Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-15 / 52. szám

■líl IFIŰSáC rssS SufľnŠ7tns 1 .V ^r^TT TT^^TTTTTr^ r*i MH?^ÍJIP/IEA-PEACE AND FRIENDSHIP -MU ES BARATSAE-MA PRIATEĽSTVO BOLDOG FIATALOK 300.000 román ifjú tüntetése Sztálin-tér. Itt ünnepelnek a román dolgo­zók. Ezen a téren ünnepük a dolgozók széles tömegei Bukarest felszabadításának évforduló­ját. Itt gyűlnek össze, hogy megünnepeljék a munkában éléit eredményeket. Itt fejezik ki mo.st hűségüket a béke és demokrácia nagy ügyéhez. Vonul a Román Dolgozó lijúsági Szövetnég egyik csoportja lz „Augusztus 23" stadion jelé. Erői és biztonságot sugároznak a világ sok­nyelvű ifjúságát vendégül látó román fiatalok .sorai. Kék égbolt és szikrázó fehér felhők alatt in­dám román lány. Ö megismerte a szabadság érzését, nincsenek előtte titkos, beteljesületlen vágyak, szorongások, csalódottságok. Ma ismét zenétül hangos a tér, a szél zász­lókat lenget. Az ősrégi téren a román nép re­ménye, jövője, a boldog román fiatalság. A találkozó a román ifjúság napját ünnepli. Reggel kilenc óra. Romániai politikai, tár.sa- dalmi és gazdasági fötényezői. a találkozó nagy­számú v'endégeivel együtt a tribünre érkeznek. A Világifjúsági Találkozó elnöke, Bruno Ber­nini rövid beszédet tart. A találkozó részvevői az egész világ ifjúságának nevében üdvöz.lik a román ifjakat és lányokat, az egész román né­pet, a kormányt, és hálás köszönetüket fejezik ki az itt tapasztalt vendég.szeretetért és ked­vességért, A Román Dolgozó Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára, Ruminin Vassile Mu.sat beszél. Rámutat arra. hogy a román fiúk és lányok külföldi testvéreik iránti szeretető a találkozó nagyszerű előkészítésében nyilvánult^ meg. Musat az egész világ ifjúságát biztosítja arról, hogy a román nép új nemzedéke min­dig hű marad a béke és barátsé g ügyéhez, A tér fölött, a Román Népköztársaság és a ta­lálkozó zászlóival díszített két sportrepülügép repül. Megkezdődik Bukarest fiainak és leá­nyainak százezres ünnepélyes menetelése. Gyönyörű volt a szabad haza ifjúságának menetelé.se. A csoportokat a tribünön álló hazai dolgozók és a vendégek zajos tapsvihara fo­gadta. Három repülőgép a találkozón részt vevő nemzetek zászlóival árasztja el a teiet. Azt mondják, hogy az újból és újból érkező r.sopoiiok sohasem érnek véget, sohasem hal­kulnak el a népdalok, nem szűnik meg az élénk mozgalmi dalok zengése. Aki látja ezt az öröm­teli áram'atot, nem maiadhat meghatódás nél­kül. Egy argentínai fiatal fiú szívéhez szorít egyet a tribünre repüld bokrétákból s azt mondja: Hazámba viszem, emlékül. Egy francia csoport ezt kiáltja ütemezve: .,Éljen a szabad és boldog Románia!” „Éljen Bukarest ifjúsága”. Egy olasz diák, Enzo Vi- vano, érzéseit igyekszik tolmácsolni a mellette álló román fiúnak. De csekély nyelvtudása gá­tolja abban, hogy a szívében felgyülemlő lel­kesedést kellőképpen kifejezze. Enzo odahívja néhány barátját és nagy lelkesedéssel magasba emeli a román fiút, hisz ezzel mindent meg- n md. És a tér felett, végesvégig, szüntelenül zúg a hatalmas és követelU kiáltás: Béke, ba­rátság, egység! A hatalmas ünneplő menetet a tornászok ez­rei zárják be. A tér még szebb, élénkebb és rendezettebb. Életvidám, bátor fiúk és leányok menetelnek, hazájuk különböző sportágait kép­viselik. Lebarnult kezükben labdákat, evező- lapátokat. tentszütdket, vitorlás- és repülömo- delleket visznek. A tribünön Ciprusz képviselői mellett állunk. Közös fényképezőgépük kézről- kézre jár. ..Magunkkal akarjuk vinni a téren álló háromszázezer fiatal bcidog mosolyát, — mondják nekünk — hiszen ily boldogan csak a jelen szabad nemzedéke tud mosolyogni.” Este az operaházban a román küldöttség ze­nei csoportja hatalmas hangversenyt adott. Az ifjúság megmutatta a szocialista hazáját öröm­mel és bizalommal építő szabad nemzedék nagy­szabású művészetét. A. Adzsubej, B. Sztrelnyikov. Bukarest utcáin történt Karonfogva mentüjik. Algíriak, francia elv­társak és két spanyol leány, akik hozzánk csat­lakoztak. Egy kis embercsoport, esténként ilye­neket .százával látni Bukare.st utcáin. Bennün­ket is elfogott az a gyermeki öröm, ahogy egy­más kezét fogtuk és táncoltunk. Mindenkit kö- rültáncoltunk, aki közelünkbe került. Örül­tünk a találkozásnak. A találkozó nagy, színes kavargásában. A kis 4 éves pionirkendős lányka apja válláról maga- f^.edten szemléli a zászló- és virágerdO között nyüzsgő ifjúság színes forgatagát. Mindnyájan csak nevetni, dalolni és táncolni akartunk. Mindenütt, amerre mentünk, nevető fiatal arcok. Előttünk, az útkereszteződésnél fia­tal román milicista áll kék egyenruhában. Mo­solyog és felénk inte,get. Az ö arcán is vissza­tükröződött a találkozás öröme. Ebben a pilla­natban egy fiatal francia leány, aki mellettem ment, felkiáltott: vigyázat gyerekek, csendeseb­ben — rendőr! Aztán jót kacagott, úgy igazán tiszta szívből, elmo.solyodott és így szólt hoz­zám: Tudod, mi még nem tekintünk úgy a rendőrökre, mint az itteni nép- és, ezért ne csodálkozz, hogy hirtelen megijedtem. Mindnyájan nevettünk. St. Neumann. FREÜJ^DSCHA FT A Sztálin-parkban a német küldött szorítottunk. Kemény, férfias kézfogá Ludwig Weilke. Traktoros. Megtudtam róla, hogy kiváló mun Milyen utat tett meg ez a fiatal — Az iskolában tagja voltam a Hí háború, nem tudtam elképzelni, hog az elpusztított gazdasági élet helyreál datara ébredtehn, hová vezetett bennü másunkon hetven fiatal dolgozik. Egy gyözödése volna, mint nekem. A nyu annak, hogy más cégjelzés alatt, de jósággal elkezdett. Gép- és traktorál német fiú. ö két évvel ezelőtt jött el tért Nyugat-Németországba. Nem talá kát sem, pedig szakképzett gépész. Ä Ságba és mindjárt kapott munkát. Ezt mondta nekünk Ludwig Wiel szél Walden kőműves is, az én új ma Wehrmacht tagja, a Szjóvjet Hadsereg évig volt fogságban. Ott tanulta meg úton haladnak a Német Demokratikus kai építik a többi népekkel való nem ekkel találkoztunk. Barátságosan kezet s volt. — Húszéves vagyok, mondta kájáért kitüntették, német? Elmeséli; tierjugendnek. Amikor befejeződött a y mi lesz tovább. Aztán megkezdődött lítása. Napról-napra egyre jobban tu­nket Hitler. A mi gép- és traktorállo- sincs olyan köztünk, akinek más meg- gatnémet fiatalok is tudatára ébrednek ugyanazt folytatják, amit Hitler az if- lomásunk vezetője egy 26 éves nyugat- Berlinbe, a III. VIT-re. Utána vissza- It munkát, még csak napszámo.smun- tjött a Német Demokratikus Köztársa­ke. A többiek is így beszélnek. így be- gdeburgi barátom. 1944-ben, mint a fogságába került. Több mint négy a szovjet embereket becsülni. Ilyen Köztársaság fiataljai, akik munkájuk- es kapcsolataikat. S. Kupka hCorlatfc a iSztáli H-parkhatt Irta: Sípos Gyula Ez a kör a kerek világ. Balkezem fogja Indiát, Jobbom öleli Afrikát, S száz kézen át tovább, tovább. Sok messzi világ gyermekét. Kik jöttek hegyen, vízen át. Jöttek vonattal és hajóval És hozták népük mosolyát És hozták népük szép reményét, — Ez lobog most a téren át. Ez rezdUI a tánc ütemében, S a szemekbe tüzet ez ád. Ez a kör a kerek világ. Úgy fogják a testvérkezet Biztosan, mint harcos a zászlót S óva, mint drága kincseket, Jöhetnek évek, messzeségek. Hóvihar zúghat északon. Süthet szikkasztó tüze délnek És köd ülhet a tornyokon. ■Jöhetnek évek, messzeségek, Nem törhetik szét erős kapcsát Százaink, millióink kezének. Nem felejtem szemed tüzét, Az indonéz lány énekét, Kínai társak ölelését. Baráti karok melegét. Nem feledem a cseh lány csókját S a táncot, mely a téren át Száznyelvű dallal, ezer színnel. De mégis egy szívdobbanással! Maga itt a kerek világ. Kéz a kézben így nő az ember így érzi roppant erejét. Éveken, tengereken át is Hű társa segítő kezét. S együtt maradunk mi mindig Növünk és belepjük a földet. Ágyúk néniulnak el kezünktől És börtönrácsok széjjel törnek. Ki velünk tart, sosincs magában, Mindig millió társa van. Bajban milliók karja védi S — mint mesében varázsital — Emlék, példa, testvér-segítség. Erőt, hitet, szárnyat ad neki. Bukarestben, a Sztálin-parkban Táncot jár, ezer fiatal A szép holnapról énekel. Békés világról, ahol körben Ázsiából Amerikáig Lobog a tánc és zeng a dal. Bukarest szinpadayi Nehéz lenne elképzelni akkora házat, amelybe a világ minden népének kultúráját bele lehetne z.súfolni. Bukare.st a VIT napjaiban némileg ilyen házhoz ha.sonlít. A szélrózsa minden irá­nyából érkeztek ide küldöttek. Gazdag tarisz­nyával jöttek, elhozták magukkal, amit irodal­mukban, művészetükben értékesnek tartanak. Az angolok Shakespeare Hamletjét, a franciák Paul Eluard verseit, mi magyarok Liszt,' Erkel, Kodály műveit, valamennyien népünk legszebb dalait, táncait. íme két kiragadott kép a népek művészeté­nek hatalmas, színpompás, seregszemléjéről. Rózsaszínhlúzos, halványzöldszoknyás lányok csapata hajladozik a .színpadon. Lábukat nem látni, a földígérő szoknya alja nagy körben szétterül. Rajta négy-négy hatalmas virág, hó­fehér lótusz tartja magasra kelyhét. Mintha zölden fodrozódó vízből emelkednének ki a karcsú lónyalaknk, nem is lépnek, hanem szinte úsznak a levegőben s velük együtt úsznak, rínganak a fehér lótuszok. Ügy érezzük a me­sék világa elevenedik meg előttünk és vízi­tündérek siklónak egy holdfényes tavon .. A Teatrul Balcescu-ban, Bukare.st külvárosá­nak egyik gyönyörű, új szabadtéli színpadán vagyunk, a kínai delegáció műsoránál. A tánc- csoport siansi tartományból váló népi táncot mutat be, a lótuszvirág-táncot... Aremul Libertatii, — a hatalmas park köze­pén fehér oszlopsorral szegélyezett szabadtéri színpad. Reflektorok helyett nap világítja meg a díszleteket. Délután 6 óra felé jár az idő A francia műsor második számaként Rabelais, a híres XV. századbeli francia író regénye nyo­mán készült némajátékot mutatják be. Útjelző tábla mutatja, hogy két ország határát látjuk- Az egyikben jómód, boldogság az emberek osz­tályrésze. a másikban gonosz király diktálja a törvényt, aki a dolgozóknak robotot és nyo­mort, az ingyenéiö urasáqoknak pedig gond­talan fényűzést oszt. A „fenség" azonban ezzel sincs megelégedve. Uralma alá szeretné tiporni az egésj: világot. Ezt jelképesen kifejezi azzal, hogy koronáját büszkén ráteszi egy kis föld­golyóra. Szolgáit nem nyílt támadásra szólítja, hanem álarcoson küldi őket a szomszédos nép ellen. Boldog ország lakói azonban ártalmat­lanná teszik a betolakodókat, a király kezéből pedig alattvalói csavarják ki az „A" bombát, amellyel el akarja pusztítani a békés embere­ket. Külsőségeiben a némajáték a ' régmúltra utal. A nézők azonban azonnal megértik nagyon is időszerű mondanivalóját és viharos tapssal jutalmazzák a színészeket. F. B.-

Next

/
Thumbnails
Contents