Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-12 / 51. szám

Ol IFIUSÁG 1B53 auffusztuK 12. G. M. Malenkov elvlárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédéből robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy s kerül térdre kényszcriteniök a koreai népet. A Koreai Népi Deniokratiku.s Kö/dársmsag ellen háborút indító interveneiósok azonban els/.ámi- tották magukat. Nem, tudták megtörni a hős koreai népet. Háborús kalandba kezdve az in­tervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapás­sal és minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez más kép alakult. Az intervenciósok hosszú véres háborúba bonyolód tak és miiitán emberben és hadi anyagban nagy veszteségeket szén védték, alaposan megtépázódott ka tonai tektélyük, kénytelenek vol tak lemondani hódító terveikről. Ahogy azt mondtani szokták, gyapjú ért mentek és megnyírva tértek vissza. A koreai nép harca az tnterve.n ciósok és a Li Szín Man klikkhez tartozó bérenceik ellen, bebizonyí tolta, hogy a szabadság és a haza tuggeťiensege iránti odaadás natal mas állhatatosságot, bátorságot é.s tömeges hös'ességet szül. A koreai nép, amelyre a modern imperializ inu.s eghatalmasabb katonai gépe zete zúftult. leg.yözhetetlenné vált. mert az Igaz ügyért küzdött. Soha sem tűnik el az emberek emléke zetebnl a dicsó kinai népi önkénte sek nemes hőstette sem. akik se gitségére siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatal mas kínai nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szí vükből üdvőzlik a koreai és a kínai népet a fegyver.szünet elérése al kaiméból A feladat most az. hogy biztoslt.suk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védelmezte meg jogát, hogy ren delkezhessék saját sorsával, ' orszá gának sor.sával .Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behegeszthesse a háború okozta súl.yos sebeket. A kor­mány elhatározta, hogy egrymii. liárd rulielt jiiitat azonnal Korea szétromholt gazdasági életének újjátereimrVsére. Meggyőződésünk, hogy a Legfel sö Tanács egyhangy'ilag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a bé ké.s politika folytatásában meg nyilvánuló következete.ssége és áll hatatossága meghiúsította a bér lini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mész szemenő cé'okat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németor szág demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársasá got, amely a német nép békeszere tő erőinek támasza. Németországot militarista állammá tegyék. Euró pa közepén újjáélesszék a háborús tűzfészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne ki tarló és .állhatatos a béke érdé kelnek véde!mezésél>en, a berlini kaland igen komo’y nemzetközi következmén.vekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a bé ke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi fe.szültség enyhítéséért vívott harc terén e'ért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejleszté­sére törekvő szovjet kormány külö nög jelentőséget tulajdonit a Szov jetunió és a szomszédos államok közötti kapcso'atok niegszilárdítá sának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédság színvonalára való felemelése: ez az a cél, amelynek nie.gvalósítására törek.szünk és fo gunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen á'lammal szemben sem, így egyet len szomszéd állammal sem, Külpo litikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadságá nak és szuverénitásának tisztelet bentartása. Magától értetődik, hogy a kiilönb.ség or.szágunk és néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasági rendszere között nem le­het akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásának. •A szovjet kormán,y a maga ré széröl lépéseket tett a jószom szédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolat ban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek e tevékenyen hozzájáridni a barátság megte remlésélicz nem puszta szavak­kal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely köle-sö nős gondoskodást tételez fel a béke és országaink biztonsága megszilá rdításálioz. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtizedes tapaszta'atai bebizo nyitották, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet iráni kapcsolatoknak ilymódon szilárd alapja ^’an, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban fel merülő kérdések kölcsönös mege'é gedésre történő megoldását. Jelen leg a Szovjetunió kezdeményezésé re tárgyalások folynak bizonyos h!ltárkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Re méljük, hogy a tárgyalások sikere sen érnek véget. Nemrégiben kö'csönösen előnyős alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom nőve léséről. Az iráni kormánytól függ. hogy a szovjet iráni vi.szony a szomszédi viszony útján, a gazda sági és kultúrális kapcsolatok szé lesítésé útján fej'ödjék. A Szovjetunió és Afganisztán vl szonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletben tar tása jellemzi. Ez előnyös feltétele két teremt országaink kapcso'atai nak további szilárdítása számára Mindenki em'é.sz'k még arra a nyilatkozatra, amelyet a szovjet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lé nyeges előfeltételeket a jószomszéd viszonv fejlesztéséhez. természete sen akkor, ha a török fél a maga részéröl ke'lő eröfeszité.seket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javu­lása feltétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájá . rulást jelentene a Fekete tenger körzeti biztonság megszilárditásá nak ügyéhez. At Finnországhoz fűződő kapcsola tok terén a Szovjetunió mindkét or- sz.ág érdekeiből indul ki. 1950 ben ötéves gazdasági egyezményt irtunk a'á. Ezt később kiegészítettük az 19Ő2 —19-5.5. évi áruforfalmi egyez, mennyel. Ez jelentékenyen kiter­jesztette a Szovjetunió 0's Finnor- szág gazdasági kapcsolatait. ,\ Szovjetunió és Finnország harálsági, eg.vüttmüködési és köl­csönös segél.vn.vujtási szerződése megfelel mindkét ország érdekei- I nők és a béke és a biztonság i ine.gs'zilárdítását segíti elő Euró­pa észztki részében. ! A szerződés jó alapul szolgál a 'Jószomszédi viszony kialakításához, ! Sziik.oéges, hogy e szerzödé.st ne csak a mi kormányunk, hanem I Finnország kormánya is töretlenül ^ végrehajtsa. i A szovjet kormány — az általános I feszültség enyhítésére törekedve ■— beleegyezett az Izrael állammal va­ló diplomáciai kapcsolatok helyre- ál'ításába. Ezzel kapcsolatban figye lembe vette, hogy Izrael kormánya 'kötelezettséget válla't, hogy ..Izrael nem vesz részt semilj^en szövetség­ben vagy egyezmén.vben, amelynek agresszív céljai vannak a Szovjet­unióval szemben". P,eméljük, hogy a diplomáciai kapc.solatok helyre­állítása elő fogja segíteni az együtt­működést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelyek szerint az Iz­raellel va'ó diplomáciai kapcsolatok helyreállítása állitólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsola tok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolato­kat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagyköveteket cserél­jen Jugoszláviával és Görögország­gal. Arra számítunk, hogy ez meg­felelő rendeződésre vezet a két or­szággal való viszonyban é.s haszno.s eredményeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megja. vitá.sát. Természetesen az államok közötti kapcsolatok csak akkor erő. södhetnek, ha a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket telje.sitik, A kod vpzöen fejlődő szovjet-olasz kapcso. latok esetén Olaszország nagy ne­hézségekkel küzdő ipara jelentős támaszra találhatna az államaink közötti gazdasági kapc.solatok ja­vulásában. Kölcsönösen előnyős egyezmény alapján Olaszországot elláthatnánk szénnel és gabonával és ipara számára megrendeléseket biztosíthatnánk. Nem két.séges, hogy ez elősegítené az olasz nép élet­színvonalának l 8.vulását. Minden ország népei remén,y. ködnek abban, hogy a koreai fegy'verszünet aláírása fontos hoz zájárulás a béke és a biztonság megerősítésének iig.véhez, min. ilenekelött a Távol-Keleten, Ezzel kapcsolatban alctuális jelen- ,tőséget nyer az ö.sszes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rende. zese és közöttük a Japánnal való kapc.solatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert a? USA megszegték a szövet ségesek között a hóboni alatt ét a háború után kötött egyezményeket, és Japán nemzeti függetlenségének elfojtá.sára, katonai ' táma.szponttá alakltá.sára irányuló politikát foly tatnak A japán nemzet egészséges erői egyre inkább feM.smerik: le kell küzdeniök a fennálló akadályokat és meg kell védelmezniök az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy c.sak ilyen úton lehet bizto­sítani hazájuk béké.s fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfe. lelő gazdasági kapc.solatokat a szom. szédos államokkal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úton tesz, a Szovjetunió és minden békesze- retó nép együttérzésével és támo- gatá.sával találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jeientákenyen hozzájárult a Itékeszerefó' orszá-goifnak a ko. reai háltorú megszüntetését szol. gá'ó erőfeszítéseihez. Indiához fű. ző<lő kapcsolataink erősödnek, knltiirális és gazdasági kapcsola­taink fejlődnek. Reméljük, hogy a továbbiakban India és a Szovjetunió kapcsolatai a barát.ságos együttműködés jegyé­ben tovább erö.södnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy Pakisztánhoz fűződő kancsolataink sikeresen fej­lődtek. Biztosítottuk a két ál­lam mindenoldalú kapcsolatainak megszilárdulását. Ez kétségtelenül pozitív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssátétele szempont jéból. A szovjet kormán.v következete. sen fol.vtatja a gazílasági kapcso­latok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az országok­nak száma, amelyekkel a Szovjet, uniónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebo. nyolltott áruforgalom is. Kereske. delmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Finnországgál, Iránnal, Dániával, Görögországgal, Norvégiával, Svédországgal, Argen­tínával, Izlanddal, fizetési egyez­ményt Egyiptommal. Sikeresen ha­ladnak a tárgyalások több más ál­lammal is. Szándékunk, hogy még nagyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több or. szág üzleti köreinek törekvései ar ra, hogy a nemzetközi áruforgalom útjából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető intézkedést, amely szűkíti a világkereskedelmet. Rég­óta megérett a szükségesség, hogy helyreálljanak a normális kere.ske- delmi kapcsolatok az olyan orszá­gok között, amelyek számára az áru- csereforgalom szilárd hagyomány. Mindenki, aki helyesen úgy véli. hogy a gazdasági kapcsolatok fej­lesztése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzetközi kereskedelem egészsége­sebbé válását. A Szovjetunió kormánya elsőren­dű jelentö.séget tulajdonít a demo. kratikus tábor országaival való kap csolatok további megerősítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és az Igazi testvéri barátság jellemzi. Iliifalnias és megbonUiafallan barátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal: gyors ütemlxm és jelentős mérlékben növekednek e két ország gaz«iasá- gi és kulturális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Len. gyelországgal, Csehszlovákiával, Roma n i á va I, Ma gya rorszá gga I, Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársawíggal. Állandóan erősödnek baráti kap- c.solataink a Német Demokratikus Köztársasággal; a Szovjetunió se gitséget és támogatást nyújt és nyújt továbbra is a Német Demo­kratikus Köztársaságnak, amely az egy léges, békeszeretö, demokrati­kus Németországért folyó harc tá­masza. A demokratikus tábor egyik döntö előnye — és ebben elvileg kü­lönbözik az imperialista tábortól, — hogy nem marcangolják belső ellentétek és harcok, hogy erejének és naladásanak döntő torrá.sa a de mokratikus tábor valamennyi orszá gának érdekeiről való kölcsönös gondo.skodás és a szoros gazdasági együttműködés. Éppen ezért a demokratikus táboi országai, nak baráti kapcsolatai és test­véri együttműködésük töretlenül fejlődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak és az egész de­mokratikus tábornak a békéért vl vott tevékeny és céltudatos harca bizxjnyos eredményekkel járt. A ; nemzetközi helyzetben bizonyos vál­tozás történt. A feszültség fokozó- ' dósának hos.szas időszaka után, I a háború utáni években először I . vált érezhetővé a nemzetközi lég j kör enyhülése. ^ I Az emberek százmillióiban egyre inkább szilárdul a remény, hogy meg I lehet találni az utat a vitás és meg- j oldatlan kérdések rendezéséhez. Ez j tükrözi a népeknek a tartós és ál Uandó békére való mélységes törek. vését. I Feltétlenül látni kell azonban, ‘ hogy vannak erők, amelyek a nem. zetközi feszültség enyhülésének po. ' litikája ellen 'cselekszenek, megpró. ! hálják mindenáron meghiúsítani ! ezt a politikát. Éppen ezért volt a ' huzavona a koreai fegyverszüneti I tárgyalá.sokon, ezért létesülnek ka I tonai felvonulási területek Nyugat- Németországban és Japánban, ezért ] szerveznek provokációkat a demo. kratikus tábor országai ellen, ezért , folyik az atomzsarolás politikája. ! Az agresszív körök makacsul I szembeszállnak a nemzetközi hely. z.et enyhülésével, mert félnek, ha az események ala- kulása ezen a vonalon halad, akkor I csökkenteni kell a fegyverkezési ^ bajszát, amely hatalmas profitot I hoz a íegyvergyáro-soknak és mes- I terségesen tartja ’fenn az ipar íbg- : lalkoztatottságát. Reszketnek me. i sés profitjaikért. Ezek a körök at­tól is félnek, hogy a nemzetközi légkör feszültségének enyhülése ese. tén újabb és újabb embermilliók értik meg, hogy az északatlanti I tömb, amelyet állítólag védelmi cé- i lókra hozta.k létre, a valóságban a béke ügyének legnagyobb veszedel­me. Az agresszív körök arra is szá. mítanak, hogy míg most, a feszült nemzetközi helyzetben az északat- ; lanti tömböt belső harc és ellent- , mondások mardossák, addig e fe- j ,szült.ség enyhülése a tömb szétesé- : sere vezethet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a béke. szerető erők nujjlett a világban mű­ködnek olyan erők, amelyek túlsá­gosan odakötötték magukat a nem- ' zetközi helyzet kiélezésének politi­kájához. Ezek az erők háborúra ala pozzák számításaikat, a béke nem felel meg nekik. E politika szolgálatába állították az úgynevezett ,,hidegháború straté­giáját” és a nemzetközi provokációk minden fajtáját. A nemzetközi- kapcsolatok története nem látott még olyan méretű aknamunkát, olyan durva beavatko.zást az államok belügyeibe, olyan rendszeres nem­zetközi provokációkat, amilyeneket mostanában folytatnak az agresszív erők. A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kormány- politika színvonalára emelték a szuverén orszAgok törvényes kor­mányai ellen folyó aknamunkát. E célból az USA álla«ii költség, vetéséből hatalma.« összegeket jut­tatnak arra, hogy a társadalom söp. redékéböl diverzáns bandákat tobo­rozzanak. E bandákat azután a de­mokratikus országokba küldik, hogy ott kártevő munkát végezzenek. E célból kormányszervezetek hálózata létesült. E szervezetek egymásután követik el a nemzetközi provokáció­kat, a békeszeretö országok elleni erőszak és a gyűlölet kultuszát pro- pagálják. Jellemző, hogy az USA elnöke mellett működő, ,,pszichológiai há. ború kérdéseivel foglalkozó bizott­ság’“ éppen akkor tette közzé hiva­talos jelentését. midőn lehetőség nyílt a nemzetközi helyzet komoly enyhülésére. Egy gondolat, egy kő. vetkeztetés hatja át ezt az egész dokumentumot: az USA egész kül­politikai tevékenységéneic a továb­biakban még nagyobb mértékben kell szolgálnia „a hidegháború", vagy a „pszichológiai” háború érde­keit. Mivel kell foglalkoznia az ame­rikai diplomáciának a lelentés sze­rint ? Kiderül, hogy; — ..hideghábo- I rúval" j Mit kell szolgálnia az USA keres, kedelmének és gazdasági tevékeny- I ségének ? A ..hidegháborút". I Milyen feladatok megoldására I szolgálnak az USA kulturális kap- ! csolatai más országokkal ? A „hi. j degháború" feladataira, I A tények azt bizonyítják, hogy a I ..hideghábonV“ politikája egyre in- j kább arra vezet, hogy a normális I diplomáciai kapcsolatokat a paran- ' csolgatás politikája váltja fel, I a „hidegháború" politikája egyre inkább dezorganizálja a nemzet. I kö'/i kapcsolatokat; mesterségesen I kiélezd az. orszAgok köz.ötti kap- j csőlátókat. I Engedtessék meg, hogy megkér. J dezzem: milyen alapon ismétlik most ! meg egyes amerikai politikusok, a j Szovjetunió gyengeségét emlegető ! szólamokat? I Egyetlen józanul gondolkodó em­ber sem fogja tagadni, hogy a Sz.ovjetunió nemzetközi helyzete jelenleg s'/.ilárdabb, mint valaha, hogy velünk eg.vült testvéri egy- séglícn halad a hatalmas demokra­tikus tábor, hogy a szovjet ál. lám következetes harca az új há­ború veszAlye ellen hatalmas te­kintélyt és biz-almat biztosított szAmára az embermilliók szemében a világ minden országában. Még országunk leggonosiabb el­lenségei is elismerik, hogy a má­sodik világháború befejezése után a Szovjetunióban évről évre jelen- í tös mértékben fejlődik a gazdaság, ! a kultúra és a nép jóléte. A szov- I Jet társadalom egysége még sohasem I volt olyan összeforrott, a szovjet ! népek testvéri barátsága még soha- j sem volt olyan erős és megbontha­tatlan, mint most. Ha a né|>ek él>erek lesznek és erö- fesz.ítéseiket az agresszorok tér. vei megvalósulásának megaka­dályozására irányítják — a béke biztosított lesz. Elvtársak! Magasztos feladatok állnak a szovjetország előtt. E feladatok megvalósítása új magaslatra emeli hazánkat, a nép jólétének emelésére, a szocialista társadalom sokoldalú felvirágzására vezet. Bátorságot és önbizalmat önt mindannyiiinkba a szovjet nép grá­nitszilárd egysége, nagyszerű össze- forottsága a szeretett kommunista párt és a szovjet kormány körül A kommunista párt, a szovjet kormány, az egész szovjet nép min den erejét az előttünk álló történel­mi jelentőségű feladatok megoldásá ra fordítja. Ügyünk legyőzhetetlen! Magabiz. tosan haladunk előre a kommunista társadalom országunkban való fel­építésének útján. (G. Ä1. Malenkov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke beszédét élje.nzésl>e át menő viharos taps közben fe­jezi be.)-,.,-(1.« i-'j-

Next

/
Thumbnails
Contents