Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-30 / 92. szám

19ő:;.

...................................

imMmMMiMriniimmMMmMtimnintttiiMiMMiHMHHMittiMrimMHiiMintNiiiuMMtimmnuMmiiHiMitMiiioiimiH

CÁ ttífti OCiilCL

A moszkvai „Pravda“ a Berija és társai felett hozott ítéletről

I „Kína igazi b<>ld<'giíágámk korszaka. I fsak a szocializmus korszaka lesz. ľ)e I ma még nem valósHhatjuk meg a szn- I malizmust. A forradalom mai feladata I Kínában az imperializmus és a feuda- • Hzmus elleni harc. Amíg nem teljesi- I tettük ezt a felad Hot, addig nem be- 5 <?élhetünk a szocializmusról."

I Ezt jelentette ki az újjdszületmt I Kina vezére Mao-Ce-tung, amikor a I kínai nép élén. két ellenség, az impe- I rialista japánok és a feudális áruló I Csangkajsek ellen harcolt. Akkor még [ a kuomintang a kommunistákkal egy- I séges nemzeti arcvonalat alkotott a ja- I pán hefurakodók ellen. De a kuomini

[ tang vezére Csangkajsek volt. És hol I volt a biztosítéka annak, hogy e.i az I áruló generális ismét nem lesz áruló, I mint tizenhárom évvel ezelőtt, mert I hiszen csak Csan Szultán. Csangkajsek I marsalljának lázadása kényszerítette a I kommunista koalícióba. Mao Ce-tung l ftidta, hogy fel kell számolni a kínai I nép két fő ellenségével.

i

i Mao Cé~tung. a Hu-nan tartomány i Saosani falu parasztfia volt. Hatvan I évvel ezelőtt született 11893. december = 36-án ) Már hatéves korában kemé- I nyen dolgozott apja földjén^ Iskolába I is járt és minden erejét megfeszítve

sok kínai jelírást megtanult, úgyhogy a Mao-csálád leg*anultabb tagjának tekintették. A^ akkori kínai parasztoknak nem volt saját földjük, hanem árendái voltak, amelyért több mint a fele terrnést le kellett adni. A fiatal Mao Ce-tung fellázadt saját apja ellen Az iskolában a való igazság helyett ismét csak a félezer éves elavult nézeteket hallotta ..amikor az alarsonuabh- rendit, ellenszegül a magasabbrendti nek az rossz". A fiú összehasonlított és döntött.

Katonai szolgálata után. amikor a tanítóképz/lhen tanult, szervezte a diákságot. Életében döntő szerepet játszott egyetemi, könyvtári munká';- sága. ahol együtt dolgozott Li Tao- csao könyvtár-igazgatómi. aki Kínába hozta Marx könyveit Li Tao-csaoval a nemzetgazdasán tanárával és Csu Ten-szinnál m.ega-nkították a marxizmust tanulmányozó egyesületet. Az egyesület titkára Mao Ce-tung lett. — ugyanabban az évben (1919) Mao Ce- tung aktívan részt vett az imnerialis- ták elleni ..Május 4." mozgalomban. A mozgalom nem vezethetett sikerhez mert a kommunista párt még nem volt kellőképpen megszervezve. A kommunista párt csak két évvel ké.sőbben (flakult meg a fentemlített egyesüet tagjaiból. Mao Ce-tung a tizenkét alapító egyike volt. A pártban a szervezési és politikai munkának szenteli egész idejét. Sikerüt eiérnie azt amit eddig lehetetlennek tartottak. Megszervezte és forradalmivá tette a pa- rasztohit és a munkások közös harcába állította őket. Ez a körülmény óriási jelentőséggel bír.

1927-bcn Csangkajsek elárulta a haladó kuomintang szunlatszeni irány-á- vet és széleskörű harcot indított a

kommunisták ellen. Megkezdődött a polgárháború és az elméleti Mao Ce tungból. a kínai népi felszabadító hadsereg szervezője lett. A túlerő nyo mása elől a népi hadsereg visszavonult a Kianszi tartományba ahol m m- alakult az első kínai népi köztársaság Csangkajsek minden erejét ellene for dította 1931-ben mikor a japánok be törtek Kínába. Csanakajsek elutasí tóttá a kommunisták segítségét a m pán befttrakodók ellen é.s szégyenlete- békét kötött a japánokkal Egymillür hadseregével nekhiágotf a kommunis Iáknak Ezek k' vtelenek voltak Sen szí fartománi/ha v-isszavontdni. Dr 1936-ban Csangkaiseket saját geUerá Hsai foglyul ejtették ér kénnsrerltet ték. hogy harcoljon a küsd ellensér el.len. Három h' után Csanokaisek í' mét áruló lett és megtámadta a n-’n hadsereget De ezek kö-ben m.ár fe' készülték és erősek voltak Mao '"e tung vezetése meVeft ellenálltak A nép zászlaja alá özönlött mert tudta hogy csak tÜe várhat felszabadulást boldogságot és végleges békét hazáié ban. A népi hadsereg egymásután arat ta győzelmét, míg az ellenséget égé szén keletre tolta, m'n vá ül gi/őzte sen felszabadította egész Kínát. Es 1949 október 1-én kihirdette a Kína’ Népköztársa.sáoot Majdnem 20 éve hogy a II. összkínai kommunista pác kongresszusán Juicsinben Mao Ce tungot a párt főtitkárává és a politika büro elnökévé választották, azóta Mao Ce-tung elvtárs szüntelenül küzd a 450 milliós Kína felszabadításáért és újiászüetéséért. És ma, mint Lenin Sztálin hű *an(tványa a szocializmu hoz vezeti Kínát, ahhoz a boldog kor szakhoz amiről olyan világosan bcss. l( az ádáz nagy harc éveiben.

• mMiMiiiMiniMmiHtiimmimiiKiiiiiimMHiMmtmmiiiiiimimiiiiiMmMHMiiimmHiMMUiimMnniimimMHitmuiiiiiiMimmtiiii Iliit III iiiiimiiimiMiiMiiiiiiiiiiHiiimmimiiMmniiiiiiimMMiiiiiiMiiiiiuiiMii

mmiiimiiiimiii

A moszkvai „Pravda” vezércikket közöl „A nép Ítélete” címmel. A vezércikk többek között ezeket mondja„Hazánk valamennyi dolgozója mély elégtétellel üdvözölte az Ítéletet, amelyet a Szovjetunió Legfelső Bírósá gának rendkívüli tanácsa hozott az áruló és kém Berija. valamint áruló csoport iának tagjai, Merkulov^ Deka nozov. Kobulov. Goglidze, Mesik et Vlodzimirszkij Összeesküvők elleni bűn perben.

A bírósági ítélet, amely az összees küvöket legsúlyosabb büntetésre, golyt általi halálra ítélte, és az ítélet v^g rehaitá.sa megfelelt a szovjet emberei ,?gvhangú óhajának.

A Béri ig és társai elleni bűn per a szovjet emberiket úiból emlékezte- arra. hogv a reakciós imperialista erők országuk határain túl folvtatiák akna munkájukat hazánk ellen, úgynevezett . hideg háború"-t folytatnak a sai ť'ban és rádii'ban szüntelenül rágalma zó hadjáratot indítanak a Szovietuni' ellen megkísérlik hazánk terület'iri kémek és diverzánsok ledobá.sát. a tel forgatói cselekedetekre tnbbszáz m'l'i- If'llárt fordítanak', A'lamaik. kémügy nnk.ségei által a reakciós impzrialista körök a Szovjetunióban láza.san kere.s nek mindenféle becstelen elemeket akikit felhasználhatnának felforgat céljaik megvalósítására. A Szovi.et unióban nem támaszkodhatnak más -a a kizsákmányoló osztályokat nálunP már régen felszámoltuk, az egész s'zov iet fársada’nm szilárdan tömörü't eg\ séges, erkölcsi-politikát egységbe - Ezért 8 külföldi körök számára a Berija és társai-fé'e árulók valóságos fplfedezé.st jelentenek. Amint az eiő zetes és a bírósági vizsgálat megáll.i pította. a külföldi reakciósok jogosan tarthatták Bérijét ..a saját emberük nek”, megbízható ügynöknek és kém nek.

Berija már 1919 ben Bakuban a mu.szavadista kormány kémszolgá'atá nak titkos munkatár.s.,3 lett, amelv a brit kémszervezet legszennvesebb és legvéresebb parancsait haitotta végi-e 1920 ban. amikor Grúziában lakóit Berija újból árulá.st követett el azzal hogy titkos kapcsciatnkat vett fel a mensevik Ochrankával, amely ugv.an ■’sak a brit kémsznlgálat fiókja volt

Ettől az időtől kezdve egészen letai- i-óztatásáig Berija szüntelenül megsül árdította és kibővítette az idegen kém.szolgálatnkkal való kapcsolata f | áruló csoportot létesített, amels'it- nivan emberek téritek akikkel ho.ss'u éve.s kölcsönös bűnös tevékenység "-n

tötte őt össze és emellett minden módon igyekezett ellenséges tevékenységét elleplezni. Az összeesküvők alja.s és bűnös cél.j-'kul tűzték ki, hogy a belügyminisztérium szerveit, a Kommunista Párt és a Szovjetunió kormánya fölé helyezzék, hogv ezeket a szerveket a párt és kormány ellen, a nép ellen, a hatalom megszerzésére, a szovjet munkás-para.szt rendszer ^elszámolására, a kapitalizmus helyre- állítására és a burzsoázia uralmán.ak felújítására használják fel.

Hogv bűnös cselekedeteiket elleplezzék. termrista módon eltávolították azokat az embereket, akiktől félb k hogv leleplezhetik őket. Megrágalmazták a becsületes párt- és szovjet do! gozókat, akik hatalmi törekvéseik ut iában állottak, aljas intrikákat szőttek ellenük a legsúlyosabb gaztetteket követték el, arra törekedtek, hogv meg semmi.sftsék a Kommuni.sta Párthoz és a szovjet hatalomhoz hűséges kádereket.

J. V. Sztálin halála után az egész nemzetközi reakció fokozta, tevékeny ségét mert a szovjet állam meggyen gülé.sére számított Az imperialisfa kő rök általános aktivizálódására .számit va, fokozza tevékenységét az áru!; Berija is.

Előkészítette a hatalom megszerzését és lázas gyorsasággal a bel ügy minisztérium köztionti eétiezetébe (■’ helvi szerveibe össze küvő csnport’á nak tagiait helyezte és a be'ügvminisz- íérium becsületes dolgozóival, akik e) utasították az összeesküvők bűnös oa rancsainak teljesítését könyörtelenü elbánt azzal, hogv üldöztetéseknek ét- megtorló in*ézkedéseknek tette ki őket

A szovjet nép szétzúzta é.< útjábf’’ el.snpörte a mérges csúszó má.szókat é.- elszántan halad előre a knmmunizmu' építésének dicsőséges útján, A Kom munista Párt és a szovjet kormány ; munkások, parasztok és az értelmisf alkotó munkaerőfeszítéseit arra irá nyitja hogv minden téren fejle.sszék • békés gazdaságot, hogv gyorsan em' 1 kedjék a szovjet mezőgazdaság szín vonala és a közszükségleti cikkek te; melése. állandóan növekedjék az ősz szes városi és falusi dolgozók jóiéitEzek a nemes építő feladatok mc_g felelnek népünk legelsőrendű tör»iö nyelnek, az egész világ békéié megíl:-- zésének és megszilárdításának. A szovjet emberek a Kommunista Pá:í vezetésével, a Központi Bizottsággá' az élén nem k'méln'^k erőt és fáradt Ságot, hogy a feladatokat sikeresen tel jesítsék.”

McCarthy szenátor ezen a napon még a szokottnál is kelletlenebb hangulatban ébredt. Ros.sz álma volt. Azt álmodta, hogy megidézték — igen, őt, a rettegett boszorkáriyüldözőt és kommunistafalót, a nagy joet — s méghozzá saját bizottsága, az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé. Valamilyen ismeretlen, szúrósszemű emberke ült ott az emelvényen, s alighogy belépett a terembe, máris rári- pakodott:

— ön hét évvel ezelőtt a béke mellett foglalt állást és Sztálint diosóitet- te! Azonnal adjon magyarázatot erre a nagyon is gyanús cselekedetére!

McCarthy annyira meglepődött, hogy néhány másodpercig lélekzethez sem jutott. A szúrósszemű emberke felhasználta megdöbbenését és gyorsan, kérlelhetetlenül folytatta:

— Már régóta figyeljük önt, Joseph McCarthy! Ogy tűnik, az ön hangos ©r- kölcsprédikáclói és állandó gyanúsításai mögött valamilyen titkos szándék lappang. Azt hiszem, hogy most megtaláltuk a magyarázatot. On saját kommunistabarát múltját rejtegeti! ön azzal akarja saját személyéről elterelni a f gyeimet, hogy másokat vádol! ön a legveszélyesebb kommunista, aki csak valaha is betette a lábát ebbe a terembe!

A kisembeőke ekkor egy pillanatnyi szünetet tartott, és McCarthy, akit valósággal megbénított a félelení és a csodálkozás, végre kinyöghette:

— De miről van szó?

’ — Még kérdezi? — dörgStt rá az emberke. Aztán sokatmondó pillantást váltva a bizottság két tagjával, utasította a FBI jelenlévő felügyelójéü hogy hozza be a ,,Milwaukee Journal I 1946. november 10-i számát.

McCarthy közben rémülten és rettegve próbálta felidézni i-nagában. miféle botlá.st is követhetett ©! 1946 novemberében. Úristen! — gond-olta magában — Ha az eml,>er a fejében tartaná, amit siilönbözó alkalmakkor, különböző heveken és különböző személyek előtt kimondott' óm ez a gondola^ még jegesebb félelemmel tő'tötte el, mert é- rezte, hogy nézeteit amerikaellenes 1BUMERANG

rányban engedte szabadjára, s amit | most gondolt, az határozott rokoaság- ban ven bizonyos veszedelmes liberálisok témáival és elképzeléseivel. Igenis, vállalni kell minden szét és nem szabad semmi olyasmit gondolni, aminek az efféle szabadossághoz, az efféle liberalizmushoz, ez efféle pepecselő és engedékeny humanizmushoz bármiféle köze is volna ...

Körülbelül itt tartott elmélkedéseiben, amikor megjelent az FBI embere, kezében lobogtatva az említett Jj-gáp

1946. november 10-i számát. A bűnjel — villant át Mcfcarthy 'rendőrileg képzett agyán, de a szúró-sszemű emberke már olvasta is.

„Nem tartozom ahhoz az iskolához, amely szerint a háború Oroszországgal elkerülhetetlen. Nem hiszem, hogy ilyen háború közeleg. Hiszem, hogv el tudjuk és el akarjuk kerülni. Oroszország nem akar háborút és nem is kész egy háború megvívására. Sztálin javaslata a világ lefegyverzésére Igen nagy dolog és hitelt kell adni annak, hogy 6- szintén akarja ezt.”

E nyilvávalóan kommunista szavak hallatán McCairthy fellélekzett és percről percre jobban visszanyerte nyugalmát. Szóval csak tréfa volt, csak tanú vagyok valamilyen kommunista vagy kommunistabarát gonosztevő bűnös ü- zelmeinek tárgyalásán — gondolt a s már mérlegelte a leghelyesebb szavakat annak nyomatékos kifejezésére, hogy kommunistabarát és kommunista ugyanez. Amikor az elnök befejezte az olvasást, már Ismét a régi, magabiztos McCarthy volt. Vérfagyasztó hangon ordította:

— Kinek az elvetemült, hazaáruló felfiirqató szavai ezek?!

— Az önéi — hangzott a hihetetlen és megdöbbentő válasz. A szúrósszemO emberke ö-döq! ábráz,attaJ vigyorgott rá S mé^ hozzátette;

— Szinészkedését pedig a bizottság megsértésének tekintem! ön veszedel(Részben igaz történet)

mes áruló és gyakorlott képmutató ön szándékos fondorlattal félre akarta vezetni a bizottságot, sőt egész Amerikát. Ezért én önt nyilvánosan megvádolom ée elrendelem előzetes letartóz- tatásbahelyezését!

McCarthy szóin' akart, de egy .sző sem jött ki a torkán. A világ forogni kezdett vele. Homályosan látta, hogv két FBI ember közeledik fráéje. Segítségért akart kiáltani, de valami megbénította, .Aztán némán hanyatvágódott

Ebben a pillanatban fel is ébredt Szédülve és émelyegve ült fel az ágyában és kétségbeesetten próbált /isz- szaemlékezni 1946. novemberére. — Nem igaz! — mondogetta nvagában. — Ilyet én soha nem Írtam, se nem .mondottam. — De valami szörnyű sejtelem azt súgta neki, hogy mégis mondotta. — ö.sszeszedetpm a „Milwaukc .Journal” régi évfolyamait és elégette- tem — határozta el. — Mostanában úgyis állandóan piszkálnak engem. — S már fogatmazgatta Is magában a lesújtó, dörgedelmes és ugyanakkor mél- tó.ságteljes szavakét, amelyekkel szenátusi és egyéb hatalmánál fogva elrendeli e lázadó „Mllwauke Journal" elkobzását és nyilvános elégetését.

Gondolatait telefoncsengetés szakította félbe.

— Halló, itt a televízió-igazgatóság — közötte vele a kagylóból egy meglehetősen szürke hang. — S.ienátorom. már várjuk önt a ma esti adás előkészítésére. 11 órakor akarjuk fllmsza- lagra venni a kérdéseket és az ön te- leietelt.

McCarthy bosszúsan az órájára nézett.

— De hiszen már rögtön tizenegy Nem tudok ott lenni. Különben is fontos bizottsági tárgyalá.som van. Mr truman Ogvében varrnak újabb adataim As vatam' gvanús not<ern az elnöki híva '«! köí-nvékén is . . .

A hang a 'e'efnn túlsó oldalán zavartan köhécselt.

— Az utolsó terminus — kockáztat ta meg bátortalanul.

— Bánja az ördög — válaszolta in gerüllen McCarthy. — Ogy is feles!*-- ges ez a komédia. Nem vagyunk szí nészek, akiknek prőbálniok kell. Majd "őgtönözni fogok Hívják be estére újra az embereket. Közvetlenül válaszolok nekik. Jónapot!

Azzal letette a kagylót, papucsába bújt, s ment. hogy átnézze a legfrissebb „Herald Tribune”-t.

Estére, amikor a televíziós központba bement, már eléggé összeszedte magát. Napközben elmondott néhány dörgedelmes szónoklatot, elcsapatott állásából öt tisztviselőt .három diplomatát, négy újságírót és végül a saját titkárnőjét is, akiről titkosrendőrei felfedezték. hogy valamilyen gyanús sofőrrel szűri össze a levet. Már pedig egy titkárnő hűsége mindennél fonto.sabb.

A televíziós közpwntban már várták Néhány szenzációéhes újságíró, pár felizgatott vakbuzgó vénkisesszony. egy lelkész és néhány megbízható FBI- ember voltak a kérdezők. .A kérdéseket egy papíron már előzőleg összeírták.

Minden a legnagyobb rendben ment. Az adás sikeresnek Ígérkezett. McCarthy titokban már azon gondolkozott, milyen különös az, hogy ezeken a nyilvános beszélgeté.seken mindig körülbelül ugyanazt kérdezik tőle. De egváltalában nem mosolygott ezen, sőt igvekezett minél félelmetesebb és kérlelhetetlenebb arcot vágni, hiszen tudta, hogy ebben a pillanatban Amerika legkülönbözőbb pontjain milliók és’milliók figvelik minden szavát, mozdulatát.

És ekkor valami borz.aiiztó dolog történt. Egy nő, aki eddig fel sem tűnt neki, váratlanul ezzel a kérdéssel rontott rá— On 1946-ban támogatta Sztálinnak egv vUáuIí-fcc)\-vP"zésre vonatkozó iava.slatát

— Hazugság — ordította McCarthy,

s egyszerre vörös lett az izgalomtól és a dühtől.

A nő azonban nem zavartatta megát hanem elővette a „Milwauke Journal' 1946. november 10-i számát és fenn- banoon elkezdte olvasni:

„Nem tartóz;jm ahhoz az iskolához ímely szerint a háború Oroszországgá!' ■Ikerülhetetlen, Nem hiszem, hogy ilyfir 'iáhorú közeleg. Hiszem, hogy el tudjuk és el akarjuk kerülni. Oroszország ■nem akar háborút és nem is kész egy öáborO megvlvá,sára. Sztálin javaslata a világ iefppvverzésére Igen nagy dolog és hitelt kell adni annak, hogy őszintén akarja ezt."

(Botrány' Irtózatos botrány' Minden összeomlik' — zakatolt McCarthy vö- rö.sregyulladt fejében. Az idézet minden szava úgy érte, mint egy-ogy os- tfíTCsapás.)

— Ezt ön mondotta. On adta ezt az interjút a „Milwauke Journdl"-naik — tette hozzá kajánul a nő.

(Erősnek maradni! Nem zavarbajön- ni' Nem beismerni! — bíztiitgatta közben megát a halálra rémült szenátor. S bár egyszerre szörnyű hányingere 'ámadt, viszonylag tűrhető hangon válaszolta) :

— önnek egyáltalában nincsen igaza Semmire sem emlékszem, Nem adtam ilyen interjút a „Milwauke Joumal"- nek. Egyébként is ez a lap a legelkese- redettebb ellenfeleim közé tartozik.

Csodálatosképpen a nőt ez sem hatolta meg.

— 1946-ban még nem voltak Ilyen rr«sz viszonyban — vágott vissza.

Ebben a pillanatban az adá.s megszakadt. Hogy McCarthy hiXjvan töltötte ezt az estét, nem tudjuk Hogy a növel mi történt, azt sem tudjuk Csupán az említett televíziós adá.sról tudunk, mert erről tárgvilagosen, és minden kendó- zés nélkül tájékoztatott Ijennünket a londoni „Daily Worker” december 8-i ?záma.

Talán nem mi vagyunk az egyedü- 'lek. akik érdeklődéssel várják a fejle- 'nériveket.

KENDE PFTIR (A „Szabad Nép”-ből)