Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-04 / 40. szám

'‘i

1553. július 4.

Ül ifjúság

í*

Az ifjúság vegye kezébe a kezdeniényezést a iosoiici JCaukaz-bútorgyárhan

A losonci Kaukaz bútorgyárban sok ifjú munkás dolgozik és még nincsenek mindnyájan beszervezve az üzemi CsISz-szervezetbe. Közhely már említeni, hiszen ezt mindenki tudja, hogy milyen fontos lenne.

A CsISz-tagok kitünöcm megállják a helyüket és példaad'óan dolgoznak. kz üzemi pártszervezet elnöke és az üzemi bizottság elnöke nagyon elismerően nyilatkoznak róluk. A pártelnök elvtárs szavai szerint a hiba ott van. hogy kevés a CshSz-tag, sok ifjú nem él szervezeti életet, sem az üzemben, sem pedig lakóhelyén. Természetesen vannak olyan ifjak is. akik a lakóhelyükön tevékenvkednek de viszont az üzemben nefh kapcsolódnak be a politikai életbe. Pedig most erre égetően szükség lenne. Az üzemben a tervteljesítés lemaradt, mert a régiekkel szemben tel.iesen új módszerekkv' kell dolgozni. Annak dacára, h^ev a régiek .sem voltak elavultak és az üzemi dolgozók nehezen tanulják meg az új módszereket. Az új módszerek elsajátításánál az ifjúság lehetne a kezdeményező.

Ha az ifjúság venné a kezébe a kezdeményezést, akkor a tervteljesítésben nem lenne hiba és az eredményeink sokkal nagyobbak lennének, mint most. Az is hiba, hogy az üzemi könyvtárat nem látogatják. Igaz. hogy ez nem csak az ifjakra vonatkozik, a' felnőttek is nagyon keveset olvasnak. Pedig az üzemr°k igazán szép a könyvtára. Sok szakkönyv és válogatott szépirodalmi művek felett rendelkezik.

A gyárban sok a tehetséges fiatal, akik sok mindenben tudnának segíteni és az ifjak legtöbbje alkalmazkodna is hozzájuk. Ezek közé tartozik Kluzs Júlia is. aki az üzemi irodában könyvelő. De sajnos nem kapcsolódik be a szervezetbe olyan formában, mint ahogy ezt tőle elvárnák.

Az üzemi szervezetet a CsISz járási titkárságáról is csak nagy ritkán látogatják. Bár enélkül is. lehet jól dolgozni, de ha az üzemi szervezetet a járási titkár'ság részéről többször látogatnák, akkor az üzemben nagyobb lendü'ettel dolgoznának. Ezért rendkívül fontos, hogy a CsISz járási bizottsága törődjék azzal, hngv a" üzemben az ifjúság vegye kezébe a kezdeményezést és szilárdítsák meg az üzemi szervezetet.

Aratás az egyházkarcsai szövetkezet földjein^

Cyönyörű napsütéses reggel az egy- házkarcsai határban felbukkantak a traktorok és kombájnok. Molnár Vince munkacsoportja nekilátott az őszi ár-i pa aratásának. .A munkát két kombájnnál és két arató önkötözövel kezdték meg. A kombájnok egyenletesen nyírták az árpát és gyönyörű tiszta mag csurgott a zsákba. A szövetkezeti tagok boldogan nézték a kombájn kitűnő munkáját, közben azt számítgatták. hogy a kombájn segítségével hány munkaerő szabadul fel más mezőgazdasági munkára. Jó munkájuknak megvan a jó gyümölcse, az őszi árpáná'

29 mázsá»* hektárhozamot értek el. A szövetkezeti tagok között látjuk Bugár Bálint.’Kása Ferenc, Vég István és a többi kis- és középparasztokat, akik nemrég még egyénileg gazdálkodtak. Kása Ferenc szövetkezeti tag elégedetten mosolyog, majd ezeket mondja; „He.j — közben a kombájnokat nézi — Ezek a gépek mégis csak a béke tankjai”

Mindannyian lelkesedéssel végzik a munkát, mert megszabadúltak a nehéz, fizikai munkától és helyettük a gépek végzik a munka nehezebb részét.

Somogyi Mátyás

A (lunaszerdahelyi Dunoslrov ifjai így készülnek a VlT-re

Tíz munkaerő szabadul fel

Gil Ferenc és Ing. Pospíšil József mérnök az olomouci kerületi nemzeti bizottság gépesítő ügyosztályának dolgozói Všetička Bresztiszlava, a moszt- kovici gép- és traktorállomás gépjavító központjának vezetőjével együtt egy, a szalma gyors boglyázására és betakarítására újfajta szerkezetet állítottak össze.

Az új berendezéssel az egyes EFSz- ben már kísérleteztek is, mégpedig ott, ahol e^dén kombájnnal fognak aratni. Ennek az egyszerű berendezésnek a segítségével' a szalma boglyázása sokkal gyorsabb és olcsóbb. Négy dolgozóra van szükség, akik 8 órás műszakban elvégzi!» azt a munkát, amelyre azelőtt a cséplésnél 14 emberre vo't szükség.

A csallóközkürti szövetkezeti tag;ok végezzék el a liövényápolási munkákat

Küszöbön áll az aratás. Minden szövetkezetben arra törekednek, hogy az aratás megkezdéséig elvégezzék a növényápolási munkákat. A dunasžerda- helyi járás szövetkezeteiben öröm nézni a jól megművelt gyönyörű cukorrépát. Csak éppen a csallóközkürti szövetkezet cukorrépáját öli meg a gyom, habár az EFSz-tagok az idén a rossz időjárásra sem hivatkozhatnak. A hibát a rossz munkamegszervezésben ke,II keresni.

.A csallóközkürti szövetkezet tagjainak a cukorrépföldekröl el kell távo- lítaniok a gazt, és a gyomot, ha azt akarják, hogy a cukorrépa helyett ne gyommagot termeljenek. A szövetkezet tagjai tartsák szem előtt pártunk és kormányunk határozatát, tegyenek meg mindent a cukorrépatermés megmentésének érdekében.

O

lyan a gyárudvar, mint a méhkas. Mindenütt sürgés-forgás. Az udvar túlsó szélén egy zöldborsót csépelő cséplőgép kattog. Autók, szekerek érkeznek nyersanyaggal. Láthatunk itt zöldborsót, barackot, epret. egrest, meggyet, különböző fai- tájú cseresznyét és sok mást. Fiatal fiúk és leányok ládákat csomagolnak. A kinti zaj élesen szeli keresztül a gyárból kiszűrődő gépzúgá.st. A konzervgyárban megkezdődött a nyári szezonmunka. Olyanez, mint a gabona aratása. Aratás csak egyszer van egy évben, és akkor is nagyon kell vigyázni, hogy idejében éretten szempergés előtt arassunk. A gyümölccsel is így van. Sok esetben hat-hét árai késés a szedésnél vagy a feldolgozásnál már óriási károkat okozhat. Ezt pedig nem akarják az üzem munkásai. Az" elvtársak Sztálin elvtárs tanítását ta'd- j(\k szem előtt. Emelnünk kell dolgozó népünk életszinvdnalát. Ez a mi gazdaságunk alaptörvénye. Az ö munkájuk is ezt .szolgálja. Azt. hogy a jövő télen minden család asztaiá~a több gyümölrskonzerv, befőtt, gyümölcsíz, kerüljön mint tavaly. Ezekbe a navokhan azért dolgozik itt mindenki oly fáradhatatlanul, hogy jövőre az életünk édesebb, kellemesebb legyen.

— Pálffy István .vagyok — mutatkozik he eßy magas, barna 26 év körüli elvtárs. Azonnal imllalkozik, hogy bemutatja az üzemet.

— Talán kezdjük az elejéről, — mondja — ahonnan a nyersanyag el- idul ho.sszú útjára. — így jutunk el a mát említett cséplőgéphez. Baranyai Margit elvtársnö itt a gépész. Magas, mosolygós asszony. Hangosan, — hogy megértsük a gép zúgásától — fogadanyagot a rostákra, a tisztítóba és utána az ü.sztályozóba. Az osztályozó gép a borsószemeket nagyság szerint hat csoportra osztályozza. A borsószem nagysága ö.sszefüyg a minőséggel is. Utána a katlanokba kerül az anyag. Itt forró gőzben párolják, úgyhogy minden baktérium elpusztul. Utána az anyag automatiku.san egy asztalon megy keresztül. Az asztal körül fiatal elvtársnök dolgoznak. Nekik az a feladatuk, hogy az esetleges, a gép által ki nem dobált rossz szemeket, vagy más szennyező anyagot szedjék ki. Erről az asztalról kerül az anyag a .sósvízbe, majd ismét a nyitott pléh- dobozokba. A megtöltött, de még nyitott konzervdobozok újra forró gőz alá kerülnek. A lezárás a •következő munkaszakasz. A zárógép nagyszerű dolog. Önműködően, egy ügyes gépkezelő irányítása m.ellett a pl éhdobozokat légmentesen lezárja..

Leiner N.

Dunaszerdahely

Katona Erzsébet, a legöntudatosabb ifjúmunkások egyike.

K

O

r

Kötény Zsuzsa, a zárógép legügyesebb kezelője. >

ja köszönésünket. Meleg érzés fog cl, amikor kezet szorítok vele. Baranyai elvtársnő férfi erőt helyettesít. Példásan végzi munkáját. Naponta 59—60 ■koronát keres.

A száráról kícsépelt, nagyjából megtisztított zöldborsó az üzem főépületébe kerül. Az üzem gépesítve van. Szalagok és kanalak szállítják az

Nagy Mária elvtár.snő az első negyedévben 182 százalékra teljesítette tervét.

A zárógép egyik legügyesebb ke- zelöje Koreny Zsuzsa. Koreny elvtársnö példás ČsISz-tag. Csillogó szemei örömteljesen mosolyognak. — Kérdezzük tőle. Még’pedig azt, hogy (mivel látjuk, hogy már a kész konzervdobozok még mindig gözkatlanba mennek) minek az a sok főzés? Egy kicsit mo.solyog is a kérdé.semen. — Tudod elvtárs. — kezdi magyarázni — a most következő munkaszakasz a konzerválásnak egyik legfontosabb része. A másik pedig az, hogy a mi ke- zünkbff. kikerülő konzerváknak nagyon tisztáknak és természetesen egészségi szempontból- teljesen megfelelőknek kell lenniük. Hogy tiszta-e és jó-e az anyag, azt az üzem laboratóriumában vizsgálják ki.. A konzerv- hen nem szabad semmilyen káros baktériumnak, szennyes, vagy rothadást előidéző anyagnak lenni. És még any- nyit akarok mondani elvtárs, hogy írd le ezt az egész gyártási folyamatot, hogy tudják dolgozóink, mily nagy gcnddal, tisztán és elővigyázatosan gyártjuk ma már a konzervet. Dolgozóink teljes bizalommal és egé.szséggel fogyaszthatják.

A csallóközcsütörtöki gépállomás CsISz-brÍ2;ádjai jólfelkészülten

várják az aratást

A gépállomás nagy udvarán serény munka folyik. A kora reggel az acé'- kalapácsok csengése, a szovjet kombájnok méltóságteljes zenéje és a heggesztögépek búgása tölti be. A nap sürü suqárkévéit ontja a gépállomás dolgozóira, a kombájnok és a traktorok szürke hátán aranyburkot kovácsol.

.Az érett búza és rozsmezök aranysárga kalászai már elküldték a gépállomásra a forró nyár üzenetét:

— Gyertek aratni, vár a gazdag aratás!

A csallóközcsütörtöki gépállomás CsISz-brigádjait nem találta váratlanul a nyár üzenete, jól felkészültek az aratásra s még ma délután meg is kezdik az aratást.

•Az udvaron a kombájnokon az uto;só javító és ellenőrző munkákat végzik. Néhányan csak üresen járatják a béke tankjait, mert túlnyomórészt teljesen újak.

Mindenki tudja, vagy talán csak érzi. hogy most az ország szeme rajtuk függ. Őket nézi, mert a jól végzett aratás nagyobb darab kenyeret jelent valamennyi dolgozó részére. A CsI.Sz- tagok mindent megtettek, hogy a következő évben nagyobb legyen a kenyér a dolgozók asztalán.

Az egyik kombájnon egy fial,al •CsISz- taq. Hamar Jóska dolgozik, az őszi árpa aratásában kiváló teljesítményt

nyújtott: 32.5 hektár aratási és 691 mázsás cséplési eredményével az egyéni versenyben a második lett.

— Hogyan érted el ezt a szép eredményt? — kérdeztem tőle, mikor lejött a kombájnról.

— Szóra sem érdemes — mondotta, s legyint a kezével. Az árpa aratása csak olyan próbaféle volt, a nagy aratásra. Délután kezdődik az Igazi ara.::_ tás! A rozs akkora, hogy a lónak is csak a feje látszana ki belőle. 220 cm- re nőtt a sok esőtől. Ezt persze nehezebb aratni.

— No és milyen eredményt vársz a nagy aratástól?

— .lót! .Alaposan felkészültünk az aratásra. A kombájnok üzemképesek és a munkát is jól megszerveztük. F.s ami a legfontosabb, itt majdnem mindenki szívvel dolgozik. Szívesen dolgozunk vasárnap, vagy akár éjjel is ha kell. Mi jól tudjuk, hogy miért dolgozunk.

— És ki lett az első? terelem trlas- ra a szót, mert látom.'yhogy Hamar elvtárs nem szeret saját magáról beszélni, nem dicsekvő természetű, nagyon szerény.

— Siegel elvtársnö, itt dolgozik nem messze tölünk, ö korábban ment ki dolgozni, mint én, pedig idő előtt mentem én is és még "jokan mások — magyarázza, miközben hozzávezet. Dél alatt nem pihentünk csak éppen az e- bédünket ettük meg, de itt is ő nyert

a legtöbb időt. 41 hektáros aratási és 997 mázsás cséplési teljesítmeiinyel győzött. Ez nagyon szép eredmény — ismeri el. A hangjából mély tisztelet és szeretet szivárog ki, mikor Siegel elvtársnö szép eredményéről beszél.

Siegel Mária 23 éves barnahajú leány, egy- idősebb elvtárssal javítja a kombájnját. Eddig meg kellett állnia, hogy a kicsépelt árpát a 'szekerekbe folyassa, nem működött a kombájnnak az a berendezése, amely lehetővé teszi- azt, hogy a kicsépelt magvak azonnal a zsákba kerülnek. így sok időt el kellett kótyavetélnie. Ezen segít most.

— Mi, CsISz-tagok jó példát kel! hogy adjunk, — mondja — kötelességünknek érezzük, hogy a tervet ne- csak teljesítsük, hanem tehetségünk és tudásunk szerint túlteljesítjük.

12 hektár learatását terveztük egy napra. Ez bizóny „erős” terv, de teljesítjük, sót igyekezni fogunk, hogy túltelje^itsük.. így gondolkozik Hamar elvtárs és a többi elvtársak is Csalló- közcsütörtökön.

De, Siege! elvtársnőt nem lehet hosz- szü ideig zavarni a munká iában. Felmegy a kombájnra és folytatja munkáját. Mielőtt felvenné a nagy acél kalapácsot, végighúzza a kombájn fedelén naptól barnított kézét, úgy mintha simogatná. Látszik rajta, hogy nagyon szereti a kombájnt, és az egész mun- ká.ját. Ennek köszönheti elsősorban győzelmét, példás eredményét.

A traktorállomás is jól felkészült az aratásra. Már az összes Plözetes munI kákát elvégezték. A CsISz-tagok a traktorállomáson is az aratásról beszélgetnek. Latolgatják az esélyeket, azt számítgatják, hogy hány százalékkal lehet az aratási tervet túlteljesíteni.

Valacsai János CsISz-brigádja az állomás legjobb brigádja, a tavaszi munkákban ók voltak az elsők, ók arató- gépekkel fognak aratni. Aratási tervük 5 hektár naponta, de a brigád tagjai úgy tervezik, hogy 10-et, sőt 12 hektárt is learatnak. A műhelyben csak Tichy István dolgozik. Ö is bizakodóan néz az aratás elé, jó eredményt vár.

A CsISz-brigádok nemcsak az aratási és cséplési tervet akarják határidő előtt teljesíteni, hanem ezzel párhuzamosan az üzemanyag megtakarításában is szép eredményeket kívánnak elérni. Takarékosan bánnak az .üzemanyaggal. Vigyáznak arra, hogy egy csepp üzemanyag se menjen kárba.

Amikor kilépünk a traktorállomás udvaráról, egy darabig még elkísér bennünket az állomás vidám, örömtel- jes hangulata és magunk előtt látjuk a fiatal mosolygó arcokat.

— Délután ünnepély lesz és utána megkezdődik az aratás — beszélik az emberek az utcán.

.A jól végzett előkészítő munkák, jó aratást ígérnek. S 'a csallöközcsütörtök. brigádok mindent elkövetnek, hogy az aratási és cséplési munkákat minél nagyobb sikerrel fejezzék be.

atona Erzsébet CsISz-taggaJ a cseresznye és barack befőzésénél találkozunk. Itt is gépesített a munka. Katona elvtársnö szintén a legjobbak közé tartozik. 1950-től élmunkás. Párttag jel ölt. Munkáját jóval terven felül végzi. Az első negyedévi tervét is 147 százalék-a teljesítette. Beszélgetés köbben elmondja, hogy náluk az egész üzemben Csutkih elvtárs módszere szerint dolgoznak. Miben rejlik ez a módszer? Főleg az anyag minőségének ellenőrzésére i'o- natkozik. A futószalag rertd.szernél n félkészárú átvételénél minden elvtárs ellenőrzi az árú minőségét. Ha átvette, felelős is érte.

— Példáúl ha Pongrácz Ilona nem jól mo.sná meg mondjuk a lekvárnak tervezett barackot, akkor nem köteles átvenni azt a-hámozógépnél dolgozó Karácsony Mária. Ha pedig átvenne, akkor felelős érte és ö tartja érte n hátát a lekvárföző Egri bácsinál. -O természetesen nem vesz át — magyarázza Katona elvtársnő.

Nagy Mária kitüntetett munkiis és Grem.án Ilona a CsISz-csoport elnöke a VIT-re tett előkészületekről beszél. Már megkezdték a .felvilágosító munkát. Tagsági gyűlésen megmagyarázták a VIT jelentőségét. Vezetőségi gyűlésen tervet dolgoztak ki. A munkát felosztották. Á terv így néz ki: Krizsán Antal elvtárs megszervezése alatt július 25-től kezdí^e minden nap reggel és este hat órakor tíz-tíz per- Cßs híradó lesz a VIT-hireiröl. A híradót a sa jtó és a rádió jelentése alapján állitják össze. Ez a híradás a VIT befejezéséig fog tartani. Gremán elvtársnö Pálffy elvtárssal a VIT befeje- ze.se után képes kiállítást rendeznek a faliújságon. Az anyagot képeslapokból és újságokból .szerzik be. A 7'czc- tőség előre megbeszéli Berzédi .lános elvtárssal, aki a járás delegátusa lesz a VlT-en, hogy xú.sszatérése után számoljon be üzemükhen az ottan látottakról. A CsISŠ i:ezetösége minden egyes Csisz-tagot felhív a munka produktivitásának emelésére.

Vegyünk példát a dunaszerdahelyi Dunoslrov fiataljaitól.

i Kardos l.stván.

400 hoktár őszi árpát aratlak le

Az ógyallai gép- és traktorállomás kombájnosai és traktorosai ezidáig 400 hektárnyi területen végezték el az őszi árpa aratását. Ebből- 51 hektárt kombájnnal arattak, le és csépeltek ki. Az aratásban ezidáig a komáromszentpe- teriek vezetnek, akik eddig 124 hok- tátt arattak le. Jó! halad az aratás az ógyallai szövetkezet földjein is, ahol ezidáig '45 hektárt, Hetényben 38 hektárt és Marcellházán 31 hektárt arattak le.

Az idei bőséges termés betakarít^ Sábán szép sikereket ért el Kondrlik .András kombájnos, aki elfogadta Lou- kota Lászlónak, hazánk munkaérdemrenddel kitüntetett legjobb kombájn- vezetőjének verten,yfelhivását. Vállalta, hogy 162 hektárnyi gabona helyett 500 hektár területen végzi el az aratást és cséplést. ’

Kondrlik András a zelené báj-i szövetkezetben kezdett dolgozni. Az EFSz- tagok földjein először arat a kombájn és ezért a tagok kezdetben kissé idegenkedve nézték a kombájn munká.iát., Azonban a'gép már az első napon megváltoztatta a tagság nézeteit és egy- csapásra meghőditotta őket. így történt, hogy a szövetkezeti tagok minden gabonájukat kombájnnal akarják learatni. Kondrlik elvtárs két és fél nap alatt 17 hektáron végezte el az aratást és ezzel egyidöben 678 .mázsii őszi árpát csépelt ki. Nyomában halad Zachar László kombájnos is. ak' ugyanabban a szövetkezetben két é^ fél nap alatt 12 hektár területen végezte el az aratást.-•»a««.