Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-15 / 52. szám

ÚJ IFJÚSÁG A S7,L<s»rAKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LA PJA Brgtislava, 1953, aiifvartus 15. Ara 40 fillér. H. évfolyam, 52. szám. JÓ MINŐSÉGŰ ÁRÚT A DOLGOZÓKNAK A csehszlovák ipar termékei világszerte ismertek. A cseh és szlovák munkások sok-sok évi tapasztalata, kezdeményezése és igyekvése — termelésünk aranyalapja. Sajnos, olyan e- gyének is vannak, akik azt gon­dolják, hogy mindent megen­gedhetnek maguknak, hiszen már senkit sem fenyeget a munkanélküli.ség és a legkisebb Pibáért is a munkából való el­bocsátás, ahogy az a múltban a kanitalista uralom alatt volt. A volt köztársaságban, ha a munkás rosszul dolgozott, (és ezt akkor nem a jó munkások hanyagságával lehetett magya­rázni). a kárt elsősorban a ka- pitali-sta szenvedte meg. A ka­pitalista azqnban nem tartotta meg az ilyen munkást s rövide- ser elbocsátotta. Ma, ha az ü- zem, nemzeti vállalat vagy szö­vetkezet rossz terméket állít elő, ezt mindnyájan megérez- zük. Piágáhan a Slovanský Dóm­ban az elmúlt raookban különös kiállítást rendeztek. Egyetlen üzf^mnek sem váltak becsületé­re az itt „kiállított” termékek. Nem szolgálja jó hírnevet a smí- chovi péküzemnek a rosszul sü­tött kenyér, sem a holesovicei péküzemnek az elégett és pisz­kos zsemlye. A fogyasztók igényei nem­csak minőség, de mennyiség te­kintetében is egyre nőnek. Dol­gozóink évről-évre egyre többet vásárolhatnak. Igazuk van, nem elégednek meg a gyengébb mi­nőségű áruval. „A selejtgyár- lés", — mondotta 7ápotocky elvtárs a ČKD Sokoloto üzemé­ben te t látogatása alkalmából — kárt okoz gazdaságunknak, fékez előrehaladásunkban, meg­lop bennünket és szegényebbé tesz.” Ezek a mély és igaz figyel­meztető szavak mindig szemünk előtt lebegjenek. Ezért a CsISz feladata az, hogy az ifjúmun­kásokat úgy vezesse, hogy a legjobb termékeket gyártsák, harcoljanak a selejt ellen és ki­pellengérezzék a selejtgyártó- kat. A r ' tagok ezen munká- ,1ul ban a legkülönfélébb agitá- ciós és propagáciős eszközöket használhatják fel, mint például az üzemi hangszórókat, faliúj­ságokat, villámújságokat, üzemi és ifjúsági lapokat. E téren jó munkát végeznek a jinonicei Motorlet-üzem fiataljai. A fali­újságon „Selejtkiráiy” címen rovatot vezettek be, ahol rend­szeresen bírálják azokat, akik a leorosszabb termékeket készí­tik. Az ügyes rajzok, alattuk szatirikus versek jó munkát vé­geznek és az eredmények is megmutatkoznak. Ugyanis sen­ki sem akar kétszer is a fali- úisáora felkerülni. Fontos vol­na. hogy üzemeinkben fiatal­jaink többet foglalkozzanak a termelés minőségével, a minő­ségi termékek gyártásával és ha a tervteljeeftés a fiatalság prob­lémáié volna. Ezek sürgős követelmények az öntudatos, szocialista mun­kára való nevelés terén. Erről : M. I. Kalinyin 1940-ben a kom- j munista párt moszkvai szerve­zetének a1<tíváján így szólt: i „... Ha a kommunista neve- i lésről beszélünk, ez mindenek- ! előtt azt jelenti, hogy azon kell igyekezni, hogy minden mun­kásnak felelősségteljes viszonya legyen a munkához, azt az alap­elvet kell belé oltani, hogy ha bolsevik akar lenni vagy egysze­rűen csak becsületes szovjet polgár, akkor becsületesen kell dolgoznia és jóminőségű ter­mékeket kell előállítania.” Milyen gyönyörű sikereket ér­tek el a sémiiéi „Jizera-gyapot- üzemek” fiatal szövői, akik a gottwaldi ötéves tervben kitű- ött feladatukat úgyszólván egy félévvel előbb teljesítették! Ho- gvan érték ezt el ? A szocialista munkaversennyel és a legjobb extilmunkások gazdag tapasz­talatainak következetes fejhasz­nálásával. Elsajátították a gépek kollektív kezelését és Uszano- vova szovjet sztahanovistanő munkamódszereit. A fiatal él- munká.sok az év első felében a megengedett két és fél száza­lékról l.O.ő százalékra csökken­tettél a selejtet és júliusban 0.47 százalékra. Ezáltal alapve­tően megjavult a termékek mi- nőséoe. Ez gyönyörű eredjnény. Mivelhogy a sémiiéi gyapot­üzem tervét már tel jesítette, az év végéig terven felül újabb 65.000 kg legjobb minőségű fo­nalat készít. Ez a valóságban annyt jelent, hogy dolgozóink számára 565.000 méter kiváló inganyagot készítettek. Ilyen eredményeket csak a becsületes munka szül, a ter­mék minőségéről való gondos­kodás. A párt és d kormány ez év áprilisában határozatot fo- gaoott el a technológiai fegye­lem megszilárdítására, a selejt- csökkentésre és a termékek mi­nőségének emelésére. Az anya­got, félkészárut, alkatrészeket és a termékeket rendszeresen ellenőrizni ke’’ úgy a termelési folyamat kezdetén, mint a ter­melés lefolyása idején, valamint a szállítás előtt. A felületes munka nem fizetődik ki. Aki kárt tesz, saját magát károsítja meg. Ezért CsISz-szervezeteink számára törvényként szerepel­jen, hog> taggyűléseiken meg­tárgyalják a minőség növelésé­nek kérdését, ugyanúgy mint a termelési értekezleteken is. a- nielyeket a mesterek és a szak- szervezeti megbízottak hívnak egybe. Ifjúságunkban ébresszük fel a vágyat a jóminóségü ter­mékek ké. zítése iránt. E cél elérésére minden felté­telünk meg van. Szükséges, hogy állandóan szem előtt tart­suk. hogy dolgozóink és mintí- nyájunk nagyobbfokú igényei­nek kielégítését csak akkor ér­jük el, ha a termelés növekedé • sével egy'dejűleg termékeink minősége is napról-napra emel­kedni foo A bukaresti IV. Vtíágifjúsá yi és Diáktalálkozón szeretettel és barátsággal veszik körül a .szovjet fia­talokat. A .szocializmus országának iijúmunkásoi. kolhoztagiai, művészei és sportolói eljöttek Bukarestbe a világ többi ifjúságával, hogy bebizongitsák békevággukat, szilárd elhatározásvkiit a béke megvédé­séért. — Képünkön a szov jet fiatalok egy csoportja látható. Sikeresen halad a csépi és Gután Nagy az élénkség a gutái szövetke­zeti földeken. A gútai EFSz-ben a leg­jobb munkacsoportok közé tartozik Gajdács Pál munkacsoportja, amely példás munkájával a többi dolgozókat is magával ragadja. A Gajdács-munka­csoport két cséplőgépnél dolgozott és nyolc nap alatt 224 hektárról csépelte el a termést. Ezáltal hat nappal meg­rövidítették a tervezett munkát. A Gaj­dács-munkacsoport e sikereit főleg a szovjet tapasztalatok alkalmpásával, a Bredjuk-módszer felhasználásával érte el. A csoport legjobb tagjai Német Al­bert. Nagy Sándor, napi normájukat át­lagosan 150—160 százalékra teljesítik. Kitka Pál és Tóth Ferenc etetők amn- kivül, hogy munkájukat az istállman elvégezték, még a cséplésnél is se­gédkeztek. Kitka elvtárs naponként hat hektáron gereblyézte össze a tar­lót és munkáját 130 százalékra telje­sítette. A mezőgazdasági munkacsoport 150 százalékra teljesítette tervét s napon­ként 120—180 mázsa termést csépelt ki. Gajdács elvtárs munkacsoportja a hektárhozamok növelésében is szép e- redményt ért el, főleg a keresztsoros vetés, a helyes trágyázás és a növények ápolásának agrotechnikai határidőre va­ló elvégzésével. A tervezett 23 és fél métermázsás árpatermést hektáronként 6 és fél mázsával növelték, a búzánál 37 métermázsás hektárhozamot értek el és tervüket ezáltal 12 és fél má- z.sával teljesítették túl. A zab hektár­hozamát 6 mázsával növelték. Hogyan teljesítik a tervet a tornaijai trak^orállomáson Az aratás a tomaljs’ járásban jó­részt befejeződött. Ebben nagy érdeme van a traktorállomásnak is, mely a ked­vezőtlen időjárás ellenére Is augusz­tus 6-ig száz százalékra teljesítette tervét és a tervteljesítés azóta egyre inkább emelkedik. E szép teljesUmény- bő' a fiatal traktorosok is kiveszik ré­szüket. így például Szekeres Ignác, aki az aratásban 173 százalékra teljesítet­te tervét. Bíró Lajos 153 százalékra' és JcK’hman Bélfjr 151 százalékra. Mindezek ellenére az egyes trak­toros-brigádok traktorosainak eredmé­nyeivel nem elégedhetünk meg. mert nem mindenütt teljesítették az aratási munkálatok tervét. így például a kö- vecsesi CsISz-brigádltan nincs egy o- lyan dolgozó sem, aki száz százalékra teljesítette volne tervét. A brigád leg­jobb troktorosa, Madarász Lajos is csak 91 • százalékra teljesítette ter­vét. A brigád legrosszabb traktorosa, Turisz elvtárs, mindössze 26 százalékra végezte el munkáját. E hiányosságok fő' oka főleg abban rejlik, hogy a CsISz vezetősége e bri­gádközpontok aratási tervének teljesí­tésével nem foglalkozik és nem irá­nyítja eléggé munkájukat. Nem sokkal jobb a helyzet a tarló- hántás terén sem. Nem tartjuk be azt a jelszót, hogy „a kasza után ekét”. A tarlóhántás tervét ezideig mindössze 12 százalékra teljesítettük. Ki kell küszöbölnünk e hibákat, mert a tarlóhántás nélkül jövőre nem le.sz jó termésünk. Lelko Tibor, Tornaija. Gyorsítsuk meg a felv^sáriást Egyes járások, mint például Vágsely- lye. Ögyalla, Párkány. Nagysurany és Érsekújvár a felvásárlások terén a ha­táridőhöz viszonyítva lemaradtak. E té­ren a CsISz-t is komoly felelősség ter­heli, főleg a felvásárló raktárszövet­kezetek üzemi csoportjának tagjait és fiataljait, akik kell, hogy munkájukban következetesek legyenek, azt szívvel- lélekkel végezzék. Ha a komáromi, nagymegyeri, galántai, dunaszerdahelýi, szenei, szeredi és Bratislava-városi já­rásokban a CsISz-tagok nagyban hozzá tudtak járulni a felvásárlás meggyor­sításához, a fentemlített járásokban is szükséges, hogy a járási vezetőség sok­kal szélesebb körben mozgósítsa az ifjúságot a felvásárlás határidőre való elvégzéséért. Szlovákiában augusztus 12-én a fel­vásárlást 41.17 százalékra teljesítettük. .A beadás terén Bratislava ' és Nyitra vezet. A bratislavai kerületben a napi növekedés 2.4 százalék, a nyitrai ke­rületben 3.04 százalék. Amint látjuk, a nyitrai kerületben a munka gyorsab­ban halad és a bratislavai kerülettől már mindössze 7 százalék választja el. A felvásárlás terén lemaradtak a besz­tercebányai, kassai és ay eperjesi ke­rület. A többi járásban meg kell gyorsítani a termés begyűjtését és a cséplé.st s 3 felvásárlást azonnal a csép­lőgéptől kelt végezni. E téren a CsISz járási vezetőségei végezzenek széleskö­rű meggyőző munkát a legfontosabb szervezetekben és főleg ott, ahol a felvásárlás terén hiányosságok mutat­koznak. A fiatalok törődjenek azzal, hogy a raktárakba ne szállítsanak nyir­kos gabonát. ÁLLJÁK A SZAVUKAT Alsósajótól felfelé a Sajó-völgye már teljesen összeszűkül. A mezők szinte észrevétlenül eltűnnek, a terebélyes tölgyfák helyett nyúlánk, haragoszöld színű fenyők díszelegnek. Lassan, dö­cögve halad vonatunk, kerülgetve a csobogó Sajó kacskaringós medrét. Üt­ött egy-egy szlovák falucska tűnik fel apró, szerény házaival. Önkéntelenül becsületes lakóira, a keménysorsú bá­tor fiúkra gondol az embej", akik egy pár évvel ezelőtt ezekben a hegyekben oly hősiesen harcoltak a fasiszták el­len. Kilenc óra felé futottunk be a vég­állomásra, Dobsinára. A város körül­belül egy jó télkilométernyire van az állomástól. Lassú léptekkel indulunk el, nem győzve csodálni a táj szépsé­gét: a fenyveseket, až ég benyúló or­mokat, a Sajó mesélő csobogását, a patak szegélye körül békésen húzódó réteket. Amint bekanyarodunk a városba és elérünk az ugyancsak nagy partizán­harcokról híres Farkas-völgy rányába. egy nagy hamuszürke kopár hegy tű­nik a szemünkbe, a dobsinai azbeszt­bánya ... ^ A dobsinai azbesztbánya fiataljai mi­előtt fela.jánlásokat tettek volna a IV. Világitjúsági Találkozó tiszteletére, a- laposan megvizsgálták az erejüket. Mindenki körülnézett a sajá munka­helyén — mit lehetne megjavítani, a munkafolyamatot hogyan lehetne meg­rövidíteni. Neubauer József az üzemi CsISz-csoport elnöke egyenként beszélt az emberekkel. így születtek meg jú­lius elején a VIT-re tett felajánlások, amelyeket a mai napig becsületesen teljesítik. Neubauer József elvtárs, aki az egyik csillevontató vezetője, felajánlotta, hogy körülbelül nyolcszáz méter hosszú sín­pályán lévő sinelhajlásokat és síncsu- szamlásokat kijavítja. — Hogy állsz a felajánlásod teljesí­tésével? — kérdezzük tőle. — A felajánlott munkát a múlt hé­ten már befejeztem. — mondja — No. sajnos a szállítási zavarokat teljesen még nem tudtam kiküszöbölni. Még mindig megtörténik, hogy kisiklik a csille, mert a régi csillék tengelyei már meg vannak hajolva és így a kerekek közti távolság és a sínpár közti távol­ság nem egyenlő. Ezt a hibát én nem tudom kijavítani, csakis a gépkovács- műhelyben lehetne rajta segíteni. — Hogy fogod ezt a feladatot meg­oldani Neubauer elvtárs? — Amint említettem, csak egy meg­oldás van. Rövid időn belül gondos­kodni fogok arról, hogy ezek a hibás csillék a javítási helyükre ksrüljenek. A legszebb felajánlások közé tartozik Dolo Géza felajánlása. DoIo elvtárs a párt X. kongresszusa alkalmából fel­ajánlotta. hfigy minden nap három csil­le azbeszttel többéit termel ki. Ezt a felajánlását meghosszabbította a VIT befejezéséig. A felajánlását 167.7 szá­zalékra teljesíti, vagyis a naponkénti tervenfelüli három csille helyett - öt csille azbesztet fejt ki. Dolo elvtárs a múlt hónapi tervét 220 százalékra tel­jesítette és ezzel egyike lett a bánya legjobb vájárainak. De nem maradtak el a többi fiatalok sem. Bendik Géza. Kontik István, Sren- kl József nevei egyaránt ismeretes k. Az ő csoportjuk felajánlotta, hogy a VIT befejezéséig tervenfelül 200 csillével termelnek ki többet. Felajánlásuk t két-három napon belül már befejezik. Kellemetlen tapwsztalatokat Is sze­reztünk a dobsinai azbesztüzemben. Helvesebben nem is az üzemben, ha­nem az irodákban. {Ugyanis van ebből is jó néhány). Kellemetlen tudni azt, hogy a verejtékező bányász ál­tal kitermelt értékben olyan emberek is osztoznak, (minden hónapban felveszik a jó fizetést), akü< a drága időt csak ellógják az irodában. A munkások kint nagyon jól ismerik ezt a helyzetet. Lehetetlen tűrni például, hogy a pénz­tárban dolgozó három női munkaerő korareggel óta csak arról pletykáz- zon, hogy hogyan jobb a bablevest megfőzni, habarva-e, vagy rántva. Be­széljünk arról is, de ne órákon keresz­tül és ne a munkaidő alatt. Ha pedig nincs a pénztárban annyi munka, ak­kor haladéktalanul csökkentsük a fe­lesleges irodai munkaerők számát. •ti Biztosak vagyunk benne, hogy az üzemi bizottság rAidezf ért az ügyet. Ha az elvtársak ezt a kérdést esetleg nem látnák tisztán, akkor forduljanak teljes bizalommal az üzem munkásai­hoz megvilágítás végett. -ki-

Next

/
Thumbnails
Contents