Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-30 / 92. szám

1953. december 30 Jaj. mf lesz velünk! — körülbelül ebben a ..kéLséybse.seU" felkiáltásban foglalható össze Osbome ímerikai író mélységesnek megjátszott, de annál nevetségesebb mö eggcxlalma az embe­riség jövőjéről, ...A ml kifosztott boly­gónk” sok nytigati port felvert köny­vében elzokoqja. hogy az ipari államok a természeti kincsek eltékozlásábó! mertük erejüket. Technikai civilizá­ciónk — mondja — egvre gyorsabb iramban hág nyakár« a'z elérhető érc, szén, olaj és földgázkészleteknek és egyáltalán minden olyan ásványnak, amely ipari szempontból fontos. Mister Osbome természetesen a ‘^a- lajkimeriilésről. a föld csökkenő ter­mőere jóról is elsírja gyentts, 'lletvé már nem is gyanús könnyeit Mert hozzáteszi, hogy századunkban a tűl- zsufoltság korszakába léptünk és a feltárt nyersanvagferijletek’ csak von­tatottan tudják kielégíteni a rohamo­san szapiPKió emtx'riség szük.ségleteit Különösen a Szovjetunió és a szocla­Ol IFIÚS&G Mélységek ostroma .a elégítésére? Ferszman szovjet tudós kiszámította' ezidö szerint körülbehil három milliárd tonnát Meghökkentően nagy mennyiség' De meghökkentően elenyésző, he a földkéreg tömegéhez arányltjuk. Elenyésző még akkor is. ha ahhoz viszonyítjuk, hogy elért mély­ségekben is még mennyit termelhet­nénk ki. Hozhatunk fel szenet, olajat és egyéb ásványt sok száz méteres mélységből, vághatunk akármilyen szö­vevényes folyasölabirintusokat a föld alatt, lefurhetunk már hat kilométer diélyre Ls egy helyen — mindezzel még csak horzsolást sem okoztunk a Föld arculatán. Ha hideg szél fúj viszonylag mélyehlten „fel.sebzi” az arcbőrt, mint amilven mély sebet ejtett egész évez­redes hányászjäti tevékenységünk a Fold kérgén. „Időszámításunk óta még száz köb­VILLANASOK GÖRBÉJE REMOES SUGÁRZÁS uw AľALAJROl 'Hf f i Egyes ásványok rádlóakllv sugárzássá! árulják el rejtekhelyüket a repülő­gépre függesztett villanás-számlálónak. lizmus útjára tért országok lakossága s7.aponKlik gyors ütemben — panaszol­Hál innen fúj a szél! Es ha Mister Osborne nem mondja ki, Birch. Pear­son, Harper. Vogt és egyéb „tudomá­nyos" mezben jelentkező impenalusta emberevök már nem kertelnek 'elere. hannadára vagy éppenséggel negyedé­re óhajtanák csökkenteni a Föld lakos­ságát Ötszáz, kilencszáz. Illetve ezer- ötszáz millió emh<*rt szeretnének láb alól eltenni, persze kineit, japánt, in­diait és a szocializmust épitő népeket, így szeretnék megh'V».szabbítani a töke uralmát és megoldani a nyersanyagel­látás problémáját. Van-e valami alapja Mister Osbome „rémlátá.sának”? Egyáltalán támadhat-e a-fudomány és technika fényénél olyan aggodalom, hogy az emberiség szűkébe kerülhet a nyersanyegot és energiái szolgáló ásványi anyagólénak? Meddig futja még fontos ásványi nyersanyagainkból? t Vegyük pélriéul a szenet. A világ Is­mert széiikészletei nyolrbiliió tonnára rúgnak, s az évi termelés 1 fiúO millió tonna körül jár. Tehát rohamosan fo­kozódó szükségleteket számítva is, jő pár száz évre futná a készletekből. Az olajjal és földgázzal már nem ál­lunk ilyen jól. De borúlátó számítások szerint sem fogyunk ki belőle egy-két emtx^röltőn belül. Csakhogy az olajjal és a földgázzá'l Is úgy vagyunk, unt a szénnel és valamennyi ásványi anya-, gunkkal hogy a kutatás idörol-idöre igen kiadós ielöhelyeket fedez fel. Igen ám — mondják az imperialista vészmadarak —. de a készletek zöme nehezen elérhető, vagy meg sem kö­zelíthető mélységekben fekszik. Ezzel szemben a sz(x?iali.sta tudomány és technika tettekkel vallja és bizonyltja, hoqv az. ami ma még meg sem köze­líthető. holnap már elérhető. Ami pedig a szenet, olajat és löld- gázt Illeti, ezeket energ iatermelé.sí szempontból az atomerő békés haszno­sítása rövidesen .háttérbe fogja szori- tanl BányA.szntiik azonban továbbra is igen fontos feladat lesz. de nem ízért, hogy eléges.sük. hanem azért, hogy nél­külözhetetlen anyagokat állítsunk elő belőlük. Már ezidő szerint is több mint hatszázezer Ipari vegyület Készül szénből. oUjhő! és földgázból Hogy mást ne mondjunk: a festék, gyógy­szer é' számos egyéb iparnak Is leg- fonio.si.bh alapanvagal. Tehát épp úgv szükség lesz kihányá- szá.siikra. mint a vas- és fémiparban vagv a tégla, cement, üveg. utrcellán és számos egyéb anyag előállitá.sához használt ásványi nyersanyagok kiter­melésére. Még c.sflk horrsolást sem okoz­tunk a földiekén Mo.sl már az ’ kérriés' mennyi á.s- ványi nyer.sanyagoi kell évenként fel­színre hoznunk a világszükséglet ki­kilométerre sem tehető ez a kőzet- mennyi.ség. amelyet az emberek a föld alól bányásztak td — Irta Gerlach ne­met tudós 1950-ben — Ez pedig sok mill.őszor kcve.sebb, mint az 50—120 kilométer vastag földkéreg térfiigata" A német tudós becslése jól össz­hangba hozható Ferszman számításai­val. Ferszman szerint ugyanis az em- Iht a történelem folyamán 50 milliárd tonna .szenet. kélmiMlái-d tonna vasat. 80 millió tonna rezet, ólmot és hur- ganyt, 200 ezer tonna ezüstöt és h'lsz- ezer tonna aranyat bányászott ki. Per­sze á kibányászott kózetmennyiség az jdók folyamán jórészt szétporlott vagy szét Piriik és így hamu. rozsda, stb formájában elporló^va újból szétszóró­dik. vagy szétszóródik idővel a Föld felszínén. Ipari forradalom a föld alatt A kőzetek kitermelése a miilt század első felében — a gőzgép tökélete.sitése után, valamint az érckohósítá.si fémmegmunkálási eljárások kifejlesz­tésével — indult meg nagyobb erővel S ha azóta a Föld népessége csak há- romszoro.sára növekedett, az évenként kibányászott ásványmennyiség több. mim 250--6zer nagyobb, mint száz év­vel ezelőtt. A termelés különösen ez elmúlt évtizedekben emelkedett ugrás­szerűen, főként azzal, hogy a Szovjet­unió az ipari államok élvonalába küz­dötte fel magát. A hatalmasan megnövekedett szük­ségletnek természetesen csak e terme­lés messzemenő gépesítésével felelhe­tett meg a bányász. A föld alatt, való­sággal új ipari és technikai forrada­lomnak vagyunk tanúi. A bányászat ősi szerszáma, a csákány hovatovább teljesen háttérbe szorul, hogy átadja helyét a sokkal termelékenyebb és ha­\ fémeket savval nld.iák ki érceikből földalatti rejtekhi'lvükön es elektromos árammal csapják ki a baloldali aknán leeresztett lemezre. sonllthatatlanu! kisebb erőkifejtést kö­vetelő fejtőkalapácsnak, a réselő és fejtóqépeknek. Ugyanígy a rakodást és a bányaszállltást is mindinkább hatal­mába keríti a gépesítés. A rakodógé­pekkel felrakott szenet gépi erővel vontatott csillék, szállító.szalagok *s v(»natszerelvények továbbítják a vil­lanyfényes bánybfolyosókon S felszínre tirkollő teherszállító aknáig. Fgyáltalán nine.: bányászati művelet, amely ne lenne teljes mértékben gé- pe.slthetó, s hisszük, tudjuk, hogy né­hány éven belül a ml ö-sszes bányáink is elérik a szovjet bányák mai maga.s gépesítési fokát. Bár szénbányászatunk gépe.sitése terén különleges feladatokat kell megoldanunk, mert széntelepeink egvrésze vékon.yebb és rétegeződésuk nem olyan zavartalan, mint a szovjet szénbányáké. Olajkutak a Kaspi-tengeren A termelés meggyorsltá.sát, nagyobb termelékenységét, az ásványi telepek kiaknázáséval űzött tőkés .jellegű rab­lógazdálkodás felszámolását és a nem­rég még elérhetetlennek hitt lelőhe­lyek kitermelését szolgálják azok e technikai vívmánytxk is, amelyek jó­részt szovjet kezdeményezésből szü­lettek és a Szovjetuoiióban már fontos eszközei és módszerei a termelésnek így például rögzített és ú.szó fúró­tornyok és olajkutak segítségével ~a tenger alatti olajtek'pek kitermelése i.s lehetővé válik, A parti furötornyoknói vez.etett úgynevezett ferdefurásokkal pedig szárazföldről termelik ki a ten­ger medre alól a partmenti olajrét<>ge- ket. E termelési módszerek legnagy­szerűbb alkalmazását a Kaspi-tengeren látjuk, amelynek tükrén va!ó.ság « er­deje emelkedik a fúrótornyoknak és olejkutaknak. A tengeralattjáró után itt a földalattjáró! A szovjet bányászati technika másik nagy vívmánya egy vakondokéletö fu- róberendezés Mint ahogyan a tenger­alattjáró hajó bármely irányban .szaba­don mozoghat a víz alatt, ugyanúgy töri magát keresztül, fel-le. jobhra- balra a legkeményebb kőzeteken is a földalattjáró, A fúrógép egyetlen „kirándulása" alatt akár kilométeres járatokat is lé­tesíthet. Ezzel olyan félig kitermelt, vagy érintetlen olajtelepek ktaknázását is lehetővé teszi, amelyekből az olaj kellő gáznyomás hiányában vagy közet- akadálvok miatt nem talál utat a ku­tak függélyes fúrólyukaihoz Ez a gép sok milliárd tonna parlagon heverő olajhoz juttatja a világot. Olajtermelés — baktériummal A ha.sznos baktériumokat nemcsak a • mezőgazda.ságban az erjedés — ‘és élelmis/erijtarban — szesz. ecet. sajt stb. gyártására, takarmányok előkészí­tésére. trágya érlelésére, stb — fog­juk munkára. Olajtermelésre is szövet­ségre léptünk egyik fajtájukkal. Felfedeztek ugyanis egy igen kaci­fántos nevű baktériumot, úgy hívják, hogy Desulfovibrlo hydrocarhonoclastus — amely nagy mennviségű savat ter­mel. így feloldja a kőzeteket és csa­tornákat nyit bennük. Tehát összeköt­tetésbe hozza egymá.ssaJ e különböző olajrétegeket, csökkenti az olaj felületi feszültségét és szabad áramlását biz­tosítja. De ez még nem minden! Az olaj nagy molekuláira aprító hatással van. Ezzel az olaj folyósabbá, benzingyár- tásra alkalmasabbá, értékesebbé és szi- vattyúzhatóbbá vélik. Talán mondanunk sem kell; ma már tömegesen tenyésztik ezeket a derék baktériumokat, mert révükön az olaj­nak újabb lapuló tonnamilliárdjaira számíthatunk. Részben tehát olyan munkát végeznek, mint a fúrólyukakon lelőtt robbanó torpedók. Ezeket azért lövik le, hogy robbanási hőjükké és nyomásukkal folyósabb és szivaltyúz- hatóbb állapotba hozzák a sűrű olaj­fajtákat. Az olajtorpedózás e módszere ugyantsak sok elheverő olaj felszivaty- tyúzását teszi lehetővé. Földalatti kincsek kutatása — repülőgépről Ezek a módszerek annál nagyobb figyelmet érdemelnek, mert alkalma­zásukkal az eddigieknél több száz mé­terrel mélyebben fekvő rétegekből is meg'ndulhat a termelés. A legnagyobb rejtett ulaj — szén és érctartalékok feltárását azonban az ű,‘ lelőhelyek felfedezésétől reméljük. Ezt a reményt a már eddig is elén gyors és hatalmas kutatási eredmények te­szik tog>|£.sá. Eddig ugyanis az ásványi lelőhelyek kutatói talpalva, öszvér-, teve- vagy lóháton, de legjobb esetben is csak autón járták műszereikkel és fúrógé­peikkel az érc- é.s olajgyanús területe­ket. Most — bármilyen elképeíjztön hangzik is — repülőgépről v^tik vizs­gálat alá a föld mélyét. Ezt a nagyje­lentőségű gondolatot Logacsov szovjet fizikus vetette fel és valósította meg Logacsov abliól indult ki. hogy a földmágnes.ség a földkéreg felépítése és összetétele szerint erős változásokat mutat s ezek a hullámzások s magne­tometer nevű műszerrel kim\itáthatók Ásványi lelőhelyek légi kutatá.sa úgy történik, hogy a magnetométerreb fel­szerelt repülőgép 100—150 méter ma- gessághan a vlz.sgálandó terület felett köröz. A magnetométer 30—35 méteres kábelen csüng le a repülőgépről és mé­réseit egy hozzákapcsolt berendezés ön­működően feljegyzi Segítségével ha­talmas érc- és olajtelepeket fedeztek fel. Az ásványi lelőhelyek légi kutatásá­nak egy másik változata azon alapul, hogy e különböző ásványok, illetve ré­tegek bizonyos körülmények között kü- Icnhözö erősségű rádióaktív sugárzást bocsátanak ki. A mérőműszert — a légi magnetrwnéterhez hasonlóan — repü- lógépre. helyben lebegő helikopterre függesztik. A sugárzás erőssége külön­böző fén.yerejü villanások formájábar jelentkezik a műszerben és ott a vil­lanásokat lefényképezi. Ahol példán', olaj rejtőzik e föld alatt, ott a villa­nások fényereje jóval kisebb, mint az olajtelep körül. A kutatómódszerek tökéleteslté.sével — mondják a szaktudósok — már a háború előtt kiadósabb érc-, szén- és olajtelepeket fedeztek fel öt év alatt, mint azelőtt huszonöt év alatt össze­sen. Gázgyár a föld alatt Eddig főként az olajról esett sző Mi­lyen új termelési módszerek és 'ehe­tőségek kínálkoznak a szén és ércbá­nyászat terén? A szénbányászatban pél­dául a földalatti szénelgázi«ítás jelent új merész fordulatot. Gondolatát Men- gyelejev. a nagy orosz vegyész vetette fel még 1888-ban Az a lényege, hogy a szenet ott qázosftják el, ahol kép­ződött: a föld alatt, a fejlődött gázt csöveken vezetik a gyárakba és háztar- té.sokba. Tehát ahelyett, hogy a bá­nyászok ezrei a föld alá szállnának — begyújtják a szénréteget és a tűz élesz­ásványi ktneseit Is, mint például a ként, a konyhasót, vagy a műtrágyák egyik fontos alapanyagát, a káli.salétramot, továbbá a növényvédő szarek előállítá­sánál használt arzénvegyületeket és több más értékes anyagot. Hatalmas ilj lehetőségek nyíltak a föld alatti kohászat ércfeldolgozás te­rén Is. Például a rézérc olymódon is kitermelhető, hogy földalatti rejtekéhez aknát fúrnak, ezen át savval árasztják el, mjre a réz kioldódik az ércből. Az ércréteghez az aknákon át villamos- áranvkörben kapcsolt fémlemezeket ve- zrtnek le, mert a réz az elektromos áram hatására kiválik az oldatból és tiszta állapotban kicsapódik az áram negatív sarkát alkotó lemezen. Ezt a tiszta rézből álló tömböt aztán a fel­színre emelik. Ilyen elektromos eljárással több más fém is kitermelhető a föld alőt anélkül, hogy szükség lenne költséges aknák'. Természetes földalatti kazán 8 km mélységben, ahol 260 fokos hőség ural­kodik és a lebocsátott víz gőzzé alakul. létesítésére, az érc elszállítására és u- g.yanasak drága kohómüvekre. Ezek az úgynevezett geotechnológtaj kísérletek igen biztatóan alakulnak, úgyhogy rö­videsen nagyipari alkalmazásukra is sor kerül. Kazán 8 km mélységben, fűtés 1.000 km magasságból Valamivel távolabbi perspektíva: a földalatti hőenergia kiaknázása. 8 000 méter mélységben például 260 fok me­leget mérhetünk. A viz tehát itt gőz­zé válna. Most már ml a teendő? Felkutatni egy lehetőleg kemény, tömött kőzetek között képződött hatalmas üreget és V-.......................................................... Mesterséges bolygóról tükrök segítség pontjára összpontosítják tésére levegőt, gőzt. vagy oxigént nyomnak le az égő rétegre, ahol aztán a szénWM gáz fejlődik, A csöveken 'el­vezetett gáz csak különleges célokra igényel további kezelést, mert fűtésre és gépek hajtására közvetlenül is fel­használható. Lenin, aki ez emberi tudás valameny- nyl területét szemmel ta.rtotta. azonnal felfigyelt a nagy gondolatra és 1913- ben megírta ...A technika hatalmas dia­dala” című tanulmányát, melylien is­mét a világ elé tárta Mengyelejev fe­ledésbe merült ötletét. A Szovjetunió­ban aztán meg is valósították a tervet A Moszkva-kerület'oen és több más szénmedencébenn már számos ilyen szénelgázosftó telep működik .1950-ben már több mint ínyolcmillárd köbméter gázt adtak a szovjet gazdasági élet­nek. Geotechnológla a .iövő nagy tudománya Ha.sonló móiis/errel — forró gázzal, gőzzel vagy nagyf.yomá.'íú melegvízzé, — termelüt ki a föld mélyének egyéb ével egy tó, vagy tenger kiszemelt a Nap sugarait. ezt a föld felszínéről — folyóból, tő­ből, vagy tengerből — állandóan víz­zel táplálni. A csövön leeresztett víz a 260 fokas üregben gőzzé válva és egy másik csövön saját nyomásánál fogva törne a felszínre, ahol aztán gőrgépe- peket működtetne, e gözgé^k pe­dig áramfejlesztő gépeket ha.jtanának. A Föld belső hőmérséklete kime­ríthetetlen energia forrása csak idő kér­dése. hogy hasznosítása nagymértékben meginduljon. Még távolabbi perspektíva: 1.000 km magasságban vagy akár távolabb I» ke- ringó mesterséges bolygóról egy tő. vagy tenger partmenti vizére összpon­tosítani a napsugarat és a fejlődő gőzt hőerőműben hasznosítani. Eis hol van még az atomenergia, s- melynek békés hasznosítása már nem is perspektíva, hanem napjaink 'egyik legközpontibb és óriási lehetőségekké’ rpegvalósuló feladata! Ne fájjon tehát Mister Osbome feje! De hiszen éppen ezért fáj .. G. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents