Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-25 / 46. szám

ül IFIOSIIG ÍG53 Kiíin-; 25. A koreai néphad­sereg ének és tánf kullúregyüttese meglátogatta a Skoda-iizemet Smi- chovon. A dolgozók ne­vében Vladimír Broul, üzemi igaz­gató és Ján Rus, az üzemi tanács elnö­ke fogadta a koreai vendégeket. A ko­reai vendégek, aki­ket a CsISz-tagoK virágokkal fogad­tak, megtekintették a műhelyeket, szí­vélyesen üdvözöl­ték a munkásokat és a munkahelyek­re is ellátogattak, hogy megismerked­jenek a dolgozók munká.iával. Képünk a koreai vendégek fogadását ábrázolja a gyár e- lécsamokában. Egysésihen az erő A VIT cselisz'Ovákiai bizottsáíra kiértékelte ifjúságúnk bukaresti VJT-re való előkészületeit Jölius 19-én, vasárnap a prágai Nem­zeti Klubban összeült a VIT Csehszlo­vákiai bizottsága, hogy kiértékelje Csehszlovákia ifjúságának előkészüle­teit a Bukarestben rendezendő IV. ,Vi- lágifjúsági és Diáktalálkozóra. A VTT bizottság munkájáról Ladislav Lis. a CsISz Központi Bizottságának titkára tett jelentést. Kiemelte, hogy a CsISz-szervezetei a VIT előtti kam­pányban tudatára ébredtek annak, hogy ifjúságunk legszebb ajándéka a VIT tiszteletére az, hogy harcol az ötéves terv teljesítéséért és végül életszínvo­nalának emeléséért. Ennek a kampány­nak az eredménye 9.237 levél, amelyet a CsISz-szervezetek Antonín Zápotocký köztársasági elnökhez intéztek és ame­lyeket 210.000 CsLSz-tag és pionír írt alá. A levelek 219.000 egyéni és kfil- lektív kötelezettségvállalást tartalmaz­nak. amelyek nagyon értékesek. Oj pénzben 20 millió korona megtakarí­tást jelentenek. 181 ifjúsági üzemi szervezet kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. .A verseny keretébeyi minden szakaszon hatalmas összegeket takarítanak meg CslSz-tagjaink. Ladislav Lis, a CslSz KB titkára ki­emelte, hogy ezeket az eredményeket elsősorban az élenjáró szovjet dolgo­zók. Makarov, Nazarev, Korabelniková. Bikov, Kolesov, stb. tapasztalatainak érvényesítésével érték el. Ifjúságunkat és dolgozó népünket a bukaresti VlT-en 1000-tagú küldöttség j képviseli majd. A küldöttség kultúr részét a csehszlovák állami dal- és tánc együttesek képezik. A küldöttség spor.trészét 209 élenjáró sportolónk képezi. A küldöttség J^armadik része. az üzemek, falvak legjobb fiatal dolgo­zóiból, a legjobb diákokból, tudósokból, pé'dás katonákból, a nemzetbiztonsági szerv kiváló tagjaibór és a CsISz érde­mes funkcionáriusaiból tevődik össze. Kiváló sikert értek el a csehszlová­kiai fesztiválversenyen. A versenyzők között voltak az élenjáró művészek, mint Svabinszky kétszeres áKemdíias nemzeti művész, Vitezslav Nezval, a Világbéketanács aranyrendjelének vise­lője, Ján Drda államdíjas, František Kubka, a csehszlovák békedíj viselője és számos ifjú művész és író-tehetség. A Szolidáris .Alapra gyűjtési akció ke­retében 3 millió koronát takarílot'ak meg. Ezután a csehszlovák fesztiválbizott­ság elnöke, Ernest Sykora miniszter átadta a csehszlovákiai fesztivál mű­vészversenyek győzteseinek az okira­tokat. Ezenkívül több mint 100 tiszte­letbeli elismerést osztottak ki. A fő beszámolóval kapcsolatos be­szélgetés keretében felléptek a buka­resti fesztivál küldöttei és kifejezték pártunk és kormányunk iránti háláju­kat. hogy résztvehetnek az ifjúság ha­talmas békegyűlésén. Pavol Kohout költő felhívta az összes küldötteket, hogy Bukarestből való visszatértük után ismertessék meg ifjúságunkkal és dolgozóinkkal a fesztivál menetét és tartalmát. Ernest Sykora miniszter értékelte a vitahozzászólásokat és meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy az összes küldöttek méltóan képviselik majd ha­zájukat és ezzel kiérdemlik a dolgozó nép bizalmát. Jaltában emlékművet állítottak A. P. Csehovnak A jaltai tengerparti parkban lelep­lezték Anton Pavlovics Csehov, a nagy orosz író emlékművét. .A város lakói, a délkrimi sz.anat6riumokb3n pihenő és szabadságukat töltő dolgozók ez alka­lommal ünnepi összejövetelt tartottak. Az összejövetelen ünnepi beszédet mondottak: Kondratyijev elvtárs. a SzKP jaltai városi bizottságának titká­ra. Gribov elvtárs, a Szovjetunió kivá­ló művésze. Popovkin elvtárs író és mások. Maszao Jonekava, a Béke Világtanács budapesti ülésének Jaltában tartózkodó résztvevője, a Szovjet-Japán Baráti Társaság tagja. Csehov népszerűségéről beszélt Japánban, ahol most jelent meg a nagy orosz író műveinek gyűjtemé­nyes kiadása. Csehov drám.áit évtizedek óta játszák a japán színpadokon. Az összejövetel résztvevői forrón üdvözölték a felszólaló Knipper Cseho- va elvtár.snőt, a Szovjetunió kiváló mű­vészét és az író Jaltában élő húgát, M. P. Csehovát. A „Nincstelenek moziia“ Marseülesben már hosszabb idő óta működik az úgynevezett „N'ncsíclenek inozija”, ahof a'néző nemcsak pénzért, hanem szakadt ruháért, lyukas cipőért is kaphat jegyeket. A franciaországi gazdasági helyzethez alkalmazkodó, vállalkozó, szellemű mozitula,|donos az előcsarnokban kisebbfajta ' áruházat renaezett be, ahol a pénztár változtitos „bevételét" áru.sítják. Ui Irodalmi niság a Szovietnnióban A Szovjetunió kulturális minisztériu­mának kiadásában megjelent a „Szov- jetszkája Kultúra” című újság első száma. A hetenként háromszor meg­jelenő lap színházi, zeneművészeti, filmművészeti kulturális, oktatási, ta­lálmányi kérdésekkel, a rádió, a könyv­kiadás és a művészet különféle ágai­nak időszerű problémáival foglalkozik. A júlivsi nap bőven ontja szét me­leg svgarait. A táj ezer színben pom­pázik. A púpos hegyek égbemeredö vörös sziklái mint apró gyémántsze- mecskék úgy csillognak a nap suga­raiban. Meleg van. A fák s a cserjék mozdulatlanul terpeszkednek. Az ég tiszta, s .János bácsi, a vels/lci szövet­kezet elnöke mégis baljó,slóan jegyzi meg: — Még eső lesz I.stván, pedig nem nagyon van rá szükség. — Már mért ne volna, hisz nem árt egy kis eső. legalább lehűti a levegőt, no meg a búza sem pereg ki. — Igazad van. de én azért mégsem kívánom az esőt. mert ha ilyenkor hozzá kezd esni. akkor nem áV az meg egu hétig, de az ara fás az bez­zeg megá’lnn már pedig annak nem szabad megállni, mert tudod a kulá- kok így is kígyó-békát kiabálnak ránk, hátha még késnénk, akkor járna a szá­juk az istenadtáknak. Meg aztán ma­gunkra is szégyen volna, ha késne az aratás. Pedig annak 14 nap alatt, ahogy azt terveztük, meg kell lenni, ha az ég a földdel összeér, akkor is. — Igaz. igaz. de ha mégis fog esni, akkor mit csinálunk? — Mit? . .. Meg kell gyorsítani az aratást, ki kell használnunk minden percet. — Te .János, hívjunk össze egy gyű­lést s beszéliük meg az aratással kap­csolatos problémákt. — Igazad van máris kihirdetem a hangszórón a rendkívüli taggyíűést. Este a gyűlésen az elnökelvtárs szavai megértésre találtak a szövetke­zet tagjai között. A gyűlésen jelen v'oltak a Csemadok i:ezetüi is és el­határozták. hogy aratóbrigádot szer­veznek. Reggel van. Még csöndes a határ csak egy-egy dalos pac.sirta köszönti a nap vö’ös sugarait. A meleg sugarak édesen csókolják az arany búzakalá­szokat. mintha szerelmesek lennének az érett tömzsi búzakalászokba. A tá­volból tompa pöffögés hallatszik. Egy pár perc múlva már a dörgő trakto­rok zajától hangos a határ. A négy arató-kötözőgév szaporán dobálja ki magából a dús búzakévéket. Órák alatt egy egész hatalmas tábla hever kévékben levágva. A szomszéd dűlő­ben pedig két gép ontja magából az érett kövér árpaszemeket. — Ez aztán az aratás — jegyzi meg Feri bácsi a melegtől gyöngyöző hom­lokát törölve — ha így megy a mun­ka, 10 nap alatt végzünk az aratással. Az elnök az órájára pillant. Öt óra — mondja — S-ra végzünk a csépléssel. Csontos arcán nyugodt és fegyelmezett derű fénylik. Világos sze­mei is tiszták, mint a tó és nyugodtak mint a felhőtlen ég. A lángvessző, amelyet több mint öt­száz éve a reakció legsötétebb erői: az egyházi hierarchia és a kiváltságos feudális urak Húsz János máglyáján fellobbantottak, nem aludt ki, hanem tovább égett az egyszerű emberek szí­vében. eszében, akaratában és tettei­ben. Tovább égett és fütötte azokat a huszita forradalmi harcokat, amelyek a XV. század elején rettegésben tartot­ták a főnemeseket, a vagyonéhes fő­papságot és a gazdag városi patríciu­sokat. A huszitacsapatok, melyeknek zömét 3 végtelenségig kiszipolyozott városi és falusi szegénység képezte, 1419-től 1434, a győzelmek sorozatát aratták az állig feifegyverzett feudális lovagokból álló hadakkal szemben. Ti­zenöt év alatt több mint tízszer,ver­ték meg és szórták szét a nagy urak seregeit. Mivel magyarázható az a történelem­ben addig szinte páratlanul álló győ­zelem ? Ami^ifiainknak, akik a háborút már csak léglökéses repülőgépekkel, tan­kokkal. katyusával, a legmodernebb fegyverekkel és motorizált egységekkel tudják elképzelni, régiesnek tűnik a huszita hadsereg felszerelése, fegyver­zete, harci módszere. Pedig éppen sze­kérvára és az ezen alapuló harci tak­tika .jelentette azt az erőt, amely egyik legfontosabb feltétele volt győzelmi sorozatának. Mi volt a szekér vár? Várat építettek a szekerekből? Igen! Bevehetetlen várat. Akár csak Eger, Drégely. Sziget és Munkács vára beve­hetetlen erődöt' jelentett a török, il­letve osztrák hadakkal szemben, olyan s még szilárdabb erődítményt jelentett a huszita szekértábor az igazságosabb, Hog:yan harcoltak a husziták és boldogabb társadalomért küzdő hu­szita harcosok számára. Ne higyjük azonban azt, hogy a szekereket egy­másra rakták és gúlát építettek belő­lük! Dehogy is. Egymás mellé. Mielőbb t jól fel­olyan he­bt) az ol- hogy az en mozgó a harc megkezdődött volna, hosszú sort alkottak a szekerekből arccal az ellmségnek. „Kereket kerekre" láncol­tak, hogy az ellenség szét ne tolhassa egymá.stól. .A szekárvárat úgy állították fel, hogy téglalapot alkosson, mely hosz- szabb oldalával néz az ellenség felé. Ebben a vonalban minden öt szekér között egy-egy ágyúnak a tűzfészke volt. A téglalapon belül helyezték el rendszerint a lovasságot és a gyalog­ságnak azt a részét, amelyik nem tar­tozott szorosan a harciszekér legény­ségéhez. Itt kaptak helyet továbbá az élelmet szállító szekerek, a tartalék- fegyverek. a kifogott lovak és a nők. Természetes, hogy a szekerek sem voltak üresek, önmagukban nem jelen­tenek valami nagy védelmet. Minden harciszekérnek meg volt a maga le­génysége. Kikből állott az a, legény­ség? Négy vagy hat íjlövész, két kézi fegyveresből, két pajzshordozóból, négy buzogányosból és négy Iá idzsás,ból. Hozzájuk tartozott még a kt fegyverzett szekeres (kocsis) A szekérvárat rendszerint lyen állították fel, ahol legalí dalról (hátulról) védve volt, ellenség hátba ne támadha.sba. Hyen védelmi vonalul szolgált rendszerint folyó vagy tó. Elképzelhetjük, mi várt ázokra keresztes „vitézekre" a nehez lovagokra, akik megtámadtak egy ilyen, jóval több mint száz szekérből áüó tábort! Már jól előre pusztulásra vol­tak ítélve. A husziták itt olyan csodá­latosan ügyes taktikát alkalm'ztsk, hogy sok vonása a mai modem hadvi­selésre is jellemző. A harc három részből állott. 1. A kezdeti rész rendszerint védel­mi jellegű volt. A huszita katonaság a szekérvár nyújtott védelmi állásában van és a közeledő ellenséges lovasság­ra ágyútűzet nyit. A lovasok, akik a feudális szokások szerint szétfejlödnek és egyenként harcolnak, mihelyt a szekérvárhoz közel kerülnek, azonnal a huszita íjak és kézi fegyverek vil- lámtüzével találják magukat szemben Akiknek e.setleg mégis sikerül a sze­kerekhez jutniok, azokat visszaveri a buzogánnyal és lándzsával felfegyver­zett harci legénység. 2. Miután az ellenséget szétszórták, az ágyúk és kézifegyverek tüzétöl er­kölcsileg és fizikailag megrendítették bekövetkezik a pillanat az ellentáma­dásba való átmenetre. A szekértábjr belsejéből két oldalról kitör a gyalog­ság, lándzsások és dzsidzsások, vala­mint a lovassági egységek, hogy oldal­ról esetleg szemben támadják az el­lenséget. 3. Az ily módon fejvesztett ellenség, amelyet az a vetzély fenyeget, hogy a lovasság a szárnyakon bekeríti, rövi- debb, hosszabb harc után futásnak ered,' mire a huszita lovasság esetleg gyalogság könyörtelenül üldözőbe ve­szi. A huszita háborúk előtt nem talál­tunk példát ilyen hadakozás! módra, hogy szekereket előre átgondolt és elkészített terv szerint várként, vé­pJ \ ''ú) delmi állásként használtak volna hábo­rúban. így a szekérvár, mint a maga I — Még ilyen termésre nem emlék- \ szem, pedig már megettem életem ke- I nyere telét. Eddig három és fél hektár i árpát c.sépeltünk el s Tő mázsa sze- I met adott — Bizony ezen a szikiás földön ez rekord eredmény. Tavasszal úgy ter­veztük. hogy a búza átlag hektárhoza­m.a 12 mázsa lesz s ma úgy mutatko­zik, hogy IS—19 mázsa is megterem hektáronként. — Ma kutya meleg van jegyzi meg Pista — csak úgy perzsel a nap nem. ártana egy kis szél s közben sza­porán rakja keresztekbe a sárga búza- kévéket. A Csemadok brigádosai és a szövet­kezeti tagok versenyben állanak egy­mással. 10 — 10 hektárnyi területen fo­lyik a verseny két-két <arató-kö^ö'ő- géppel A meleg ellenére is szaporán és vidámon folyik a munka. Már erősen sötétedik s a csillagok lassan h'gyúlnak az égen. — Az esti csöndben már c.sak itt-ott hallani egy- eav vidám hangot a versenyzők kö­zött. — Lari, a traktorok már nem dol­goznak — hallatszik egy hang — biz­tosan már levágták a termést. — No, elvtársak, még egy kicsit na­gyobb lendülettel, és győztünk. Má.snap az egé.sz falu a Csemadok önfeláldozó munkájáról beszélt. — A Csemadok .szervezete a tavaszi munkálatokból is becsületesen kivette a részét. Mindenben segítségére volt a szövetkezetnek — mondja az elnök ehűárs. — De a C.sJSz-szervezete bezzeg alszik — mondja János bácsi, a szö­vetkezet agronómusa. A tavaszi mun­kálatoknál egy kapavágást sem tett. Ma meg hírmondónak sem látni belő­lük egyet sem. Az elnököt már három hónap óta nem láttuk. Fütyülnek ezek az aratásra, pedig elkelne se­gítségük. mert olyan termés van az idén. mint még eddig talán .soha. — Ez bizony így van — toldja me$ Kovács János, a szövetkezet legjobb traktoro.sa, s hogy meddig fop még aludni a pelsőci CsISz-szervezet azt nem tudom?... s azt hiszem. ídeie volna már felébredni téli álmából, segíteni a s jvetkezet munkájában és a falu kultúr életében. — No, János, most már biztosan végzünk 10 nap alatt. — Holnap már kezdjük a búza c.séplését is s egyben a beszolgáltatást is. — Megmutatjuk a kulákoknak, meg az ingadozó Jánosoknak, hogy mire képes az ember, ha''közösen szövet­kezetben dolgozik. — Hát bizony János komám, egy­ségben az e^ő. mert egy ember, az c.sak egy ember, de sok, az már egy hatalmas erőt képvisel, melyet .senki és semmi le nem győz a világon. Török Elemér. korában hatalmas tüzérség támasza, mint a gyalogság óvóhelye a nehéz lovas/ggal szemben is, mint a lovas­ság és gyalogság megsemmisítő ellen- támadásának kiindulópontja: a huszita hadviselés feltalálása. Méltán büszke rá a cseh nép és büszkék lehetünk mi is. hogy egy olyan néppel vállalhattjnk sors közösséget, amelynek ilyen ragyogó forradalmi ha­gyományai vannak. Azok az eszközök, amelyeket a hu­sziták a hadviselésben használtak, nem voltak új dolgok. A huszita hadak túl­súlya az akkori európai felett másban rejlett. Abban, hogy ezeket az eszkö­zöket új módon használták fel. S így az összes anyagi eszközök és erköl'si adottságok új módon való felhasználá­sával a husziták teljesen új taktikát teremtettek meg, sőt mondhatjuk, hogy a középkor kezdetétől az európai hadviselés történetében ez az első igazi harci taktika. Hogy 1434 május 6-án Lipány mel­lett a husziták a győzelmeit dicső so­rozatai után mégis vereséget szenved­tek, annak az új egység létrejötte: árulás, és a nemzetközi reakció túlere­je volt az oka. A huszita forradalmi mozgalom a lipányi csatával végétért, de nem halt ki az eszme, amely a huszitákat vezette. Tovább él és hatott a 17. és 18. század parasztfelkelései­ben. a 19. századbeli nemzeti újjászü­letés korszakában és él ma is. amik'zr a husziták népe és vele vállvetve a szlovák és magyar dolgozók felszaba­dult lendülettel építik azt a társada'mi rendet, amelyért több mint ötszás év­vel azelőtt a huszita harcok fellángol- tak. A jómódú, boldojr dolgozók szabad otthonát. Tolvaj Bertalan ".-.■vf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents