a honvédelemre erősítsék testüket és fejlesszék ügyességüket. A bevonulásig minden bevonuló megszerzi az MHK-jelvényt.

A bevonulás előtt a szervezet vezetősége vizsgáztatja a bevonuló ifjakat s mérlegeli tudásukat. A bevonulásuk után levelezés által, a tagság továbbra is fenntartja velük a kapcsolatokat. A szervezet vezetősége és a tagság ezzel nagy szolgálatot tesz úgy a hadseregnek, mint a bevonulóknak és ajánljuk, hogy minden alapszeivezet kövesse példájukat.

Az Új iskolaévben fordítsunk napjyobb p;ondot a pionírokra

Közeleg az új iskolaév. Pionírjaink az örömteljesen átélt szünidő után, új erőt merítve, rövid időn belül az iskola padjaiban találkoznak. A pionírcsoportok munkája rövid időn belül teljes ütemben megkezdődik. Ezzel egyidejűleg fokozódik a CslSz-szervezetek felelőssége is a reájuk bízott pionírokkal szemben. Ha azt akarjuk, hogy a pionírcsoportok az új iskola igazi segítői legyenek, mindjárt az iskolaév megkezdésétől úgy dolgozzunk, hogy ne i.smétlődhessenek meg azok a hiányo.sságok, amelyekkel a CslSz KB IX. plénuma foglalkozott. A múlt év tapasztalatainak alapján kell dolgoznunk a pionírcsopoitokban, amelyek segítenek majd bennünket az eddigi hiányosságok felszámolásában A CsTSz szervezetei túlnyomó részben áttanulmányozták a IX. plénum határozatait A határozat teljesíté.séröl az elért eredmények tanúskodnak A CslSz po- zsnnvnüspöki helyi szervezete szintén foglalkozott e határ )zatnkkal. de nem bohatóan. .A CslSz járá'^i konfeienciá- ján is bírálták a helyi szervezetet

azért, mert nem gondoskodott kellőképpen a pionírszervezetről. A funkcionáriusok lépten-nyomon azt ígérgették, hogy a pionírokkal való munkájukat megjavítják. Nemcsak a járási vezetőségnek, az iskolai igazgató elv- társaknak Ígérték ezt. de maguknak a pioníroknak is. akik az évzáró közgyűlésen vezetőjükül olvan CslSz-ta- gokat kértek, akik érdeklődnek a munka iránt és képesek a pionírcsoporto- kat vezetni. Végre, bizonyos idő múlva. a nagy unszolásra megbíztak néhány CsISz-tagot a pionírcsoportok vezetésével és ezzel az ügy befejeződött E CsISz-tagok felületesen végezték munkájukat a pionírok között. Senki .sem ellenőrizte őket. senki sem törődött '-p'c.jj s egy szép napon telje.sen megszűntek dolgozni.

Ez lett a visszhang Pozsonypüspö- kin a CslSz IX. plénumára.

Ezzel telje.sen ellentétes munkát végzett a CsI.Sz skalicai helyi szervezete. A CslSz tagok a szervezetben áttanulmányozták a IX. plenáris ülés határozatait és teljes mértékben magukévá tették a pionírcsoportok fölött vállalt védnökségről rájuk háruló feladatokat. Első dolguk az volt. hogy jó vezetőket küldtek a pionírok közé. A pionircso- portok vezetésével 12 CsISz-tagot, a legjobbakat bízták meg. Gondoskodtak az iskolázásukról is. hogy munkájukat állandóan javíthassa. A vezetőségi üléseken rendszeresen foglalkoztak a pionírcsoport feladataival. A gyűlésen megvitatták az egyes vezetők munkáját, ellenőrizték őket és anyagi segítésükről sem feledkeztek meg. Példás CsISz-tagokat akarnak nevelni belőlük. Munkájuk azonban még jobb lehetett volna, ha a helyi vezetőség fokozott figyelmet szentelt volna a vezetők tanulására is,

Jozef Surina

}

i .rí ''■te;-