Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-07-22 / 45. szám

ÚI IFIÚS&G 1955 július 22. A brünni főpályaudvar vasutasai az idei első negyedévben a grafikon szerint 4.9«/o-kal növelték a forgalmat. A Vasútügyi Minisztérium és a Vasutasok Szövetségének Központi Bizott­sága nagy kitüntetését, a Vörös Zásziót a brünni vasutasok a szocialista munkaverseny kiszélesitéséért, Katajev módszerének, valamint a munkamenet betartásáért kapták meg. A leg.iobb brünni dolgozó kollektívája (balról) Bretislav Dufek, forgal­mista, Alois Kapavik mozdonyvezető és Ján Sedlák vonatrendezö, akik az ün­nepélyes gyűlésen a Vörös Zászlót Ján Stejny helyettes vasutügymlnlszter kezébó! vették át. . Sziliek Etel jó szervezőnek bizonyult a szalatnyai CsISz szervezetben A szalatnyai CslSz-tagok kevés ki­vétellel mindannyian előfizetnek az if­júsági sajtóra. Színek Etelnek sok fárad­ságába kerül amig erre meggyőzte az ifjúságot. Nem segített neki senki. A tagokhoz járt házról-házra agitált, szervezett. Reményét még sem veszí­tette el. A munkája pedig nem volt könnyű. A legtöbb fiatal azt mondotta: „Miért olvassunk mi újságot?” Ez bi­zony nagyon szégyenteljes kijelentés. Színek Étel nem szívesen haJIgatta és csak azért is megszervezte a fiatalsá­got az ifjúsági sajtó előfizetési tábo­rába. Litier Ilona is azt mondotta, hogy .soha se rendel meg egy újságot sem. Magatartásával nem segítette elő a szervezeti életet. Kritizálták öt és ma már nem érvényesül a befolyása az ifjúság között. Fényt derítettek téves nézeteire. A kezdeti akadályok eltűntek a szer­vezetből most már a működést nem zavarja semmi. A szervezet új tevé­kenységbe kezd. A kezdeményezésnél sokan voltak. Az aratási munkákban is kiveszik részüket, habár még szerve­zetlenül. Ebből az esetből sokat tanul- I tak a fiatalok és világosan látják, a szervezetlen munka hátrányát és így saját kárukon okolva térnek rá a he­lyes útra. Alapszervezeteink figyelmesen válogassák ki a propagandistákat Ifjúsági .szövetségünk politikai ne- velömunkáját. politikai iskoláink és köreink sikerét elsOsorban propagan­distáink döntik el. A párt arra tanít bennünket, hogy a politikai nevelő­munkának magas, elvi színvonalon kell állnia. Ehhez pedig az szükséges, hogy propagandista-kádereink értel­mes. művelt, erre a munkára jól fel­készült ifjak és leányok legyenek. Központi Bizottságunk gondoskodik róla. hogy propagandistáink megfelelő kikéf esben észesüljenek és így elő­készíti őket az oktatási évre. Tanítani az tud, aki maga is sokat tanul. Au­gusztus 15-ig aránylag elegendő idO áll rendelkezésünkre, hogy olyan propagandistákat válogassunk ki az oktatási évre, kikben megvan a tu­dásvágy, s a tudásukat készek átadni másoknak. Okulva a múlt oktatás év eredményeiből, az alai)szervezetel( nagyobb súlyt helyeznek a propagan­disták kiválasztására, mert a szerve­zet egyik nagyjelentőségű, döntő lé­péséhez tartozik. Lenin és Sztálin elvtársak nem egy­szer felhívták figyelmünket arra. hogy a politikai oktatás elvi színvonalát — mely propagandistáink felkészült­ségétől függ — semmiféle ellenőrzés vagy Programm sem helyettesitheti Ezért kell különösen nagy gondot for­dítani a propagandisták kiválogatásá­ra, azokra a fiatalokra, akik azt a feladatot kapták pártunktól és Ifjú­sági Szövetségünktől, hogy fejlesszék ifjúságunk értelmét, tudását, tanítsak meg őket elsajátítani éff valóra váltani pártunk és kormányunk politikáját. Indul a második váltás Beszélgetés Szeman elvtárssal A nap már régen fenn jár az égen. Terepszemlét tart. Bekukkant a gyá­rak ablakain, sugaraival végigsimítja a ringó búzaföldeket, megnézi számta­lan építkezéseinket, gátainkat. Minde­nütt gépek mellett szorgoskodó mun­kásokat lát. Ezeknek küldik első reg­geli üdvözletét, A nagyszombati tanulóotthonban kü­lönösen "nagy izgalomra lesz figyelmes. Ma nagy napjuk van a tanulóotthon diákjainak. Most dől el, méltók lesz­nek-e a második váltás nevére. Eddigi tanulmányaikból viz,sgáznak, — Tartsátok magatokat fiúk — szól­nak oda az elsőéves tanulók, munká­ba menet, ök már vizsgák után van­nak. most a másodéveseken van a sor. Ezért olyan nam? az •^'Talom a másod­évesek között. Nem szeretnék, ha az elsőévesek rnögött maradnának. Amig Smid'nevélőelvtárssal végig­járom a tariulóotthont, a műhelyeket, javában folynak a vizsgák. Közben ál­landóan be-be rohan valamelyik fiú a műhelyükbe, hogy értesítse a töb­bieket a vizsgák menetéről. — Jelesre vizsgázott Gál és Neumann — szól be éppen az egyik. Igyekszem megkeresni Gál és Neu­mann elvtársakat. Mindketten az ott­hon legjobb tanulói közé tartoznak. Hogy sikerült a vizsga — kérdem. — jól, — mondják szerényen, egyszerűen Furc.sálom viselkedésüket. Valahogy mint ha néni örülnének a sikeres vizs­gának. Viselkedésüket a nevelőelvtárs magyarázza meg. Ezek most mint se­gédek lesznek, valamelvik gyárban he­lyezkednek el. El kell hagj’niok a ta­nulóotthont. Ezért olyan szomorúak. Bizony nehéz elmenni onnan, ahol mindenhez sok kellemes emlék fűzi az embert. Két évvel ezelőtt, amikor a tanuló­otthonba érkeztem, mondja Neumann elvtárs, nem volt nagy kedvem so­káig maradni, szörnyen nézett ki a tanulóotíhon. Olyan volt mint egy sze­métdomb, No meg a pajtásaimat sem ismertem. Szóval szökni akartam a többiekkel együtt, meg legszíve­sebben még tovább, maradnék. Vala­hogy szivünkhöz nőtt ez az otthon Mi alakítottuk át ilyen barátságosra. Hiszen a rendezett udvar, a virágos kert, a szabadtéri színpad, a kis úszo- da, a kultúrhelyiség, a könyvtár, mind mind saját kezünk munkája. Nehéz lesz ezektől megválni. — N) meg a pajtá.soktól, tnldja meg Neumann elvtárs szavait Gál Tibor. És valóban ez az osztály úgy össze­nőtt mint egy család. Kölcsönösen ta­nították, nevelték egymást. Meg is vannak elégedve velük, mestereik, ta­nítóik, nevelőik. Ez az osztály példa­ként állhat a többiek előtt, hogyan le­het a fegyelem betartásával, állandó tanulással, bírálattal és önbirálattal, különböző jellemekből álló emberek­ből a csoportban igazi családi és test­véri viszonyt létesíteni, A tanulók­nak még sok munkájuk lesz a tanuló­otthon átalakitá.sánái. — Munkánkat majd folytatják ezek, — mutat Gál elvtárs a körénk csoportosuló elsőéves tanulókra. Bizony sok munkába kerül úgy a tanítóknak, mint maguknak a tanulóknak is, hogy különböző jellemű fiatal fiúkból jó munkásokat nevelje­nek. Nagy türelemre s főleg szeretetre van itt szükség a nevelőik és tanítóik részéről, de közös erővel majd ezt is sikerül elérniük Beszélgetésünk közben észre se vet­tük. hogy dél lett. A felhőtlen égről a nap pedig szünteleu a földre ont­ja sugarait. Úgy tűnik, mintha egyre mosolyogna — talán tetszik neki az új alapon induló életünk. (R. B.) A kassai likőrgyár nem olyan nagy terjedelmű mint a keletszlovákiai gép­gyár. vagy mint a magnetüzem s egy­szerű egyemeletes épületével beleol­vad a többi ház közé. Talán ezzel magvarázható, hogv Kassán nem szen­telnek neki olyan nagy figyelmet. Az üzem munkásai sincsenek hozzászok­va, hogy őket, ahogy ők mondják, va­laki ,,felülről” meglátogassa, ök egy­szerűen dolgoznak, semmi többel nem törődnek. Talán ezzel magyarázható az üzem CslSz elnöknőjének zavarát, mi­kor elmondottam, nii járatban vagyok. Egyene.sen a palackolóba vezetett. Az itt dolgozó mu , acsoport az üzem legjobb csoportjai közé tartozik. Sze­man elvtárs szervezi itt a munkát. — Szeman elvtárs élmunkás, újító. —- Már 1946-tól dolgozom a cégnél, — mondja. Amikor erre az osztályra kerültem, szörnyű mi volt itt. A te­rem sötét, piszkos volt, nem voltak gépek, egy asztal körül tolongott 20— 25 asszony, formálisan egymás kezé­ből kapkodták ki a munkát. Ma pedig máskép fest a műhely képe. Nagy változások történtek. A hosszú asztal helyett gépeket állítottak be, ezek mellett a gépek mellett most 18 nő végzi azt a munkát, amit azelőtt 25-en csináltak. ;akhogy ez még nem min­den. Megvoltak a gépek, már javában folyt a szalagmunka, de még mindig voltak „defektek” - ahogy ezt Szeman elvtárs magyarázza. S akkor kezdtem gondolkozni, miért ne lehetne még jobban, még gyorsabban dolgozni, mint azelőtt, s akkor születtek meg újítá­saim. Szeman elvtárs elsőnek újított az üzemben, az ő példáját követték az­után az üzem többi munká.sai is. így indult meg az újító mozgalom a kassai likőrgyárban. Szeman elvtárs ezekkel az eredményekkel nem elégszik meg. Mostanában már egy újabb újításon gondolkozik. Szorgalmasan olvas, kö­veti a szovjet emberek munkáját, ál­landóan tanul. A munkaidő alatt 5 a lelke a mű­helynek. Ez a 17 nő — mondja hamis­kásan — állandóan szívja a véremet, egy percre sem hagynak békét. S va­lóban majd csak minden percben hív­ják valami ürüggyel Szeman elvtársat. Különösen Majlát Terézia hívja gyak­ran. Majlát elvtérsnő három nő he­lyett dolgozik a töltőgépnél. Ez a cso­port 8—10 ezer üveget tölt meg, „ad- jusztál” ki egy műszak alatt. Kár, hogy ilyen jó munkásnökből álló üzemre oly kevés gondot fordíta­nak szervezés tekintetében. Egyenesen furcsa, hogy az üzemnek nincs se fali, .se üzemi újságja, ahol példaként le­hetne állítani az üzem legjobbjait, ahol buzdítani, kritizálni 'ehetne. Az üzem munkásai legnagyobbrészt CsISz-tagok s majd csak mind beszél magyarul és sajnos az Oj Ifjúságról mégcsak nem is hallottak. Reméljük, hogy a pártszervezetnek és Szeman elvtársnak s az üzem töb­bi újítóinak sikerül majd létrehozni egy egészséges újítást. Ritzkó Bél« Neveljük a szervezetlen fiatalokat is Bélán az eredmények nem kicsik, de nagyobbak is lehetnének. Ezért az EKSz-en meglátszik a CsISz segítsége. A répatáblán, a gyümölcsös, a szőlő, de a kukorica is susogó levelekkel vár­ta a fiatalokat, mikor még kicsi volt. Ma a-kkora, mint a létra és olyan zöld, mintha vizen állana, hiszen a fiatalok ültették négyzetesen jó meleg földbe. A falu CslSz-kultúrotthona a falu központja. Minden este. minden vasár­nap politikai viták csatatere van itt. Csak egy kicsit szemetes és szanaszéj- jel vannak az újságok az asztalokon. Mintha elutazott volna az, aki a ren­dőrt felelős. Mégis értékes helyiség ez, sokat lehet itt tanulni. Itt jöttek rá a CsISz-tagok arra a körülményre, hogy sokkal jobb lenne az EFSz, ha ta több fiatal CsISz-tag kapcsolódna be a szervező és az építő munkába, fok fiatal van a faluban, de nincs min­den fiatal szervezve s így nem lehet­nek aktív tagok. Nagy baj ez. A poli­tikai iskolázáson, ha minden fiatal részt vett volna, milyen nagy lenne az előrehaladás. — mondogatják a ta­gok. Ezért vetődött fel a kérdés, hogy azokat az ifjakat, akik még nincsenek a szervezetben, bevonják az építő mun­kába. fi Hiszen barátaink, munkatársaink, a hibások pedig mi vagyunk abban, hogy még nincsenek szervezve, hangoztatják a CsISz-tagok. Ez a hangoztatás gyökeret eresztett. Minden tag a munkahelyén is beszélt arról, hogy milyen fontos, az ifjúsági szövetség és milyen feladatai vannak. Persze a beszéd miatt a munkában sem maradtak hátul. Szlávik Magda az aratási munkánál is iparkodik minden­kit megelőzni. A jó ^Idának jó hatá­sa van. így történt, hogy Kiss József is be-benézett a fiatalság helyiségébe és valami különösen megtetszett ott neki. Biztos, hogy nem a falakat cso­dálta meg, hanem az a barátság, ami feléje áradt, vonzotta őt egyre oda. Erősebb vorzalowi ez naínt a mágnesé. nem lehet ellenállni. Egyszer Szlávik Zoltán mégis kérdezte öt, hogy nem akar-e CsISz-tag lenni. Szép meleghan­gú kérdés volt, de a felelet hideg volt rá, mint a jég: nem! Egy ideig nem beszéltek a dolgok felöl. De egyszer Boros Kató is célzást tett a tagságára vonatkozólag, de olyan formában, mint­ha feleletet nem várt volna rá, hát nem is kapott. Tovább nem firtatták az ü- gyet. Este volt, a rádió körül ült a legtöbb CsISz-tag, de olyanok is voltak, akik olvastak. .A rádió pattogós zenéje úgy hatott, mint a forró láng, mindenkit felmelegített, a jókedv mindenkire át­ragadt A jó zene után hírek követ­keztek, Békét és háborút emlegetett a hírmagyarázó, a béketábort és Ameri­kát. Utána a fiatalok vitába eredtek egymással. Ki meri azt állítani, hogy lehetséges a háború, amelyben már keserves ré­szünk volt. ha mi jól dolgozunk min­den vonalon, mondotta Kullák Erzsé­bet. De akadtak olyanok is, akik az el­lenkezőjét állították. Ezért fejlődött ki a heves vita. Mindenki a maga igazát bizonyította s a végén megegyeztek abban, hogy fontos a jó munka Utána Kis József is hozzászólt. Nem hiszem en sem, hogy lehetsé­ges a háború, ha jól dolgozunk. Ezért én is úgy akarok dolgozni mint ti, én is CsISz-tag leszek, ha magatok közé fogadtok. Eddig nem akartam, de most már az leszek. Egyesek mosolyogtak, némelyek pe­dig komolyan a semmibe néztek a nem várt esetre, de utoljára közösen meg­emelték. Solti elvtárs, a szervezet elnöke va­sárnap elvitte neki a CsISz belépési nyilatkozatot, amelyet boldogan töltött ki. Példáját többen is követik és a szervezett fiatalok még jobban neve­lik a szervezeten kívülállókat, mert így több munkatársuk lesz és közösen küz- .denek a békéért. Bagota István I I A tornaijai traktoros-brigadközpont udvarában vagyunk. A traktorosok a volán mellett ülnek, az indulásra var­nak. Éppen most ért véget a tízperces megbeszélés, ahol a brigádvezetö is­merteti a fiatalokkal a napi feladato­kat. — Hát gyerekek egyelőre csak eny- nyit akartam mondani. — Vidám te­kintetével mégegyszer végig nézett a traktorosokon, majd így szólt: — Jó munkát elvtársak! Szinte egyszerre zúgtak fel a trak­torok. Nehéz dübörgésük alatt szinte megremegett a föld. Komoly és fele­lősségteljes munkát végez Galie István CsISz-brigádja. Ez évben több mint 2.000 hektár szántó gazdag termése vár a betakarításra. Négy község szö­vetkezeteinek tagjai figyelik munkáju­kat. Nem ijednek meg a nehézségek­től. Ezt már a tavasz folyamán is be­bizonyították, amikor tervüket csak­nem 2000/o-ra teljesítették. Amikor megtudták, hogy brigádvezetőjük részt vesz a VIT-en, még elhatározottabban ragadták kézbe a volánt. Élete legszebb napjaira készül... Galic elvtárs 27 év körüli magaster- , metú, életerős, barna fiatalember. Egy­szerű, sokgyermekes cselédszülök fia, aki korához képest sok mindent pró­bált. A felszabadulás hozta meg szá­mára is az emberhez méltó életet. Mint munkásból lett traktorista .jól megállta a helyét. Tudta, hol a helye, ezért minden szabad idejét a fiatalok között töltötte. Örömmel foglalkozott mindenkivel, és lelkesedéssel fogadta a tapasztaltabbak tanácsait is. Ezért munkatársai nagyon megkedveltek. Mint öntudatos CslSz-tag, tervét min­dig magasan túlteljesítette. Jó munká­jáért, példás magatartásáért és a CsISz-ben való működéséért beválasz­tották a járási vezetőségbe. Galic elv­társ gazdag tapasztalatokat gyűjtött az új hivatásban. Aztán egymásután következtek az események. Nemsokára a CsI.Sz traktoros-brigád vezetőjévé választották. Kezdetben mintha nem érzett volna annyi képességet magá­ban, hogy ennek a felelősségteljes fel­adatnak jól eleget tegyen. Azonban a pillanatnyi megtorpanást legyőzte erős akarata, és a gyakőrlatban Galic elv­társ a gépállomás egyik legjobb bri­gádvezetőjének bizonyult. A járási ülé­seken, nyíltan bírálta a hiányosságokat és tervekkel, javaslatokkal jött elő. Ez év tavaszán beválasztották a CsISz kerületi vezetőségébe is. Galic itt is megállja a helyét. Az üzemi pártszer­vezet tagjai elismerték jó munká.iát, és kérelmét a pártba való belépésre jóvábagyták. Ez Volt számára a „leg- gyobb” Jutalom, amit egy ember mun­kája után kaphat. Most pedig újabb megtiszteltetés érte. Nemsokára utazik Bukarestbe a VTT-re. Arra a kérdé­sünkre, hogy hogyan készül e történel­mi jelentőségű találkozóra hirtelen nem is tud válaszolni. Küszködik a szavakkal, majd lassan megszólal. — Nem tudok szónokolni, mert ejt nem szoktam meg — mondja határo­zottan, miközben nyíltan a szemünk i>e néz. — Csak azt akarom mondani, hogy életem legszebb, legboldogabb napjaira készülődöm ... Ami pedig a többi előkészületet illeti, majd meg­mutatjuk az aratás és cséplés végén. Ez lesz az én ajándékom a VIT-tisz- teletére. Gál Eta Az udvardi fiatalok I példát mutatnak I A Hadsereggel Elgyüttműködö Szec- ! vezet udvardi tagjai elhatározták, hogy I szoros segítséget nyújtanak a szövet- I kezeli tagoknak az aratási munkák­ban. A fiatalok 480 óra ledolgozására kötelezték magukat. Ugyanakkor nem feledkeztek meg az éberségről sem. A fiatalok őrséget állítottak, hogy így lehetetlenné tegyék az osztályellenség esetleges próbálkozását. A tagok Baj­kai István kombájnvezetötől vesznek példát, aki vállalta, hogy az aratási és cséplési munkákat Udvardon 200 hektárnn, hazánk cseh vidékén pedig 100 hektáron végzi eL Elsők egész Szlovákiában Az ógyallai gép- és traktorállomás dolgozói tervteljesítésében az első he­lyen állnak egész Szlovákiában. Az ó- gyallai gép- és traktorállomás trak­torosbrigádjai július 14-ig 27.7 száza­lékra teljesítették a nyári munkater- vüket. Ezt a szép eredményt a trak­torosok odaadó munkájával, a munki jó megszervezésével és a gépek ész­szerű kihasználásával érték el. .A trak­torosbrigádok két váltásban dolgoznak. Nappal aratnak, éjjel pedig szántanak. Az ógyallai gép- és traktorállomás brigádok közötti versenyében a szwit- péteri kombájnosbrigád áll az első he­lyen, amely e hó 14-ig 35.4 százalék­ra teljesítette nyári munkatervét. A brigád legjobb kombá.jnosa Kondriik Andrej, aki 85 hektár aratási és 2.232 mázsás cséplési, eredménnyel egyéni tervét már 51.5 százalékra téljsítetté. A második helyen a hetényi trakto­rosbrigád áll, amely 32.4 százalékra tel­jesítette nyári munkatervét. Az egyéni versenyben Ézabó Zoltán vezet, aki Sko­da 30-as traktorával 42.01 hektárt •- rátett le és ezzel az eredménnyel 31.5 százalékra teljesítette egyéni tervét. E kimagasló teljesítmények mellett 76 liter üzemanyagot takarított meg. Az izsai CsISz-brigád is követi a jó példákat. Az eddigi kiértékelés alapján a harmadik helyen állanak, de az izsai fiatal CsISz-tagok nem elégszenek meg a harmadik hellyel. Elsők akarnak len­ni. A közös győzelem érdekében Hra- bovszky Mátyás tett eddig a legtöb­bet. aki 22.5 száz.alékra teljesítette e- gyéni tervét és 65 liter üzemanyag takarított meg.

Next

/
Thumbnails
Contents