Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-01 / 48. szám

6I IFlOSáG 1953. auousrtus A francia VIT küldöttek fogadása Svájcban, Ausztriában és Magyarországon A népi demokratikus országok VIT küldötteinek útja diadalút. Csehszlovákia ifjúsága is forró kereteiét, harcos békeakaratát viszi a világ ifjúságának Buka restbe Ütjük diadalmenet, ame­lyet virágesO övez. Nem így a frdhcin lányoké és fiúké, akik három karritalista országon utaz­nak keresztül. Ütjük igazi cél­ját nem mondhatják meg. mert börtön, munkanélküliség várna rájuk. De nem elég. hogy hazá­jukban tiltakozniok kell. hanem útjuk nagy részén is el kell ta- gadniok küldetésük célját, mert kidönben sohasem érnék el a iV. VIT városát. Egy üyen utazás történetét mondta el Josefine. párizsi var­rónő a Francia Fiatal hányok Szövetségének tagja: P árizs: Itt kezdődik az uta­zói. A varroda vezetője nem akarja szabadságra engedni, ezért fizetés nélkül kénytelen elmenni. Ütjának bevallott cél­ja: francia fürdőimrosba utazik nyaralni barátnőjével. Básel: A svájci határállo­más. Annak a Svájcnak első vá­rosa. amely ragyogó szépségé­vel, csodálatos tájával elbűvöli az idegeneke — de csak akkor, ha gazdagok Josef inenek és társnőjének nincs sok pénzük. — ezért rideg, barátságtalan a fogadtatás is. Svájci katonák, csendőrök és a vámhatóság em­berei fogadják a küldötteket ..megkülönlöztetett figyelem­mel”. Annyian vannak,' hogy egy-egy kocsiban több az ellen­őr, mir- az utas. • Kérdések özöne zúdul rájuk, egyetlen céllal: kifürkészni, ho­vá mennek, mit akarnak, hátha elszólják magukat és akkor ki­tűnik róluk, hogy „felforgatok” Az 0 szemükben mindenki fel­forgató. minden ; gyanús, aki a VIT-re megy. Itt bűn. meg- bocsáthatatl'’ hűn a VIT-re va­ló utazás. — Honnan jött? — hangzik a kérdés. — Párizsból — szól a felelet, aztán pergőtilzszerúen vallatják az utazókat. — Hová megy? Ausztriába. — Ott hm:i? ■— Bécshe. ■— Ott hová? — A francia szállodába — Mit csinál ott? — Kevés a pénze, nem mehet szállodába. — Már ki van fizetve, várnak bennünket. — Nem Bukarestbe utazik? ■ — N em! — A VIT-re utazik? — Nem.' Most még kiforgatják csomag­jaikat, átkutatnak mindent, ide- oda tologatják a vonatot, elké­sik a csatlakozást. így utaznak tovább. Buchs: Svájc és Ausztria határa. Francia és amerikai <ca- tonák sorfala. Üjabh kereszt­kérdések, újabb kutatások, ide- oda tologatják ixLsúti kocsiju­kat, ismét lekésik a csatlakozást. Fegyver, szurony, egyenruha, amerikai, angol osztrák csendő­rök, katonák kérdései, faggatá­sai következnek. Itt is megbo­csáthatatlan bűnnek számít a VIT-re ••tazni, tehát tovább kell tagadniok az út célját. H e g y e s h a ’ 0 m: Magyar határállomás. A Marseillaise, a francia nép himnuszának patto­gó ütemére gördül be a szerel­vény a kis állomásra. Ez annyi­ra meghatja Josefine-t és tár­sait, hogy könny szökik a sze­mükbe. de mosolyognak. Otthon úton-útfélén hazud­tak a „vörös terrorról” — nem hitték, de most mégis idegenül, kíváncsian tekintgettek ki a.z ablakon. Itt is van vámvizsgá­lat — de mennyire más, mint eddig. Kérdeznek itt is, de mit? — Hogyan utaztak eddig? — Nem akarnak pihenni? Puskás, szuronyos „utazás” helyett, fiatal lányok és fiúk kedves mosolya fogadja a fran­cia varrólányt és társait. Né­hány perc telt csak el de már ismerkednek. „Beszélgetnek” — -persze, sokan csak mutogatnak. Így igyekeznek megérteni egy­mást — a francia és a magyar ifjúság képviselői. Vendéglátás, közös tánc. ének­lés, — így telnek a várakozás percei. Könnyes, megható a búcsú. Megölelik egymás-f a francia és a m,agyar fiatalok, kendőiket, sapkájukat lobogtatják. — Viszontlátásra, szeri'usz] — hangzik a magyar és francia kiáltás és Josefine még hozzá­teszi: — Sohasem felejtünk el ben­neteket mnayar barátaink Az Ob a világ egyik legna­gyobb folyója. Az Altai hegy­ségben ered és Szibéria széles sikságiain keresztül. délről északra folyik. A hatalmas fo­lyam óriási erdőségeken és mo­csaras vidékeken keresztül veszi útját, Kondinszkoie város után a taiga állandóan világosabb és ritkább lesz. Először eltűnik a lucfenvő. aztán a cédrusok és végül a vörösfenyt! és a burfa És amikor az C'j folyó átlépi a sarkkört, akkor már csak üt­ött bukkan fel egv-egv nyírfa De természetesen nem a magas nyírfák, mint amilyeneket Kö- zép-Európában találunk. Itt a 66-os ‘zélességi fokon a nyírfák a földön kúsznak, nehogy a ne­ves sarki szeleknek legyenek kitéve. Az északi Jegestengemél az Ob folvó torkolatánál, északra fekszik Jamal félszigete. A „ja mai" -SZÓ a bennszülöttek nyel­vén annyit jelent mint a „vi­lág vege”. És valóban. Itt a 72-ik szélesség! fokon minden növény­zet megszűnik Tovább északon már csak végtelen hómezfik kö­vetkeznek és a jéghegyek örök hallgatása. A jég és fagy mesés világa lát.szó!ag minden élet nélkül És mégis laknak itt- emberek. Nemcsak hogv laknak, hanem dolgoznak és kultúréletet élnek A Nagy Októben f'orradalom előtt Jamal félszigete tényleg a hallgatás birodalma volt. Hiszen Rudyard Kipli >, angol iró is komoly arccal azt állította, hogy a 66-ik szélesség! fokon túl már nem létezik kul túrélet. Ezen a határon túl —- az angol nézet szerint — már nem lehet betar­tani az emberi és jogi törvénye­ket, itt már csak az ököljog lép életbe. Ugyanúgy mint a jeges­medvék között, amelyek az óriási jéghegyek között remt.k jégpalotáikban laknak. Az utób­bi 10—20 év megmutatta, hógy Kipling az „elméletét” angol hi­degvérrel az ócskavassal együtt félredobhatja. Természetesen, amit nem tudott keresztülvinni a kapitalizmus és az orosz cár — azt az első szociali.sta állam, a Szovjetunió bebizonyította. A Szovjetunió sok különböző nemzetiségű egyenjogú nemzet­ből áll. Ezekhez a nemzetekhez tartozik a Komi nemzet is. — 1917-ig. a forradalomig, néhány tudós-kutatón kívül senki .se tudott létezéséről. Senki se tu­dott arról a maréknyi félvad emberről, akik a babonák bűv­körében éltek és néhány minden hájjal megkent varázsló, úgyne­vezett ..samany” uralta őket. — Senki se tudott erről a marék­nyi emberről, akiknek seitel- mük se volt az írásról szőrme­Az iráni ifjúság népi táncokat gyakorol a IV. VIT-re való indulás előtt. Pheiiiaiiban ünnep«éget rendeztek a fegyverszünet alkalmából Phenjan, a hős város ünnepi díszt öltött. Már reggel óta a város felé vonultak a vállalatok munkásai, a falvak parasztjai­nak és a hivatalok alkalmzottai- nak oszlopai. Pontosan 12 óra­kor megjelent a dí.szemelvényen Kim Ír. Szén marsall, a Koreai Munkapárt központi bizottságá­nak elnöke és a néphad.sereg főparancsnoka. Beszédben is­mertette a fegyverszünet meg­kötésének jelentőségét és rámu­tatott azokra a győzelmekre, amelyeket az imperializmus el­len folytatott három éves harc­ban arattak. Hangsúlyozta, hogy megvédelmezték a Népi Demok­ratikus Köztársaságot és most minden erőt az újjáépítésre szentelnek. A beszéd utón több órán át tartott a dolgozók díszfelvonu­lása. A lányok .virágot szórtak a diszemelvényre, ahol a had­sereg hősei foglaltak helyet. — Este 124 löveg 24 dísz.sortüzet adott le a győzelem emlékére. Bukarestben megkezdődött a DlVSz kongresszusa Július 28-án Vuo Quan viet­nami küldött felszólalásával megkezdődött a DIVSz harma­dik kongresszusa. A nap folya­mán felszólaltak még a többi nemzetek ifjúságának képviselői és felszólalásukban harcukat fe­jezték ki a háború ellen és hi­tet tettek a béke és a jobb élet megvédése mellett. Megbukott a De Gasperi kormány Jýlius 28-án az olasz képvi- seloházban a kormány iránt va­ló bizalom szavazásakor De Gasperi kormánya vereséget ■szenvedett. A koimány ellen 282 képviselő szavazott és a szavazás eredménye után De Gasperi miniszterelnök kedden este Einaudi köztársasági elnök­nek benyújtotta a kormány le­mondását. A román ifjúság munkával készül a VIT-re A román ifjúság büszke arra. hogy hazájukban rendezik meg a 'VIT-et. ,Az .ország területén 18.345 VIT-előkészitö bizottsá­got választottak és több mint 350.000 különböző foglalkozású fiatal és idősebb tag tevékeny­kedett a bizottságokban bu­karesti épitőtelepeken 4 OQO bn- gádos, a fővárosi ifjak és idő­sebbek százai és ezrei dolgoz nak. Eddig több mint 784.000 munkaórát dolgoztak le Foga- rasró! is több mint 110 ifjú ■’■“r- kezett Bukarestbe, hogy önkén­tes munkájukkal elősegítsék az ,A ugii.sztus 23” stadion építését. Aradról, Nagv'váradról. Otohán- ból is szám.os ifjú érkezett Bu­karestbe a VIT épitkezésekhez. Az egész ország területén 700 ezer ember vett részt a faiii- szépitési akciókban és 7 millió önkéntes munkaórát végeztek el. A könnyűipari munkások a VIT tiszteletére sok teiméket a DIVSz és a NDSz címerével, a VIT jelvényével és Románia nagy szocialista építkezéseinek és fésüli tájainak képeivel diszi- tették. Sok nyomottmintájú kel­mén különböző nyelveken ez a szó olvasható Béke. Külpolitikai matiyarázatok A Szovjetunió tervjelentése A napokban tette közzé a szovjet Stati.sztikai Hivatal a Szovjetunió legutóbbi időszaká­ra vonatkozó tervjelentését. — Minden ilyen jelentes részünkre nagyfontosságú. Mégpedig azért, mert ezen keresztül is láthat­juk. hogv erősödik a béke or­szága hogy erősödik a béke ügye áitaláhan az egész világon Ez alkalommal megtudtuk azt hogy a jelentés előtti időszak­hoz képest az egész termelés a Szovjetunióban 10%-kal emel­kedett. Nagy büszkeség ez szá­munkra. 10%-ak több szénnel vas.sal és acéllal gazdagabb a béke Országa. De az általános emelkedést mutató számok n~el- lett megtaláljuk azt is', hogy ho­gyan emei'-edett a dolgozók életszínvonala is. A kommuniz­mus építése n°m öncél, csak úgy valósulhat meg, ha "ugyan­akkor a dolgozók életszínvonala is állandóan emelkedik, ilyen tekintetben is hatalmas eredmé­nyeket látunk. A le'entés b“sz-i- mol arról, hogy a jelentés előtti időszakhoz képest a szovjet dol­gozók egy harmaddal több húst, egy negyeddel több cukrot. 75 százalékkal több autót vásárol­tak A számok önmagukért be­szélnek. A washingtoni tárgyalásról Pár napjial ezelőtt fejeződött be Washin^onban a három nyu­gati külügyminiszter értekezle­te. Az értekezlet befejezése után kiadott jelentés — mint mindig — földöntúli egyetértés­ről számol be a három nyugati hatalom között, A tárgyalá.sok titkosak voltak, így nem sok szűrődött ki a világközvélemenv tudomá.sára. Egy-két dolgot azoni|Jn már most is meg lehet állapiiani, t. i. a záróközlemény kimondja hogy az'ősszel egybe kell hívni a négy naevhataíom külügymnisztereinek - a találko­zását Tehát meg kel! kezdeni a régóta várt tárgyalásokat a Szovjetunióval. Mit látunk eb­ből a tényből, ha figyelembe vers/ük n/< hogv az USA ez ■-|. len eddig mereven elzárkózott, csak Anglia és Franciaország szóit melle Láthatjuk azt, hogy az USA-nak engedni kel­lett két európai paitnere kíván­ságának. és bele kellett nyu­godnia hogy a vitás nemzet­köz. kérdé.seket tárgyalá.sok út­ján kell megoldani. Talán a két európai külügyminisztei egy­szerre magától megváltozott volna, hogv már előbb is a tár­gyalások mellett .szállt síkra? — Eriül szó se lehet. Franciaország és Anglia kül­ügyminisztere egyszerűen nem tudott elmenni az angol és fran­cia nép általános és hatalmas kívánsága mellett hogy a né gyűlöli a háború gondolatát e kívánja a vitás kérdések ,en dezését a tárgyalóa-sztal mellet' Ennek a kívánságnak ereje ha tott a két nyugateurópai kül ügymimszterre és ezelőtt a ki vánság előtt ha tetszett ha nerr meg kellett hajolni még Was hingtonnak is. Érdekes azonban az. hogy mi ért pont ősszel lehet összeü'n a négy nagyhatalomnak és mi ért nem most. Kinek az óhaji volt ez? Bármennyire is titko volt a tárgyalás, mégis minden ki tudja, hogy ezt a kikötést hogy csak ősszel, csak az US/ követelhette. A kérdés mos már csak az Lhet hogy miért' Ha arra gondolunk, hogy Nvu gat-Németországban szeptembei 6-án tartiák a választá.sokat. ak kor a kérdés már m^’o is var oldva. Dulles nem akarta £ tárgyalá.st ezért előbb nehogj ez zavarja Adenauert a^ válasz­tás lebonyolításában. Az U.S.A — mint előbbi besz.ámolónkbar a német választá-sokról már em lítetiük — mindent feltesz erre a kártyára az említett okok mi­att Még Adenauer is. aki egy­más után zavarta követeit, hol Londonba, hol pedig Washing tonba, hogy nevében tiltakozza nak a tárgvalások ellen, mos megváltoztatta taktikáját és f is kiállt a tárgyalások felvétele mellett. Mert látja a nyugat-né- met kérdés békés hangulatát melyből azt a következtetési vonja le. hogy nem lenne jó £ választás szempontjából ezzel az általános óhajjal szembeszállni Összegezve az egészet, az USA-nak és Adenauernek azért fontos a választás, a választás megnyeré.se, és utána a négy külügyminiszter tárgyalása, mert a tárgyalás a német es osztrák békeszerződésekről szól­na. A szavazás után így akar­nák a német népet és a szovjet külügyminisztert kész ténvek elé állítani. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya, látva a hely­zet fontosságát, újból tárgyalá­sokat javasolt az ország egye­sítése érdekében. Adenauer ezt kereken elutasította. Tehát azt az egyesítést, melvet a német nép kíván, melyet maguk a ne­metek hajtanának végre Ade­nauer ellenzi Milyen egyesített Németországért száll síkra Ade­nauer? Ezt ezek után nem ne­héz megfejteni. Éppen ezért fo­kozódik a német nép ellenállása, melynek az a célja, hogv Ade­nauert és kormányát megdönt- sék. Az akció széles.ségére 'el- lemző. hogv az Adenauer elleni egységfrontot, mely az előbbi célt lenne hivatva betölteni. — Weismüller lelkész java.solta. A külügyminiszterek tárgyaiá.-iánal már láttuk, milyen döntő a nép szava. Ez alól Adenauer sem lesz kivétel A „világ végén ... (A Komi köztársaság.) ★ Irta: dr. Hlavsa Miloš. ★ darabokkal kibélelt jégbarlan­gokban laktak, és fókazsirra! vi­lágítottak. rakkolóniát Obdorszknak ne­vezték. Obdorszkot ma Szalechard­A barátságtalan síkságon né­hány barakkcsojiort állt és kö­zülük csak négv büszkélkedett üvegabla’''kkal. Ezt a kis ba­nak hívják Ma már azonban ré­gen nem az a szegényes fa- barak-csopoit A város a vil- lanvlámpák fényében úszik széles, egyenes utcái vannak és a házakon házszámtáblák sora­koznak. Közelién 2 emeletes kultúr­palota emelkedik állatorvosi is­kola, tanítóképző a komi nem­zet leendő tanítói számára, egészségügyi tanintézetek és a bábaképző. Az aszfaltozott ut­cákon autobiLszok közlekednek, a kocsivezetők szőrmébe vannak bugyolálva. Nem csoda. Hiszen egy kilométernyire a városi ki­kötőtől egy kőoszlop áll, amely azt hirdeti, hogy itt van a sark­kör—. a 66-ik szélességi öv. A sarkkörön túl nem ural­kodnak farkastörvények, mint ahogy azjt Rudyard Kipling el­képzelte. Itt emberi törvénvek uralkodnak. Elvtársi együttér- tésben egymás mellett élnek oroszok és a bennszülött lakos­ság, a komi nemzet, a nyencek és a szamojédok. Ezek a nem­zetek nem járnak mellékvágá­nyokon, Ellenke.zőleg. A szovjet állam mindent megtesz, úgy a gazdasági, mint a kulturális és a nemzeti,ségi fejlődésükért. A komi nemzet már saját ér­telmiségével büszkélkedhet. — Egyik képviselője I, G. Isztomm Lsztomin élete tipikus a sarkkör dolgozói életére. Mint a k-ami nemzet fia. egy halászcsaládbm született. Suriskarv telepen az Ob folvó torkolatánál. Anyja ts apja nem tudtak olvasni. A szovjet uralom a fiatal Iszto- mint iskolába küldte. Isztomm ment és nem bánta a sámán u- varázslókat, akik átkaikkal Kí­sérték. 19.38-ban lsztomin Szalachaid- ban elvégezte a tanítóképzőt. ,'tzóta munkájának szenteli éle­tét, Tanulmányozza a komi nép múltját, nyelvét és népének új nyelvtant és irodalmat állít ösz- sze. Már megjelent"'' az első ko­mi nyelven írt könyvek és újsá­gok. „Nörjana Ngörm"-nek hív­ják. A kultúráiét fejlődése mellett ..a világ végén” nem feledk-^z- nek meg a szociális és gazdasági élet fejlődéséről sem. Sokatmon­dó tény az, hogy Jamal félszige­ten 70 egészségügyi tanácsadó van. Ebl>en a végtelen jégren­getegben a repülőgép nélkü'öz- hetetlenné válik. Hogyha vala­mely halász vagy vadászcsop irt a jelzett időre nem tér haza, vagy rádiójelt nem ad magáról akkor a repülőgép azonnal le- gíLségükre siet. A repülőgépeket gyakorlott északi pilóták irá­nyítják. akik «z’ntén a komi nemzet fiai. így tehát manapság ren az egykor halott északi r r.rkvidé- ken minden az embc-n, szolgál­ja a technika és az emli«»­Oj IFJÚSÁG — * CsISz Szlovákiai Közp<intl Bizottságának lapia Megjelenik heienkánt kétszer Klad.la a Smena, a CsISz S/luvakial Központi BIzitttságának klatlóvallalata Bratislava Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke Józ.sel — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, 5oltésovej 2 Telefon 545-51, 2, 3, 229-31. 3. Nyomja Merkantil n s nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kés. — A postatakarékpénztárl befizetőlap száma S-54001. — Hírlaphélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahlvnt«' Eeladó és irányító postahivatal Bratislava 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents