Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-07-25 / 46. szám
1953 25. 0)1FIDS&G s Miéri kéiik a (alvsi l«éiiy*k bakapcsolédára a s|N>riba Sportunk egyik legfontosabb feladataink egyike, hogy a sportba a parasztság minél szélesebb rétegei bekapcsolódjanak. Nem szabad addig nyugodni, amíg minden kis falunak nem lesz sportpályája. Pártunk és kormányunk határozata szerint ma már az állam gondoskodik a testnevelésről és a sportról is. Ezen határozat elfogadása után, a sport a népnevelés és a kultúra elválaszthatatlan egyértékü részese lett. A felszabadulás óta már sokat javult a dolgozó parasztfiatalok sportélete. Nagy változás állt be különösen amióta a párt és kormány határozat végrehajtásához hozzákezdtünk. Voltak o- lyan falvak, amelynek fiataljai a fel- szabadulásig még nem láttak atlétikai versenyt, de még labdarúgómérkó- zést is csak ritkán. Ahol volt sport- egyesület, a legtöbb helyen ott sem jelentett a sport többet 14—15 labdarúgónál és az egyesületek a falu kizsákmányolóinak a karmaiban voltak. Az ötéves terv során sok sportfelszerelést kaptak már a falusi egyesületek. De kaptak pólyaépítési segélyt is. E segítségnek köszönhető, hogy a falun új sportágak honosodtak meg. .A röplabda, az asztaltenisz és a sakk is kedvelt sportág lett a falusi fiatalok körében. A kormány segítségével megindított pályaépítési mozgalomban sok falusi egyesület épített pályát. A falusi leányok spx>rtélete azonban lassan halad előre. Még ma is meg akarják akadályozni, hogy a leányokat is bevonják a falusi spxartéletbe. Pedig a falun éppaen a leányok voltak a legjobban elnyomva. £p>ortra még gondolni se mertek. A nők egyenjogúsága a sportolást a leányoknak is lehetővé tette, de a falun még ma sem törődnek eléggé a leányokkal. Ezért a nők spiort- élete terén még nagyon komoly hibák vannak. Már pjedig sportunk fejlesztéséért és a falusi leányok valódi egyenjogúságáért küzdeni kell a sporton keresztül is! Egészséges, erős fiatalokat kell nevelnünk a falun is és ebben nagy szerep vár a spx>rtra. Elsősorban az MHK- mozgalmat kell megkedveltetni a falusi fiatalsággal. Az MHK-mozgalom- nak és a spxtrtnak is az a célja, hogy egészséges, erős, vidám fiatalokat neveljünk. j (Csehszlovákiai Spxtrt) Aikér Imre győsólt a p8*tényi.óf;e*é ▼«r»e»y 8-Mi fntamában Póstyénben c hó 12-én országos lóverseny volt, amelyen hazánk legjobb versenyzői is induitak. A versenyen ú- jabb sikert arattak a bajcsi állami birtokok versenylovain indult versenyzők, akik az alábbi eredményeket érték el: az első futamban 2400 méteres távon Ruják Irén a második, Dékány János pedig a harmadik helyet érte el. Tóth Lajos a 2200 méteres távon indult, ahol negyedik lett. A legnagyobb sikerrel Alkér Imre szerepeH, aki Havanna nevű lován a nyolcadik futamban az első helyet vívta ki. Valamennyi bajcsi versenyző Tóth Lajost kivéve fiatal CsISz-tag. Már a múltban is mindig jó helyezéseket értek el a különböző lóversenyeken. Az elmúlt hónapban Szliácson versenyeztek, ahonnét az összes díjakat elhozták. A Myizék MM8-tAbor« ITisztovodnHtn Szép példát mutatnak a perbetei sportolók A p>erbetel sportolók az aratás megkezdése óta a helyi EFEz-nek segítenek az aratási munkákban. Nemcsak hétköznap délután, hanem vasárnap is kint vannak a határban és szorgalmasan végzik az Viként vállalt brigád^ iinmcan vasárnap az atlétikai via dalon J. Krejcár, if.júsági atléta 415 cm-es nagyszerű eredménnyel megjavította az ifjúsági csúcsot, amelyet eddig is ö tartott. Az új csúcs 3 centiműnkét. A pierbetei sportoiók kötelezettségvállalást tettek, hogy megszerzik az MHK-jelvényt és a spx>rtp)áJyán szintén brigádmunkávál elvégzik a szükséges javítási munkákat. Új itjúsági rúdugró csúes méterre! jobb a réginél. Az országos csúcseredményt Saxa tartja 420 cm- rel, amely esek 5 cm-rel jobb Krejcár ifjúsági csúcsánál. Szovjet .sakkozók visszatértek Moszkvába A Szovjetunió válogatott sakkcsapo- ta, amelynek részt kellett volna vennie az USA együttese ellen New Yorkban július 15-re kitűzött nemzetközi versenyen, július 14-én Párizsból visz- szatért Moszkvába. Mint a sajtőjelentésekböl ismeretes, az amerikai hatóságok olyan teltételek elé állították a szovjet sakkozókat, hogy New York városa határát nem hagyhatják el, a Szovjetunió ENSz-beli képviselőjének villáját csak nappial látogathatják, s azt is minden alkalommal csak az illetékes hatóságok engedélyével és az éjszakákat nem tölthetik a villában. A szovjet sakk-küldöttség tiltakozása ellenére az amerikai hatóságok ragaszkodtak ezekhez a feltételekhez s így a szovjet sakkozók lehetetlennek tartották azt, hogy New Yorkba utazzanak és résztvegyenek a nemzetközi találkozón. A munkások, hivatalnokok, kolhoz- cagok és a dolgozó értelmiség száz korszerű szanatóriumokban és pihenőhelyeken töltik el minden évben szabadságukat. Képlink a Sztálin- utat ábrázolja Kisz- lovodszkban. Látogatás egy kisközségben ahol még csak egy — két éve sportolnak Startol a főiskolai ifjúság A mosz,kvai Dmamo pályán újra felcsendültek a fanfárok szólamai. Ezalatt felvonultak a Szovjetunió föiá<o- láinak sportolói. A sportolókat J. M. Vereskov, az egészségügyi minisztérium küldötte és a ptórt nevében P. T. Ab- lov üdvözölte. Megkezdődtek a versenyek. Már az első nap kitűnt, hogy az ifjúsági verseny színvonala sokkal nagyobb, mint az 1951-es évben. Eddigi eredmények; 100 méteres női síkfutás 1. Olga Kose- leva 12.4 másod|5erc, 2. Nina Tyurkma, Sülydobás: 1. Tatyjana Szerdjakova 3. Galina Golovjeva. 14.58 cm, 800 méteres sikiutás: 1. Szergej Arhamov 1 perc 53.2 mp. 2. Vladimír Bagrejev. 3000 méteres síkfutás: 1. Kubert Pjamakivi 9 p)e>-c 28.4 mp. 2. Mejgard Pukk 9 p>erc 30 mp. Kittinő erdlményeket értek el magyarorsaági edzőtáborban tartózkodó úszóink A magyarországi edzőtáborban tartózkodó úszóink az edzések után kitűnő formába kerültek, amiről Magyarországon tartott versenyeken tanúbizottsagot is tettek. A versenyzők közül különösen Szkovajsza es Nagyo- vá vannak jó formában. Alig 700 lakosú kisközség a losonci járásban Terebléd. Sportélet itt csak a felszabadulás óta van. Azelőtt kinevették volna azt, aki ilyen kis helyen spxjrtéietet akart volna teremteni. Tavaly új tanítót kapwtt a falu. G á 1 i k János. A Losonci AFC volt j6kép>essé- gö kapusa személyében. Gálik János igazgató-tanító — az iskolai ifjúság mellett — a spKjrtolni vágyó fiatalok ügyét is felkarolta, sőt 1952-ben már a járási bajnokságban is indult a te- reblédi Szoko! futballcsapata. — Már az első évi szereplésünk sikerrel járt — mondja Gálik János spxirttárs. — Első helyen álltunk, mikor jött egy rosszindulatú játékvezető, aki tönkretett egy mérkőzésünket. A sajnálatos esemény következménye felfüggesztés lett, mire szétesett a csapat. Ez volt a kezdet. Közben autóbusz- járatba kapcsolták be a községet s ezzel összeköttetést kapxjtt a „külvilággal” ez a félreeső hely, ami megköny- nyitette a spwrtérintkezéseket is. A tereblédi sportélet ez évben újra láb- rakapxjtt. Bár nehézségekkel küzd a labdarugócsapat mégis elindult a járási bajnokságokban. — Uggyel-bajjal sikerült összeszednem a csapatot, — mondja Gálik tanító, sőt a járási ba.jnokság tavaszi fordulójának befejezése után a 3-ik helyre küzdöttük fel magunkat. — A mostani p>ályánk nem valami ideális fekvésű — mondja a továbbiakban Gálik sporttárs — s ezért most a futtoalpályát jobb helyre helyezzük majd át. Itt a tutbalon kívül otthont kaphat a többi spwrtág is, A község minden lakója örömmel vesz részt a i brigád-munkában, de anyagi támogatásra is szükség lenne. Terebléd kisközség lakossága csupa gyárimunkás és dolgozó kisp>araszt, akik napközben a városban végzőik a munkájukat, vagy otthon a földeken, így sportolásra csak este van idejük. — Sajnos a dolgozó fiatalok nem tudnak időre kijönni az edzésekre — mondja Gálik sporttárs. — Most. hogy hosszabbak a napok, kétszer hetente tudunk tartani edzéseket s vasárnaponként a környék falvainak csapataival mérkőzünk. . Ma még nincsen lehetőség a többi sportághoz, de szeptember első hetében nagy sportnapot rendezünk, melyen a fiatalság tanúbizonyságot tesz majd a fejlődéséről sportterén is. A nyári sportok igazi fejlődését akadályozza a pályahiány. Terebléden kellene már röplabda-piályát is létesíteni. Mint láttuk, lenne Is erre nagyszerű hely, sőt a fiataloknak Is nagy kedvük van ehhez a sporthoz. Módot kell hát találni arra. hogy a fiatalok maguk építhessék fel a község röplabda pjá- lyáját. A terem-sportok terén hogyan ál! Terebléd ? — Sajnos nincsen termünk s így a terem-sportok nem indulhatnak meg — mondja a község lelkes sportolója, akivel ugyancsak elbeszélgettünk. Tereblédnek még nincs kultúrháza sem, ahol a terem-sport, az asztalitenisz, birkózás, ökölvívás, torna helyet kaphatna. Erősen vajúdik a kultúrotthon kérdése. Miért? Hiszen p>éldául a községben van egy használaton kívüli magtárépület, amit nagyszerűen lehetne kultúrháznak átalakítani. — Mi szívesen végeznénk külön munkát is — mondja egy tereblédi ismerősünk — hogy megteremtsük a felemelkedéshez szükséges külső tényezőket. Brigádmunkával készségesen átalakitanánk ezt a nagy magtárépxile- tet, csak már engednék ... A falusi fiatalság igazi ráérő Ideje a tél. Ekkor lehetne a sporthoz szoktatni a fiatalokat. A korcsmázás, duhaj- kodás helyett Itt Is megindulhatna — kultúrház felállításával — a komoly kultúr és sportmunka. A helyi szervezeteken kívül a járás elöljáróinak is segíteniök kellene a terv mielőbbi megvalósítását. Az ifjúság bűnözése a kapitalista államokban Egy tizenhatéves kirabolt egy bankot. Egy csupa fiatalkorúból álló bandát lelepleztek. Nyolc asszony fiatal gyilkosa . .. Ilyen és hasonló feliratokat kürtöl világgá a kapitalista sajtó. A bulvárlapok hasábjai, New- Yorkban. Párizsban, Londonban, Rómában, Amsterdamban csak úgy hemzsegnek a'^ ilyen és ha- ■sonl' es'''^’^nvek*51, amelyekben a bandita főszerepét többnyire egy fiatal szimpatikus férfi, néha podig egy bájos fiatal leány játsza. Csak úgy találomra néhány mutatvány a kapitalista sajtóból: egy szép napon a párizsi Banque de commerce előtt megállt egy autó és három fiatal- emh'r lépett ki, pénzügyi ellenőr igazolvány volt kezükben. A bank pénztáránál pisztolvt emelt a pónztárosra, míg a többi társai közben „kitisztították” a páncélszekrénvt. A remény- teljes ifjú kezében a revolverrel fedezte a társai visszavonulását. Mindez a délelőtti órákban világos nappal történt. Ola.szországhan Palermóban van egy csemegeüzlet- Az üzletbe berontott epíy céupa serdülőből álló csoport és mivel a tulajdonos nem volt jelen, a segédjét lőtték le. Később megállapították. hogy a gyilkos egy húszéves fiatal leány, névszerint Gianetta Bompiani. Brooklynban felfedeztek egy léha munkakerülőkből álló bandát akik fiatal leányokat bérelt fényűző lakásokba csaltak íel. Ott fogva tartották a leányokat és aztán gazdag emberek orédájáúl dobták. A kihallgatásnál a tettesek bevallották, hogy az Egyesült Államok több városái'an is hasonló vállalatokat szándékoztak létesíteni. Hol keressük mindazon okokat, amelyek a kapitalista fiatalság ily magas százalékú bűnözését okozza? A tudományos szocializmus megalakitói. Marx és Engels fedezték fel a kanitalista társadalom fejlődésének törvényeit. Ez tette lehetővé, hogy megtudják válaszolni azt a kérdést is, hog>’ mi az oka ebben a társadalmi rendben a bífnözésnek. Marx és Engels bebizonyították. hogy a bűnözés' növekedését maga a burzsoá társadalom alapja indokolja. A fiatalság bűnözését nem ki mértékben elősegítik az eszmei befolyás által nyitott lehetőségek. A rádió, a sajtó, az irodalom, főleg a film amely közvetlenül megihleti a fiatalságot a bűnök elkövetésére. A közkedvelt gangszterek a'akiai minte."y felhívják a fiatal mozilátogatók figyelmét az utánozá.sra. Az erotikus jelenetek felcsigázzák a fiatalok fantáziáját. Már magában a film feliratok, amelyeket 1949—.50 között vetítettek, mindent megmondanak. „A bűn az én birodalmam”, „A Zöld utcai verekedők” a „A jó szívű gang- szter”. „Egy 16 éves vallomá- i”, „Gyilkolok, meit szeretek”, „A szerelmesek Iskolája”, „Semmi, csak a tested”. Milyen jelentősége van az ilyen ,.kultúrának” a kapitalista társadalomban. Ez a kultúra elsősorban az ügyes vállalkozók milliós nyereségének forrása ak'k csak kereskednek a kultúrával. Másodsorban a fiatalságot eltéríti a haladó emberiség gondolataitól. Eltereli figj'elmüket saját szociális fájdalmaiktól. így vagy úgy, a kapitalista ..kultúra” nagyban elősegíti a fiatalság bűnözését, mint azt a burzsoá Züricher Zeitung című lap is bevallja. Jellemző a kapitalista államok és főleg az Egyesült Államok számára, hogy a bűnözés állandóan nagyobb méreteket ölt. Ig^' keletkezik az úgynevezett szervezett bűnözés. A nagy vá ■osokban úgy nő nek a bűnöző szervezetek, mint eső lián a gomba. Ezek a szervezetek sokszor hivatásos fiatal bűnözőkből állnak. A betöréseket, rablásokat, elrablásokat — gyilkosságokat, csalásokat, a modern technika segítségével eszközük, automobilok, repülőgépek. gyorstüzelő-fegyverek igénybevétel ével. A. A. Gercenson, szovjet jogász érdekes dologra figyelmeztet: A kapitalista társadalomra jellemző, hogy a burzsoázia ezeket a szervezeteket felhasználja harcában a haladó elemekkel szemben. Ezt Nyugat- Németországban is láthatják, ahol a volt Hitler-Jugend tagjaiból összeállított kiképzett banditákat használják fel ahhoz hogy utcai csődületeket idézzenek elő és a haladó szervezetek titkárságait támadják meg. A terror ösmert vállfája az, amelyet üzleti ellenfelek ellen indítanak. Nemrégen az Egyesült Államokban. Bosztonban, rábukkantak fiatal férfiak és nők ilyen természetű szervezetére. Ezt a szervezetet amelyet X 33:3-nak név«' ék. iparszerűen fel lehetett használni arra, hogy nagy morr'; óliumok magánemberek ellen harcoljon. A magyar ifjúság hészül a VIT-re Augusztusban, ezúttal Bukarestben, a magyar fiatalok legjobbjai ismét ott lesznek a találkozón, hogy hitet tegyenek a népek közötti barátság és a béke ügye mellett. — Küldöttségünk 1500 tagból fog állani, köztük művészek s kultúrmunká,sok mintegy 600 és sportolók 240 főnyi csoportjából. A VIT-küldöttek közé a magyar ifjúság legjobbjait választották. Közöttük lesz például Molnár István sztahanovista vájár, országgyűlési képviselő, aki a bányák százméteres feltárási mozgalmát kezdeményezte s az addigi 30—35 méter helyett több mint 100 méter vágatot hajtott ki egy hónap alatt. — Kaptur Margit. 19 éves traktorista lány, az ország legfiatalabb képvi.selője. Ale Piroska, az ország első női csikósa, kiváló állattenyésztő. Szabó Antal, tatabányai vájár, aki kezdeményezője volt a „Teljesítsd péntekig heti terved” mozgalomnak. Nagy Sándor Kossuth-dijas író, akit a „Megbékélés" című novellájáért tavaly Sztál in-díj jo! tüntettek ki. Petrik József, az Ifjúsági Színház művésze, aki a fiatal Petőfi szerepét alakította színpadon. Vida Miklós, gépészmérnök, akit a nép bizalma szintén országgyűlésünk tagjai közé választott. Ez a néhány név bizonyítja, hogy a küldöttek között valóban a magyar ifjúság legjobbjai le.sznek, akik munkájukkal, tanulásukkal, a DISZ soraiban végzett tevékenységükkel kiérdemelték ezt. A kulturális küldöttség, mint már említettük, 600 tagú lesz. Bemutatkozik Bukarestben a bukare.sti Állami Operaház balettkara, amely bemutatja a „Keszkenő" cimti magyar balettet és több más táncjáték részleteit. A VIT tiszteletére alakult meg legjobb fiatal zeneművészeinkből a Budapesti Ifjúsági Zenekar, amely a klasszikusokon kívül megszólaltatja a mai mggyar szerzőket is. Résztvesznek a nagy kultúrális vetélkedésben az ipari tanulók tánccsoportja és zenekara, melyek Berlinben is szerepeltek, de hemutatja t dá.sa legjavát a szakszert^ezetek központi együttese is. amelynek ez lesz első külföldi szereplé.se. Ugyancsak a VIT tiszteletére alakult meg az Ifjúsági Népi Zenekar, hogy elvigye a nagy találkozóra népünk ősi kultúráját. daVamídnesét. A csoportok mellett természete,sen a fiatal szólisták -sem .szorulnak háttérbe. Heteken át tartottak a VIT válogató-í:ersenyek s a legjobb helyezettek utaznak majd a román fővárosba. — A 0 érkezésüket tolmácsolja a VIT-díjas Kovács Dénes hegedűművész, amikor kijelentette: „Szerepléseim közben gyakran gondoltam arra, hogy a világ fiatalsága számon- kéri tőlem, r.it tettem berlini éskilm megvalósításáért. Bukarestben ismét be akarón bizonyítani, hogy mi magyarok barátságban akarunk élni minden néppel." A fiatal előadóművészek mögött nem akarnak elmaradni a képzőművészek sem. Számos festménnyel, szoborral, grafikával készültek fel a bukare.sti kiállításra. A sportküldöttség között egyaránt ott lesznek legkiválóbb élsportolóink, az olimpiák hősei, a nemrég feltűnt tehetségek, akiknek Bukarest lesz ehő nemzetközi szereplésük. Indulni fognak a barátságos sport- versenyeken többi között Székely Ém. Gyenge Valéria, olimpiai úszóbajnoknők. Csermák József, a kalapácsvetés bajnoka, Tümpel György, a százméteres piUangó- úszá.s világrekordere, többen világhírű labdarúgóink közül s sokan mások. Papp László, a kétszeres ökölvívó, olimpiai bajnok, tagja a VIT előkészítő bizottságának is. — Mellettük ott lesznek a jövő bajnokai is. A VIT válogatóversenyek győztesei, amelyeken több tízezren vesznek részt. A VIT természetesen nemcsak a küldöttek ügye. FiataLságunk megértette ezt s ezért váro.sban. falvakban, tanintézetekben egyaránt széleskörű munkaverseny mozgalmat indított A vasútas-hrigádok azért versenyeznek például, hogy legjobbjaik vihessék küldöttségünk VIT-vonatát Bukarestbe. A Budapesti Szerszámgépgyár fiataljai egy esztergapadot készítenek terven felül a VIT-re, az épülő földalatti ifjú dolgozói pedig 713 százalékos rekord-teljesítményt értek el. A verseny nem egyszer országhatárokon át folyik. Angyal László, háromfai traktorista, román traktorosokkal versenyez, Szabó Antal bángdsz DlSZ-brigádja, csehszlovák vájárokkal. A VIT-tel kapcsolatban növekedett a külföldi ifjúság élete és harca iránt az érdeklődés. A DlSZ-szervezetek műsoros-estéket, ifjúsági napokat, előadássorozatokat tartanak a nemzetközi témákról, a kultúr- csoportok a világifjúság és a román ifjúság harcos dalait tanulják Réti Ervin
