Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-08 / 50. szám

Cs^ppel is lehet csatát nyerni Ol IFIOSÁG 1953 augusztus 8. Nagyon szerettem volna már hu­szita fegyvereket látni. A cseh hu­szitákról sokat olvastam és hallot­tam. Láttam képen a hadiszereket, a felfegyverzett legénységet, lánd­zsájukat. buzogányukat, puskáikat és ágyúikat. Mégis fúrta a kíváncsiság az oldalamat; hogy nézhetnek ki a valóságban. Olvasmányaim alapján már magam elé tudtam képzelni, ho­gyan zúzták szét a keresztes lova­gok fejét a szöges cséppel és buzo­gányokkal, hogyan hasította ketté el­lenségét lándzsával a harci szekér vé­delmében hadakozó huszita harcos, De azokat a dicső fegyvereket, ame­lyek több mint egy évtizeden át a győzelmek sorozatát szerezték Zsizska katonáinak, mégis nagyon szerettem volna megtekinteni. A múlt héten csaknem véletlenül bekerültem a bratislavai Szlovák Mú­zeumba. A hazánk területén talált többezeréves emberi koponyák csont­vázak, temetkezési maradványok után a népünk történetét ábrázoló terem­ben egy üvegszekrényre találtam. Fö­lötte táblácska, rajta piros és fekete betűkkel a kővetkező felirás: A cseh huszita for radalmi mozgalom, amely alapjaiban megrenditette a császár és a pápa feudális hatalmát ha­daival Szlovákia terül étét is érintette. A megrémült Zsig- n ond császár 1429-ben BratisIavóban tár'’ualásba kezd Holý Prokoppal. feudális elfogultsága azonban lehetetlenné teszi a megegyezést. A husziták harcai megsokszorozódnak, több­ízben elkerülnek Szlovákia területére és 1432-ben mar Bratislava várfalai alatt állanak. Es a szekrényben azok a fegyverek, amelyek e harcokból maradtak fenn Oröij - .net nehéz volna leírni. So káig bámultam a többszázéves fegy vereket. Ha nyitva lett volna a szék rény kézbevettem s megforgattam vol na őket Mivel ez nem állt módomban legalább lerajzoltam, hogy megment sem őket a feledés homályától.. Az a körülmény, hogy a csapatok­ban számbelileg a falusi parasztság és a földnélküli szegénység volt túly- súlyban. olyan fegyverek használatát tette szüksége.ssé, amelyek nem igé­nyeltek hosszabb kiképzést. S igy a csép. mint a falusi nép mindennapi Szerettem volna megmarkolni azt a szöges csépet. amely éppen ember­nagyságú s a láncon forgó része is nagyobb mint a f arom A vasötvö- zet mindmáig szilárdan együtttartja, pedig egy félezredév pergett le azóta A többi kiállított régiségre már nem is voltam olyan kiváncsi, úgy eltöl­tött ez dz élmény. Hiszen saját sze­memmel láttam azoka a fegyvereket, amelyekkel több mint ötszáz évvel ez­munkaeszköze, fegyvereinek egyikévé vált, amellyel jobb életéért harcolt A háborús szüségleteknek megfelelően átalakított csép félelmetes fegyverré vált a falusi szegénység kezében. Az urakat — különösképpen a papokat — hideglelés környékezte ha csépes huszitát láttak. Az egyik korabeli fennmaradt énekben a szerző a föl­desúr szájába a következő szavakat adja­előtt a cseh nemzet dicső elődjei, a husziták másfél évtizeden át ütötték- verték a feudális urakat s az üzérke­dő vagyonéhes, feketelobogós főpap­ságot Amit a rajzon látunk csak egy ré­sze a husziták fegyverzetének az úgy­nevezett hideg fegyverek (Nem kis melegük lehetett azonban tőlük a harcban az ellenséges lovagoknak!). Ezenkívül rendelkeztek modernebb fegyvf kkel. ágyúval és puskával is. Ezekről majd egy későbbi cikkben számolunk be. E hideg fegjrverek közül a huszi­tákra legjellemzőbb a csép. „B.ettegek. ha csépet látok s e fekete férfiakat: azt mondják, hogy megnémulnak kiket vele elporolnak." E fegyverek a lelkes, szilárd erköl­csű. fegyelmezett huszita harcosok ke­zében valóban félelmetes erőt jelen­tettek. A huszita gyalogság a bevehetetlen várfallá varázsolt harci szekerek vé­delmében, a maga idejében hatalmas tüzérségre és egyéb tűzfegyverekre tá­maszkodva, bátran kiállta a feudális lovagok rohamát s csépiével győzelmet aratott a régi harcmodoron. Tolva) Bertalan. A koreai nép nagy gondoskodással várja hazatérő hadifoglyait Hétfőn este Keszonban érkezett nem koreai hadifoglyukat egy virágágyakkal övezett, nyugalmas, volt egészségügyi intézetben helyezték el. A hadifoglyok megérkezésük után kiadós főtt ételt kaptak. .A katonák vidáman töltötték el az utazás Idejét, bár a hadifoglyok türelmetlenül várják hazatérésük pil­lanatát, az amerikaiak részéről bizo­nyos nyugtalanság észlelhető azok miatt a sajtójelentések miatt, ame­lyekből kitűnik: az amerikai hadügymi­nisztérium megtiltja, hogy a hadifog­lyok elmondják a koreai hadifogolytá­borokban szerzett kedvező tapasztala­taikat. A koreai-kínai fél augusztus 5.-én 400 hadifoglyot hazatelepített A Francia nép hőse A 26 éves Henri Martin élete jófor­mán szüntelen harc és küzdelem. — 15 éves, amikor a „Mara" partizán­osztag katonájaként röplapokat oszto­gat, társaival a levegőbe röpíti a Franciaország szabadságát eitipró né­met megszálló vonatszerelvényt. Ami­kor Franciaországra béke köszöntött. Ő nem tette le a fegyvert: önkéntes katonának jelentkezet a Vietpaniot pusztító japánok eJlen. És a „Chev- reuil" teeiélzetén lobban benne a ^’ű- lölet szikrája a francia gyarmatosítók kegyetlenül gyilkolják a vietnami ha­zafiakat. tömegvérengzéseket rendez­nek közöltük. Henri most látja, hogy becsapták, félrevezették, ő a japánok ellem harcra jelentkezett és a vietna- nami hazafiak elleni sorttízre kap parancsot Megtagadja és azonnali le­szerelését kéri. Ekkor születik benne a harcos elhatározás- küzdeni fog a gyalázatos vietnami háború ellen az idő múlt és Henri Martin eskü szavait egy egész nép véste szívébe. Öt letar­tóztatták. 5 évi tegyházra Ítélték. — Franciaország leghirliedtebb börtönei­be hurcolták, betegségek kínozták, vakság és halál fenyegi^. de Henri Martin nem hagyta magáit. A kínzásra kemény akarattal, a fenyegetésre ta­nulással válaszolt. Törhetetlenül bizett kiszabadulá-sában. Tudta, hogy odalent a börtön fagyos cellájában sötét '/an — kint. a szabad ég alatt a nap ra­gyog. milliók éneklik azokat a dalo­kat. amelyek néki is a legkedveseb­bek. ifiak és lányok milliói ugy'anúgy tervezik életüket, mint ő és ha az óriás szürke falak és a vasrács választ­ja el őket egymástól, — eljön az idő, amikor reményeik valóra válnak. Bekövetkezett az az idő, és most szabad! Vasárnap reggel elhagyta a meluni börtön sötét celláját. Ezentúl már nevén szólitják őt és már nem a .2078-a.s fogoly”. Amikor Britben, a tárgyalás végeztével kivonult a te­remből. közeledtére vigyázba álltak és félve csodálták bátor helytállását. Vasárnap 's vigyázz állásban búcsúz­tak tőle: mintha diszmenetet tartott volna a meluni fogházban. Hányszor követeltük szabadonbocsá- tását. hányszor állítottuk Ot példa­képnek, színdarabot, könyveket írtak róla, a szobrász finom kezével mintáz­ta meg alakját, fe.stök örökítették meg arcvonásait. Legendákat szőttek bá­torságáról. a tengerparton „Henri Mar- Un-noz.sdit” játszottak a francia gyer­mekek. anyák laka.suk legszebb sar- k:íban őrizték fényképét és most sza­bad! Henri Martin i.smét közöttünk van harcra ké.'zen áll. új küzdelemre.' „Bízom a nép győzelmében” - mon­dotta két e.sztendővel ezelőtt a bíró­sági tárgyalá,son — és a nép kiszaba­dította fit A börtönök kapui nem áll­hatták ellen a nép nyomásának, a bör­tön vasrácsait szétszaggatta a nép ha­talmas ereje, viharrá r" ' a tiltako­zás. „Aki igazán szereti a szabadsá­got. az nem csupán magának kr/ánja Én azt akarom, hogy a vietnami nép is szabad legyen és szabad legyen Franciaország népe is.” Ezeket a sza­vakat két esztendővel ezelőtt mon­dotta és a hosszú szenvedés és meg- pi'óbáltatá' k után ismét fogadja; ,.mé.g erő.sebben mint valaha k'álltom egé.sz Franciarszággal együtt: békét Viet­namnak!” Még sem tudták megakadályozni hogy eljussanak hozzánk Az Ausztriában élő cseh és szlovák dolgozók gyermekei boldogan, vidá­man üdülnek a Tátrában. A csehszlo­vák kormány immár több éve lehetővé teszi az ausztriai cseh és szlovák dol­gozók gyermekeinek ingyenes üdülését hazánkban. Ez évben az oszirák kor­mány nehéz akadályokat igyekezett gördíteni az orsztrák gyermekek üdül­tetése elé. A Csehszlovákiába induló osztrák gyermekek szüleikkel és isme­rőseikkel már az állomáson várták a vonat indulását, amikor hírül adták, hogy a külügyminisztérium megtil­totta a Csehszlovákiába való utazást. Az osztrák dolgozók tömegei tiltakoz­tak a külügyminiszter provokációs rendelkezése ellen. Végül is az osztrák kormány a dolgo-ók nyomására enge­délyezte a gyermekek elutazását. Külpolitikai magyarázatok Augusztus 5-én reggel 9 órától kezd- I ve 400 koreai és nem koreai hadifogoly haladt át Panmindzsonon. Ez a hazate- I lepülők első csoportja a fegyverszü­neti egyezmény eláírása óta. Adenauernek pusztulnia kell, bogy Németország élhessen A szeptember 6-án megtartandó nyugatnémet választások előtt két európai országban zajlott le a vá­lasztás; Franciaországban és Oloszor- szágban. Ha most ezekkel a választá­sokkal összehasonlítjuk a nyugatné­met választásokat, akkor találkozunk azonos jelleggel. Azonos az, hogy mindhárom országban az amerikaiak sugalmazzák és pénzelik a választá­sokat. Egyszóval, beavatkoznak egy ország belügyeibe. Ezenkívül mind az illető országok burzsoáziája, mind az USA monopolistái sokat vártak és várnak a választások eredményeitől. Ennyiben hasonlít a három választás egymáshoz. De az a mód, ahogyan az amerikai hatóságok a nyugatnémet választásokba most beavatkoznak és az a tét, amit Németország urai és velük együtt az amerikai miliárdosok a nyugatnémet választásoktól várnak, közel sem hasonlítható össze a fran­cia és az olasz választásokkal. Ez a különbség a választások között. A nyugatnémet Szociáldemokrata párt helyettes elnöke, Melli, nemrégen el­szólta magát a választásokkal kap­csolatban és kijelentette előbbi felte­vésünk igazolásaképen: hogy — de Gasperit is nagyon támogatták az amerikaiak, de az a támogatás, amelyben Nyugat-Németország részé- stíl az USA r&zéről, az páratlan a diplomácia történenében — mondotta. Mi a tét Németországban? Néz­zük ezt meg alaposan! Mintegy leg­utóbbi magyarázatunkban már emlí­tettük, ma már mindenki jól tudja, hogy az USA egyedüli szövetségese Európában, amelyre számít, amelyre alapozza összes háborús számítá­sait: az Nyugat-Németország. Tehát, hogy megvalósul-e az európai had­sereg. melyet az USA szerelne fel, ez függ a nyugatnémet választásoktól. De nemcsak ennyi. És ez bennünket, csehszovákiai fiatalokat a legjobban érdekel. A nyugatnémet választások­tól az függ, hogy Adenauer ráviheti-e Nyugat-Németországot a fasizmus, a militarizmus, a revansizmus újára, amelytől annyit szenvedett köztársa­ságunk. Ez függ a választásoktól. Mit tes* a választások sikeréért az USA? Nézzük most már azt meg, hogy ha ennyire fontos ez a választás, mit tesz az amerikai reakció a választá­sok sikeréért? Most nem beszélünk arról a hatalmas anyagi segítségről, amelyet Adenauer kaphat. A* válasz­tásokért sokkal nagyobb manővert hajtanak végre világszerte. Ilyen volt, ezért történt a június 17-i berlini provokáció. Ilyen eszközzel akarták a Nyugat-Németországban lakó mun­kásoknak bebizonyítani, hogy a népi demokrácia útja járhatatlan a szá­mukra. Ezt követte az amerikai „élel­miszersegély”, amelyet Berlinben na­gyon szellemesen abrakprovokációnak hívnak. Mondanom sem kell, hogy a két provokáció eleve halálra volt ítél­ve. Most legújabban arról hallottunk az amerikai politika harmadik lépé­seként, melyet a nyugatnémet vá- lasztá.sok sikoréért tesz; a külügymi­niszterek tárgyalá-sáról a választások utáni időre halasztották, hogy ezzel is Adenauert segítsék politikája sike­rében. Másrészt, hogy a választások eredményével mint kész lénnyel be­folyásolhassák majd a külügyminisz­terek tanácskozását, akik éppen azért ülnek majd össze, hogy Németország problémáját megoldják. Ezek nagy vonalakban az USA nagyarányú világ- politikai manőverei, mellyel Adenauer politikáját segítenék elő. Adenauer a „Führer“-nek képzeli magát Adenauer, aki a négy nagy tanács­kozásának legádázabb ellensége volt, most egyszerre a tanácskozásnak ba­rátjává vált, mert látnia kellett, hogy a német nép széles tömegei ezt így kívánják. ' Van akiket így akar megtéveszteni, de van olyan réteg is, akikhez a szi­véből szól és mél Ián számíthat is rá­juk. Ezek pedig a fasiszták. Ezt ta­núsítja az a tény, hogy Manteufel volt náci-tábornokot és Ramckét, az SS-ejtőernyősök volt parancsnokát egész egyszerűen képviselőnek java- I soka. A még börtönben lévő náci­tábornokoknak személyes látogatáséi­val ad erőt és harcol a kiszabadítá­sukért. Mozgolódnak is a fasiszták Nyugat- Németországban. Az egyik „volt” ka­tonatisztek összejövetele a másikai éri, ahol együttmenetelésról, a „né­met harci szellem régi dicsőségéről" elmélkednek. Sót, a napokban arról hallottunk, hogy egy „Wiking”-nevü szervezet alakult azzal a céllal, hogy Adenauer szónokait megvédi, a bal­oldali gyűlések lefolyását pedig meg­zavarja. Az egyesület tagjainak egy egyenruhagyár már készíti is az egyenruhákat. Fokozódik a terror A haladó erők képviselőivel mar nem ilyen előzékenyek Adenatíerék. Egymásután dúlják fel a Nyugatné­met Kommunista Párt nyomdáit, mint ezt Essenben tették. Egymásután za­varják meg a kommunista párt vá­lasztási összejöveteleit, sokszor olyan eszközökkel, hogy a terembe könny­fakasztó gázbombákat is dobnak. Fo­kozódik a hajsza a kommunista kép­viselők ellen, sót még a köztisztelet­ben álló békeharcost, aki Adenauer ellen egységfrontot javasolt, Niem- öller lelkészt is, befeketíti Adenauer sajtója. A német nép válasza Látja a veszélyt az egész nemet nép. Nemcsak a munkások, nemcsak a kommunisták. A józan gondolkodá­sú polgári pártok képviselői egymás­után Adenauer ellen állnak kt. Ezt tette legutóbb Wirth birodalmi kan­cellár is és Heinemann volt belügymi­niszter is. A polgári pártok egyrésze népfrontba tömörült más haladó nép­párttal, melyeket a Nyugatnemet Komunista Párt vezet. A Nyugatné­met Kommunista Párt ezt legutóbb Hamburgban, majd Manheimban hoz­ta a német nép tudomására. Ezeken a gyűléseken szólalt fel Max Rei- mann elvtárs, a Nyugatnémet Kom­munista Párt főtitkára és itt mondot­ta: -Adenauernek pusztulnia kell, hogy Németország élhessen. A német nép tudja ezt. Ezért egységesen áll maid a választások napján a német nép jobb jövője mellé. R. 1. Oj IFJÚSÁG — « CslSz Szlovákiai Központi Blzott-ságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena a CsISz Szlovákiái Központ) Bizottságának kladóvallalata. Bratislava, Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerke.sztftbizottság Föszerkesztft Szóke József — Szerkesztőség és kiidóhlvatal, Brall-lava, SoltésoveJ 2 Telefon 345-51 2, 3 229-31, 3 Nyomja Merkantil n • nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kís, félévre 20— Kés — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma S-54001 — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Vpladó és Irányító postahivatal Bratislava 2

Next

/
Thumbnails
Contents