Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-15 / 52. szám
■líl IFIŰSáC rssS SufľnŠ7tns 1 .V ^r^TT TT^^TTTTTr^ r*i MH?^ÍJIP/IEA-PEACE AND FRIENDSHIP -MU ES BARATSAE-MA PRIATEĽSTVO BOLDOG FIATALOK 300.000 román ifjú tüntetése Sztálin-tér. Itt ünnepelnek a román dolgozók. Ezen a téren ünnepük a dolgozók széles tömegei Bukarest felszabadításának évfordulóját. Itt gyűlnek össze, hogy megünnepeljék a munkában éléit eredményeket. Itt fejezik ki mo.st hűségüket a béke és demokrácia nagy ügyéhez. Vonul a Román Dolgozó lijúsági Szövetnég egyik csoportja lz „Augusztus 23" stadion jelé. Erői és biztonságot sugároznak a világ soknyelvű ifjúságát vendégül látó román fiatalok .sorai. Kék égbolt és szikrázó fehér felhők alatt indám román lány. Ö megismerte a szabadság érzését, nincsenek előtte titkos, beteljesületlen vágyak, szorongások, csalódottságok. Ma ismét zenétül hangos a tér, a szél zászlókat lenget. Az ősrégi téren a román nép reménye, jövője, a boldog román fiatalság. A találkozó a román ifjúság napját ünnepli. Reggel kilenc óra. Romániai politikai, tár.sa- dalmi és gazdasági fötényezői. a találkozó nagyszámú v'endégeivel együtt a tribünre érkeznek. A Világifjúsági Találkozó elnöke, Bruno Bernini rövid beszédet tart. A találkozó részvevői az egész világ ifjúságának nevében üdvöz.lik a román ifjakat és lányokat, az egész román népet, a kormányt, és hálás köszönetüket fejezik ki az itt tapasztalt vendég.szeretetért és kedvességért, A Román Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára, Ruminin Vassile Mu.sat beszél. Rámutat arra. hogy a román fiúk és lányok külföldi testvéreik iránti szeretető a találkozó nagyszerű előkészítésében nyilvánult^ meg. Musat az egész világ ifjúságát biztosítja arról, hogy a román nép új nemzedéke mindig hű marad a béke és barátsé g ügyéhez, A tér fölött, a Román Népköztársaság és a találkozó zászlóival díszített két sportrepülügép repül. Megkezdődik Bukarest fiainak és leányainak százezres ünnepélyes menetelése. Gyönyörű volt a szabad haza ifjúságának menetelé.se. A csoportokat a tribünön álló hazai dolgozók és a vendégek zajos tapsvihara fogadta. Három repülőgép a találkozón részt vevő nemzetek zászlóival árasztja el a teiet. Azt mondják, hogy az újból és újból érkező r.sopoiiok sohasem érnek véget, sohasem halkulnak el a népdalok, nem szűnik meg az élénk mozgalmi dalok zengése. Aki látja ezt az örömteli áram'atot, nem maiadhat meghatódás nélkül. Egy argentínai fiatal fiú szívéhez szorít egyet a tribünre repüld bokrétákból s azt mondja: Hazámba viszem, emlékül. Egy francia csoport ezt kiáltja ütemezve: .,Éljen a szabad és boldog Románia!” „Éljen Bukarest ifjúsága”. Egy olasz diák, Enzo Vi- vano, érzéseit igyekszik tolmácsolni a mellette álló román fiúnak. De csekély nyelvtudása gátolja abban, hogy a szívében felgyülemlő lelkesedést kellőképpen kifejezze. Enzo odahívja néhány barátját és nagy lelkesedéssel magasba emeli a román fiút, hisz ezzel mindent meg- n md. És a tér felett, végesvégig, szüntelenül zúg a hatalmas és követelU kiáltás: Béke, barátság, egység! A hatalmas ünneplő menetet a tornászok ezrei zárják be. A tér még szebb, élénkebb és rendezettebb. Életvidám, bátor fiúk és leányok menetelnek, hazájuk különböző sportágait képviselik. Lebarnult kezükben labdákat, evező- lapátokat. tentszütdket, vitorlás- és repülömo- delleket visznek. A tribünön Ciprusz képviselői mellett állunk. Közös fényképezőgépük kézről- kézre jár. ..Magunkkal akarjuk vinni a téren álló háromszázezer fiatal bcidog mosolyát, — mondják nekünk — hiszen ily boldogan csak a jelen szabad nemzedéke tud mosolyogni.” Este az operaházban a román küldöttség zenei csoportja hatalmas hangversenyt adott. Az ifjúság megmutatta a szocialista hazáját örömmel és bizalommal építő szabad nemzedék nagyszabású művészetét. A. Adzsubej, B. Sztrelnyikov. Bukarest utcáin történt Karonfogva mentüjik. Algíriak, francia elvtársak és két spanyol leány, akik hozzánk csatlakoztak. Egy kis embercsoport, esténként ilyeneket .százával látni Bukare.st utcáin. Bennünket is elfogott az a gyermeki öröm, ahogy egymás kezét fogtuk és táncoltunk. Mindenkit kö- rültáncoltunk, aki közelünkbe került. Örültünk a találkozásnak. A találkozó nagy, színes kavargásában. A kis 4 éves pionirkendős lányka apja válláról maga- f^.edten szemléli a zászló- és virágerdO között nyüzsgő ifjúság színes forgatagát. Mindnyájan csak nevetni, dalolni és táncolni akartunk. Mindenütt, amerre mentünk, nevető fiatal arcok. Előttünk, az útkereszteződésnél fiatal román milicista áll kék egyenruhában. Mosolyog és felénk inte,get. Az ö arcán is visszatükröződött a találkozás öröme. Ebben a pillanatban egy fiatal francia leány, aki mellettem ment, felkiáltott: vigyázat gyerekek, csendesebben — rendőr! Aztán jót kacagott, úgy igazán tiszta szívből, elmo.solyodott és így szólt hozzám: Tudod, mi még nem tekintünk úgy a rendőrökre, mint az itteni nép- és, ezért ne csodálkozz, hogy hirtelen megijedtem. Mindnyájan nevettünk. St. Neumann. FREÜJ^DSCHA FT A Sztálin-parkban a német küldött szorítottunk. Kemény, férfias kézfogá Ludwig Weilke. Traktoros. Megtudtam róla, hogy kiváló mun Milyen utat tett meg ez a fiatal — Az iskolában tagja voltam a Hí háború, nem tudtam elképzelni, hog az elpusztított gazdasági élet helyreál datara ébredtehn, hová vezetett bennü másunkon hetven fiatal dolgozik. Egy gyözödése volna, mint nekem. A nyu annak, hogy más cégjelzés alatt, de jósággal elkezdett. Gép- és traktorál német fiú. ö két évvel ezelőtt jött el tért Nyugat-Németországba. Nem talá kát sem, pedig szakképzett gépész. Ä Ságba és mindjárt kapott munkát. Ezt mondta nekünk Ludwig Wiel szél Walden kőműves is, az én új ma Wehrmacht tagja, a Szjóvjet Hadsereg évig volt fogságban. Ott tanulta meg úton haladnak a Német Demokratikus kai építik a többi népekkel való nem ekkel találkoztunk. Barátságosan kezet s volt. — Húszéves vagyok, mondta kájáért kitüntették, német? Elmeséli; tierjugendnek. Amikor befejeződött a y mi lesz tovább. Aztán megkezdődött lítása. Napról-napra egyre jobban tunket Hitler. A mi gép- és traktorállo- sincs olyan köztünk, akinek más meg- gatnémet fiatalok is tudatára ébrednek ugyanazt folytatják, amit Hitler az if- lomásunk vezetője egy 26 éves nyugat- Berlinbe, a III. VIT-re. Utána vissza- It munkát, még csak napszámo.smun- tjött a Német Demokratikus Köztársake. A többiek is így beszélnek. így be- gdeburgi barátom. 1944-ben, mint a fogságába került. Több mint négy a szovjet embereket becsülni. Ilyen Köztársaság fiataljai, akik munkájuk- es kapcsolataikat. S. Kupka hCorlatfc a iSztáli H-parkhatt Irta: Sípos Gyula Ez a kör a kerek világ. Balkezem fogja Indiát, Jobbom öleli Afrikát, S száz kézen át tovább, tovább. Sok messzi világ gyermekét. Kik jöttek hegyen, vízen át. Jöttek vonattal és hajóval És hozták népük mosolyát És hozták népük szép reményét, — Ez lobog most a téren át. Ez rezdUI a tánc ütemében, S a szemekbe tüzet ez ád. Ez a kör a kerek világ. Úgy fogják a testvérkezet Biztosan, mint harcos a zászlót S óva, mint drága kincseket, Jöhetnek évek, messzeségek. Hóvihar zúghat északon. Süthet szikkasztó tüze délnek És köd ülhet a tornyokon. ■Jöhetnek évek, messzeségek, Nem törhetik szét erős kapcsát Százaink, millióink kezének. Nem felejtem szemed tüzét, Az indonéz lány énekét, Kínai társak ölelését. Baráti karok melegét. Nem feledem a cseh lány csókját S a táncot, mely a téren át Száznyelvű dallal, ezer színnel. De mégis egy szívdobbanással! Maga itt a kerek világ. Kéz a kézben így nő az ember így érzi roppant erejét. Éveken, tengereken át is Hű társa segítő kezét. S együtt maradunk mi mindig Növünk és belepjük a földet. Ágyúk néniulnak el kezünktől És börtönrácsok széjjel törnek. Ki velünk tart, sosincs magában, Mindig millió társa van. Bajban milliók karja védi S — mint mesében varázsital — Emlék, példa, testvér-segítség. Erőt, hitet, szárnyat ad neki. Bukarestben, a Sztálin-parkban Táncot jár, ezer fiatal A szép holnapról énekel. Békés világról, ahol körben Ázsiából Amerikáig Lobog a tánc és zeng a dal. Bukarest szinpadayi Nehéz lenne elképzelni akkora házat, amelybe a világ minden népének kultúráját bele lehetne z.súfolni. Bukare.st a VIT napjaiban némileg ilyen házhoz ha.sonlít. A szélrózsa minden irányából érkeztek ide küldöttek. Gazdag tarisznyával jöttek, elhozták magukkal, amit irodalmukban, művészetükben értékesnek tartanak. Az angolok Shakespeare Hamletjét, a franciák Paul Eluard verseit, mi magyarok Liszt,' Erkel, Kodály műveit, valamennyien népünk legszebb dalait, táncait. íme két kiragadott kép a népek művészetének hatalmas, színpompás, seregszemléjéről. Rózsaszínhlúzos, halványzöldszoknyás lányok csapata hajladozik a .színpadon. Lábukat nem látni, a földígérő szoknya alja nagy körben szétterül. Rajta négy-négy hatalmas virág, hófehér lótusz tartja magasra kelyhét. Mintha zölden fodrozódó vízből emelkednének ki a karcsú lónyalaknk, nem is lépnek, hanem szinte úsznak a levegőben s velük együtt úsznak, rínganak a fehér lótuszok. Ügy érezzük a mesék világa elevenedik meg előttünk és vízitündérek siklónak egy holdfényes tavon .. A Teatrul Balcescu-ban, Bukare.st külvárosának egyik gyönyörű, új szabadtéli színpadán vagyunk, a kínai delegáció műsoránál. A tánc- csoport siansi tartományból váló népi táncot mutat be, a lótuszvirág-táncot... Aremul Libertatii, — a hatalmas park közepén fehér oszlopsorral szegélyezett szabadtéri színpad. Reflektorok helyett nap világítja meg a díszleteket. Délután 6 óra felé jár az idő A francia műsor második számaként Rabelais, a híres XV. századbeli francia író regénye nyomán készült némajátékot mutatják be. Útjelző tábla mutatja, hogy két ország határát látjuk- Az egyikben jómód, boldogság az emberek osztályrésze. a másikban gonosz király diktálja a törvényt, aki a dolgozóknak robotot és nyomort, az ingyenéiö urasáqoknak pedig gondtalan fényűzést oszt. A „fenség" azonban ezzel sincs megelégedve. Uralma alá szeretné tiporni az egésj: világot. Ezt jelképesen kifejezi azzal, hogy koronáját büszkén ráteszi egy kis földgolyóra. Szolgáit nem nyílt támadásra szólítja, hanem álarcoson küldi őket a szomszédos nép ellen. Boldog ország lakói azonban ártalmatlanná teszik a betolakodókat, a király kezéből pedig alattvalói csavarják ki az „A" bombát, amellyel el akarja pusztítani a békés embereket. Külsőségeiben a némajáték a ' régmúltra utal. A nézők azonban azonnal megértik nagyon is időszerű mondanivalóját és viharos tapssal jutalmazzák a színészeket. F. B.-