Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-26 / 90-91. szám

dpoe-mlvr ■IftllFIÚSÄC 11 A szovjet nép felháborodása Berija és cinkostársai ellen A moszk”ai lapok beszámoló­kat kő- 'Inek a dolgozók gyűlé­seiről. amelyeken megvitatták a Szovjetunió ügyészségének a hazaáruló Berijának, a szovjet nép esküdi ellenségének ügyé­ben kiadott közleményét. A moszkvai dolgozók — csak úgy, mint minden szovjet em­ber — mély megelégedésüket fe­jezik ki hogy leleplezték, ártal­matlanná tették és a bíróságnak adták át Berija hazaáruló, ösz- szeesküvö csoportját — Írja a Pravda. — A lap beszámol a moszkvai ..Sarló és Kalapács” kohászati üzem ötezer dolgozó­jának gyűltisérö' A gyűlés a nép haragjának hatalmas meg­nyilvánulása volt. Grebeskov, az I; Martin-mű­hely olvasztóra a következüket mondta; „Megbélyegezzük Bé­rijét és cinkosait, a nemzetközi imperializmus aljas bérenceit. Arról álmodtak ezek a gazembe­rek. hogy visszaállítják hazánk­ban a kapitalista rendet visz- szaállítják a burzsoázia uralmát. Ismerjék hát meg a nép harag­iának egész erejét! Meg va­gyunk győződve arról, hogy a szovjet igazságszolgáltatás teljes szigorral lesújt az árulókra.” A Szovjet - ügyészségének közleménye nagy visszhangot keltett a jeningrádl dolgozók kö­rében. A Sztól1n-kohá.szati üzemben, a réhal Lenin-gép­gyárban, a Krasznij Treugol­nyik gyárban és Leninlgrád más vállalatainál, Intézményei­nél és tó' intézeteiben gyűlése­ket tartottak. Tbiliszi dolgozók az egész szovjet néppel e^ütt mély telháborodásukc-t fejezik ki Be­rija és cinkosai alias, hazaáruló tevékenysége fölött. A Sztólin mo-zdony és vagon karbantartó üzer munkásainak gyűlésén Kervalisvili kazánko- vács a következőket mondotta „Bérijét és cirikasait, az impe- ria!i~mus aljas kémeit leleplez ték és ' talmatlanná tették. — Most ott állnak a szovjet igaz­ságszolgáltatás eU'tt. Mi. grúz dolgozók az árulók legszigorúbb megbüntetését követeljük.” „A német soviniszták nem néznek mindig kizárólag kelet felé“ = Írja a The News Statesman and Netlon. A The News Stat man and Nation azt fejtegeti, milyen cé­lokat akar elérni Dulles fenye­gető párizsi nyiiatknzatóval. „Dulles párizsi nyilatkozata bomba volt, amely a francia kotmánv lábai alatt robbant 'el váratlanul. Dullesnek az volt a szándéka, hogy az atlanti tanács ülését a berlini megbeszélések plőiétékává .á1tozta.ssa. Ezért kettős célból Igyekezett Fran­ciaországot megzsarolni. Azt re­mélte, ha nem Is tud Lantéitól ratifikálási Ígéretet kicsikarni, a berlini értekezleten a kül­döttek Dulles erőszakos fenye­getésének hatására az amerikai irányzatra szavaznak. Fájdalmasan világos azonban hogy ez az irányzat a konferen­cia meghiusitósára irányul, amit azután bizonvitékul akarnak felhasználni arra, hogy a Szov­jetunióval hetetlen tárgyalni s högy fd kell fegyverezni Németországot.” Az angol 'ap a továbbiakban kifejti, hogy Adenauer párizsi látogatása utón azzal a kellemes meggyüzöo sei tért vissza Bonn. ba, hogy a kulisszák mögül dön­tő befolyást gyakorolhat a ber­lini értekezlet alakulására. Ez megmutatkozott Adenauemek és Kai.sernek az össznémet ügyek miniszterének legutóbbi revansista. agresszívhangú nyi­latkozataiban is. Tekintetbe véve ezeket a nyi­latkozatokat — Írja befejezésül az angol hetilap — Adenauer hiába próbálja megnyugtatni a franciákat hogy nem fognak katonai kalandokba keveredni a német hadsereg feltámasztása következtében,” A töfténelem megmutatta, hogy a német so­viniszták nem néznek mindig kizárólag kelet felé.” Rómában tilos a csók Eredménytelenül végződött a francia elnökválasztás hetedik és nyolcadik fordulója is Mint az AFP jelenti, a fran­cia elnökválasztás hetedik for­dulója — nem hivatalos értesü­lések azerint — az előzőekhez hasonlóan, eredménytelenül végződött. Ugyancsak nem hi- vatelos hírek szerint a hetedik forduló eredményei a kővetke­zők: Laniel 407. Naegelen 303, Médecin 156 szavazat. Az AFP jelentése szerint á francia köztársasági elnökválasz­tás vasárnap este megtartott nyolcadik fordulója sem hozott eredményt. A hivatalos adatok szerint Laniel 30, Naegelen 381, és Antoine Pinay volt miniszter- elnök 25 szavazatot kapott. Mé­decin radikális jelölt a hetedik forduló után visszalépett. Hiva­talos közlés szerint kilencedik fordulóra van szükség. Sztrájkmoz?alom az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban fo­kozódik a dolgozók harca élet- színvon iluk munkaviszo­nyaik megjavitására. Az ország­ban tovább folyik az a sztrájk, amelyet december 2-án két nagy konzervdobozgyártó részvény- társaság 73 vállalatának 33 000 munkád Indított meg. A sztráj- kolók béremelést követelnek. November 27-ike óta Pitts- burgban öt nagy áruház több mint háromezer gépkocsivezető­je, kiszolgálója és más dolgo­zója sztráp-ol. Sztrájkban áll a Merck 1 Co. részvénytársaság New Jersey és Pennsylvania ál­lambeli gyógyszergyárainak 3.100 mimktsa, továbbá 1.800 New Jersey állambeli vegyiipari munkás. Továbbra is sztrájkol­nak a newyorki éttermek és szállók szolgálatában álló sze­métgyűjtő "epkocsik sofförjei. A sztrájkoló dolgozók béreme­lést követelnek. December l.<-án Eisenhower rendkívüli bizottságot küldött ki, hogy tanulmányozza a vasúti alkalmazottak szakszervezetének béremelési követelését. A vasúti alkalmazottak szakszervezetének tagjai Pittsburgban szeptember 24. óta, Detroitban pedig októ­ber 19. és 20. óta sztrájkolnak. A bolgár nemzetgyűlési választások Bulgáriában december 20-án tartották a nemzetgyűlési vá­lasztásokat. '.yi időszámítás szerint reggel pontosan hét óra­kor az egész »ágban megnyi­tották a szavazóhelyiségek aj­tóit, Nagy lelkesedéssel kezdő­dött meg a szavazás. Szófiának, a^ ország fővárosá­nak utcái és terei ünnepi díszbe öltöztek. A középületeket és la­kóházakat Bulgária és a Szov­jetunió zászlói al, a Bolgár Kom­munista Párt és a Bolgár Nép- köztársaság Kormánya vezeWi- nek arcVépeivei, valamint a nemzetgyűlés képviselőinek por­tréival, a Bolgár Hazafias Arc- vohal választási lelszavaival és plakátjaival díszítették fel. Délelőtt n órára a város sok választó helyiségében a válasz­tóknak több mint fele leszava­zott. ♦ A török köztársasági elnök, Dzselal Bajar, január 27-én ér­kezik WasHngftonba Január 30-ig ta^-tózkodik ott. majd na­gyobb utazást tesz az Egyesült Államokban, — ’’lenti az MTI. ♦ Dz.sakartában. Indonézia fő- váro.sáhan többezer nö tüntetett. A tüntetés részvevői követelték, hogy haladéktalanul hozzanak olvan törvényeket, amelyek a i’öknek a férfiak jogaival egyenlő jogokat t-vtosítanak. A tüntetés az elnöki palota, a kormán^ székhelye, és a parla­ment épület előtt zajlott le — jelenti a TASZSZ. ♦ T. G. Kabanov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tere, aki a ' on kormány meg­hívására Helsinkibe utazott hogy részt vegven a Szovjet­unió 'zámára kéizült iégtöW' vizrebocsátásának ünnepségein, december 19-én visszatért Moszkvába — jelenti a TASZSZ ♦ t,ezv’-an' és pozdorjává tört egy B-29 típusú ■’merikai repü­lőgép Janénhan, Knmaki repü­lőtere közelében, figv tudják hogy a személyzet minden tag’a meghalt. -- jelenti a TASZSZ ♦ Az egyiptomi hatóságok . kommunista tevékenység” vád iával letP”tóztatte' 120 embert A letar'óztatottaknál házkutatá sokat tartottak A kairói kato­nai törvényszék b^feiezte 42 ember ügyének klviz.sgá'ését akiket zintén .kommunista le. vékenységg vádolnak, — köz­li az A1 Gomhuria. Angliában emelik a vasúti viteldfjakat Mint jelentettük, az angol vasutasok bérkövetelése ügyé­ben megállapodás jött létre, ame!5mek értelmében a vasuta­sok heti négy shilling bérköve­telést kapnak. Alig két ncppal a megegyezés utón a londoni ,3zá)litó«i bizott­ság” mint a DPA jelenti, hatá­rozatokat hozott a vasúti vitel­díjak emi léséről. A vitel díj melésre vonatkozó határozatok részleteit még nem közöltéL Amerikai hadihajók érkeztek olasz kikötőkbe Az ANSA hírügynökség je­lentése szerint a Bennington amerikai repülőgépanyahajó öt más hadihajó kíséretében Spezia kikötőjébe érkezett. Ezenkívül amerikai hadihajók és tengeralattjárók érkeztek Genuába is, ★ ítélet Moszadik perében Teheránban hétfőn befejező­dött Moszadik volt iráni minisz­terelnök ellen indított per tár­gyalása. A bíróság Moszadikot három évi börtönre ítélte. Biahi volt vezérkari főnököt két évi börtönbüntetésre Ítélték. Az Adenauer hatóságok szabadon bocsátották Kari Dickel békeharcosf Az essend államügyészség a béke német híveinek kitartó kö­vetelésére kénytelen volt szaba­don bocsátani Kari Dickel ívup- pertali mérnököt, az üjrafel- fegyverzés ellen irányuló nyu­gatnémetországi béke népszava­zás egyik szervezőjét. Kari Dickelt 1952. szeptember 10-én tartóztatták le és azóta jogellenesen vizsgálati fogságban tartották. Kari Dicklet, akit az ügyész­ség „államellenes bűncselekmé­nyek előkészítésével" vádob sza,- badon bocsátása utón részt vett egy ös-szejövetelen, amelyet Né­metország Kommunista Pártjá­nak essend körzeti bizottsága rendezett, az ismert nyugatné­metországi békeharcos tisztele­tére. Dtckel felszólította az üd­vözlésére egybesereglett haza­fiakat. hogy lankadatlanul küzd­jenek tovább a német nép bé-' kéjéért és az Adenauer börtö­neiben sínylődő békeharcusok kiszabadításáért. Hatszáz évvel ezelőtt Petrarca, a legnagyobb olasz Urad költő a patak vizével küldött csókot szerelmének Rómába, a szerelem ősi városába. Lángolt a költó szíve a tiszta érzés nagyszerű szavai buggyantak ajkára és küldte őket az egyetlenhez, szive választottjához. Csókold kezét majd s azt a pici lábat. És mond, t csókkal néki azt Jelentem; Lelkem röpülne — de a test kifáradt'” A pratak fürgén csörgedező vize vitte az üze­netet. Vitte és átadta a költő forró csókját Lau­rának. Sokkal később, körülbelül fél évszázaddal eze­lőtt Zola a R máról irt regényének egyik hőse így csengett szerelmeséhez; — Drágám, nyisd ki a szemed ... csókolj meg. ha nem akarod, l*»gy meghaljak. Ö, ne legyünk még szerencsétlenebbek ... szeress, mint ahogy én szeretlek... Engedd, hogy szeresselek.... engedd, hogy szeresselek' És ma, tflos E csók Rómában. Nemrég Róma urai szentévet hirdettek s hogy a zarándokok serege meg ne botránkozzon, nogy a gyógyulást kereső szerencsétlen külföldiek ne szórják átkaikat a szent Rómára — betiltották a csókot. Zsákmányra vadászó, éber rendőrök röj- ják esténként Róma utcáit, megbújnak a parkok bokrai mögött és lesnek a szerelmesekre. Egy csók ezer líra, s ha a lány is vísszacsókol. ô már kétezret fizet a rendőrnek. A bevétel fele a ren­dőr markát üti. Egy-'egy jó fogás tehát 1.500 líra tiszta bevétel Nem rossz! Hiszen ügy is silány fizetést kapnak a rend pribékjei Rómában. így legalább kiegészítik. Ez is valami. No és a másik tele? Az bizonyára a pápáé lesz. Rómát ellepik a külföldi urak za.rándokcsapa- tai. Nők, férfiak, de mind emberroncsok. Örjön- genek, hogy megláthassák a pápát. Csak protek­cióval lehet jegyet szerezni a pápa egy-egy nyil­vános fellépé.sére. ö.si szokás már, hogy a földi isten, a szentatya egy trónon csak egyszer ül. Utána szétszedik emléknek a Megvadult, lelkes zarándokok, csókkal hintik tele a pápa lábnyomát. Egy-egy csőkért vájjon ezek meny­nyit fizetnek. Semmit? Nem igaz. ök is meg­adják az árát. Utolsó garasukat, ékszereiket, mind odaszórják a szentatya lábai elé. hogy jobban ré­szesüljenek a pápai áldás kegyében. S az aszalt, sárga arc fanyarul mosolyog. Mosolyog és itt is zsebre dugja e csókok árát. Nagy zsák, a pap­zsák — mondja a szóbeszéd. De a pápa zsákja az feneketlen. Vájjon mi lenne, ha Petrarca ma küldené sze­relmes csókját a patak vizével Rómába. Atadná-e a patak? S ha igen, ki fizetné az árát? A költő, aligha. Ma igen, Petrarca ma Rómában hamar koldusbotra jutna. Vagy meghalna ajkán e nóta. Elhallgatna, mint ahogy elhallgattak a ma élő olasz költők. Bizonyára Zola regényének szerelmi hőse is meghalhatna csókszomjáben. Nehéz ma fiatalnak és szerelmesnek élni Ró­mában. Az olasz költő sem énekelhet büszkén szerelméről. Nem kiálthatja többé világgá, mint Petrarca; Vüág szerelmesei, 6 jertek, jertek! S jertek ti is, kik közt örök a béke; ... jertek Rómába. „Müy gyönyörűség lehet itt élni húsz éves korban, az álmodozások sze­lídségében, a leggyönyörűbb emberi művek kö­zepette, és érezni, hogy még fiatalok vagyunk, hogy várnak ránk az alkotások, és magunkba merülni, önmagunkat keresni, töprengeni, neg- tanulni örömöt, bánatot, szerelmet!” — Irt* fél évszázaddal ezelőtt Zola az akkori Rómáról. A régi római szerelmesek így emlékeznek vissza ifjú korukra; — Igen, igen. megcsókoltam a szemedet.. Akkor még nem voltál olyan kegyetlen, enged­ted. hogy addig csókAjam a szemedet, míg ked­vem tartotta ... Vájjon, hogy fognak visszaemlékezni pár év múlva a ma szerelmesei Rómára. Bizortyára így — Emlékszem az édes virágillattól szerelme­sen a kariimba hullottál. Megcsókoltalak. De jöti a rendőr, kérte a dijat Pénzünk nem volt. Csak nekem. Téged a rendőrségre apeltek ... ♦ ■ Elmerengek. Odakünn acélos jégpáncél fedi a földet. Tél van. Talán havazni fog Mindegy. A jégpáncél felett szabadim hömpölyög az érzelmek lavinája. Semmi sem gátolja, akadályozza. Ta­vaszra ismét kivirul minden. HuzzAnk költöznek •a régi Róma virágos berkei, illatos ligetei. Fiaink élnek, szeretnek és örülnek Gondixs kezek egyen­getik mindenhol az útjukat, a boldogság ütjé; Nem lesnek rájuk többé sehonnan ravasz ren­dőrök. Szabad ország fiai. S mily büszkén csen dűl ajkukról a dal... De Rómában, ott még prédára les a pribék Gúzsba próbálják kötni az embE»r legnemesebb érzéseit is. Törvényt szerelmeseknek vaj” ki szab? Léleknek senki — testnek a harag! — Itta hatszáz éwej ezelőtt Petrarca. Egy­szerűek ezek a szavak. Egyszerű a vers, mint maga az igazság. Róma mai urai is megtanul­hatnák ezt az Igazságot. Szőke József A 118-as számú római rendőrségi mo­torkerékpár vezetője újabb áldozatot csípett el a Tevera-pártján. A fiatal pár az egy csókért egész napi bérét kénytelen a bírság fejében odaadni. A közép-ázsiai köztársaságok főiskolái az új iskolaévben A Nagy ''któberl Szocialista Forradalom előtt. Közép-Ázsia lakosságának 90 százaléka írás- tudatlan volt. Nagyon kevés is­kola volt ezen a területen, fő­iskolák, ipariskolák, kutatóinté­zetek és egyéb tudományos in­tézmények egyáltalában nem lé­teztek. A szovjet állam megalakulása óta nagy lehetőségeket nyújtott a közép-ázsiai köztársaságok né­pei kulturális és gazdasági fej­lődésére. A szovjet hatalom alatt a kö­zép-ázsiai köztársaságok, hason­lóképpen mint a Szovjetunió többi köztársasága hatalmas kul- túfforradalmon ment kérészül. Az írástudatlansággal régen fel­számoltak. ezer és ezer új is­kola épült fel és valamennyi gyermek számára bevezették az általános, ingyenes kötelezi! ok­tatást. 1949 till sikeresen telje­sítették a tervet az átmenetre, a kötelező általános hétéves is­kolákra a falvakban és a köte lezö tízéves iskolákra a városok­ban. A közép-azsiai köztársa.sá gokban a lakosság körében sike­rült magasabb műveltséget el­érni. A közép-' iái köztársaságok la''os.ságának műveltségi foka túlhaladja nocsak a keleti külföldi országokat hanem a nviigat európai országokat is. Így például a Tadzsik Szovief Köztórsa''át,,ian tízezer lakosból 58. a Turkmen Köztórsa.ságban fiO. Kirgiziában 6' é. az Uzbée Köztársa.sáchan 71 tanul a fő iskolákon E zel szemben Irán­ban 10 ezer lakosra 3 Indiában 9 Egyipt .mban és Törökorszás ban 12. Svédországban 21 Olaszországban 32 Dámában 34 ás Franciaországban 36 főiskolá.'- jut. A közép ázsiai köztársaságok területén ma 89 ftiiskola van és ezeket 115 ezer hallgató látogat­ja. Az öt köztársaságban 6 álla­mi egyetem működik. Minden évben bfiv'llk a felső pedagógiai iskolák számát is. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki, hogy megva­lósítják rz átmenetet a kötelező hétéves iskolai látogatásból az általános tízéves középiskolai látogatásra a köztársaságok fő­városaiban, a kerületek központ­jaiban fs a'nagy ipari városok­ban. Ugyanakkor meg kell te­remteni a feltételeket a terv megvalósításához falun és a vá­m.sokban is. Ennek következté­ben a tanulók száma a középis- kólák három utol.só asztályában 1955-ben, I sq hez viszonyítva a városokban négyszeresére és a falvakon négy és félszeresére emelkedik. A közép-ázsiai köztársaságok­ban 19 pedagógiai fői.skola van ezek nevelik a tanítókádereket hogy a folyton növekvő iskola hálózatot ' lláthassák peda.gógu sokkal. Az idei iskolaév meg kezdésekor a Turkmen Köztár­saságban két új főiskola nyílt meg a t sauszi és andizsáni pe dagógiai főiskola Az 1953-1954 es isknlaévb. n lénvege.sen emel kedett az orvostanhallgatók szá ma. A szovjet közép ázsiai köz társa.ságok mindegyikében van nak orvosi egyetemek Az idén Kazahsztánban. Szeminalatinszk városban megnyílt Közép-Ázsia nvolt-adík orvosi egyeteme. Nagyszámú hallgatót vettek fel ebben az évben a íechnikai főiskolákra Itt nevelik a mér­nökkáder' ;et, a szakembereket az ércbányái, részére, geológu­sokat szakemb"r'ket a fekete színesfémek feldolgoza.sára ezenkívül vegyé.szeket és más sfiecialistákat. Tömegesen je­lentkeztek hallgatók az agronó­miái, zootechnikai szakokra, hogy megfelelő szakkáder álljon a mezőgazdaság részére. A közép-ázsiai köztársaságok ifjúságának minden lehetősége megvan ahhoz, hogy nyugodtan­tanuljon. A főiskolák hallga­tói a lakóhelyükön tették le a felvételi vizsgát. így pld. a Tad- zsik Állami Egyetem tanárainak egyik csoportja Chorog városba utazott, hogy a helyi középis­kola végzett tanulóit levizsgáz­tassa. A felsö-badachsáni kerület if­júsága sikeres felvételi vizsga után repülőgépen utazott a Tadzsik fővárosba — Sztalino- badba — hogy megkezdje ta­nulmányait A Kara-Kalpát és a Chorezm kerület maturánsai Nakusza városban végezték a felvételi vizsgákat. A közép-ázsiai köztársa.ságok sokezer úi főiskolai hallgatóia nagy örömmel és Ielkesedés.sel kezdte meg tanulmányait A legkiválóbb tanárok tanít iák őket Hatalmas, világos tanter­mekben és laboratóriumokban dolgoznak. A szoviet állam fokozott fi­gyelemmel veszi körül a főisk'’'a ifjúságát. A hallgatók nagvrésze ösztöndíjat kap. A legjobb hall­gatók maeas ösztöndíjakat — a Sztálin-stipendiumot kapják. A közép-ázsiai köztársa.ságok főiskoláin gondoskodnak a hall­gatók jó ellátá.sáról és elhelye­zéséi ól IS Tekintettel a hallga­tók állandóa növekvő számára új diákinteiTiátiisnk és étteim' V épültek, ameb eke' leem nehbül rendeztek be. Szabad idejüket a különböző nemzetiségű diákok klubokban, könvvtái an és sportstadlo- nnkon töltik, amelyek minden egyetemen a' diákok rendelke­zésére állnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents