Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-30 / 92. szám

19ő:;. ................................... imMmMMiMriniimmMMmMtimnintttiiMiMMiHMHHMittiMrimMHiiMintNiiiuMMtimmnuMmiiHiMitMiiioiimiH CÁ ttífti OCiilCL A moszkvai „Pravda“ a Berija és társai felett hozott ítéletről I „Kína igazi b<>ld<'giíágámk korszaka. I fsak a szocializmus korszaka lesz. ľ)e I ma még nem valósHhatjuk meg a szn- I malizmust. A forradalom mai feladata I Kínában az imperializmus és a feuda- • Hzmus elleni harc. Amíg nem teljesi- I tettük ezt a felad Hot, addig nem be- 5 <?élhetünk a szocializmusról." I Ezt jelentette ki az újjdszületmt I Kina vezére Mao-Ce-tung, amikor a I kínai nép élén. két ellenség, az impe- I rialista japánok és a feudális áruló I Csangkajsek ellen harcolt. Akkor még [ a kuomintang a kommunistákkal egy- I séges nemzeti arcvonalat alkotott a ja- I pán hefurakodók ellen. De a kuomin­i [ tang vezére Csangkajsek volt. És hol I volt a biztosítéka annak, hogy e.i az I áruló generális ismét nem lesz áruló, I mint tizenhárom évvel ezelőtt, mert I hiszen csak Csan Szultán. Csangkajsek I marsalljának lázadása kényszerítette a I kommunista koalícióba. Mao Ce-tung l ftidta, hogy fel kell számolni a kínai I nép két fő ellenségével. i i Mao Cé~tung. a Hu-nan tartomány i Saosani falu parasztfia volt. Hatvan I évvel ezelőtt született 11893. december = 36-án ) Már hatéves korában kemé- I nyen dolgozott apja földjén^ Iskolába I is járt és minden erejét megfeszítve sok kínai jelírást megtanult, úgyhogy a Mao-csálád leg*anultabb tagjának te­kintették. A^ akkori kínai parasztok­nak nem volt saját földjük, hanem árendái voltak, amelyért több mint a fele terrnést le kellett adni. A fiatal Mao Ce-tung fellázadt saját apja ellen Az iskolában a való igazság helyett ismét csak a félezer éves elavult néze­teket hallotta ..amikor az alarsonuabh- rendit, ellenszegül a magasabbrendti nek az rossz". A fiú összehasonlított és döntött. Katonai szolgálata után. amikor a tanítóképz/lhen tanult, szervezte a diákságot. Életében döntő szerepet játszott egyetemi, könyvtári munká';- sága. ahol együtt dolgozott Li Tao- csao könyvtár-igazgatómi. aki Kínába hozta Marx könyveit Li Tao-csaoval a nemzetgazdasán tanárával és Csu Ten-szinnál m.ega-nkították a marxiz­must tanulmányozó egyesületet. Az egyesület titkára Mao Ce-tung lett. — ugyanabban az évben (1919) Mao Ce- tung aktívan részt vett az imnerialis- ták elleni ..Május 4." mozgalomban. A mozgalom nem vezethetett sikerhez mert a kommunista párt még nem volt kellőképpen megszervezve. A kommu­nista párt csak két évvel ké.sőbben (flakult meg a fentemlített egyesüet tagjaiból. Mao Ce-tung a tizenkét alapító egyike volt. A pártban a szer­vezési és politikai munkának szenteli egész idejét. Sikerüt eiérnie azt amit eddig lehetetlennek tartottak. Meg­szervezte és forradalmivá tette a pa- rasztohit és a munkások közös har­cába állította őket. Ez a körülmény óriási jelentőséggel bír. 1927-bcn Csangkajsek elárulta a ha­ladó kuomintang szunlatszeni irány-á- vet és széleskörű harcot indított a kommunisták ellen. Megkezdődött a polgárháború és az elméleti Mao Ce tungból. a kínai népi felszabadító had­sereg szervezője lett. A túlerő nyo mása elől a népi hadsereg visszavo­nult a Kianszi tartományba ahol m m- alakult az első kínai népi köztársaság Csangkajsek minden erejét ellene for dította 1931-ben mikor a japánok be törtek Kínába. Csanakajsek elutasí tóttá a kommunisták segítségét a m pán befttrakodók ellen é.s szégyenlete- békét kötött a japánokkal Egymillür hadseregével nekhiágotf a kommunis Iáknak Ezek k' vtelenek voltak Sen szí fartománi/ha v-isszavontdni. Dr 1936-ban Csangkaiseket saját geUerá Hsai foglyul ejtették ér kénnsrerltet ték. hogy harcoljon a küsd ellensér el.len. Három h' után Csanokaisek í' mét áruló lett és megtámadta a n-’n hadsereget De ezek kö-ben m.ár fe' készülték és erősek voltak Mao '"e tung vezetése meVeft ellenálltak A nép zászlaja alá özönlött mert tudta hogy csak tÜe várhat felszabadulást boldogságot és végleges békét hazáié ban. A népi hadsereg egymásután arat ta győzelmét, míg az ellenséget égé szén keletre tolta, m'n vá ül gi/őzte sen felszabadította egész Kínát. Es 1949 október 1-én kihirdette a Kína’ Népköztársa.sáoot Majdnem 20 éve hogy a II. összkínai kommunista pác kongresszusán Juicsinben Mao Ce tungot a párt főtitkárává és a politika büro elnökévé választották, azóta Mao Ce-tung elvtárs szüntelenül küzd a 450 milliós Kína felszabadításáért és újiászüetéséért. És ma, mint Lenin Sztálin hű *an(tványa a szocializmu hoz vezeti Kínát, ahhoz a boldog kor szakhoz amiről olyan világosan bcss. l( az ádáz nagy harc éveiben. • mMiMiiiMiniMmiHtiimmimiiKiiiiiimMHiMmtmmiiiiiimimiiiiiMmMHMiiimmHiMMUiimMnniimimMHitmuiiiiiiMimmtiiii Iliit III iiiiimiiimiMiiMiiiiiiiiiiHiiimmimiiMmniiiiiiimMMiiiiiiMiiiiiuiiMii mmiiimiiiimiii A moszkvai „Pravda” vezércikket közöl „A nép Ítélete” címmel. A ve­zércikk többek között ezeket mondja­„Hazánk valamennyi dolgozója mély elégtétellel üdvözölte az Ítéletet, ame­lyet a Szovjetunió Legfelső Bírósá gának rendkívüli tanácsa hozott az áruló és kém Berija. valamint áruló csoport iának tagjai, Merkulov^ Deka nozov. Kobulov. Goglidze, Mesik et Vlodzimirszkij Összeesküvők elleni bűn perben. A bírósági ítélet, amely az összees küvöket legsúlyosabb büntetésre, golyt általi halálra ítélte, és az ítélet v^g rehaitá.sa megfelelt a szovjet emberei ,?gvhangú óhajának. A Béri ig és társai elleni bűn per a szovjet emberiket úiból emlékezte- arra. hogv a reakciós imperialista erők országuk határain túl folvtatiák akna munkájukat hazánk ellen, úgyneve­zett . hideg háború"-t folytatnak a sai ť'ban és rádii'ban szüntelenül rágalma zó hadjáratot indítanak a Szovietuni' ellen megkísérlik hazánk terület'iri kémek és diverzánsok ledobá.sát. a tel forgatói cselekedetekre tnbbszáz m'l'i- If'llárt fordítanak', A'lamaik. kémügy nnk.ségei által a reakciós impzrialista körök a Szovjetunióban láza.san kere.s nek mindenféle becstelen elemeket akikit felhasználhatnának felforgat céljaik megvalósítására. A Szovi.et unióban nem támaszkodhatnak más -a a kizsákmányoló osztályokat nálunP már régen felszámoltuk, az egész s'zov iet fársada’nm szilárdan tömörü't eg\ séges, erkölcsi-politikát egységbe - Ezért 8 külföldi körök számára a Berija és társai-fé'e árulók valóságos fplfedezé.st jelentenek. Amint az eiő zetes és a bírósági vizsgálat megáll.i pította. a külföldi reakciósok jogosan tarthatták Bérijét ..a saját emberük nek”, megbízható ügynöknek és kém nek. Berija már 1919 ben Bakuban a mu.szavadista kormány kémszolgá'atá nak titkos munkatár.s.,3 lett, amelv a brit kémszervezet legszennvesebb és legvéresebb parancsait haitotta végi-e 1920 ban. amikor Grúziában lakóit Berija újból árulá.st követett el azzal hogy titkos kapcsciatnkat vett fel a mensevik Ochrankával, amely ugv.an ■’sak a brit kémsznlgálat fiókja volt Ettől az időtől kezdve egészen letai- i-óztatásáig Berija szüntelenül megsül árdította és kibővítette az idegen kém.szolgálatnkkal való kapcsolata f | áruló csoportot létesített, amels'it- nivan emberek téritek akikkel ho.ss'u éve.s kölcsönös bűnös tevékenység "-n tötte őt össze és emellett minden mó­don igyekezett ellenséges tevékenysé­gét elleplezni. Az összeesküvők alja.s és bűnös cél.j-'kul tűzték ki, hogy a belügyminisztérium szerveit, a Kom­munista Párt és a Szovjetunió kormá­nya fölé helyezzék, hogv ezeket a szer­veket a párt és kormány ellen, a nép ellen, a hatalom megszerzésére, a szovjet munkás-para.szt rendszer ^el­számolására, a kapitalizmus helyre- állítására és a burzsoázia uralmán.ak felújítására használják fel. Hogv bűnös cselekedeteiket ellep­lezzék. termrista módon eltávolították azokat az embereket, akiktől félb k hogv leleplezhetik őket. Megrágalmaz­ták a becsületes párt- és szovjet do! gozókat, akik hatalmi törekvéseik ut iában állottak, aljas intrikákat szőttek ellenük a legsúlyosabb gaztetteket kö­vették el, arra törekedtek, hogv meg semmi.sftsék a Kommuni.sta Párthoz és a szovjet hatalomhoz hűséges kádere­ket. J. V. Sztálin halála után az egész nemzetközi reakció fokozta, tevékeny ségét mert a szovjet állam meggyen gülé.sére számított Az imperialisfa kő rök általános aktivizálódására .számit va, fokozza tevékenységét az áru!; Berija is. Előkészítette a hatalom megszerzé­sét és lázas gyorsasággal a bel ügy minisztérium köztionti eétiezetébe (■’ helvi szerveibe össze küvő csnport’á nak tagiait helyezte és a be'ügvminisz- íérium becsületes dolgozóival, akik e) utasították az összeesküvők bűnös oa rancsainak teljesítését könyörtelenü elbánt azzal, hogv üldöztetéseknek ét- megtorló in*ézkedéseknek tette ki őket A szovjet nép szétzúzta é.< útjábf’’ el.snpörte a mérges csúszó má.szókat é.- elszántan halad előre a knmmunizmu' építésének dicsőséges útján, A Kom munista Párt és a szovjet kormány ; munkások, parasztok és az értelmisf alkotó munkaerőfeszítéseit arra irá nyitja hogv minden téren fejle.sszék • békés gazdaságot, hogv gyorsan em' 1 kedjék a szovjet mezőgazdaság szín vonala és a közszükségleti cikkek te; melése. állandóan növekedjék az ősz szes városi és falusi dolgozók jóiéit­Ezek a nemes építő feladatok mc_g felelnek népünk legelsőrendű tör»iö nyelnek, az egész világ békéié megíl:-- zésének és megszilárdításának. A szovjet emberek a Kommunista Pá:í vezetésével, a Központi Bizottsággá' az élén nem k'méln'^k erőt és fáradt Ságot, hogy a feladatokat sikeresen tel jesítsék.” McCarthy szenátor ezen a napon még a szokottnál is kelletlenebb hangulat­ban ébredt. Ros.sz álma volt. Azt ál­modta, hogy megidézték — igen, őt, a rettegett boszorkáriyüldözőt és kommu­nistafalót, a nagy joet — s méghozzá saját bizottsága, az amerikaellenes te­vékenységet vizsgáló bizottság elé. Va­lamilyen ismeretlen, szúrósszemű em­berke ült ott az emelvényen, s alig­hogy belépett a terembe, máris rári- pakodott: — ön hét évvel ezelőtt a béke mel­lett foglalt állást és Sztálint diosóitet- te! Azonnal adjon magyarázatot erre a nagyon is gyanús cselekedetére! McCarthy annyira meglepődött, hogy néhány másodpercig lélekzethez sem jutott. A szúrósszemű emberke fel­használta megdöbbenését és gyorsan, kérlelhetetlenül folytatta: — Már régóta figyeljük önt, Joseph McCarthy! Ogy tűnik, az ön hangos ©r- kölcsprédikáclói és állandó gyanúsításai mögött valamilyen titkos szándék lap­pang. Azt hiszem, hogy most megtalál­tuk a magyarázatot. On saját kommu­nistabarát múltját rejtegeti! ön azzal akarja saját személyéről elterelni a f gyeimet, hogy másokat vádol! ön a legveszélyesebb kommunista, aki csak valaha is betette a lábát ebbe a terem­be! A kisembeőke ekkor egy pillanatnyi szünetet tartott, és McCarthy, akit va­lósággal megbénított a félelení és a csodálkozás, végre kinyöghette: — De miről van szó? ’ — Még kérdezi? — dörgStt rá az emberke. Aztán sokatmondó pillantást váltva a bizottság két tagjával, utasí­totta a FBI jelenlévő felügyelójéü hogy hozza be a ,,Milwaukee Journal I 1946. november 10-i számát. McCarthy közben rémülten és ret­tegve próbálta felidézni i-nagában. mifé­le botlá.st is követhetett ©! 1946 novem­berében. Úristen! — gond-olta magában — Ha az eml,>er a fejében tartaná, amit siilönbözó alkalmakkor, különböző he­veken és különböző személyek előtt kimondott' óm ez a gondola^ még je­gesebb félelemmel tő'tötte el, mert é- rezte, hogy nézeteit amerikaellenes 1­BUMERANG rányban engedte szabadjára, s amit | most gondolt, az határozott rokoaság- ban ven bizonyos veszedelmes liberá­lisok témáival és elképzeléseivel. Igenis, vállalni kell minden szét és nem sza­bad semmi olyasmit gondolni, aminek az efféle szabadossághoz, az efféle li­beralizmushoz, ez efféle pepecselő és engedékeny humanizmushoz bármiféle köze is volna ... Körülbelül itt tartott elmélkedései­ben, amikor megjelent az FBI embere, kezében lobogtatva az említett Jj-gáp 1946. november 10-i számát. A bűnjel — villant át Mcfcarthy 'rendőrileg kép­zett agyán, de a szúró-sszemű emberke már olvasta is. „Nem tartozom ahhoz az iskolához, amely szerint a háború Oroszországgal elkerülhetetlen. Nem hiszem, hogy ilyen háború közeleg. Hiszem, hogv el tud­juk és el akarjuk kerülni. Oroszország nem akar háborút és nem is kész egy háború megvívására. Sztálin javaslata a világ lefegyverzésére Igen nagy do­log és hitelt kell adni annak, hogy 6- szintén akarja ezt.” E nyilvávalóan kommunista szavak hallatán McCairthy fellélekzett és perc­ről percre jobban visszanyerte nyugal­mát. Szóval csak tréfa volt, csak ta­nú vagyok valamilyen kommunista vagy kommunistabarát gonosztevő bűnös ü- zelmeinek tárgyalásán — gondolt a s már mérlegelte a leghelyesebb szavakat annak nyomatékos kifejezésére, hogy kommunistabarát és kommunista ugyan­ez. Amikor az elnök befejezte az ol­vasást, már Ismét a régi, magabiztos McCarthy volt. Vérfagyasztó hangon ordította: — Kinek az elvetemült, hazaáruló felfiirqató szavai ezek?! — Az önéi — hangzott a hihetetlen és megdöbbentő válasz. A szúrósszemO emberke ö-döq! ábráz,attaJ vigyorgott rá S mé^ hozzátette; — Szinészkedését pedig a bizottság megsértésének tekintem! ön veszedel­(Részben igaz történet) mes áruló és gyakorlott képmutató ön szándékos fondorlattal félre akarta vezetni a bizottságot, sőt egész Ame­rikát. Ezért én önt nyilvánosan megvá­dolom ée elrendelem előzetes letartóz- tatásbahelyezését! McCarthy szóin' akart, de egy .sző sem jött ki a torkán. A világ forogni kezdett vele. Homályosan látta, hogv két FBI ember közeledik fráéje. Segít­ségért akart kiáltani, de valami megbé­nította, .Aztán némán hanyatvágódott Ebben a pillanatban fel is ébredt Szédülve és émelyegve ült fel az ágyá­ban és kétségbeesetten próbált /isz- szaemlékezni 1946. novemberére. — Nem igaz! — mondogetta nvagában. — Ilyet én soha nem Írtam, se nem .mon­dottam. — De valami szörnyű sejte­lem azt súgta neki, hogy mégis mon­dotta. — ö.sszeszedetpm a „Milwaukc .Journal” régi évfolyamait és elégette- tem — határozta el. — Mostanában úgyis állandóan piszkálnak engem. — S már fogatmazgatta Is magában a le­sújtó, dörgedelmes és ugyanakkor mél- tó.ságteljes szavakét, amelyekkel szená­tusi és egyéb hatalmánál fogva elren­deli e lázadó „Mllwauke Journal" el­kobzását és nyilvános elégetését. Gondolatait telefoncsengetés szakí­totta félbe. — Halló, itt a televízió-igazgatóság — közötte vele a kagylóból egy meg­lehetősen szürke hang. — S.ienátorom. már várjuk önt a ma esti adás előké­szítésére. 11 órakor akarjuk fllmsza- lagra venni a kérdéseket és az ön te- leietelt. McCarthy bosszúsan az órájára né­zett. — De hiszen már rögtön tizenegy Nem tudok ott lenni. Különben is fon­tos bizottsági tárgyalá.som van. Mr truman Ogvében varrnak újabb adataim As vatam' gvanús not<ern az elnöki híva '«! köí-nvékén is . . . A hang a 'e'efnn túlsó oldalán za­vartan köhécselt. — Az utolsó terminus — kockáztat ta meg bátortalanul. — Bánja az ördög — válaszolta in gerüllen McCarthy. — Ogy is feles!*-- ges ez a komédia. Nem vagyunk szí nészek, akiknek prőbálniok kell. Majd "őgtönözni fogok Hívják be estére új­ra az embereket. Közvetlenül válaszo­lok nekik. Jónapot! Azzal letette a kagylót, papucsába bújt, s ment. hogy átnézze a legfris­sebb „Herald Tribune”-t. Estére, amikor a televíziós központ­ba bement, már eléggé összeszedte ma­gát. Napközben elmondott néhány dör­gedelmes szónoklatot, elcsapatott állá­sából öt tisztviselőt .három diplomatát, négy újságírót és végül a saját titkár­nőjét is, akiről titkosrendőrei felfedez­ték. hogy valamilyen gyanús sofőrrel szűri össze a levet. Már pedig egy tit­kárnő hűsége mindennél fonto.sabb. A televíziós közpwntban már várták Néhány szenzációéhes újságíró, pár felizgatott vakbuzgó vénkisesszony. egy lelkész és néhány megbízható FBI- ember voltak a kérdezők. .A kérdése­ket egy papíron már előzőleg összeír­ták. Minden a legnagyobb rendben ment. Az adás sikeresnek Ígérkezett. Mc­Carthy titokban már azon gondolko­zott, milyen különös az, hogy ezeken a nyilvános beszélgeté.seken mindig kö­rülbelül ugyanazt kérdezik tőle. De egváltalában nem mosolygott ezen, sőt igvekezett minél félelmetesebb és kér­lelhetetlenebb arcot vágni, hiszen tudta, hogy ebben a pillanatban Amerika leg­különbözőbb pontjain milliók és’milliók figvelik minden szavát, mozdulatát. És ekkor valami borz.aiiztó dolog tör­tént. Egy nő, aki eddig fel sem tűnt neki, váratlanul ezzel a kérdéssel ron­tott rá­— On 1946-ban támogatta Sztálin­nak egv vUáuIí-fcc)\-vP"zésre vonatkozó iava.slatát — Hazugság — ordította McCarthy, s egyszerre vörös lett az izgalomtól és a dühtől. A nő azonban nem zavartatta megát hanem elővette a „Milwauke Journal' 1946. november 10-i számát és fenn- banoon elkezdte olvasni: „Nem tartóz;jm ahhoz az iskolához ímely szerint a háború Oroszországgá!' ■Ikerülhetetlen, Nem hiszem, hogy ilyfir 'iáhorú közeleg. Hiszem, hogy el tud­juk és el akarjuk kerülni. Oroszország ■nem akar háborút és nem is kész egy öáborO megvlvá,sára. Sztálin javaslata a világ iefppvverzésére Igen nagy dolog és hitelt kell adni annak, hogy őszin­tén akarja ezt." (Botrány' Irtózatos botrány' Minden összeomlik' — zakatolt McCarthy vö- rö.sregyulladt fejében. Az idézet min­den szava úgy érte, mint egy-ogy os- tfíTCsapás.) — Ezt ön mondotta. On adta ezt az interjút a „Milwauke Journdl"-naik — tette hozzá kajánul a nő. (Erősnek maradni! Nem zavarbajön- ni' Nem beismerni! — bíztiitgatta köz­ben megát a halálra rémült szenátor. S bár egyszerre szörnyű hányingere 'ámadt, viszonylag tűrhető hangon vá­laszolta) : — önnek egyáltalában nincsen igaza Semmire sem emlékszem, Nem adtam ilyen interjút a „Milwauke Joumal"- nek. Egyébként is ez a lap a legelkese- redettebb ellenfeleim közé tartozik. Csodálatosképpen a nőt ez sem ha­tolta meg. — 1946-ban még nem voltak Ilyen rr«sz viszonyban — vágott vissza. Ebben a pillanatban az adá.s megsza­kadt. Hogy McCarthy hiXjvan töltötte ezt az estét, nem tudjuk Hogy a növel mi történt, azt sem tudjuk Csupán az említett televíziós adá.sról tudunk, mert erről tárgvilagosen, és minden kendó- zés nélkül tájékoztatott Ijennünket a londoni „Daily Worker” december 8-i ?záma. Talán nem mi vagyunk az egyedü- 'lek. akik érdeklődéssel várják a fejle- 'nériveket. KENDE PFTIR (A „Szabad Nép”-ből)

Next

/
Thumbnails
Contents