Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-05 / 49. szám

1955. aiigusztus S. ■KíufiúsAb R EÄOÜ. oo aa _________ _______oo______________ ■»■ai. 16 óra 10 perc az idő Á stadionba fehérbe öltözött ifjak harsonákkal vonulnak be. Megállnak. A harsonák éles hangja a találkozó megnyitását jelzi. Hosszú taps követ­kezik. A zenekar indulókat kezd ját­szani. Feltűnik a találkozói menet ele­je. A IV. VIT jelvényét viszik. Utána zászlóerdő következik: a világ minden népének zászlai. És máris itt az első küldöttség. A népi demokratikus Al­bánia szabad ifjúságának küldöttei. Üj életükről jöttek beszámolni. El­mondani, hogy az albán ifjúságnak so­hase volt olyan élete, mint ma. Amint nézzük őket, önkéntelenül hősiességük jut eszünkbe. Először is a munka frontján aratott győzelmükre gondo­lunk Erről beszél az a tény is, hogy Aibánta összes sztahanovistáinak 30 százalékát Ifjak képezik. Így monda­nak köszönetét népi demokratikus kor­mányuknak, pártjuknak. .A következő delegáció, a román ábé­cé szerint: Algir, Argentína, Ausztrá­lia, .Ausztria. Mosolygós arcuk határ­talan örömükről beszél. Örülnek, hogy találkozhatnak, hogy elbeszélgethetnek azokkal a fiatalokkal, akik már szaba­dok. Elmondhatják hazájuk ifjainak rehéz életkörülményeit. Beszámolhat­nak otthonukról, a kapitalista és gyar­mati országok könyörtelenül kizsák­mányolt népeinek életéről. Algír ifjai életszínvonalukról fognak beszélni. Nehéz, könyörtelen a francia gyarmatosítók politikája Algírban. A Vllágifjúsági Kongresszuson Machfuda arról beszélt, hogy Algírban 1,800.000 gyerek nem járhat iskolába, mert a francia gyarmatosítók iskolák helyett inkább börtönöket építtetnek. Börtö­nökbe zárják az algíri nép legjobb fia­it, mindazokat, akik szót mernek emel­ni a nép szabadsága és függetlensége mellett. Hiába nő fel a kis algíri gyer­mek. írástudatlan, kitanulatlan marad. A munkanélküliség yár rá. Egy mező- gazdasági munkás, aki látáetól-vaku- lásig dolgozik a mezőn, három kilo­gramm kenyér értékű bért kap. Értjük tehát, hogy miért jöttek Al­gír ifjai a Találkozóra, Ezt mind-mind el akarják itt mondani. Tudják, hogy itt az életükről, boldogság tikról van szó. Csakis így, közösen az egész vi­Hen ri Martin S7,ahad ! Henri Martin vasárnap reggel 7 óra­kor kiszabadult a meluni fegyházból. Azonnal Párizsba utazót*, ahol első útja a „l’Humanité” szerkesztőségébe vezetett. Ahol Duclos elvtárssal, a francia kommunista párt titkárával, Maurice Kriegel-Valrimont elvtárs Központi Bizottság tagjával, továbbá Elsa Triolettel és Aragonnal találko­zott. Henri Martin a következő nyilatko­zatot tette a l'Humanité számára: — Ma reggel óta szabad vagyok. — Óriási öröm tölt él ebben a pillanat­ban. Meleg üdvözleteimet és hálámat fejezem ki mindazoknak, akiknek ki- sznbad:tá,somat köszönhetem. Szívből jövő köszönetét mondok mindnyájuk­nak. Köszönet a „Henri Martin védel­mére alakult bizottságok”-nak, ame­lyek oly nagy odaadással folytatták ezt a kampányt: köszönet a „Népi Se- gély”-nek és az összes demokratikus szervezeteknek, elsősorban pedig a Francia Kommunista Pártnak, amely minéemt megtett kiszabadításomért... — Azok, akik kiszabadításomért harcoltak, — folytatta, — azért küz­döttek, mert tudták, hogy nem voltam bűnös. Az igazi bűnösök azok, akik to­vább folytatják a metnami háborút. Még erthébben, mint valaha, kiáltom egész Franciaországgal együtt: „Békét Vietnamnak.” Henri Martin szabad! Dalba szökken az öröm valamennyi ország ifjainak és leányainak ajkán, akiknek gondolatai most a bukaresti 'Hlágifjúsági Talál­kozó felé szállnak. Henri Martin saa- bad' É1I5 bizonyítéka ez a munkásosz- j tály, valamennyi demokrata és a nép- ; tömegek együttes akciója eredményes- | ségének ... É.s most a fresrtesi börtön \ foglyaira gondolunk, akiket szintén ki 1 kell szabadítani. És ha annak az érté­kes fáradozásnak következtében, ame- ! b,»et Henri Martin kiszabadítása je­lent. a népi tiltakozás még erősebbé válik, rövidesen szabad lesz Alain Le Lea, Lucien Molino, Andre Stíl, Guy Ducolone és Paul Laurent is. ' lág ifjaival harcolhatják ki ők is sza­badságukat. Az „Augusztus 23"-stadionra új kül­döttek érkeznek: Togo, Francia-Szene- gál, Nigéria, — olvashatjuk a transz­parenseken. Ébred már Afrika. Ébred sok száz éves szörnyálmából. Üj haj­nal. a szabadság hajnala virrad rájuk. Ezen szabad hajnal kivívásához' jöttek most Bukarestbe új erőt gyűjteni. Újra felzúg a taps. Győzelmes a sza­bad Kína hős ifjainak az útja. Ezt a küldöttség tagjainak az arcán is látni. Ez már egy új Kína, példakép. Minden elnyomott nép példaképe. Az élen leng a Népi Demokratikus Kína zászlaja. Leng győztesen, friss erőt adva, su­gározva a világnak. A fiatal kínai kül­döttek hazájuk jelvényét viszik. Nagy vörös zászlók Mao Ce-Tun elvtárs ké­pével. Utána halványkék zászló fehér galambokkal. A többi küldöttek szere- , tettel üdvözlik őket. Lelkesen integet- j nek feléjük. Üdvözlik őket és sok-sok j sikert kívánnak hazájuk, a Népi De- ' mokratikus Kína felvirágoztatásában, i a szocializmus építésében. Viharos, szűnni nem akaró tapssal üdvözlik a dicső szovjet ifjúság kül­döttségét, a hős Komszomoi legjobb­jait. Sokáig tart a felvonulás, míg az egész világ 85 millió ifjainak a kül­döttei elvonulnak a főtribün előtt. | A felvwiulás után egy fiúkból és Iá- | n.vokból álló küldöttség a tribün elé | megy, hogy átadja a találkozó küldőt- ' teinek az üdvözletét. Jacques Denis lép a mikrofon elé, é^ a DIVSz nevében a IV. Világifjúsági Találkozót megnyitja. Üdvözli a delegátusokat és a jelenlé­vőket, sok sikert kíván nekik a kultúr- és sporteseményekhez, majd felkéri a Népi Demokratikus Romá.nia nagy nemzetgyűlés elnöksége elnökét, dr. Petru Grozát, hogy tartsa meg üdvözlő beszédét. A találkozó zászlóját a DIVSz him­nuszának különböző nyelvén való fel­zengése közepette felhúzzák a stadion­ban elhelyezett magas árbócra. Utána sok ezer galamb száll fel a levegőbe, hogy szétvigyék Románia minden fa­lujába, városába, a IV. Világifjúsági Ta- i Idlkozó megnyitásának a híréL I Jacqes Denis, a DIVSz főtitkárának beszéde Kedves testvéreim, kedves barátaim! A IV. Vüagifjúsági Találkozó elnök­ségének és a Nemzetközi Diákszövet­ség nevében üdvözöllek benneteket a IV. Világifjúsági Találkozón. A világ minden részéről jöttetek Bukarestbe. Hegyen, völgyön, tengeren keresztül érkeztetek ide, hogy kifejezhessétek közös vágyatokat — a békét. Ti kép­viselitek millió fiatal barátainkat és testvérünket, akik munkájukkal hozzá­járultak e találkozó létrehozásához. Béke és szabadság a mi jelszőnk. Békét akarunk azért, mert nekünk a béke életet jelent, mert nekünk a béke jelenti a boldogságot, a haladást, a tudományt s a világ minden kincsét. Itt ezen a találkozón erősítsük ba­rátságunkat, ezen a találkozón, mely oly közel hozza egymáshoz az embe­reket. Itt mutatjuk be kölcsönösen kul­túráinkat, bemutatjuk sportképessé­geinket. Eljöhetett ide mindenki, ki­nek szívügye a béke. Most pedig ne­feledkezzünk meg azokról, akik szí­vesen jöttek volna, de különböző ne­hézségek miatt nem jöhettek. A fesztivál megnyitásakor, tudatosít­juk, hogy hozzájárultunk a világifjúsá­gának hagy egységéhez. Két hétig úgy fogtok élni, mint testvérek, összeis­merkedünk, kölcsönös személyi kap­csolatokat teremtünk és még vUágo- sabban fogjuk látni, hogy egy ügyért harcolunk a béke és a boldogság ü- gyéért. Világosabban fogjuk látni, hogy ugyanannak az- emberi társadalomnak vagyunk a gyermekei és hogy egyen- löjogunk van a boldogságra, független­ségre és a szabadságra. A mi összejö­vetelünk a béke hatalmas megnyilvá­nulása. Ismételten kijelentjük, hogy ezen az összejövetelünkön nekünk fiataloknak össze kell fognunk kéz a kézben fel kel! vennünk a megértés fonalát úgy, hogy közös ügyünk győzelmet aras­son. összejövetelünkkel bebizonyítjuk, hogy a különböző nemzetiségű fiatalok is egységben élhetnek, és annak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy államaink képviselői ilyen közös összejövetelen minden nemzetközi kér­dést békében elintézhetnek. A békés tárgyalásnak győznie kell az erőszak -;s intézkedések felett. Ez a mi meggyő­ződésünk. Azzal, hogy Itt összejöttünk, kifejezzük megdönthetetlen el­vünket: Minden fiatal erőnkkel e nagy cél eléréséért és győzelméért fogunk harcolni. , Kedves barátaim jiemrégen fejező­dött be a III. VUágifjúsági Kongresz- szus, amely nagy feladatokat tűzött ki a világ békeszerető ifjai elé. Azt kí­vánja tőletek, hogy mindnyájan béké­ben egyesüljetek, hogy a mi barátsá­gunk állandóan erősödjék, hogy győz­hessen a béke. Ebből a VIT Találkozó­ból, amelyet most megnyitunk, merít­sünk hát erőt e nagy cél eléréséhez. Éljen a IV. Világifjűsági Találkozó! Növekszik »z i’jú*ág ecysége — er értődik a DIVSz A DIVSz első kongreszusán, amelyet 1945-ben Londonban tartottak meg, 63 ország küldöttei vettek részt. 1947 augusztusában a prágai VIT-en már 70 ország ifjúsága képviseltette ma, gát. 1949 augusztusában tartották meg Budapesten a II. Világifjúsági Talál­kozót. amelyen 82 ország vett részt. Nem sakkal később, szeptemberben a DIVSz II. kongresszusán, arról tet­tek jelentést, hogy 72 ország 60 millió ifját képviselik a küldöttek. Ezen­kívül 29 ország küldte el megfigye­lőjét, s ígv összesen 188 ifjúsági szer­vezet volt jelen a kongresszuson. A budapesti kongresszuson újabb 16 if­júsági szervezet csatlakozott a DIVSz- hez.­1952-ben a DIVSz Végrehajtó Bi­zottságának oslói ülésén arról s-zá- moltak be, hogy 2 millióval növeke­dett a tagok száma, azaz 85 ország 72 millió fiatalja tartozik a DlV.Sz- hez. Ma a DlVSz-nek 75 millió tagja van. Tehát 8 év aiatt 45 millióval nőtt a DIVSz tagságának a száma. A bukaresti Világifjúsági Találko­zón, mely augasztus '2-án kezdődött, pedig már 102 ország küldöttei vesz­nek részt, Dr. Peíru Groza, a Román Népköztársaság najiy nemzetgyűlés elnöksége elnökének beszéde Drága barátok, a IV. Világil'júsági Találkozó résztvevői! üdvözöllek ben­neteket országunk fővárosában és sok szerencsét kívánok a béke és barát­ság jegyében lezajló IV. Világifjűsági Találkozó megnyitásához. A román nép boldog, hogy vendégül láthatja a vi­lág ifjúságának békegyűlését és ezzel maga is teljes mértékben résztvesz a béke és barátság további akciójában. A világ minden részéből összejötte­tek, különböző nyelven beszéltek, kü­lönböző ruhát hordtok, különböző po­litikai, filozófiai és vallási meggyőző- déstek van. Azonban valamennyien a béke és a barátság után vágyakoztok és a boldog élet utáta való vágy egye­sít benneteket Ebben a stadionban harmonäcusan 100 nemzet lobogója leng. A fesztivál minden egyes találkozója és megbeszé­lése vitathatatlanul azt bizonyítja, hogy I a világ ifjúsága között elérhető a ba- ! rátság és a jóakarat és a becsületes I emberek győzelemre viszik a béke és I barátság ügyét Ittlétetek alatt, országunkban meg­ismerkedhettek népünk vendégszerető leikével, megismerhetitek életszerete- tét és nagy békealkotásait. A mi né­pünk mindent elkövet a békeépítés, az életszínvonal emelése és a kultúra fej­lődése terén, hogy még szebbé és gaz­dagabbá tegye országunkat, hogy or- sz.iguink még nagyobb mértékben járul­jon hozzá a világ kultúrájához. Boldogak vagyunk, hogy tanúi lehe­tünk a nemzetközi békemozgalom ha­talmas megnyilatkozásának. Meg va­gyunk róla győződve, hogy nem léte­zik olyan megoldhatatlan nemzetközi jelentőségű kérdés, amelyet békés ú- ton nem lehetne megoldani. Drága barátok, sok sikerrel vegye­tek részt a fellépéseken és a sport- versenyeken a békéért és a barátságért rendezett nagy Találkozótokon. Hadd harsogja. Bukarestünk békeda- laitok melódiáit, hadd visszhangozzon táncaitok és sportjátékaitok vidámsá­gától. A román nép nagy lelkesedéssel kö­szönti nagyszerű összejöveteleket. V. Haritonov verse. Szabó Miklós fordítása, A. Novikov zenéje A föld ezernyi ■városa Ma minket küld ide. S nem szűnik ajkunkon soha A béke éneke. A szíveken új dal terem, új biztató szavú: Hát mondd velem Kiáltva: „Nem” Nem lesz több háború! Refrén Nem! Nem! Nem! Dobogja szívünk, míg dobogni t»iú! Nem! Nem! Nem! Nem akarunk több háborút! Ma önmagádnak megfogadd Nagy, tiszta esküvel, Hogy szíved mindig hű mmná S harcolni fog, ha kell. S békeharc Szent büszke harc, Hát bátran küzdj tornáén Nem vagy magad! Veled marad A széles nagyvilág! Refrén. A hű barátok szí'velt Ne járja át golyó! Ma erről zengjen égre itt E harcos induló. Mi dolgozunk S a csillagunk Oly lángolón tüzel, Ki arra néz, .Mindig merész S harcolni fog, ha kell... Refrén. Att. v»;»Nein,t Notn let több hi-bo-rű ^ Ml Nmi Do bni.)atll-vUnll,llll»do.

Next

/
Thumbnails
Contents