Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-30 / 92. szám

flUFIÜSÄfr­Frázis Andor és az ujságoivasás Hallottátok, olvastátok? Megnyerjük a bajnokságot. — Lelkendezik Frázis Andor s zsebeiben mélyen kotor. Húzná elő az újságot, húzná, hogy ha lenne Is ott. De mivel ö nem rendeli azt hiszi így elkenheti. Tüske Tibor jól ismeri néhány hete már figyeli. Van nindig új ki'ogása lóditásra áil a szája. No, de megállj Frázis koma rád kerül a vizes xtnyva. Csendet csinál a teremben s Frázishoz szól szép kedvesen: — Frázis elvtárs, arra kérünk a helyzetről beszélj nékünk. Mi újság a nagyvilágban? Hol állunk a bajnokságban. Ki tudja, ha te nem tudod, hisz a lapokat olvasod. Azt mondtad, hogy hat jár néked hetedikre nincsen pénzed. — Mély csend borult a szobára s lestünk kománk szép szavára. De Andorunk csak hallgatott, semmi újat nem mondhatott. Lapot két hete nem látott s most szó nélkül tovább állott. Lett belőle zene-bona, kacagott az egész szoba. Pedig, hogy ha bevallanánk tátva maradna biz a szánk, hogy mennyien nem olvasunk. Frázistól is lustább vagyunk. M’KULKA GYULA rajza. Aki naponta százszor meghal Tanácsok egy köil/inek Higyjek el nem vicc az élet. Nagy bajba kerültem. Nyflkam- ba sózták Poeta Anti költői tej- Uldexenek segítését Kapálóz­tam, de a feladat alól kibújni nem tudtam. Így ‘tat hozzálát­tam a munkához. Biztatni kezd­tem Antit hogy írjon csiszolja tollat. Ebbdl aztán sok baj szár­mázott. Ugyanús annyi verset küldözött be kozzam hogy ha egyszer dühömben meg nem szakítottam volna kapcsolatun­kat. egész életemben lett volna mire válnszolgatnom. Ügy történt az eset. hogy a gagyogó, gyagyogó virágiersek helyett arra kértem a poétát írjon most már magáról. Mint mindig most sem késett. Meg­írta a „Portré" című versét. Mindenki tudja hogy rossz költőt nehéz megérteni. Hat még segíteni. Százszor és száz­szor elolvastam ezt a versét is és ezerszer meggondoltam min­den szót. mielőtt papírra vetet­tem volna, nehogy meg.sérts‘m Poéta érzékeny köHői lelkét. De bármennyire is törtem a koba­komat. nem boldogultam. Mind­untalan a hétköznapi szürke ember prózai szavai vigyorogtak rám a készülő levélből. Végül hogy megmentsem ma­gam a falra mászástól, elhatá­roztam. hogy Poétát mászatom a falra. A levél első részében leírtam együttérzésemet a szenvedő köl­tői lélekkel, aztán kifejeztem örömömet abból az alkalomból, hogy ver.set ír. majd elemzés alá vettem a költeményt és sorról- sorra végigboncoltam hogy kon­krét szakmai és élettanácsokkal lássam el Poétát. Végül további pályafutására vonatkozó taná­csot adtam. A levél így szólt: „Mélyen tisztelt Poéta elv­társ! Mélyen megrázott költemé­nyének minden sora és nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy éppen nekem jutott osztály­részemül az ön versének elbí­rálása és további útjának egyen- getése. A Portré címíl verse hatalmas költői allgetas s egyúttal méltó jele annik, hogy helyes úton indult el. i e vegyük sorra az egyes sorokat, t -gy konkréten kimutathassam költeményének pozitív és esetleg negatív voná­sait. Az első két sorban On ezt írja: „Egész életemben jó voltam. Mikor sírnom kellett: dalol­tam." Mily hPalmas és tiszta em­beri erő zúdul végig ezeken a sorokon. Visszatükrözik az em­ber mérhetetlen optimizmusát. Mégis érződik bennük valami, ami talán rém is hiba, de ami nekem nem tetszik. Szerény ta­nácsom az- ha sírnia kell, csak sírjon. Ha meg dalol akkor da­loljon. ön számára mindehhez bizto.sitjn rendszerünk a jogot. De. ha sírnia kell és mégis da­lol. akkor menjen a bolondok­házába. De menjünk csak tovább. Ön a továbbiakban ezt írja: „Tö-dem templomokban leko­pott, engerá isten m'^gis elhagyott." Megható a hűsége. Tragikus véletlen hogy így történt, de én erről nem tehetek. Bizonyá­ra. ha még egy térde lenne, is­ten megbo Mná. Éppen ezért ajánlom legközeieOb mseljen térdvédőt. Kapható a Mihaly- Kapu alatt lévő sportszaküzlet- ben 'Olcsó óra 'ikus e$ tartós Kérdezze meg Grosicsot. Előre bocsátom nekem hihet En nem tartozom azok közé. akikről Ön a versének további részében ezt írja: „A t megöleltem: ellökött. Akit simogattam- megütött. Kinek szavát h mn. hazudott Kiben i-’- n bíztam: meg- lopott.” ö miin tengernyi szenvedés. De minek ölelt folyton olyant, aki ellökte? Miért nem kérdezte meg előbb- ellöksz-e? Bizonyára megmondta volna. Vagy minek simogatta azt. aki megütötte? Érthetetlen. Hát nem tanult az előbbi kbőí’ Miért nem kér­dezte meg előbb, mielőbb meg- símogatta- ráütsz-e a kezemre? Elkerülhette volna azt a ren­geteg ütést. Ne higyj a hazug embernek — mondja a közmon­dás is. Hát ön miért -pont a hazug emoe-et-nek hitt’’ ľ- miéri csak nekik hitt. (ftemé­lem. minderre válahzt ad.) Ami pedig a lopó- at illeti: jelentse a rendőrségnek De addig is ta­nácsoljuk: ha az eszét még senkire sem bízta, vegyen Wert- heim-zárat. Biztos és erős. Al- kidccsal nem nyitható. Kapha­tó ... nem tudom, hogy hol, mert engem méa senki sem lo­pott meg. Szinte hihetetlen, amit ön a további sorokban ír. „Pedig én olyan nagyon jó vagyok S naponta mégis .százszor meghalok." Hohó nem megy az olyan könnyen! ön bizonyára csal. — Próbálja csak meg egyszer is- tenigazában. Vagy -pedig csap­jon fel költő helyett cirkuszos­nak. Mélyen tiszte'‘ barátja ^ Boncoló Tamás a „Szürke Nyúlok" iro­dalmi lapjának szerkesz­tője. Találkoztam Poétával Amikor még kisded gyermek­ként otthon ücsörögtem masza- tosan a fa alatt, hogy ellopjam az őszi nap gyatra melegét, sok­szor álmouortam arról, hogy mi­lyen jó lenne egy igazi, egy vérbeli k^'tövel találkozni. Müy csacska gyermekálom: De beteljesült Találkoztam az egyetlen ma még élő „verbeii" költővel, Poetaveh Mint a szél­vész úgy ronu.í be. Többszaz kilométerről jött duit-tuit, szikrázott c fzeme Megborzad­tam de igyekeztem hidegvert nyomatni az ereimbe. Én: Ah' Szervusz kérlek! Poéta: Szeusz szeu.sz, kéhlek. Hát kéhlek azért keres­telek fel hogy már sok mindent beküldtem, de meg semmi sem jelent meg. Ez kéhlek egysze­rűen merénylet a költé­szet ellen. En, aki már azelőtt is írtam Én: f Hirtelen közbevág­tam Igen igen kér­lek, megértlek. De most poi.f jókor jöttél. Éppen szükségem van rád. Tu­dod kérlek, szeretném, ha tanácsokat adnál kezdő költőinknek és mi azt leközö'nénk. En majd szépen felteszem a kérdést. Poéta: (közbevág). Lehet rím­ben? En: A. hogyne, remek! Hát akkor felteszem az első kérdést. Mondja kedves költő barátunk mit tart ön az életről és az élet ezernyi szi­véről? Poéta L ltom: az élet mit sem ér. Fekete mind. ami fehér Én: Kitűnő, remek Ez aztán igazán költői. — Csak azért egy kicsit túlságosán költői. Az én egyszerű eszemmel úgy gondolom, hogy ezt jobban meg kell magya- r' ni. Szerintem a fe­hér. az fehér, a fekete meg fekete Olyan egy­szerű ez, mint az, hogy kétszer kettő négy. Poéta (áhitatosan): Érzem, hogy kétszer kettő öt. Mi egésznek látszik, törött. , Én: De hisz akkor gyorsan szólnom kell a felese­gemnek, hogy meg ne vegye azt a virágvázát... Poéta: (idegesen közbevág): Tudom, céltalan min­den cél, S reménytelen a sok remény. • En: tmég jobban elhül­tem): De hát akkor hol az emberi boldogság? Poéta- (le-rézően): A boldog­ság csak költemény. S az em.berszív mind kőkemény. En: (felemelkedtem és mo­solyogva Poéta képébe r • V' ■ ■ ■­vágtam): Az ön ajka jobb, ha I ért hallgatása szín- arany, (Kóbor.) .t/fPOH tUllMKOV ' Jl kaH€háfa Fellengzős .Aladár, a költő, szép szavakat biz nem kér kölcsön. Kamrájában beskatulyázva, etszortirozva jó pár száz van. Fiók. polc, zacskó és doboz szavak terhétől roskadoz. Ha versirásrp támad kedve egy-kettő s máris előszedve staniclikből szirom, virány, szomorúfüz és csalogány, alkonypir, köd és lenge szellő mindenhová a megfelelő. Ha nem elég, hát előszed palackokból könnycseppeket, vérző szivet, szende mo.solyt, ha ez sem jó, nagy láda ont elörét, rajrát, hangos hurrát s egy kis szelence allelujját. Kell ez a készlet, e sok sző, tőlük lesz verse szárnyaló, magasröptű és patinás. — E szavak teszik, semmi más. Verseit ilymód sze»-kosztgette, mig rá nem szóltak „Teringette, hagyd már abba, ne mérgesíts. Amit irkálsz, az csupa giccs. Egy- s ugyanazon szavakat használod; régen elkoptattad. Témáid is lomtárba valók, nem ábrázolod a gazdag valót!" Fellengzős Aladár, a költő hallgatta s komor arcot öltött, bezárkózott a kamrájába, belekotort minden ládába, turkált, kutatott lobozokban, melyekben szó olyan sek van. De hiába keresett. Hiába tekintett a • ládafiába, nem került semmi más elő, csak rőzsabimbó, virgonc szellő, elhaló hang, sajgó kebel, sóhaj egész dunsztosüveggel, epedő s foiró tekintet, negédes mosoly, hajtincsek. Talán még mindig turkál ott. Beleptfk már a pókhálók, de téma, szó, amilyen kéne, még nem került kezeügyébe. Fügedi Elek lordítása. Az úi esztendő küszöbén Vízszintes: 1. Ez­zel a jelszóval in­dulunk az új esz­tendőbe (a nyii irá­nyában folytatva) 16. Az ókori Gö­rögországban ezen azt a képességet értették, mellyel valaki az lgaz.ságot az ellenfél érvelé­sében előforduló el­lentmondások fel­derítése és feloldá­sa útján megálla­pította. 17. Maje­rová államdfjas cs^ (rónö keresztneve. 19. Fokozatos fej­lődés. 21. Van szé­lei! 22. Matica Slo­venská rövidítése. 24. Könnyen illanó folyadék, amelyet az orvostudomány­ban érzéstelenítésre használnak. 26. A Forradalmi Szak- szervezet röviditése —szlovákul. 27. Ez — oroszul. 29. Növény, névelővel. 32. Kiejtett betű. 33. A volt szultáni Tö­rökországban, Egyiptomban és néhány más mohamedán országban a felső ka­tonai és polgári hivatalnokok címe. 34 Alapsúlyegység, a mértékegységek ab­szolút rendszerében. 36. Szórész. 39. Leánynév, becézve. 41. Ily<m gárda is van. 42. „Világpolgárság”; a hazafi, a haza es a nép iránti kötelességnek ta­gadása. Ma azt jelenti, hogy az Észak- amerikai Egyesült Államok fennható­sága alatt egyesülni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen eszmei síkon. 43. Személyes névmás (ékezethiány). 44. A tanuló helye az osztályban. 46. Római 100, azonos mássalhangzók kö­zött. 48. Pulzus kezdete. 49. .Az erő fizikai mértékegysége. 50. Férfinév (be­tűhiány). 51. E. U. 52. Nem kevés. 53 Sötétség, szlovákul. 55. Valutában van 56. A reakciós osztályok harca a nö­vekvő forradalom elfojtására, a forra­dalom előtti rend visszaállítására, — idegen szóval. 67 A iő közlekedést biz- btstíja. 69 Honfoglaló törzs. 70 Olasz zeneszerző. (1709—1775). 71 Mulatság — szlovákul (betű- és ékezethiány). 72. Abesszíniái tó. 74. Nagyobb a csermely­nél. 76. Építőanyag, névelővel. 78. Mas — szlovákul (nőnem). 79. Figyelmezte­tő. 80. Nevetett — csehül. 84. Tibetszki Béla névjele. 85. Szlovák névelő. 87. Mezőgazdasági termelési rendszer, a- mely aránylag nagy beruházásokon, be­fektetéseken alapul. 92. Nehéz magyar bor. 95. Reakciós, tudományellenes irányzat a filozófiában, amely a mate­rializmussal ellentétben a tudatot, a aeellemet, a létet tartja elsődlegesnek, az anyagot pedig másodlagosnak. Függőleges: 2. Zentai Dávid névjele. 3. I. I. E. 4. Vulkáni kitörések megr olvadt anyaga, (ékezethány). 5. Adám. László, Oliver névjelek. 6. Dombormű, (franciából magyarosan). 7 D. K. U. 8. Valamelyik kémiai elem legkisebb ré­sze. (c = o). 9 N. I. 1. 10. Kiütés angol nyelvű rövidítése két magánhagzó kö­zött. 11. Szlovák visszaható névmás. 12. Mássalhangzó kiejtve. 13 Egészen újkeletű. 14 Jut. 15. A francia Kon­vent által 1793-ban rendszeresített for- radalm' naptár negyedik hónapja. 18. A vízszintes l. folytatása, (a nyíl Irá- n.yában folytatva) 20 Magasságból le­felé figyel. 23 Kémiai elem, sóit a tech­nikában és az' orvostudományban hasz­nálják fel. 25. Megszólítás. 26. A régi egyiptomi mithológiában a nap istene. 28. Olyan hely a sivatagban, ahol nö­vényzet és víz van. (két betű hiány­zik.) 29. Szeretek — latinul. 30. ABO. 31. Ilyen lapu van. 33. Pium kezdete. 35. 2.000 római számokkal. 37. Igekö- tö. 38. Ver, (ékezetfelesleg). 40. Vár­megye rövidítése. 42./a Spanyol eleje. 45. Élelem, eleség — latinul, (magyar névelővel). 47. Cink kémiai vegyjele. 50. Kötőszó (ékezetfelesleg). 54. Kettéha­sított akác! 57. Szibériai folyam. 58. A férjes asszony neve után írják. 59. Re­megés, lámpaláz. 60. Juttat. 61. Szeszes ital. 62. Elán szélei. 63. Ot — latinul. 64. Belül Balzac 65. Indián harci kiál­tás. 66. Cecília, Béla és Irén névjele. 68. A legszebb évszak. 73. Nógató szócska. 75 Szlovák névelő. 77. Sport­ban: befejezés, a végső küzdelem, 81. f-eánynév. 82. Helységeket köt össze (birtokosraggal). 83 Tudjuk — csehül. 86. Vissza: kit. lengyel. 88. Figyel. (É- kezethiány). 89. E. L. U. 90. Z. Z. F. 91. Ökör — csehül 93. Japán ürmér- ték. 94. Úri kezdete és vége. 95. Belül tessék. BORGULA ANNA. OJ ifjúság — a CsISz Szlovákiái Központi Bizottságának lap.ia Megjelenik hetenkeni kels/er Kiadia s Sitiena a CsISz Szlovákiai Kn/ponii Bízott-ag anak kiadovallalala Bratislava, 'ol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő Szőke lózsel — Szerkesztóseq es Kiadóhivatal Bratislava. Soliésovej 2 felcfon .315-51 2 3 229-31 3 \vomJa Merkantil n v nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kés, félévre 13.— Kés. — A post aiakarekpénziarí bellzeiolap szama S-54001 — Mirlapbelyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. —■ — Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. B-55835 jBOLWTHECA HUNGARICA Samaria-Somoria - Šamorín

Next

/
Thumbnails
Contents