Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-12-26 / 90-91. szám
Dl ifiosag 1953. december ?3. A mezőgazdasági termelés állandó fokozásával biztosítjuk az életszínvonal emelésének szilárd alapját az élelmiszer ellátás terén (Folytatás az 5. oldalról) traktorosaink és technikusaink tő. kéletesebben elsajátították a rájuk bízott gépekkel való bánásmódot. Tökéletesebb gépekkel és mesteribb kezelésükkel 1951-hez viszonyítva kerek 68 százalékkal sikerült fokozni egy traktor teljesítményét. Az elért sikerek azonban korántsem elégíthetnek ki bennünket. A mezőgazda- sági termelés gépesítésének szüksége az eddiginél lényegesen nagyobb. A föld rendes megművelése az agrotechnikai határidő betartásával sokkal több gépet követel, megköveteli jobb kihasználásukat, a gépzavarok számának csökkené. sét és a javítások idejében való elvégzését. Ma. midőn kiépült erős ipari alapunk. minden szükséges előfeltétel megvan arra, hogy iparunk nagyobb segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak és ö-’tositsa a mezőgazdasá- gn munkák gépesítésének lényeges növelését. A gép- és traktorállomások munkájában a komoly hiányosságoknak még egész sora mutatkozik, ame. lyek akadályozzák azt, hogy a gép- és traktorállomások az EFSz-eknek nyújtott termelési és szervezési segítségben, fejlődésük és a mezőgazdasági termelés, valamint a mező- gazdasági munka termelékenysége további hathatós fokozódásának biztosításában rendesen teljesítsék feladataikat. Mindenekelőtt a géppark elégtelen kihasználásáról, az agroteohni. káról és az EPSz-ek hektárhozamainak növeléséről való gyönge gondoskodásról yan szó. A gép. és traktorállomások nagy feladatainak teljesítését a géppark rossz összetétele és dolgozó többségének alacsony szakmai színvonala is megnehezíti A gépállomások nem törődnek közvetlenül az EPSz-ek növénytermelésével. A gép. és traktorállomások a^onőmusai által a szövetkeze teknek nyújtott segítség nem rendszeres és rendszerint csak arra az időre szorítkozik, midőn a gépek a szövetkezetben dolgoznak. Ezt a szakaszagronómusok hiánya ée a többi szakaszok agronómiái szolgálatától kapott elégtelen támogatás is okozza. Az alább feltüntetett alapelvek szerint bevezetik a gép. és traktorállomások munkáinak természetben való jutalmazását, éspedig visszamenő hatállyal az 1953. évi aratás idején végzett munkákért, hogy biztosítsák a gép és traktorállomások és dolgozóik anyagi érdekeltségét a hektárhozamok növelésében, valamint minden lehetőséget megteremtsenek további mezőgazdasági termékalapok szerzésére. A természetbeni díjazást kötele, zöen bevezetik a közép- és mélyszántásért, a gép- és traktorállomás által az EPSz részére kombájnokkal végzett aratásért. A többi munkálatokért bevezetik a pénzben vagy természetben való fizetést, emellett lehetővé teszik a szövetkezetnek, hogy gabonával, burgonyával, hússal, tejjel és tojással fizethessen. Ugyanúgy a gép, és traktorállomások által magánszektorban végzett munkáért is bevezetik az önként“'' természetbeni jutalmazást. A gép- és traktorállnm-s.n pénzben meghatározott munkn huszabásai érvényben maradnak. A gép és traktorállomás természetben meghatározott munkadíjszabásait aránylagosan 20 százalékkal csökkentik. Azokban az EFSz-ekben, ahol a természetbeni kifizetések nem haladják meg az 5 százalékot, 10 százalékkal felemelik a gabona és burgonya kötelező állami beadásainak összmennyiségét. A gép. és traktorállomások természetbeni munkadijszabása azzal a haszonnal jár a szövetkezeti dolgozókra és egyénileg gazdálkodó parasztokra, hogy előnyösen értékesíthetik terményfölöslegeiket és a gép- és traktorállomás által végzett munka díjának olcsóbbá tételével csökkenthetik a termelési költségeket. A mezőgazdasági termékek sikeres begyűjtéséért Építsük ki és szilárdítsuk meg az állami gazdaságokat, mint a szocialista mezőgazdasági nagytermelés mintaképeit A hektárhozamok és az állatok hasznossága fokozására való törekvésben, az EFSz ek megízilárditá sában és további fejlesztésében jelentős feladat jut az állami gazdaságoknak. Az a feladatuk, hogy a szovjet szovhozok példájára a mező. gazdasági munka magasfokú gépesítésének, nagy termelékenységének mintaképévé, a mezőgazdasági nagytermelés szervezésének min. taképévé váljanak és így hathatésan közreműködjenek falvaink szocialista átépítésében, a kis- és közép, parasztoknak a szövetkezeti gazdái, kodásra való áttérésében és ezzel egyidejűleg az államnak egyre na gyobb mennyiségű, jőminőségü és olcsó mezőgazdasági terméket biztosítsanak. Az állami gazdaságok földjeinek területe 1949. január l.töl a mai napig több mint négyszeresre emelkedett. Ma a köztársaság ősz. szes mezőgazdasági földjeinek 8.2 százalékát teszi ki. Emellett azon- ban az országos beadások része a termékek egész soránál lényegesen magasabb. A sertéshúsnál 32.6 százalékot, a repcénél 36.5 százalékot, a lennél 17.7 százalékot, a cukor, répánál 12.2 százalékot, a gyapjúnál 16.4 százalékot és a tejnél 14.2 százalékot tesz ki. Az állami gazdaságok egy állandó munkarőre eső piaci termelése 553 kg sertéshúst, 15.76 mázsa gabonafélét, 1609 liter tejet, 85 kg lent, 4.4 kg gyapjút tesz ki, mig a többi mezőgazdasá- gokban az átlag 96 kg sertéshús, 10.6 mázsa gabona, 845 liter tej, 38 kg len, 1.4 kg gyapjú. Meg kell állapítani, hogy az állami gazdaságok feladatukat a be- adott termékek mennyisége tekin. tétében egészben véve jól teljesítik, nagy érdemük van lakosságunknak élelmiszerekkel, főleg hússal való ellátásában. Az említett példák egyidejűleg azt bizonyítják, hogy az állami gaz. daságok szemléltető bizonyítékai a iB«fiőijazdaságl nagy>ermelés elő.. nyelnek. Ezeket az eredményeket az állami gazdaságok annak ellenére érték el, hogy rohamosan növekedtek, hogy a használatukban lévő föld nagysága állandóan változsott, és hogy a termelési egységek nagyon szétszórt területeken vannak. Az a tény,, hogy az összes üzemrészeknek majdnem fele kisebb 100 hektárnál, megnehezíti a szociális- ta nagytermelés következetes megszervezését. Ezért az állami ga-’a Ságok földjei további szétforgácso- lásának megakadályozása ée következetesen nagy tagok kialakítása a munka szervezési megjavításának, termelékenysége fokozásának fö elő. feltétele. Előfeltétele az állandó ve. tési eljárások tervszerű bevezetésének, amely a földek termékenysége emelésének, és a beruházások helyes szétosztásának fó eszköze. Az álla. ml gazdaságok nehéz feladatainak teljesítésében azonban a hiányossá, gok egéiz sora mutatkozik, amelyek megakadályozzák azt, hogy az állami gazdaságok sokkal meggyözőb. ben teljesítsék küldetésüket. A jelentős sikerek ellenére, ame. lyeket az állami gazdaságok a la- kosságnak állattenyésztési termékekkel való ellátásában elértek, az állattenyésztési termelés eddig az állami gazdaságok leggyengébb pontja. Az összes fogyatékosságok okainak súlypontja elsősorban abban rejlik, hogy az állami gépezet dolgozói, az állami gazdaságok dolgozói és a pártdolgozók mindeddig nem tudatosították teljesen az állami gazdaságok szerepét falvaink szocia lista átépítésében. Nem értik teljesen az állami gazdaságok jelentőségét. Véget kell vetni az Uyen viszonynak az állaipi és pártszeňrek és az állami birtokok között, hathatós segítséget kell nyújtani nekik, amely szükséges az állami gazdaságoknak mint példá.i és nagytermelékenységü szocialista I vállalatoknak további megszilárdi- té^íához. Krošnáŕ elvtárs pártunk központi bizottságának teljes ülésén részletesen ismertette a mezőgazdasági termékek begyűjtésének sikeres teljesitésérd: szóló intézkedéseket. Pártunk Központi Bizottságának szeptemberi ülése és az ezt követő kormánynyilatkozat aláhúzta a mező- gazda.sági termelés nagyarányú tokozásának szükségességét és egyben ki hangsúlyozta a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatok megerősí tését Ezek az új intézkedések egyúttal nagyban hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez és különösképpen az egységes földmú'vesszövetkezeti ta gok. valamint az egyénileg gazdálko dó kis- és középnara.sztnk egvéni lő vede'mének emelkedéséhez és a na gyobb munkakedv eléréséhez, Krošnáŕ elvtárs beszámolójában úgy szintén foglalkozott a begyűjtési .sz“-i vek munkájának hiánvn.sságaival és si kereivel. továbbá megmutatta helves irányt amelv felszámolja a beg\'űités szerveknél meghonosodott bürokratiz must. közelebb kerülnek a termelfÍK höz és munkáinkat nagyobb felelö.s seggel fogják végezni. A beszámolóhar kihangsúlyozta, hogv ,.A begyú'H-é' megteremti a párt és kormány politi kálának végrehaitásához nélkülözh? tétlenül szükséees központi készlete két. amelyek az árak állandó leszáll! tását. .szolgálták ” A szövetkezet’ tagok, valamint az egvéni gazdálkodók nagv megelégedés sei fogadták már az év e'ején ,.Hng\- az alapvető mez"gazdasági termék-ak beadá.si kötelezettségét szilárd nor mák .szerint áHanítiák meg a .szántó, töld vagv a termelőterület nagvsága a'anián." Mind°z vonatkozik az áil.at' termékek beszolgáltatására is. m-alv nagyban e’ősegiti annak feilesztését .knnak ellenére hogv haladás volt la nasztpiható. országos méretben nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Továbbá megálian’totta hogv: az egységes föídművesszövetke zetek or-szágos méretben nem érték e’ a tervezett tehénáilománvt, de töbt egvséc°s szövetkezetben gyarapodott p tehénáliománv. Krošnáŕ elvtárs a begyűjtés kérdé sérill a következőket mondta: elsüs.m ban a begvű’tés keretében foganaté s’tott intézkedések nem keltették fe’ eléggé a szövetkezeti tagok és parasz tok envagi érdekeltségét a kötelező áram’ bead.ások teliesitésében és túlteljesítésében, A megállapított prémiumok sem hozták meg a ke'Iő ered ménvt mivelhogy kötelező beadás-m felül csak kevés élenjáró EFSz es egyéni gazdálkodó paraszt tudott tér méntt az államnak beadni. Az idei terv tapasztalatai továbbá azt is mu tátják, hogy az idei szervezési terv u bizonyos hiányosságokkal küzd. A begvűitést nem egvszer a nem zeti bizottságok funkcionáriu.sainak rossz munkája akadályozta. A beg^űi tési apparátusról általában megállapit- hatjuk. hogy megszilárdult, dolgozói sok értékes tapasztalatot gvűjtött*-k eddigi munkájukban. Hiányosságul ve ti fel Krošnáŕ elvtárs. hogy a begyöj tési apparátus munkásai sok esetben nem eléfszé elörelátóak. amelv tulajdonképpen a termelés és begyűjtés helyzetének hiányos ismeretén alapul Sok esetben — helytelenül — a begyűjtési dolgozók falusi parasztjaink kai adminisztratív módszerekkel tartják fenn a kapcsolatot. Javult a termények elraktározása 'í Nagyon eredményesen használják a begyűjtési apparátusunk alkalmazottjai a Szovjetunióból kapott sráritó és szellőztető, valamint fertőtlenítő gépeket. Krošnáŕ elvtár® rámutat arra Is hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogv a mezőgazda-ségi idénytermékek begyűjtését nem lehet halasztgatni. hanem a betakarítás első napjától kezdve kell megszerveznünk. Hibául rójja fel a begyűjtési vállalatok dolgozóinak, hogv, noha e tapasztalat helyességét általában eMsmerik. nem vonják le belőle a gyakorlati következtetéseket. A begyűjtési üzemek dolgozói a termékek átvételekor is gyakran túlkapásokat követnek el. Előfordul, hogy a beadott termékeket, marhahúst, ou- korrépát, gyümölcsöket nem igazságosan osztályozzák. Szükséges, hogv megjavítsuk az állami minőségi felügyelőség munkáját is. Nemzeti bizottságainknak az a feladatuk, hogy gondoskodjanak népgazdaságunk minden szakaszán a terv teljesítéséről. Nemzeti bizottságaink funkcionáriusai gyakran nem érzik magukat felelősekké a begyűjtési fel adatok tejesítéséért. Sőt, nem egy esetben előfordult, hogv falusi funkcionáriusaink sem teljesítik beadási kötelezettségeiket. Munkásosztályunk és parasztságunk közti kapcsolat megszilárdítása érdekében .szük.séges, ho,gv ezeket a hibákat minél előbb eltávo lítsuk. A Központi Bizottság elnöksége a- vasolia, hogy az 1954-es évtOl kezdve a kötelező beadások, valamint a he gvűitési rendszer megváltoztatására a kővetkező intézkedéseket foganatosítsák: 1. Hagyja érvényben a kötelező állami beadásoknak a mezőgazdasága termőfö'd vagv szántóföld nagyság;- szerint szilárd beadá.si normákon ala Duló rend.szerét valamint az ipari ,aö vénvek száiVtása tárgs’ává kötött kél oldali szprzödé.sek mevkötésónek rend szerét, mint olvan módszert, amely aianiában véve bevált. 2. Az EF.Sz-ek és az pgvénileg gazdálkodók termelési kezdemenvezésének támogatására valamint a város és e fa'u közötti árucsere s- ' -'dalú kibö vítésének és ezzel a munkásosztálv tJ-' a dolgozó narasztok szöv‘'topge tovább meg.szilárd'tá.sán-’' é’dekélien haitsa végre a kötelez”' beadások normáinak va’amint az ipari növinvek termesz té.si sze'vődési tervének általános le szálVtá-sát. 3. Hogv kifejezésre in.ssnn az egves járá.sok termelési feltéte'einek külön bözősége és fokozzák a kerületi szervek felelősségét, állanítsanak me’' 19,54-tOI kezdve kerületi át'agnorrná kát az egves mezőgazdasági termékek beadására, mégpedig külön az Egyse ges Földműves Szövetkezetekre külöi a háztáji gazdálkodók és külön sz egvénileg gazdálkodó narasztok rész'i’te gazdaságuk nagv-ságához mérten. 4. .Szüntessék meg a ku'áklistát és a jöv”ben ne emelek 10 .százalékka’ a kulákok beadási kötelezettségét. Krošnáŕ elvtárs javas'atot adott i<e a mezőgazdasági termékek kötelező beadása normáinak .szabálvozására. .\z. elmúlt évhez viszonvitvn a normákat a következő százalékarányban csökkentsük: go'boT« 31 %-ban 14 tojrponya 32 22 oJajosmagvak 33 19 széna 48 27 zöldségfélék 14 17 szőlő 25 13 sertéshús 16 13 egyéb hús 20 16 ‘«“j 26 — tojás 42 14 gyapjú 15 15 A háztáji gazdaságok beadási köte lezettségét húsból 25 százalékkal, to- iásnál 20 .százalékkal csökkentiük. — Amint ebbOl is láthatjuk, kormányunk minden igyekezettel azon van. hogs messzemenői eg támogassa Egységes Földműves Szövetkezeteinket. Krošnáŕ elvtárs beszélt arról ;s hogy milyen nagy jelentőségű a? intézkedés, amelynek alapján termé- szetbeniekkel fizetjük a gépállomá.s munkáját i£. Az a tény, hogy a gépállomás munkadíjának természetbeni szabványai 20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az eddigi készpénzfizetésen alapuló tarifáknál, további nagy előnyt jelent -övetkezeteinknek. Az Egységes Földműves Szövetkezetek a jövőben három alapvető mezőgazda- sági munkadíjat fizetnek majd természetben. Mégpedig a mélyszántás, kö zép-mélyszántás é* a kombájnaratás díját. Továbbra ie érvényben marad az a fontos elv, hogy az ^vénileg gazdálkodók esetében a kötelező beadási normák nagyságát fokozatosan a gazdaság nagysága szerint állapítják meg Szükséges, a III. é® IV. típusú EFSz- ek tagjainak beadási normáikról szóló intézkedést is életbeléptetni. Krošnáŕ elvtárs tovább’ beszédéb“n rátért • következő beadási normák rendezéséről, valamint az egves alap veto mezőgazda.sági termények begyül téséről szóló javaslatra. Noha a gabonatermelésben ebben a gazdasági évben szép eredményeket értünk el. még mindig jelentős meny- nyiségű gabonát kell behozni a Szov- ietunióból és a népi demokratikus országokból. Kormányunk ezért tám-)- gatja és helyesli a pénzreform után életbeiéptetpti pótlékot, amelyet a 'sö- telez-ettségen felül beadott gabonák árához fizetünk. Vagvis a pótlékbúza és sörárpa esetében ötszörösre, nszs esetében négv.szeresére konzumborsó esetében hatszorosára, lencse esetében oedig kilencszeresére enoelt póťék'it. Ezek az intézkedések ta.&adhatatlan’jl segítik a szövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó parasztokat Kro.šnáŕ elvtárs beszélt a rizs termelésének fontosságáról is maid rátért a burgonyabegyűjtés ezévi hiányosságaira. A zöldtermelésben és a begyűjtésben az idén lényeges javulás állt be. Ez eredményezi, hog\' a zö'dség minden dolgozó számára hozz-áférhet'V — Nem teMesithettük a begvűitést a paradicsomban, hagymában és petrezse- I vemben. Komoly hiányosságok mutatkoztak a repce, mák é.s egv'éb olajosmagvak begyűjtésének tel’esitésében i.s. Annak érdekében hogv a normák leszállítását .szolgáló intézkedé.sek eziránv- ban hathatós eszközzé válianak. a következő intézkedéseket kell végreh.aj- tani a gabona és burvonva beadási kötelezettségét a szántóföld hektár- számai után kell megállapítani. A hüvelyesek beadási kötelezetts'i'gét minden EFSz-nek és minden öt hektárnál nagyobb földterületen egyénileg gazdálkodó parasztnak kell meg- ál'ap’tani. Tekintettel aima hogv rizstermelés nálunk még a kezdet kezdetén tart le kell mondani a rizs kötelező beadá, sáról. Meg kell •'’lapítani a beadandó szeszburgonya mennyiségét. Beszélt a szíüö az olaiosmagvak ’“S más termékek beadási normáinak megái lapítá.sáról. A jövőben megszüntetjük a szalma kötelező beadá-sának megállapítását. Kormányunk rendkívüli gond-d fordít az állattenyésztés fejlesztésér-e. Különösen előnyös feltételeket nyújtunk a tejfelesleg felvásárlásánál is. Gazdaságpolitikánk terén a közeljövő egyik fontos feladata, hogv minden téren biztosítsuk az élelmiszer és könvüiparunk számára az alapvető mezőgazdasági nyersanyagokat. Krošnáŕ elvtárs beszámolójában beszélt arról a javaslatról is. amely szerint a kormány hagv’jon jóvá az egyes kerületek számára középnormákat es tegye feladatává a kerületi szerveknek, hogy a beadási középnormákat kid'ú- gozzák az egves járásokkal. A begyűjtés egyik fontos küldetése, hogy segítséget nyújtson a falusi tőkés elemek elnyomása és korlátozása politikájának végrehajtásában. A Köz. ponti Bizottság elnöksége azt ajánlj,a, hogy az ezévi beadások el.számolásjt a következő elvek «zerint végezzék: Az Egységes Földműves Szövetkeze teknek és egvénileg gazdálkodó na- ra.szíoknak. akik nem teljesítették az 1953-as évi beadásukat, tegyék lehetővé be nem adott mezőgazdasági termékek fennmaradó részére a kővetkező három éven belül való beadását az 1954-es évtől kezdve az egye« esetek jellege szerint. A következő három évben a beadásokat ilyen sorrendben kell beszállitani; a) Vetflmag és palántakölcsönzés“'k, b) Az 1953-as évi be nem adott rész, c) Természetbeni fizetések és köts- lező beadások. Krošnáŕ elvtárs beszédének további részében rámutatott a beg\’űjtési apparátus. valamint a szövetkezeti ta. gok és egvénileg gazdálkodó parasztok között kötendő .szerződések fontossá, gára. Majd foglalkozott a piac, vásár- sárlási szövetkezetek, az élelmiszerüzletek. valamint a város és falu közti árucsere szerepével népünk életszínvonala emelésénél. Véget kell vetnünk a begyűjtések terén a hanyag bürokratikus módsze reknek. Begv'űjtési apparátusunk mun kásái, nemzeti bizottságaink munká sai. kommunistáink legyenek élharco sok a begvűitési munkák megszerve zésénél és elvégzésénél, tudva azt. hogv a mezőgazda.sági termékek b»- gyűjtésének kérdése egész dolgozó n4< pünk kérdés«.
