Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-22 / 45. szám

ÚJ IFiOSÄG 1953 július 22. V. M. Molotov elvtárs és Hozar török nag nyilatkozatai a szovjet-török kapcsolatokhoz Ez év május 30-án V. M. Mo­lotov, a Szovjetunió külügymi­nisztere a következő tartalmú nyilatkozatot tette Hozár úrnak, a Török Köztársaság nagyköve­tének; ,,A szovjet kormány az utób­bi időben foglalkozott a Szov­jetunió és a szomszédos államok kapcsolatainak kérdésével, más kérdések között figyelmet for­dított a szovjet török kapcsola­tok állapotáról is. Mint ismeretes, az 192,‘5. évi szovjet-török szerződés határ­idejének lejártával kapcsolatban a szovjet török kapcsolatok ren­dezésének kérdését több évvel ezelőtt 1 ■■'•otalos beszélgetéseik során érintették mindkét állam képvise'"' ^Ezekben a beszélge­tésekben szerepeltek az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság és a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság bizonyos területi igényei Törökországgal szemben, valamint a szovjet kormány el­képzelései a Szovjetunió bizton­ságát a Fekete tengeri szorosok felől fenyegető esetleges veszély elhárítását illetően. Törökország kormány- és társadalmi köreit ez fájdalmasan érintette, ami­nek bizonyos mértékben tükrö­ződnie kellett a szovjet - török kap)csola tokban. A jó szomszédi kapcsolatok fenntartásának, valamint a bé­ke és biztonság megerősítésének érdekében Örményország és Grúzia kormánya lehetőnek tartotta lemondani Törökország­gal szembeni területi követelé­seiről. Ami a szorosok kérdését illeti, a Szovjetkormány felül­vizsgálta korábbi véleményét ebben a kérdésben és lehetsé­gesnek tartja a Szovjetunió biz­tonságának biztosítá.sát a szoro­sok felől, a Szovjetunió és Tö­rökország számára egyaránt el­fogadható feltételek alapján. Ily módon a szovjetkormány ki­jelenti, hogy a Szovjetuniónak nincsenek semmilyen területi igényei Törökországgal szem­ben.” Ez év július 18-án Hozár úr, török nagykövet felkereste V. M, Molotovot. a Szovjetunió külügyminiszterét és a török kormány nevében a következő nyilatkozatot tette: „A Török Köztársaság kormá­nya megismerkedett annak a nyilatkozatnak a szövegével, amely 1953 május 30-án önagy­méltósága Molotov úr, ,a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere fel­olvasott és átadott Törökország mo.szkvai nagykövetének. A tö­rök kormány válasza így hang­zik: A Török Köztársaság kormá­nya megelégeuéssel veszi tudo­másul a nyilatkozatot, amelyben a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya bejelenti, hogy a Szovjetuniónak nincsenek semmilyen területi igényei Törökországgal szemben. A Török Köztánsaság kormá­nya kijelenti, hogy a jó szom­szédi kapcsolatok fenntaitásá- ról. valamint a béke és bizton­ság megerősítéséről való gon­doskodás — amelyre hivatkozás történik ebben a nyilatkozat­ban. — telje.sen megfelel annak a gondoskodásnak, amelyet Tö­rökország mindig tnúsított és tanúsitani fog. A köztársaság kormánya ez­zel kapcsolatban szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Fe­ketetengeri szorosok kérdését, amint ez egvébként a Szovjet kormány előtt ismeretes. a montreuxi egyezmény megálla- pitá.sai szabályozzák.” Külföldi kémszervezeteket lepleztek le Sanghájhan Kínai sajtójelentések szerint a sangháji állambiztonsági szer­vek márciMs 25-én és június 15-én ellenforradalmi szerveze­teket lepleztek le, amelynek ka­tolikus misszionáriusok — a külföldi felderítő szervek ügy­nökei — révén a Kínai Népköz- társaság elleni kémtevékenysé­get folytattak. Sanghájban június 15-én egy másik kénr^álózat leleplezésével kapcsolatban letartóztatták Charles Joseph McClarthy ame­rikai ügynököt. Thomas I.,eonard Philips teológiai dékánt, (szin­tén amerikai), Joseph Patrick Me Cormackot, a „cinvantan” egyházközség funkcionáriusát, (amerikai). Ferdnand l.acre- tellt, (belga). Joseph Jean De- mieux-t (francia) és má.sokat. ös.szesen 13 személyt. Letartóz­tatásuk, valamint a lakásukon megejtett házkutatás során pisz­tolyokat, paskákat. kézigránáto­kat, rádióleadókat, katonai tér­képeket, rádióvevőket, továbbá Kínáról különböző titkos tájé­koztatásokat tartalmazó dosszi­ékat találtak. A Latin-Amerika egyik együttese, mely résztvesz a VlT-en, brazil nemzeti táncot lejt. bukaresti Üjból felveszik a diplomáciai kapcso­latot a Szovjetunió és Izrael kozott Mo.szkva, július 20. Május 28-án Izrael állama a bolgáriai charge d'affaires — e útján Bolgáriában a szovjet nagykövethez azzal a kéréssel fordult, hogy infotmáfja a szov- jetkoimányt arról, hogy Izrael kormánya óhajtaná felújítani a Szovjetunió és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatot, amelyet a Szovjetunió f. évi február 12- én az Izraelben a szovjet követ­ségen történt bombarobbanással kapcsolatosan beszüntetett. Az ezt követő tárgyalások után Sárét izraeli külügyminisz­ter V. M. Molotovnak. a Szov­jetunió ikülügyminiszterének le­velet küldött Kina'' VIT-küldöttség Moezkváhan A VIT-re utazó kínai kül­döttség Moszkvában június 18. megkoszorúzta V, I. Lenin és J. V. Sztálin mauzóleumát. Feloszlatták a norvéíf parlamentet Oslói jelentések szerint Haa­kon, norvég király július 18-^ feloszlatta a stortingot (a nor­vég parlament), mert lejárt négyéves megbízatása. A parlamenti választásokat október 12-én tartják meg. Az új ös.szetételű stoiting előrelát­hatólag január 10-én ül össze. A negyedik VIT országa — a Román Népköztársaság A Román Népköztársaság cí­mere; fenyvesekkel borított s hóval fedett hegyek csúcsai kö­zött felkelő nap, a hegy lábá­nál magasbatörő olajfúrótorony, aranysárga búza';oszorúval övez­ve. E- az egvmásbafonódó kép méltó kifejezője a román nép mai megszépült életének. Meg­virradt. felkelt a nap a román nép számára is, amely ugyan­úgy. mint a többi népi demok­ráciák sikeresen halad a szocia­lizmus építésének útján. A népi hatalom megterem téí^e Kemény, küzdelmes harcokat vívtak a párt vezetésével a ro­mán munkások és parasztok, amíg a Szovjet Hadsereg dicső­séges harcainak eredménv'eként megindulhattak a szocializmus építésének útján. Az utat meg kellett tisztítani a királyi trón­tól, a földesúri és nagytőke osz­tálytól — a ha'adás. a felemel­kedés kerékkötőitől. A román nép megoldotta ezt a feladatot. A földbirtokosokra 194,5 március 6-án mért ’: döntő csapást, ami­kor kihar^ ’'ók a földo.sztást. A népi demokratikus államért ví­vott harc fontos szakasza volt a királyi hasalom, a monarchia megdöntése. A német Hohen- zol lern-dinasztia 81 évig szipo- lyozta. gúzsba kötötte a dolgo­zókat. A román nép 1947 de­cember 30-án eltávolította a ki­rályt s kikiáltotta a köztársasá­got. A Román Kommunista Párt 1948 februárjában győzelemre vitte hosszas és következetes harcát a munkásegység megbon- tói, a szociáldemokrata vezérek ellen is és létrejött a Román Munkáspárt, a munkásosztály egységes. marxista-leninista pártja Még 1948 tavaszán vég­rehajtották az ipari vállalatok államosítását is. Ezek a vívmányok lehetővé tették, hogy a Román Népköz- társaság gazda.sági életében át­térjenek a tervgazdálkodásra. 1949-ben és 1950-ben egyéves terveket hajtottak végre, s ez idd alatt az irmr össztermelése megkétszereződött, majd 1951- ben. az első ötéves tervvel megkezdték a szocializmus épí­tését. Félgvariiiat helyén iparosodó ország A bojárok és tőkések, akik­nek uralma alatt Romániának félgyarmati szerepe volt Euró­pában, tagadták Románia iparo­sításának lehetőségét. A román burzsoáziának kedvesebbek vol­tak a külföldi trösztök érdekei az ország érdekeinél. A Román Népköztársaság, amely bővelke­dik nyersan.vagforiásokban, né­hány év alatt nagy eredménye­ket ért el az iparosításban. A Szovjetunió ezen a téren is hat­hatós támogatá.st nvúitott a ro­mán népnek. Különösen nagy segítséget jelentett a gazdasági evvüttmfíködés keretében léte­sült szovjet-román vállalatok — az úgynevezett Sovromok — megalakulása. Ezek a fényipar. vegyiipar, faipar és főleg az olajipar területén jöttek létre, s itt a Szovjetunió az üzemek felszerelésének szállitá.sával. a modern termelési technika át- adá.sával segíti a román dolgo­zókat. A román gépipar ma már rozatban gyárt bonyolult szer­számgépeket. kőolajipari felsze­reléseket, bánya és építkezési felszereléseket. A fejlődést kü­lönösen megragadóan láthatjuk a kőolajiparban történt válto­zásból. amelyről Mikojan elv­társ az SZKP^XIX. kongresszu­sán azt mondotta- ..Vegyük pél­dául Romániát, amely miután teljes mértékben kifejlesztette ásvánj/olaj kitermelését, fejlődd gépiparral rendelkező országgá i'ált és a Szovjetunió te.stvéri segítségét felhasználva. már most maga gyárt az á.sványolaj- kitermeléshez szükséges csak­nem minden berendezést és megkezdi az ásványolajfínomí- táshoz szüksége- bonyolult ké­szülékek gyártását is. Ez az egyetlen példa a világon arra. hogy egv ásványolajforrásokkal rendelkezd kis államnak ásítány- olajipari gép ártása is van. A latinamerikai és középkeleti or­szágok. ahol az angol-amerikai monopóliumok rabló módon óriási mennyiségű ásványolajat szivattyúznak ki. nem is ál­modhatnak erről.” A béke nagy müvei A népi hatalom éveiben meg­kezdett nagy békeépítkezések különösen a Duna-Feketetenge­ri c-satorna a békási ,.V. I. Le­nin” vízierOmű. a vaj^’ahunvafh kokszosító vegyikombinát Bu­karestben a „Scanteia Ház”, a nagy nyomdaipari kombinát tó­val meghaladják mindazt, ami Romániáb n a kapitalizmus alatt épült. Szépen fejlődik a mezőgazda­ság szociális* szektora is. A Román Népköztársaságban je­lenleg 1947 termelőszövetkezet működik. Ezek 177.992 paraszt- gazdaságot tömörítenék. Ezen­kívül 1.980 tál lOás is alakult a föld közös megmíívelé.sére, amelyekhez 105.154 parasztgaz­daság tartozik. A Román Nép- köztársaságban az iparosítás fejlődésével együtt állandóan emelkedik a mezf'igazdaság gé­pesítésének színvonala. A gép- és traktorá'iomások száma 1952 végéig elérte a 218-at a trak­torok száma pedig meghaladta a 10.000- et. A gépállomások trak­torai évről-évre nagyobb terüle­tet művelnek meg. A do'gozók jóléléérf A népi állam egyik legfőbb céljának az ember jólétéről, életének szüntelen javításáról való gondoskodá.st tekinti. A kiskereskedelmi árúforgalom nö­vekedése a nép fogyasztásának állandó nőve -ed.ését mutatia A városok és ipari központok la­kosságának 1952-ben 1951-hez viszonyítva többi között 11 3%- kal több kenyeret. 16.7%-kai több cukrászárút. 83 2%-ka1 több va’at adtak el Ez év első negyedében az állami és szö­vetkezeti .kereskedelem háló­zata 39%-kal több terméket adott el a lakosságnak Nagy figyelmet fordítanak a dolgozik üdü1é.sére. szanatóriumi gyógy­kezelésére is. 1952-ben már 300.000- en üdültek és részesül­tek gyógykezelésben az üdülő­helyeken 4 Rrr-tán Népköztár­saság minisztertanácsa éppen e napokban adott ki új rendele­tet a dolgozók élelmiszerellátá­sának további megjavítására. A szocializmus építésének út­jára lépett Román Népköztársa­ság a román. nép boldog életé­nek záloga. Ezért dalolja a köl­tő: ..Köztársaság: reményünk birtoka. Kenyérrel és élettel teli tárak. Erddk. hegyek daloló díszsora. Napsugarú arcok mo.solyának.” (Sz. 1.) A világérdeklödés középpontjában három kérdés áll; Berija leleplezése, a berlini kérdés, és a koreai helyzet. Természetes az, . hogy egyiket sem szemlélhetjük a másik nélkül, mert hogy mást sem említsünk, nem vélet­len az, hogy pont abban az időben történt a keletberlíni provokáció, ami­kor Li Szín Man „szabadon bocsáj- totta” az északkoreai foglyokat. Éppen ezért a három csúcskérdést sem fon­tossági sorrendben állítottuk fel. Egy­formán fontos mindhárom, éppen úgy, ahogy szorosan összefügg. Jegenyefák, Bcrijafák Lapunk legutóbbi száma még csak a rövid jelentést ismeitette. melyet a TASZSZ hozott a ílág közvéleményé­nek tudomására. Egészen biztosan az egész csehszlovák sajtó, de ezentúl minden szervezet, a párt és így a CsISz is sokat beszél róla, és főleg so­kat fogja tanulmányozni Berija esetét. Azok a pártértekezletek, melyeket a hír közzététele után tartottak, sokat engednek következtetni a szovjet nép hangulatára, mely a legélesebben ítéli el Beriját. Az ítélet és hangja jogos hiszen nem másról volt szó, mint ar ról, hogy Berija Lenin és Sztálin párt ját, a Szovjetunió Kommunista Párt Külpolitikai magyarázatok verszünet feltételei betartassa Li Szin Mannal. ját szétrombolja, a Szovjetunió népeit egymásnak úszitsa. és végül az egész országot az imperializmus alá rendel­je. Egy különfejezet az a módszer, aho­gyan BeríÉ ezt el akarta érni. Az egyéni kultusz, az öntömjénezés, a karrierizmus segíts'gével. Berija leleplezésének világvisszhang­ját vizsgálva, kétségtelenül megálla­pítható, hogy az amerikai reakció az. esetet arra akarja felhasználni, hogy ezzel is akadályokat gördítsen a nagy­hatalmak tanácskozásai elé Mondván a szovjet belső helyzet nem olyan, hogy komolyan tárgyalni lehet a világ még fennálló problémáiról. Az USA- ban ülésező külügyminiszterek-a hir vétele után azonnal olyan színezetben tüntették fel a helyzetet, hogy tanács­kozásaikra nincs szükség, mert most már nincs sok kilátás arra hogy a megegyezés elérhető Az angol véle­mény a tárgyalások tekintetében ez esetben is más volt. mert továbbra is a tárgyalások lehetőségét és szükséges­ségét bizonygatták. Azt hisszük, hogy nem kell sokáig bizonygatnunk, hogy a Szovjetunió béketörekvései Berija leleplezésével nem változtak meg, mint ahogy azt az USA véli, sőt Berija leleplezése még biztosabbá tette a béke megvédésének ügyét. Ez a segítség már ismei-S's A berlini fasiszta provokáció, mely­nek tanulságait minden józanul gon­dolkodó ember levonhatta már. tgy újabb fejezetéhez közeledett. Az USA moszkvai ügyvivője egy levelet n,yúj- tott át a szovjet külügvminisztemek, melyben olyan szándékát közli az amerikai kormánynak, hogy Kelet- Németországba élelmiszert szándékozik küldeni, miszerint ez volt. — az élel­miszerhiány — a főoka a berlini tün­tetéseknek. Molotov elvtárs válaszlevelében na­gyon találóan megjegyzi, hogy nem kellett volna Nyugat-Berlinből a fa­siszta szabotőröket odaküldeni. akik romboltak és többe'- között élelmi­szereket tettek tönkre, akkor nem ke­rült volna sor a tüntetésre. Ami pedig az élelmi.szersegélyt illeti Kelet Né­metországnak van kormánya melyet kereskedelmi kapcsolatok fűzik a Szovjetunióhoz s igv rnegoldhat min­den problémáját, ezt a segélyezési módot, mely még a gyarmati oiszágok önérzetét is sértené, mar ismeri a vi­lág. Az ilyen segélyezéseknek az ára az ország függetlensége és munkanél­küliség. Li-Szi Mail időzített bombái Már hosszú ideje várakozással néz a békeszerető világ Korea felé. főleg az utóbbi időkben, amikor a megegye­zés lehető.ségei már majdnem valóság­gá lettek. Amikor hosszú hónapok fáradozása után megegyeztek a legne­hezebb kérdé.sben, a hadifogolycsere kérdésében. Li Szin Man fogta magát és ,,szabadonbocsáitotta ’ a nemközvet­lenül hazatelepítendő hadifoglyokat Természetes, ebből kifolyólag a koreai- kínai fél részérdi felmerült a kérdés hogy az USA óhajtja-e a fegyverszü­net feltételeit Li Szin Mannal betar­tatni? Mert ha nem. mi értelme van a tárgyalásoknak az USA részéről? A ..szabadonbocsájtások" megtörténte után a koreaí-kinai fél egy ilyen irá­nyú levelet irt Mark Clark tábornok­hoz. aki a napokban vála.szolt a le­vélre. Levelében Mark Clark c.sak ho- málvosan fogalmazta meg az USA Jövőbeli lépé.seit Li Szin Mannal kap­csolatban. Olyan hangnemben, hogy ..ha kell”, ..ha szükség lenne rá”, ak­kor az USA közbelépne, hogy a fegy­A koreai-kínai fél bár kifogásolta a válasz homályos meghatározását, a cél nagysága érdekelten mégis felve­tette a tárgyalás továbbfolytatásának szükségességét Közben Eisenhowei kiküldötte napokon keresztül tárgva't Li Szín Mannal. hogy a fegyverszünet utáni időkre rendezzék az USA és Li Szin Man viszonyát. Illetőleg azt, hogy a? USA a ko •eai nép hóhénát nem hagyja cserben és továbbra is tá­mogatni fogja. Az .múlt napokban Li Szin Man elhelyezte újabb időzített bombáját a világ b'keszerető emberei lába elé. mely a fegyverszünet aláírá­sa után 90 nappal robbanna miszerint Li Szin Man a nagy rábeszélés hatá­sára vállalta azt. hogy a békeszerződés aláírása esetén 90 napig teljesiti i a .szerződés feltételeit. Kilencven na|xin túl, amikor dönte­ni kellene a szerződés szerint Korea egyesítéséről — és ha ez nem történne meg — egyesítésének kérdésében egve- dül járna el. Hogy mit jelent az ön­álló eljárás azt három esztendeje ta­pasztalja a békeszerető világ és szen­vedi a koreai nép. Ami az időzitelt bombát illeti, bár veszélyes, de knny- 1 nyebb ártalmatlanná tenni, mint a ' koreai háborút. W.. J. 0} IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi BizoU.sagának lap.la Megjelenik hetenként kétszer Kiadja a Smena. a tsISz Szlovákiái Központi Bizottságának kladovallalata. BratUlava. Soi­2. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava. Soltésovej 2 Telefon 345-51, 2, 3. 229-31, 5. Nyomja Merkantil o. v. tiyonidájg. Előfizetés egy évre 40.— Kčs, félévre 20.— Kés. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma S-54001. — Hirlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Feladó és Irányító postahivatal Bratislava 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents