Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-12 / 51. szám
flueuET+iis Í2, WIFIÚSÄC A zselízi gépállomás és az ifjúsági sajtó A zselízi gépállomás versenyben van az ersekújvári gépállomással. A verseny nagyon kifejl&iött és éle.s. Az érsekújváriak kedden elvitték a. versenyzászlót Zselízi ől. mert a zselíziek egy százalékkal lemaradtak az érsekújváriak mögött a cséplési munkák elvégzésénél. Ezt állítja minden CsISz- tag a gépállomáson, ezért küzdenek az idősebbek is. Megmutatják, nem vehetik el egyszerűen a zászlót a birtokukból. Harc folyik érte, harc folyik a munka-csataterén. A jó munkamegszervezés és a fiatalok politikai nevelése, a munkáért való le'ke.sedés alapköve a zselízi gépállomáson. Különösen a sajtótízpercek alkalmával éleződik ki élénk vita, ahol politikai kérdéseket tárgyalnak meg A fiatalok az ifjúsági sajtótermékekből is tartanak sajtóbeszámolót. Minden fiatal előfizet az ifjúsági sajtóra és különösen sok az Oj Ifjúság előfizetője. Például Molnár Mária 63 előfizetőt szerzett erre az újságra: Molnár Mária kijárt a brigádközpontokra is és az ott dolgozó ifjakat is beszervezte az if.iú- sági sajtó előfizetői közé. Ez szép dolog, de mégsem elegendő ahhoz, hogy minden rendben legyen. Az előfizetés módszerét is meg kellett találni, hogy a hiba ne fordulhasson elO. Nagyölve- den a CsISz-tagok nem fizetik az Üj Ifjúság előfizetési díját, de a zseliziek nem vettek példát róluk. De hogvan is lehet megoldani azt, hogy pontosan kifizessék az előfizetési díjakat? Csak úgy lehet, ha az ifjak és az újság között szoros kapcsolat van. A zselízi gépállomáson ezt elérték és erre kell törekedni minden alapszervezetnek, minden alapszervezet vezetőségének. Ha a tagsági gyűléseken, jó vagy rossz példát kiragadunk az újságból s a példákon okulva jobban tudunk vigyázni a szervezetünkre, idejében meg tudjuk akadályozni a hibák keletkezését. Viszont az újságból kivett jó példákat és módszereket szintén alkalmazni tudjuk szervezetünk megerősítésénél, munkájában. Hogy a szervezet jó legyen, minden fiatal érdeke. Ha az újságot felhasználjuk, a fiatal meggyőződik róla. fontos, hogy szervezeti munkánkban mindenki olvassa a sajtót és fig,yelemmel kisérje a leírt események kimenetelét. A sajtó segítségünkre válik, s a fiatalok megszeretik és pontosan kifizetik az előfizetési dijat is. így csinálják ezt a zselízi gépállomáson, ahol a sajtótízper- ceknél használják fel az ifjúsági sajtót és amit belőle tapa.sztalnak, felhasználják a mindennapi életükben. Ezért vannak nagv éredmények. Nem véletlen az sem, hogy Nagy Lajos is közülük került ki, aki az ország egyik legjobb kombájnistája, Molnár Mária pedig a VIT-re ment a gépállomásról. Kell, hogy minden alapszervezetnél a vezetőség egy tagja nyilvános kimutatást vezessen az ifjú.sági sajtó előli- zetőiről. Ilyen alapon az előfizetési dijak kjfezetését is ellenőrizni lehet. Az ilyen módszert inkább a könnyű áttekintés végett alkalmazhatjuk, hogy mindig pontos adatok legyenek készen a kezünknél. De az alapvető dolog az előfizetési díjak pontos kifizetésének érdekében az. hogy e. tagokkal szerettessük meg az újságot, azt naponta felhasználjuk, tanuljunk belőle, mint a zselízi gépállomáson teszik. Akkor a fiatalok pontosan kifizetik az előfizetési dijakat és megvédik a lap érdekeit. Bogota István. A jobb munkáért A ,,Stavomontáže” című Bratislavá- ban kiadott üzemi lap 11. számában szép dolgokat olvashatunk a komáromi építészeti vállalat ifjainak munkájáról: „Jól dolgoznak. Keresztényi elvtárs vezetésével kul túrfel lépések vannak, sportversenyeket szerveznek, működik a röplabdacsapat é,- asztal teniszezők csoportja.” A múlt napokban meglátogattuk az üzemet és nagy meglepetésünkre az elvtársak az újságban írott dolgoknak az ellenkezőjéről számoltak be. Felkerestük aztán magát Keresztényi elvtársat Ls, aki szintén azt • mondotta, hogy az ifjúsági csoport nem mííkö- dik, — mert nem segítik őket, mert az emberek sem akarnak, mert a járásról beosztott instruktor nem jár hozzájuk, mert Ok még az oktatási évről sem hallottak,... mert, ... stb., stb. Elmentünk aztán Slár József elvtárshoz, aki azzal kezdte az egészet, hogy „fejétől büdösödik a hal!” (Slár elvtárs negyvenév körüli munkás, kommunista, már 1945 előtt dolgozott a Kommunista Hiúsági Szövetségben és a pártban.) Slár elvtárs úgy látja az üzem ifjúmunkásainak a kérdését, hogy ugyan néha. nagyritkán, van valamilyen kultúrmegmozdulásuk. azonban maga az a csekély kultúrmunka távolról sem tölti be azt a feladatot, amely az ifnlságra vár. Például a politikai nevelés az ifjúság sorai között annyira kicsi, hogy említésre sem méltó. Az oktatási év tavaly elfulladt, de ebben az évben sem lesz jó, ha rövid időn belül nem kezdenek hozzá az előkészítéséhez. Az üzemi pártszervezet nem segíti az ifjúságot. És ami a legnagyobb baj, ho^ az üzemi bizottság az ifjúság problémáit nem érti s úgýlátszik nem is akarja megérteni. Kérjük, hogy az üzemi bizottság, az üzemi pártszervezet,, az üzemi CsISz vezetősége, valamint a járási CsISz- bizottság részéről kijelölt instruktorok a legrövidebb időn belül üljenek össze s vitassák meg az ifjúság problémáit és fogjanak hozzá a nevelés terén felmerült hibák azonnali kiküszöböléséhez. Baj, ha az üzemi újság csak szépen zengedez és a szép, dicsérő szavak mögött pedig tétlenség és tunyaság lopódzik! (U. I.) A kassai Szovjet Hadsereg ü<íem fiataljai vezetnek A kassai Szovjet Hadsereg üzemből a bukaresti !V. Világ'fjúsági Találkozóra Andrej Adamusičin és Štefan Ra- dušovsky fémesztergályos CsISz-tagok mentek. Mindketten példás dolgozók és a CsISz üzemi szervezetében mint tevékeny tagok is kitűntek. Munkahelyükön főleg a gottwaldi hüségmüszak- ban tüntették ki magukat. Adamusičin volt az első, aki versenyre hívta ki az üzem dolgozóit a legmagasabb normateljesítésben és saját maga kötelezettséget vállalt, hogy a gottwaldi műszakban 300 százalékra teljesíti normáját. Az üjltógépen újból Adamusičin CsISz-tag volt az, aki az űj munkaformák úttörőjévé vált — a Koleszov muoikamódszer érvényesítőjévé. Feladatainak teljesítésében és a munkatermelékenység fokozásában Štefan Ra- dusovsky is kitüntette magát, aki normáját az év elejétől 190 százalékra tel- teljesíti. A VIT tiszteletére Štefan Radušov- sky kötelezte magát, hogy a második ötéves terv első évét augusztus 2-ig teljesíti. A Szverdlov-kolJioz komszomolistái így segítettek az aratásbaa A krasznogvardeji járásban lévő Szverdlov-kolhoz komszomolistái nagy segítséget nyújtottak a helyi pártszervezetnek és a kolhoznak az aratásban, a begyűjtésnél és a termény felvásárlásánál . A Komszomol -szervezet vezetősége már az aratás megkezdése előtt beosztotta a szervezet tagíait a szükséges helyekre. A kolhoz vezetőségével való megbeszélés után 11 komszomolistái a gabona tisztításához osztották be, 3 tag a traktor-brigádhoz és 5-en a gabonaszállítási brigádhoz mentek segíteni. A szállítási brigád vezetői is fiatalok, komszomol isták voltak, Valja Podpalová, Lida Koftunová és Jefim Joffe. Fiatalok dolgoztaié a kombájnokkal is. Néhányan a nyilvántartást vezették. Sura Batiiskinová elvtársnőt a vezetőség a napközi otthonba küldte, ahol 46 kolhoz-tag gyermekei vannak. A kolhoz minden komszomolistája v'^r- senyben állt és ezenkívül külön fel- aján!á.sokat tettek. Sztahanovista módra dolgoztak. Demidovová és Szevesen- ko elvtársak voltak a legjobbak. Ök a kombájnból csapolták a gabonát és állandóan biztosították, hogy a gép megállás nélkül dolgozhasson. Az ő segítségükkel a kombájn naponta 20, sőt 25 hektár gabonát is learatott. Az éjjeli váltás alatt Dora Tregubo- vá. Lida Bábková és Melania Gádzsóvá több mint 40 tonna gabonát tisztítottak ki és reggel, amint meglátták, hogy más munkahelyeken munkaerő- hiánv van. .szívesen mentek segíteni a lemaradt elvtársaknak. A magtárba 1 nap alatt több mint 30 tonna gabonát szállítottak be. Azon a napon mindegyikük hét munkanormát teljesített. A Komszomol-szeivezet úgy irányította a munkájukat, hogy segíthessenek azoknak a brigádoknak is, amelyek valamilyen ok miatt lemaradtak a munkában. Az 1-es számú brigád például az első napokban nagy meny- nyiségű gabonát kapott tisztításra. — Nem bírták az elvtársak és ugyanakkor fennállt az a veszély, hogy a halomba rakott gabona kicsirázik. A Komszomol vezetőségének felhívására 60 ifjú tag ment az 1-es számú csoport segítségére. A Szverdlov kolhoz kom.szomolistái a «tevelés terén is segítettek a helyi pártszervezetnek. 10 fiatal tagot agi- tációs munkával bíztak meg. Nekik az volt a feladatuk, hc^y rendszeresen olvassák a sajtót, terjesszék és hogy a többi kolhoztagokkal megismertessék a sztálini építkezések jelentőségét, világpolitikai méretekben. Harcos villámhíreket adtak ki, szerkesztették az üzemi faliújságot. A szervezet a munka minőségének ellenőrzésére is külön brigádot szervezett. Ezekben a nagyjelentőségű napokban a Komszomol szervezet 13 új tagot vett fel sorai közé. azokat, akik az aratásban példásan kivették a részüket. O. Sokotko, a krimi kerületi bizottság instruktora. E{ry pillanatra se feledkezzünk meg a káros burgonyabogárról ! Ug.van milyen kárt csinálhat az az egy-két nyomorult lárva? — hallatszik gyakran „keresés” közben parasztjaink ajkáról a lemondó szó. Helytelen hang ez, nagyon helytelen ... Ügy látszik, nem értették még meg, hogy miért hang- súI.yozza kormányunk oly nyomaté- ko,‘;an a burgonyabogár elleni szívós, kitartó harcot. Igen, szívósan harcoljunk ellene. Irtsuk, pusztítsuk! — erre hív fel ma minden becsületes embert. Igaz, az első tekintetre talán jelentéktelennek néz ki az az egykét lárva, kellemetlen az órák hosszat tartó keresgélése. Vigváz- zunk, elvtársak, hogy ez a „jelentéktelen” és „kellemetlen” csalfa szó meg ne tévesszen bennünket. Tudomásul kell vennünk, hogy az az egy-két lárva pár év alatt az egész burgonyatermésünket elpusztíthatja. Gondoljunk csak a nyugateurópai államokra, ahol a kormányok nem törődnek az irtásával. Franciaországban például pár év alatt annyira elszaporodott az Amerikából átcsempészett burgonyabogár, hogy a múlt gazdasági évben a burgonyatermés 40 százalékát elpusztította. Nem jobb a helyzet Adenauer Nyugat-Német- országában sem. De mi nem akarunk ilyen helyzetbe kerülni. Ezért alkalmazunk állandóan negyven repülőgépet a burgonyaföldek beporzására. Ezért kormányunk és pártunk harcba szólítja hazánk minden dolgozóját, CsISz tagját, pionírját, hogy vegyünk részt a pusztításban, szervezzünk brigádokat a keresésére és agitáljunk, tanítsunk, hívjuk fel a veszedelemre az emberek figyelmét és nem utolsó sorban irtsunk ki gyökerestől minden köny- nyelmüséget és hanyagságot a burgonyabogár elleni harcban. KiáJlítágokon Lázas munka folyt a nagy nemzetközi kiállításon is. Sok országból különböző nehézségek miatt késve érkezett csak az anyag, a kiállítás kedden mégis megnyílt. Általában jellemző a kiállításra a sok ötlet. A szovjet kiállításon különböző tükörszerkezetü vetítőgépek várják a látogatókat. Amikor például az újjáépítést ábrázoló táblánál megnyomjuk a vetítőgép gombját, először Sztálingrád romjai tűnnek szembe a filmvásznon, ma,jd hirtelen eltűnik a kép, s a következő már a felépült, gyönyörű Sztálingrádot ábrázolja. Ott vannak a zászlók, amelyeket a szovjet ifjúság kapott a világ ifjúságától. A román ifjúság kiállításának kö- zéppxmtjában az „Augusztus 23” sport- stadion kicsinyített mása van, körülötte márvány szökőkút, mellette a Kupa Bogatíe (a gazdaság serlege), amely bőségszaruként azt mutatja, hogy mi- j lyen gazdag a román föld méhe s mit termelnek felszinén, R. E. A bracislavai főiskolai iniemátus építésénél lelkesen dolgoznak a fiatalok. Tilosban A reggeli vonat, mint rendesen, el- siklik a szövetkezeti földek, a lóhere táblák mellett. A lóhere tábla szélén egy szekeret látni. Valaki ugyancsak nekilátott a munkának, csak úgy suhog a kasza. Az ember hátán szinte megfeszül az ing s az arcáról ömlik az izzadtság. Ejha. a holicsi szövetkezeti tagok ugyancsak igyekeznek , — mondogatják a járási nemzeti bizottságon dolgozó elvtársak, akik éppen Holicsra utaznak. Amint kiszálltak a vonatból, útjuk éppen arra vezet, ahol az előbbi szorgalmas „szövetkezeti tag" dolgo- "zott. De mennyire meglepődtek, amikor pár lépésre megközelítették a szorgalmas kaszást s felismerték, hogy az bizony nem más. mint Pavel Okenica. holicsi kulák s a társa, a fia, aki már szekerével várta, hogy hazavigye a lóherét, A kulák is csodálkozó arcot vágott. De hiába. Igen, ez a kulák egyik harci mikí- szere. hogy mily módon ártson a szövetkezeteknek, a közös vagyonnak. Éjjelenként rabol s azt gondolja , hogy .„senki se látja". így töitént ez Pavel Okenica kulákkal is. Hogy valamikor jól ment sora, az csak természetes. Mindene volt. Hízott sertései, sok szarvasmarhája. Bizony mindenki csak irigyelhette. No és most? Hová tűnt a dicső hagyomány, a „jó gazda" hírnév. Mintha a víz vitte volna el, mihelyt hazánk fölött 45-ben felragyogott a szabadság napja. A fejlődés kereke erősebben kezdett forogni, gyorsabban és nem úgy, mint azelőtt. amikor a kulák kénye-kedvére kizsákmányolhatta és megcsT'hatta a kis- és középparasztokat. Azok most megalakították az egységes földműves- szövetkezetet és hogy őt bevegyék, arról hallani sem akarnak Nem akarják maguk közé fogadni. Persze, hogy néni. Ismerik már a munkáját és tudják, hogy a szövetkezetben is csak kárt okozna. Szabotálna, felforgatná a szövetkezetét. A holicsi szövetkezeti tagok ugyancsak gondolkodtak rajta, hogy Okenicát a szövetkezetbe befogadják-e, vagy sem. A szövetkezeti tagok egy dologról azonban mégis megfeledkeznek. Okenica kulák ugyan felhagyott áilmodoi zásaival, de csak a látszat kedvéért, így vagy úg”, de bosszút; akar állni. Ha napközben ártatlan arcot is vág, álarca alatt harag és gyűlölet rejtőzik. Éjjel titokban, amikor a szövetkezeti tagok nyugodtan alszanak, meglopja őket. Élősködő. De ez nemsokáig tartott. Rájöttek a mesterkedéseire. A dolog a következőképen történt. A holicsi szövetkezeti tagok nagy tábla lóherét vetettek be. De az volt az érdekes, hogy bárki, aki a lóhere-tábla mellett elment, akár vonattal, akár gyalog, ugyancsak törte a fejét, hogy lehet az, hogy a lóherében nagy darab le van kaszálva. A lekaszált rész egyre gyarapodott. Egyre „nagyobb” foltok keletkeztek. A rejtély megoldódott. A holicsi szövetkezeti tagok igazságosan Ítélkeznek. Okenica kulák számára nincs kibúvó, (A J. U. alapján). Kassán jól készülnek az oktatási évre, de a sajtóterjesztésröl megfeledkeznek A CsISz kassai városi bizottsága munkájában döntő fontosságúnak tartja az új oktatási év sikerét. Tudatában van annak, hogy az ifjúság nevelése könnyebb, ha a fiatalok magasabb eszmei tudással rendelkeznek. A fiatalok, ha nincs meg a kellő eszmei tudásuk, nem értik meg a CsISz hivatását, fontosságát és ezért nem dolgoznak teljes odaadással a CsISz célkitűzéseiért. A kassai alapszervezetekben eddig 15 propagandistát választottak ki. Ezek olyan egyének, akik alkalmasak a politikai oktatás vezetéséhez, mert meg van hozzá a kellő tudásuk. Ennek dacára még sem feledkeznek meg a propagandisták iskolázásának megszervezéséről. Ehhez az iskolázáshoz a Városi Párt Bizottság előadókat biztosít és gondoskodik a propagandista-jelöltek vizsgáztatásáról is. A CsISz városi bizottsága a városi pártszervezet irányításával éri el sikerét és így tud jó munkát kifejteni. Egy hiba mégis van a CslSz-bizott- ság munkájában. A hiba a sajtó terjesztésénél merül fel. Az ifjúsági sajtót az alapszervezetekben Kassán nagyon kevesen olvassák. Ez pedig súlyos hiba, mert a sajtóterjesztés szintén hozzájárul az ifjúság neveléséhez és általa a politikai iskolázások sikerét még kimagaslóbbá tesszük. A CsISz Városi Bizottsága foglalkozzon a sajtóterjesztés kérdésével és az alapszervezeteknél a sajtófelelösökkel karöltve végezzék a sajtó terjesztését. A terjesztést minden alapszervezetnél külön végezzék el, hogy ne legyen kampányszerű a munka. A sajtó fontosságáról minden fiatalt külön győzzenek meg. Az újságelőfizetőket hozzák nyilvánosságra a többi fiatal előtt, valamint azokat is, akik nem fizetnek elő az újságra és az okokat is, hogy miért. Ha a városi bizottság megszervezi a sajtóterjesztést, az ifjak az újságolvasás hatására köny- nyebben érnek el nagyobb sikereket is. B. L Rimaszombatban jól dolgozik az ifjúság A rimaszombati Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül megalakult a CsISz-szervezet. A alakuló gyűlésen sokan vettek részi és az EFSz elnöke szép beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta: biztosra veszi, hogy az ifjúság azért alakította meg a szervezetet, mert így szervezetten segíteni tudják majd a szövetkezet fejlődését, ami nagy eredményeket hoz majd. A szervezet elnökének Tmavszky Júlia elvtársnőt választották meg, mint az EFSz egyik legjobb dolgozóját. Az új alapszervezetnek egyelőre 15 tagja van, akik nagy örömmel töltötték ki a tagsági jelentkező lapot. A tagság állandóan szaporodik és kilátás van ana. hogy sok taggal rendelkező erős alapszervezetté fejlődik ki. Kovács Gy. azt modnta, hogy a dolgozó nép jobblétéért a többi ifjúval közösen akar dolgozni. Szuja György szintén örömtől telten lépett be a CsISz-be és megfogadta, hogy vállvetve fog dolgozni a szervezet érdekéért. Varga Ilonka alig várta már. hogy megalakulhasson a szervezet, mert szeret a közösségért dolgozni és a szervezetben ezt a célt el is érheti, Bálint Andor azzal akar az EFSz-en segíteni, hogy a CsISz-ben jól dolgozik. A községben a többi fiatal is nagyobb eredménnyel tud dolgozni a szövetkezetért. Fodor Tibor szintén nagyon lelkesedik a szervezetben való munkáért és most már tudja, hogy a régi óhaja beteljesedik. Az volt az óhaja, hogy a szövetkezet fiataljai tanulják meg azt, ami a jobb élet kiépítéséhez szükséges. A CŠISz-ben ezt is megtanulhatják. Ebből láthatjuk, hogy a rimaszombati EFS'z-ben dolgozó if jakban megvan az akarat a szövetkezet kifejlesztésére. A CsISz alapszervezete megalakulásnak napján ki is dolgozták a Ijarmadik negyedévi munka tervet, amelyben az EFSz őszi munká a- tainak bebiztosítását helyezték eiüiu- be és a testnevelés fejlesztését. A szervezet tagjai az aratási mun^ kákban is szépen kivették a részüket. A fiatalok egy arató kötözőgénet kaptak, amellyel példásan dolgoztak. A kapott feladatokat magasan túlteljesítették és ezért az EFSz idötebb dolgozói megszerették i fiatalokat és mindenben segítik őket és bíznak bennük. Az újonnan alakult CsISz alap- szervezet az őszi munkák elvégzésére és minden mezőgazdasági munka pontos végrehajtására versenyre hívta ki az egész rimaszombati járás CsISz- tagjait. A verseny határideje az EFSz őszi mimkálatainak fefejezéséig tart. n,gstýbTitýtnna,ôyT,v,ase tcc, umlhwn Molnár Barnabás, CsISz JB. szervezési osztályának vezetője.-