Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)
1953-12-26 / 90-91. szám
1953. dpcpmher 23. >,OlinOSAG A mezöjíazdasági lerraelés állandó fokozásával biztosítjuk az életszínvonal emelésének szilárd alapját az élelmiszer ellátás terén (Folytatás a 4. oldalról.) területek eddigi nyilvántartáai adatait tökéletes és pontos földnyilván- tartás vezetésével biztosítsák, tá. maszkodva pontos telekkönyvi adatokra, amelyeket összhangba kell ho2mi a tényállással. A hektárhozamok fokozása megköveteli, hogy tovább emeljük az agrotechnika színvonalát. A fogyatékosságok, melyek ezen a téren még tönnállnak, abban rejlenek, hogy minden évben elmaradunk a legfontosabb agrotechnikai intézkedések végrehajtásában, ami aztán döntő módon befolyásolja a hektár, hozamokat, ősszel a földek jelentékeny ré.sze fölszántatlan marad, hetekkel eltolódnak a vetés agrotechnikai hatáíridöi, nem gondozzák kellőképpen és kihajtott vetést, különö sen az ipari és a kapásnövényeket. Jelentékeny veszteségek állnak be csaknem minden termény betakarítá. tásánál. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink még mindig nem értékelik kellőképpen az olyan fontos eljárást, mint a tarlóhántás. Az agrotechnika szabályainak következetes betartás^ egyúttal a mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdése megoldásának is útja — a talajnedvességgel való gazdálkodás. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok tanácsaikkal segítséget nyújtsanak az EFSz.eknek, állami gazdaságoknak és az pgvénileg gazdálkodó parasztoknak éo gondoskodjanak számukra épitö anyagról, hogy rendben tarthassák a trágyát és trágyalémedencéket építhessenek. Mezőgazdasági propagandánknak ezen a téren sokkal hatékonyabban kell működnie és meg kell magyaráznia a földművelőknek, hogy az erre a célra fordított kiadások és gondosság rendkívül hasznothajtó befektetés. A mezőgazdasági termelés fejlesztése, mely népgazdaságunk fejlődésének egyik alapvető, kérdése és a dolgozók fokozott élelmiszerkereslete megköveteli, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben sajátítsuk el és alkalmazzuk gyakorta, tankban a szovjet tudomány vívmán.vait, amelyek nemcsak a kolhozok és a szovhozok gyakorlati munkájában, hanem a mi EFSz-einkben és állami gazdaságainkban is beváltak. Elsősorban arról van szó, hogy jobben elterjesszük a keresztsoros és szűksoros vetést, kukorica, burgonya, zöldségfélék négyzetes fészek, vetését, a rozs mesterséges pótbeporzását, a szemcsés műtrágya előállítását és alkalmazását, a cukorrépatermelést és ápolást a proseni- ci mozgalom elvei alapján. A mi közvetlen feladatunk az, hogy politikailag, gazdaságilag és szen'ezetileg megszilárdítsuk az EFSz-eket, ami a mezőgazdasági termelés fokozásának fő útja. Az EFSz-ek általános fejlődése, valamint élenjáró és átlagos szövetkezeteink fejlődése is azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk szocialista átépítése a kis- és középparasztok önkéntes egyesülése alapján helyes. Minden kezdeti nehézség és a növekedésből fakadó fogyatékosság ellenére a szövetkezeti gazdaságok ez. rei megszilárdulnak és összeforrnak. A kis. és középparasztok ezreinek soraiból új szövetkezeti gazdák, a szocialista szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás szervezői nőnek fel, akik tapasztalataikat a nagy sző vetkezeti gazdaságok vezetésének és i iránvításának munkájában szerzik. Sok szövetkezet példás gazdálkodásával nagyszerű termelési és gaz-1 da .sági eredményeket ér el és évről évre fokozza termelését. A tér melés növekedésével gyarapodik gazda.ságuk is és ezzel növekednek a szövetkezeti tagok pénzbeli és természetbeli jövedelmei is. A szövetkezetek anyagi-technikai alapjának felépítésében csupán ez- idén hárommilliárd értékű közös termelési létesítmény, marhaistái lók, baromfifarm, silóverem stb. épül. Sok szövetkezet termelési és gazdasági eredményei egyre szemlélte- töbhen bizonyítják a kollektív szó. cialista szövetkezeti nagyüzemi termelés fölényét az elaprózott kisüzemi termelés fölött és példaképül szolgálnak további egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt számára. Rendkívül szemléltetően bizonyítja ezt egész sör élenjáró EFSz, ahol a munkaegység értéke mégha, ladja a 20 koronát. Néhány szövetkezet, pl. a hlinyenl újezdi EFSz, a pfítlukl EFSz, a pasohlávki EFSz és más szövetkezetek az idén több mint 30 koronás munkaegységet érnek el a természetbeni járandóságon kívül. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban elért eredmények bizonyítják, hogy a IX. pártkongresz. szus fő Irányvonala falvaink szocialista átépítésére az EFSz-ek útján helyes. Helytelen lenne azonban, ha nem látnánk a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket ennek végre hajtásában az elvtársak néhány helyen elkövettek. Ha nem tudnánk szabadulni hibáinktól, az EFSz-ek gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdulásának üteme meglas. sulna, megnehezítené a mezőgazdasági termelésnek és az egész dolgozó nép jólétének '’ejlödését, és végül meglazítaná a munkásosztálynak a dolgozó parasztsággal kötött sző vétségét is. Miben rejlenek az EFSz-ek megszilárdításában és fejlesztésében el. követett hibák ? Mindenekelőtt látnunk kell, 'ho.gv az egységes földművesszövetkezetek növekedését nem kisérte egyi'ittal mindig gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdulásuk is. Míg a nagyszámú szövetkezetek közt sok jól működő és kiváló eredményeket felmutató EFSz van, akadnak olvan szövetkezetek is. amelyek rosszul gazdálkodnak, melyek eddig még nem bizonyították a szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeit. A pártszervezetek és a népi köz- igazgatás tömegpolitlkai munkáia túlnyomó részt osak új EFSz-ek alapítására irányult. Sőt sok kerületben arra ment a hajsza, hogy mennél több szövetkezetét alakítsanak. Emellett elfelejtették, hogy a szövetkezeteknek éppen gaz-dálkodá- suk kezdetén sokoldalú szervezési, szakmabeli és politikai segítségre van szükségük. Párt. és gazdasági szerveink sok munkása nem értette meg, hogy a IX. pártkongresszus fő irányvonalé nak helyes keresztülvitele mezőgazdaságunk szocialista átépítésében megköveteli, hogy nagyon jól i.smer- jék a falu szocializmusba való átmenetének bonyolult prpblématlká- ját és a szövetkezeti gazdálkodás felépítésének, irányitá.sának és gazdasági problémáinak minden kérdé. sét. Gyakran gépiesen láttak hozzá a feladatok megoldásához és úgy értelmezték a dolgot, hogy csak ■ a szövetkezet megalakítása a fontos és a többi aztán majd megy magától. A legnagyobb számú újonnan alakított szövetkezetért folyó hajszában elvtársaink sok hibát követtek el és szöges ellentétbei kerültek a szocialista alaptörvénnyel és a párt föirányvonalával, mely a kis- és közénparaszt önkéntes és öntudatos elhatározásával számol a szövetkezetbe lépésénél. Azokból a parasztokból, akik nem meggyöződé.sböl váltak szövetkezeti tagokká, hiány, zik az érdeklődés a közös szövetkezeti gazdálkodás és további fejlődése iránt. Azok a szövetkezetek viszont. amelyek egészséges alapokra épültek, sokkal könn.vebben áthidalták az elkerülhetetlen kezdeti nehézségeket. Egész rövid idő alatt lényegesen fokozni tudták termelésüket az előbbi kisüzemi termeléssel szemben és megteremtették az előfeltételeket ahhoz, hogy folytonosan növekedjék termelésük és a szövet, kezet! tagok életszínvonala is. Hang. súlyozni kell azt a körülményt is. hogy a szövetkezetek gazdasági és szövetkezeti megszilárdulása jórészt a szövetkezeti tagok kezében van, a szövetkezet termelési és szervezési kérdéseinek idejekorán való megoldásában. A pártszervek, pártszervezetek és nemzeti bizottságok munkájának a fogyatékossága volt az is, hogy dolgozóink nem értették meg az EFSz-ek mintaalapszabályzatát, így aztán nem irányították sem a szövetkezet vezetőségét, sem pedig a szövetkezeti tagokat szilárdan és követ kezete.sen arra, hogy magú kévá tegyék és betartsák az alap szabályzatot, mint a szövetkezet gazdálkodásának alaptörvényét és alapvető irányvonalát az életben. Az alapszabályzat - fontos dkke. lyeinek megsértését, a szövetkezeti vezetőségiről szóló határozatokat és a szövetkezet irányításának demokratikus alapelvét, a munka megszervezéséről és jutalmazásáról és a munkafegyelemről szóló határozatokat, a helyes gazdálkodás alapelveit, a szövetkezeti alapok megte-, remtéséröl szóló határozatokat és a szövetkezeti vagyon védelmét szol- j gáló határozatokat nem vették te. ' kintetbe. I Az BFSz.ek gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdítása egjdk elsőrendű feladata pártunknak, melynek megoldása egész dolgozó népünk érdeke. A szövetkezetek gazdasági eredményeitől függ az EFSz-ek további fejlődése és ez fontos előfeltétele a mezőgazdaságii termelés gyors növekedésének, és a falusi és városi dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelkedésének is. Ezért minden erőnket szövetkezeteink megszilárdítására összpon- ; tosítjuk, általános fejlesztésükre és' termelésük fokozására. Ami további lépéseinket illeti az új EFSz.ek megalapításában, rendületlenül kitartunk pártunk Köz- | ponti Bizottsága szeptemberben j megtartott plenáris ülésének irány- ' vonala mellett, melyet Zápotocký elvtárs a kővetkező szavakkal fejtett ki: „Egységes földművesszövetkezetek alapítása helyes dolog. Mi továbbra is alakítunk szövetkezeteket. De ceruzával kezünkben kell megalakítanunk a .szövetkezeteket, állandóan számolnunk kell. hogy megalakításuknak megvannak-e a szük.sége.« előfeltételei. Hogy azok. akiknek a szövetkezetét meg kell alakítani, akiknek m)mkájukkal fönn kell azt tartani és gondoskodni kell jövedel. mezöségéröl, valóban meg vannak-e győződve arról, hogy szükséges a megalakítása. Le tudják-e küzdeni a kezdeti nehézségeket, szembe tudnak-e szállni az esetleges balsikerekkel. gyermekbetegségekkel stb.. amelyek minden új vállalkozásnál bekövetkezhetnek.“ Hogy biztosítsuk EFSz-eink to. vábbi fejlődését, figyelmünket elsősorban a következő kérdésekre összpontosítjuk: 1. Szükséges, hogy sokkal komolyabban és konkrétebben irányítsuk a szövetkezeti vezetőségeket és valamennyi szövetkezeti tagot, mint eddig, hogy teljesen magukévá tegyék az EFSz.ek mintaalapszabályzatát, a szövetkezet gazdálkodásának és életének alaptörvényeit lássák benne és állandóan kötelező és eleven útmutatást a szövetkezet helyes vezetésére és tartós gazdasági fellendülésére. 2. A nagy szövetkezeti gazdaságot nem lehet sikeresen felvirágoztatni jól átgondolt és jól kidolgozott termelési terv nélkül. Gondoskodni kell róla, hogy minden szövetkezetben az év elején mezőgazdasági szakemberek és a gépállomások aktív részvételével és segítségével egész évi termelési tervet dolgozzanak ki, amely ne csak a tennelési feladatokat szabja meg, hanem foglalja magába az agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket is, mint kötelező irányvonalat a tervbe vett termelési feladatok teljesítésért és túlteljesítésére, és biztosítsa a szövetkezeti gazdálkodás egyes termelési ágazatainak általános fejlődését. A legnagyobb következetességgel gondoskodni kell róla, hogy az egész évi termelési tervet minden részletében gondosan megvitassák az ösz- szes szövetkezeti tagokkal, hogy a szövetkezeti tagok ismerjék meg és tegyék magukévá a termelési feladatokat és azokat az intézkedéseket, melyeknek a termelési feladatok teljesítésére és túlteljesítésére kell vezetniök, hogy a termelési tervben a termelés helyes irányításának és emelkedése előfeltételének nélkülözhetetlen tényezőjét lá.ssák és aktiv, öntudatos harcosaivá váljanak a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért vívott harcnak. Csakis ilyen termelési terv válhat a termelés általános fejlesztésének hatékony eszközévé a szövetkezeti gazdaságokban és járulhat hozzá hatékonyan a szövetkezeti kollektíva megszilárdításához. 3. A szövetkezeti gazdaság nagy termélési egészet alkot, melynek működése föltétlenül megkívánja a munka helyes és célszerű szervezését. Állandó figyelmet és gondot kell szentelnünk annak, hogy a szövetkezeti gazdaságokban mindennap megszilárduljon a munka szocialista szervezése állandó munkacsoportokban, melyek ismerik termelési feladataikat és felelősek teljesítésükért. A szövetkezeti gazdaságokban a munkaszervezésnek gyönge pontja. az állattenyésztés. Az itt elkövetett bármiféle hibák legkárosabb következrhényekkel járnak, mivel az állattenyésztés különösen körültekintő és felelős gondosságot kíván meg és emellett a szövetkezet fő jövedelmi forrása. A munkaszervezés megszilárdításában föltétlenül segíteni kel] a szövetkezeti vezetőséget, á- csoportvezetőket, a munka csoportok minden tagját úgy kell irányítani a szövetkezeti gazdaságban, hogy tudatára ébredjen a rábi zott szakaszért és a rábízott feladatokért való egyéni felelősségének, ezt az egyéni felelősséget ki kell emelni és erősíteni kell. mert nem lehet jó vezetése olyan szövetkezetnek, és nem lehet jól meg.szervezve a munka sem ott, ahol nrm követelik meg az egyéni fele'ősséget és ahol még a tudata sem él ennek a felelősségnek. 4, A szövetkezeti tag személyes anyagi érdekeltsége munkájának eredményeiben, egyik alapföltétele a termelési kérdések és feladatok sikeres megoldásának minden szövetkezeti gazdaságban Ezért a szövetkezetekben föltétlenül véget kell vetni annak, hogy a szövetkezeti tagokat a ledolgozott órák szerint jutalmazzák és keresztül kell vinni, hogy a jutalmazás a végzett munka szerint, munkaegységekben tör- tén’ék, ami teljesítmény és érdem szerint szabja meg részesedését a közös jövedelemből. A szövetkezeti vezetőség ténykedését arra kell irányítani, hogy irtsa ki a munka jutalmazásából az egyenlösdiséget és ne térjen el a szövetkezeti tagok, nak végzett munkájuk és munkaeredményeik szerint való jutalmazásától. Következetesen rajta leszünk, hogy a szövetkezeti tagoknak személyes érdekeltségét végzett munká. juk eredményében még jobban és méginkább megszilárdítsuk pótdijak bevezetésével Ne akadjon egyetlen olyan szövetkezet sem, amelyik ne vezette volna be elsősorban az állattenyésztés terén a jól átgondolt és jól kidolgozott pótdi jazás jutái mi rendszerét, mint legjobban bevált eszközét annak, hogy a gazdasági állatállomány hasznossága állandóan fokozódjék és ezzel a szövetkezet jövedelme is. A szövetkezeti tagoknak, az elvégzett munka és annak eredménye alapján való jutalmazása a szövet, kezetnek és a szövetkezeti tagoknak is javára válik, mert a legjobban összekapcsolja a szövetkezeti tag személyes érdekét az összesség érdé. kével és a leghatékonyabban erősíti viszonyát a közös gazdálkodáshoz és a munkaerkölcshöz. működjön az ellenőrző bizottság. Véget kell vetni, hogy lebecsüljék a könyvelés jelentőségét a szövetkeze- * tekben és a szövetkezetek meg a szövetkezeti tagok érdekében föl kell éleszteni az ellenőrző bizottságok működését A jó könyvelő nélkülözhetetlen támasza a szövetkezet vezetőségének. Munkájának arra Kell irányulnia, hogy célszerűen és gazdaságosan használják fel a szövetkezet anyagi és pénzügyi eszközeit és fel tudja fedezni a szövetkezet belső tartalékait hogy éber őre le, gyen a szövetkezeti vagyonnak és takarékosan gazdálkodjon a szövetkezeti vagyonnal. Biztosítani kell, hogy a szövetkezeti könyvelők megbirkózzanak munkájukkal és értsenek a szövetkezeti gazdálkodás ökonómiájához. Nem kevésbbé fontos az Is, hogy gondunk legyen az ellenőrző bizottságok rendes működésére, melyeknek az a feladata, hogy gondos, kódjának a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről és következetes . ellenőrzést gyakoroljanak. 6. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni, hogy kiépüljön és megszilárduljon a szövetkezeti gazdaság anyagi, technikai alapja. Gondoskodni kell róla, hogy a megkezdett építkezéseket és átalakításokat gyorsan befejezzék, valamint az új közös létesítmények építését is, amelyek biztosíthatják és fokozhatják az állattenyésztést. 7. Az EFSz-ek gazdasági és szer. vezeti megszilárdulására irányuló törekvések sikerét jelentős mértékben az EFSz vezetőinek, a szövetkezetek elnökeinek, a munkacsoportok vezetőinek, a könyvelők és más vezető dolgozóknak, valamint az összes szövetkezeti tagoknak szakmabeli és politikai színvonala dönti el. Ha sikert akarunk aratni, figyelmünket a legfontosabb dologra kell összpontosítanunk, a szövetkezet ve. zetö-káderei képzettségének fokozására és erősítésére. A szövetkezeti tagokat ezért rá kell vezetni, hogy ébredjenek tudatára, hogy szakmabeli és politikai képzettségük növekedése, az oktatásokban való részvételük saját érdekükben áll, valamint azt is el kell érni, hogy a sző. vetkezetek rendszeresen és bátran küldjék ki vezető-dolgozóikat, az ifjúságot és a többi tagot tanfolyamokra, mezőgazdasági iskolákba és szövetkezeti munkaiskolákba. 5. A jól gazdálkodó szövetkezetei nem lehet elképzelni anélkül, hogy rendbenlegyen a könyvelése és jól 8. Éppen úgy mint a szocialista iparban, a szocialista mezőgazdaság terén is hatékony módszernek bizonyult a szocialista munkaverseny a termelési feladatok teljesítésében és túlteljesítésében, a termelés fokozásában. A pártszerveknek és szervezeteknek legyen egyik legelsören- dübb feladata, hogy gondoskodjanak róla, hogy a szocialista munkaver. seny minden szövetkezetben megho- nosuljon, hogy a szövetkezeti tagok öntudatosan és aktivan vegyék ki részüket a szocialista munkaversenyből és legsajátabb érdeküket lássák benne. A nemzeti bizottságok dolgozói is a leghatékonyabb támaszt lássák a szocialista munkaversenyben, a kerület és járás mezőgazdasági, termelési tervének biztosításában. A Központi Bizottság meg van róla győződve, hogy a pártszerve, zetek és a kommiflUsták falvainkon minden erejüket kifejtik, hogy a mezőgazdasági termelést fejlesszék EFSz-eink politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdításának útján. Javítsuk a gép- és traktorállomások munkáját és fokozzuk jelentőség;üket a mezőgazdaság fejlesztésében Hogy a terv az egész év folyamán kötelező és eleven irányvonal lehessen, rendszeresen ellenőrizni kelj a szövetkezeti tagok részvéteiével. A munkásosztály gondoskodásából hatalmas technikával fölszerelt gép és traktorállomások jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés növelésében és fontos eszközei a munkásosztály és a kis. és középparasztok szövetsége megszilárdításának, Nagy érdemük van abban, hogy főként mezőgazdaságunk szocialista szektorában, és ott is, ahol munkaerőhiány van, sikerrel el tudják végezni ,a Tr’ -»na íľ-a tását és növelni tudják a gabona termé.shozamait. Erről tanúskodik a gép- és traktoráiiomások egyre fokozódó része az EPSz.ekben végzett munkák teljes mennyiségében. Mig 1951 ben a gép. és traktorállo mások az EFSz-ek összes mezei munkáinak 38 százalékát végezték el, 1953-ban a gép- és traktorállo. ,mások által végzett munkák térfogatának 49.2 százalékos általános növekedésével a munkálatoknak már 44 százalékát végezték el. Ezt mindenekelőtt a gép. és traktorállomásoknak új szovjet gj’ártmányú hernyótalpas traktorokkal való felszerelése és az tette lehetővé, hogy £foíptofás a 65 oliMon,\ ■t 't i :1 '•ti uf..-. ■ -iAi,r
