Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-30 / 92. szám

ÚJ IFJÚSÁG Vidám szdieszteri szórakozást! Boldog ÚJ évet! A ( «1^? SZLOVÁKIÁI K () Z P U IN T I BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A B'at's'avM dpc mheT fO Ara 4fl fillpr. II évfolvam 92 szám A boldogság terme Szooiplista gazdálkodásunk feltételei közóti |i átunk és kormányunk nagy gonddal »alósit.ia meg Gottwald elv- tár*- hagyatékát — „Minden törekvé­sünk középpont iában az emberről való gondoskodás áll A párt és a kormány döntése az egy­séges niae bevezetéséről és a pénzre­formról megalapozta a munkatermelé- kenvséq kiszélesítését A dolgozók oly mértékben vásárolhatnak ipari és élel­miszercikkeket. mint amilyen mérték­ben hozzájárulnak az értékek megte­remtéséhez. A pénzreform és az egy­séges piac bevezetése alapjában meg­erősítette a szocialista jutalmazás el­vét az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint. Az új csehszlovák korona az anya­gi és pénzügyi forrásojt takaros gaz­dálkodására kötelez, mozgósít a válla­latok és üzemek belső tartalékainak feltárására, A vállalatok szigorú gaz­daságossága alapjául szolgál, aminek kedvezően kell visszatükröznie az ön­költség csökkentésében és a szocialista akumuláció emelkedésében, bogy minél előbb meg legyenek a feltételek a to­vábbi árleszállításra, valamint a lakos­ság reálbéreinek és fizetéseinek eme­lésére Annak ellenére, hogy a pénz­reform óta aránylag kevés idő telt e , egyes vállalatok és üzemek az 1953-as év második felében jobban kezdtek gaz­dálkodni, ami lehetővé tette, hogy pár­tunk és kormányunk ez év szeptember végén a szükségleti cikkek árát alapo­san lecsökkentse. A tervek helyes teljesítésének első­rendű feltétele azoknak reális volta. Kü­lönösen a mai időszakban kell fokozott figyelmet szentelni erre, amikor a vál­lalatok dolgozói hathatósan belekapcso­lódnak az 1934-es évi műszaki-ipari és pénzügyi tervek javaslatainak összeál­lításába. Fel kell használni a munkások, technikusok és mesterek kezdeménvtt- zését a lehetőségek keresésében, ló­gván teljesítsük a fokozott feladatokat az anyagi és pénzügyi lehetőségek mi­nimális mennyiségének felhasználásá­val. .Az igazgató.ságok ^s az egyes meg­bízotti részleghivatalok az Állami Terv­hivataltól kapott adatok szerint dol­gozták ki tervjavaslataikat. A magas szükségleti normák egyál­talán nem reális anyagi és pénzügyi kö­vetelményekre ösztönzik vállalatainkat így kerül aztán sor a normán felüli tartalékok felhalmozására és nem egy esetben nagy értékek megsemmisítésé­re. A martini J. V. Sztálin-üzemben is. mert nem dolgozták ki a szükségleti normákat, olyan anyagok megrendelé­sére került sor, amelyekre nem volt szükség, és így a normán felüli tarta­lékok néhány millióra növekedtek. Hiá­nyosságok azonban vannak máshol is. A harmanyeci papírüzemben viszont olyan szükségleti normákat használtak, melyeket a dolgozók már 1951-ben túl­haladtak. Több ilyen vállalatot is meg- emlithetnénk. Vállalataink káros gyakorlata külö­nösen megnyilvánul a keresettebb n.versanyagok és egyéb dolgok normán- felüli tartalékok felhalmozásában, fő­leg a gépipari üzemekben, A beszerző­osztályok, valamint a műszerosztály dolgozói indokolatlanul fokozták köve­telményeiket „minden eshetőségre” és annyi nyersanyagot és egyéb dolgot összevásároltak, hogy ezek a vállalatok gyakran nemcsak hogy az éy folyamán nem tudták elhasználni azokat, de több esetben néhány éy alatt sem. A yállalatok 1954-es éyi technikai­ipari és pénzügyi normáinak előkészí­tése és eiőállltásáaak időszaka, de fő­leg a termelési, yalamint a technikai ellátás terve konkréten egybeesik a kormány 1953. december elsejei hatá­rozatával, a normán felüli készletek megszüntetéséről, valamint annak to­vábbi mepakadálvozásáról Szükséges, hogy ezeket a határozatokat vállala­tainkban és üzemeinkben szétdolgoz­zák, és egyes munkamenetekben, mű­helyek, valamint vállalatok aktíváin megvitassák. De nemcsak megvitatni kell El kell távolítani a formalizmust és úgy fogjunk a normán felüli rész­letek eltávolításához, mint a szocialis­ta építés egyik fő szakaszához. Az igazgatóságok és a részleg meg­bízotti hivatalok tervjavaslatamak ösz- szeállítása utáni időszakit a vállalatok munkakollektívái a saját 1954-es évi technikai és pénzügyi tervjavaslatok el­készítésére használ.ják ki. .A vállalatok­nak ebben az évben elég idejük van, csaknem két hónap, hogy felelősség- teljes feladataikat a legjobban előké­szítsék üzemeinkben ebben az időben széleskörű kampányt kell meg'ndítani a fölösleges tartalékok feltárolásáért és a saját lehető.ségek kihasználásáért. Felül kell vizsgálni a normákat, jobb lehetőségeket kell keresni az új tech­nika bevezetésére, a technikai-szerve­zeti intézkedések meghonosítására, va­lamint fokozni és jobban ki kell hasz­nálni a termelési kapacitást. Összeál­lítják a fontos termelési fajták végle­ges kalkulációját. Összehasonlítják a tervezett kalkulációval és felülvizsgál- ,iák az esetleges helytelen gazdálkodás okát és új lehetőségeket keresnek az 1954-es év költségeinek csökkenté.sére. Ebben a nagy, a tartalékok feltárá­sáért az 1954-es év reális bebiztosítá­sáért folytatott harcban, tiszteletteljes és telelös,ségteljes feladat hárul a CsISz üzemi szervezeteire. Szükséges, hogy a szocializmus fiatal épitői együtt dol­gozzanak az ROH csoportjaival, hogy kéz a kézben a pártszervezetek veze­tése alatt megteremtsék boldog jövő­jük feltételeit. Olyan együttműködést kell megteremteni, mint ahogy Vecker elvtárs, a CslSz Központi Bizottságá­nak első titkára mondta a CsISz Köz­ponti Bizottságának XI. plenáris ülésén. A CsISz-tagok hivatottak arra, hogy fiatalos lendületükkel lelkesedésbe ra- gad.ják nemcsak a többi fiatalságot, hanem az üzem összes alkalmazottját Is. Az ifjúsági ellenőrzőcsoportok hasz­nos munkát végezhetnek a tartalékok feltárásában, valamint az anyagi és pénzügyi lehetőségek kihasználásában. A ^slSz-szervezet által helyesen veze­tett ifjúság gyorsan sa.játitja el az új munkaformákat, az új szocialista tudo­mányt és technikát. A szakképzettség és az ideológiai fejlettség elősegíti a nyersanyagokkal, valamint egyéb dol­gokkal való ésszerű gazdálko<lást, kü­lönösképpen a szükségleti normák ál­landó minőségi fejlesztésén keresztül. Azt, hogy a fiatal dolgozók képesek e feladatokat teljesíteni, bizonyítják az elért eredmények. Azok a feladatok, amelyek a tervja­vaslatok időszakában CslSz-tag.jainkra hárulnak, nagyok. Teljesíteni fogjuk, ha ifjúságunk harcosan és bátran feltárja a tartalékokat és megvalósítja azoknak ésszerű kihasználását az 1954-es év­ben. így vihetjük be a tervek összeál­lításába a szükséges bolsevik módszert és maguk a tervek reális iránymutatóul fognak szolgálni az egész kollektíva és a vállalat számára. .A gazdaságosság fokozásával tárjuk tel a máig elre.jtett tartalékokat, ké­szítsük elő a feltételeket a további ár­leszállítás számára! Elindullak az új sikerek felé ★ ' ★ ★ A üzevtember I5-i kormántj- határozni Iplfí’ősségteljes leladn- fok pip ááitia geológusainkat. Az egyre nörek ’’ nyersanyagszük­séglet megköi'Kteli, hogy geoló­gusaink a iövOben kiszélesítsék tudományos és kutató munká­jukat. Szükséges, hogy új szén, és vasbányákat, i'alamint olaj- kutakat nyissanak. Képünkön dr. Kántorné eln- társnöt láthatjuk tudom.anyos munkája közben. Dr. Kántorné elvtársnö a mikropanteológikus kutatás eredményéről szóló je­lentésen dolgozik. Fiatal párttagok értekezlete a füleki járásban A CsISz füleki járási bizottsága na tározatot hozott arra, hogv összehív iák egv közös megbeszélésre azokat a fiatal oárttag kát. akik még tagjai a CsISz-szervezetnek is. Ezen az érte kezleten 2:i-án ie' tek meg. Az érte-- kezletet a C, P füleki járási t’tkára Veres Jánas elvtárs nyitotta meg B>- szedésen rámutatott arra, hogy mily‘-n fontos .szp'-opük yan a fiatal párttagok nak a fiatalság nevelésében. Dono Zoltán a CsISz járási bízott Ságénak vezető titkára Vecker elvtárs beszámolóját ismertette, am't a CsISz XI teljes ülésén rriondott el. Rámuta tott a fiatal párttagok feladataira is e.' elmondotta, hogy milyen segítséget vá runk tő'ük Leginkább arra mutatott rá, hogv nagyon fontos az új tagok beszervezése a CsISz-be. Különösen az üzemekben kell az új tagok beszerve zésére nagy súlyt fektetni. Például a fü'eki Koyosmeltban 500 CslSz-tag volt de a tagsági igazolványok ellen őrzése után c<;3k 120 tag maradt. Sa.i nos, ez a 120 tag sem dolgozik aktívan a szervezetben. Ezért fontos hogy a Kovosma't üzemben is frissítsük fel a szervezetet új ta,gokkal, mert így ja- yulni fog a munka A korláti bányász tanuló-otthonban más a helyzet. Itt 45 új tagot vettek fel az utóbbi idüben a szervezetbe így yan ez Fülekková csin és Hajnácskiin is. Ezekben a szer vezetékben megvitatták a Központi Bi zottság határozata t és a határozatok szerint dolgoznak. Azonban vannak olyan szervezetek, amelvek nem fog lalkoznak a Központi Bizottság hatá- rozataival. Ilvenek vannak Óbástin Almágyon és a füleki Béke-iwemben is Dono elvtárs az évzáró.,/közgyűlé­sekről is beszélt 'hangsúlyozta, hog' az évzáró közgyűléseken, ahol arra szükség van. idő.sebb, tapasztaltabb elvtársak vegyék át a CslSz-szervezef vezetését. A vitában tizenhármán kapcsolód tak be. Molnár László elvtárs arró beszélt, hogy a Kovosmaltban milyen segítséget nvújtc/tt a pártszervezet s CsISz-szervezetnek. Lukács Andor elv- társ pedig a korláti ifjúság munkájár-ó] számolt be. .A beszámolója szerint az itteni fiatalok jól dolgoznak, csak a munkájukat ki kell értékelni, mert ha a kiéitékelés elmarad, akkor a CslSz járási bizottsága nem is tudja, hc^y milyen munkát végeztek. A hozzászólásokból általában az tűnt ki. hogy a járásunkban nin c-senek megtartva rendszeresen se a vezetőségi, sem a tagsági gy-űlések. Az alapszervezetek vezetőségei is nagyon hiányosan dolgoznak. Továbbá a CslSz járási bizottsága sem segítette elő kel­lőképpen az alapszervezetek működé­sét. Nem látogatták az alapszervezete­ket sem Admin sztrációs bürokratikus munkát végeztek a járási bizottság dolgozói és a munkafetadatokat nem beszélték meg az alapszervezetekkel. Az értekezlettől a CsISz járási bi­zottsága és a tagság is nagyon sokat vár. Remélhető, hogy megjavul a mun­ka a járásban, mert a fiatal párttagok vállalták, hogy a i üzemekben és a fal­vakon új lendületet adnak a CsISz- szervezetek_ életének. MOLNÁR BARNABÁS, CsISz járási bizottság dolgozója. Fülek. A csitári hegyek alatt Csak itt-ott látni fényt a falu­ban. Akkura fagyos göröngyök he­vernek az utcán, mint egy kis gye­rek Az ember majd a nyakát tön ki rajtuk. Mit csinálnak itt ilyen­kor a fiatalok? A faluban nincsen kultúrház. Filmet is csak minden szökőévben vetítenek. Ritkán Jár ide a járási vándormozi. A fűmet mindig kevesen nézik végig. Re­cseg, ropog a mozi h/ingszórója. — Mindent lehet ott hallani, csak ért­hető beszédet nem. A film egy ve­títésnél rerdszerint legalább tízszer is elszakad, ilyenkor aztán majd 0 méreg vágja szét a nézőközönsé­get. akik a fii °t nézik. Dehát mégis mit csinálnak itt a fiatalok? Olyanok is vannak, akik a korcsmában ülnek. Egész vasár­nap délután egész vasamap este ott lebzselnek, kártyáznak. A ci­garettafüstöt vágni lehetne a korcs­mában. olyan sűrű. A falakat majd széjjelveti Kint mennyivel kelle­mesebb a levegő' Az a pár fiatal mégis a korc.smában ü', úgylátszik megszokták a kor.smázást. Nims. aki jobb útra vezetné Okét. Nincs, aki kritizálná ők-pí a korcsmázás miatt. A faluban nem mfíködik a CslSz-szervezet. Hörik Jolán panaszkodik. El­mondja hogy amikor táncmulatsá­got rendeznek a községben a fiúk még akkor sem 'ínoolnak. A lányok kénytelenek leányokkal tancdí ni. Más faluban nem is hinnék talán hogy a csitári legények a falnak támaszkodnak, amikor muzsikálnak. A fiúkkal van általában mindig a legtöbb baj — beszéli Hörik to­lón. Nem egv ízben akartak mar ■ színdarabot betanulni a községben. A faluban alig várták már, hogy mikor kerül sor a bemutatóra. A fiúk azonban mindig visszaadták a szerepeket. Nem akarnak semmibe belekapcsolódni. Ha én üyen fiú lennék — fejezi be a beszédét, az arcomról le.sülne a bőr. A lányok egyszer mégis csak megmutatták, hogy rokonai ..az egri nőknek." — Saját maguk rendeztek színdarabot. Felöltöztek férfiruhába és így ne- lyeftesitették a fiúkat a színpadon. A színdarab eljátszása nem sike­rült a legjobban. A csitári lányo­kat nem is ajánlhatjuk, hogy ezen a téren más faluban róluk: vegye­nek példát Dehát náluk nem lehe­tett másképp megoldani a helyze­tet. Csak a fiúk szégyelhetik érte magukat. A faluban még más hibát is éitz- lelünk. Az öreg asszonyok úgy lát­szik soha sem nyugodhatnak. Azt akarják, hogy a mai lányok is olyanok legyenek, mint aműyenek ők voltak fiatal korukban. Ponto­san járjanak a templomba. bOjtöl- jenek és adventkor, a karácsony- előtti időszakban ne is táncol janik Az öregasszonyok ezt szeretnek. Dehát mit tegyenek ilyenkor a Ha­tal lányok. Üljenek a szobában es azt nézzék, hogy hog-i/an ég a lám­pa? A hétköznap mégcsak eltelik valahogy [Ivénkor mindenki dolao- zik nem lehet iinatkozni. Este jie- dig beszélgetnek vagy pedig tol’at fosztanak Egyesek eljárnák An- dnes Rózsihoz i tanítónőhöz. Fia­tal a tanítónő a lányok nagyon szeretik. Elvitatkoznak és így el­megy az este A lasárnap már .sok­kal rosszabb. Ilyenkor a tanítónő is hazautazik. Viszont vasárnap nagy szerepet játszik a gramafon. A gramofon zenéjére táncolnak. Ha jó a gramofon és jók a lemezek, egész jól lehet mulatni mellette. Az öreg asszonyoknak nem tetszik, ha most táncolnak a lányok. Advent van, karácsony előtt! Mióta Csitír község létezik, ilyesmi még nem fordult elő. Egyszerű ártalmatlan tómról van csak szó. Bárki, bárm.i- kor nyugodt lelkiismerettel tám:ol- hat. De Csitáron adventkor tilos volt a tánc, a dal, talán még a ne­vetés is. Ez a tilalom hagyományos szokássá vált. Eddig nem is igen szegték meg ezt a szokást. A muH rendszer is nagyon ápoHa. Nem volt akkor fontos, hogy vígan cl- jen a falusi fiatalság. De nem is volt ok a vigságra. Karácsony felé nagy volt a szegénység a csitári hegvek alatt. Kinek lett volna ak­kor táncolni való kedve? Ma már másképpen van minden. A lányok megtörték a jeget. Ne­vetnek a régi .szokáson és lassan el­űzik a faluból. Táncolnak. Hiába beszélik az öreg asszonyok, hogy bűnt követ el, aki adventkor tán­col Tudják a fiatalok, hogy ez nem igaz. Hörik J űrn pedig színésznő­nek készül. Még ilyen eset sem történt meg a faluban. KultúrmJl- sort is betanulnak. Most már az a fontos. hc,gy a fiúk ne helyettesít­sék az öreg asszonyokat Táncol iá­nak, ha táncmulatság van. A leg­közelebbi kultúrműsorban pedig ók is kapcsolódjanak bele. B. I.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents