Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-12 / 51. szám

flueuET+iis Í2, WIFIÚSÄC A zselízi gépállomás és az ifjúsági sajtó A zselízi gépállomás versenyben van az ersekújvári gépállomással. A verseny nagyon kifejl&iött és éle.s. Az érsekújváriak kedden elvitték a. ver­senyzászlót Zselízi ől. mert a zselíziek egy százalékkal lemaradtak az érsek­újváriak mögött a cséplési munkák elvégzésénél. Ezt állítja minden CsISz- tag a gépállomáson, ezért küzdenek az idősebbek is. Megmutatják, nem vehe­tik el egyszerűen a zászlót a birtokuk­ból. Harc folyik érte, harc folyik a munka-csataterén. A jó munkamegszervezés és a fiata­lok politikai nevelése, a munkáért való le'ke.sedés alapköve a zselízi gépállo­máson. Különösen a sajtótízpercek al­kalmával éleződik ki élénk vita, ahol politikai kérdéseket tárgyalnak meg A fiatalok az ifjúsági sajtótermékekből is tartanak sajtóbeszámolót. Minden fia­tal előfizet az ifjúsági sajtóra és kü­lönösen sok az Oj Ifjúság előfizetője. Például Molnár Mária 63 előfizetőt szerzett erre az újságra: Molnár Mária kijárt a brigádközpontokra is és az ott dolgozó ifjakat is beszervezte az if.iú- sági sajtó előfizetői közé. Ez szép do­log, de mégsem elegendő ahhoz, hogy minden rendben legyen. Az előfizetés módszerét is meg kellett találni, hogy a hiba ne fordulhasson elO. Nagyölve- den a CsISz-tagok nem fizetik az Üj Ifjúság előfizetési díját, de a zseliziek nem vettek példát róluk. De hogvan is lehet megoldani azt, hogy pontosan kifizessék az előfizetési díjakat? Csak úgy lehet, ha az ifjak és az újság között szoros kapcsolat van. A zselízi gépállomáson ezt elérték és erre kell törekedni minden alap­szervezetnek, minden alapszervezet ve­zetőségének. Ha a tagsági gyűléseken, jó vagy rossz példát kiragadunk az új­ságból s a példákon okulva jobban tudunk vigyázni a szervezetünkre, ide­jében meg tudjuk akadályozni a hibák keletkezését. Viszont az újságból ki­vett jó példákat és módszereket szin­tén alkalmazni tudjuk szervezetünk megerősítésénél, munkájában. Hogy a szervezet jó legyen, minden fiatal ér­deke. Ha az újságot felhasználjuk, a fiatal meggyőződik róla. fontos, hogy szervezeti munkánkban mindenki ol­vassa a sajtót és fig,yelemmel kisérje a leírt események kimenetelét. A sajtó segítségünkre válik, s a fiatalok meg­szeretik és pontosan kifizetik az előfi­zetési dijat is. így csinálják ezt a zse­lízi gépállomáson, ahol a sajtótízper- ceknél használják fel az ifjúsági sajtót és amit belőle tapa.sztalnak, felhasz­nálják a mindennapi életükben. Ezért vannak nagv éredmények. Nem vélet­len az sem, hogy Nagy Lajos is közü­lük került ki, aki az ország egyik leg­jobb kombájnistája, Molnár Mária pe­dig a VIT-re ment a gépállomásról. Kell, hogy minden alapszervezetnél a vezetőség egy tagja nyilvános kimu­tatást vezessen az ifjú.sági sajtó előli- zetőiről. Ilyen alapon az előfizetési dijak kjfezetését is ellenőrizni lehet. Az ilyen módszert inkább a könnyű áttekintés végett alkalmazhatjuk, hogy mindig pontos adatok legyenek készen a kezünknél. De az alapvető dolog az előfizetési díjak pontos kifizetésének érdekében az. hogy e. tagokkal sze­rettessük meg az újságot, azt naponta felhasználjuk, tanuljunk belőle, mint a zselízi gépállomáson teszik. Akkor a fiatalok pontosan kifizetik az előfize­tési dijakat és megvédik a lap érde­keit. Bogota István. A jobb munkáért A ,,Stavomontáže” című Bratislavá- ban kiadott üzemi lap 11. számában szép dolgokat olvashatunk a komáromi építészeti vállalat ifjainak munkájá­ról: „Jól dolgoznak. Keresztényi elvtárs vezetésével kul túrfel lépések vannak, sportversenyeket szerveznek, működik a röplabdacsapat é,- asztal teniszezők csoportja.” A múlt napokban meglátogattuk az üzemet és nagy meglepetésünkre az elvtársak az újságban írott dolgoknak az ellenkezőjéről számoltak be. Felke­restük aztán magát Keresztényi elv­társat Ls, aki szintén azt • mondotta, hogy az ifjúsági csoport nem mííkö- dik, — mert nem segítik őket, mert az emberek sem akarnak, mert a já­rásról beosztott instruktor nem jár hozzájuk, mert Ok még az oktatási év­ről sem hallottak,... mert, ... stb., stb. Elmentünk aztán Slár József elv­társhoz, aki azzal kezdte az egészet, hogy „fejétől büdösödik a hal!” (Slár elvtárs negyvenév körüli munkás, kommunista, már 1945 előtt dolgozott a Kommunista Hiúsági Szövetségben és a pártban.) Slár elvtárs úgy látja az üzem ifjúmunkásainak a kérdését, hogy ugyan néha. nagyritkán, van va­lamilyen kultúrmegmozdulásuk. azon­ban maga az a csekély kultúrmunka távolról sem tölti be azt a feladatot, amely az ifnlságra vár. Például a politikai nevelés az ifjúság sorai kö­zött annyira kicsi, hogy említésre sem méltó. Az oktatási év tavaly elfulladt, de ebben az évben sem lesz jó, ha rövid időn belül nem kezdenek hozzá az előkészítéséhez. Az üzemi pártszer­vezet nem segíti az ifjúságot. És ami a legnagyobb baj, ho^ az üzemi bi­zottság az ifjúság problémáit nem érti s úgýlátszik nem is akarja megérteni. Kérjük, hogy az üzemi bizottság, az üzemi pártszervezet,, az üzemi CsISz vezetősége, valamint a járási CsISz- bizottság részéről kijelölt instruktorok a legrövidebb időn belül üljenek össze s vitassák meg az ifjúság problémáit és fogjanak hozzá a nevelés terén fel­merült hibák azonnali kiküszöbölésé­hez. Baj, ha az üzemi újság csak szépen zengedez és a szép, dicsérő szavak mögött pedig tétlenség és tunyaság lopódzik! (U. I.) A kassai Szovjet Hadsereg ü<íem fiataljai vezetnek A kassai Szovjet Hadsereg üzemből a bukaresti !V. Világ'fjúsági Találko­zóra Andrej Adamusičin és Štefan Ra- dušovsky fémesztergályos CsISz-tagok mentek. Mindketten példás dolgozók és a CsISz üzemi szervezetében mint te­vékeny tagok is kitűntek. Munkahelyü­kön főleg a gottwaldi hüségmüszak- ban tüntették ki magukat. Adamusičin volt az első, aki versenyre hívta ki az üzem dolgozóit a legmagasabb norma­teljesítésben és saját maga kötelezett­séget vállalt, hogy a gottwaldi mű­szakban 300 százalékra teljesíti nor­máját. Az üjltógépen újból Adamusičin CsISz-tag volt az, aki az űj munka­formák úttörőjévé vált — a Koleszov muoikamódszer érvényesítőjévé. Fela­datainak teljesítésében és a munka­termelékenység fokozásában Štefan Ra- dusovsky is kitüntette magát, aki nor­máját az év elejétől 190 százalékra tel- teljesíti. A VIT tiszteletére Štefan Radušov- sky kötelezte magát, hogy a második ötéves terv első évét augusztus 2-ig teljesíti. A Szverdlov-kolJioz komszomolistái így segítettek az aratásbaa A krasznogvardeji járásban lévő Szverdlov-kolhoz komszomolistái nagy segítséget nyújtottak a helyi pártszer­vezetnek és a kolhoznak az aratásban, a begyűjtésnél és a termény felvásár­lásánál . A Komszomol -szervezet vezetősége már az aratás megkezdése előtt beosz­totta a szervezet tagíait a szükséges helyekre. A kolhoz vezetőségével való megbeszélés után 11 komszomolistái a gabona tisztításához osztották be, 3 tag a traktor-brigádhoz és 5-en a ga­bonaszállítási brigádhoz mentek segí­teni. A szállítási brigád vezetői is fia­talok, komszomol isták voltak, Valja Podpalová, Lida Koftunová és Jefim Joffe. Fiatalok dolgoztaié a kombájnok­kal is. Néhányan a nyilvántartást ve­zették. Sura Batiiskinová elvtársnőt a vezetőség a napközi otthonba küldte, ahol 46 kolhoz-tag gyermekei vannak. A kolhoz minden komszomolistája v'^r- senyben állt és ezenkívül külön fel- aján!á.sokat tettek. Sztahanovista mód­ra dolgoztak. Demidovová és Szevesen- ko elvtársak voltak a legjobbak. Ök a kombájnból csapolták a gabonát és állandóan biztosították, hogy a gép megállás nélkül dolgozhasson. Az ő segítségükkel a kombájn naponta 20, sőt 25 hektár gabonát is learatott. Az éjjeli váltás alatt Dora Tregubo- vá. Lida Bábková és Melania Gád­zsóvá több mint 40 tonna gabonát tisz­títottak ki és reggel, amint meglátták, hogy más munkahelyeken munkaerő- hiánv van. .szívesen mentek segíteni a lemaradt elvtársaknak. A magtárba 1 nap alatt több mint 30 tonna gabo­nát szállítottak be. Azon a napon mindegyikük hét munkanormát telje­sített. A Komszomol-szeivezet úgy irányí­totta a munkájukat, hogy segíthessenek azoknak a brigádoknak is, amelyek valamilyen ok miatt lemaradtak a munkában. Az 1-es számú brigád pél­dául az első napokban nagy meny- nyiségű gabonát kapott tisztításra. — Nem bírták az elvtársak és ugyanak­kor fennállt az a veszély, hogy a ha­lomba rakott gabona kicsirázik. A Komszomol vezetőségének felhívására 60 ifjú tag ment az 1-es számú csoport segítségére. A Szverdlov kolhoz kom.szomolistái a «tevelés terén is segítettek a helyi pártszervezetnek. 10 fiatal tagot agi- tációs munkával bíztak meg. Nekik az volt a feladatuk, hc^y rendszeresen olvassák a sajtót, terjesszék és hogy a többi kolhoztagokkal megismertessék a sztálini építkezések jelentőségét, vi­lágpolitikai méretekben. Harcos vil­lámhíreket adtak ki, szerkesztették az üzemi faliújságot. A szervezet a munka minőségének ellenőrzésére is külön brigádot szerve­zett. Ezekben a nagyjelentőségű napok­ban a Komszomol szervezet 13 új ta­got vett fel sorai közé. azokat, akik az aratásban példásan kivették a részü­ket. O. Sokotko, a krimi kerületi bizottság instruk­tora. E{ry pillanatra se feled­kezzünk meg a káros burgonyabogárról ! Ug.van milyen kárt csinálhat az az egy-két nyomorult lárva? — hallatszik gyakran „keresés” köz­ben parasztjaink ajkáról a lemon­dó szó. Helytelen hang ez, nagyon helytelen ... Ügy látszik, nem ér­tették még meg, hogy miért hang- súI.yozza kormányunk oly nyomaté- ko,‘;an a burgonyabogár elleni szí­vós, kitartó harcot. Igen, szívósan harcoljunk ellene. Irtsuk, pusztít­suk! — erre hív fel ma minden becsületes embert. Igaz, az első tekintetre talán jelentéktelennek néz ki az az egy­két lárva, kellemetlen az órák hosszat tartó keresgélése. Vigváz- zunk, elvtársak, hogy ez a „jelen­téktelen” és „kellemetlen” csalfa szó meg ne tévesszen bennünket. Tudomásul kell vennünk, hogy az az egy-két lárva pár év alatt az egész burgonyatermésünket elpusz­títhatja. Gondoljunk csak a nyu­gateurópai államokra, ahol a kor­mányok nem törődnek az irtásá­val. Franciaországban például pár év alatt annyira elszaporodott az Amerikából átcsempészett burgo­nyabogár, hogy a múlt gazdasági évben a burgonyatermés 40 száza­lékát elpusztította. Nem jobb a helyzet Adenauer Nyugat-Német- országában sem. De mi nem akarunk ilyen hely­zetbe kerülni. Ezért alkalmazunk állandóan negyven repülőgépet a burgonyaföldek beporzására. Ezért kormányunk és pártunk harcba szólítja hazánk minden dolgozóját, CsISz tagját, pionírját, hogy ve­gyünk részt a pusztításban, szer­vezzünk brigádokat a keresésére és agitáljunk, tanítsunk, hívjuk fel a veszedelemre az emberek fi­gyelmét és nem utolsó sorban irt­sunk ki gyökerestől minden köny- nyelmüséget és hanyagságot a burgonyabogár elleni harcban. KiáJlítágokon Lázas munka folyt a nagy nemzet­közi kiállításon is. Sok országból kü­lönböző nehézségek miatt késve érke­zett csak az anyag, a kiállítás kedden mégis megnyílt. Általában jellemző a kiállításra a sok ötlet. A szovjet kiál­lításon különböző tükörszerkezetü ve­títőgépek várják a látogatókat. Amikor például az újjáépítést ábrázoló táblá­nál megnyomjuk a vetítőgép gombját, először Sztálingrád romjai tűnnek szembe a filmvásznon, ma,jd hirtelen eltűnik a kép, s a következő már a felépült, gyönyörű Sztálingrádot ábrá­zolja. Ott vannak a zászlók, amelyeket a szovjet ifjúság kapott a világ ifjúsá­gától. A román ifjúság kiállításának kö- zéppxmtjában az „Augusztus 23” sport- stadion kicsinyített mása van, körülöt­te márvány szökőkút, mellette a Kupa Bogatíe (a gazdaság serlege), amely bőségszaruként azt mutatja, hogy mi- j lyen gazdag a román föld méhe s mit termelnek felszinén, R. E. A bracislavai főiskolai iniemátus építésénél lelkesen dolgoznak a fiatalok. Tilosban A reggeli vonat, mint rendesen, el- siklik a szövetkezeti földek, a lóhere táblák mellett. A lóhere tábla szélén egy szekeret látni. Valaki ugyancsak nekilátott a munkának, csak úgy su­hog a kasza. Az ember hátán szinte megfeszül az ing s az arcáról ömlik az izzadtság. Ejha. a holicsi szövetkezeti tagok ugyancsak igyekeznek , — mondogat­ják a járási nemzeti bizottságon dol­gozó elvtársak, akik éppen Holicsra utaznak. Amint kiszálltak a vonatból, útjuk éppen arra vezet, ahol az előbbi szorgalmas „szövetkezeti tag" dolgo- "zott. De mennyire meglepődtek, ami­kor pár lépésre megközelítették a szorgalmas kaszást s felismerték, hogy az bizony nem más. mint Pavel Oke­nica. holicsi kulák s a társa, a fia, aki már szekerével várta, hogy haza­vigye a lóherét, A kulák is csodál­kozó arcot vágott. De hiába. Igen, ez a kulák egyik harci mikí- szere. hogy mily módon ártson a szö­vetkezeteknek, a közös vagyonnak. Éj­jelenként rabol s azt gondolja , hogy .„senki se látja". így töitént ez Pavel Okenica kulákkal is. Hogy valamikor jól ment sora, az csak természetes. Mindene volt. Hízott sertései, sok szarvasmarhája. Bizony mindenki csak irigyelhette. No és most? Hová tűnt a dicső hagyomány, a „jó gazda" hír­név. Mintha a víz vitte volna el, mi­helyt hazánk fölött 45-ben felragyo­gott a szabadság napja. A fejlődés kereke erősebben kezdett forogni, gyorsabban és nem úgy, mint azelőtt. amikor a kulák kénye-kedvére ki­zsákmányolhatta és megcsT'hatta a kis- és középparasztokat. Azok most meg­alakították az egységes földműves- szövetkezetet és hogy őt bevegyék, arról hallani sem akarnak Nem akar­ják maguk közé fogadni. Persze, hogy néni. Ismerik már a munkáját és tud­ják, hogy a szövetkezetben is csak kárt okozna. Szabotálna, felforgatná a szövetkezetét. A holicsi szövetkezeti tagok ugyancsak gondolkodtak rajta, hogy Okenicát a szövetkezetbe befo­gadják-e, vagy sem. A szövetkezeti tagok egy dologról azonban mégis megfeledkeznek. Oke­nica kulák ugyan felhagyott áilmodoi zásaival, de csak a látszat kedvéért, így vagy úg”, de bosszút; akar állni. Ha napközben ártatlan arcot is vág, álarca alatt harag és gyűlölet rejtő­zik. Éjjel titokban, amikor a szövet­kezeti tagok nyugodtan alszanak, meg­lopja őket. Élősködő. De ez nemsokáig tartott. Rájöttek a mesterkedéseire. A dolog a következőképen történt. A holicsi szövetkezeti tagok nagy tábla lóherét vetettek be. De az volt az ér­dekes, hogy bárki, aki a lóhere-tábla mellett elment, akár vonattal, akár gyalog, ugyancsak törte a fejét, hogy lehet az, hogy a lóherében nagy darab le van kaszálva. A lekaszált rész egyre gyarapodott. Egyre „nagyobb” foltok keletkeztek. A rejtély megoldódott. A holicsi szövetkezeti tagok igazságosan Ítélkez­nek. Okenica kulák számára nincs ki­búvó, (A J. U. alapján). Kassán jól készülnek az oktatási évre, de a sajtóterjesztésröl megfeledkeznek A CsISz kassai városi bizottsága munkájában döntő fontosságúnak tartja az új oktatási év sikerét. Tu­datában van annak, hogy az ifjúság nevelése könnyebb, ha a fiatalok ma­gasabb eszmei tudással rendelkeznek. A fiatalok, ha nincs meg a kellő esz­mei tudásuk, nem értik meg a CsISz hivatását, fontosságát és ezért nem dolgoznak teljes odaadással a CsISz célkitűzéseiért. A kassai alapszervezetekben eddig 15 propagandistát választottak ki. Ezek olyan egyének, akik alkalmasak a politikai oktatás vezetéséhez, mert meg van hozzá a kellő tudásuk. En­nek dacára még sem feledkeznek meg a propagandisták iskolázásának meg­szervezéséről. Ehhez az iskolázáshoz a Városi Párt Bizottság előadókat biztosít és gondoskodik a propagandis­ta-jelöltek vizsgáztatásáról is. A CsISz városi bizottsága a városi párt­szervezet irányításával éri el sikerét és így tud jó munkát kifejteni. Egy hiba mégis van a CslSz-bizott- ság munkájában. A hiba a sajtó ter­jesztésénél merül fel. Az ifjúsági saj­tót az alapszervezetekben Kassán na­gyon kevesen olvassák. Ez pedig sú­lyos hiba, mert a sajtóterjesztés szin­tén hozzájárul az ifjúság neveléséhez és általa a politikai iskolázások sike­rét még kimagaslóbbá tesszük. A CsISz Városi Bizottsága foglalkozzon a sajtóterjesztés kérdésével és az alapszervezeteknél a sajtófelelösökkel karöltve végezzék a sajtó terjesz­tését. A terjesztést minden alapszer­vezetnél külön végezzék el, hogy ne legyen kampányszerű a munka. A saj­tó fontosságáról minden fiatalt külön győzzenek meg. Az újságelőfizetőket hozzák nyilvánosságra a többi fiatal előtt, valamint azokat is, akik nem fizetnek elő az újságra és az okokat is, hogy miért. Ha a városi bizottság megszervezi a sajtóterjesztést, az if­jak az újságolvasás hatására köny- nyebben érnek el nagyobb sikereket is. B. L Rimaszombatban jól dolgozik az ifjúság A rimaszombati Egységes Földmű­ves Szövetkezet keretén belül megala­kult a CsISz-szervezet. A alakuló gyű­lésen sokan vettek részi és az EFSz elnöke szép beszédet mondott. Beszé­dében hangsúlyozta: biztosra veszi, hogy az ifjúság azért alakította meg a szervezetet, mert így szervezetten segíteni tudják majd a szövetkezet fejlődését, ami nagy eredményeket hoz majd. A szervezet elnökének Tmavszky Júlia elvtársnőt választották meg, mint az EFSz egyik legjobb dolgozóját. Az új alapszervezetnek egyelőre 15 tagja van, akik nagy örömmel töltötték ki a tagsági jelentkező la­pot. A tagság állandóan szaporodik és kilátás van ana. hogy sok taggal rendelkező erős alapszervezetté fejlő­dik ki. Kovács Gy. azt modnta, hogy a dol­gozó nép jobblétéért a többi ifjúval közösen akar dolgozni. Szuja György szintén örömtől telten lépett be a CsISz-be és megfogadta, hogy váll­vetve fog dolgozni a szervezet érde­kéért. Varga Ilonka alig várta már. hogy megalakulhasson a szervezet, mert szeret a közösségért dolgozni és a szervezetben ezt a célt el is érheti, Bálint Andor azzal akar az EFSz-en segíteni, hogy a CsISz-ben jól dolgo­zik. A községben a többi fiatal is na­gyobb eredménnyel tud dolgozni a szövetkezetért. Fodor Tibor szintén nagyon lelkesedik a szervezetben va­ló munkáért és most már tudja, hogy a régi óhaja beteljesedik. Az volt az óhaja, hogy a szövetkezet fiataljai tanulják meg azt, ami a jobb élet ki­építéséhez szükséges. A CŠISz-ben ezt is megtanulhatják. Ebből láthatjuk, hogy a rimaszom­bati EFS'z-ben dolgozó if jakban meg­van az akarat a szövetkezet kifejlesz­tésére. A CsISz alapszervezete megalakulásnak napján ki is dolgoz­ták a Ijarmadik negyedévi munka ter­vet, amelyben az EFSz őszi munká a- tainak bebiztosítását helyezték eiüiu- be és a testnevelés fejlesztését. A szervezet tagjai az aratási mun^ kákban is szépen kivették a részüket. A fiatalok egy arató kötözőgénet kaptak, amellyel példásan dolgoztak. A kapott feladatokat magasan túl­teljesítették és ezért az EFSz idötebb dolgozói megszerették i fiatalokat és mindenben segítik őket és bíznak ben­nük. Az újonnan alakult CsISz alap- szervezet az őszi munkák elvégzésére és minden mezőgazdasági munka pontos végrehajtására versenyre hívta ki az egész rimaszombati járás CsISz- tagjait. A verseny határideje az EFSz őszi mimkálatainak fefejezéséig tart. n,gstýbTitýtnna,ôyT,v,ase tcc, umlhwn Molnár Barnabás, CsISz JB. szervezési osztályának vezetője.-

Next

/
Thumbnails
Contents