Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-12 / 51. szám

A C8l^3! SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egységbe ifjúság, előre a tartós békéért, a népek közötti barát­ságért és a jobb jövöérti Bratislava, 1953. augusztus 12. Ara 40 fillér n. évfolyam, 51. szám. Harcoljunk a gyors terméuybeadásért Az országban még zúgnak a cséplőgépek. Napról-napra több EFSz, xözség és j rás jelenti, hogy teljesítette kenyérgabona beadási tervét. Jut is, marad is bőven ga­bona a szövetkezeti tagoknak 's egyénileg dolgozó parasztoknak. A bőséges, új terinés már érezteti hatását. A kormányprogramm alapelvei a dolgoz'ók életszínvona­lának szüntelen emelését biztosít­ják. A kormányprogramm megva­lósulásának előfeltétele, hogy a begyűjtési terv teljesítve legyen. Ez azt követeli, hogy minden szö­vetkezet és egyé "'ileg gazdálkodó paraszt maradéktalanul teljesítse beadási kötelezettségét. Sztálin elvtárs azt tanítja; Ha idejében betakarítottál, nyertél ha elkéstél a betakarítással, vesztet­tél. A sí-’tálini szavak a falu ifjúsá­gát is arra intik, hogy a cséplőgép­től gyorsan és -ontosan tegyen eleget a beadásnak. A hordás, (. éplés és begyűjtés a dolgozók, a falusi CsISz-tagok megfeszített munkáját követeli. De e mellett a falusi CsISz-tag kötelessége, hogy harcoljon a gondatlanság, a halo­gatás ellen, leleplez-e és elszigetel­je az osztályellenség minden kísér­letet, amellyel gátolni igyekszik dolgozó paiusztságunkat e nagy feladat elvégzésében. Jó szervező és felvilágosító munkával biztosí­tanunk kell, hogy minden dolgozó paraszt megértse; az jár jobban és az használ többet az országnak, akinek első gondja a cséplőgéptől 8 begyüjtoheiyre virmi az állam já- randós: gát. A CslSz falusi szervezetei egyik fő harci feladatuknak a begyűjtés sikeréért végZett munkát tekint­sek. — Egyénileg is mutassanak példát a beadás teljesítésében. Ha a falusi CslSz-szervezetek tagjai példamutatóan, elsőnek tekintik kötelezettségüket, ezzel tekintélyt és megbecsülést szereznek a dol­gozó parasztság előtt. A nagymegyeri járásban Vrezgó Mátyás, Nagy Jolán, Bartos Gizella és Milec Zsófia sZép munkát vé­geztek az agitációs, az aratási és cséplési brigádmunkában. Boldogan végezték ezt a munkát, mert tud­ták, hogy a határidő előtti beszol­gáltatás csak az. előzetes meggyőző munkával érhető el. Ezért nem sajnálták a fárads got s munkájuk elvégzése után késő éjszakáig sor­ba járták a háZakat. És nem jár­tak hiába. Munkájukat dicséri a jő beszolgáltatási eredmény, amit a nagymegyeri járásban elértek. Falusi CsISz-sztrvezeteink tag­jai vegyenek példát a nagymegye- riektől. Minden dolgozó parasztnak meg kell magyarázni, a beadás mielőbbi teljesítése, saját érdeke, mert az állami raktárakba kerülő gabona igen ok formában vissza­jut a dolgozó parasztsághoz, új utak, mezőgazdasági beruházások, gépek formájában. A beadást becsülettel teljesítő szövetkezetek és dolgozó parasztok tanúbizonyságát adják annak, hogy ugyanúgy helyt '' nak az ország- építő mui.k ■>an. mint azok a bá­nyászok, akik túlteljesítik szénter­melési i ükét, vagy a kohászok, akik több acélt adnak a haZának. A CsISz falusi zervezetei ezért fő feladatuknak tekintsék, hogy - pártszervezet é‘' a népi közigazga­tási szervek munkájába bekapcso­lódjanak és a fe! ásárlási munká­ból kivegyék részüket. Egyre nö­vekvő életszínvoní ’ ) ' biztosításá­nak alapfelto.ele, hogy a felvásár­lási munka a legn-gyobb sikerrel, minél előbb befejeződjön! Beíezödött a Szovjetunió Legíelsö Tanácsának ülésszaka Hekordterraés a bajcsi állami gazdaságban A bajesi állami gazdaság Gyula ud­varának dolgozói az idei békearatás­ban nagy sikert értek el. Öt hektárról 262.45 q búzát csépeltek ki s ezáltal hektáronként 52.49 q termést értek el. Ez a legnagyobb hektárhozam, amit SzJovákiában az idei aratásnál elértek. E siker elérését főleg a szovjet ta­pasztalatok felhasználása tette lehe­tővé. Pontosan betartották az agro­technikai szabályokat. A búzát ke- resztsorosan vetették el. tavasszal meghengerezték, megboronálták és műtrágyát ^szórtak rá. Hazánkbftn a* idén líibb mint 800 szovjet kombájnnál arattunk A Szovjetunió nagyméretű gazdasági ■segítsége évről-évre egyre kifejezőb­ben megmutatkozik mezőgazdaságunk­ban Az idei aratásnál dolgozó paraszt- lainkat 819 szovjet kombájn segítette ki. Tavaly hazánkfián 459 hatalmas gép dolgozott, amelyek meggyorsítot­ták az aratást és sok munkaerőt meg­takarítottak. A múlt évi tapasztalatok után nagy fig>-elmet szenteltünk a kombájnveze- tők kiképzésére és az aratásra is job­ban előkészítettük a kombájnokat^ A gépek átcsoportosítása lehetővé tette, hogy a kombájnokat mindig azokra a helyekre szállítottuk át, ahol a gabo­na érett volt. Az eredmény már ed­dig is megmutatkozott. Amíg tavaly hazánkban augusztus 8-hoz .számítva egy kcwnbájn teljesítménye 50.1 hek­tár volt. ezidén augusztus 8-ig ez a teljesítmény 59 hektárra emelkedett. Á kombájnok beváltak Szlovákiá­ban és Morvaországban is s most C.sehországb»n végzik munkájukat, a magasabban fekvő helyeken, Karlové Vary környékén. .4 pótoli l>ériyá>izok a „Dorba«í“ bányakombajnnal hatvan folyómétert értek el munkájukban A póton bányászok napról-napra töké'etesitik tudásukat s elsajátítják a nagyteljesítményű gélnek kezelé.sét és munkamódszereit Augusztus 8-án új- bó' nagy sikert értek el A Háj-bánya 32 aknáiéban Gáspár Franti.šek veze­tésével Benőik Stefan é.s Koronczi László '-nmbáinkezelOk két műszak­ban hatvan fnlvómétert vágtak ki a szenfalon ami ötven százalékkal ma- gasaľ az eddigi tetjesítménynél Ez a munkasiker nagy hatást gyakorolt a terv teljesítésére a Háj-bányában E napon a Háj-bánya rekordteljesitményt ért el s tervét 143.29 százalékra tel­jesítette. A 32. akna munkacsoportja nem elégszik meg ezzel az eredmény­nyel. Vállalta, hogy a Bányásznap tiszteletére két műszakban hetven fo- lyométeit vág ki. A tervteljesítésben a péntek-mozgalom is segít, főleg Básti, Darabos és Veselka elvtársak csoportjai. I engtel dolg07Ók üdülése Karlové Varyban Moszkva, augusztus 8. (TASZSZ) Augusztus 8-án a Nagy Kreml Palotában befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülé sén a küldöttek és a vendégek me­legen köszöntötték a kormánypá. bolyokban megjelenő G. M. Malen kovot, V. M. Molotovot, N. Sz. Hruscsovot, K. J. Vorosilovot, N. A. Bulganyint, L. M. Kaganovicsot, A. I. Mikojant, M. Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint. A Szovjetunió 1953. évi állami költségvetésének vitájában felszó­lalt Jan Kalnberzin küldött (Lett SzSzK). Ezután^ G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke kapott szót. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét többízben sza­kította meg viharos, hosszas taps G. M. Malenkov felszólalása után lezárult a Szovjetunió 1953. évi ál­lami költségvetésének vitája. Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere zárószavában ki­jelentette, hogy a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa megvizsgálja és te. kintetbe veszi a küldöttek felszóla lásaiban elhangzott megjegyzéseket és felvetett kérdéseket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544 milliárd 264 millió 720 ezer rubeles bevételi, 530 milliárd 532 millió 48 ezer rubeles kiadási osz- szeggel hagyta Jóvá a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetését. A bevételek 13 milliárd 732 millió 672 ezer rubellel haladják meg a kiadá­sokat. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Szovjet­unió 1953. évi állami költségvetésé­ről szóló törvényt. Ezután jóvá. hagyták a mezőgazdasági adóról szóló törvényt, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének tör. vényerejü rendeletéit és módosltot. ták a Szovjetunió alkotmini’s '•’5 cikkelyének szövegét. G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszédéből Vasárna [leste nagyobb csoport len­gyel dolgozó érkezett Karlové Varyba. A lengt'el dolgozókat — a szocializ­mus példás épjtdit — a fürdő igazga­tóságának képviselői, valamint a szak- szervezet képviselői fogadták. A len­gyel dolgozók négyhetes egész.ségügyi szabadságukat töltik Karlové Vary­ban. Augusztus 8-án tartotta záróülé­sét a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak ötödik ülésszaka. Az ülésen ' be­szédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el nöke, akit valamennyi jelenlévő vi­haros éljenzéssel fogadott. Alább következik beszédének egy része: — Küldött elvtársak! Az állami költségvetés tervezete, amelyet a kormány a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelen ülésszaka elé terjeaz. tett megvitatásra, teljesen biztosítja a népgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok pénzellátását 1953-ban, annak az ötödik ötéves tervnek harmadik évében, amelynek teljesí­tése nagy lépés lesz előre a kom­munista társadalom országunkban való felépítésének útjánr Az állami tükrözi a szovjet kormány és pártunk politi­káját, amely a szocialista népgaz­daság fejlesztésére és szakadatlan felvirágoztatására ' irányul. Az 543.357 millió rubelre rúgó költségvetési összbevételek túlnyo mó része — 86 százaléka — az iparból, a mezőgazdaságból és a népgazdaság más ágaiból szárma­zik. A költségvetési kiadásokban viszont a legnagyobb tétel a népgaz. daság pénzellátása. Az 1953. évi költségvetés 192.5 milliárd rubelt irányoz elő a nép gazdaság fejlesztésére, vagyis az összes költségvetési kiadások több mint 36 százalékát, szemben a múlt évi 178.8 milliárd rubellel. A költségvetési előirányzatok mellett a népgazdasági tervnek megíele- lően ugyanerre a célra fordítjuk a vállalatok és gazdasági szervek majdnem 98 milliárd rubelnyi saját anyagi eszközét, amely jövedelmük­ből és más forrásokból képződött. Ilymódon a népgazdaság finanszíro­zására ebben az évben összesen több mint 290 milliárd rubelt fordí­tanak, szemben az 1952. évi 265 milliárd rubellel. Ezzel kapcsolat bah szem előtt kell tartani, hogy a vé,grehajtott árcsökkentés következtében a rubel vásárló­ereje növekedett, és következésképpen a népgazdaság finanszírozásának mértéke reálisan még inkább növekedett. A népgazdaság fejlesztésére elő. irányzott anyagi eszközök biztosit ják a társadalmi termelésnek, mint a nép jóléte tf'vábbi fellendítése és országunk védelmi képessége még fokozottabb erősítése alapjának sza­kadatlan növelését. Az állami költségvetés tükrözi a szovjet állam gondoskodását a dol­gozók anyagi és kulturális életszín­vonalának töretlen emeléséről. A közoktatási, egészségvédelmi, szociális és kulturális, a nyugdíjakat szolgáló kiadások, valamint a la­kosságnak a kölcsönök nyomán jutó kifizetések ebben az esztendő ben 139.5 milliárd rubelt tesznek ki az 1952. évi 129.6 milliárd rubellel szembon. Ezenkívül a költségvetés terhére kiadásokat irányoztunk elő az állami kiskereskedelmi árak le­szállítására. .Ezek a kiadások éven. ként több mint 46 milliárd rubeles hasznot biztosítanak a lakosságnak. Több más intézkedés is közvetlenül I. szolgálja a nép anyagi jólétének emelését. A lakosság az Idei év költség- vetéséből összesen 192 milliárd rubelt, a költségvetés összes ki­adásainak több mint 36 százalé­kát kapja, szemben az elmúlt é\i 147 milliárd rubellel. A dolgozók ugyanakkor személ.ves jövedel­mükből, adók és illetékek, vala­mint kölesönjegyzés formájában 63 milliárd rubellel, azaz az el. múlt évinél 31 milliárd rubellel kevesebbel járulnak hozzá a költ- ség^•etéshez. Ilymódon ebben az évben a munká. sok, kolhozparasztok, alkalmazot­tak 127 milliárddal többet kapnak majd a költségvetésből, mint amen.v- nyivel személyes jövedelmükből hozzájárulnak. A lakosság 1952-hen 61 milliárd rubellel kapott többet, mint amennyivel a költségvetéshez hozzájárult. Az állanái költségvetés 110,2 milliárd rubelt irányoz elő honvédelmi kiadásokra. Ez az ősz- szeg a költségvetés valamennyi ki­adásának 20.8 százaléka az 1952. évi 23.6 százalékkal szemben. A kormány, midőn az említett összeget javasolja a honvédelmi ki. adásokra, abból indul ki, hogy kö­telességünk fáradhaíatlanul tőkéié, tesiteni és szilárdítani a szovjet feg.yveres erőket, hogy megóvjuk hazánk biztonságát és készek le. gyünk pusztitóan visszaverni az agresszort, ha megkísérelné megza­varni a Szocialista Szovjet Köztár­saságok Szövetsége népeinek békés életét. Az ipar és a mezőgazdaság terül tén előttünk álló halaszthatatlan feladatokról és a nép anyagi i'ólétének további emelését szolgáló in t éz k edésekről. Blvtársak! A költségvetés megtár­gyalásával szeretnék szólani az ipar és a mezőgazdaság terén fel- merülő néhány halaszthatatlan fel­adatról, amelyeknek megoldása le. hetővé teszi, hogy sikeresebben hajtsuk végre fő feladatunkat: a munkások, kolhozparasztok, értei miségiek, valamennyi szovjet ember anyagi jóléte • további emlésének biz­tosítását. Az 1953-as év első félévének, va­lamint az 1951. és 1952. évek gaz­dasági eredményei azt mutatják, hogy iparunk sikeresen teljesíti az ötödik ötéves terv feladatait. Az 1953. évi Ipari termelés köriil- ' belül két és félszerese lesz a há­borút megelőző 1940. évinek. A nehézipar alapvető' ágai terme, lésének emelkedését a következő adatok jellemzik: 1953 ban több mint 38 millió ton­na acélt termelnek, vagyis több mint kétszerannyit, mint 1940-ben: szenet több mint 320 millió tonnát bá­nyásznak, vagyis 93 százalékkal többet, mint 1940-ben; kőolajat több mint 52 millió tonnát termel nek ki, vagyis majdnem 70 száza­lékkal többet, mint I940.ben; ce­mentet több mint 16 millió tonná val termelnek többet, vagyis majd­nem háromszorannyit, mint 1940- ben; vlllamosenergiát 133 milliárd kilowattórát termelnek, vagyis 2.8- szer többet mint 1940-ben. A vegyi, ipar termelése 1953-ban 1940.hez képest háromszorosára növekszik, a gépek és berendezések gyártása 3.8 szeresére. Ami a közszükségleti cikkek ter­melését illeti, a következő kép áll előttünk: 1950-ben 5,300.000.000 méter pamutszövetet gyártanak, vagyis 34 százalékkal többet, mint 1940-ben; gyapjúszövetet több mint 200 millió métert, vagyis körülbelül 70 százalékkal többet, mint 1940- ben; selyemszövetet több mint 400 millió métert, vagyis több mint öt. szörannyit, mint 1940.ben; cukrot 3,600.000 tonnát, vagyis majdnem 70 százalékkal többet, mint 1940- ben; állati zsiradékot 400.000 ton nát, vagyis majdnem 80 százalék­kal az állati zsíradékipar termelésé­nek háború előtti színvonala felett. Ezek az adatok szembetűnően ta­núskodnak iparunk sikereiről. Ismeretes, hogy ti párt az ország iparosításának ügyét a nehézipar — a kohászat, a fűtőanyag- és energetikai Ipar fejlesztésével, s hazai gépgyártás fejlesztésével kezdte. Enéikül nem is lehetett volna beszélni hazánk önállóságának biztosításáról. A párt szilárdan és tántorithatat- lanul tartotta magát vonalához a trockisták és a jobboldali kapitu. lánsok és árulók elleni harcban, akik ellenezték a nehézipar építését és követelték, hogy az eszközöket a nehéziparból a könnyűiparba irá­nyítsuk. Ezeknek a javaslatoknak^ az elfogadása foradalmunk pusztu lását, országunk pusztulását jelen­tette volna, mert fegyvertelennek bizonyultak volna a kapitalista környezettel szemben. Emlékeznek az elvtársak, hogy milyen volt iparunk, amikor a párt célul tűzte ki az ország iparosítá­sát. A párt XIV. kongresszusa előtt, az 1924—1925. gazdasági évben a Szovjetunióban csak 1,868.000 tonna acélt öntöttek, mindössze 16,520.000 tonna szenet bányásztak, a villa- moserömüvek hárommilliárd kilo­wattóra villamosenergiát sem tér. meltek. Vas- és színesfémek terme lése, szén. és olajkitermelés, vala­mint a villamosenergiatermelés te­rén a nagy kapitalista államokhoz képest az utolsó helyen álltunk. Nem volt traktor-, gépkocsi-, repü. (Folytatása a 3-ik oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents