Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-12 / 51. szám
3 Ol IFIÖSÁG IO“:?! 1J. G. M. Malenkov elvtárs, a <^zovjrliinió Mmiszlertanáesa elnökének beszé(Jél)ől (Folytatás az 1. oldalról.) lógép és szerszámgépgyártó iparunk. Nett! volt valamennyire is komoly vegytiparunk és mezőgazdasági gépiparunk. Ma országunknak hatalmas, technikailag tökéletes nehézipara van. A párt XIV. kongresszusa óta el. telt 28 év alatt az ipari termelés 29 szeresére nőtt. Az 1924—1925. évhez képest ma acélt 21-szerte, sze net I9-szerte, villamosenergiát 45- szőrte többet termelünk. Még gyorsabb ütemben nőtt a vegyiipar és a gépipar, amelynek legtöbb ágát újonnan létesítettük. Ez alatt a idő alatt új ipari köz. pontok létesültek a Volga mentén, az Uraiban, Szibériában, a Távol- Keleten. az északeurópai vidékeken, Kazahsztánban, a középázsiai köz társaságokban és a Kaukázusontúl. Fejlett nehéziparunk van országunk minden gazdasági vidékén. A nehézipar elsösorbani fejlesz tése feladatainak megoldása gyökeresen megváltoztatta a nehéz- és könnyűipar közötti viszonyt, a teljes ipari termelésen belül. Jelenleg az összes ipari munkások körülbelül 70 százaléka a nehéz, iparban dolgozik. Mig 1924—1925- ben a Szovjetunió egész ipari termelésében a termelési eszközök ré szesedése 34 százalék volt, addig a második ötéves terv végére, 1937-re már 58 százalék, 1953-ban pedig körülbelül 70 százalék. Ilymódon a nehézipar részesedése, amely 1924—1925-ben épúgy, mint a forradalom előtti Oroszországban, mindössze egyharmad volt, ma több mint kétharmada a teljes ipari termelésnek. A nehézipar fejlődésével együtt növekedett és fejlődött ’ or. .szagunkban a vasúti és viziközleke- dés, megteremtődött a gépkocsi és légiközlekedés. Az 1925 -1953. évi időszakban a közlekedés valamennyi fajtájának teherforgalma 13 és fél szeresére emelkedett. Ugyanakkor a vasúti közlekedés teherforgalma több mint tizenötszörösére nőtt. A továbbiakban is minden eszközzel fejleszteni fogjuk a nehézipart, a kohászatot, az üzemanyagipart, az energetikai, vegyi- és a fa. ipart, a gépgyártást, az építőipart, fejleszteni és tökéletesíteni fogjuk közlekedésünket. Kötelességünk mindig emlékezetünkbe idézni; szocialista gazdasági életünk alapjai nak alapja a nehézipar, a nehéz ipar fejlesztése nélkül nem lehet biztosítani a könnyűipar továbbfejlődését, a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődését, nem lehet erősíteni országunk védelmi képességét. .Must a nehézipar fejlcsztéséla-n elért sikerek alapján megvan minden feltételünk ahhoz, hogy megs/a'rve.zzük a közfogyasztási cikkek termelésének rohamos tel. lendü lését. Ehhez megvan minden lehetőségünk és ezt meg is kell tennünk A legutóbbi 28 év alatt a termelő- eszközök termelése egészben orszá gunkban 'rörülbelül 55 szőrösére emelkedett, a közszükségleti cikkek • termelése ez alatt az idő alatt csak körülbelül 12-szeresére nőtt. Az 1953. évi termelési színvonal összehasonlítása a hábon'i előtti 1940. évi színvonallal azt mutatja, hogy ez alatt az idő alatt a termelési eszközök terme'é.se több mint három, szorosára nőtt, míg a közsAikség- leti cikkek termeiése 72 százalék kai. A közszükségleti cikkek termeié sének elért terjedelme nem elégít hét ki bennünket. Mindeddig nem volt lehetőségünk arra, hogy a könnyű- és az élelmiszeripart éppoly ütemben fejlesz- szük, mint a nehézipart. Most meg. tehetjük, következésképpen kötelesek vagyaink fokozni a nép anyagi és kulturális színvonala gyorsabb emelésének biztosítása érdekében a könnvüipar fejlődését. Hosszú időn át a beruházásokat elsősorban a nehézipar és a közlekedés fejlesztésére irányítottuk. Az ötéves tervek évei alatt, vagyds 1929 töl 1952-ig beruházásokra és berendezések beszerzésére mai árakra átszámítva a következő állami összegeket fordítottuk; a nehéziparra 638 milliárd rubelt, a közlekedésre 193 milliárd rubelt, a köny. nyüiparra 72 milliárd rubelt és a mezőgazdaságra 94 milliárd rubelt. A kormány és a párt központi bizottsága szükségesnek tartja a könnyűipar, s ezen belül a halászati ipar fejlesztésére fordítandó beruházások jeientékeny emelését, a mezőgazdaság fejleszté.sét szolgáló beruházások növelését, szükséges nek tartja, hogy jelentősen növelje a közfogyasztási cikkek termelésé vei kapcsolatos feladatokat, szélesebb körben vonja be a fogyasztá.si cikkek termelésébe a gépgyártó és egyéb nehézipari váiialatokat. Halaszthatatlan feladat, hogy két-három esztendő alatt erősen fokozzuk a lakosságnak élelmiszerekkel és ipari árukkal — hússal és húsárukkal, hallal és halkészítményekkel, vajjal, cukorral, cukrászati készítményekkel, szövetekkel, ruházattal, lábbelivel, edénnyel. bútorral és egyéb kulturális életszükségleti, valamint háztartási cikkekkel való ellátottságát, jelentősen emeljük a lakosságnak valamennyi tömegfogyasztási áruvai való ellátottságát. Mint ismeretes, az ötödik ötéves terv kitűzi, hogy 1950 hez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal növeljük a fogyasztási cikkek termelését. Megvan a lehetőségünk arra, hogy a közfogyasztási cikkek tér. melését oly'an arány’okban fejiesszük, hogy jelentékenyen előbb teliesit- sük az ötéves tervnek ezt a feladatát. Nem lehet azonban megelégedni csupán a fogyasztási cikk tér melés mennydségi növekedésével. Nem kevésbbé nagy'jelentőségü valamennyi közszükségleti ipari áru minőségének kérdése. El kell ismerni, hogy elmarad tunk a közszüksé.gleti cikkek minősége terén és komolyan ki kell javítanunk ezt. Sok vállalat még mindig nem kielégítő minőségű tér méket állít e'ö, amely nem felel meg a szovjet fogyasztók igényei nek és izlésének. Bár az iparunk által gy’ártott közszükségleti cikkek általában tar tósak, de kidolgozásukra és külse jükre nézve sok kívánnivalót hagy nak hátra. Az ipari dolgozók szé gy'enére a vásárló gyakran inkább vásárol külföldi gyártmányú árukat c.supán azért, mert szebben vannak kidolgozva, pedig minden lehetőségünk meg van jóminöségü és szép szövetek, jóminöségü és tetszetős ruhák, tartós és csinos lábbeiik gyártá.sára; minden iehetö ségünk meg van jól kidolgozni minden árut, amely a népfogyasz tás kielégítését .szolgálja, A szovjet nép joggal követel tőlünk és elsősorban a közszükségle ti cikkeket gyártó ipari dolgozók tói jóminöségü, szépen kidolgozott. Kiváló minőségű árukat. Kötelesen vagyunk tettel felelni erre a köve í'telésre Minden vállalat kötelessé.ve kiváló minöségil terméket gyártani, állandóan gondoskodva a gyárp-t* termékek jóságáról és szép kills" kidolgozásáról. Az a feladata, hogy 1 közfogya.sztási cikkek termelése te rén éles fordulatot tegyünk, biztosítsuk a könnyű, és élelmiszeripar gy'ors fejlesztését. Ahhoz azonban, hogy . biztosíthassuk a közfog.i-isztási cikkek termelésének rohamos fellendülé- ! sét, mindenekelőtt a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről és fel I lendítéséről kell gondosko<lnunk, ! hiszen a mezőgazdaság látja el a ; lako.sságot élelmiszerrel, a köny- nyüipart pedig nyersanyaggal. Szocialista mezőgazdaságunk nagy' sikereket ért el. Évnyi évre növekszik és erősödik a kolhozok társadalmi tulajdonban lévő gazda sága, növekszik a mezőgazdasági termelés. Országunk el van látva gaboná val. A háború előtti *idöhöz viszo nyitva jelentékenyen növekedett az állami begyűjtés a gyapot, a cu korrépa és az, állati termékek te rén. 1952-ben 1.770.000 tonna nyers gyapotot, az. 1940. évinél msjonein 1.7.szer többet) gyűjtöttek be. A cukorrépabegyüjtés 22 milüé tonna volt, ez majdnem 30 százalékkal több, mint 19-10 ben. Az állaim hiisbegyüjtés az elmúlt évben 3 mii lió tonna volt. Ez másfélszerese az 1940, évinek. A tejbegyüjtés 10 millió tonna volt, azaz majdnem 1,6- szorosa az 1940. évinek. Az állami begyűjtésen kívül mezőgazdaságunk | nagymennyiségű húst, tejet és cgy'éb élelmiszert bocsát áruba a szövetkezeti és kolhozkereskedelmen keresztül. I Szervezetten és sikeresen folyik | a gabona és más mezőgazdasági | termékek begyűjtése ebben az év- '■ ben. Nagy sikereket értünk el a mezőgazdaság új, korszerű teeh- ' nikával való ellátás-j terén, ami lehetővé tette a sokfajta munka ' teljes gépesítését, a kolhozpa i rasztság munkájának megkönnyí ! tését és termelékenyebbé tételét. | A mezőgazdaság ' sikerei jelentő sek, ezek elvitathatatlan vívmányai kolhozainknak, gép- és tra.ktorállo i másainknak, szovhozamknak, szocialista rendszerünknek. Komoly hiba volna azonban, ha nem látnánk meg a mezőgazdaság , több fontos ágának elmaradását, í nem vennénk észre, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi szín vonala nem felel meg a mez”'gaz daság fokozódó^ technikai ellátottsá gának és a kolhozrendszerben rej- lö lehetőségeknek. Még sok kolhozunk, sőt egész vidékeink van nak, ahol a mezőgazdaság e'han.ya golt állapotban van; az ország sok területén a kolhozok és szovhozok gyenge gabona és más mezőgazda sági növénytermelést gyűjtenek be és nagy ve.szteségek fordulnak elő nálunk a betakarításnál, a közössé gi tulajdonban lévő gazdaság gyenge fejlettsége következtében a kolhozok egy részének nincs ele gendö természetbeni és pénzjövo deline és keveset adnak a kolhoz ] parasztoknak a munkaegységekre I oénzben, gabonában és más termé ^kékben I El kell i.smerni. hogy az állatte I nyésztés fej'e.sztésének Ugye nem á’l kedvezően és ezzel kapc.solat- ban még távolról .sem elégítjük kellően s lakosság növekvő szűk .ségleteil, hú.sban, tejben, tojá.sban és más állattenyésztési termékben. I Ismeretes, hogy az állatten.yészté.s | a háború előtti években sem voú. 1 elég fejlett. A háború utíl.n ucyan I jelcntékcnv munka folyt az .állat 1 állomány pótlása és további növelő i se érdekében de még mindig nem | küzdöttük le az áüatten.yésztés fej I lesztése terén mutatkozó lemars dást. Az állomány növekedésének üteme nem ele.gendö. az állatok ho- za.ma pedig továbbra is alacsony 1 Sok kolhozban a közö.sségi tulaj i donban lévő áHattonyészfés még ; nem váll a gazdaság nagyhozamú I és nagyjövedelmü ágazatává, pedig I olya.nná kel! lennie. Mmdez ked ; vezötlenül befolyásolja s kolhozok i gazdaság; ne'.yzetét es kárt okoz I a népiazda.ságnak ' Komoly elmaradás mutatkozik a mi:; .Vs zöld.i ffniesz'.esbe'; .5 Ez akadályozza azt, hogy a vá '- és ipari központok lakossá 1 gának ezen termékekkel való ellá- ; tását megjavit,s;ik, nem is szólva ■ arról, hogy a burgonyahiány kés- ; 'elleti az állattenyé.sztés fejleszté j sét. I Döntő fontosságú kötelességünk, I hogy a legrövidebb időn belül vé j getvessünk az elmaradó körzetek ben és kolhozokban a mezőgazda ság elhanyagoltságának, biztosítsuk a kolhozok közösségi gazaiaságának gyors fejlesztését és megs/jiárílftásáf és ez.en az alapon jelentősen növel.jüU a kol- hozpara-sztoknak a munkaegység után járó pénz, gabona és eg>éb termékek menn.j'iségét Fel kell számolnunk az állatte nyésztés fejlesztése terén mutatko zó tűrhetetlen elmaradást, s-zilárd takarmánybázi'St kell teremtenünk, biztosítanunk kell állat és ba romfiállomán,v szarnám szi'iksége.s helyisé.gcket. erősen fo.iozni keli az állattenyésztés hozamát, e! keli é; ■ ni, lK.gy az állatállomátiy. különö■ sen a szarvasmarbaállomány erős ütemben növckedjé'K. I..e kell küzdenünk az elmaradást a Durgonya- é.s zöldségtermelésben, hogy komolyan megjavítsuk a vá rosok és ipari központok lakos.ságá nak ellátását ezekkel a termékek kel és a legközelebbi két évben a burgon.va. és zöldségtermelést olyan niéreteki.g fejlcs.szUk, amely nemcsak teljes mértékben megfelel a lakosság és a feldolgozó ipar szűk ségleteinek, hanem megfelel az állattenyésztés burgonyaszükségletei nek is. Kötelesek vagyunk biztosítani a gabonatermelés további gyorsabb növekedését, szem előtt tartva, hogy országunknak nemcsa.k növekvő ga banaszükségletét kell kielégítenie, de az állattenyésztés g.vors felien dülése és az ipari növényeket termelő ridékek gabonaellátása is ezt követeli. A termésveszteségek eile ni harc fokozása, va: amint a gabo na és más mezőgazdasági növények tényleges begyűjtésének növelése érdekében véget kell vetni annak a helytelen gyakorlatnak, hogy a kol hozóknak a gabona és más nö vénytermelés terén végzett munkáját nem a tényleges begyűjtés, ha nem a fajta szerinti termésl^zam alapján értékelik. Nem szabad el felejteni, hogy országunk, kolho zaink gazdaságát a raktárakba be. gyűjtött termés és nem a lábon ál ló termés jelenti. Továbbra is minden eszközzel fej-- lesztenünk kell az ipari növények, mindenekelőtt a gyapot, a len, a cukorrépa és az olajosnövények termeszt é.sét. Hala.szthatatlan feladat, hogy az egész mezőgazdaság általános fel le.ndülésénck, valamint a kolhozok további szervezeti és gazdasági megerősítésének alapján a legiiö.'elebbi két három évlM'ii meglcrémlsük országunkban az éleliniszeriHÍséget a lakosság és a nyersanyagbőséget a könnyű ipar számára. E feladat • sikeres megoldása ir dekében a kormá.ny és a párt köz ponti bizottsága szükségesnek véli több nagyszabású intézkedé.s vég- rebajtá.sát a mezőigazdaság további gyors fejlődésének biztosítása érdé kében, mindenekelőtt olyan Intézke dés“ket, amelyek fokozzák a kol hozok és a kolhozparasztok gazda sági érdekeltségét a mezőgazdaság elmaradó .ácazatainak fejlesztésében. Nem lehet normáii.snak tekinteni azt 3 je enieg fennálló helyzetet, hogy a icezögazdaság egyes ágaza tainak és egyes moz.'igazdasági nö vényeknek, mint például a gyapot nak, a cukorrépának, a teának, a citru.sféléknek fejle.sztésére megteremtettük ugyan a kolhozokat és kolhozparasztokat ösztö-nzö .szüks*é ,ges gazdasági e.szközöket, vi-szent több más növény — a burgonya, a zöldségfélék — termesztését és különösen olyan döntöfontosságú ágazat, mint az ál'attcnyészlés fej lödését az állam részéröl nem moz ditjuk elő kellőképpen. Természetesen nem arról van szó, hogy kevesebb gazdasági ószlonzes; adjunk a kolhozoknak és kolhozpa rasztoknak abba.n, hogy növeljék a gyapot, a cukorrépa és más nővé n.vek termelését, amelyet az állam ösztönzően támogat Ellenkezőleg, a továbbia.Kban ;s gondoskodni fogunk e fontos növények termelésé nek m'nden eszközzel való fejlesz léséről Arról van szó, hogy egész sor intézkedést tegyünk annak érdeké, ben, hogy a kolhozoknak és k«lho«i>ar»íi*- toknak nagyobb anya-gi érdeke fűződ.iék s horgonya és a zoki ségfélék termesztésének növelésé hez, valamint az állattenyésztés fejlesztéséhez. A kormány és a párt központi bizottsága elhatározta, hogy már ebben az évben, a ki.skereskedeJmi árak növelése nélkül, töretlenül folytatva az arak további le.szálli tásának politikáját, emelni fogja a begyűjtési árat a kolhozok és kolhoz para.sztok által a kötelező beszolgáltatás keretében az államnak beadott hús, tej, gyapjú, burgonya és zöldségfélék után, nagy arán.yok ban megszervezi a gabona, a zö'd ség, a burgonya, .a hús, a tej és egyéb mezőgazdasági termékek magasabb áron való állami felvásárlását azoktól a kolhozoktól és kolhozparasztoktól, amelyek és akik már teljesítették a kötelező beszól, gáltatást: széles körben fejleszti a kolhozkereskedelmet, segíti a kolhozokat és mezőgazdasági termés, feleslegeiknek a kolhozpiacokon és a fogyasztási szövetkezeteken keresztül történő elhelyezé.se meg szervezésében. Amellett, hogy növeljük a kol- hozpara.sztok anyagi érdekeltségét a közös tulajdonban lévő gazdaság fejlesztésében, a kormány és a párt központi bizottsága azt is elhatá- rozta, hogy komolyan kijavítja és megváltoztatja- azt a helytelen magatartást, amely a kolhozparaszt személyi tulajdonában lévő háztáji gazdasága iránt nálunk kialakult. Ismeretes, hogy a kolhoz fö ere jét képező közösségi tulajdonban lévő gazdaság mellett a mezőgazdaság artyelj alapszabályzatának megfelelően, minden kolhozparasztnak van háztáji gazdasága a kol. hozesalád egyes személyi szükségleteinek kielégítésére, mivel ezeket a szüksé-gleteket még nem lehet teljes mértékben az artyeljgazda- ságból kielégíteni. A kolhozparasztok személyes tulajdonban lévő háztáji gazdaságával szemben alkalmazott adópolitikában meglévő hiányosságaink kö. vetkeztében az utóbbi években előfordult, hogy csökkent a kolhozjia- rasztok jövedelme a személyes tulajdonban lévő állatállomány, elsősorban a szarvasmarhaállomány, ami ellentmond pártunk ko'hozépi- tése terén folytatott politikájának. Ezzel kapcsolatban a kormány és a párt központi bizottsága szükséges, nek tartotta, hogy jelentősen csökkentse a kolhozparasztok személyi tulajdonban lévő háztáji gazdaság után járó kötelező, beszolgáltatások normáját, elhatározta — amint erről Zverjev elvtárs pénzügyminiszter már beszámolt — hogy megváltoztatja a kolhozparasztok mezőgazdasági adójának kivetést rendszerét, átlag körülbelül felére csökkenti mindcíi kolhozparaszt pénzbeli adóját és teljesen törli a mnlt évekről fennmaradt mezögaz- dasági adóhátralékot. Az állami költségvetésben elő- irányzatoik vannak az állati termékek, burgonya és zöldség begyűjtési árának emelésére, figyelembe vettük a költségvetés bevételeiben a mezőgazdasági adó csökkentése, valamint a kolhozparasztokra kirótt állati termékbeadás mérséklése következtében beállott változásokat. A kolhozok és kolhozparasztok gaz- dasági ösztönzésére iránjniló rendszabályok, valamint az adópolitika terén foganatosított rendszabályok végrehajtása következtében a kolhozok és kolhozparasztok jö^’e<lelmei már 1933 ban több mint IS milliárd mbeilcl — a teljes é.vre számítva több mint 20 milliard mi>ellel — nö\’ekednek. Malenkov elvtárs a gazdasági helyzet ismertetése után áttért a Szovjetunió külpolitikájának és a nemzetközi helyzetnek ismertetésére s így folytatta: II. A nerazetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor, természetesen, nem lekinlhe. tünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet mindé nekelött azok a komoly sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszült.ség enyhítéséért, a \iékéért, az új világháború elhá ritásáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legkomolyabb nemzetközi bonyodalmak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és Joggal tekintik azt a békeszeretö erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a ko- real háború megszi'intetéséért. A fegyverszünet aláírása megkoronázta e harcot. Az embermlHlók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az agresszorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háűKirút- r í I
