Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-08-05 / 49. szám
% IFIOS&G 1953. augusztus 5. A bukaresti „Casa Scanteia” sajtókombinát 180-tagú kultúregyüttesének két ifjú tagja. Hallod mit zeng?... Irta: P. Shahidi P. shahidi, az egyik legkiválóbb ifjú indiai költő, Észak-India egyik legelterjedtebb nyelvén, az urdu nyelven ír. A beke védelmében kibontakozó új kultúrálif: mozgalom egyik vezetője. Vénével a VIT kulturális pályázatára nevezett be: Mi vagyunk a tavaszi élet, De mi vagyunk az ősz, meg a tél is. Mi, az ifjúság. Mi vagyunk a lángízű boroknak lelke, Mi vagyunk a rózsák izzó illatárja. Mi, az ifjúság. Szívünkben vágyak tüzei lobognak. Ablakot, kaput tár nagy lélegzetünk. Leomlik a sötétség annyi gátja. Leomlik a gonosznak régi vára. Ha magasabbra emeljük fejünk. Mi, az ifjúság. Idegeinknek kényes drótjain Szikrák üzennek a dús véredényböl. Mint vasfolyam, mely tüztestben száguld. Ügy tündöklünk jövőnknek erejétől. Mi, az ifjúság. Hallod, mit zeng a hivatal, a gyár. Az iskola, a mezőknek smaragdja? Hallod, mit zeng minden, mit munka formált. Alkotott széppé, emelt a magasba? Hallod a dalt, az élet himnuszát? Legyünk hát büszkék!... Mi, az ifjúság! Mienk lesz majd a kertek ékessége. Hajnali fények lenge tánca és Miénk lesz majd az esték meghittsége, A végtelenné tágult emberész. Reszkess, sápadt pokolnak szelleme. Növekszünk mink is, mint az ifjú fák, Az igazságért küzdünk, a jövőért. Mi, az ifjúság! (Fordította: Antal Gábor) cuJ /Q III. IDilágtfjúsági kongresszus felktoása a világ ifjúságához: Egyesülni! Egyesülni! Es ismét egyesülni, hogy a tárgyalások diadalmaskodjanak az erőszak és a háború politikája felett! .Túlius 30-án este, a DÍVSZ tanács- i ülése után, megtartották a világiíjúsá- [ gi kongresszus záróiilését. Ezen az ü- lésen megválasztották a Demokratikus Ifjúsági Viiágszövetség új vezetőit. El- ' nőkké Brúnó Beminit (Olaszország), főtitkárrá Jacques Denist (Franciaország) választották. | .A kongresszus egyhangúlag fogadta | el azt a határozatot, amely jóváhagyja | a DlVSZ-nek a II. Világitjúsági kongresszus óta végzett munkásságát, valamint meg.szabja az ifjúság feladatait | a békéért és jogaiért vívott harcban, j A kongresszus ezután jóváhagyta a világ ifjúságához intézendő felhívását. { — Fiatalok! — mondja a felhívás. — Hozzátok fordulnak 106 ország ifjúságának és ifjúsági szervezeteinek képviselői, akik résztvesznek a 111. Világifjúsági kongresszuson. A Demokratikus If.iúsági Világszövetség meghívására találkoztunk Bukarestben és szabad vita során kicseréltük véleményünket azokról a kérdésekről, amelyek korunk egész ifjú nemzedékét foglalkoztatják. •Az álláspontok és meggyőződések különbsége ellenére, hogy a legkülönbözőbb irányzatú ifjúsági szervezetek képviselői vagyunk, kívánságaink és i érdekeink azonosak. Mindannyian azt akarjuk, hogy a különböző nemzetiségű és fajú ifjúság fiatal éveit ne sötétítse be a félelem és a holnap miatt érzett aggodalom; hogy mindenkinek legyen munkája és szakképzettsége, amely elegendő munkabért és méltó életet biztosít; hogy mindenki képességeit és tehetségét kifejlesztve tanulhasson; hogy mindenki üdülhessen; hogy mindenki megvédhes- se egészségét és erejét; hogy minden20 méteres viüanyújsé g a VlT-en Bukarestben a VIT napokon számos ünnepség sport- és kultúrfellépés zajlik le. Ezeknek az eredményeit óriás- villany-újság közli minden este. Az újságok N. Balescu-tér egyik legmagasabb épületére szerelték tel. Az újság 20 méter hosszú és másfél méter széles. Egyetlen betű nagysága megfelel egy középtermetű ember magasságának, a közölt hírek így nagy távolságról is olva.shatók. Az újság munkatársai telefon ö'sszeköttetésben vannak az események színhelyén lévő szerkesztőséggel. A hírek az eseménytől számítva öt-tíz perc múlva már meg is jelennek. Egv párizsi leány, aki mé^ soha nem volt színházban Panzs — ez a szó régen azt jelentette: a kultúrált nyugat fővárosa. A színház, a művészet, a szépség székhelye volt ez a város hosszú évszázadokon keresztül. De nem igy ma. Egy ú.i Párizs, a szépségét, kincseit százezrek elöl elrejtő főváros képe bontakozik ki előttünk Duvscelle Paulette párizsi lány ellieszélése nyomán. Pau- lettet a Fran'’ia Fiatal Lányok Szövetsége Bukarestbe küldte a Világifjúsági Találkozóra, hogy elmondja, miként élnek Franciaországban, Párizsban a 18— 20 éves lányok. Paulette „szerencsésnek” nevezi magát. Miért? Aziírt, mert állami iskolába járhatott, mert elvégezte a vegyészeti lechnikumot, „Szerencsés”, mert az állami iskolában — ez az egyetlen Párizsban — nem kellett tandíjat fizetnie. Az egyházi iskola tandíját — 15—18 ezer frankot (egy munkás havi keresete) — sohasem tudta volna megfizetni. Befejezte tanulmányait, de munkája még nincs és nincs egyetlen évfolyamtársának sem. Pedig már öt kérvényt adott be a különböző magánvállalatokhoz — de választ eddig egyikre sem kapott. Ez az egyik oldala Párizsnak — Paulette életének. De elbeszélése nyomán a szórakozó, vidám Párizst is megismerhetjük, azt, amely a Paulettek előtt I '■ zárva marad, amelyet ők soha-sem ismerhetnek meg. Duvscelle Paulette, a 19 éves francia leány még sohasem volt szlnház- oan. Egyetlen előadást sem látott, nem tudja, milyen egy színház belülről. Moziban is négy hónappal ezelőtt volt utoljára. Hogyan is mehetne el, hiszen egy mozijegy ára 300 frank, ő pedig nem dolgozik. De ha munkája volna is, két három órát kell dolgoznia, hogy egy jegyre valót megkeressen. Egy színházjegy ennél sokkal többe kerül, 1000—1500 frankba, amit egy munkás- 'ány nem tud megfizetni. Ha mégis elmegy színházba, azt meg kell koplalnia. Ilyen a francia fiatalok többségének élete — azoké a fiataloké, akik Fr-an- ciaországban születtek — tehát, akik a müveit Franciaországhoz tartoznak. De különösen jaj annak, aki Afrikában született és mégis Franciaországba kényszerül .— Az ilyenek — mondje Paulette — ezerszer elátkozzák születésük pillanatát és ha nem elég erősek, menthetetlenül elpusztulnak. Még visszautazni sem tudnak szülőföldjükre, mert soha sem keresnek annyi;, hogv az útiköltségre fus.sa. „Hivatásos” üzérkedők foglalkoznak a csalogatással, ami annyit jelímt, hogy elcsalják az északafrikaiakat Párizsbi, vagy más nagyobb városba, de előre kikötik, hogy fizetésük felét — legalább 10.000 frankot fizetnek a helyszerzésért, A munkára vágyók elfogadják ezt a feltételt. így természetesen alig marad néhány frank fizetésük. Szállást csak úgy kapnak — ki fogad be színes bőrűt? — ha napi bérüket kifizetik érte. Heten-nyolcan alszanak egy szobában. Ha az egyik felkel, helyét a- zonnal elfoglalja társa, aki addig ülve aludt, valamelyik sarokban. •A munkálatok kifogyhatatlanok olyan ötletekből, amelyek nagyobb hasznot biztosítanak számukra. A 18 éven aluliak húsz százalékkal kevesebb bért kapnak, a nőknek kevesebbet fizetnek ugyanazért a munkáért, mint a férfiaknak. Mind ezt a „szabad és művelt nyugat küldöttének elbeszélése nyomán jegyeztük fel. Ez a szabad nyugat kOi-- kedik kultúrájával, felsőbbrendűségével. De Franciaországban is évröl-évre nő az ellenállók száma. A fiatalok — Paulettek és társaik — harcolnak jogaikért. .A bukaresti VIT-re 3.500 fiatal utazott. Többen is mentek volna, de minden eszközzel akadályozták utazásukat. .A békeharcnak, az igaz.ságnak azonban nem kell útlevél. Balassa István. kinek reális lehetősége legyen a családalapításra, békében és boldogságban élni; hogy mindenkinek joga legyen résztvenni országa társadalmi és politikai életében. Ifjúság! Mit kell tennünk, hogy álmaink valóra váljanak? Egyesülni! És ismét egyesülni! Minden ország fiataljainak és a lakos.ság minden rétegét képviselő ifjaknak testvéri, békés szövetsége hatalmas erő a fiatal nemzedék követeléseinek és óhajainak megvalósításáért folyó harcban. Hogy igazán összebarátkozzunk, jól kell ismernünk egymást. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy különböző országok ifjúságát a legszélesebb- körű kulturális és sportkapcsolatok fűzzék egybe, távolítsuk el minden a- kadályt és nézeteltérést, amelyet a béke ellenségei felhasználnak, hogy megosszanak minket. Egyesüljünk, hogy megvédelmezzük jogunkat a boldogságra, jogunkat az örömre, egyesüljünk, hogy útját álljuk a gonoszság erőinek! A háború, a fegyverkezési hajsza, a függő helyzet veszélyezteti az ifjúság jogainak megvalósulását, míg az emberiség haladása mindinkább lehetségessé teszi ezeknek a jogoknak megvalósítását. A háború — ifjú életek millióinak pusztulása, lerombolt lakások, megsemmisült remények. A fegyverkezési hajsza — hadihajókat jelent iskolák helyett, repülöerő- döket, házakat, haditámaszpontok betonját virágzó mezők helyett. A függőhelyzet — a haza kirablását jelenti, azt jelenti, hogy a fiatalok külföldiek rabságában vannak saját hazájukban. Fiatalok! Felhívunk benneteket, hogy a rátok jellemző erély- lyel vegyetek részt abban a világméretű hadjáratban, amelyet a Béke-Vi- lágtanács indított a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, valamennyi jelenlegi háború és a népek függetlensége elleni agresszív cselekmény megszüntetéséért. Ugyanilyen energiával leplezzük le azokat, akik akadályozzák a tárgyalásokat, nehezítik a kölcsönös megértés elérését és többre becsülik az ágyúk hangját az értelem hangjánál. Szükségesnek tartjuk követelni, hogy minden nép — kicsi vagy nagy, akármilyen fajú legyen is — szabadon vá- laszthassan meg életformáját és a maga részéről tartsa tiszteletben azt az életformát, amelyet más népek szabadon választottak. Minden erővel arra törekszünk, hogy a tárgyalások szelleme — amely felüdítette a nemzfltközi légkört, amely reményeket ébresztett szívünkben — győzedelmeskedjék az erőszak és háború sötétsége és fojtó sötétsége felett. A világ ifjúsága kitörő örömmel értesült a koreai fegyverszünet megkötéséről, amely bizonyítja, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket rendezni lehet békés úton, tárgyalások útján. Egyesüljünk, hogy ifjú erőnkkel a béke nemes ügyét szolgálhassuk, vegyünk részt a népeknek a tárgyalásokért, a kölcsönös megértésért és a békéért indított mozgalmában! Erre a harcra hívunk fel benneteket, fivéreink és nővéreink, barátaink és elvtár.saink! Egységgel a békéért! Békével a boldogságért! Előre, világ ifjúsága! A békéért, a barátságért, a ragyogó jövőért! Jacques Denis zárószava után a Ili. Világ Ifjúsági Kongresszus befejezte munkáját. Az ifjú szovjet művészek üzbég tánccal köszöntik Bukarestben a világ ifjúságának kUldötteh.
