Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-08 / 50. szám

W^S^a'iguszfitei Ä, 1ÖIIPIŰSAC A tej, a jó édes tej... (Gyermekéveimből) Nagy tejes fiú voltam én gyermek­koromban. De hiszen melyiktek ne sze­rette volna, ezzel kezdődött az életünk. — Tej, jó meleg tej. — JóJ esik még kimondani is ... visszagondolni, visz- szaidézni. Sok minden fűződik hozzá. Már talán hatszor is megéltem a nya­rat, de még mindig nem tudtam le­szokni róla. Nálunk abban az időben a „leszokás” komoly kérdése volt a családnak. Hányszor végigsirtam érte az estét, hányszor el-elnyöszörögtem szegény sápadtarcú anyácskámnak: — Csak egy Icipici tejecskét, csak legalább egy kortyot édesanyám. Láttam, adott is volna ő szegény, de hiszen ha nem volt... Ha hébe- korba még is akadt egy-egy félliternyi, volt annak már talán két héttel is elő­re a sürgősebb helye; habart lé lett abból. Oly tehérkés habarcs krumpli­val. Nálunk „habartgrulyalevesnek” hívják. Apám szerette, éhes volt min­dig, akkortájban favágóskodott. Volt nekük később egy kis riska te­hénkénk Ls: a Rózsi. így hívták sze­gény szerenosétlent. Oly gebeféle volt az, a faluban mindig csúfolták érte az apámat. Azt mondták neki, hogy „te kódis. minek kínozod, ha nincs mit fal­ni adni neki ..." Bizony, nem is volt. Nem tagadtuk mink azt A Paklandombon csak durva csáté termett. (Ott volt nekünk egy darabocska). Venni? — Nagy szó az a szegény ember kunyhajában — mon­dogatta az apám. így hát aztán egyre jobban apadt a tej. A tejep fazekak is, mintha hírük veszett volna. Nem is sok volt nekünk, talán kettő, — aztán összetört az is ... Minek is? Tej nem volt. Nemsokára a Rózsi is felmondta vég­kép a szolgálatot — elpusztult. Valami gümökór vagy mi, néha még tüdőcaft- tokat is kö^ösött szegény, köhögés közben. Jobban is járt így. Nem is sajnáltuk. Sem anyám, sem én. Tejet nem adott. Csak apám vakargatta mindegyre a fejét. Öt nagyon bántot­ta a dolog. — hiszen mégis csak te-i hén vót az, ha nem is adott tejet. Sze­gény ember tehene, talán utolsó ... — így kesergett. Tehát így voltam én a tejjel. Akarva, nem akarva, le kellett róla szoknom. Vézna, sovány gyerek is maradtam. Aztán még sok minden fűződik hoz­zá. Az a sok kérencsélés, alázatos kö­nyörgés, főleg ünnepek előtt, a Bori néniknél, Marcsa nénik küszöbén, — ott, ahol volt — a jógazdáknál. Külön­ben nem nagyon szívleltük mi a talp- nyalóskodást, alázatosságot — de mit lehetett tenni. Emlékszem rá, egyszer az öreg Kelecsényiné egy liter savóval nyomta ki anyám szemét. De ezek csak emlékek. A múlt em­lékei. £s most, — amint a szeretett édes tejről van szó — az emlék tüzes lávaként tör ki belőlem. Az emlék, a múlt. A múlt keserves teje. Bratislavai tejcsarnokban Ma, amikor vörös lobogóként tűzzük a jelszót az égre, hogy szocialista gaz­dálkodásunk alaptörvénye a dolgozó tömegek életszínvonalának állandó e- melése — már másképen állunk a tej­problémával is, mint a múltban. Min­dent megteszünk annak érdekében, hogy több, jobb, egészségesebb tej jusson gyermekeinknek, dolgozóink asz­talára. A múlt napokban meglátogattuk a bratislavai tejfeldolgozó üzemet. Már kívülről is látható — az üzem a leg­modernebb és legnagyobb tejcsamokok közé tartozik egész Európában. A szé­les, fehérhomokkal borított udvaron már korareggeltől hosszan sorakoznak a kannákkal megrakott autók. Vidékről hozzák a tejet. A munkatartalékok is­kolájának tanulói éppen bent dolgoz­nak az üzemben. Az üzemben minden fehér, mindenütt a legnagyobb tisztj- ság. A kannák egy forgóhengeres sza­lagra kerülnek. Fehérköpenyes munká­sok dolgoznak a szalag mellett. Hárman a kannákat nyitják fel. Egy 17 év kö­rüli lány — úgylátszik ö a csoportban a legfiatalabb — vékony papírszelete­ket szorongat a kezébe. Emília Mo- ravkovának hívják. — Nem egyszerű papír ez, hanem lakmuszpapír. Ennek segítségével ál­lapítjuk meg, hogy a kannákban beho­zott tej nem savanyú-e. Ismeretes, hogy a savas folyadék a lila lakmusz­papírt sárgára festi. Nem régóta csi­náljuk ezt így. Azelőtt a tejcsarnokok­ban külön kannánként kóstolgatták a tejet. De csak képzeljük el, ha csak három-négyezer kanna tejet végig kel­lene kóstolni? Az ilyen munkások az­tán többnyire gyomorbajt kaptak. — magyarázza. Az édes tejet egy széles tölcsérbe öntik, amelyből a tej egy szűrővel el­látott tárolóba kerül, majd innét a pasztőrözőbe, A savanyú tejet egy má­sik tölcséren keresztül a tejfelezőbe pumpálják, a lefelezett tejből aztán tú­rót készítenek. A pasztőrözöben Krutá Cecíliával ta­lálkoztunk. Magas, sugártermetű lány. Amerová elvtársnő, az iskola hallgatói­nak nevelője is. nagyon dicséri. — Erős, kitartó lány. Szereti a gépet, a pasztőrözőben a legjobb. A pasztőrözögépben a tej egymás­után többször 30—40 fokra meíeged-k fel. így az ártalmas baktériumok el­pusztulnak, a tej vitaminjai pedig rrveg- maradnak. Dúchaj Marika is az i^ola legjobbjai közé tartozik. Középtermetű, szép, fe­keteszemű lány. A tisztaság kérdésének megoldásáról beszél. — .A tisztaság már a munkások öl­tözetével kezdődik. Nálunk mindenki­nek talpig fehérben keil járnia, a iá- nyoknak bekötött fővel. Minden mun­kahelyen és folyosón külön munkások vannak megbízva, akik semmi mást nem csinálnak, csa'k a tisztaságra ü- gyeVnek. A tisztaságfelelősnek a neve táblán van feltüntetve, Így mindenki könnyen ellenőrizheti a megWzott mun­kás munkáját. Van agy tisztasági bi­zottság is. A bizottság az üzem műhe­lyeinek legjobbjaibó! áll, akik minden­nap, egyenlőre meg nem szabott idő­pontban ellenőrzi a műhelyek tisztasá­gát. A reggeli negyedórás közös meg­beszéléseken a tisztaság terén felme­rült hiányokat is megbeszélik. Az üzem laboratóriumában is sürgős munka folyik. Tkácsová Margit, elv- társnő, a ftlterezőben tisztaság próbát végez. Minden kannából kivesznek egy félliter tejet és ezt vatta-szűrőn át le­szűrik. A vatta-szűrőn rajta mand minden piszok, így kimutatható, hogy egyes falvakrő! milyen tiszta tejet kül­denek. Minden nap feljegyzik az ered­ményt, aztán az eredményről bizony:>s időközökben értesítik a helyi nemzeti bizottságot és a járási egészségügyi In­tézetet. — Itt van például a füssi állami gazdaság és a cseklészi Egységes Föld­műves Szövetkezet, amely nagyon pisz- ko.s, majdnem felhasználhatatlan tejet küld. Az említett helyeken példát ve­hetnének a récsei, kajali szövetkeze­tektől. Múcska Kató is a laboratóriumban dolgozik. Éppen a tej minőségét vizs­gálja. Mucska elvtársnő az egyéni gaz­dálkodókra panaszkodik. Rossz minő­ségű tejet küldenek. — Például a királyrévi egyéni gaz­dálkodók teje 14 százalék vízből áll. .A galántai egyéni gazdálkodók 20.7 szá­zalék vizet, a mást! egyéni gazdálkodók pedig 21 százalék vizet küldenek. Szük­séges, hogy a helyi nemzeti bizottság részletesen foglalkozzon ezzel a kér­déssel az említett helyeken. Dicséret­re méltó a kútníky-i EFSz, a vélvatai EFSz, a diószegi cukorgyár — ahon­nan teljesen vízmentes tejet száUita- nak dolgozóinknak. Fel tehát a munkára fal varukon, szö­vetkezeteinkben, gazdaságainkban a jobb tejhozamért, a tisztább és minő­ségileg megfelelőbb tejért, üzemeink­ben a jó feldolgozásért! Kardos István ÄZ elvtársnők a tej édességrének ellenőrzésénél. Kmtá Cecília, a pasztőröző példás ifjúmunkása Harmónián befejezodCu az érettségi előkészítő tanfolyam Harmónián sikeresen befejeződött az érettségi vizsgálat előkészítő tan­folyam. A tanárok szívükön viselték a hallgatók tudásának emelését. Ha valami hiba fordult eltl. azt azonnal orvosolták. A sikeres évzáró vizsgák után a tanfolyam vezetősége, az üzemi párt- szervezet és a CsISz vezetőségével karöltve a hallgatók sportnapot ren­deztek. Mellúszásban Kráf és Száméi elvtársak tűntek ki. Hátúszásban Horvát és Kovácsics elvtársak voltak a legjobbak. Pillangóúszásban Kráf és Horvát elvtársak, vízalatti úszás­ban Horvát és Vanyó elvtársak voltak a legjobbak. Könnyű atlétikában is szép eredményeket értek el. Dobiás tíz perc alatt, Jakus tizenegy perc alatt végezte el a háromezer-méteres futást. Az ezer-méteres futást Polák 3.5 perc alatt, Donicky 3.7, Babul 3.9 perc alatt végezték el. A 100- méteres gyorsfutásban Postránský 12.3, Polák 13 másodperc alatt győ­zött. Súlydobásnál Višinský 10.25, Po­stránský 10 méterre dobott. Céllövé­szetnél Sultz és Domanický első he­lyen végeztek. A sport után gazdag kultúrműsort rendeztek, ahol szovjet, lengyel és cseh zeneszerzők müveit atdák elő. A vizsgákon a II. osztály vívta ki az első helyet. A II. helyre az elsO osztály került. A tanulóknak az orosz nyelv tanulása okozott némi nehéz­séget. de az orosz nyelvtanámő se­gítségével megbirkóztunk a felada­tokkal. Öíökké szeretettel gondolunk vissza dr. Them osztályfőnökre, Ru- dohradsky, Homyácsek. Sklárš tanár- elvtársakra és Koemanová tanárelv- társnőre. Fáracteágot nem kímélve arra törekedtek, hogy az első osz­tály tanulói a tanulásban kifogásta­lanul előrehaladjanak. A tanfolyam politikai vezetője Kuc-, man tanár elvtárs volt. A felelősség- teljes munkát becsületesen teljesí­tette. Az ö érdeme az is, hogy kö­zülünk három elvtárs a legnagyobb kitüntetésben részesült, mert jövőévi tanulmányaikat, a tudomány köz­pontjában. a Szovjetunióban végez­hetik. Már csak napok választanak el ben­nünket az érettségi vizsgáktól, amely­re olyan örömmel készülünk. A vizs­gák után bebizonyíthatjuk, h<^ dol­gozó népünk nem csalatkozott ben­nünk. Mi azért tanultunk, hogy tanít­hassunk. Munkahelyünkön szívvel-lélekkel dolgozó nép érdekében dolgozunk. Paksi László, Harmónia. A litván kolhozok, annak dacára, hogy fiatalok — öt-hat évesek — ed­digi munkájukban szép eredményeket értek el. Mégis akadnak elmaradt kol­hozaink. ahol még kevés a termés, gyengén fejlődnek az állatok. Nincs összpontosítva a knlhozi élet, laza a munkafegyelem, A vidéki Komszomol- nak segítenie kell a kommunistákat a kolhozok jólétéért folytatott munká­jukban. Közös erővel arra kell töre- kedniök. hogy jól működjenek a gép­állomások, hogy megszilárduljon a kolhoz gazdasága. A vidéki komszomo- li.sták elé kitűzött nagy feladatok kö­telezik a párt embereit is, hogy a fia­talokat munkájukban állandóan támo- ga.ssák. Fontos itt, hogy a fiatalok se- ^séeére olyan tapasztalt ember és vezető jöjjön, aki türelmes tanításá­val neveli az ifjúságot. Múlt éven a „Jauna Dzive” kolhoz Komszomol-titkárának Ausztra Egri- tet választották meg. A fiatal lány komolyan elhatározta, hogy a fiatalok bizalmát kiérdemli, hogy a fiatalok szervezeti életét átszerverci és megszi­lárdítja. Nagyok voltak sr tervek, de ez még nem volt elég. Sok tanulásra és tapasztalatra volt szükség, és ez Ausz­triánál hiányzott. Első lépéseit ezért nem koronázta siker. De munkájában a fiatal titkárnő nem állt egyedül, segítette a párt. Több pártgyűlésen foglalkoztak a Komszomol problémái­val és nem egyszer a legkisebb rész­letekig megtárgyalták a problémákat. Ennek köszönhető, hogy a kolhoz Komszomol szervezete megerősödött. A kolhoz fiataljai ma már tevékenyen belekapcsolódnak minden akcióba, az ú.i termésért folytatott harcba. A bri­gádszervezésnél. a vetési munkálatok­ban mindenütt ők állanak az élen. A kolhoz minden munkaszakaszán kom- szomolisták az elsők, akiknek szorgos munkájukkal sikerült javítani a kol­hoz eddigi eredményein. A fiatalok a kultúréletet is átszervezték. Ma már A kolhozok megszilárdítása falusi KomszomoJjaink legnagyobb feladata V. Kramte a Litván Komnmnista Párt Küzpo^nti Bizottságának titkára ■¥■ adata eHJsegiteni saját kolhozuk gaz­dasági életének megszilárdítását. Je­lenlegi nagy feladatuk az állattenyész­tés és a földművelési munkálatok ál­landó ellenőrzése, a szántás és vetési munkálatok, megszervezése, Mksurin- laboratóriumok berendezéseinek elő­segítése és a vidéki kultúrotthonok építése. A Komszomolnak különösen ott van nagy jelentősége, ahol m^g nem működik a helyi pártszerveze't. Itteni feladatuk szorosan bekapcsolód­ni a kolhoz gazdasági életébe; har­colni a napvobb gazdaságosságért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Ma már nem képzelhetjük el a kol­hoz életét tapasztalatok átvétele, tanu­lás nélkül. A kolhoz fiatal munkásai­nak állandó tanulásra van szükségük. Sajnos, a fiatalok között mostanáig még sok olyan van, akik eddig még nem végezték ei hároméves gazda.sági iskolájukat. Sokan az első év végén otthagyták a tanulást. A hiba ott volt, hogy a hallgatóságnál előadások nem találtak visszhangra. Nem keltettek fel elegendő érdeklődést. Keveset tö­rődtek a hallgatók ellátásával is. A komszomolistákra ezen a téren is nagy feladat vár: megszerettetni a fiatalok­kal a tanulást. A litván kolhozok dolgozóira komoly munka vár. Most van az aratás. Tud­valevő. hogy a munkában a legkisebb késés nagy károkat okozhat. Azért minden erőt és főleg minden fiatal erőt az aratásnak kell szentelni. Sokat segíthetnek a fiatalok: például ifjúsági brigádéi létesíthetnek a termés elszál­lítására, előkészíthetik a régi magtá­rokat, kezelhetik a villamosított gépe­javában folynak a kultúrelOadások. a » viták, és olvasókonferenciákat szer- ' veznek. Különös figyelmet érdemel a val- szkói kommunisták nevelőmunkája. Itt a párttagok állandóan segítik a vi­déki Komszomol-csoportokat. Beszél­nek a szemináriumokon, eljárnak a gyűléseikre, egy-egy kolhozban néha több napot is töltenek, főleg ott, ahol még nem működik a pártszervezet. — Munkájuknak megvan az eredménye. A fiatal komszomolisták segítik a pár­tot. Nagy érdemük van abban, hogy a valszkói körzet elsőnek teljesítette az állam által előírt állattenyésztési ter­vet. Ezen a vidéken példásan működik a párt és a Komszomol. A komszomo­listák munkáját gyakran megvitatják a járási pártbizottóíg tagjai üléseiken. Ülésükön nermégiben beszéltek a Komszomol támogatásáról. A gyűlés határozata az összes pártszervezetet ismételten felhívja a Komszomol fia­taljainak nevelésére, tanítására, mivel még ezen a téren állandóan komoly hibák fordulnak elő. A pártnak szün­telenül segítenie kell a komszomolütá- kat. mert a fiatalok nevelése nem má­sodrangú, hanem elsődleges feladata a pártnak. Nem elég csak megítélni a komszomolista gyűléseken elhangzott beszámolókat, ahogy azt snkan téve­sen hiszik. A párt fő feladata megszi­lárdítani a Komszomol politikai életét. Most a párt legnagyobb feladata az, hogy segítse a fiatalok kezdeményezé­sét, nempedig hogy gátolja fe,>lődésü- két. A komszomolisták legnagyobb lel­ket, Mindezzel hozzájárulnak az új kenyér biztosításához. Köztársaságunk a Szovjetunió kor­mányától az új mezőgazdasági gépek­ből bőven kapott. Földünkön, ahol azelőtt kézzel arattak, ma kombájn­jainkkal és más különböző aratógép- pel aratunk. A kombájnosok között scJ< a kemszomolista. A munkában ezeknek kell jó példával elöljámiok. El kell érnünk, hogy a fiatalok között a szocialista munkaverseny eszméje egyre jobban terjedjen. Hogy a Komszomol munkájában még szebb eredményeket érhessen el, ahhoz állandó politikai nevelésre van szükség. Ha a mi ifjúságunk boldogan bele kell kapcsolódni a Szovjetunió erős szervezetébe, amely semmiképen se nyújt lehetőséget arra, hogy a párt sorait bármilyen reakciós elem meg­bonthassa. A Szovjetunió Kommunista Pártja a marxizmus-leninizmas elsajátításá­ban lépten-nyomon segíti a fiatalokat. A szovjet hazafiasság szellemében ta­nítják ifjú.ságunkat szeretni hazájukat és a Szovjetunió népeit, ök küldik pártiskolába a komszomolisták leg­jobbjait, szemináriumokat vezetnek, új szocialista embereket neveinek pro­pagandistáknak. Ennek ellenére a páitiskolákban is vannak még hibák. Ezek kiküszöbölése i a komszomolistákra vár. Néhány szót még az agitációs mun­kánkról. Ezen a téren sajnos nincs mivel dicsekednünk. Ez nálunk kam­pány módra folyik, a másik hibánk pedig az hogy előadóink nagyon szá­razán minden átérzés nélkül adnak elő. — A komszomolistáknak ezek el­len a hibák elten kell felvenniök a harcot. Nekik kell a fiatal fiúkkal és leányokkal beszélni arról, hogy ho­gyan élnek a kapitalista államok fia­taljai. Milyen volt az élet Litvániában azelőtt és milyen mo"t. Reméljük ezek után majd ifjaink még jobban fogják szeretni Litvániánkat és még jobban értékelni -fogják tudni mindazt, amit a párttól kapnak. Litvánia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának V. ülésén szó esett arról, hogy a Komszomol még mindig kevés figyelmet szentel annak, hogy a fiatalokkal megkedveltesse kolhozunkat. Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy több fiatal fiú és leány közvetlen a hétéves vagy a középisko­la elvégzése után elhalja a szülő­faluját. Sokan úgy gondolják, hogy „művelt” ember a falun nem élhet, hogy ott nem használhatja fel tudá­sát. Ez plédig azért van. így, mert is­koláink még mindig nem kapcsolják össze az elméletet a gyakorlattal. — Diákjainknak nem ma^arázzák meg kellőképpen a falu fontosságát. Kolhozainknak, amelyek a l^újabb módszerekkel dolgoznak, tóaktorállo- másainknak, amelyek a legmodernebb gépiekkel vannak ellátva, művelt szak­emberekre van szükségük. Dolgozni vágyó ifjainknak itt van igazán alkal­muk tudásukkal emelni falu,fának élet­színvonalát. Litvánia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Járási Párt Bizottság arra törekszenek, hogy a Komszomolt az új tagok állandaón irá­nyítsák, tanítsák, neveljék, és a Kom­szomol az ÚJ tagok nevelésében fá­radhatatlanul végezze munkáját. — Szervezze a falu fiatal erőit, hogy a kolhozok megszilárdításáért a falu dolgozóinak szebb életéért harcolhassa­nak. (A KMHsaomolszkája Pravdából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents