Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-12-26 / 90-91. szám

Ol IFIÚS&G Új módszer — új sikerek Megfigyeljük, mi érdekli a fiatalokat ilyenkor télen A szenei gép- és traktorállomáson a gépeket csomós módszer szerint javít­ják. A képen egy CslSz-csoportot látunk, amely olyan kocsik alkatrészeit ké­szíti elő, melyeket most szerkesztettek a motorok szállítására. A CsISz-cso- portban dolgoznak Hetény István. Hoboth Emil és Takács Imre. Végrehajtjuk feladatainkat A leleszi Mezőgazdasági Technikum CsISz-szervezete rendkívüli gyűlést hí­vott össze. A gyűlésen megtárgyalták 1 CsISz Központi Bizottságának XI teljes ülésén hozott határozatait. Ezen a fontos gyűlésen résztvett a járási bizottság titkára, Eperjessy elvtárs is. Eperjessy elvtárs ismertette Vecker elvtárs a KB XI. teljes ülésén tartott beszámolóját. Továbbá ismertette az ülésen hozott többi határozatot is. Szervezetünk sok hibát követett el az üj tagok felvételénél. Azt tartottuk szem előtt, hogy szervezetünknek ossk kevés tagja legyen, de a kevés tag aktíven dolgozzon. így történt, hogy elszigetelődtünk azoktól a fiataloktól, akik még nem voltak tagjai a CsISz- nek. Ezt a hibánkat a járási bizottság sem vette észre, sót annak idején he­lyeselte is azt az álláspontot, hogy ke­vés, de tevékeny fiatalt szervezzünk be a Cs!Sz-be. Ezen a hibán a legrö­videbb időn belül feltétlenül javiturvk. A szervezetünknek minden egyes ifjút és leányt megnyerünk. A szervezet ke­retén belül megismertetjük velük a CélSz kiildetését és célját. Az is hiba, hogy egyes iskolák *ianu- lóifjűsága nem olvassa az Oj Ifjúságot. Az iskolai sajtótizperceken nem tarta­nak beszámolót az Oj Ifjúságról. A ml iskolánkban ezután megtárgyaljuk az Oj Ifjáságban megjelent cikkeket, írá­sokat. Ezentúl nem történhet meg ve­lünk az a szégyenletes eset, mint most, hogy a KB XI. teljes ülésének határozatait nem tárgyaltuk meg elég időben és pontosan, annak ellenére, hogy az Oj Ifjúság közölte a határo­zatokat. Pokol elvtársnő a vitában arról be­szélt, hogy a pionírvezetőknek is meg kell javítani a munkájukat. Elmondot­ta, hogy a pionír-rajvezetők és a lele­szi nyolcéves iskolán működő tantes­tület között nincs meg a szoros együttműködés és ez károsan befolyá­solja a piwiír rajvezetčrf< munkáját. Elhatároztuk, hogy a CslSz vezető­sége a jövőben kimélyití a leleszi nyolcéves iskola, a tantestület és a pionír rajvezetök között az együttmű­ködést. Elhatároztuk még azt is, hogy ezen­túl jobban szorgalmazzak a testneve­lést és a honvédelmi gyakor!atokai minél tökéletesebben elsajátítjuk. KB XI. teljes ülése üj feladatok elé állítja szervezeteinket. A mi szerveze­tünk azon iparkodik, hogy az új fela­datoknak tökéletesen eleget tudjon tenni. Fecsó Béla Mezőgazdasági Technikum Lelesz Zalka János, a galántai járás CsISz funkcionáriusa lassan baktatott irodája felé. Fáradt, volt, a lábai mintha csak ólomból lettek volna, alig bírta őket vonszolni maga után. Gondolataiba me­rülve észre sem vette, hogy már a já­rási iroda előtt áll. Automatikusan aj­tót nyitott, levette kabátját s íróaszta­la mellé ült. Nem gyújtotta meg a villanyt, pedig a helyiségben már sö­tét volt. Csak ült az asztal mellett és gondolkozott. Gondolataiban mégtigy- szer átélte a múlt hét eseményeit. A muJt hét piinden napja igen esemény­ül ús volt. Végigjárta a községeket Al- söszelit. Diószeget, Nagymácsédot, Nád­szeget s mindenütt tevékenykedett Ügy érezte, hogy ezen a héten celje- sltette a rábízott feladatokat S ami­kor erre gondolt, jőlesö öröm vett rajta erőt. A becsületes munkából fa­kadó csendes öröm. Látszólag ügy tűnt. mintha semmit sem tett volna, mintha minden ment volna a maga tr.ódja és rendje szerint, úgy mint azelőtt. Meri csak az tudja értékelni ezeknek az embereknek az önfeláldozó munkáját, aki maga is közöttük él, aki ^meri s körülményeket, amelyek között dolgoz­nak. Semmit sem tudhat a községek CsISz-szervezeteinek életéről az. akivel még nem történt meg, hogy kiment egy faluba azzal, hogy ott levezessen egy havi. vagy évzáró gyűlést s ami­kor megérkezett nem talált ott egyet­lenegy embert sem. Vagy miJyefi rrjssz érzés, amikor, ha már össze is jöttek háitnan vagy négyen és az az érzése az embernek, hogy szavai nem találtak visszhangra, nem találnak megértésre. Bizony nem könnyű feladat a vidéki Befejeztük a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja már befejeződött. Amikor a ki­értékelést végezzük, boldogan gondo­lunk vissza a Barátsági Hónap ala*^t lefolyt eseményekre. Ez a hóoap is közelebb vitt minket a Szovjetunióhoz. Jobban megismerkedtünk a Szovjetunió népeinek életével. A Szovjetunió bol­dog munkásai, tudósai, kultúrvezetöi közül néhányan hozzánk is ellátogat­tak. Abban az örömben is részesültünk, hogy végignézhettük a Moszkvai Dina­mo és szlovákiai válogatott labdarugók mérkőzését. Továbbá alkalmunk volt látni a moszkvai jégkorcavgozók és a szovjet kosárlabdázók ragyogó játékát is. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napja alatt az tskolákten, a gyárakban, műhelyekben több előadást tartottak a Szovjetunióról. A mi iskolánkban rend­kívüli érdeklődéssel kísértük a Szov­jetunióról tartott előadásokat. Cwtk úgy lestük az előadó minden szavát és elhatároztuk, hogy arra törekszünk, hogy nálunk is olyan élet legyen, mint a Szovjetunióban. A rozsnyói nemzeti bizottság* tagjai gyűlést hívtak össze, ezen megvitatták annak a beszélgetésnek a tartalmát, amelyet a szovjet mezőgazdasági dol­gozók küldötteivel folytattak, A föld­művelők sok tapasztalatot vettek át a szovjet földművelőktől. Rozsnyón fu­tott végig a Béke és Barátság stafétá­jának egyik szakasza. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napjának befejezésével megfogadjuk, hogy a Barátsági Hónap taitama aiatt szerzett tanasztalataink .segítséPévp egy év múlva még nagyobb sikerekre tekinthetünk vissza. Varga Flórián, felső bányaipari iskola Rozsnyó. A magyar ifjúság igen kedvező kö -ül nények között tanul A képén renu kül felszerelt laboratóriumban Pra'-hac.'. István, tehetséges fiatal vegyészmér­nököt látjuk. CsISz-szervezetek instruktorának len­ni. Nagy türelemre és önfeláldozó munkára van itt szükség. Zalka elvtárs ezen a héten végigjár­ta járásénak néhány községét s most biztos ezekre a nehézségekre gonderi, amikor Így szombaton estefelé gondo­lataiba merülve ül. Gontlolataiban Orel Károly zavarja meg. Vidáman lép az irodába, fütyöré- szik, melengeti a kezét a kályha mel­lett Egy ideig figyeli kollegáját, aztán így szól hozzá. — Te János hallod-e azért, ügye jókor jött a»s€gítség. Mert nem is tu­dom mit csináltunk volna. Hogyan él­tük volna át ezt a nagy szégyent. Orel elvtárs a határozatra gondolt Mert az bizony igazán nagy segítséget jelentett, önáluk sem volt rózsás a helyzet. Az 6 járásában a CsISz-szer- vezetek nagyon keveset, vagy semmit sem csináltak. Ha akadtak is egy-egy faluban ketten-hárman, akikre a azer- vezeti munkában biztosan tudtak tá­maszkodni, ez mind kevés volt. Se- hogysem tudták felvenni a kapc.solatot a fiatalsággal. Sehogysem tudtak velük összemelegedni. Mindig idegeneknek nézték ókét. Pedig hányszor próbálták már meg a közeledést s mindig hiába­valóan. Sehogy sem tudták összeszedni a fiatalságot. Most már tudják mi ott a hiba. Az, hogy nem törődnek az új generációval. Az egyik faluban így fes­tett a helyzet. Volt olyan CsISz-szer- vezet, amelynek 15 tagja volt, ezek közül talán hárman-négyen dolgoztak aktívan, a többieket nem sikerült be­lekapcsolniuk a munkába. Az időseb­bek később vagy bevonultak katoná­nak, vagy elkerültek a köijségböl. Utánpótlás meg nem volt. Oj tagok felvételére mégcsak nem is gondoltak. Nem törődtek a harmadik váltással. Ennek köszönhető, hogy a galántai ,á- rásban még mindig van olyan község, ahol 8 pionirszerveze'tnek hírét sem hallották. A lányokat meg végkép se­hogysem tudták bekapcsolni a CslSz munkájába. A leányok körül volt min­dig a legtöbb baj. A CslSz-szervek sok helyen flyen okok miatt bomlottak fel. Most már lassacskán sikerült meg- törniök a .jeget. Mevst újra szervezik a csoportok munká.ját. — Az alaptól kezdjük építeni a CsISz csoportjainkat, — mondja Zalka elv- társ. Megfigyeltük, mi érdekli ilyenkor télen leginkább a fiatalokat. Rájöttünk, hogy szeretnének táncolni, színdarabo­kat játszani. S így újra felélesztettük községeink kultúrmunkáját. Eddigi munkánk sikerrel járt. Járásunk «dJ- több falujában működnek már tánc- együttesek, színjátszó csojDorlok >'va- sókörök. Reméljük, hogy ebbe a moz­galomba még több fiatalt sikerül majd bevonnunk. Nem könnyű dolgozni a galántai já­rás CsISz-szervezeteiben. Sajnos akad­nak a galántai járásban olyan Közsé­gek, ahol még nem sikerült megnyer­nünk a fiatalok bizalmát. Az ilyen he­lyeken a CsISz-tagok próbálják felven­ni a kapcsolatot a Csemadok nelyi csoportjával s a Hadsereggel Együtt­működő Szövetséggel. S ami a lén.yeg, ne feledkezzenek meg arról, hogy há­tuk mögött áll a párt. Forduljanak bi­zalommal tanácsért a pártszervezethez és közös erővel indít.sák meg a harcot az űj szocialista faluért. R. B. A bussai ifjúság életéből Nagy öröm érte a bussai fiatalokat: két hettei ezelőtt a heiyi nermíti bizottság titkára közölte vetünk, hogy egy teljesen önálló szobát kaptunk, ahol összejöhetünk és közös munká­val könnyebben elérhetjük célkitűzé­seinket. Valóban ez a helyzet! Mert az igaz­ság az. hogy a bussai fiatalok tany izó helye nemrégen még a község lüstös korcsmája volt. Az iskolából kinőtt fiúk minden este ott rakták le .sátor­fájukat. A cigarettafüst természetesen kiszárítja a torkot s mindnyájan >ól tudjuk, hogy a száraz föld estire szom­jazik. A torokkal ü így van valahogy csakhogy: a szapora eső feljavitja a. termést, a sok ital pedig elkábítja az embert. Az ivást ezenkívül mind g eredményez valamit: egyszer sziUij jókedvet, nótázást, máskor meg vad veszekedést, sőt sok esetben vereke-^ dést is. Hála a helyi pártszervezet fokozott gondoskodásának. lassan divatját múlja az eddig olyan kedvelt szóra kozás, az ivászat. Falunk ifjúsága ma- messze elkerüli a korcsmát s a fent említett helyiségben köt ki. Itt va'- í ban megtalálja szórakozási ieheta-e­geit. sőt szórakozási eszközeit is. A féldecis pálinkás pohí akat felváltoita a sakk. A veszekedést és verekedést pedig felváltották a társasjátékok kü­lönböző nemei. Nem csoda hát, hogy helyiségünket sokan látogatják. Meghitt beszélgeté­sek közepette kifejtjük a csoport ter­veit, melyeket aztán a taggyűlés elé terjesztünk megvitatás, illetve jóvá­hagyás céljából. A napokban például arról folyt a szó, hogy igen helyes wlna betanulni és előadni Dunajevs:- kij: „Szabad szél” című nagyoperett­jét. A vélemények- megoszlottak. Mi­vel kü'önfélé joroblémák ütik fel a fejüket Például, nine.- olyan termünk amelyben az említett darabot előad­hatnánk. Továbbá, kevés a szerejúö (már akire számíthatunk), főleg ke­vés a lány. Ez nem objektív nehézség ezen könnyen seoithetünk, mint pél­dául a követkéz 'képpen: a középisko­lások közül választunk megfelelő sze replőket Továbbá egyeseknek a zene kar is aggodalmat okoz. Nekünk nem Mert tapasztalatbó! tudjuk: barnakénű cigányharátaink segítségünkre sietnek Minden megmlna tehát, csak kultúr­terem hiányzik. De reméljük, hogy mire betanuljpk a darabot ez is meg lesz. A helyi pártszervezet megígérte, s mi bízunk a kommunistákban. * * * Nem véletlen, hogy politikai kö­rünkről utoljára emlékezek meg. Kü­lönös szokásom, hogy a jó eredménye­ket előrebocsátom s a kritikus hely­zetet pedig csak a végén vázolom. - - Ebben az esetben is ezt teszem. Politikai körünket lovács Tibor kö­zépiskolai tawtó vezeti. Szétosztja a brosúrákat, aztán beszél a megadott témáról. • Vüágcsan magyaráz, 'mégis azt kell tapasztalnunk, hogy egy-egy előadás után ke lésbbé tágul a tagok politikai látóköre. Egyáltalán nem szólnak hozzá az előadáshoz, elmarad a mindent kiegészítő vita. Tudjuk azonban, hogy ez is kezdeti nehéz­ségek közé tartózik. Ha tehát valami nehézség áll fenn. fel kell számolnunk vele mégpedig úgy, hogy rászoktat­juk a tagokat a vitázásra, megmagya­rázzuk a vita jelentőségét. Nehéz munka lesz, de majdmegy. Ifjúságunk sok mindenre képes, ezt a problém.át is megoldja! JAKUBECZ TIBOR. Sas Andor: Tanulmányok és cikkek az irodalom és történelem köréből Ez a kötet negyvennégy tanulmányt és cikkét tartalmaz, négy nagy feje­zetbe csoportosítva: I. Mérföldkövek és irányítók a szocializmus útján. II. A dolgozókkal menetelő tudomány és irodalom. III. Világirodalmi haladó ér­tékek. IV. A magyar irodalom köréből — A cikkek és tanulmányok a szocia­lizmus felé való menetelés nagy irá­nyítóival, így a dolgozók lenini örök­ségével, az orosz munkásmozgalom vi- harmedaraival, Sztálinnal, a sztálini al­kotmánnyal, a XIX. kongresszus előes­téjén megjelent művével, a nyel/tu­dománynak zseniális ösztönzékeivel és Klement Gottwald életművével foglal­kozik. Ara: 53.90 Kés Kolpakova: Hős daliák A népmese és különösen a szovjet népek meséi őszinte kifejezői a nép év­százados szabadságvágyának, harcának. Kötetünk hősei a derék vitézek, a nép fiai. Életiiket a nép javának szentelik Küzdenek a nép szerencsétlenségét o- kozó gonfxs? erőkkel — királyokkal é.*- sárkányokká', kánokkal és szörnyekkel A jö vitéz győzelme megsejdltd azt a A Csehs/Jovákiai Magyar Könyvkiadó kiadványai egleges dicső győzelmet, amelyet vé- j hőssé avatta öt. E történetnek Olbracht gül a nép arat elnyomói felett. ' művészi természetébrázolássa) fest Ara: 18.20 Kés nagyszerű hátteret. Ara: 14.25 Kés Sándor András: Huszonnégyen kezdték , I A regény történetének színhelye a magyarországi Bánszállás és Boldogasz- szony-puszta, ahol valaha a római rab- szolgatertóval, azután a magyar király- lyal, majd a zirci papokkal sok évszá­zad múltán pedig Banner doktorral, az ügyvéddel Haar Andorral és Jankcvics Bélával, a társai fölött pöffeszkedö két gazdag paraszttól állt harcban a termé­szet és a nép. Ez a regény a mai ma­gyar falu színes keresztmetszete és irányt mutató Írás, mert megmutatja, miképen győzhetjük le a nehézségeket Ara: 19.811 Kés Ivan Olhrachf SuhaJ Ez a regény formában megírt lenyü- ' göző hösköltemény Nikola Šuhaj igaz története, melyen keresztül az író nem­csak a Kárpát-ukrán nép sebezhetétlen hősét énekli meg, hanem azoknak a pásztoroknak és jobbágyoknak az utó­dait is, akik a tatár kánok ukrajnai du- lásai, Jozef Pirtocky úr atamánjairvak korbácsa és akasztófái elől a román •bojárok, török pasák és magyar mág­nások zsarnoksága ellen emelték fel ökKíket Bár Nikola Suba, “nnek az új kornak a rebellise, mégis csak az e- gyéni ellenéllásig jutott el. Népe mégis Gárdonyi Géza: Egri csillagok $ Ez a könyv a hazaszeretet regénye, arra tanít bennünket, hogy a nép sze­reti legjobban hazáját. Nem a riegy- urak az egri hősök, nem is a király, akinek felszabadító seregét hiába vár­ják a vár védői. Nem is a főjjapok, a- kiknek hazaárulását találóan fejezi ki az egri püspök levele: Katonát nem adhatunk, de majd misét mondunk ér­tetek. A nép szereti legjobban hazá­ját: a Dobók, a Ceceiek, a Mekcseiek. Gárdonyi regénye most végre az.)k ke­zébe kerül, akiknek íródott: a Borne­missza Gergelyek, ez egri jobhágyhö- sök utódainak kezébe, a magyar dol­gozó nép kezébe. Ara: 24 Kés Helyreigazítás. Lapunk 89,-i számában az első oldalon lévő képaláírás helytelen volt. Helyesen így hangzik' Ozsvald Erzsébet és Horváth Béla a dióspa- tonyi szövetkezet két kiváló ifjú dolgozója az Ifjúsági Szövetség so­raiba lépett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents