Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-19 / 53. szám

A > Z L O V Á k 1 A 1 K U Z P U N I í B 1 Z U T T Á G Á IN A K LAPJA Bratislava, 1»53. augu.sztus 19. Ara 40 fillér H. évfolyam 53. szám A VIT-en tett eskü arra kötelez, hogy még szorgalmasabban építsük a szocializmust hazánkban! Enjíeszlelhetetlenség a hiány osságokkal ós a hibákkal szemben — aCslSz-tag tulajdonsága Hazánkban, a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével épített szocialista társadalmi rend, történelmi szükségszerű­ség. A kapitalista társadalom egész fejlődése, a kizsákmányo­lok és a kizsákmányoltak közöt­ti éles osztályharc ehhez vezet. Mivel pártunk, népünk, új szo­cialista rendszerünk érdekei teljes mértékben megegyeznek a társadalmi fejlődési irányza­tával, nem félünk az ic^azságtól, sőt az az érdekünk, hogy meg - ismerjük az igazságot. Azért dolgozunk, hogy mindent, ami előrehaladásunkat fékezi, eltá- volítsunk. Pártunk ezért helyezi oly bátran előtérbe a bírálat és önbirálat kifejlődésének köve­telményét, amely nálunk — az éles osztályharc mellett — egyik formája a régi és az új, a szü­lető és az elhaló közötti harc­nak. * Hazánkban a kommunisták és minden dolgozó a bírálat és az önbírálat segítségével harcol a megcsontosodás, felfuvalkodott- ság és a bürokrácia ellen, a bí­rálat és önbírálat segítségével távolítjuk el a gazdaságunk és kulturális életünkben felmerü­lő hiányosságokat. Sztálin elv­társ ezt tanítja: „A párt, a bol- sc'.'Tkok, valamennyi becsületes munkás- és dolgozó-elem se­gítse pártunkat munkánk hiá­nyosságainak felfedésében, épít­kezésünk hiányoságainak kikü - szöbölésénél, mutassák meg az utat a hiányosságok eltávolítá­sára, hogy munkánkban és épít­kezésünkben ne legyen egyhely- bentopogás, poshadtság és rot­hadtság, hogy ezáltal munkánk, nemzetgazdaságunk kiépítése napról-napra javuljon és sikert siker kövessen.” Továbbá: „. .. hogy előrehaladhassunk, s kapcsolatainkat a vezetők és tömegek között megjavíthas­suk. kell hogy az önbírálat sze­lepét állandóan nyitva tartsuk, lehetővé kell tenni a szovjet embereknek, hogy vezetőiket ,,kipucolják”, hibáikat megbí­rálhassák, hogy a vezetők ne lehessenek gőgösek, és a tömeg el ne szakadjon a vezetőségtől.” A bírálat é^ önbírálat tehát a káderek nevelésének megbízha­tó eszköze is. A bírálat és önbírálat az em­berek tudatában megmaradt burzsoá előítéletek elleni harc formája is, harci forma, az új szocialista emberért, akinek új viszonya van a munkához és a közvagyonhoz. Ezért a CsISz- ben is nagy a jelentősége és egyúttal főeszköz az ifjú nem­zedék kommunista nevelésénél. A hiányos.ságok — az idegen és a saját magunk elleni engesz­telhetetlenség fontos tulajdon - sága minden CsISz-tagnak, a- melyet minden funkcionárius­nak és CsISz-tagnak fejleszte­nie kell magában. Azt a tényt, hogy életünkben a bírálatra és önbírálatra olyan szükség van, akárcsak a vízre és levegőre, már sok fiatal meg- ' tette. Erről tanúskodnak az alapszervezetek taggyűlései, a CsISz szerveinek ülései és az olvasók bírálólevelei, amelyek a szerkesztőségbe érkeznek. A CsISz-tagok és a funkcionáriu­sok bírálják a CsISz szervezési szabályzatának megszegését, az egyének és a szervezetek rossz munkamegszervezését. Ez a bí­rálat mindig meghozza gyümöl csét, segít a hibákat eltávolíta­ni, a hiányosságokat felszámol­ni, megjavítja a CsISz-tagok és a szervezetek munkáját. Sajnos, azonban vannak még olyan CsISz-tagok is, akik hely­telenül fogják fel a bírálat és az önbírálat feladatát és jelen­tőségét. Akadnak még fiatalok, akik könnyelmű álláspontot fog­lalnak el a hibákkal és hiányos­ságokkal szemben. Behúnyt szemekkel járnak a hibák kö­rül, s azt tartják: „Ne szólj szám, nem fáj fejem.” Ezt az álláspontot a burzsoázia táplál­ta az emberekben, mert félt az igazságtól, a tömegek nyílt bí­rálatától. A bírálat és önbírálat alkalmazásánál kő-kövön nem maradt volna burzsoá rendszer­ből. Ezek a fiatalok nincsenek tudatában annak, hogy a hiá­nyosságok elhallgatásával, — amely kényelmükből és tartóz­kodásukból ered, — lehetővé teszik, hogy a hiányosság foly­tán hibák keletkezzenek, ame­lyek kárt okoznak társadalmi rendszerünknek és az illetőnek magának is. A IV. Világiljúsági Találkozó felhívása Fiatalok! Ejjyesüliünk, hogy a jobb jövőbe vetett reményeink valóra váljanak Végétért a világ ifjúságának béke-ünnepe Bukarestben Végéhez ért a két nagyszerű hét, a világ ifjúságának cscxiálatos találkozó­ja. Az utolsó napon még egyszer ösz- szetalálkoztak az ismerősök, jó bará­tok, az új harcos társak: a világ ifjú­ságának küldöttei. Bukarestben, a Győzelem-téren gyü­lekeztek a fiatalok, hogy résztvegye- nek az esti hatalmas fílvonuláson, a- mely a „.Március 28” téren zárógyúlés- sel fejeződik be. Hat óra múlt, a Győzelem-téren fel­tűnnek az első zászlók. Felhangzik a világ ifjúságának himnusza. Megkezdő­dik a fiatalok nagy 'seregszemléje. A vegtelen menet élén a román sporto­lók emelik magasba a DÍVSZ emblé­máját, a Nemzetközi Diákszövetség jelvényét, az ifjúság e hatalmas világ­szervezeteinek száz és száz zászlaját. Két széles oszlopban vonul az úton a fiatalok sokasága, Albánia, Argentína, Ausztrália, India, Irak, Irán ifjúságát, ünnepli a tömeg. Korea! Korea! — zeng az ütemes kiáltás és .virágeső hull a koreai fia­talokra. — Éljen a béke, le a háborúval! — zúg a kiáltások orkánja és hatalmas „Hurrá"-ba csap át, amikor vörös se­lyemzászlók alatt felvonulnak a Kínai Népköztársaság ifjúságának küldöttei. A békét éltetik, harcos békeakara­tukat kiáltják viláygá innen, a Fesz­tivál záró felvonulásáról Belgium, Pa­kisztán, Paraguay, Patet-Lao, Bulgária ifjai és erről dalolnak a fergeteges tapssal fogadott komszomolisták. Örömtől ujjong, diadaléneket dalol a franciák delegációja, büszkén emelik magasba transzparensüket, amelyen ez áll:' — Franciaország köszönti Henry Martint! Franciaország delegació.ia mel­lett menetelnek a vietnami fiatalok. „Pace sí prietenie!” zengi ezer és ezer román ifjt3 é.s leány, amim fegyel­mezett menetben zá.szlókat, kendőkét lobogtatva felvonul a Román Népköz­társaság delegáció.ia. A házak ablakai­ból, a tetőkön álló emberek kezéből konfetti-zápor hull a ,]árdara, behinti a német ifjakat és a piros-fehér ruhás dánokat, az angolokat és a guatema- laiakat. A fiatalok végetérni nem akaró tün­tetése megállapodik a „Március 28"- téren. Megkezdődik a 30.000 ifjú ha­talmas gyűlése a békéért és a népek közötti barátságért. Bruno Bernininek, a DÍVSZ elnökének beszéde Alkonyaikor zsúfolásig megtelt a hatalmas „Március 28”-tér. A dísztri­bünön helyetfoglaltak a Román Nép- köztársaság képviselői, élükön Dr. Petru Grozával, a Román Népköztár­saság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségé­nek elnökével. A meghívottak sorában ott voltak a román politikai és kultu­rális élet képviselői, a DÍVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség vezetői. Bru­no Bernini és .lacques Denis vezetésé­vel. A teret megtöltő fiatalok óriási lelkesedéssel fogadták Henri Martin­nak, a béke tengerészének érkezését. Este nyolc óra után ért a felvonuló fiatalok menete a térre. A nagy taps és éljenzés közepette a fiatalok elhe­lyezkedtek a nagy gyűlés színhelyén, hogy meghallgas.sák Bruno Bernininek, a Demokratiku« Ifjúsági Világszövetség elnökének beszédét: — Drága barátaim, világ fiataljai, fiatal román állampolgárok! Negyedik Világifjúsagi Találkozónk végétért, .á világ minden tájáról jöttünk ide. Ti­zenöt napig itt tartottuk meg a világ történetében eddig legnagyobb Ifjúsági Találkozót. — Az ifjúságnak — folytatta Berni­ni — az emberi _ tevékenység minden területén, a sport, a kultúra, a munka és a tanulás területén megnyilvánuló nagy teremtő erői, az ifjúság dic.só harcának tapasztalatai és a ragyogó eszmék, amelyek minden fiatal fiút és leányt arra ösztönöznek, hogy har­coljon a boldog jövőért, a szabad ha­záért, a népek közötti békéért; mind­ez híven kifejeződött és tartalmat nyert a Világifjúsági Találkozó csodála­tos napjaiban, a baráti találkozókon, a nagy megmozdulásokon. Gázdagodott minden ifjú szív, minden fiatal fiú és leány tapasztalata. Még határozottabb lett vágyunk a boldogaWi élet után és megerősödött a béke és a kölcsönös barátság érzése bennünk. Még bizo­nyosabbak vagyunk abban, hogy a bé­ke boldogabb jövőt hoz majd, hogy a mi erőnk az egységben van, hogy a jövőben mi, a világ ifjúsága, minden ország fiataljai, egységesek leszünk s politikai és vallási különbségekre való tekintet nélkül megtanuljuk építeni ezt a jövőt. Oj fények világítják meg utunkat, Üj bizonyosságot szereztünk itt: azt, hogy az egység és a kölcsönös megér­tés lehetséges és hogy az ifjúság egy­séges, nincs eró, amely meggátolhatná, hogy útján előrehaladjon. — Ebben a szellemben és ezzel az új lelkesedéssel készüljünk most ha­za. Bizonyos vagyok abban, hogy va­lamennyiünk nevében szólok, amikor a Román Népköztársaság kormányának, ifjúságának és népének legmélyebb há­lánkat és köszönetünket fejezem ki. Amidőn elhagyjuk Bukarestet, és visszatérünk otthonunkba, tudatában vagyunk annak, hogy új feladatok vár­nak ránk. — Hatalmas tüntetésünk befejezé- seképen ünnepélyesen elküdjük innen a béke és a barátság üzenetét vala­mennyi fiatalhoz, testvéreinkhez, szer­te a világon. Ez az üzenet valamennyi ifjú reményét szólaltatja meg. Meg­jelöli azokat a nemes feladatokat, ame­lyek a világ valamennyi fiatalja előtt állnak. Minden országban, minden vá­rosban és faluban, minden üzemben és iskolában, tartsuk ébren az összes fia­talokban azt a szellemet, azt a remény­séget, amely bennünket, ezekben a na­pokban lelkesített. Vigyük magunkkal mindenüvé a mi testvéri reményteljes üzenetünket, hogy felsorakoztassuk jelszavaink közé a fiatalok millióit Reánk és a világ valamennyi fiataljai­ra van bi^va, hogy egyre növekvő erő­vel vegyünk részt a népek nagy küz­delmeiben, a béke és a barátság végső győzelméig — a győzelemig, amely mindenki előtt megnyitja majd a bol­dog jövő kilátásait. — Íme, a ml üzenetünk. A nagy lelkesedés és taps elültével, Bruno Berini előterjesztette a IV. VIT felhívását, amelynek szövege a következő: Száztizenegy ország 30.000 fiataljának felhívása az egész világ ifjúságához Drága barátaink! Mi, a IV. Világif­júsági Találkozó résztvevői, a béke és a barátság zászlaja alatt gygltúnk ösz- sze. A mi boldog, ragyogó összejöve­telünk bizonyítéka volt annak, hogy a fiatalok bármilyen véleményük és meg­győződésük legyen is — mindig meg­érthetik egymást. Boldogságra vágyunk, a béke és ba­rátság győzelmét akarjuk látni, amely megnyitja előttünk a korlátlan jövőt. 'Felhívjük a világ ifjúságát, egyesít­se fiatal erejét annak érdekében, hogy a tárgyalások szelleme győzzön az erőszak helyett, mint ahogy erre a ko­reai fegyverszünet létrehozatala mu­tatott példát: minden nép legyen saját ügyeinek ura és a nemzetek között valósulja­nak meg az egymás iránti bizalmon és az egyenlő jogokon alapuló kapcsola­tok; az ifjú nemzedék .jobb jövőbe vetett reményei váljanak valóra, mindenütt tartsák tiszteletben a fiatalok jogait; minden korlátozás nélkül fejlődjenek a kulturális és sportkapcsolatok, ame­lyek a különböző országok ifjúsága kö­zötti jobb megértésre vezetnek. Előre, világ ifjúsága! A fiatalok hosszantartó percekig, zú­gó taps és éljenzés közepette egyhan-' gúlag elfogadták a felhívást. Az ünnepség végén felhangzott a DÍVSZ indulója, majd káprázatos tű.zi- játék fejezte be a IV. Világifjúsági Találkozó záró naggyúlését. Este Bu­karest utcáin a Találkozón résztvevő ifjúsági küldöttségek kultúregyüttesei adtak műsort és a román főváros szá- ■ mos pontjain rendeztek utcabálokat. I küldöttek a késő éjtszakába nyúló vi­dám ünnepségeken vettek búcsút egy­mástól.

Next

/
Thumbnails
Contents