Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-12 / 51. szám

IFIÚSÄC

ľ!WS. amgrjsv^tK 'n

A koreai leányok szava

FsJejthetetJenül szép délelőtt színhelye a Román ü-odalmi FOiskola na^'teniie is. Már kora délelőtt egymásután érkeztek a különböző országok leányküldöttei, hogy közös ünnepségen emlékezzenek meg erről a napról, megismerkedjenek egymá.s,sal és átadják azokat az üzeneteket, amelyeket hazájukból sok .sok millió leánytól hoztak ide a VIT-városba. A küldöttek — amint a VIT-en szinte már természetes — pillanatok alatt ö-sszébarátkoznak. sokan a tolmár-sok segítségével, mások kézzel-lábbal magvarázzák magukról hogy honnan jöttek, mi a foglalkozásuk Tarka, színes a kép. Szinte filmre kívánkozik, amint egymás mellett áll a fekete afrikai, a szőke svéd. a temperamentumos spanyol és olasz lány.

Béke és barátság! — e téma körül forog a legtöbb szó ezen a szép ünnepségen. A mikrofon előtt most egy szőke német leány áll, aki örömmel mondja:

— Igen, nagy öröm, hogy a VIT-en a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország ifjúsága egységesen vesz részt, egy zászló alatt mutatja be képességeit kultúrában, sportban.

Tomboló taps a válasz, mely kifejezi azt. hogy a többi ország fiatal leányainak is forró vág' a: Németország egységének mielőbbi megtei-eratése.

Megható jelenet következik: Tza Din Sin koreai ,ány blúzán egész .sor kitüntetés — adja át honfitársai üdvözletét

— A koreai leányok a fronton harcoltak a békéért, ami a legdrágább nekünk — szól. — M( it tovább küzdünk hazánk újjáépítéséért, a béke fenntartásáért.

Ügy gondolom — mondja a nagyszerűen sikerült ünnepség után Mária Dimitrescu román lány, — hogy két kar erősebb, mint egy. tíz kar erOsebb kettőnél, a barátság és a megértés nagy erő. Ez az erő biztosíthatja a békét az egész világon!

Magyar leányok dalodnak

Vilátti eJvLárs éjjeli műszaka

Szombat este. A leleszi házak ablakaiból csak itt-ott szűrődik ki némi fény a sötét éjszakába. A későn fekvők is nyugovóra térnek. Az EFSz irodájában hallgat a csend, csak a szövetkezet vezetői mondanak egymásnak búcsúzóul jó éjtszakát. A falu nyugovóra tért. A nyitott ablakokon keresztül lágy szellő suhan a szobákba, köröskörül néma csend honol. Akárcsak a faluban. De még sem. Valahonnan a falu yégéról a szellő a traktorzúgás monoton hangját hozza felénk.

i"— Ugyan ki az, aki még ilyen késé éjszaka is?... — kérdi a szövetkezet elnöke, az irodából hazafelé menet. Hisz már éjfél körül jár az idő Három óra múlva fel kell kelni, aratni.

— Hisz ez meg Világi Imre, CsISz- tag, a mi traktorosunk — mondja nyugodtan Palagyi elvtárs agronő- mus. Az utolsó hektár búzát aratja, mert vállalását időben akarja teljesíteni. A VIT tiszteletére ő is tett vállalást. A faluban aztán megtudtam, hogy vállalása 150 hektárra szól.

— Kemény dió lesz ez — mondja az elnök — Imre még fiatal, kezdő, először arat életében.

A traktor berregése messzire hallatszik a csendes éjszakában, mintha csak beszélni akarna a fiatal traktoros helyett, beszélni arról, hogy a munka jól niegy, hogy a gép és a traktoros megértik egymást.

Vasárnap délelőtt, tíz óra. Imre hazafelé tart a mezőről. Befejezte a munkát a még hiányzó hektárokon. Learatott 15 hektárt. így bizony. Világi Imrének nem egészen 16 nap alatt 150 hektárt sikerült learatnia. Először is az EFSz irodájába visz az útja. .\z elnök lelkesen szorongatja kezét. Hisz teljesítette merész szavát és példát mutat a többieknek. Annak ellenére, hogy egész éjjel dolgozott, nem érez fáradtságot. Öntudatosan mondja, hogy boldog, mert bejelentheti vállalása teljesítését. Hiszen ez az ó üdvözlete Bukarestbe, ezenkívül még egy métermázsa búza, amit a traktorosok csoportjában elért g.yöze- lemért prémium fejében kap. .Azokon a munkaegységeken kívül, amelyekért megkapja a rendes fizetést.

Rövid időn belül azonban észre lehet venni, hogy fejében új gondolatok kavarognak, valami nyugtalanság.

— Vállalásomat túl akarom teljesíteni — mondja. Igyekszem, hogy még egy néhány hektárt learassak. Legjobban azt szeretném, hogy ahhoz a 150 • hektárhoz még 50 hozzákerülne s így kerek 200 hektárom lenne. Vállalásom teljesítéséhez a most lezajló VIT ad ilyen erőt, mert tudom, hogy ott az én munkámat is mérlegelik. Tudom, hogy munkámmal hazánkban gazdagabbá segítem építeni a békét, amely után fiatalok és öregek olyannyira vágynak.

Szádéi J., Lelesz.

A Dimbovice pariján

Egy forró, izgalmas bultaresti éjsza- ]<án történt, a VIT megn.vitása után.

Bukare.st. a fények városa. Az utcák, tgrek. mind a fényszórók fényében fürdőnek. A stadionról most térnek vi.ssza a küldöttek. Az utcákon százezer ember szőrit,ja kezüket, öleli, becézgeti a fiatal pionírokat, üdvözli az ismert és Ismeretlen népek zászlait. meit ma Bukarestbt'n min- dekit egy nagy eszme kapcsol össz.e — a béke és a barátság eszméje.

Százezer ember... Az utcákon leállították a forgalmat, a fulladt levegőt számtalan autó búgása és a ren- dörsip liangja hasítja át. .Az utca és a város terein román, francia, csehszlovák fiatalok táncolnak, énekelnek. Százezer ember táncol, mert a románok tudnak igazán. 'Zi\böl örülni, táncolni. Dimbovice fc .4t a kivilágított város táncul s a folyó vize visz- szatükrözi a fénytengert.

Csak egy helyen uralkodik néma csend. Nem ér ide az élet zaja. Itt

a lombos, öreg fák között reflektor- fényben úszik a román nemzetgyűlés épülete. A történelmi színhely csendes. távolból csak az Őr léptei hallatszanak. itt. ezen a helyen törvényesítette a román nép új életprogramm- ját. harcát a régi feudális- rend ellen, harcát a szocializmusért. A kivilágított város épjjen ma tesz bizonyságot arról, hogy a román nép kiharcolta boldogságát s most boldogan halad az új élet felé.

Megnyílt a Találkozó', — s győzött. Magával ragadta Bukarest lakosait. Arad bányászait, a magyar határon elterülő hegyek lakóit. Románia a Találkozó hangulatában él.

í'ényszórók fénye hasítja át a sötét eget, hogy eljuttassa a találkozó re.sz- vevöinek boldog hangulatát, akiket egy nagy cél fűz egybe: háreme' azért, ami számunkra a legdrágább — a békéért.

Rtídolf Kalcsik.

.... Este a Köztársaság-tér, Bukarest egyik legszebb tere. gyönyörű virágoskertté változott. .Száz orezág több .mint hatezer leánya gyülekezett itt, hogy résztvegyen 'a fiatal leányok napja tiszteletére tartott felvonuláson, amelyet Bukarest főútvonalain, a Köztársaság-tértől a Sztálin-parkig tartottak meg Az útvonal mentén bukarestiek tízezrei sorakoztál; fel és hatalmas tans.sal. éljenzé.sse! köszöntötték a felvonuló ifjú békeharcos lánvokat Az élen a román sportoló Ián vök haladtak. mögöttük Ismét román lánvok a Dívsz és a békemozealom zá.szlóit tartották magasra A kír aiak sorából karcsú lány integetett felénk, Ning Csi- c.sin k'nai önkéntes akit már déipH'tt megismertünk Kiemelkedő volt a francia és az olasz küldöttség fe'vonu- lása. A francia kíi'dôttsén élén egv nemzetiszínű ruhábr öltözött leánv ha’adt fehér-vörös sapkában. Marian- net ie'kénezve Utána hatalmas tábla: ..Fiatal leánvok egye.sülietek a békéért és a barátságért.” A következő oszlop százméter hosszú szalagot hozott magával, amelyen véges-végig francia leányok békea'áirá.sai voltak.

Amikor az olaszok, vonulnak, a bukarestiek o'a.sz partizándalt énekelnek, amit ezekben a napokban tanultak meg. Izlandiak, indonézek, angolok, németek lönnek.

Kék alanon fehér bokeea’ambos táblákat hoznak .a magyar leánvok. Népdalokat békeharcos indulókat énekelnek, úgy vonulnak fel, hatalmas sikert aratva szép egyenruhájukkal. Hátunk mögött egy fiatal, amikor a magyar lányok menete közeledik, elkezdi kiáltani: „Béke. béke!” Magyarul szólunk hozzá, de nem érti. Végre kiderül. hogy nem más. mint Michel Van- derbrought belga békeharcQS. aki a béke szót Magyarországon ismerte meg. amikor 1949-ben nálunk járt. ^'anderbrou.ght arckéj)éhez hozzátar- I tozik még, hogy a belga kormány hat j hónapra bebörtönözte, mert résztvett I a budapesti VIT-en, s miután kisza- 1 badult, munka nélkül maradt. Mo.st mégis eljött Bukarestbe és velünk együtt kiáltja a magyar leányok felé: „Béke, béke!"

A magyar leányok soraiban ott vannak az építésben és tanulásban élenjárók., mint Kaptur Margit országgyűlési képviselő, Pafkovics Katalin, a gyapotszedés, mestere. Kollár Erzsébet kétszeres sztahanovista, Zádori Malvin, Rákosi-ösztöndijas, egyetemi hallgató. Vékony Róza, traktorista és sokan mások.

A legkülönbözőbb küldöttségek jönnek még, közel keletiek, afrikaiak, amerikaiak s végül népi viseletbe öltözött román .leányok ös.szekarolva, énekelve, j Amikor a menet közeledik a Sztá- 1 lin-park felé, már majdnem teljesen I besötétodett és reflektorok gyúlnak ki, mindenütt Bukarestben. Egyes reflektorok fényei az eget szántják, mások az utat világítják be. s Így tálán meg szebbnek tűnik a leányok felvonulása. Kint a Sztálin-parkban gyűlést tartanak, majd vidám tánc, ének, zene zárja be a felejthetetlen napot.

Lukács László,

Réti Ervin

(A „Szabad Ifjúság”-ból).

Minden jól végzett munka győzelem

Ha kinézel a vonat ablakán itt-ott egy-egy meggörnyedt keresztet látni a sárga tarlókon. Nem is csoda hisz ez évben oly gazdag termés volt. mint még eddig talán soha. Szövetkezeti dolgozóink far; dtságot nem ismerve, minden eiőiket latbavetve. igyekeztek a termés learafásával. kicséplésével. hogy egy szem gabona se vesszen kárba.

A sávoly! szövetkezet dolgozói sem maradtak le az idei nagyszerű kenyércsatából Az aratást már bevégezték, a napokban bevégzik a cséplést is.

Megkérdjük Botos elvtársat, a sávolyt CsISz-szervezet elnökét, hogy az aratásban milyen segítse,get nyújtott a szövetkezetnek az ifjúság.

— Hát arról sokat lehetne tiesz.élni — mondja ki.ssé palócos kiejtéssel, s közben a zsebében kotorászik míg nagynelie^en előhalász egy takaros, kis zö'dfedeifi jegvzetfüz.etet

— Ez a mindenttiidó füzetem, ez nem hazudik, nem csal, mert amit egyszer leírtam, azt kitörülni, vagy megmásítani nem lehet Jó az ilyesmi, mert az ember feje cem kalendárium, hogy mindent észben tartson.

— Nem áru'nSd el a füzeted titkait, hadd judjuk i leg mi is. hogy mit tartalmaz

— Nincsenek ebben titkok, csak egyszerű kusza feljegyzések.

Közben körénk sereglett néhány kíváncsi fiú és leány. Név .szerint Botos Irén. Palik József. Lukács Tibor és mások.

— CslSz-szervezetünk tagjai mondhatom. ezidén tőlük telhetőén minden áldozatot meghoztak az aratás időbeni befejezéséért — mondja Lukács elv- társ.

— Harminc CsISz.-tag 1.000 órát dolgozott le az aratásnál, — folytalia Botos e'vtárs — s ezek a CsISz-tagok többnyire ipari dolgo-zók s így szombat délután és vasárnap segítettek a< aratásnál. Itt van pé'dául Botos elv- társn!'- és Pahk József, vagy Lukács Tibor tanítójelölt, aki értékes munkát fejtett ki szervezetünkben. Ö maga is résztvett az aratásnál s megmutatta, hogy a Pedagógiai Gimnázium padjaiban .sem idegenkedett el a munkától, mint a régi diákok, akik az iskolai év befejezése után csak nyaralni jöttek haza.

Botos elvtárától megtudtuk azt i.s, hogy CsISz-szervezetük kultúrtéren is nagy segítségére volt a falunak s most , is egy rövid műsoros estét betöltő műsorszámot tanulnak be.

1 — Ügy terveztük hogy a kuitúrest

I az aratás és a cséplés befejezésének a ' tiszteletére le.sz. aza holnap este.

^ A kultúrház Sávolyon is. mint a többi falvakban, a faUi közepén van. Nem messze tőle. egv takaros, fehérre meszelt iskola gubbaszt az esti szür- ke.ségben. A ku'túrház előtt vidám gyereksereg csicsereg. A kamaszok a lányokkal beszélgetnek, de nem afféle ja.ssz-módra. mint Chicago sötét, piszkos negyedeiben. Az aratásról és az esti kultúrelőadásról folyik a beszélgetés

Az idősebb bácsikák ötös-hatos csoportba venidvg az idei termésről, az őszi munkátatokról, meg az évi elszámolásról beszélgetnek.. Egyesek már azt tervezgetik, hogy mi mindent fognak venni a megkeresett összegből.

— Komám aki becsülete.sen dolgozott. jó ös.sz.eg üti maid a markát — mondja Feri bácsi. Egyesek sopánkodnak, hogy így meg úgy a szövetkezet s azt rebesgetik, nem lesz abból a sok pénzből semmi sem.

— Hát. ha nem dolgoztál, nem is lesz. Ki ha'lotí már olyat, munka nélkül nehéz százasokat zsebre vágni, — mondja ismét Feri bácsi.

Már harmadszor szólt a csengő, jelezve, hogy az előadá.s megkezdődött. Percek alatt üres lett az utca.

Felgördül a füg.göny s a .szorongató csöndben felcsendül a munka himnusza. Mindenki énekel, csak úgy zeng a terem a sok színes hangtól.

A CsISz elnök üdvözlő szavai é.s be.számo!ója után szavalat, majd vidám énekszámok következtek. .Azután rövid, egyfelvonásos színjátékok és csasztuskák voltak műsoron.

Rövid, de értékes'kultúrprogramm volt. S hogy tetszett mindenkinek a kuitúrest, azt bizonyítja a hos.szantartó

taps s a derült, mosoly^, tiszta arcok. Igen. nálunk az aralras is s a jól

sikerült ku>'úrest is győzelem. Minden jól sikerült munka egy-egy erős láncszemet jelent a béke megszilárdításában.

Csicsón a pionírok között

A VlT-re telt felaiáii!á«iinkat teliepítettük

A világ békeszerető ifjúsága nagy érdek’ődéssel figyeli a bukaresti VIT eseményeit. Hiszen most találkoznak a világ minden részéről érkezett fiatalok. Ezeknek, ha különböző is a bőrük. ha nem is értik egymást, mégis van egy szó. ami egybekapcsolja őket. Ez a szó: a béke. Ennek a szónak az él leimét mindenki megérti, átérzi, hiszen ez a boldog, nyugodt életet, biztos lövtit tanulást jelenti.

Csehszlovákia apraja- nagyja most mind Bukarestbe irányítja figyelmét. Nem is csoda, mert munkájával, fel- aiánlásávaľ már régen készülnek erre az ünnepre.

A Csehszluvák Államvasútak zólyomi tanuli'vjtthonában igazi VIT hangulat uralkodik A fiatal tanulok egyenesen habzsolják a bukaresti találkozóról szóló híreket. Minden nap külön élmény számukra Kétszeres izgalomban élnek. Mert egyrészt vár,,ák. a VIT híreit, m’srészt pedig most fejezik be a bukaresti találkozóra tett felajánlásukat.

A raktárban folyik a szorgos munka. Az itt dolgozó elvtársnők a VIT tiszteletére felajánlást tettek, munkahelyükön majd úgy dolgoznak, hogy a

három elvtársnö hiányát (akik közül az egyik beteg, kettő pedig pártisko- lában van), ne lehessen észrevenni a munkatervük teljesítésében. A lányok közt állandó verseny folyik a „legjobb ,,raktárnő’’ ciméit.

De nemcsak ,a raktárban folyik a munka. A trezórkészítő műhely fiatal munká.sai is felajánlást tettek: 20 trezort készítenek el a VIT kezdetéig. Ezt a felajánlásukat három héttel előbb teljesítették. Azonkívül ők is állandó versenyben állanak a többi műhely tanulóival. A verseny nem ér véget a munkaidő befejeztével. Dél úján brigádra járnak a tanulóotthon fiataljai. A brigádon keresett jiénzt pedig a Szolidaritási Alapra szentelik. Este mikor munkáinkból hazatérnek a fiatalok. kettős örömhir várja őket.

Bukarestben ma lépett fel a Lúčnica — kiáltja örömmel Balogh Berci újságolvasás Közben.

A mi csoportunk meg első lett a mai munkában — mondja nagy büszkén Kucsera Ilona

íme két na'’” siker. Bukarestbe küldötteinké és otthon tanulóink VIT-re tett felajánlásukban elért szép munkaeredménye s mind a két siker egy célért — a békéért. R. B.

Vasárnap déhitán Csicsó községbe mentem az egyik osztálytársamhoz. Már pies,sziről zeneszót és éneket hallottam. Meg is kérdeztem az egyik tiútól. hogy kik énekelnek és kik muzsikálnak. Azt mondta, hogy a pionír- csoport énekel a volt grófi kastélyban.

Fogtam magam és elmentem megnézni. hogy dolgoznak a pionírok. — Gyönyörű udvaron sorakozott fel az ének- és zenekar, Szalay elvtárssal az léién. Fiatal zenészek pengetik a hangszereiket; Mohu Jancsi harmonikán játszik, Laszkovics és Jarohek jte- dig mandolinon játszanak. A kis Lelkes Irénke a zenekar kíséretével szépen énekel. Ezért a szép mü.sorért M- zony dic.séretet érdemelnek. A pionírok kultúrműsorát Tóth és Barthalos tanító elvtársak tanították be.

Beszélgetni kezdtem Matus és. Laszkovics pionírokkal, akik az énekkarban a főszerepet töltötték be. Laszkn- kovics nagyon örült, hogy résztvehet a zenekarban. Matus pedig boldog, mert a zenekar élén áll.

Én is örvJlem, hogy a pionírokkal együtt voltam és meghallgattam műsorukat. A pionírok a }övO reménységei, büszkék lehetünk rájuk.

Matus Gábor, Nagymegyer.

Véíjetért a nemzetközi filmverseny

Júliusban zajlott le Locarnoban a VTI. nemzetközi filmverseny. A bemutatott filmek a nyugati filmgyártás kátyúját s a haladó filmművészet nagyszerű előretörését tükrözték. A bíráló bizottság a jutalmakat nem merte kiosztani. Az igazságos döntés igen „kínos” lett volna, számára. A filmverseny közönsége és a nemzetközi sajtó ugyanis teljes egyöntetűséggel a Glinkáról szóló színes szovjet filmet találta a verseny legkiemelkedőbb alkotásának. Még a reakciós olasz sajtó is kénytelen elismerni, hogy a locarnói filmverseny erkölcsi győztese vitán felül Alexandrov és Tisse filmje volt. A rövid filmek kozott kiemelkedő sikert 'aratót a Magyar Népköztársaság színes, zenés filme, az „Fcseri lakodalmas”, Kalmár László rendezésében.

A ^.Holnap mindenki táncra perdül főszereplőjével

Mii OS Nesvadba a neve, de így csak közvetlen baráti köre ismeri. Más mindenki, a kis magyar úttörőtől kezdve hazája idősebb nemzedékéig úgy emlékszik rá, mint a nagyszerű cseh ifjúsági film főhősére. A bátor, vidám, talpraesett főiskolai hallgatót, Lojza Novákot látjá’- maguk előtt, aki törhetetlen optímizmusáiml az új ifjúságot testesíti meg. A valóban Milos Nesvadba tökéletesen magáénak is érzi hőse életét és gondolatait.

A fiatal színész, akinek filmjeit a Szovjetunióban és az ös.szrs népi demokratikus országban játszák, szíve- •sen emlékszik vis.sza élete legemlékezetesebb dátumaira ...

1949-ben az ifjúság „alkotó” kultúr- versenyén végzett jó munkája jutalmául az ifjúsági együttessel a budapesti 'If júsági Találh zára utazik. Fellépnek a Hősök terén és számos vidám napot töltenek a virágos Margitszigeten. Hazatérve két évig mint szakaszvezető. a hadseregben teljesít szolgálatot, ezalatt villámtréfákat, egyfel- vonásosokat ír éa a „Dikobraz"-ba rajzol

A „Holnap mindenki táncra perdül" az e/.sö filmje. A filmet 1950-ben kezdték el írni és Berlinben a Hí. Világifjúsági Találkozón kezdték el forgatni. Milos átéli a berlini VIT felejthetetlen napjait, együtt vándorol a világ ifjúságával a szovjet hősök emlékművéhez, velük együtt tesz örök hűségesküt a találkozó utolsó napján.

1951 végén a fűm előkészítő táborát vezeti. Lázas izgalommal teli ria- pok, hetek következnek. Reggelenként szöveget tanulnak, délután pedig hatalmas, nagy reflektoros termekben újra és újr-’ eljáiszák az ismerős képeket.'A csoport fiatal tagjai lelkesen, odaadással dolgoznak Vladimír Vlček Sztálin-dijas rendező vezetésével. Számos új ötletet adnak a filmhez. Nesvadba is több képet hozzáír — többi közt Rozárka budapesti jelenetét.

Egy év után, 1952-b , Karlovy Varyban. a filmfesztiválon látjuk viszont. Az ifjúsági együttes tagjai között feszült figyelemmel nézi a vásznat, amelyen egy jelentős csehszlovák filmnek, sajat történetüknek kénéi szaladnak, tova. Itt a fesztiválon derül ki, hogy a népi együttes fejlődésén és a világifjúsági találkozók történetén keresztül, meg tudták-e helj/esen oldani a hazafiság és a proletárnemzetköziség

összeegyeztetését. Jól oldották meg. — Müvük elnyeri a „Nemzetek közti barátság" díját. Megkezdődik a film dia- dalútja. A szereplők a filmmel külföldre utaznak, így tölt Milos két felejthetetlen hetet Moszkvában és Le- ningrádban.

Első filmjét a „Gőgös hercegnő" követi, majd egy kis film következik, amelyben egy ör g niiugdíjas fellelkesedik az ifjúság 1'-- " ’étén és elmegy Osztravába dolga, e lelenleg a „Nővérek” című filmen 'goznak. amelyben újra Rozárka, első filmje bájos hősnője játssza a főszerepet.

Milos Nesvadba, csehszlovák színész, sokszáz fiatal társával együtt most Bukarestben, az ifjúság nagy találkozóján vesz részt. A cseh népi együttes mllsorát konferálja és a „Fesztivál”- újságba rajzol. A vidám, közvetlen fiatalember sokat beszél munkatársairól, a hires film fO.szereplöiről, Alená- ról, Pavelröl, s az írókról, hogy minél több szép filmet írjanak, s kicsit vágyálmáról: olyanok legyenek ezek a filmek, hogy mindenütt táncra perdüljön tőlük a világ ifjúsága.

Tóth Katalin,

(A „Szabad Ifjúság”-bó!)

íi.r.i l 4

■i'lIrr'ŕrttfiiďiMňfeíŕiua-