Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-12 / 51. szám
6 Ol IFIÚSllG 1953. arugusztus IS. Taylor amerikai tábornok nem engedte meg katonáinak a írontüon, hogy megünnnepeljék a koreai békekötést. Képünkön az intervenciós hadsereg egy csoportja (két amerikai és egy liszinmanista katona) örömteljesen Udvözlik a békekötést. Iran népe győzni fog A prágai repülőtér már rég óta nem volt oly mozgalmas, mint a VIT megnyitásának napjaiban. A világ minden tájáról érkező repülőgépek szinte ..egymásnak adják át a kilincset”. A hangszórókon át egy kellemes női hang éppen jelenti a Zürich—Prága- vonal egyik gépének érkezését. A CslSz KB külügyi osztályának képviselői a géphez sietnek, hogy fogadják az érkező VIT-küldötteket. A küldöttek fogadását jól megszervezték, pedig ez nem kis feladat. Prága ugyanis a VIT nagy átutazó állomása. Karim Vaeze Zadeh, az iráni ifjúság egyik VIT-küldöttje Genfből érkezett. Orvostanhallgató. Az iráni ifjúsági mozgalom aktív részvevője és jószemü figyelője az iráni politikai eseményeknek. Karim Zadeh így mintegy „első kézből” ismeri hazája és népe problémáit. Karim Zadeh magán viseli népének jellegzetes voná- ' sait. Sötétbörü, égötekintetü, karcsú fiatalember, szavai megfontoltak, beszéde nyugodt: (Prágai tudósítónktól.) — Hazámban a politikai helyzet az utóbbi hónapok folyamán jelentősen megváltozott — mondja. — A sah, az imperialisták nyílt ügynöke, vereséget szenvedett, de nem érte el a várt sikereket. Moszadek miniszter- elnök sem, aki tulajdonképpen nem más, mint demagóg. Moszadek miniszterelnök Ígéreteit nem hajlandó beváltani és a nép rokonszenvét csupán a nép félrevezetése útján kívánja megnyerni. Az iráni nép igazi képviselője a Tudeh-párt. Ez a párt őszintén és fenntartás nélkül teljesíteni kívánja az iráni nép legszélesebb rétegeinek kívánságait és követelményeit. Ezek elsősorban: az idegen olajvállalatok államosítása, a földreform és a tűrhetetlen szociális nyomor enyhítése, amit meg kell oldani. Karim Zadeh a továbbiakban az iráni ifjúságról beszél: — Irán haladó szellemű ifjúságát is a Tudeh-párt vezeti és segíti. Hazánk mai urai a Tudeh-pártot ugyan törvényellenes módon illegalitásba kényszerítették de a párt egyre jobban erősödik. Ifjúságunk jelentős része tehát a még legális Detnokratiku.s Ifjúsági Szövetségben tömörült és a mi célunk az, hogy az egész iráni ifjúságot szövetségünkben egyesítsük. — Hazánk a haladás útjára lépett — jelenti ki büszkén Karim Zadeh — és nincs az az erő, amely erről képes lenne letéríteni. Hisszük, hogy néhány éven belül népünk naay ügye végül is győzedelmeskedni fog. — Mi, iráni ifjak, a VIT elébe kétszeres örömmel és várakozással tekintettünk, mert a VIT kétségkívül kifejezi a világ ifjúságának törhetetlen békeakaratát és szolidaritását. Ezáltal az iráni ifjúságot is megerősíti küzdelmében a jobb, boldogabb .holnapért — fejezte be Karim Zadeh, az iráni ifjúság küldöttségének tagjai az Oj Ifjúságnak adott nyilatkozatát. Három millió munkás és közalkalmazott szlrájkol Franciaországban Az augusztus 4-iki részleges és a közalkalmazottaknak csak egyes csoportjaira kiterjedő úl- takozó megmozdulás után péntekre óriási 'nyokat öltött es az állami és városi közalkalmazottak. valamint az államosított üzemek dolgozóinak tömegharcává vált a háború, a reakció és a nyomor politikája ellen. A kormány ,,takarékossági 'n- tézkedései” ellen 3 milliós tömeget felsorakoztató sztrájkharcban a "'ancia dolgozók kifejezésre juttatják, hogy a kenyerük megvédéséért és gazdasági követeléseik kielégítéséért folytatott küzdelmük szoros ösz- szefüggésben van a háborús politika elleni harccal. A „Le Monde” is kénytelen volt elismerni péntek esti kiadásában, hogy a sztrájkoló köz- alkalmazottak száma „jelentősen” meghaladja a 3 milliót. lap szerint a sztrájkban részt- vesz másfél millió köztisztvtselfj és városi közalkalmazott, beleértve a kórházak, a gáz és vízmüvek, valamint a villanytele- pek munkásait is, körülbelül loo ezer munká.s az állami fegyvergyárakban. valamint az államosított dohány- és gyufagyárakban, továbbá több mint 400.000 vasúti dolgozó stb., stb. Az egyes közszolgálati ágakban az ország egész területére kiterjedő sztrájkmozgalom pénteken a ké.s’! délutáni órákig a következőkép alakult: Posta-, távíró- és távbeszélU forgalom: a sztrájkmozgalom, — amely ezen szolgálati ágak dolgozóinak körében már csütörtökön kezdődött, anélkül, hogy annak határidejét már előre megállapították volna — az egész ország területén csaknem teljes. A CFTC és a Force Ouv- riere szakszervezeti központokhoz tartozó alapszer'őzetek csütörtökön Párizsban küldött-gyfí- lést tartottak, amely;-e azonban nem hívták meg a CGT alapszervezeteit. A CGT alapszerve- zetel erre, az akcióegvség szeleitől áthatva, elhatározták, hogy a maguk részéről is képvisel térik magukat ezen az ülésen. A gyűlésen ötezer küldött vett részt, akik „Egység! Egység!” felkiáltással kényszerítették a CFTC és a Force Ouvriere vezetőit, hogy a CGT kötelékébe tartozó postai szakszervezet főtitkárának, Georges Frischmannak is megadják a szót. A sztrájkharc és a gyűlés során még tovább épült a postai alkalmazottak körében a 3 szakszervezeti szövetség aiapszervezeteinek együttműködése. Az indiai sajtó az amerikaiak nfoai mesterkedéséről A Blitz című folyóirat goai jelentése szerint a poitugál kormány az ,.India ellenes kémkedés és aknamunka támaszpontjává” teszi Goát. A lap megírja, hogy portugál hajók nemrégiben robbanó anyagot szállítottak Goába. Egy másik hajó 1.2(K) portugál katonát tett partra. A lap hangsúlyozza, hogy az utóbbi időben Goában aktivizálódott a portugál'kémszolgálat ügynökeinek tevékenysége. Az amerikai reakció új támadásra készül a haladó szakszervezetek ellen Az amerikai reakció új támadásra készül a haladó szakszervezetek ellen. Az amerikai szenátus jogi bizottsága — amint az amerikai sajtó jelenti — úgynevezett „széleskörű nyomozást” akar végezni az amerikai szakszervezetekben észlelhető „kommunista befolyás”-sal kapcsolatban. E „nyomoz-as” végrehajtására külön szenátor- csoportot alkottak, amelynek élén Buttler áll. Az amerikai és koreai delejgátusok találkozója A koreai és amerikai fiatalok Bukarestben találkozót tartottak, az Egyesült Államok küldöttei békezászlót nyújtottak át a fiatal koreai küldötteknek. Az égszínkék zászlóra a következüket írták: ,,Az amerikai nép vágya is az egész világ békéjének megvalósítása”. Ezután Paul Robeson hangját közvetítették a találkozó résztvevőinek, majd kullúrmű.sor következett, amelynek keretében az amerikai fiatalok éneknégyese amerikai és néger népdalokat adott elő. Kim Szó I, koreai népénekes, az amerikai küldötteknek a koreai nép dalait mutatta be, majd több amerikai fiatallal együtt szovjet dalokat énekelt. A találkozó végén az amerikai fiatalok átnyújtották a koreai ifjúság képviselőinek Ethel Rosenberg börtönben irt verseinek egy példányát. A vers az amerikai népnek a békéért vívott harcát énekli meg. A koreai hadifogoiycsere ötödik napja Vasárnap a koreai hadifogolycsere ötödik napján 150 amerikai, angol és más nem koreai hadifoglyot adtak át. Mindnyájan kitűnő erőben vannak, éppen úgy, mint a szombaton átadottak, akikről még az amerikai hírügynökségeknek is el kellett ismemiök, hogy egészségük remek és tele vannak életkedvvel. A vasárnapi csoportot délelőtt 11 órakor adták át Panmind- zsonban. Ebben a c.soportban volt Frank Noel. az amerikai Associated Press hírügynökség főriportere, aki 1950 november 29-én került fogságba. Elmondta. hogy a táborokban körülbelül 700 felvételt készített, amelyek bemutatják a tábori élet minden mozzanatát. Annyi cso- magia volt, hogy a tehergépkocsira csak úgy tudott felszállni, hogy más hadifoglyok segítettek felrakni fényképezőgépeit és csomagjait. Az ég ugyan borús volt, de a hazatelepítésre váró hadifoglyok vasárnap is folytatták a labdarúgást, kosárlabdázást vagy kártyázást, mint szombaton. Az amerikaiak körülbelül 50--in csnporto.sultak és gitár ki.sérettel énekeltek, Ugynakkor azokra, akik mar átjutottak az amerikaiak úgynevezett ,.szabadság kapuján”, nehéz idő vár. Azokat az amerikaiakat, akik elmondják, milyen jól bántak velük Észak- Koreában és nem hajlandók rémtörténeteket mesélni, „kommunista kémnek” bélyegzik és ,.máris állandó kémelháritó ellenőrzés alatt vannak” — mint az United Press írja. A jelentés szerint ezen a héten különlegesen képzett kémelhárínó ügynököket repítettek Japánba és Koreába, hogy vegyüljenek a hazatérő hazafiak közé. füleljenek és figyeljék a gyanús elemeket. Ezeket az elemeket megfigyelés alatt tartják az EN.SZ incsoni és munszani pihenő táboraiban, a koreai, a japáni kórházakban, valamint a csa- patszáilitó halókon és kórházhajókon — teszi hozzá az „UP” jelentése. Ez azt mutatja, hogy a hazatért amerikai hadifofíyokat szigorú felügyeletnek s zaklatásnak veti^ alá, amíg nem hajlandók ,,p'*'-üttmü'ködm” és megadni az amerikai hírügynökségeknek a kívánt rémtörténeteket az ,,atrocitásokról.” ü orús, hűvös augusztusi reggel. ■L' Sátrak sora közt sürgölődő emberek, keringő helikopterek, szokatlan élénkség a panmindzsoni térségben. Nagy nap, régen várt nap: ma kezdődik a hadifoglyok cseréje. A tárgyaló épülettől északra a koreai és a kínai hadifoglyok érkezési helye. Az út mentén hosszú, fedett verandaszerű épület fellobogózva. A közepén óriás diadal kapu, mesteri munka, hagyományos keleti stílusban, a tetején nagybetűs fehér felirat: ;.A haza szivére ölel benneteket”. Kilométerekről ide látszik az amerikai foglyok átvevőbe!ye. A Szacson- folyó túlsó partján egy sivár színtelen térség: ideérkeznek vissza az amerikai, angol, francia, török, délkoreai és más hadifoglyok. Kilenc óra előtt feltűnik az első konvoj: a koreaiak, kínaiak autói az amerikai foglyokat viszik dél felé. Sebesen haladnak előre, a teherautók ponyvái alatt S'zótlan és magukba merült emberek ülnek. A betegeket mentőautók szállítják. Szemben vöröskereszte» kocsik sora közeledik. A kocsikból énekszó hallat^ szik. Jönnek az autók és jön az ének egyre közelebbről jönnek a koreai hadifoglyok. Begördülnek az autók a vörös diadalkapu elé. Egy amerikai tiszti küldöttség jelenti a koreai-kínai tiszteknek: hany fogoly van egy-egy kocsiban és átadja a névsorokat. A foglyok, akik fogságuk utolsó perceit élik át, türelmetlenek. A kitáruló résen kezek nyúlnak ki és a kezek a Koreai Népköztársaság zász- lóJt lengetik. Kitárul az első kocsi ajtaja, e^ koreai alezredes lép elébe. A hangja meleg, simogató: — Elvtársak! Ti az H a z a t e r t e k A „Szabad Nép“ koreai tudósítójától elmúlt években sokat szenvedtetek, most újra otthon vagytok, a haza üdvözöl benneteket. Az autóból egyszerre, ipattogóan kél a válasz: — Ha'/ánkat szolgájuk! Az alezredes a névsort olvassa: — Jang Szong Csői elvtárs! — Jelen! — milyen kimondhatatlan boldogság szabadon és hangosan kimondani és hallani: „elvtárs". S zállanak ki az autóból egymásután nehezen és mégis sietve, betegen. soványan és mégis a lélek tüzé- töl izzóan a hazai földre, a szabad földre. És mo.st látni c.sak mindegyiknek a kezében ott a koreai zászlót. Az a zászló, amelyet durva parancs tiltott el tőlük, az a zászló, amelyet Kocsedo szigetén gépfegyverrel és kézigránáttal akartak kicsavarni a kezükből, az a zászló, amelyért ezer és ezer fogolytársuk az életét áldozta. Apró vászondarabokban ott vannak a győzelmes népköztársaság színei: a piros, a fehér és a kék. Honnan vették a vásznat — talán az ingükből hasították ki — honnan a festékek, hol őrizték, hol rejtegették a tiltott jelképet: ki tudja, ki kérdi most? A reggeli szélben büszkén csattognak, hatalmas lobogóknál drágábbak ezek az apró vászondarabok, A koreai éfe kínai tisztek kézfogással üdvözlik a hazatérőket és egy-egy ápoló nővér lép melléjük, hogy az útmenti sátorba kísérje őket. De ekkor váratlan , dolog történik. Az egyik hadifogoly megáll az amerikai autó tövében és teljes erejével tépi le magáról a fogolyruhát. Szaggatja a rongyokat, cafatokban málik le róla a zubbony, a nadrág, az ing, lelöki a bocskoit, a harisnyát, ott áll meztelenül egy szál alsóban. És felkapja és egymásután vagdalja oda a rongyokat, a bakancsot, a kulacsát, a kanalát, a pokrócát, az amerikai őr lábaihoz. Jönnek utána a többiek és mind tépi, rántja, szakítja le magáról az amerikai holmit. Visszavágják a kocsiba, odavágják az amerikai Őrök lábához. A földön az amerikai katonák előtt egész halmok emelkednek ruhából, bakancsból. Visszavágnak mindent az amerikaiakhoz, csak két dolgot őriznek meg a szabadulok: a zászlót, amelyet minden poklon átmentettek és a sapkájukat, mert azt maguk készítették, olyanná, mint a koreai hadsereg katonasapkáin és maguk varrták homlokára az ötágú vörös csillagot. .Sok a súlyos beteg, ezeket hord- ágyakon hozzák, de fel támaszkodnak az ágyon, ök is ledobálják magukról az amerikai ruhát és gyenge kezük lengeti a haza zászlaját. Ahogy vetkőznek és félrehajítják az amerikai rongyokat. jól látni: sebhelyek ékítik majd mindegyiknek a testét. Átlőtt karok, elégett lábak, a fronton és Kocsedo harcaiban szerzett sebek. De élnek, túlélték a vészt és hazajöttek. J önnek százan és ezren, jönnek Kocsedo hősei, a szenvedések és a megpróbáltatá.sok fiai, az ínség és a fagy megkinzottjai. akik puszta kézzel szálltak szembe a tankokkal és a szuronyokkal, akiket nem tudott megtörni Dodd és Boatner, Ridgway és Li Szín Man állattia.ssága. akiket sem a féktelen terror, sem a mézes-mázos ígérgetések nem tudtak megingatni, akik mindvégig rendületlenül hívek maradtak hazájukhoz és népükhöz. Jönnek a hősök, akiket az egész világ megc.sodál, jönnek Kim ír -Szén és Mao Ce tung dalával az ajkukon, a dallal, amelyet tűz és vas nem tudott kitépni a szívükből, letépni az ajkukról, a dallal, amelyért tegnap még'ütleg és golyó járt, és amelyet ma már szabadon énekelhetnek. Jönnek a hősök és a sátrakban lerogynak a padokra és a puszta földre és feltör belőlük a puszta zokogás. Rázza őket a kiáradó könnyek vihara, percekig mozdulni sem tudnak. Mégis megérték ezt a napot. Hazaérkeztek. Ki szégyelné a férfiak könnyét, kinek a szeme marad ilyenkor szárazon? Üjabb és újabb csoportok érkeznek. Kínai hadifoglyok kiáltják felemelt ököllel: Éljen Mao elnök! Éljen a nagy szovjet nép! Éljen a béketábor nagy győzelme, amely visszaadta szabadságunkat! Le az amerikai imperializmussal ! Zeng az egész Panmindzson a daltól, a hurrától, az örömtől. Csak egyetlen néma szigete van a nagy térségnek! az a rész, ahol az amerikai és délkoreai hadifoglyokat adják át. Pedig hát elég nagy itt a „felhajtás”. Tucatszámra riporterek, külön emelvény a filmeseknek. helyszíni rádióközvetítés, televízió. Még pap is van, amerikai egyenruhában, arany-keresztes fekete lepellel a vállán. Ez sem emeli a hangulatot. Komoran, hangtalanul szállnak le az autóról az amerikai és délkoreai katonák. Az arcok kerekes, a ruhájuk kifogástalan, sokkal t^b erejük lehetne az ünneplésre, mint az agyoncsigázott koreai-kínai hadifoglyoknak. Ha az ünnepléshez elég volna a test ereje! De ahhoz leginkább éppen a lélek erejére van szükség. És a lelkek itt csüggedtek. Itt .senk' nem énekel, nem éljeneznek; senki sem lenget zászlót, senki se tépi szét a fogoly ruhát, ellenkezőleg. nagyon is erfisen magukhoz szorítják a kínai takarókat, és ajándékcsomagokat! Itt nincs mosoly, és nincs könny. Itt a félelem uralkodik. Mindenki fél mindenkitől. A hivatalos Amerika a hazatérő foglyoktól fél, hogy elmondják az igazat a koreai háborúról, az életükről. A foglyok a hivatalos Amerikától félnek: a holnaptól, a jövőtől. Tudják nagyrészüket újra táioorokba viszik, a Valley Forge „ideggyógyintézete” vár rájuk, ahol majd igyekeznek ,,átnevelni a kommunizmussal megfertűzötteket!” — A délkoreaikat Li Szín Man, a megürült kocsedoszigeti haláltáborba szállítja: most őket kínozzák majd ott testileg- lelkileg. É rthető a levertség é,s a rosszkedv. A hazatérés termé.szeies örömét megmérgezi a rettegés. Itt is van „diadalkapu”. Azok sem hiszik el, akik írták, azok sem, akik elolvassák. Két kilométernyiről örömteli hang hallatszik ide: a koreai hadifoglyok éneke. Mert odaát árad a dal, indulnak az autók — immár szabad emberekkel — Készon felé. Az út mentén virággal és éljennel fogadja fiait a nép. Keszonban már kész a forró tea, a fürdő, az új ruha. Sok száz nehéz nap és gyötrelmes éjszaka után már várja Kocsedo hőseit az első jóízű falat. az-első nyugodt álom, az első boldog ébredés. Panmindzson, augusztus 5, Méray Tibor. Oj IFJOSAG -- • CsISí Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Meglelenö- hetenként kétszer Kiadja a Smena, a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal. Bratislava, Soltésovej 2 Telefon 345-51 2 3 229-31 3 Nvomla Morbaatli n . nyomdája. - Előfizetés egy évre 40.- Kés, félévre 20 - Ké s. - A postatakarékpénztár, hefizerőlap száma S-54001, - HiriaVhélyeg enS^!^ B^lstava 2 Setľ^hl^t^^ F(>ladó és irányító postahivatal Bratislava 2.
